Pesti Napló, 1852. február (3. évfolyam, 570–592. szám)
1852-02-25 / 589. szám
1852 harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p.j Egy hónapra 1 ft 30 kr p. félévre ,„1^ ” ” ”! Évnegyedre 4 „ — „ ,, A havi előfizetés, mint a 1..... ’ számonkinti eladás is H,évre / 8 »“ megszűnt. Egyes szám. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Úri utcza 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittalik. 589 Szerda, febr. 25-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számíttatik. A beiktatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. VARTALGI. Telegrafi tudósítások. Bécs. (Német vámegység kérdése. A Kreuzzeitung és Fr. C. P. A. Ztg. A lipcsei egyetem. Az angol haderő szaporítása. Helvétia semlegessége.) Lapszemle. Hivatalos. (Iparegyesület.) Fővárosi élet. Vidéki élet. (Szamosújvár.) Francziaország. (Az új sajtótörvény benyomása.) Nagybritannia. (London.) Németország. (Berlin : kamarai ülés. Weimar : országgyűlés befejezve. Braunschweig : országgyűlés megnyitása. Frankfurt: flotta-ügy.) Helvétia. (Bern : politikai állás és helyzetrajz.) Portugállia. Kelet- és nyugatindia. (Bombay.) Egyházi s nevelési ügyek. Vegyesek. (Nemzeti színház. — Dunavízállás.) Matár. (Montalembert fölvétele a franczia akadémiába.) Budapest, febr. 25-én TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Tegnap a „Magyar Nirlap“-hoz következő távirati magánsürgönyök érkeztek. London , február 23. — Következő miniszteri combinatio kering: Stanley elnök, Canning vagy Malmesbury külügy; kabineti tagok: lord Hardwicke, by Northumberland , Israeli, lord Singen , Walpole, Páris, február 23. — Madridból érkezett hírek szerint a királyné az Attocha-egyházat a nép lelkesült örömmadásai közt meglátogató. — febr. 21. — Becker volt megyefőnök, ki az orléansi javakra vonatkozó lefoglalási rendelet ellen iratokat terjesztett, a kormány parancsára elfogatott. Turin, febr. 19. — Az uj parliamenti ülésszak márt. 1-jén fog megnyittatni. Az „Armonia“ szerint Deforesta végkép kilép a minisztériumból. Ma folyt a senatusban a sz. Pál társulat ügyében az első vitatkozás. Cassagneto az ügyet a tövényszékek elé kívánja hozatni; szerinte, az illető miniszteri rendelet az intézet törvényszerűségét és önkormányzási jogát sértette. A belügyminiszter ez állítás ellen sorompóba lép. A vitatkozás holnapra napoltatik el, hogy porosz-ellenes, s a porosz kormányt, érthetőleg fölbíztató ily hazaellenes lap kitiltására — várjon nem- e sokkal nagyobb joggal volna épen ezen keresztes vitéz Ausztriából kitiltandó, mint Ausztriaellenes, gyűlöletes invectivákkal, gyanúsításokkal telt, Ausztria hitele tekintélyének, állására irányozott s a többi! — Ki bánná meg jobban az elkezdett repressaliákat — — ha végre oda jutnánk, hogy minden lapot saját szerkesztőin kívül egyéb nem olvashatná. — Egy, minket közelebbről érdeklő ügy döntetett el legközelebb a belügyminisztériumban : a hazánkban századok óta szokásos német egyetemek látogatása ezután, különösen Lipcsébe, nem fog korlátoltatni, s az oda kivánkozók útleveleinek kiadása a helytartótanács köréhez tartozana.— Rüsselfordnak a haderő szaporítása iránti hivatalos nyilatkozatai némi meglepetést idéztek itt elő, annálinkább, minél kevesebb lesz napról napra a valódi aggály bármely oldalróli támadásról; — különösen föltűnő is az, hogy midőn a continens óhajtott s nagy nehezen kiküzdött nyugalmát végre élvezhetni véli — akkor az eddig nyugodt Anglia háborgatja csatazajával a szunyadni készülőket. — Minap érintem egy tekintélyes angol közlöny után combinálgatva, a kisebb státusok, köztük Schweicz függetlensége, s neutralitására irányzó törekvéseket Angol s Porosz részről, mióta hire szállong, miszerint az éjszaki hatalmak nemcsak a szökevények iránt, hanem az 1848- ban módosított alkotmánynak visszamódosítása iránt is erélyes követelésekkel állnak elő, azon szövetkezés valószínűvé válik. És e szerint a súlyegyént biztosító hatalmak körülbelül egymást paralisálják — jobbra balras mulékony, s alkalomszerű szövetkezések által lehetlenítve valamely nagyobbszerű lépést — mert végre az összeütközés félelme mindenek fölött áll. — Jövő hó 2-án kezdi meg Schulhof zongoravirtuóz, ki a pestieknél is kedves emlékben él, hangversenyeit. Bécs , febr. 22. A vámegység kérdése hírlapok hasábjaiból könyvekbe kezd átmenni. „Preussen und die Deutsch- Oesterreichische Zolleinigungsfrage“ czim alatt jelent meg legközelebb Frankfurtban egy eléggé részrehajlatlan szellemű, s avatott kézből került mű, mely a kérdésnek mind politikai, mind gazdászati oldalait kimeríti. — Az „új porosz lap“ minap szokott drasticus modorával az O. P. A. Zig szemére veté — A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. Gr. MONTALEMBERT FÖLVÉTELE A FRANCZIA AKADÉMIÁBA. (Az Indépendence helge után.) Montalembert beszéde. Folytatás. *) Minthogy a forradalom nem az országgyűlés egybehívásával kezdődött, hanem azzal, hogy ez kezet tett minden hatalomra, Droz e gyűlés ellen fordul: megmutatja , hogy hűtőjén volt küldőitől nyert minden megbízásaihoz, mintegy szántszándékkal félreismert minden alkalmat a közszellem megnyugtatására, a kedélyek kiengesztelésére, az ország kibékítésére, s cselekedett jó helyett roszat, ok nélkül, minden megállható mentség, sőt ürügy nélkül. A hangnak, melyen ir, mérsékeltsége, következtetéseinek szigorú részrehajlatlansága, a törvényes szabadság és haladás iránti lángoló lelkesedése , mindez könyvét rettentő vádirattá teszi e híres gyűlés ellen. Méltán van annyira rajta azon hibákon, melyeket pályája első havai, hetei alatt követett el, akkor, mikor még oly könnyű lett volna a forradalmat mérséklése által vezetni. A forradalom betegségében, inkább, mint bármely más társadalmi betegségnél, mindenekfölött a baj első jeleit szükség kiismerni, s azok ellen küzdeni. Ebből lehet haszonra fordítható tanulságot meritni, s egyébből nem. Senkinek sincs *) Lásd P. N. 588. számát, itt szüksége lelkét azon túlságos ragadtatástól óvni, mely a convent gyalázatosságait szülte. Az 1793-ks gonosz tettek újra megszülethetnek ugyan, s azoknak talán áldozatai lennénk , de soha bűntársai. De ki az közöttünk, ki valaha magában vagy másban föl ne találta, meg ne ítélte, ne roszalta volna azon csalódásokat s tévelyeket, melyek az alkotmányozó gyűlést érvénybe buktaták ? Ne képzeljék egyébiránt uraim, hogy azon gyászos tapasztalás, mely hiányzott az 1789-ki férfiaknak, s melyet mi, oly fájdalmak árán szereztünk meg, a nélkül ugyan hogy általa sokkal okosabbakká váltunk volna, hogy, mondom, e tapasztalás engem érzéketlenné tesz mindaz iránt, mi amaz emlékezetes korszak becsületes és nemeslelkű fiait izgalomban tartotta. Ki nem fogja fel, s ki nem bámulja ama roppant lelkesedést a közjó iránt? Ki nem érezte Francziaország újjászületésének , ősi szelleme átifjításának, türhetlen visszaélések örök eltörlésének szép reményét ? Ki ne fogná fel, mennyire igazságos és szükséges volt a polgárság ama fölemelkedése , melyet Francziaország egész múltja előkészíte s igazolt ? Ne vádoljuk az igazság s szent szabadság eme barátai nagylelkű föllengéseit , kiknek szenvedéseit s óhajtásait Droz oly nemesen tolmácsolta. De legyünk engesztelhetlenek azok iránt, kik legfőbb törvénynyé tevék gőgjöket s hiúságukat, kik a gondviselés törvényei helyébe az őrjöngésbe esett emberi ész tévelygéseit akarták állitni, kik ettől kezdve a józan gondolkodásunkat elidegenítették a politikai gyűléseknek néha oly dicső s hasznos kormányától, túlozva ennek minden veszélyeit. S mi itt kérdésen kívül a legnagyobb veszedelem? Az, hogy meggyengíttetik a felelősség érzete az által, hogy megosztatik. Mert ekkor az ember hatalmasnak érzi magát, mint egy fejedelem, s kicsinynek, mint egy munkás. Jogot merít innen magának, mindent csinálni, vagy mindent rontani, s aztán a katastropha után elenyészni a sokaságban. Minden egyesülni látszik akkor, hogy igazolja némelyeknek hevét, másoknak bizalmát, mindenkinek várakozását. Minden mellettök volt. Először is a király ; azon király, ki, Mirabeau szerint legkevésbbé érdemlé meg azon szerencsétlenségeket, melyek őt személyesen érték; oly király, minőt a trónon nem látónak ülni Sz. Lajos óta; ki fiatal, feddhetlen életű, a közboldogságért lángoló, s épen nem volt tehetség nélküli, ki az éljen a király! kiáltásokra ezzel felelt: éljen népem !, s kinek hiányai, s ezek közt a legnagyobbik, gyengesége, sem származtak egyébből, mint azon túlságos félelméből, nehogy sértse a közvéleményt. Ott volt aztán minden becsületes ember egyhangú egyetértése a régi kormányrendszer visszaélései ellen. Mindenrendű utasítások majdnem egybehangzók voltak e pont fölött. Nem volt hasznos reform, mely ne lett volna előrelátva s kívánva. Az egész Francziaország óhajtása, kiáltása, ellenállhatlan akarata volt. Mindenki el volt tökélve vagy szánva arra , kivévén néhány erőtlen udvaronczőt, s néhány befolyás nélküli tisztviselőt. E pont fölött Maury, Cazales s Bouillé épen úgy gondolkozott, mint Lafayette s Mirabeau. Azon mesterkélt egyenlőtlenségek, melyek sérték a legigazságosabb önszeretetet, s a legszerényebb dicsvágyat; az elavult szokásokban gyökerezett gyermekes lenézések, a megvetésnek azon zuhatagjai, melyek rangról rangra hullottak, s a harmadik renden meg nem állapodtak, mint igen helyesen jegyzi meg Droz : mindezek fölött el vola törve a tábra, s mindennek örökre el kell t enyészni. A törvény előtti egyenlőség, minden igazságtalan vagy sértő kiváltság eltörlése, az adó egyenlő fölosztása , személyes szabadság, vallásfelekezeti szabadság, a szerzetesrendek s az egyházi szervezet reformja, a két hatalom által egyetértve eszközlendő : mindez szívébe volt vésve XVI-dik Lajosnak, mint minden alattvalójának, és semmi oldalról sem talált volna komoly ellenállásra. Mert természetes következménye volt Francziaország közerkölcsének, eszméinek, sőt hisztériájának. Nem volt szükség, hogy a rangok különbsége vérözönbe fulasztassék, s a lelkiismereti szabadság a leggyűlöletesebb üldözés által igtattassék be oly országban, mely büszke volt arra, hogy már azelőtt kormányoztatok oly protestánsok által, mint Sully s Necker, s oly népfiak által, mint Suger s Colbert. S meg volt még azon nem remélt szerencse, hogy találkozott mérsékelt s rettenthetlen hazafiak, valódi politikai szellemmel biró férfiak oly csoportja, kik egyaránt jelesek voltak a szószéken s tanácsban, s kik keblükben hordozták Francziaország minden jóra való ösztöneit: Mouniers Lally , Clermont-Tonnerre s Liancourt, Virieus Malouet. Droz kedvvel mulat e válogatott derék hazafiak törekvésein, kiknek csak egy hibájok volt: hogy igen hamar elcsüggedtek. E férfiak világosan akarták mindazt, mit Francziaország akart, s mire szüksége volt, mérsékelt kormányt, hatalmas királyságot, független patriciatust, melybe mindenrendű érdem fölvergődhessék, törvényes határok közt maradó s ideigtartó gyűlést; egy minden lényeges alapjait azon kormányrendszernek, melyet 1814-ben kaptunk, s mely alatt Francziaország harmincznégy éven olly szabadságot, jóllétet s nyugalmat élveze, melynek mása hisztériánkban nincs, s melyet csak azután tudott becsülni, miután elvesztette. S ha Francziaország mindjárt akkor nem érhető el e tartós és tiszta szabadságot, ha arra jön kárhoztatva, hogy a régi kormányrendszer visszaélései s igazságtalanságai helyett annyi csalódást s annyi gonosz tettet érjen meg, kit kell okozni helyrehozásán szerencsétlenségért ? Mondjuk ki bátran Drozzal: az alkotmányozó gyűlést. Tartsuk számban, mint ő,a több tagjainak jó szándékait, de ne akarjuk elleplezni vagy mentegetni vakságát s gőgjét. Mert ferde irányt adott a közéhajtások természetes LAPSZEMLE. A Magyar Hírlap (febr. 25. sz.) londoni levele ismét 2,500,000 dollárnyi aranypor szállításáról értesít. — Molitor Károly hazánkba Californiában saját czíme alatt dec. 1-én egy arany-olvasztó vegy-műhelyt nyitott meg s igen jó kilátásai vannak. — Barta Gábor, miskolczi születésű hazánkfia, 30 év óta mexicói bőrkereskedő, élte 64-ik évében meghalt. Egy igen érdekes vallásos és politikai secta előtérre nyomulásáról értesit. E secta fészke Izland, félig vallásos, félig socialistikus, s rögeszméjük az emberinem társas és vallási újrateremtése. Neve a történetben gyökerező ribaudismus. Egy egész összeesküvést képez, tagjai felvétetéseknél esküt tesznek le, melyben többek közt kötelezik magukat, hogy térdig fognak leölt elleneik vérében fürdeni. Magukat 40 tagból álló ventákba sorozzák, piaczokon, ünnepélyeken egymást titkos jelekből ismerik meg,s egymással jelekben beszélnek. A nép alsó osztályából alakul, s kit ellenségüknek képzelnek, törvényszékükön elitélik, s maguk közöl egyet a legyilkolással megbíznak, miben igen ügyesek. A rbaudisták ellen a sajtó és parliament már felemelte szavát. Parisból folyvást azon szigorról értesülünk, melyet az ottani kormány a sajtók ellenében szervezésbe vett. — Napóleon se a febr. 24-két, se május 4-ét nem kívánja megünnepeltetni; egyedüli nemzeti ünneppé a császár születése napját aug. 15-ét téve. Ferimből értesültünk, hogy az éporosz , annyira híresztelt ellenzéki párt kezet kezd nyújtani a minisztériumnak. A Pester Z. (febr. 25. sz.) is megkezdi csatározását azon párt ellen, mely a hisztoriai jogot követeli. Szerinte 1848 egy vizár volt, mely új medret szakasztott, sok mindent halomra döntött, s nem pártolhatja azokat, kik a régi medret s romokat helyreálltani akarják. Az Értesítő (febr. 24. sz.) főczikke „Közlekedés I.“ czímet hord. Első sorában ez áll : az emberiség haladása leginkább föltételeztetik a közlekedéstől, s a végén reájő, hogy a közlekedés legfőbb eszköze az utak. Aztán ne csodálkozzunk, ha az Értesítőben német szellemet látnak , mert azon értekezési modor, mi e czikkben elömlik, csak az irodalom csecsemőkorában ment. Ki írja e czikket, nem tudom, az mindegy. De kérem a lássan, hol van magyar gyomor a világon, mely az efféle gyermekes irmodort megemészsze, mi itt következik: „A közlekedést magyarázni nem fogjuk, a szó eléggé jelenti, hogy mi legyen az. De sokféle a közlekedés, közlekedünk , mikor más emberekkel beszélünk, közlekedünk, mikor gondolatainkat leírjuk , akár azért, hogy kortársaink, akár azért, hogy a jövőket olvassa, közlekedünk, mikor cserélünk, de akkor is , mikor munkafölosztás következtében mást-mást teszünk, hogy együtt annál többet és jobbat állítsunk ki, s a társadalmi és állami létet annál teljesebben bírjuk stb. Ily modorban megy az értekezés, oly kathekizáló modorban, minőt kiállani nem lehet. Azon olvasd közönséghez, mely az utakról és közlekedésekről olvas , ily nyelven szólani, a szobatudósság bizonyos bélyege, mi az életre nem igen hat. Bevégzi továbbá „Hazánk és Fiume“ czimű értekezését. Megszellőzteti benne gr. Széchenyi eszméit a közlekedésről. Kiemeli, mily nevezetes pont kereskedésünkre Fiume. Vaspályát sürget az ország helyéből odáig, s indítványa az, ha nem lehet reményünk egy pest-fiumei vonal építéséhez úgy, hogy egyúttal Légrádtól Mohácsig vezetendő szárnyvonal által a Dunával összeköttessék; ha pénzviszonyaink ezt nem engedik , akkor szükségesebbnek lát egy fiume-légrád-mohácsi vonalt, mint egyszerűen pest-fiumei vonalt légrád-mohácsi szárnyvonal nélkül. HIVATALOS. A magyar iparegyesület tagjaihoz. Az iparegyesület feloszlása felsőbb helyről lévén megrendelve : miután ugyanott megengedtetett, hogy az egyesület gyűjteményei, tőkéi és egyéb vagyonsága fölött az egyesület maga, mint tulajdonos, rendelkezhessék , — az e végből tartanád közgyűlés, Pestre, a jövő martius hónap 16-án, délutáni 5 órára, a nemzeti múzeum egyik teremébe, ezennel kihirdettetik. — Kelt febr. 21-én 1852. Fridrich György mint helytartóságilag kiküldött biztos. M. H. FŐVÁROSI ÉLET. — A jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület folyó hónap 16-án tartó közgyűlését. Örvendetes jelei tűntek föl e közgyűlésen a közhasznú intézet mindinkábbi gyarapodásának, mit már csak az is tanúsít, hogy az igazgató jelentése szerint, az egyesület Magyarország határain túl Morvában s Sziléziában is kiterjesztő működéseit, minek következtében az ügyvivők száma ez idén 280-ról 351-re szaporodott. Ugyancsak az igazgató indítványára elfogadtatott s az alapszabályok közé igtaztatott azon javaslat, miséép ha az egyesületnek a károk megtérítésén felül valami, fölöslege marad , abból jövőben egy külön segédtőbe fog képeztetni, mely azon mostoha években, midőn a károk 50 petig sem fedeztethetnének , azoknak legalább 50 petig kiegészítésére lesz fordítandó. Ebből 13 látható, hogy a jégverés ellen kölcsönösen biztosító magyar egyesület valóban érdemesíti magát a legáltalánosabb bizodalomra s pártolásra. Előnye még az is , hogy a biztosítás nála az aratás utáni időre is kiterjed; hogy fizeti a kármentesítést, ha a jégcsapás szélvihar kíséretében jött is; hogy a legcsekélyebb károkat is megtéríti , mely előnyöket más biztosító intézeteknél föl nem találhatni. Kilencz évi fönállása óta, működése szinte teljes mértékben megfelelt a közönség várakozásának. E rövid idő alatt négy ízben fizetett teljes 100 pet. kárpótlást, háromszor 70—79 petét s csak két év volt ránézve oly mostoha, melyekben kisebb kármentesítésre volt kénytelen szorítkozni ; kivált a tavaly évben , midőn 87 jégkárt kellett fizetnie. — Mezőgazdáink érdekében fekszik, hogy magukat a jégvihar csapásai ellen ez egyesületnél biztosítsák, hogy néhány fillér fukar meggazdálkodása miatt ne engedjék évi termésök nagy részét egy véletlen szerencsétlenségnek martalékul esni. — A budai hajógyár szorgalmas működéssel van elfoglalva. Ezelőtt néhány nappal is egy 120 lóerejü vontató hajó került ki e gyárból, s próbautat tett a Dunán. Ez új gőzös neve Komárom, s legközelebb már el fogja kezdeni rendes pályafutását. — Mikecz pénzügyi tanácsos úr, egy 16-dik századbeli bibliai képpel ajándékozd meg nemzeti múzeumunk képtárát. A képet Giacomo de Ponte (Bassano) festé, s mintegy 40 évvel ezelőtt került Magyarországba , s már szinte hat év óta van az ajándékozd birtokában. — Egy kárpitosnak 3—4 éves gyermeke vigyázatlanságból egy edény forró vizet magára dönte, s oly veszélyesen megsérült, hogy, minden alkalmazott segély daczára, 24 órai szenvedés után búcsút vett az élettől. A gyermek oly szerencsétlen volt, hogy már másféléves korában egy esés következtében hallását veszti, s azóta süketnémán maradt.