Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)
1852-07-10 / 700. szám
1852- harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken : Pesten : Évnegyedre 5 f. 2 kp. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. ?éiéVr° ,*1° Évnegyedre 4 „ „ „ A havi előfizetés, mint a j -A számonkinti eladás is 1. 6'1^6 / ” ” ” megszűnt. Egyes szám . . 4 ,, ,, 10-700 PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Urintcza 8. sí. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. árhoz intézendő, ári-utcza Lalért ház 8. Szombat, jul. 10-én. HIRDETÉSEK és MAGÁN VITÁK. Hirdetések négy hasábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magán viták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési fölhívás a PESTI NAPLÓ 1852-diki második 12-évi folyamára. Megjelennek e lapok — vasár- és ünnepnapot kivéve — mindennap, délutáni órákban* A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK : Vidékre postán küldve fél évre (Julius—december) 10 ft.—Negyed évre (julius—septemb.) 5 ft pengőben. Pesten házhozhordással fél évre (jul.—dec.) 8 ft p. — Negyed évre (julius—sept.) 4 ft pengőben. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a Pesti Napló kiadóhivatalában, úri utcza 8. szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében ,az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kiad. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. 6 cs. k. Apostoli Felségének magyarországi körútja. A vallásos súrlódások Angliában. Lapszemle. Hivatalos. (Katonai rögtönbirósági ítélet.) Vegyes hirek s események. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Belgium. Dánia. Helvétia. Törökország. Amerika.) Legújabb. (Paris. London. Dublin. Új-York. Hamburg.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. Dunavízállás.) Mai tár- (A növények járványnyaralái. ..) Budapest, jul. 10-én- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Florencz, jul. 5. — Épen most hirdettetett ki egy új oktatási törvény. A vallás és erkölcs tanai állíttatnak fel oktatás alapjául. A vallási oktatást a püspökök vesetendik és ellenőrzendik; egyébiránt irányadóul a minisztérium határozványai szolgálnak. Lehetségig egyforma oktatási módszer lesz szem előtt tartandó. Az elemi iskolákban az oktatás díj nélkül, a felsőbb iskolákban pedig arányszerű tanpénzfizetés mellett történik. A tankönyveket, jelesül a vallást illetőket, a püspökök választják, a többieket pedig a kormány határozza meg. A magániskolák is egyházi és világi hatóságok alá helyeztetnek. Páris, julius 7. — Mind az államtanácsban, mind pedig a diplomatiai testben állítólag változások fognak történni. — Egy „Communique“ a Moniteur-ban a katonai összeesküvésről keringő hirt alaptalannak nyilatkoztatja. ő cs. kir. Apóst. Felsége magyarországi körútjának további folyamára nézve a „Magyar Hírlapból“ a következő tudósításokat vesszük át: Selmecz, jul. 7. , cs. k. Ap. Felsége Szent Antalból elutazása C. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A NÖVÉNYEK JÁRVÁNY-NYAVALYÁI. I. Egy, sokakra nézve aggasztó , és minden bizonynyal mindnyájunk előtt súlyos fontosságú tény foglalkoztatja mostanság a termesztőket. Néhány év óta bizonyos járvány és pusztító nyavalyák tettek és tizedeltek meg számos növényfajt. E tárgy, mint csak említésére is kiki meggyőződhetik , kiváló figyelmet igényel, s bármely járatlan legyen is valaki a növényi élettanban, lehetlen hogy némi érdekkel ne viseltessék iránta. A szóban forgó nyavalyák hordereje az egész népességre kihat, befolyása van a törvényhozásra, megrezzenti a nemzeti gazdaság tanait, befoly a kereskedésre, a hajózásra az iparra, s ha valaha alkalmazható volt a Saint-Pierre Bernát szava, miszerint „a természet törvényei tanulásával fejedelmünknek s hazánknak teszünk szolgálatot, talál minden bizonynyal azon tényekre, melyeknek siralmas következményeit néhány év óta földünk annyi része érzi és szenved alattuk. Nem véljük tehát, hogy érdektelen olvasmányt nyújtunk a következő sorokban, melyekben ezen tényekre vonatkozó új felfedezéseket szándékszunk közölni. Egy egészen új és átalános elméletet nyilvánított a növények nyavalyáiról egy tudós, kinek neve ismeretes mindazok előtt, kik az utóbbi időkben az emberi értelemesség haladását figyelmekkel kísérték. Azon mély belátású férfiút, a jénai egyetem híres tanárát, Schleident értjük, kinek neve minden lapján előfordul a növénytudományt illető munkáknak. Schleiden felölelte a növények szerkezete egészét és részleteit, behatott annak legrejtettebb mélyeibe, kifürkészte leggondosabban takargatott titkait, s majd minden nyomozásainak fontos észrevételek, s örökké érvényeseknek maradó felfedezések lőnek gyümölcsei. Három század óta tudják a szakemberei, s a tudomány kedvelői, hogy a növények apró hólyagcsák, úgynevezett sejtek csoportjaiból s szövetéből állanak; de hogy ezen sejtek magok mikép származnak , mikép fejlenek, mikép szaporodnak , ezen nehéz és fejtörő kérdést még csak hypothesisek deritgették, melyek százankint keletkeztek s dőltek halomra egyik a másik által. Végre Schleiden felfedezi, hogy azok nem eredeti testecskék, hanem egy őket megelőző bélből vagy szikből (nucleus) származnak, melynek létét három évszázi nyomozás és minden kor- és nemzetbeli természetvizsgálók mohó keresgélése daczára is, mély homály boritá,lm ez egyike az ő első felfedezéseinek. Egy másik nem kisebb fénynyel keríti a tudós élettanár nevét. Azon titok, hogy mikép terem a világon egy új lény, egy új egyén, a teremtés ezen titka, mondjuk, a legősibb hajdankor óta kedvencz tárgya vola a természet törvényei felett elmélkedőknek. Nem hagytuk messze hátra azon időt, melyben a virágpor dynamicus **)hatását hitték, midőn némi delességnek *) Szakértő tudományos olvasóink ne gondolják, hogy mi a növényi boncz- és élettan lassú , fokozatonkint haladó fejlésével ismeretlenek lennénk, s azt állítnák, hogy azon tanok Grew és Malpighi óta meddőséggel verve, most egyszerre készen és új alakban ugrottak elő Schleiden kezei közöl , mint Minerva a Jupiter fejéből. Oh nem, elődjei becses elődolgozatai nélkül még ma sem örvendhetnénk mi azt megbecsülhetlen felfedezéseinek. De mivel mi physiologiai históriáját nem írjuk , a legutolsó felfedező nevében kell resumálnunk mindazt, amit ő mondott ki véghatározottsággal. **) Ne fárasszák magukat magyarosítóink ezen már, Istennek hála, örök nyugalomra bocsátott félszeg fogalomnak magyar szótagok általi kifejezésével. A „dynamismus“ egy varázsszó volt, mely, midőn a 18. század utolsó és 19-dik elejebeli „Naturphilosoph“ esze elállóit, legott vagy galvaniféle erőnek tulajdoniták a magvak alakulását — szóval Schleiden előtt még senki se fogta vala fel a virágpor és a magrügy *) közti anyagi viszonyt. Ezen híres élettanát mutatá ki legelsőben, és nyomozó végeredményéig azon egész műfolyamat, miszerint a bibére ragadott virágpor-szemből egy csövecske kiindulván, leszáll és maga alkotja az új lényt, úgy hogy minden növény, amely a világon létez, az előbbi nemzedékek anyagi töredéke vagy részecskéje, és hogy a magvak általi szaporodás utoljára nem egyéb megannyi oltásnál, mi csak azért maradt oly sokáig titokban, mivel az oltóágacskák kisebbek, mintsem egyhamar meg lehetett volna látni. Minden elméleteknek, melyek valaha ezen bajos tárgy felett keletkeznek , alapul kell venniök a Schleiden fontos fölfedezését, kisegítette a sárból. Az efféle természetvizsgáló , midőn egy hegy tetején működő gőzgépet s a hegy oldalán feléje közeledő szekeret látna , de a föld felszine alá rejtett csigákat s húzóköteleket nem sejtené , mindjárt készen lenne a magyarázattal: „dynamisch !“ *) Ezen műszó, hisszük, épen egyszerűsége s könnyen érthetősége miatt nem fog sokaknak tetszeni. Azoknak ti, kik a mászófaragással minden egyéb czélt szoktak öszszekötni, csak nem a tudomány érelmesebbé és szabatosabbá tételét. „Magrügy“ a tudomány legutóbbi megállapított tanai szerint az „ovulum“ot tökéletesen kifejezi, úgy hogy a ki értelmezését hallaná az ovulumnak idegen m burg herczegi magassága kocsijában történt; a selmeczi bandérium, melyhez a bozóki kerületbeli lovasok is csatlakoztak , kíséreli a császári kocsit. Mihelyt ő Felsége az alsó városi telekházához közeledett, hol miniszteri tanácsos Russeger jelentkezők , egy adott jelre a különböző ormokon , névszerint az Ujvárhegyen , az Új- és Mihálybányán fölállított taraczkok durrogása egyszersmind valamennyi harangok zúgása elkezdődött. A bányaváros határán egy igen szép diadalív állt e fölirattal: „Ave Caesar Auguste“ Itt Ő Felségét a polgármester a papsággal, a városi tanács és közégtanácsosok, a város és környékebeli számos lakossággal, fogadók. Goldbrunner polgármester tarta a hódolati beszédet, mire Ő Felsége a szállásául rendelt kincstári udvarba kocsizott, melynek kapuja a bányász-ipar jelvényeivel elmésen vola díszítve; úgyszintén a felvezető lépcső a házban szépen föl volt ékítve és már a kincstári udvar elején egy diadalív állott. Ő Felsége laka előtt a vadász-zászlóalj egy százada volt zenével felállítva, és a magas tábornokkal várta ott a legmagasb megérkezést. A Szent Antal melletti úton , a hutánál a bányakerület zenekara állott, mely a néphymnust játsza. Az egyenruhás és nem egyenruhás munkások sorfalat képeztek a kincstár-udvar közepéig; azon alul az akadémiai növendékek álltak fekete bányászingben, sötét nadrágban, bőrrel és zöld bányasipkával, a hegytönkkel kezükben. Az igazgatóság valamenyi tisztviselői zárák be e kitűnő rendben képezett sorokat. Mindenütt merre Ő Felsége közeledek, háromszoros „Éljen“ hangzott a keblek mélyéből, és mindannyiszor örömteljes Éljen“ viszhangzik ott, hol Ő Felsége épen egy uj osztálynál haladt el. Minden kincstári épületekről császári zászlók lengtek, és a körülfekvő ormokról megszűnés nélkül örömlövések hangzottak Ó Felsége üdvözlésére. A tiszteletőrség megszemlélése után a katonaság papság, nemesség, testületek és községi küldöttek bemutatása következett; ezután Ó Felsége legk. audientiákat adni méltóztatott. 9 órakor Ő Felsége a bányák megtekintésére indult. Annak bevégeztével nagy udvari ebéd volt, melyre mindkét Coburg-Gotha herczeg, és számosan az itt levő főbb rangnak közöl, meg valának hiva. 6 órakor a város közelében fekvő téren a Szent Antalra, Körmöczre és Nyitrába elküldött tiszteletőrségeken fölülmaradt 2-d. vadász-zászlóaljbeli századok , Ő Felsége előtt tüzeléssel végzett gyakorlatokat tartottak. Az éj beálltakor a bányaváros ünnepélyesen ki volt világítva, név szerint kitűntek a tanácsház , a kath. és evang. egyház, a kerületi bányatörvényszék épülete , továbbá a rajziskola-épület, melyen a Felsége névbetűi és „Glück auf!“ pompás ragyogásban voltak láthatók. Úgyszintén a hegyek csúcsai is tűztengerben álltak. Esti 9 órakor nagyszerű fáklyásmenet volt, melynek kezdetére a bányász kopogással adatott fel, mire ez ünnepélyt taraczklövések jelzek. A menetet megnyiták a fehér egyenruhájú munkások, vörös nadrágban, bányamécsek és bányabotokkal; ezután következtek valamennyi ácsok bőrkötény- és bárddal, a fáklyások után menve; azután a zenészek vörös nadrágban, fáklyásoktól kisérve; az akadémiai karosztályonkint, aztán a főparancsnok, továbbá a két testületi legidősbek, ezüst kalapács-és botot vive, a zászlóval; a tisztviselőség, végre a bányászság. Az elrendezkedés után a zenekar a néphymnust játszó, az akadémikusok énekkíséretével, végül bányaigazgató Bello ő Felségének háromszoros „Éljen“-t kiáltott, mit a több mint 3000-re menő minden rendbeli gyülekezet a legélénkebben ismételt. E pillanatban a paradicsomhegy görögtűzzel világíttatott meg. Miután a zene néhány darabot játszott, újra örömteljes „Éljen“ hangzott és a néphymnus zendült meg. Csaknem 24 óráig volt Selmecz bányaváros szerencsés , cs. k. Apostoli Felsége jelenlétének örvendhetni ; ez idő alatt a legünnepiebben számos jeleit tanusitá a Felséges Fejedelem iránti mély tiszteletének, de egyszersmind sokszoros alkalmat nyert, Császárja és Ura legmagasb kegyét hálásan elismerni. A foglyok közöl, név szerint kik az előfordult csendzavarások alkalmával befogattak, legmagasb kegyelem utján majd mindnyájan szabadságba helyheztettek. A példás rend a bányakerület határain belül tanúsítja igazgatójának mély belátású erélyét. Pest, jul. 10./ (U. Gy.) A XIX. század emberei eddig elő nem tekinthettek borzalom nélkül a történet azon lapjaira, melyeken a középkori vallási háborúk, a legfeketébb színekkel vannak ecsetelve, s ha átfutották is szemeik azon gyászlapokat, alig találkozhatik egy közőlük, ki az újabbkor szellemétől van lelkesítve, hogy benne föl nem kelt volna azon emberies érzelem, bár a mivelt Európa soha se lenne még egyszer ily szomorú jelenetek nézőhelye ! Mit ezen szavakban foglalhatni : horrendum dictu, nem feltaláljuk-e a németországi, angol és francziaországi vallásháborúk történetében ? — de nem találjuk-e föl édes hazánk történészei könyvében is? Fájdalommal kell az emberiség ezen annyira szoraorító kicsapongásainak megcáfolhatlan bizonyítványait látni, és még szomorúbb alakban tűnnek föl előttünk a képek, ha időnkben is hasonló eseményeket látunk szemeink előtt végbemenni. Ki tagadhatná azt, hogy Angliában oly jelenetek történnek, melyektől undorral fordulhat el a polgárisodásnak minden barátja. íme a stockporti esemény ! Nem egy episode az, a középkori vallásos tragoediából ? Mi nem óhajtjuk, de valószínűnek látjuk, hogy ezen szikra, mely Stockportot fölgyújtó, még egész Angliát lángra lobbanthatja. Ha a rajongás fékét szakítja, hasonlít a viharhoz, mely útjában kíméletlenül rombol össze mindent, mit találhat. Ez alkalommal nem vitatjuk, hol készíttetett azon kanócz, mely gyuladást okozott, de annyit bátran kimondunk, hogy készült bárhol is, úgy egyik, mint másik félre igen veszélyes következményű lehet. Koránkban, midőn a lélek bilincseit a század szelleme leverte, midőn a vallás, legnagyobb tiszt