Pesti Napló, 1852. július (3. évfolyam, 692–718. szám)

1852-07-10 / 700. szám

1852- harmadik évi folyam. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK Vidéken : Pesten : Évnegyedre 5 f. 2 k­p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. ?éiéVr° ,*1° Évnegyedre 4 „­­ „ „ A havi előfizetés, mint a j -A számonkinti eladás is 1. 6'1^6 / ” ” ” megszűnt.­­ Egyes szám . . 4 ,, ,, 10-700 PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda: Uri­ntcza 8. sí. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetlen levél visszautasittatik. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. árhoz intézendő, ári-utcza Lal­ért ház 8. Szombat, jul. 10-én. HIRDETÉSEK és MAGÁN VITÁK. Hirdetések négy ha­sábos petit-sora 4 p. kr.­­jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magán viták négy­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkezte-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. Előfizetési fölhívás a PESTI NAPLÓ 1852-diki második 1­­2-évi folyamára. Megjelennek e lapok — vasár- és ünnepnapot kivéve — mindennap, délutáni órákban* A szerkesztőség mindent el fog követni e lap érdekességének növelésére, hogy az mind politikai részét, mind a lap műtárát illetőleg az előfizetők várakozásának megfeleljen. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK : Vidékre postán küldve fél évre (Julius—december) 10 ft.—Negyed évre (julius—septemb.) 5 ft pengőben. Pesten házhozhordással fél évre (jul.—dec.) 8 ft p. — Negyed évre (julius—sept.) 4 ft pengőben. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a Pesti Napló­ kiadóhivatalában, úri­ utcza 8. szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében ,az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesítetni kérjük. EMICH GUSZTÁV kia­d. TARTALOM: Telegrafi tudósítások. 6 cs. k. Apostoli Felségének magyaror­szági körútja. A vallásos súrlódások Angliában. Lapszemle. Hivatalos. (Katonai rögtönbirósági ítélet.) Vegyes hirek s események. Ausztria. (Vegyes tudósítások.) Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország. Belgium. Dánia. Helvétia. Törökország. Amerika.) Legújabb. (Paris. London. Dublin. Új-York. Ham­burg.) Vegyesek. (Nemzeti színház. — Börze. Dunavízállás.) M­ai tár- (A növények járványnyaralái. ..) Budapest, jul. 10-én- TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK Florencz, jul. 5. — Épen most hirdettetett ki egy új oktatási törvény. A vallás és erkölcs tanai állíttat­nak fel oktatás alapjául. A vallási oktatást a püs­pökök vesetendik és ellenőrzendik; egyébiránt irány­adóul a minisztérium határozványai szolgálnak. Lehetségig egyforma oktatási módszer lesz szem előtt tartandó. Az elemi iskolákban az oktatás díj nélkül, a felsőbb iskolákban pedig arányszerű tanpénzfizetés mellett történik. A tankönyveket, jelesül a vallást illetőket, a püspökök választják, a többieket pedig a kormány határozza meg. A magániskolák is egyházi és világi hatóságok alá helyeztetnek. Páris, julius 7. — Mind az államtanácsban, mind pedig a diplomatiai testben állítólag változások fog­nak történni. — Egy „Communique“ a Moniteur-ban a katonai összeesküvésről keringő hirt alaptalannak nyilatkoztatja. ő cs. kir. Apóst. Felsége magyarországi kör­útjának további folyamára nézve a „Magyar Hírlapból“ a következő tudósításokat vesszük át: Selmecz, jul. 7. , cs. k. Ap. Felsége Szent Antalból elutazása C.­ A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A NÖVÉNYEK JÁRVÁNY-NYAVALYÁI. I. Egy, sokakra nézve aggasztó , és minden bizony­nyal mindnyájunk előtt súlyos fontosságú tény fog­­lalkoztatja mostanság a termesztőket. Néhány év óta bizonyos járvány és pusztító nyavalyák tettek és tizedeltek meg számos növényfajt. E tárgy, mint csak említésére is kiki meggyőződhetik , kiváló figyelmet igényel, s bármely járatlan legyen is valaki a növé­nyi élettanban, lehetlen hogy némi érdekkel ne vi­seltessék iránta. A szóban forgó nyavalyák hordereje az egész népességre kihat, befolyása van a törvény­hozásra, megrezzenti a nemzeti gazdaság tanait, be­­foly a kereskedésre, a hajózásra az iparra, s ha va­laha alkalmazható volt a Saint-Pierre Bernát szava, miszerint „a természet törvényei tanulásával fejedel­münknek s hazánknak teszünk szolgálatot, talál minden bizonynyal azon tényekre, melyeknek siral­mas következményeit néhány év óta földünk annyi része érzi és szenved alattuk. Nem véljük tehát, hogy érdektelen olvasmányt nyújtunk a következő sorokban, melyekben ezen tényekre vonatkozó új felfedezéseket szándékszunk közölni. Egy egészen új és átalános elméletet nyilvánított a növények nyavalyáiról egy tudós, kinek neve is­meretes mindazok előtt, kik az utóbbi időkben az emberi értelemesség haladását figyelmekkel kísérték. Azon mély belátású férfiút, a jénai egyetem híres tanárát, Schleident értjük, kinek neve minden lap­ján előfordul a növénytudományt illető munkáknak. Schleiden felölelte a növények szerkezete egészét és részleteit, behatott annak legrejtettebb mélyeibe, ki­fürkészte leggondosabban takargatott titkait, s majd minden nyomozásainak fontos észrevételek, s örökké érvényeseknek maradó felfedezések lőnek gyümöl­csei. Három század óta tudják a szak­emberei, s a tu­domány kedvelői, hogy a növények apró hólyagcsák, úgynevezett sejtek csoportjaiból s szövetéből álla­nak; de hogy ezen sejtek magok mikép származ­nak , mikép fejlenek, mikép szaporodnak , ezen nehéz és fejtörő kérdést még csak hypothesisek deritgették, melyek százankint keletkeztek s dől­tek halomra egyik a másik által. Végre Schleiden felfedezi, hogy azok nem eredeti testecskék, ha­nem egy őket megelőző bélből vagy szikből (nucleus) származnak, melynek létét három évszázi nyomozás és minden kor- és nemzetbeli természetvizsgálók mohó keresgélése daczára is, mély homály boritá,­lm ez egyike az ő első felfedezéseinek. Egy másik nem kisebb fénynyel keríti a tudós élet­tanár nevét. Azon titok, hogy mikép terem a világon egy új lény, egy új egyén, a teremtés ezen titka, mondjuk, a legősibb hajdankor óta kedvencz tárgya vola a természet törvényei felett elmélkedőknek. Nem hagytuk messze hátra azon időt, melyben a virágpor dynamicus **)hatását hitték, midőn némi delességnek *) Szakértő tudományos olvasóink ne gondolják, hogy mi a növényi boncz- és élettan lassú , fokozatonkint haladó fejlésével ismeretlenek lennénk, s azt állítnák, hogy azon tanok Grew és Malpighi óta meddőséggel verve, most egyszerre készen és új alakban ugrottak elő Schleiden kezei közöl , mint Minerva a Jupiter fejéből. Oh nem, elődjei becses elődolgozatai nélkül még ma sem örvend­hetnénk mi az­t megbecsülhetlen felfedezéseinek. De mivel mi physiologiai históriáját nem írjuk , a legutolsó felfedező nevében kell resumálnunk mindazt, a­mit ő mondott ki véghatározottsággal. **) Ne fárasszák magukat magyarosítóink ezen már, Isten­nek hála, örök nyugalomra bocsátott félszeg fogalomnak magyar szótagok általi kifejezésével. A „dynamismus“ egy varázs­szó volt, mely, midőn a 18. század utolsó és 19-dik elejebeli „Naturphilosoph“ esze elállóit, legott vagy galvaniféle erőnek tulajdoniták a magvak ala­kulását — szóval Schleiden előtt még senki se fogta vala fel a virágpor és a magrügy *) közti anyagi vi­szonyt. Ezen híres élettanát mutatá ki legelsőben, és nyomozó végeredményéig azon egész műfolyamat, miszerint a bibére ragadott virágpor-szemből egy csövecske kiindulván, leszáll és maga alkotja az új lényt, úgy hogy minden növény, a­mely a világon létez, az előbbi nemzedékek anyagi töredéke vagy részecskéje, és hogy a magvak általi szaporodás utol­jára nem egyéb megannyi oltásnál, mi csak azért maradt oly sokáig titokban, mivel az oltóágacskák kisebbek, mintsem egyhamar meg lehetett volna látni. Minden elméleteknek, melyek valaha ezen bajos tárgy felett keletkeznek , alapul kell venniök a Schleiden fontos fölfedezését, kisegítette a sárból. Az efféle természetvizsgáló , midőn egy hegy tetején működő gőzgépet s a hegy oldalán fe­léje közeledő szekeret látna , de a föld felszine alá rej­tett csigákat s húzóköteleket nem sejtené , mindjárt ké­szen lenne a magyarázattal: „dynamisch !“ *) Ezen műszó, hisszük, épen egyszerűsége s könnyen ért­hetősége miatt nem fog sokaknak tetszeni. Azoknak t­i, kik a mászófaragással minden egyéb czélt szoktak ösz­­szekötni, csak nem a tudomány ér­elmesebbé és szabato­­sabbá tételét. „Magrügy“ a tudomány legutóbbi megál­lapított tanai szerint az „ovulum“ot tökéletesen kifejezi, úgy hogy a ki értelmezését hallaná az ovulumnak idegen m­ burg herczeg­i magassága kocsijában történt; a sel­­meczi bandérium, melyhez a bozóki kerületbeli lo­vasok is csatlakoztak , kíséreli a császári kocsit. Mihelyt ő Felsége az alsó városi telekházához közeledett, hol miniszteri tanácsos Russeger jelent­kezők , egy adott jelre a különböző ormokon , név­­szerint az Ujvárhegyen , az Új- és Mihálybányán fölállított taraczkok durrogása egyszersmind vala­mennyi harangok zúgása elkezdődött. A bányaváros határán egy igen szép diadalív állt e fölirattal: „Ave Caesar Auguste“ Itt Ő Felségét a polgármester a papsággal, a vá­rosi tanács és közégtanácsosok, a város és környé­­kebeli számos lakossággal, fogadók. Goldbrunner polgármester tarta a hódolati beszédet, mire Ő Fel­sége a szállásául rendelt kincstári udvarba kocsizott, melynek kapuja a bányász-ipar jelvényeivel elmésen vola díszítve; úgyszintén a felvezető lépcső a ház­ban szépen föl volt ékítve és már a kincstári udvar elején egy diadalív állott. Ő Felsége laka előtt a vadász-zászlóalj egy szá­zada volt zenével felállítva, és a magas tábornokkal várta ott a legmagasb megérkezést. A Szent Antal melletti úton , a hutánál a bánya­kerület zenekara állott, mely a néphymnust játsza. Az egyenruhás és nem egyenruhás munkások sor­falat képeztek a kincstár-udvar közepéig; azon alul az akadémiai növendékek álltak fekete bányászing­ben, sötét nadrágban, bőrrel és zöld bányasipkával, a hegytönkkel kezükben. Az igazgatóság valamenyi tisztviselői zárák be e kitűnő rendben képezett so­rokat. Mindenütt merre Ő Felsége közeledek, háromszo­ros „Éljen“ hangzott a keblek mélyéből, és mindan­nyiszor örömteljes Éljen“ viszhangzik ott, hol Ő Felsége épen egy uj osztálynál haladt el. Minden kincstári épületekről császári zászlók leng­tek, és a körülfekvő ormokról megszűnés nélkül örömlövések hangzottak Ó Felsége üdvözlésére. A tiszteletőrség megszemlélése után a katonaság papság, nemesség, testületek és községi küldöttek bemutatása következett; ezután Ó Felsége legk. audientiákat adni méltóztatott. 9 órakor Ő Felsége a bányák megtekintésére in­dult. Annak bevégeztével nagy udvari ebéd volt, melyre mindkét Coburg-Gotha herczeg, és számosan az itt levő főbb rangnak közöl, meg valának hiva. 6 órakor a város közelében fekvő téren a Szent Antalra, Körmöczre és Nyitrába elküldött tisztelet­­őrségeken fölülmaradt 2-d. vadász-zászlóaljbeli szá­zadok , Ő Felsége előtt tüzeléssel végzett gyakorla­tokat tartottak. Az éj beálltakor a bányaváros ünnepélyesen ki volt világítva, név szerint kitűntek a tanácsház , a kath. és evang. egyház, a kerületi bányatörvényszék épü­lete , továbbá a rajziskola-épület, melyen a Felsége névbetűi és „Glück auf!“ pompás ragyogásban vol­tak láthatók. Úgyszintén a hegyek csúcsai is tűzten­­gerben álltak. Esti 9­ órakor nagyszerű fáklyásmenet volt, mely­nek kezdetére a bányász­ kopogással adatott fel, mire ez ünnepélyt taraczklövések jelzek. A menetet megnyiták a fehér egyenruhájú mun­kások, vörös nadrágban, bányamécsek és bányabo­tokkal; ezután következtek valamennyi ácsok bőr­­kötény- és bárddal, a fáklyások után menve; azután a zenészek vörös nadrágban, fáklyásoktól kisérve; az akadémiai kar­osztályonkint, aztán a főparancs­nok, továbbá a két testületi legidősbek, ezüst kala­pács-és botot vive, a zászlóval; a tisztviselőség, végre a bányászság. Az elrendezkedés után a zenekar a néphymnust játszó, az akadémikusok énekkíséretével, végül bá­nyaigazgató Bello ő Felségének háromszoros „Él­jen“-t kiáltott, mit a több mint 3000-re menő min­den rendbeli gyülekezet a legélénkebben ismételt. E pillanatban a paradicsomhegy görögtűzzel világítta­tott meg. Miután a zene néhány darabot játszott, újra öröm­teljes „Éljen“ hangzott és a néphymnus zen­­dült meg. Csaknem 24 óráig volt Selmecz bányaváros sze­rencsés , cs. k. Apostoli Felsége jelenlétének örvend­hetni ; ez idő alatt a legünnepiebben számos jeleit ta­­nusitá a Felséges Fejedelem iránti mély tiszteletének, de egyszersmind sokszoros alkalmat nyert, Császárja és Ura legmagasb kegyét hálásan elismerni. A foglyok közöl, név szerint kik az előfordult csendzavarások alkalmával befogattak, legmagasb kegyelem utján majd mindnyájan szabadságba hely­­heztettek. A példás rend a bányakerület határain belül ta­núsítja igazgatójának mély belátású erélyét. Pest, jul. 10./ (U. Gy.) A XIX. század emberei eddig elő nem tekinthettek borzalom nélkül a történet azon lapjaira, melyeken a középkori vallási há­borúk, a legfeketébb színekkel vannak ecsetelve, s h­a átfutották is szemeik azon gyászlapokat, alig találkozhatik egy közőlük, ki az újabbkor szel­lemétől van lelkesítve, hogy benne föl nem kelt volna azon emberies érzelem, bár a mivelt Európa soha se lenne még egyszer ily szomorú jelenetek néző­helye ! Mit ezen szavakban fog­lalhatni : horrendum dictu, nem feltalál­juk-e a németországi, angol és francziaországi vallásháborúk történetében ? — de nem talál­juk-e föl édes hazánk történészei­ könyvében is? Fájdalommal kell az emberiség ezen annyira szoraorító kicsapongásainak megc­áfolhatlan bi­zonyítványait látni,­­ és még szomorúbb alak­ban tűnnek föl előttünk a képek, ha időnkben is hasonló eseményeket látunk szemeink előtt végbemenni. Ki tagadhatná azt, hogy Angliában oly jele­netek történnek, melyektől undorral fordulhat el a polgárisodásnak minden barátja. íme a stockporti esemény ! Nem egy episod­e az, a középkori vallásos tragoediából ? Mi nem óhajtjuk, de valószínűnek látjuk, hogy ezen szikra, mely Stockportot fölgyújtó, még egész Angliát lángra lobbanthatja. Ha a rajongás fékét szakítja, hasonlít a viharhoz, mely útjában kíméletlenül rombol össze mindent, mit találhat. Ez alkalommal nem vitatjuk, hol készíttetett azon kanócz, mely gyuladást okozott, de an­nyit bátran kimondunk, hogy készült bár­hol is, úgy egyik, mint másik félre igen veszélyes következményű lehet. Koránkban, midőn a lélek bilincseit a század szelleme leverte, midőn a vallás, legnagyobb tiszt

Next