Pesti Napló, 1852. szeptember (3. évfolyam, 744–768. szám)

1852-09-21 / 760. szám

1852 harmadik évi folyam. *60 előfizetési föltételek. Vidéken: Pesten : Évnegyedre 5 t. — k. p., Egy hónapra 1 ft 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — ,, „ 10 „­­Félévre iu „ — „ „ A havi előfizetés, mint a szam­onkinti eladás is megszűnt. Fé­lévre. . . Egyes szám . NAPLÓ. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyaló pedig EMICH G.­árhoz intézendő, ári­ uteza Laffert ház 8. Szettentési iroda: Cri­ntola 8. sz. A havonkinti előfizetés (helyben) mindig a hónap elsejétől számittatik. Minden bérmentetien levél visszautasittatik. Kedd , sept. 21-én-EifizDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések né­gyha­­lábos petit-sora 4 p. kr. - jával számittatik. A be­­ifttatási ( 10 p. krnyi külön bélyegdí) , előre lefizetendő a Magán­viták m­gy­­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — ünnepeket és vasárnapokat kivéve ívnyi alakjában mindennap, délesti órákban. - jelen TARTALOM:­ ­ cs. k. Apostoli Felsége a palotai tu­fa­o­r­b­a­n. London. (Lord John Russell taktikája.) Somogy. (Időjárás ; termés ; társas élet.) Hi­v­a­t­a­l­o­s. (Kinevezések. Katonai rögtönbirósági ítélet.) Vegyes hirek s események. Külföld. (Francziaország. Nagybritannia. Németország- Olaszország. Törökország. Amerika.) Legújabb. (Paris.) V­egyesek. (Hind csillagász. Egy angol utazó. — Ke­reskedelmi hirek. — Nemzeti színház. — Börze. — Gabonaár. — Dunavizállás.) M­ű­t­á­r. (Uj nemzeti könyvtár I—VIII. füzet.) Budapest, sept. 21-én. Palotai tábor, sept. 18. Császár C­eige tegnapelőtt a táborba szállván, teg­nap valamennyi ottlevő lovas ezredeket, továbbá a lovassági hadtesthez beosztott ütegeket megszemlélni méltóztatott.­­ A beállott esőzés m­áig a nagyobb csapatgyakorlatok tételét nem engedé. Ö cs. kir. Ap. Fige a k­­ik gyalog és i­ső lovas hadtest taktikai gyakorlatán a keresztúri pusztán a legkedvezőbb idő mellett jelen lenni méltóztatott. Palotai táborból, sept. 18. Ma a II. hadtest gr. Wengersky altábornagy ve­zénylete alatt 9 órakor, 8 a lovas hadtest, melyet hg Liechtenstein altábornagy ő magassága vezénylett, Vall órakor tarta 6 cs. b. Ap. Fige előtt gyakorlatot. Az óriási csapattömegek mozdulatait. A 3 Fige sze­mélyesen méltóztatott megparancsolni , melyek tüze­­lés­sel lőnek végrehajtva. A gyakorlatok egész 3 óráig tartottak, mire a leg­­magasb udvari hadiszálláson nagy ebéd volt. A várandó legmagasb és magas vendégek holnap érkezendnek meg, s a nagy szemlegyakorlatoknál hol­napután jelen leendnek. (M. H.) London , sept. II. 2X2 Önök igen jól tudják, hogy az angol parlia­­ment állandó, vagy­is hogy törvényes léte a folyto­nosság elvén sarkallik, s hogy időről időre napolta­­tik el, így múlt hó 20-kán el jön napolva october 21-re, és octoberben úgy látszik november derekára fog elnapoltatni, de azon időben minden bizonnyal egybeülend, mert kiki érzi szükségét annak, hogy a belpolitikában­ bizonytalanság mielőbb elhárítassék. A külpolitikát nem is említem, mert ez hagyomány­­szerű, következőleg­ határozott, mely az angol ér­deknek mindent alárendel, sőt a legkisebb akadékos­­ság nélkül mindent föl is áldoz — azért is azt kire­kesztőig nemzetinek keresztelhetni. De ha nincs kifogásuk önöknek, időzzünk néhány perc­ig az angol belpolitika újabb phasisainál. Ne­kem úgy látszik, hogy a külföldi ember, ki a politi­kai tudományokkal foglalkozván, az angol politikai működésekben csak logikai egymásutánt keres, anél­kül, hogy az erre vonatkozó machiavellizmust is­merné, ismétlem, oly ember aligha fogja tájékoztatni magát az angol politika tömkelegében; megkísértem azért az ariadnei fonalat kezébe adni, mely máskor is talán kalauzul szolgálhatand neki. Önök talán fognak még emlékezni, hogy az 185 i­­dik év kezdetén a whig kormány tömegestül beadá lemondását a királynőnek, anélkül, hogy valóban kényszerítve lett volna e lépésre, mert hiszen min­den kormányzati kérdésben többsége volt az alsóház­ban, pedig oly többsége, melyre támaszkodva hitte, hogy demonstratióul nem ártand a Protestantismus hagyományos gyűlöleti szellemét kissé megifjítani s fölingerelni a katholikus papság vagyis Róma ellen, mely egészen oda veté magát az absolutistikus ha­talmak karjaiba, melyek politikai ellenei Angol­honnak. Ki nem emlékezik itt a katholikus papi czimek bilijére s Russell lordnak a durhami angol püspökhöz intézett türelmetlen levelére , mely a katholikus pap­ságot annyira felingerle, hogy azóta gyűlöletet táp­lál keblében John lord ellen. Rómában sem áll kü­lönben a dolog, pedig Angolországnak kereskedelmi érdeke megkívánja, hogy Olaszország ma a befolyása ne csak ne csökkenjen, de sőt öregbitessék —• azért tá­mogatja Piemont alkotmányos kormányát, azért hat általa a szép olasz szigetre, s azért pártfogolja az angol szabadelmű eszméket, melyekkel az olasz le­vegő Passarétól Palermóig, és a messzinai tenger­szorostól kezdve balfelé a pennini, jobbfelé pedig a júliai alpesig el van telve. Bocsánat e kis félreugrásért ! Graham Jakab, bol­dogult Peel Robertnek a nagy státusférfiunak ba­rátja , kis pártjával tanácskozott, habozott, s nem tudta vagy nem akarta sem a Russell lord sem a Derby gróf felé fúvó szelet vitorláival fölfogni, ő maga egyedül pedig kormányozni nem volt képes. Derby feszített erőködései s kísérletei után, kormány alakí­­tásrai képtelenségét szinte kénytelen lévén bevallani, a királynőnek nem maradt egyéb hátra, mint Russell lordot ismét meghini a kormányrúd visszafoglalására, melyet ő meg is ragadott. John lord ime elérte czélját, mely mint látjuk, nem vola egyéb, mint Derby lordot és tory bajtár­sait, kik dühös de meddő ellenkezést vezettek John lord kormánya ellen, közvetve kényszeritni, politikai képtelenségeket bevallani, kényszeritni továbbá, mi­szerint mérsékeljék ezentúl kormányozni­ akaró visz­­ketegeket. Az angol nép nemzeti ösztönénél fogva nagyobb rokonszenvvel viseltetik a whigek mint a toryk irá­nyában, mert azokban jogainak védelmezőjét, ime­­zekben pedig aristokratikus ön­szabadalmak föntar­­tóját szemléli. De ennek ellenére, egyes emberként csalódhatik s csalódik is ! A tory arisztokratia, mely képviselőjében Derby lordban, ki t. i. nem vala képes kormányt alakitni, egyszer kudarczot vallott, tömérdek pénzének hatal­mas befolyásával időközben hatni kezdett, mind bent a vesztminszteri gótpalotában, mind ennek küszöbén túl künn a meetingekben. És ezen pénzes izgatásnak következménye az jön, hogy a whigek parliamentbeni többsége fokonkint 21- későbben pedig 14 szavazatra szállt le. Meg kell jegyeznünk itt, hogy a pénz, földgömbünk minden pontjain ugyan félistenül imád­­tatik, de az Angolhonban — a Krézusok országában — a ,,pound-sterling“ szinte mindenható; s ezen arany mindenhatóságot már maga az angol nyelv is jellem­zőleg constatirozza; Így az angol, midőn akarja velünk tudatni, hogy valakinek egy fontsterlingje van , nem az embert tekinti birtokosul, hanem a pénzt, nem mondja ugyan­is hogy p. o. Bendegúz úr bir egy font ster­inget, hanem hogy ő biratik egy font sterlingtől, he is possessed of a pound sterling ! A tory-aristokratiának pénzes hatása, mint érintők csökkenté a whigek alsóházbani többségét, s épen azért öregbíté saját hatalmát, melynek jelentőségét Russel lordnak ingnorálnia nem vola szabad , mert hiszen napról napra részint az alsó, részint a fölső házban ezer akadályokat gördítő szabad kereske­­delmü — the free trade — politikájának annyira, hogy ő az e tárgybani további reformokat, melyek mégis Peel Robert nagy munkájának kiegészítő részét képezik , véghez nem vihette. Russel lord azért kész vala a tory urakkal egyezni is. Az egyezmény meg is történt, s áldozatául ennek Palmerston lord esett. De csakhamar észrevéve John lord, hogy ennek ellenére a toryk nem tágulnak, hogy alattomban régi cselszövényeiket szövik ; eltökéle azért magát ismét oly eszközhöz nyúlni, mely, mint fölebb tapasztaltuk, már egyszer jó sükert biztosított részére. John lord rögtön lelépett a kormányról, tanácsul adván a királynőnek , hogy Derby lordot bízza meg új kormány alakításával. Derby lord — mint az eddigi ellenzék feje következetes kénytelenittetvén lenni, elfogadá a megbízást, és maga mellé véve az u­gyes Disraeli urat, ki új kormány nevében , a sza­bad kereskedelemre nézve, mely jelenleg kérdése Angolhonnak, ibis — redibi- féle nyilatkozványokat ten, továbbá, minthogy az alsóházban többsége nem volt, szétoszlatta az alsóházat és összehizta a válasz­tókat , de ezek, a borzasztó baj­­ minden megveszte­getésnek daczára, az olcsó kenyér mellett, követke­zőleg politikája ellen nyilatkoztak. Ennek történen­­dését John lord előre látta ! íme hát a kis John lord jól taktikázott, mert Derby lordot kényszeríté : vagy renegatussá lenni a „free-trade“ kérdésben, mely épen sarkkövét képezi tory-hitének, vagy lelépni a kormányról. A két al­ternatíva közül melyik fog bekövetkezni, azt a nem­sokára megújítandó parliament szavazatai határo­­zandják el; nekem azonban előre is úgy tetszik, hogy az eredmény az lesz, miszerint lord Russel John ismét átveendi a kormánygyeplőt, és Palmerston lord külügyi tárczáját . Somogy, sept. 18. Valóban­ nyomorult világ­­szegény vidéki levele­zőnek be kell járni hegyet, völgyet, messzebbnél messzebb tájakat, é­s ott van, a hol kiindult, tud Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1852-diki october-decemberi évnegyedi folyamára. A „PESTI NAPLÓ 44 jövő évnegyedre is jelen alakját megtartandja. Béltartalmát illetőleg a szerkesztőség különösen a közlések gyorsaságára és sokoldalúságára fordítandja figyelmét, s általában mindent elkövetend, hogy a t. közönség megelégedését minél nagyobb mértékben kiérdemelje, mit annál inkább hisz elérhetni, mivel sikerült többeket publicistáink elismert jeleslegei közöl dolgozótársakul megnyernie. — Azonkívül intézkedtünk, hogy mind fővárosi naplórovatunk — különös tekintettel a fővárosi közéletre, s minden közhasznú, tudományos és művészeti intézetekre, mind vidéki híreink, eredeti levelezésekkel gazdagítva, minél élvezetesbek legyenek. Lapunk mű mára érdekességének kiemelésére megemlítjük, hogy legjelesebb íróinktól hozank szépirodalmi dolgozatokat, s azokon kívül érdekes könyv- és szinbí­­rálatokat. — Figyelmeztetjük különösen a t. közönséget, hogy a műtárban october 1-vel Jókai Mór­nak egy új történeti regényét kezdendjük meg, mely a köztet­széssel fogadott „Erdély aranykorának“ folytatását képezendi. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 ft p. p. —■ Pesten házhozhordással félévre 8 forint, — évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. ÚJABB NEMZETI KÖNYVTÁR.­ ­—Vll. fűrét. Az újabb nemzeti könyvtár gróf Zrínyi Miklós munkáival nyittatik meg. Harmad unokája ez azon szigetvári hősnek, kinek nevét a magyar nemzet története örökre fentartja. Melyik magyar ember keblében nem illetné meg a szív leggyöngédebb búrjait e név hallása, mely míg egyikben a csatahős felülmulhatlan tökélyképét ál­lítja elénk, addig a másikban — az unokában — a cser- és babérkoszorú leveleit, vagyis a kard és mú­zsa pályadiját testvérileg ölelkezve tünteti fel! Em­lékezetünk csak a gyarló kéz gyönge vázlata, s azon sorok után irányzódik, melyekben lelke viszsugárai fénylének , — de azért teljes valósága, s ragyogása csorbittatlan fényében jelenítjük meg magunknak őt a hős költőt, alakilag is úgy mint őt a történet az utódok számára festi: nemes tartása délezeg leven­tét, athletai tagidomzattal, s bátorságot és erőt le­helő arczkifejezéssel; — szellemileg is úgy , mint önmaga saját művében vissza van tükrözve: fajának valódi Themistoklesét, s korának első rendi művelt­ségű férfiát, így áll előttünk dicsősége sugár fényé­ben — harczban erős dalia, tudományban Pallasz fölkentje, kiben fajunk osztatlan büszkeségét találja, s kire visszaemlékezni, s tettei­ és szelleméről gondol­kozni, végtelenül jól esik a hazafinak. Hadizaj közt az olymposzi választottak valának kellemes kísérői : Apollo s Minerva csatlakozának hozzá, s róla méltán el lehet mondani, mit önmaga vallott magáról : „in galea Martis nidum fecere co­­lumbae.“ Mig­idylli gondolataiban gyöngéd lágyság, s olvadás fejezi ki magát, más részt a csatamezőről, melynek tetteit énekli, mint haragos kerecsen csattog fel, sebesen szárnyalja be a képzelet országát, s mérgesen csap a prédára le, melyet költészi ítéleté­vel sújt. S midőn a bősz riadal dulongó folyamát rajzolja, költői ecsete hasonlít Neptun háromágújá­hoz , melylyel az a tenger árjait felzavarja, s hullá­mokat hullámok ellen csatáztat. Adria szélvészeitől, melynek jelképét viseli c­imerül, tanulta el a hős költő e rajzot, mit élénk képzelete meglepő színekkel zománczoz. De térjünk át a hősköltő műveire, — ezenkétszá­­zados becses hagyományra, s ismertessük meg rövi­den azok tartalmát, idomát — mutatójeléül azon kez­detpontnak , honnan a magyar nemzeti költészet sa­játkép kiindult, azon csekély bár , de ép erőt tartal­mazó forrásnak, melyből az idő múltával derék fo­­lyóvá képződött. A hősköltő újranyomatott műveit az újabb nemzeti könyvtárban a „ Vadászhoz"­ czímzett „idyllium“ kezdi meg, melyben Viola kegyetlenkedé­sét panaszolja, s a szerelem hatását élénk tollal festi, beszárnyalván vele a mindenséget, a természetet, a földet és eget, s minden előteremtményekben a sze­relem működését találja, csak Violára nézve mondja: „Óh te kegyetlen érez ! egyedül kegyetlen , Földön, nagy kősziklákon, mély tengerekben, Irgalmatlan pok­lokban, magas egekben, Van szerelem, de nincs csak az te szüvedben!“ — Erre mérlegbe vetvén magát vagy társával a vadász, azzal minden tekintetben ver­senyezhetni állítja magát, s hogy még annál inkább hasson, féltékenységet iparkodik Violában gerjesz­teni, Berleba lángoló szerelmét hozván fel, mit a va­dász mégsem viszonoz, hanem egyedül Violáért eped, kit, miután mindenfélével kecsegtetett, végre ismét panaszra fakad, mert Viola gyűlöli ajándékát, verseit és őtmagát. Szép költői eszmefordulatok. — Második költemény ismét egy idyllium Violához, melyben újra Viola szivkeménységét panaszolja, s elvégre szerelmi szen­vedélyét levetkezni ígéri. Tele természetes költői ha­sonlatosságokkal. — Harmadik költemény „Arianna sírása“, hol a költő ennek esetét Theseussal adja elő, ki, mig szép Arianna Februs vize mentében felvont sátrában nyugszik vala , ezalatt hajóra szállván , a fölébredt kedvestől, fájdalmas kitörések, kérelmek és átkok közt kerestetik. „Sem siet, sem késik istennek haragja, Mert érvényes habbá teheti kényemet, Szél­vésszé fordítja sóhajtó kedvemet, Én bánatimmal el­­boritnak tégedet.“ — Negyedik költeményben : „Ti­­turus és Viola“ ismét visszatér költő kedvencz tár­gyára, s ennek szivét elvégre verseivel meghódítja. Ezen darabokat a következő czimű versek követik: „ Vadász és echo“ (idylli), mely versfaji jellemét sa­játkép csak czimén hordja, mert idestova elszórt visz­­hangjai kevésbé sükerültek. Köllő ebben az Echo­nymphát üzenettel a kis méhecskéhez küldi , mely megunván a rózsát, a rút nádra szállott; elősorolja a rózsa kellemeit s a nád törékenységét, csoportos üstökét, széltől hajtott nyakát, s igy akarja a mé­­het a rózsához visszacsábittani. Továbbá ,,Orpheus keserve“, s „Orpheus Plútónál“ képek az ismeretes hitregék után. Az ezután következő hét epigramma : Atila , Buda, szigeti Zrínyi Miklós, Deli Vid , Sar­­kovich, Radivoj és Juranich vajdák, Farkasich Pé­ter, a Feszületre feliratokkal többnyire kisebb tör­téneti reminiscentiák, kivéve az utolsót, mely jel­­lemzőleg vallási ihlet kifolyása. I

Next