Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)
1852-10-19 / 784. szám
1852. harmadik évi folyam. előfizetési föltételek. Vidéken: Pesten : Évnegyedre 5 f. —k.p. ( Egy hónapra 1 ft 30 K. p. Félévre 10 ,, ,, | Évnegyedre 4 ,, — A havi előfizetés, mint a . o __ számon kinti eladás is megszűnt. | Egyes szám. . .„ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH u. úrhoz intézendő, úri-utcza Laulért ház 8. . Szerkesztési iroda: Uri-utcza 8. sí. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Kedd, oct. 19-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négydarábos petit-sora 4 p. kr.jával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi dij szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Legjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Előfizetési feltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 20 kr. Pesten húshozhordással 2 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. 3X^5= Kezelési könnyebbség tekintetéből tisztelettel felszólítjuk e lap t. ez. rendes levelezőit, szíveskedjenek leveleiket bérmesítetlenül küldeni be. EÜNCH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Legfelsőbb határozatok az országos és kerületi törvényszékek iránt. Levelezések. (Paris : a bordeauxi beszéd , s a császárság kérdése. — Bécsi levelek XXVI , XXVII. — Nagy-Várad : városi közigazgatási intézkedések. — Losoncz : mostani állapotja, iskolaügy, könyvtár, rablások, gabonaár. Hivatalos. (Orsz. törvénylap tartalma. Fővárosi hitár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécs : vegyes tudósítások). Francziaország. (Paris : tel grafi tudósítások a herczeg útjáról. Vegyesek). Nagybritannia. (London : az oxfordi egyetem kanczellár-választása). Németország. (Berlin. Stuttgart. Drezda. Frankfurt). Belgium. (Brüsszel). Spanyolország. (Madrid). Törökország. (Beirut . A szent sír ügye ; francziaorosz féltékenység. Bemutatások a perzsa schahnál Teheránban. Határszabályozó török-perzsa bizottmány). Ázsia. (Hírek a persiai schah megöletéséről s a kurdok lázadásáról.) Telegrafi tudósítások Vegyesek. (Kereskedelmi hírek. Nemzeti szinház. Börze. Dunavizállás). Budapest, oct. 19-én. (O. C.) Az országos főtörvényszékek vezetése alatt a legfelsőbb határozatok szerint, járásbíróságok és elsőbírósági törvényszékek (Tribunali di prima istanza) fognak felállani, s az utóbbiak vagy országos törvényszékek (Landesgerichte vagy kerületi főtörvényszékek (Kreisgerichte) lesznek. A törvényszéki kerületeknek valamint az alapul szolgáló, politikai igazgatási területfelosztásnak meghatározása az egyes koronaországokban egybe alkotott szervezési bizottmányok tanácskozásainak tárgyát képezi. A koronaországok rendesen kerületekre (Kreis), s ezek tovább járásokra (Bezirk) osztatnak. Csupán Karantán, Krajna, Alsó s Felső-Szilézia, Salzburg és Bukovina koronaországok nem kapnak kerületi felosztást, hanem egyenesen az országos hatóság alatt álló járásokra osztatnak fel. A törvényszéki kerületeknek határoztatásukat illetőleg a járási s kerületi felosztással egybe kell esniök , mi azonban nem zárja ki azt, hogy egy országos vagy kerületi törvényszéki kerület több kerületet, vagy egy kerület több országos vagy kerületi törvényszéki kerületet foglaljon magában. Törvényszékek felállításánál elvül áll, hogy rendesen minden politikai kerületben egy törvényszék felállítandó. Ezen elv alól kivételek csak annyiban lesznek, mennyiben — a terület és népesség arányához képest, vagy egy nagyobb kerületben két olyan törvényszéket állíttatni fel vagy egy törvényszék hatáskörét, két vagy több kerületre kiterjeszteni, alkalmas vagy szükségesnek fog találtatni. E törvényszékek a koronaországok fővárosaiban, vagy hol igen nagy kiterjedésű vagy igen nagy fontosságú ügyek fordulnak elő, cs. k. országos, törvényszékek, egyébként pedig cs. k. kerületi törvényszékek nevét viselendik, s el fognak láttatni egy elnökkel vagy elölülővel (Präsident, Präses) tanácsosokkal, s a fogalmazott s irodai szakban szükséges segédszemélyzettel, azonkívül a szükséges számú szolgákkal. Az országos törvényszéki elnök 4000 ft. fizetési osztályba, az elnökök 2000, 2500, 3000 forintosba jőnek. Országos törvényszéki tanácsosok számára három 1400, 1600 s 1800 ftos fizetési osztály; titkárok számára 800 s 900 ft. és segédek számára 100, 600 s 700 ft. állapíttatik meg. Az irodai hivatalnokok fizetése 350 fttól 1000 ftig megy, mi a segédhivatalok igazgatójának legmagasabb fizetését képezi. Kerületi törvényszékeknél az elölülő 2500 vagy 3000 ftot kap, az országos törvényszékeknél; a kerületi törvényszéki tanácsosok számára két fizetési fokozat van, 1200 s 1400 ft, a segédhivatalok igazgatójának fizetése 800 vagy 900 ft; a többi fizetések az országos törvényszéki fizetésekkel egyenlőkké vannak téve. Dalmatiában, mint már említetett, egy országos főtörvényszék (Tribunale d'Appello) leend Zárában, és négy elsőbírósági törvényszék (Tribunali di prima istanza) Zara, Ragusa , Spalatro és Cattaroban. Mindenik első biróságu törvényszéknél egy tanácsos a szükséges segédszemélyzettel városi praetura (Pretura urbana) nevezete egy bizonyos kerületre nézve az ennek kijelölt teendőket látandja el. Dalmatában minden első biróságu törvényszék kerülete magában foglalandja az egész hasonnevű kerületet, ellenben mint városi praeturának, kerülete csak azon járás, mely most, közvetlen polgári törv.széki kerület gyanánt a Zara, Spalatro, Ragusa s Cattaroban fenálló társas bíróságnak van kijelölve. A lombard-velenczei királyságban a Majland- i Velenczében székelő két országos főtörvényszéken kívül (Tribunali d'Appello) 17 országos törvényszék (Tribunali provinciali) leend, és pedig Lombardiában Majland, Brescia, Bergamo, Corrio, Mantua, Cremona, Lodi, Pavia, Sondrio; a velenczei tartományban pedig Velencze, Padua, Verona, Vicenza, Udine, Treviso, Rovigno s Belluno városokban; lesz két kereskedelmi törvényszék Majland s Velenczében, az utóbbi egyszersmind tengeri törvényszék az egész királyságra nézve; aztán 20 város praetura (Preture urbane) éspedig 11 Lombardiában s 9 a velenczei tartományban, 28 első osztályú vidéki praetura (Preture foresi), és pedig 18 Lombardiban s 10 a velenczei tartományban, végre 110 második osztályú vidéki praetura és pedig 51 Lombardiában, s 59 a velenczei tartományban. Paris, oct. 13. J A hgelnök utazása tulajdonképen be van már végezve. Csak a Párisban ünnepélyes bevonulás van még hátra. Magát az utazást a hg által Bordeauxban a keresk. kam. által adott lakomán mondott beszéd befejezte. Ezen episod az egész utazás folyamában legnagyobb jelentőséggel bir. Ki a közvélemény hangját abban, mi neki személyes érdeke is lehet, csak követni kívánja, ki Lyonban még kétségeskedett az iránt, minő czim alatt tehet Francziaországnak legnagyobb szolgálatokat ; Bordeauxban, a kitünőleg monarchikus városban, melynek nevéről czimezi magát Sz. Lajos ivadéka s legitim utódja, nyilatkozott, miután a közvélemény, a franczia nép hatalmas szózatát megértette, harsogó kiáltásait hallotta; kétségei eloszlottak, s Napóleon Lajos kifejtette követendő császári politikáját; ő, ki a béke valódi Napóleonja akar lenni, előadta, miként értené a császárságot, ha a császárságnak helyre kell állíttatni. A császárság e beszéd által el van fogadva, valamint hogy az már minden ember képzeletében, mint valósággal kész, él, s a beszéd, mely annak kinyilvánítását foglalja magában, méltán neveztetik eseménynek, s európai jelentőségűnek. Egy ilyen, habár ünnepélyes alkalommal elmondott beszéd nem foglal ugyan magában semmi kötelezőt, nem alapít semmi kötelezettséget; mindamellett a külföld által mindenesetre jó néven fog vétetni, hogy Napóleon Lajos oly határozottan nyilatkozott a békepolitikája mellett, mi a jelen viszonyok közt annál fontosabb, mivel a többi közt a franczia kormány s Belgium közt létező feszültség nem kis aggodalmakra szolgáltathatna okot. Azt mondják, Drouin de Lhuys úr nem a legkímélőbben nyilatkozott Belgium felől, s olyan nézetet nyilvánított, hogy e kis országnak Francziaország akarata előtt meg kell hajolnia. Még egy említésre érdemes episod megjegyzendő a herczegelnök Bordeauxban mutatása idejéből. A bordeauxi bibornokérsek elfogadó szavaira a székesegyház főajtójában, az elnök következőleg válaszolt: „Utazásom alatt az egyház áldásai s a népfelkiáltásai fogadnak. De ez nem tesz engem gőgössé. Érzem , hogy mindezek a gondviselés működésének nyilvánvaló hatányai. S ezáltal megilletődve, még szilárdabbá válók a vallás iránti ragaszkodásomban, hazám iránti szeretetben, s valódi érdekei iránti véletlen önfeláldozásomban.“ A lapok egyébiránt a bordeauxi beszéddel, mely itten a politikai társalgásnak csaknem kizárólagos tárgyát képezi, nem igen foglalkoznak , kivéve természetesen a kormánynakat. Dr. Véron megszólalt a Constitutionnel-ben, Lagueronniére a Pays-ban; a Presse azon meggyőződését fejezi ki, hogy Anglia e beszéd olvasása után megbánja, hogy olyan elsietve fogott néphad alkotásához. Más tárgy, mely a közfigyelmet elfoglalja, a párisi fogadásra történő elkészületek. A Moniteur s a többi lapok is közlik az ünnepély programmját, mely valódilag császári lesz. Miről a lapokban már többször történt említés, s mihez különböző gyanításokat szeretnek kötni, Kieseleff úr csakugyan, távozási szabadságát használva, innen elutazott, s Napoleon Lajos visszaérkezésének és bevonulásának nem lesz tanúja. E bevonulás napja szombatra esik, és nem vasárnapra, mint rebesgették volt, ennek azon magyarázatot adva, hogy az elnök azért választja a vasárnapot, hogy a néptömeg ne legyen mindennapi keresete által elfoglalva, s eltartóztatva. Miután a császárság kérdése a gyanitásokra nézve, már mint bizonyos, meg van oldva, azok előtt, kik fejeket szeretik törni, kettő áll legelől, melyre még nincs bizonyos felelet. Mikor s mikép történik meg a proclamatio, s várjon a pápa első-e Romából koronázásra? BÉCSI LEVELEK. XXVI. October 16. , cs. kir. Ap. Felsége tegnap korán reggel Fiuméból Schönbrunnba visszaérkezvén , délután fenséges, testvérével a főváros utczáiban sétakocsizást tett, s mindenütt a legőszintébb tisztelet jeleivel üdvözöltetett. Beszélik, hogy pár nap múlva, mire a Kulpa és Dráva kiáradása megszűnni s a közlekedés helyreállni fog, körútját Szorvát s Tótországban folytatni fogja, hacsak a hirtelen zordonabb napokra változott idő legmagasabb szándékát jövő tavaszra nem halasztja. Ki e napokban a bel- és külváros utczáit bejárta, különös látványnak lehetett tanúja. Alig mozoghatott a társzekerek és targonczák sokaságaiul, melyeken falusi toronymagasságban voltak bútorok , pogyászok s egyéb háznemüek, természetesen bábeli rendben, felhalmozva. Valóságos népvándorlásnak vélhető az idegen, ha nem tudta, hogy beállott a szállás-változtatás, mely Szentmihálykor itt legsűrűbb szokott lenni, s eltart october tizennegyedikéig, a mely nap. i. a költözködés zárnapjául van tanácsilag kitűzve. Némely lapocskák az említett zárnapot privát mulatságból october tizenharmadikára nyomták viszsza, mi a költözködők közt annyi zavart okozott , hogy egy anyalap, a ,Presse", kénytelen volt tegnapi vezérczikkében e dévajság ellen illő méltósággal kikelni, s a közönséget felvilágosítani, miképen a tökéletes kiköltözés egy, s a beköltözés más részrül csak october tizennegyedikén szokott de lege civica véghezmenni. — Kár, hogy a ,Presse", ezen felvilágosításával kissé elkésett; ha korábban nyúl a ferulához, sok czivódást és izetlenkedést hárított volna el, midőn most csak annyi haszna volt leczkéjének, mint bizonyos városban a fecskendőknek , melyeket az érdemes tanács mindig harmad nap múlva próbáltatott meg a tűz után. Ez általános zavar volt tán oka annak is, hogy a fővárosiak kevesebb figyelmet fordítottak azon gyönyörűséges vitára, mely a ,Fremdenblatt" kiadója s a lipótvárosi színház igazgatója közt e héten kitört, s az érdemteljes lovagok fölhevült kedélyállapotuk szerint ítélve nem is fog oly hamar véget érni A kakasviadal tárgya egy e napokban az említett színházban adott nyomorult bohózat, melyet a ,Fremdenblatt" csak úgy, mint a többi lap, érdeme szerint lekapanyelezett. A helyett tehát, hogy Carler valamennyi lapnak neki rugtatott volna, csak az egy ,Fremdenblat'-ot szemelte ki, melylyel, úgy Ilivé, mint leggyöngébb ellenféllel, legkönnyebben fog végezni. S csakugyan megkezdte a vitát a ,Presse' hasábjain , mit a másik most tulajdon szemétdombján folytatott. .Igen épületes dolgok kerülnek ez alkalom mai napvilágra : ingyen páholyok s ingyen zártszékek miatti szemrehányások egy részrül, meghazudtolás , dibdált ringyrongy czímek más részrül. Carl uram ganajt is említ, melylyel Heine uram megtrágyázza lapját, hogy többet teremjen, azaz: több kétkarjezárt (a ,Fremdenblatt' napi ára) jövedelmezzen; ez utóbbi meg purittya-intézetnek nevezi a lipótvárosi múzsák székhelyét, és így tovább. — No már, aki ezután ily gyönyörűséges czikkeket olvas a főváros legelterjedtebb lapjaiban, az csakugyan nem fog többé kételkedni, hogy ezeni urak leginkább képesek a civilisatiót keletre vinni. Épen most hallom , miszerint a legfőbb törvényszék rendezésével annak mostani elnöke, gr. Taaffe, van megbízva, ki eziránti javaslatát egyenesen az államtanácsnak fogja aláterjeszteni. Gróf Taaffe értelmes , higgadt gondolkozású, tapasztalt férfiú, s igy ez ügy, közönséges vélemény szerint, legjobb kezekben van. — Magyarország politikai és törvénykezési rendszerének alapvonalai, szinte hír szerint, e napokban kerülnek ki sajtó alól. 2025. XXVII. Oct. 17. úgy hiszem nem sokan lesznek a fővárosban, kik ma feszült nyugtalansággal ne várnák, mi jó hírek érkeznek Parsból, hol tegnap délután Napoleon Lajos fényes bemenetelét tartotta. Legalább a telegráf, mint mondják, felállítása óta, még nem dolgozott oly szorgalmatosan , mint tegnap és ma. — Ha az ember még oly parányi politicus is, e kiváncságot igen természetesnek fogja találni. — Párisból jön a béke, de Párisból jön a zavar is, s bejárja az egész világot. — A császárság kikiáltása még csak eleje azon nagyszerű drámának , melynek kifejtése e pillanatban még az előtt is ismeretlen, ki annak szövevényeit kezében tartja ; a mennyiben ez t. i. providentiális hivatását vakbuzgván hiszi, s szándékát és akaratát mindenben magasabb parancsnak rendeli alá. Ezen okból igen sokan csak annyi hitelt adnak Napoleon Lajos békebiztosításainak , mint amennyit a jelen politikai körülmények közt, tekintettel azon morális és physikai erőre , mely a netalántáni világhódítói kívánságokat illő fékben fogja tartani, adni lehet. — A bordeauxi beszéd, bármily kedvezően értelmezzék is azt a lapok, nem egyéb, mint machiavellisticus szótömeg, mely nemcsak két-, hanem három-, négyfélekép is magyarázható. Higgadtabb combinálásnál ez önként feltűnik. ,,Ha Francziaország ki van elégítve , a világ nyugodt" mond a jövendő császár, ugy de mi szükséges mind arra, hogy Francziaország kielégítve legyen ? s azután azon emphaticus fölkiáltás : „jaj annak, ki első ad alkalmat háborúra !“ csak nem tekinthető Napoleon által tulajdon fejére szórt anathemának ? — Majd megválik egyébiránt, a bordeauxi tőzsérek és kereskedők ünnepmámoros reményei, vagy a tisztán látó politikusok aggodalmai fognak-e teljesedésbe menni? Annyi bizonyos , hogy valamennyi nyilatkozatok és ovatiók, melyek most a Rajnán túl napirenden vannak, eddig nem voltak képesek nálunk az arany- és ezüst ágrót csak egy fillérrel is leszorítani. Ha azt mondtam fölőbb, hogy a franczia hírek utáni kíváncsiság jelenleg legnagyobb stádiumában van, meg kell egyszersmind vallanom, hogy e közönséges feszültség a helybeli érdekesebb események iránti részvétet ki nem rekeszti. A bécsi ez által nem hagyja magát szokott érveitől elvonni, hanem zeneszó-, és pohárcsöngésnél várja be a fontos eseményeket, melyeket azután rántott csirkéjével együtt felbonczolgat, megemészt, s bajor sörrel megáztatja. A műveltebb közönség figyelmét leginkább Lagrangene és Grahn kisasszony veszik igénybe. Az első londoni útjából az itteni téli saisonra visszatérve már vagy négyszer, s mindig színig telt házaknál, lépett föl. Nem lehet ugyan mondani, hogy hangja javult volna, sőt igazat mondva, zománczát az angol köd meglehetősen megkapta, de azért még most is szívesebben hallja őt a műértő közönség, mint az operaház valamennyi primadonnáit, kik egész nyáron át füleit és türelmét erős próbára tették. így most is megköszönjük még, ha Wildauer kisasszonynak kedve kerekedik énekelni, s mi több, még komoly darabokban. Wildauer kisasszony ügyes színésznő, ki néhány szerepekben, mint például az ő számára írt bohózatban : „Versprechen hinter’n Iberd" igen szép tehetséget mutat, de operai primadonnának az Isten nem teremtette; s amit az Isten nem akart, azt Hollbein uramnak sem kellett volna akarnia. — Egy pár erőtetett taps mit sem bizonyít; minden ember tudja, mit ér az ily csinált kitüntetés? A kisasszony beérhetné a várszínházba szerzett borostyánaival , ahelyett, hogy oda tolakodván, hová nem való, másutt nyert dicsőségét is kockáztatja. Grahn Lucile kisasszony ma lép fel harmadszor a „Brama és Bajadere“ czímű operában. Nagy zajt nem csinál, a lapok még nem egyeztek meg, minő tust húzzanak neki a hasábokon. — Szerencsére, önök már látták a kedves tánczosnőt odalent, s így nem igen lesznek kiváncsiak, mit mond róla az itteni tinta-areopag ? 2X25. Nagy-Várad , oct. 11. Az összes birodalom közigazgatási kormányzatának igen jelentékeny ágazatai ruháznák a városi hatóságokra ; úgy tekinthetni azért jelenleg a városokat , mint tűzhelyét a jónak és rosznak, honnan alapos , józan, a halakó kor geniusától ihletett s az állami jólétre törekvő hivatalnokok által üdvös reform