Pesti Napló, 1852. október (3. évfolyam, 770–795. szám)
1852-10-23 / 788. szám
A A PESTI NAPLÓ MŰTÁRA. A KÉTSZARVÚ EMBER. Történeti beszély. Irta JÓKAI MÓR. VII. A betelt fogadás. (Folytatót. *) A seraskiennek gonosz álmai voltak az éjjel. Nálunk nem igen divat az álmokat elbeszélni; de az igaz hivő muzulmán sokat ad azokra s érzelmeiket Allah nyilatkozatának s a jövendők beszédének tartja. Azt álmodá a seraskier, mintha ismét maga előtt látná azt a villogó szemű delnőt, azokkal a sűrű fekete szemöldökkel, s a mint annak erőszakos kérelmére megesküvék, hogy elébb oda nem adja a rabszolgaságból a kétszarvú embert, hogy sem tulajdon fejét látta mint fordult vissza a nő fenyegető arczcal, *) Lásd Pesti Napid 787. számát, szikrázó szemekkel, és monda : „Jól vigyázz hát arra a te fejedre !“ Jól vigyázzon a fejére! Könnyű azt mondani. Hiszen ha az embernek egyéb dolga sem volna, mint a fejére vigyázni, vagy azt rá bizhatná másra. Ha elől hátul szemei volnának , akkor csak meglátná, ha valaki el akarja lopni. . . . Furfangos gondolatra jött. . . . Levette a fejét onnan, ahol állani szokott, s letette maga elé. . . . így bizonyos volt, hogy meg nem lephetik orozva , mert mindig ráláthat a fejére, ráteheti mind a két kezét s őrizheti bizton. ... De hátha alunni fog ? . . . Hm. . . Mit tegyen akkor ? . . . Keresett, kutatott eldugó helyeket szobáiban; — végre talált egy nagy vasládát s abba elzárta a fejét; — azután megint kinyitotta azt, megnézni, hogy benne van e még? — ott volt; — ismét bezárta s a kulcsot keblébe dugá. . . . Azután azt álmodta, hogy lefeküdt alunni s azt álmodta, hogy álmodik. ... A sötét szemöldökű asszony, s a kétszarvú ember ki s be jártak szobájában, melynek mindenütt volt ajtaja, a hol csak nekik tetszett. . . . Ott elkezdték feszegetni a vasládát, a kétszarvú ember neki akasztá szarvait s addig lyukgatta, addig feszegette a hegyes szarvakkal a zárt, hogy végre fölpattant az; . . . ekkor nagyot ordított a seraskier s azt álmodá, hogy felébredett; . . . hálát adott az Istennek, hogy csak álom volt, a mit látott s azzal ment a ládáját keresni. — Hát az igazán nem volt sehol. — Kétségbeesve rohant végig minden szobán , nem került elő sem fej sem láda. — Ordítva kérte a prófétát, hogy engedje meg neki, hogy amit most érez, az is csak álomlátás legyen, s hogy meggyőződjék felőle, ha nem álmodik el egy nagy fekete tükör állt szobájában, ahoz futott, s ime a mint bele tekinte, hát fej nélkül látta benne magát, termete a vállain kezdődött. Erre kétségbeesetten veté magát hanyatt s beleüté a koponyáját úgy az ágya oszlopába, hogy most már igazán felébredt, de előbb még sem győződött meg ébrenlétéről, míg a fekete tükörbe pillantva, meg nem látá, hogy a keresett fej most is ott áll a törzsekön a maga rengeteg terjedelmében. — Allah nagy! mit jelenthet ez álom ? Csak a próféta tudhatja a jövendő titkait. Ez álmot épen azon éjszakán látta Baruch Taraif, melyen Boór Ádám fia átadta a veszélyes leveleket Kucsuk Mehemed basának. Néhány nap múlva tetszett a prófétának megfejteni a seraskierrel láttatott rébust. Ugyanis épen a Thora mennyből alászálltának napján egyszer csak hire futamodik a vidéken, hogy a seraskier házánál nagy ünnepélyt rendezett, s összehivatva rá a környék minden fő urait, törököket és oláhokat. Nagy lakoma fog lenni ! A kert paradicsommá van átvarázsolva, a fákon arany gyümölcs, — hímes virág a fák alatt, — zengő tarka madarak arany kalitokban a bokrok között, — színes lámpák chinai lógókkal s persa szőnyegek sátorul vonva egyik fától a másikig, — rózsavízből mesterséges szökőkutak........... Bejrutból tizenkét bajadér érkezett, — szépségre egy egy húri mindegyik, s tánczolnak és énekelnek, a hogy még senki sem látta és hallá........... Aleppóból jöttek szakácsok, kik oly ételeket főznek, hogy az ember azt sem tudja húst evett-e, vagy gyümölcsöt ? . . . . Az urak a kertben fognak lakomázni; — a népség a rácsozaton kívül fog állani s onnan hallgatja majd a szép zenét, melyet a ház tetején elhelyezett zenekar kilencz dobbal s huszonhárom trombitával fog előidézni. — Ugyan innen fognak czukros pogácsákat a kiivott poharakat hajigálni a sokaság közé. Midőn eképen minden szépen el vala rendezve, utoljára odaszent a seraskier Kucsuk hasához, hogy legyen ez s ez nap szerencséje hozzá, de a feleségét is hozza el magával. Kucsuk basa el is jött szépen a kitűzött napra. A 1852- harmadik évifolyam. előfizetési föltételek. Vidéken : Pesten : Évnegyedre 5 f----k. p. Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Félévre 10 A havi előfizetés, mint a számon kinti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyszó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri utcza Laffert ház 8. 48 Évnegyedre 4 ., Félévre 8 ., Egyes szám PESTI NAPLÓ. Szerkesztési iroda, úrintexa 8. xx. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Szombat, oct. 23-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számíttatik. A beiktatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négyhasábos sora 5 pengő krajczárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelent a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen évnyi alakjában mindannap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás. A „PESTI NAPLÓ“ november-decemberi két hónapos folyamára ezennel előfizetés nyittatik. Előfizetési föltételek. Vidékre postán küldve 3 ft 30 kr. Pesten házhozhordással 2 ft 40 kr pp. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri-utcza 8-dik sz., az udvarban első emeleten) és EMICSI GUSZT. könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesitetni kérjük. Kezelési könnyebbség tekintetéből tisztelettel felszólitjuk e lap t. ez. rendes levelezőit, szíveskedjenek leveleiket bérmentetlenül küldeni be. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Élet és irodalom. I. Levelezések. (Bécsi levelek XXVIII. Óvárról; sz -miklósi répaczukorgyár; összeütközés. — Tokajból: Hidmegnyitás ; gőzmalmok ; hatósági intézkedés tűzvész ellen.) Hivatalos. (A kassai keresk. kamrák kinevezett levelező tagjai). Fővárosi hktár. Ausztria. (Bécs: vegyes tudósítások). Francziaország. (Napoleon Lajos Párisba érkezése). Nagybritannia. (Hume nyilatkozata. Napi hírek sat.) Olaszország. (Florencz : Guerazzi pere). Helvetia. (Montreuxi politikai gyűlés. Látogatások az orleansi herczegnőnél). Spanyolország. (A királyné születésnapján adott amnestia. Szabó ezédek kérvénye sat.) Törökország. (Konstantinápoly : segélyezések a pénzügyállapot javítására sat.) Amerika. (A szellemlátók furcsa gyűlése Worcesterben Kaliforniai hírek). Legújabb posta. Vegyesek. (Nemzeti színház. Börze. Dunavízállás). Műtár. (A kétszarvú ember. Történeti regény, irta JÓKAI MÓR- Budapest, oct. 23-án. reformnak, ama hibák ellenkezőjéből, melyeket ostromolt, valamit okvetlenül át kell venni, s ha küzdöttél a rend ellen, leghiggadtabb elveid daczára, bizonyos határokig életbe lépteted az anarchiát, és ha a fejetlenség levivására fogtál fegyvert, túl szigorúan vonandod összébb a szabadság korlátait. Ez az eszmék ügyfolyamának oly általános jelleme, hogy említni is felesleges volna, ha az emberek majd mindig el nem felednék az elfogadott igazságot az előkerülő tényekre szabni. Még egy megjegyzendőm van. A Kazinczy-oskola valamint széptani elveit, világnézeteit, sőt költői ihletéseit is, igen gyakran a szomszéd német irodalomból merítette; szintúgy a magyar szylt, nyelvünk szellemének ellenére, olykor idegen kaptára vonta. Ez tagadhatlan; ez viszont a létező körülmények okszerű eredménye. Mert nyelvújítóink szigorú ellenzésben állván az orthologokkal, a szenvedélyek természeténél fogva nem bírhattak elég nyugalommal és elég szeretettel: a múlt századok irodalmi halmazát azért kutatni át , hogy a szó- és formaszegénységen kívül, ráakadhassanak a nyelv legbensőbb törvényeire is, melyek temérdek fejlesztő erőt rejtenek ugyan magukban; de az idegen kifejezéseket még kevésbbé tűrik, mint az idegen szavakat, és ha épen választaniok kell a „honesta paupertást“ jobban szeretik, mint minden tekintet nélküli gazdagodást. Aztán, mihelyt országgyűléseink a latint a közigazgatásból kiszorítani kezdették és a magyar nyelv divatosbbá jön, irodalmunk láthatárára több jeles, s nagy befolyású talentumok tűntek fel, tak ;• de nyelvünk ismeretét csak későbbi éveikben szerezvén meg, midőn magyarul írnak vala, tulajdonkép németül gondolkodának, s annyira idegen szint öntöttek minden műveikre, hogy azok néhol inkább fordítmánynak mind eredetinek tekinthetők. Ide járult, hogy literaturánk még akkor nőink kezébe kevés mulattató olvasmányt adhata. E hiányt kiki érezé, s mert rajta rögtön kellett segíteni, egymásután magyarositottak meg a nagyhírű német írók. Maga Kazinczy Ferencz is fáradhatlan volt : idillektől kezdve hős költeményekig, meséktől regényekig, epigrammáktól, színdarabokig, a remek vagy zajt ütött művek lefordításában. S ennél a létező viszonyok közt alig lehetett volna helyesbbet tenni. De — mint fönebb mondom — akkori íróink széptani eszméiket is kizárólag a német kritikákból gyűjtögetvén, természetes volt, hogy a műfordításokra nézve Göthe nézeteit fogadták el, s így a szigorú hűség révén hozzánk temérdek idegen kifejezés csúszott át. Tehát, a mi deli, bár még szűk nyelvünk az úgynevezett műfordítások útján formákban, s kifejezésekben gyorsan gazdagodék, — de korcsult is. S BÉCSI LEVELEK. XXVIII. Oct. 21. Az elmúlt szomorú napok emlékei lassan kint eltűnnek, s minden oda látszik mutatni, hogy azok ne csak szem és láb elől, hanem a szívből is elmozdittassanak. Ezen és a múlt héten a karinthiai- és schottenkapu fölötti bástyákon levő sánczkarózatokat kiszedték, az ágyukat elrakták, s az árkolatokat betömték. A közönség most ismét kénye kedve szerint sétálhat körül a bástyákon , s használja is, kivált oly istenáldott szép napokon, mint a mai és tegnapi volt, a felszabadító alkalmat. A bástyaséta déli órákban különben is az őszi saison gyönyöreihez tartozik. Az idegen ilyenkor az egész divatvilágot láthatja öszpontosulva, s ha tetszik, vagy a ruha legújabb szabását , vagy azt, ki a ruhát hordja , teheti mélyebb tanulmányai tárgyává. Már ez aztán a valódi járáskelés , mely sziveket hódít, szemet vakít, s a szájat hangos csodálkozásra fakasztja. A politikai világ egyébiránt csendesebb , mint az ember azon események irányában, melyek ha nem is szeme előtt, de mégis füle hallatára lezajlanak, föltenni vagy következtetni merné. Tán eltompult az újság ingere a hosszú várakozás miatt, vagy szerepet cseréltünk Napoleon Lajossal, s mindent a gondviselésre bízunk? Annyi l£az, hogy ezen apathiát a kevés napok előtt mutatott szokatlan részvéttel összehasonlítva, a hideg szemlélő, az idevaló újságlapokban feltálalt, a rajnántúli eseményekhez kapcsolt remény- és aggodalom-nyilatkozatokat csupán szoros bureausokban laptöltés kedvéért csinált közvéleménynek tarthatná! Úgy látszik, legnagyobb része a közönségnek vagy nem bírja felfogni az idők fontosságát, vagy, mert a 16-dik october békességesen elmúlt, a hálósipkát ismét fejére vonja, s nyugodtan várja , még valami újabb zaj őt álmából feldobolja. Azt mondják, hogy az ily nép nemcsak szerencsés, hanem egészséges is! Miután a ma érkezett telegraff sürgönyök azt jelentik Párisból, hogy a senatus november 4-kére van meghiva tanácskozásra a császárság felállítása iránt, tehát addig ismét nyugodtan lehet aludni. Jó éjszakát! 2X25 M. Óvár , oct. 16. Báró Sinának megyénkben kebelezett nagyszerű répaczukor gyára és turfaszurása Sz. Miklósnál, továbbá a gyár ellátására szükséges nagyterjedelmű répaföldek növelése annyi kézi erőt követelnek, hogy azt környékünk gyér népessége által fedni — mindamellett, hogy a földbirtokos költségén a gyár közelében már egy csinos helységecske támadott s rendes napszámosok telepítésére — lehetetlen volna, s ha egyszersmind nyáron át több száz idegen munkás nem vétetnék föl a nagyszerű munkák végrehajtására.