Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)

1852-12-07 / 825. szám

825 1852. harmadik évi folyam. előfizetési föltételek Vidéken : Évnegyedre 5 f. — Félévre 10 „ n « A havi előfizetés, mint a számonkinti eladás is megszünt. Pesten Egy hónapra 1 ft 30 kr p. Évnegyedre 4 „ — „ „ Félévre 8 » — » n Egyes szám . . 4 ,, ,,FESTI A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, mri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Uri­ntexa 8. ix. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinkte fogadtatnak el. Kedd, dec. 7-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyha­­lábos petit-sora 4 p. kr. - jával számittatik. A be­­igtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj , előre lefizetendő a Magánviták négy­­hasábos sora 5 pengő krajczárjával számítta­­tik. A fölvételi díj szin­te mindenkor előre le­teendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve • ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. ■ jelen TARTALOM. Az általános polgártörvénykönyv ki­hirdetése. Levelezések. (Debreczenből : Lanyha időjárás. Ma­gyar idolentia. Társasélet. Egy kereskedelmi iparis­kola szüségessége.) (Győrből: Balesetek. Rablások. Időjárás. Szinház. Vahot Thaliája iránt.) Hivatalos. (Az új szabadalmi törvényt hatályba lép­tető cs. nyiltparancs. Előléptetés. Katonai rögtönbiró­­sági ítéletek. Hirdetése a cs. kir. katonai kerületi pa­rancsnokságnak a fölállított rögtönbiróságokra nézve. Hirdetmény némely rézváltópénzek forgalmon kívül tétele iránt.) Fővárosi hk­tár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécsi hírek és események.) Francziaország. (A császárság kikiáltása. Követek kárpótlása. A Itthoni püspök. Moniteur des Communes. A St. Cloudba menetel. Algieri királyság. Vegyesek.) Nagybritannia. (A hajóhad erősítése. Beresford vá­­­lasztói vesztegetése iránti vizsgálat. Alsóházi ülés dec. 1-jén.) Németország. (Berlin, Frankfurt). Helvetia. (Solothurn: Zárdatörlesztés.) Spanyolország. (Idegenekre vonatkozó törvény.) Portugallia. (Lisabon.) Oroszország. (Hadcsapat-szállítás.) Amerika. (Liverpoolból táviratilag közlött hírek.) Telegrafi tudósítások. Vegyesek. (Kereskedelmi hírek. Nemzeti szinház. Börze Gabonaár.) Budapest, dec. 7-én. Pest, dec. 5. A birodalmi törvény- s kormánylapnak f. évi dec. 5-kén kiadott LXX-dik darabja hazánkra s átalában azon koronaországokra nézve, mely­­lyek ezzel egy vagy ebből fejlődött polgárjogi rendszerrel birtak, nagyfontosságu törvényhozási cselekvényeket tartalmaz s tesz közzé. F. évi nov. 29-től kelt császári nyiltparancs által, melynek hatálya kiterjed Magyarországra, f­orvát- s Tótországra, Szerbvajdaság- és te­­mesi bánságra, az 1811. jun. 1-i közönséges polgári törvénykönyv, több korlátolásokkal és közelebbi határozatokkal behozatik, és 1853-ik május 1-től kezdve életbe léptettetik. Ugyanazon keltű cs. nyik­parancs által a fe­nébb emlitett koronaországokban fenállott tör­vényes határozatok és intézetek, fekvő javak tu­lajdonjoga szerzését s gyakorlását, azoknak ter­helését s elzálogosítását, valamint az ősiséget illetőleg megváltoztatnak. A polgári törvénykönyvet kihirdető cs. nyilt­parancs I. czikke szerint, egyszersmind ekkor minden ezen átalános polgári jog tárgyaira vonatkozó törvények, statútumok és szokások eltöröltetnek s érvényen kívül helyeztetnek. A közelebbi határozatok illetik­­) a házas­sági jogot, a polgári jognak olyan tárgyait, melyek politikai, kamrai s pénzügyi törvényc­ikk által vannak szabályozva, vagy korlátozva, a pénzfizetési kötelezettségeket, a katonai törvény­­hatóság alatt álló személyeket, kereskedelmi s váltóügyeket, csődöt és csődeljárást. Továbbá közelebbi határozatok foglaltatnak az iránt, mi módon s mennyiben hatnak vissza a behozandó általános polgári törvénykönyv határozatai olyan cselekvényekre, melyek életbeléptetésének napja előtt megkezdettek vagy véghez vitettek. Debreczen, nov. 30. Gondolat szűkében sinlő társalgónak szokása, egyéb tárgy hiányában, ,az időjárást hozni szóba. Szabadjon nekünk is, ezen kezdeni meg jelen tudó­sításunkat. Tehát időjárásunk a lehető legenyhébb, ésannyira, hogy ha bennünket a néhai nedves ködök november végére nem emlékeztetnének, könnyen azt hihetnék, hogy September havában vagyunk. És va­lóban e tűzifa tekintetéből is igen drága vidék, és kedvező kegyelmének tekintheti magára nézve, a lanyha időjárást. A netalán elkésett mezei gazda, kényelmesen bevégezhető mezei foglalkozását , a marhatenyésztő, heverő marháit, még máig sem kény­telen istálón, drága takarmánynyal tartani; a nap­számos, kézi munkája után, élelmét keresheti. Azon­ban a mi napszámosaink, magyar indolens természe­tüknél fogva, hacsak busásan meg nem fizettetnek, inkább otthon a kemencze mellett szundikálva ölik a napot, — meg nem gondolva, mikép jobb a sürü ga­ras, a ritka forintnál. — Az ily különczködésnek aztán utóbb is a magyar napszámos érzi káros kö­vetkezményét, mert az élelmes gazda máshonnan ke­rít olcsóbb dolgosokat, kik egész télen az élelmöket tisztességesen bekeresik, mig a korhely otthon kop­lal. — így történik ez az államvasutépitési töltések készítésére vállalkozó társaságnál is, hol — mint hi­telesen értesülve vagyunk, — a kellő mennyiségben nem ajánlkozott magyar napszámosok hiányában, cseh és morva és más messzibb vidéki munkások al­­kalmazvák. Enyhe időjárásunknak van azonban kedvezőtlen oldala is. Debreczennek egyik üzleti foglalkozása a sertés-hizlalás. Valami sajátos szenvedély mutatko­zik abban, hogy szegény, gazdag, szántóvető­s ipa­ros, a sertés-hizlalást con amore választja kereset­águl. Ügy, de a drága tengerivel hizlalt sertés, e lágy időben étkességi vágyát elveszítve romlik, s ek­ként árvezikké tétetvén, a hizlalónak vélt nyereség helyett, csak veszteséget okoz. — Nihil est, ab omni parte beatum. Társas életünkre fordítva figyelmünket,­mi debre­­czeniekü­l mitsem törődve a minket felülhaladó dol­gokkal, s elég tennivalót találva magunk s családunk fentarthatása körül — szép csendesen éljük napjain­kat. Ataljában véve azonban társas összejöveteli, s miveltségi szempontból, tagadhatlan, még sok kí­vánnivalónk van — magas­ műveltségű körök — kivált mióta főtörvényszék, megyei törvényszék, s más többnemű államhivatalok székelnek városunkban , igaz, hogy Debreczenben is feles számmal vannak, azonban, a különböző néposztályok közötti hézag, nálunk még máig is vajmi tapasztalható, mert, mi a magas- és alsó osztályok között lánczszemet képezne, azt Debreczenben hiába keressük. Mi örömest látjuk városunk földmiveléssel foglalkozó­ lakóinak többségét még most is patriarchai helyzetben élni, — örömest látjuk ezen romlatlan fajt, távol a fényűzési czikkek keresésétől, mely jól érzi magát, ha a hosszas nyári­­munka következtében kenyerét megszerezve, s most néhány sertést leölve, megelégedéssel élvezheti, a disznó quid maradványait, s issza rá, meszélyesnél nagyobb bögréjéből savanyu borát. Azonban ha már Debreczen épen város, — és pedig történetesen, né­pessége szerint, magyarhonnak második városa, ak­kor igényelhető, hogy lakossága is, műveltség s pal­­lérozottság szempontjából, a vidéknek, mely, köréhez tartozik ,— előképe legyen!­­ Köztudomású dolog, m­ikép valamely országnak, mint egyes városnak is szellemi emelkedettsége a magasb polgárságnak (bourgeoisie) és a nagyobb s kisebb földbirtokosságnak, mely vidékről a városba besereglik — miveltsége­­s pallérozottságáról felté­­teleztetik. — Debreczenben úgynevezett bourgeoisie, még eddig tulajdonkép nem volt — mert a városi hi­vatalnok, eddig magát inkább, a születési aristocra­­tiai rendhez szereté számitni. — A kereskedői osz­tály, — mint pénzaristocratia, sokkal inkább elkü­­löníté magát, mint­sem általa gyalulódhatott volna a lakosság nagy többsége. — Az iparos osztály, ke­vés kivétellel sokkal alsóbb fokán állt a miveltség­­nek, s sokkal elébb vegyült be a nagy néptömegbe, — mint­sem maga egy magára hagyva, irányadó­jává lehetett volna annyi sokaságnak. A vidékről télire is, és egyébkorra is, lakni bese­­reglő nagyobb és kisebb vagyonos földbirtokosság, s nemesség, adná meg a valódi lendületet e város miveltségéhez s pallérozódásához.­­ - Ámde erre nézve hiányoznak azon varázserők, melyek például Kassa és Pozsonynál oly nagy mértékben megvan­nak. És ha már Debreczenben, sem kényelmes köz­lekedési utakat, sem alkalmas színházat, sem bármi olyast, a­mi a magasb szellemi élvezet nevét ér­demli, nem talál fel a vagyonos­ vidéki nemesség, kárhoztathatni- e akkor a nagyobb földbirtokosokat, ha azok inkább Pestre mennek telelni ? — a ki­sebb földbirtokos pedig, — ki a nagyobb birtokos példáján indulva, ha már Pestre nem mehet, inkább csak saját falujában húzza ki a telet? E részben is a vasút hoz reánk áldásdúsabb jövendőt. Egy van, mit úgy a civilisatió, mint fajtánk érde­kében is, — sürgető szükségesnek látunk, s ez egy czélszerű kereskedelmi-ipar iskolának hova hama­­rabbi létrehozása, — nincs is kétségünk benne, hogy az itteni kereskedelmi-iparkamara, — közremun­kálva a helybeli kereskedői testülettel, s városi ható­sággal eszközölni fogják, hogy a jelenben nagyon érzett e hiányon segítve legyen; — s igy egészsé­ges magyar fajunkat ne találja épen készületlenül, a vasút által városunkat is sokban átalakító változás! Győr, dec. 3. Szomoritó szerencsétlen események azok jobbára, melyek mai levelem tárgyául szolgálnak. — Ugyanis a két katonai laktanya közt több évvel ezelőtt húzott földalatti vizvezető újítást igényelvén, midőn a mé­lyen kiásott csatornában dolgoznának, egy megbok­rosodott s elszabadult ló arra rohanván, az utczakö­­zépen vonuló árokba esett egy ott dolgozó szegény napszámos nőre, kit a szó teljes értelmében agyon tiprott, az alatt, mig magát a szűk csatornából ki­­szabadithatá.­­ Egy szomszéd pusztán a pálinka­főző gép, hihetőleg tulerőtetés következtében szét­pattanván , három izraelita, kik közelében valának, szörnyet haltak, többen kisebb nagyobb mértékben megsebesülvén. Az épület egy része is össz­romlott. — Az ikrényi pusztáról — mint beszélik — egy éj­jel a juhász kínos megveretése után 50 juhot hajtot­tak el a gonosztevők, melyeknek eddig még nyomára nem jöhettek. — Bőnyött pedig erőszakos betörés után egy háznép kíméletlen bántalmak közt kirabol­tatott. A rablók egyike, egy kajári kanász megismer­tetvén s befogatván, a múlt hétfőn a cs. katonai rög­tön itélő­ szék által lőpor és golyó általi halálra ítél­tetett, mely ítélet rajta múlt hétfőn délelőtti 11 óra­kor végre is hajtatott. Bűntársait nem vallá meg a megátalkodott gonosztevő. Időjárásunk folyvást tavaszi, néha egy kis eső­, rá lanyha szél s meleg nap , kinn zöld minden, fűteni keveset kell, valóságos istenáldása a szegény népre s falusi gazdákra. — Színházunk folyvást szorgal­masan látogattatik, ily msleg pártolásban mint az idén tán még soha sem részesült színészet városunk­ban. Ezt Latabár derék társasága valóban mégis ér­demli , mind előadás, mind jól választott színmű­vekre nézve. — Itt-ott lehet ugyan kifogás néha egyeseknél, különösen szereptudásra nézve, de ál­talában rosz előadás még alig fordult elő színpadun­kon. A napokban azonban egy vándor­művész igen rászedett bennünket. Azt mondá, hogy ő igen híres has­beszélő , ki két hangon tud egyszerre énekelni, e mellett a mimika, plastika és tudja isten minek még professora. Azonban egy ügyetlen fatuskó volt, ki­nek egész művészete abból állt, hogy az ablakon ki­kiáltott holmi ízet­en elavult dolgokat, s arra ismét felelt magamagának rút, természetelleni, erőtetett hangon, mely csakugyan sem has­beszéd, sem mű­vészet nem volt. — Az igazgatóság figyelmeztetik, hogy ily kedves vendéggel bennünket többé meg ne lepjen, mert ily felléptetés valóságos színházi bot­rány. A harmadik bérletet Szigligeti Grilli­jével kez­dek meg színészeink, melynek czimszerepében Gy­u­­lai kitűnő színészi tehetséget tanúsított, az egész előadás pontos volt s nagy tetszésben részesült. — Holnap fog adatni nálunk Az élet színfalai, mely je­les franczia vígjáték Pesten oly nagyon dicsértetik. Majd meglássuk, fogunk-e mi is annyit nevetni neki, mint a pestiek ? Egy kis jó­izű nevetés ugyan elkél ám nálunk is. Vahot „Thaliájában“ színészeink magukat annyi­ban csalódottaknak mondják, mennyiben ők inkább valami tanító, mint mulattató könyvet vártak. No de hisz ebből is jut majd nekik esztendőre úgy hisz­­szük. — Egyébiránt e könyv, mint szépirodalmi al­manach — kivált ha képei kissé finomabbak volná­nak — igen megjárja; az öreg Balogh, Dobsa és Bulyovszkiné gyönyörű dolgozatokat adának. Kivált Bulyovszkiné meglepett. Előfizetési­­felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1853-ik­ évi folyamára. Komoly czélul tűztük ki a „Pesti Napló“-t a közelgő új évtől kezdve, minden egyesíthető erővel, lehető legérdekesebben állitni ki, mi végre semmi fáradságot s költséget nem kímélünk. A lap politikai részét illetőleg, sikerült publicistáink elismert jelesleteit megnyerni, s egyelőre szakonkinti czikkíróból következő urak mutathatók fel a t. d­v. közönségnek : Récsy Emil fő­szigazgatás, államgazdászat, pénz- és tanügy szakában, Hunfalvy Pál társadalmi, történeti s nemzetgazdászati ügyekről hozand czikkeket; Wenzel Gusztáv történészeti és törvénykezési, Szok­olay István polgár-és büntetőjogi, Urházy György külügyi kérdéseket fejtegetend; Birányi Ákos ipar-, kereskedelmi és közlekedési tárgyakról írand. Azonkívül K. Kemény Zsigmond úr ígéretét is leírjuk, miszerint dolgozatai által érdekesítendi a Pesti Napló hasábjait. Belföldi levelezéseink már most is oly lábra állítják, miszerint az olvasóközönség igényeinek mind számra mind minőségre nézve megfelelhetnek; igyekezni fogunk azonban a vidéki életnek még több oldala képviseletet szerezni lapunkban. Külföldi levelezéseinket is lehetőleg szaporítandjuk. Azon meggyőződésben, miszerint a mindennemű közhasznú intézetek s társulatokban haladásunk, nemzeti virágzásunk és jólétünk egyik főtényezője fekszik, és hogy a nyilvánosság egyik leg­főbb tiszte, azokat folytonosan szem előtt tartani, s működésöket, mozgalmaikat a haladás s tekély érdekében szakadatlan figyelemmel kísérni , intézkedést tettünk, miszerint azok lapunk hasábjain rendesen képviseltessenek, s ennélfogva számukra jövő új évtől fogva egy külön rovatot szentelendünk a „Fővárosi hirtár“-ban. A „M­ű t­á­r“-nak is folytonos érdeket kölcsönzendünk legválasztékosabb változatos tartalommal. Azonkívül, hogy a tudományok és szépművészetek több ágaiból rendes munkatársaink lesznek a Műtár számára , többi közt a megjelenő nevezetesb irodalmi művek bírálatát s ismertetését, megjelenésök után lehető leggyorsabban közlendjük, rendes színházi bírálatot avatott ügyes kéztől, végre érdekes eredeti regényeket s beszélyeket legjelesebb szépirodalmi szerzőinktől adandunk. Műtárunkat a felnevezett rovatokban becses dolgozataikkal állandón ellátandják : Jókai Mór, V­a­h­o­t Imre, Erdélyi János, Dr. Wenzel Gusztáv, Brassai Samu, Bér­czy Károly, Pompéry János, Litkey Károly, Székely József, Lón­kay Antal, Gyulay Pál, Degré Alajos,­­Kőváry László urak. Lisznyai Kálmánt , a „Palócz dalok“ elismert nevű szerzőjét is megnyertük a „Műtár“ számára. Iparkodni fogunk, a külföldi híreket első kézből adni, s a külország­ ügyeket legjobbaknak elismert kútfők után érdekes választékossággal közleni. — S mindezen fáradozásaink és a megkíván­tabb áldozatok daczára, a lap előfizetési föltételeit nem változtatjuk, s ezek tovább is az eddigiek maradnak. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre 10 forint, — évnegyedre 5 frt p. p. — Pesten házhozhordással félévre 5 frt,— évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri utcza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyó-utcza szögletén.— Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. HIVATALOS, 1852-diki august. 15-kén kelt csász. nyiltparancs *) kiható a birodalom egész terjedelmére, mely által az iparüzlet körébeni uj fölfedezések, találmányok és javítások etalma végetti szabadalmak iránt 1832-ik martius 31-kén kelt előbbi törvény helyébe egy uj szabadalmi törvény bocsáttatik ki. (Folytatás és vége.**) 42. §. Azon kérdés fölött, váljon az adott szaba­dalom valamely törvényes okból érvénytelennek nyilvánítandó, vagy megszűntnek (29. §.) tekinten­*) Az országos törvény és kormánylap XIX-dik da­rabjából. **) Lásd M. H. 956 sz.

Next