Pesti Napló, 1852. december (3. évfolyam, 820–839. szám)
1852-12-17 / 833. szám
1852. harmadik évi folyam. előfizetési föltételek Vidéken: Pesten Évnegyedre 5 f. —k.p. Egy hónapra 1 ft 30 sz . Félévre 10 „ — havi előfizetés, mint a námonkinti eladás is megszűnt. $33 Évnegyedre 4 „ — „ Félévre 8 „ — ,, Egyes szára . . 4 ,,PESTI NAPÚ A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ,nyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Labért ház 8. Szerkesztési iroda: Dri-utoza 8.§. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinküt fogadtatnak el. Péntek, dec. 17-én. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. kr.jával számíttatik. A beiktatási s 10 p. krnyi külön bélyegdij , előre lefizetendő a Majánviták n.tgyhasábos sora 5 pengő krajcárjával számíttatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre leteendő a PESTI NAPLÓ szerkeztő-hivatalába Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. Előfizetési felhívás a „PESTI NAPLÓ“ 1853-ik évi folyamára. Komoly czélul tűztük ki a „Pesti tapló41-t a közelgő új évtől kezdve, minden egyesíthető erővel, lehető legérdekesebben állitni ki, mi végre semmi fáradságot s költséget nem kímélünk. A lap politikai részét illetőleg, sikerült publicistáink elismert jelesleteit megnyerni, s egyelőre szakonkinti czikkíróbul következő urak mutathatók fel a t. dv. közönségnek : Récsy Emil "közigazgatás, államgazdászat, pénz- és tanügy szakában, Hunfalvy Pál társadalmi, történeti s nemzetgazdászati ügyekről hozand czikkeket; Wenzel Gusztáv történészeti és törvénykezési, Szokolay István polgár- és büntetőjogi, Urházy György külügyi kérdéseket fejtegetend; Birányi Ákos ipar-, kereskedelmi és közlekedési tárgyakról írand. Azonkívül K. Ürkeny Zsigmond úr ígéretét is lírjuk, miszerint dolgozatai által érdekesítendi a Pesti Napló hasábjait. Belföldi levelezéseink már most is oly lábra állítják, miszerint az olvasóközönség igényeinek mind számra mind minőségre nézve megfelelhetnek; igyekezni fogunk azonban a vidéki életnek még több oldalú képviseletet szerezni lapunkban. Külföldi levelezéseinket is lehetőleg szaporítandjuk. Azon meggyőződésben, miszerint a mindennemű közhasznú intézetek s társulatokban haladásunk, nemzeti virágzásunk és jólétünk egyik főtényezője fekszik, és hogy a nyilvánosság egyik legfőbb tiszte, azokat folytonosan szem előtt tartani, s működésöket, mozgalmaikat a haladás s tekély érdekében szakadatlan figyelemmel kisérni , intézkedést tettünk, miszerint azok lapunk hasábjain rendesen képviseltessenek, s ennélfogva számukra jövő új évtől fogva egy külön rovatot szentelendünk a „Fővárosi hirtár“-ban. A „Műtár“-nak is folytonos érdeket kölcsönzendünk legválasztékosabb változatos tartalommal. Azonkívül, hogy a tudományok és szépművészetek több ágaiból rendes munkatársaink lesznek a Műtár számára , többi közt a megjelenő nevezetesb irodalmi művek bírálatát s ismertetését, megjelenésök után lehető leggyorsabban közlendjük, rendes színházi bírálatot avatott ügyes kéztől, végre érdekes eredeti regényeket s beszélyeket legjelesebb szépirodalmi szerzőinktől adandunk. Műtárunkat a felnevezett rovatokban becses dolgozataikkal állandón ellátandják : Jókai Mór, Vahot Imre, Erdélyi János, Dr. Wenzel Gusztáv, Brassai Samu, Bérczy Károly, Ney Ferencz, Pompéry János, Litkey Károly, Székely József, Lonkay Antal, Gyulay Pál, Degré Alajos, Kőváry László, Dózsa Dániel urak. Lisznyai Kálmánt , a „Palócz dalok“ elismert nevű szerzőjét is megnyertük a „Műtár“ számára. Névszerint, Jókai Mórtól „Egy római család“ czímű történeti regényt közlendünk. Iparkodni fogunk, a külföldi híreket első kézből adni, s a külországi ügyeket legjobbaknak elismert kútfők után érdekes választékossággal közleni. — S mindezen fáradozásaink és a megkivántató áldozatok daczára, a lap előfizetési föltételeit nem változtatjuk, s ezek tovább is az eddigiek maradnak. Előfizetési föltételek: Vidékre postán küldve félévre f© Érint, — évnegyedre 5 frt p. p. — Pesten házhozhordással félévre 8 frt,— évnegyedre 4 ft p. p. Az előfizetés elfogadtatik Pesten a „Pesti Napló“ kiadóhivatalában, (úri -teza 8-dik szám, az udvarban első emeleten) és EMICH GUSZTÁV könyvkereskedésében az úri- és kigyóntera szögletén. — Vidéken, minden cs. k. postahivatalnál. — Az előfizetési leveleket és pénzeket bérmentesittetni kérjük. EMICH GUSZTÁV, mint kiadó tulajdonos. TARTALOM. Az uj birtokviszonyok. II. Az uj polgári perrendtartás. V. Kaposvár. (Időjárás; rész utak. Hetényi szinésztársasága. Casino stb.) Hivatalos. (Kinevezés. Postaügy. Katonai rögtönbirósági ítélet. Bír. törvénylap tartalma.) Fővárosi hirtár. Vidéki hirek. Ausztria. (Bécsi hirek és események ) Francziaország. (A senatus vitái. Miniszteri és diplomatiai változások. A császárság elismerése. A császárság alapjai. Napoleon szokásai. Egy jelenet. Berryer és az ügyvédek. Vegyesek.) Nagybritannia. (Alsóházi ülés dec.ben. Budget elleni izgatások. Lengyelbál. Russell és Derby.) Németország. (Berlin. München. Stuttgart. Freiburg. Gotha. Drezda. Kassel.) Helvetia. (Neuenburgban népdemonstratio Flanc kávés kivilágítása ellen.) Belgium. (Kereskedelmi szerződés Francziaországgal. Bassano franczia, és Brockhausen porosz követek megbízatása.) Olaszország. (Állítólagos complett a nápolyi király élete ellen.) Spanyolország. (Madrid.) Amerika. (Hírek Mexico és Kanadából.) Legújabb. Telegrafi tudósítások. Vegyesek. (Helyreigazitás. — Nemzeti színház. — Börze. — Dunavizállás.) Matár. (Pétervár —B. Podmaniczky Frigyes úti naplójából.) Budapest, dec. 17-én. Pest, dec. 16. — II. Keblünk természetes gyengesége : feljajdulni, ha valaki meztelen igazságot sodor szemünkbe ; azért nem csodálkozunk, hogy midőn ősi intézményeink elkopott mezét szellőztetjük, sokak szivében érzékeny húrt rezgetünk meg. De ezeknek tudniok kell, mikép a tökélyesülés föltétlen kivántatósága. edzett kebellel fogadni az igazság kiáltó szavát, s hogy legerősebb ember az, ki legtöbb igazságot képes elbírni. Azt vetik ellenünk, hogy ősiségi intézvényeink egyik legdrágább kincsünket , a nemzetiséget tartották fen; mi pedig azt viszonozzuk, hogy létünk e palládiumát a nép életrevaló szelleme hagyományozta reánk, mely a hosszú török járom alatt úgy mint azonkívül nem élvező amaz intézmények jótékonyságát, mig a főurak házánál, kik azt leginkább élvezők, idegen szokások, nyelv, ruházat és irodalom uralgott. Egyébiránt az újabb nemzedék méltó dicséretére legyen mondva, mikép általános meggyőződésévé vált a régi viszonyok tarthatlansága. Legyen valaki bármilyen pártszínezetű, kénytelen megvallani, hogy voltak nemzeti létszervezetünkben olyan institutiók, mik az idő szellemét messzire , igen messzire hagyták maguk után, és olyanok, mik föltétlenül károsan hatottak a nemzet anyagi és szellemi jólétének kifejlődésére. Ezeket az idő vaskora s a haladás kényszerűsége dönté meg, s csak a közhelyzetet bölcsen felfogó s méltányló tapintat és eszély tanúbizonyságát adá a magas államkormány, midőn ezek megszüntetését s módosítását részint bevégzett tényekül elfogadd, részint önmaga eszközlé azt. A birtokszerzési ősiségrőli rendelkezés legújabb emléke a közviszonyok e határozott méltánylatának. Ezen rendelkezés gyakorlati hasznai csakhamar fognak a nemzetben mutatkozni, valaminthogy annak lényegét illető főpontjait, előnyiség tekintetében, senki sem veheti józanul kérdés alá. A legszilárdabb alapú, legreálisabb vagyonnak — a földnek vissza van adva természetes, primitív jelleme : a tulajdoniság. Jelen szó erejében központosul a nov. 29-kei legfelsőbb nyíltparancs hatályának lényege, mivel az általa megszüntetett állapot legártékonyabb sajátságát aföldbirtoknak egyes családokbani megkötése képezé. Nem feladatunk a megkötés ártalmait fejtegetni, hisz azokat a nemzet bő tapasztalásból A PESTI NAPLÓ MŰTÁR A. BÁRÓ PODMANIKY FRIGYES UTAZÁSI NAPLÓJÁBÓL. Pétervár. (Folytatót. *) Nem tudom hová készülvén egyszer, felette jókor keltünk, az utczára érve nagyon ismeretes zene ütötte meg füleimet, tovább érve a tehénpásztort találtam, ki hosszas kürtje hangjain gyűjtötte össze híveit; a kürt épen olyan alkotása volt, mint a magyar pásztoroké, innen előttem ismeretes hangja ; e szokást e nagyszerű fővároshoz illőnek nem tartom, nem lehet nevetségesebb valami, mint fényes paloták között kürtölő pásztort s tehéncsordát találni. A bérkocsik két nemei léteznek : az egyik osztály, mely a főbb piaczokon található csak, roppant nagyságú, nehézkesen épült hintók előtt két, s néha három lovat használ, ez utánzása az Európa többi országaiban divatos fuvaroknak. A másik osztályt képezik az úgynevezett Izvoscsikok, ez egylovas fogat, a hintó maga közönséges ernyő nélküli Droschky, egy, legfeljebb két ember fér el a piszkos kocsis mögötti hosszas s keskeny támasz nélküli ülésen; kellemetlen fuvar, mert legkisebb sár alkalmával a mellettünk szabadon forgó kerekek által behányattatunk, s ha eső esik, átázunk. A kocsisok egészen eredeti hálóruhás, hosszúszakálú, alacsony kalapu. Lásd Pesti Napló 833. számát, felette piszkos oroszok, mindegyiknek nyakán bádog lapoczka csüng, melyre van metszve kocsijának száma. A távolságok nagyok lévén, sokszor vagyunk kénytelenek használni e különben kellemetlen Droschky-kat, mindenkinek ajánlom, hogy előre s világosan alkudjon, különben ha idegen, bizonyos lehet, hogy megcsalatik. A pénznemre nézve, sok alkalmatlansága van az idegennek ; egy ezüst felér 32 bankó rubellel, mind a mellett, hogy az elsőbb pénznem van elfogadva az álladalom által, mégis közönségesen az utóbbi használtatik ; az alku rubelben történvén, az idegen azt vélvén, hogy bankóról van szó, fizetésre kerülvén a dolog ezüstöt követelnek; ekkor az általános szokásra hivatkozunk, az orosz a törvényre, miből közönségesen az idegenek megcsalatása következik. Az Izvoscsik ily alkuk mestere, mit magam szomorú tapasztalása nyomán kénytelen voltam általlátni. Vasárnaponkint délután rendesen egy Droschky-t fogadva a szigetekre rándultunk, mert akkor az egész népség ott a zöldben sétál, pihen, kocsikázik, vagy az ottani faszínházban mulat. Színházak közöl állandóan nyitva vannak Pétervárott a Sándor és Mihály színházak, az elsőben orosz nyelven adatnak színdarabok és daljátékok, a másikban a franczia s egy német színésztársaság működik ; ottlétem alatt a franczia előadásokat sokszor látogattam, mert a társaság ügyes tagokkal, s küönösen szép női személyzettel birt, estvénként 5 frankért alig lehet nagyobb élvezetet kívánni egy jókedvű franczia Vandeville-nál; ott tapasztaltam ismét , hogy nincs nemzet a francziát véve ki, mely elménczkedésre, jó kedvre s szinpadoni ügyességre nézve, annyira vitte, s jelleménél fogva bírta vinni, a színi, különösen víg előadásokat; mikor jó franczia társaságot látok, mintegy a színpadon történőkkel indentifikálva érzem magamat, annyira elragad ügyességük s az előadás természetessége. A kamenai szigeten lévő faszínház, nyáron által szinte használtatik, többnyire víg előadásokra, a színház belseje, valamint külseje tiszta a csinos, szépnek mondani nem lehet; a nagy udvari, s a kőszínházak csak télen nyitvák, a táncz és az olasz daljátékok számára. A pénzről még néhány megjegyzést teszek, mert ez szinte azon intézmények közé tartozik, melynek mikénti rendezése az idegenekre nézve nagy érdekkel bir. Az aranypénz imperiál nevű, s két ezüst rubelt képvisel, egy ezüst rubelnek értéke rendes állapotban 1 ft. s 32 kr. ezüst, a mi pénzünk szerint; egy rubel 100 kopeckra osztatik fel. — Ezüstből közönségesen forgásban vannak rubelek , és 50 , 25,20 kopeckos pénzek; rézből vannak egy és fél kopeckok verve. — Ezen erős pénzen kívül, mely belső értékre nézve legjobb s legtisztább, vannak még bankjegyek is, a viszonya a két pénznem közt ugyanaz, mely nálunk létezett 1848 előtt, t. i. sok az arany s ezüst, a bankjegyek inkább csak kényelem okáért használtatnak. Egy ezüst rubel felér 3% bankó rubellel, ez utóbbik pénznem egyébiránt már egészen forgalmon kívül van, s amint mondottam, a nép által még használtatik annyiban, mennyiben általa a tudatlanokat csalhatni véli. Arany pénzt a határokon túl vinni tilos, nekem nagy alkalmatlanságot csináltak a varsói kereskedelmi bank jegyei, ugyanis Rigában porosz pénzt váltván ily jegyeket kaptam helyette, ezeket azután nem akarták elfogadni, azt adván feleletül, hogy csak Lengyelországban vannak forgalomban; meglehet , hogy ez mind nem igaz, s csak rajtam azért történt, mert a nyelvet s azt mi a jegyeken nyomtatva van, nem értettem. Pétervárott is csak veszteséggel szabadulhattam szerencsétlenségemre birtokomhoz jutott varsói bankjegyeimtől. Többi előttem ismeretlen szokások között, feltűnt nekem az is, hogy a város roppant terjedelme miatt, a levélhordozók nem úgy mint nálunk gyalog, hanem lóháton járnak; lovaik már nagyon ismervén teendő útjukat, minden intés vagy kormányzás nélkül lassan ügetve haladnak, a hol szükségesnek tudják megállanak s csendesen bevárják gazdájok viszszaérkeztét, kit nyeregben érezvén , ismét gépileg ügetni kezdenek; a levélhordozó maga, valamint lova is, többnyire a hadsereg elöregedett tagjaiból vannak választva. A város tetemes része fából lévén építve , itt különösen jól rendezettek a tűzvész elleni intézmények, a város külön részeiben magas tornyok építvek, ezek legfelsőbb csúcsán van az őc, a tornyok alsó részében megtöltött vizipuskák állanak, felhámozott lovakkal, feladatván a torony-őr által, a szekerek azonnal indulnak azon irányban, mely felülről tűzetik ki, több ily tornyok létezvén, lehetetlen, hogy tüstint segítség ne érkezzék , a veszély helyére. — Emlékek közül megnéztem a Péter czárét, mely világhírű, különösen azon roppant nagyságú szikla miatt, mely talapzatul van használva. A lovagszobor nagyszerű, s mennyire én megítélni bírtam, művészileg is jól alkotott, a szikla azonban , melyre állítva van, épen nem különös nagyságú; szörnyű véteknek tartom , hogy nincs meghagyva a maga természetes durvaságában, hanem meg van faragva, ez annyira semmivé tette minden képzelődésimet azon híres szikláról, hogy többet azon emlék felé nem irányoztam lépteimet. Történeti emléknek mondhatni a Néva jobb partján az Eremnitage-val szemközt álló faházat és csolnakot; mindkettőt Nagy Péter maga faragta s illesztette össze , midőn e tartományokat elfoglalta volt; a kis épületek egyik felében Krisztusnak képe ereklyeként tiszteltetik , mert a czár magával szokta volt hordani élete utolsó órájáig ; a másik felében durván faragott bútorokat látunk , melyeket tulajdon kezeivel magának készített volt az orosz birodalom ujja és nagygyá alkotója. A mostani czár az egész felibe csinos házat építtetett, hogy óvja meg az időjárás mostohasága ellen, egy körülötte lévő angol modorban rendezett s tisztán tartott kertecske díszíti. Folytatjuk. OC