Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)
1853-01-23 / 861. szám
1853. negyedik évi folyam. SGI Vasárnap, jan. 23-án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEK. Vidéken: Pesten: Évnegyedre 5 f. — k. p. Félévre . 10 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ; anyagi ügyeit tárgyazó pedig EMICH G. úrhoz intézendő, úri-utcza Laffert ház 8. Szerkesztési iroda: Úri-utcza 8. sz. Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. Egy hátlapra 1 f. 30 k. p. Évnegyedre 4 „ — „ Félévre . 8 „ — „ Egyes szám . . 4 „ ,, Hirdetések négyhasábos petit-sora 4 p. krjával számittatik. A beigtatási s 10 p. krnyi külön bélyegdíj előre lefizetendő a Magánviták négy hasábos sora 5 pengkrajczárjával számittatik. A fölvételi díj szinte mindenkor előre lefizetendő a PESTI NAPLÓ szerkesztő-hivatalába. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőt és ünneputáni napokat kivéve — jelen ívnyi alakjában mindennap, reggeli órákban. TARTALOM. A debreczeni iparkamara jelentése II. Levelezések. (Páris : Az önkormányzat és kormányférfiak- St. Arnand. Fényűzés és az ipar emelkedése. Guiche hg. Le Masson röpirata Turinban. A Revue des deux Mondes Montenegróról.) Hivatalos. (Kinevezések , előléptetések, kitüntetések. Legfelsőbb határozmányok a helytartóság, megyei hatóságok és szolgabirói hivatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továbbá a törv.széki hatóságok szerkezetét stb Magyarországra nézi , illetőleg. A pénzügyminisztérium kibocsátványa a sertési fogyasztási adó iránti törvényes határozatok némely változásaira nézve.) Fővárosi hirtár. Vidéki hírek. Ausztria. (Bécsi hirek és események.) Francziaország. (Vegyes hirek az Indépendance helge után. Az egyházi államok helyzete. Az osztrák követ sürgönye a párisi követhez a császárság elismerése tárgyában.) Németország. (Berlin, Frankfurt, Hamburg.) H e lv é t i a. (Neuenburg : Menekültek ügye. A szövetséggyűlés elé napirendre kitűzött tárgyak.) Olaszország. (Turin. Balduini senator.) Törökország. (Boszniai és herczegotrinai állapotok.) Spanyolország. (Lara hadminiszter levele Narvaezhez.) Görögország. (Athen.) Legujabb posta. Tudomány, művészet és irodalom. (Tapogatódzások a magyar nyelv körül II.) Budapest, jan. 23-án- Pest, jan. 20. - II. A küzledési eszközöknek azon ernyedt állapota mellett a debreczeni kamrakerületben, minőnek vázlatát előbbi czikkünkben adtuk, nem is csodálhatni, ha a kereskedelmi viszonyok ugyanott csak az úgynevezett more patraszerű forgalom színvonalán állanak. Csak a természeti bőség okozta felhalmozásában a különféle terményeknek kereshetni gyakran a vásár élénkségének okát, anélkül, hogy ez utóbbi szabályos kifolyása lenne a népség szokott szükségleteinek , melyben a kereskedő mindenkor elegendő mennyiségű anyagot lelne üzletének, a vevő pedig sohasem lenne kényszerítve valamely czikkben szűkölködni, vagy azt méregdrága áron megvenni. Szóval rendes, szabályozott, biztos kereskedelmi forgalmat addig a kamara nem is bizand, míg, miként érintettük, közlekedési eszközei nem lesznek jobb állapotban. Egyes rovatokban mindazáltal most is tetemes összegeket mutat fel olykor a kamra forgalma, különösen midőn annak más körülmények adnak élénkebb lendületet, így például a kamra által megjelölt időszakban, a gabnaüzlet az éjszaki megyékben s Gallicziában uralgott burgonyarothadás miatt, minden várakozást felülmúló fordulatot vett, s a tavasz- és nyárhónapokban megkönnyebbült szállítás s folyvást emelkedett kérdezősködés következtében, minden földi termények árai, az őszi árakhoz képest, 70—100%-tel emelkedtek. Nem csekély károkra s viszongásokra szolgáltatnak okot ez ügyben a csaknem mindenütt különböző öblös mértékek, miért is a kamra az alsóausztriai mérő óhajtott behozatalát kéri, melyhez anélkül is csekély különbsége mellett a mezőgazda könynyen hozzá szoknék. Nem csekély jelentőséggel bír a kamrakerületben a szeszesitalok készítése s azokkali kereskedés, melyre az adófizetés behozott könnyebbsége, főleg Szabolcs megyében, hol a szeszégetés a mezőgazdászattal szoros összeköttetésben áll, csak óhajtott sikert fog a kamra véleménye szerint gyakorolni. A szeszégetés kifejlődésére eddig elő két körülmény hatott kártékonyan : a folyadékmérték egyenlőtlensége s a hamis alkoholméterek, hanem az első már meg van szüntetve, az alkoholméterek valódisága iránt pedig minden szeszégető felelőssé teendő. A rongyokat illetőleg a papírgyártók aggodalmai nem valósultak, s a nevezett nyersanyag a még folyvást túlfeszült papírárakhoz képest még igen jutányosnak mondható. E kereskedési ágazatban mindazáltal egy csalfa visszaélés divatozik, mely szerint egy könyvbe csak 22 ív papir füzetik, s ezen csalfa szokás már a papirkereskedésekbe, sőt magokba a gyárakba is becsúszott, mi mindenesetre szigorúan eltiltandó. Igen jelentékeny az ágytoll és pehely egyenes kivitele Schweizba, Német- és Francziaországba, s évenkint 15—20%-re az új czikkre tett megrendeléseknek, áruhiány miatt, teljesütlenül marad. A szóban forgó czikk iránti részvét nagyságának világos bizonysága azon körülmény, minélfogva egész nyáj ludak foglaltatnak le előre 10—14 párjával egy egy darab tollazatáért. Irótollak is, daczára az aczéltollak hatalmas versenyének, folyvást nagy mennyiségben osztályoztatnak s kerestetnek. Mindenféle nyers bőrökkeli kereskedés szintén nem volt jelentéktelen, de mégis leginkább kerestettek a bárány, kecske, gödölye és nyúlbőrök, s az utóbbiaknak, a szőrre határozott alacsony kiviteli vámtételek miatt, állandó keletek volt. Belföldi ökör és tehénbőrrel az amerikai áru kezd nem siker nélkül versenyezni.) A reperetermesztés évről évre meglepőbben növekszik, mi örvendetes bizonyságul szolgál arra, hogy e nagybecsű kereskedelmi növény fontossága, daczára a földművelés hiányosságából eredő előítéleteknek, kellőleg elismertetett. Ellenben a kender termesztés, fájdalom, igen el van hanyagolva. A borkereskedés,közlekedési eszközök s vállalkozási szellem hiánya és itt ott még tetemes javításokat igénylő pinczekezelés miatt , jobbadán csak a kamrakerület fogyasztására van szorítva, kivéve egypár csekély küldeményt Szleziába és Lengyelországba — az érmelléki s aradi hegységek évenkénti szüreteinek arányához képest. Mi a gyapjút illeti, ez, különösen a kétnyiretü, folyvást alacsony árakon kelt, és hogy a kétnyiretü kitűnő gyapjat termesztő nagy községek, és kisebb mennyiségekben termesztő földbirtokosok ezen áruezikket értékesíthessék, e czélra a kamra egy évenkinti _legalább 8 napig tartó debreczeni gyapjuvásárt ajánl s kér a m. minisztériumtól. A selyemtenyésztésre nézve sajátszerűnek találja a kamra, hogy a kamrakerület kedvező égalja, és a csaknem minden nagyobb helységben még egyrészt létező , egykor ültetett eperfatelepek mellett a selyembogár művelése nem akar ott meghonosodni. A fölmerülő kísérletek rendesen siker nélkül maradnak. Ennek oka tapasztalatlanságban feküdvén, a kamra a népnek selyemtenyésztésre buzdításától , s e czéltal népszerű oktatástól kedvező fordulatot remél. A gyarmati áruk — jelesen a cukor és kávé fogyasztása folytonosan növekszik , s utóbbiból épen a legdrágább cuba-fajok kerestetnek. Finomabb fajú thea — az oly jelentékeny vámmérséklet óta — naponkint nagyobb keletnek örvend; ellenben az indigo s minden egyéb festőczikkek vétele, az ott készült ruhakelmék használatának folytonos csökkenése mellett, érezhetőleg apad. Kész bőr, vászon, gyapot és minden kézműáruk kerete szakadatlanul emelkedik. A vasműárukkali üzlet hasonlag örvendetes lendület fokán áll, egyébiránt attól tarthatni , hogy a vas árának folytonos szökkenése miatt a felsőmagyarországi vasműtelepek az erdélyi piacot végkép elvesztik. A jövőben alapítandó kereskedésekre vonatkozó képességi határozmányai az ideig, keresk, s iparos utasításnak, a hitel emelésére jótékonyan hatottak , hanem a kalmárbolt-nyitási en- *) e)gedélyek, főleg faluhelyeken, nagy alkalmat nyújtanak ama határozmányok kijátszására, miért is a kamra czélszerűnek tartaná, ha kalmársági engedélyek csak 1ó,000-nyi lakosságon felüli községekben adatnának, miután kisebb helyeken a nélkül is vegyes árukereskedések léteznek, mik a szatócsboltokkal együtt minden igényeknek megfelelhetnek. *) Hogy e fontos kereskedési csikkünk az idegen áru által háttérbe ne nyomassák, érdekünkben fekszik a szarvasmarha-tenyésztésre legnagyobb figyelmet fordítani. * **) A reperetermesztést a pesti czukorgyár vagy sikert, Ígérő utóbbi lendülete, reményünk szerint hathatósan fogja előmozdítani. Paris , jan. 17. Midőn a közbeszéd egyik főtárgyául a tuileriák embereinek rövid nadrága szolgál, akkor már a politikát csakugyan kevésre becsülik e híres szónok és politizáló nemzet hazájában. O tempóra , o mores ! Miután a senatus nagy időkre szóló munkáját bevégezte , minden hatalmat a francziák önuralkodójának kezeibe téve le : úgy látszik, a franczia nemzetnek nincs egyéb teendője, mint követeinek szavazása után a budget terheit hordozni. Ez állapot, midőn helyettünk egy személy végez mindent, ránk nézve kétségkívül kényelmes, míg másfelől az államfőre nézve súlyos és nagy felelőséggel járó dolog. Azonban, hol a kormányzatban oly erős államférfiak vesznek részt, mint III. Napóleon császár emberei, ezek vállai könnyen elbírják a rájuk súlyosuló terheket , kivált ha önérdekeiktől nem hagyják magukat félrevezettetni. S bár ezen önérdek hajhászatnak különös feltűnő jeleit eddig elő nem igen láttuk, nem kevéssé lepett meg, hogy Francziaország hadügyminisztere , St. Arnaud tábornagy még a börzén is megkísérti a nyerészkedést, meg nem elégedvén azon tetemes anyagi haszonnal, melylyel császára kegyelme elhalmozta. S midőn a Moniteur is bár csinnyán megérinti ez ügyet, kénytelen lévén megérinteni , gondolhatni, mennyire száján forog a hadügyminiszter úr neve. Kétségkívül, e körülmény igen sokat tett azon hít elterjedésére, miszerint St. Arnaud hadügyminiszter tárczáját másnak hagyván, tábornagyi palctáját veszi használatba, s a kabulok ellen indulva, borostyánok aratásával pótolandja ki a börtöni veszteségeit. Az egész dologban egy előttünk nem igen tetszik: midőn kormányférfiak ennyire rabjai a nyerészkedésnek, vájjon lehet-e ott szó a kormányzatbani függetlenségről ? s midőn a főhatalom a császár és emberei kezében van egyedül, minden ellenőrség nélkül, a közvélemény nem tekintheti-e az új hatalmat ephemernek ? De hagyjuk ezen nem kellemes vonást, és menjünk tovább. Nem lehet tagadni, hogy a császárnak nem kisszerű czéljai vannak az ipar és kereskedelem fölemelése tekintetében. Azon nagy fényűzés, mely a párisi világban uralkodik, nem egyéb czélból történik, mint hogy a tőkepénzt össze ne halmozzák, s hogy az iparosok kezébe jutván, a közjóllét emelkedjék. E szerint merő esztelenség a császári udvart azért kárhoztatni, hogy az egyszerű köztársasági szokások helyett, a fényesebb, aristocratiai életnek nyitá meg ajtait. A munkások most nem panaszkodnak. Van munka mindenfelé. A gyárak alig győzik a megrendeléseket. Mindezen jelenségek igen kedvezők, s azt hisszük, nem sokáig tart a börze pangóállapota is, daczára annak, hogy a külföld még mindig kárörvendő szemekkel tekint az itteni állapotokra. Miképpenőbb megjegyeztük, a politika egészen háttérbe szorult, s maguk is, kik eddig élő rabjaival , jának, kénytelenek bevallani, hogy ezen pihenés csak haszonhajtó Francziaországra nézve. A diplomatiai világban kevés fontosabb érdekkel bíró eseményt sorolhatunk elő. Guice herczeg Stuttgardtból Turinba fog menni, s Turinban ez eseménynek előre örvendenek, hogy az akadékos Hil de Butenvaltól megmenekülhetnek. Ugyaninnen hallhatni , hogy Le Massonnak Francziaország határairól írott munkája, melyben Piemont csak Francziaország provinciájaként tekintetik, nem okozott különös sensatiót, sőt a szárdok mosolyogva fogadták el a salonokban elmés ötletekre szolgáltatott alkalmat. A konstantinápolyi ügyek nem látszanak fontosság nélkülieknek. Úgy hallják, hogy közelebbről is komoly tartalmú sürgönyök érkeztek volna a török portától. Montenegro állapota élénkebb figyelem tárgya, bár meg kell vallanunk, miszerint ezek a mi franczia politikusaink és diplomatáink Montenegróról kevesebb geographiai ismerettel bírnak, mint különben várni lehetne, így például, a Revue des deux Mondes, ez az európai tudós lap, melyet annyi franczia vaskalapos szerkeszt, Montenegro népességéről azt állítja, hogy habár nem is szeretetreméltó , mindenesetre azonban érdekes nemzet, s a világban nagy szerepre van hivatva. Kár hogy a Revue des deux Mondes parlamentáris kormányt s európai követeket nem vár mennél elébb tőlük , s kiknek nincs egyéb érdemök a polgárisodásban, mint az, hogy keresztények. Az algieri arábnak minden bizonynyal több miveltsége van, mint ezeknek, hol a vladika is alig tanulta meg az imakönyveket olvasni, és a tanácsosok Albániába rabolni járnak. A Journal des Constantinope nem is marad adós a Revue de deux Mondesnak , s a tudós férfiaknak szemökre lobbantja égbekiáltó tudatlanságukat. úgy halljuk , hogy Omer pasa 25.000 emberrel fog működni Montenegro ellen, s hat hét alatt a banditák megszűnnek Albánia és Herczegovina pusztításától. Francziaország szükségét látja Törökország fenállásának, s Montenegro rabló bandáit nem ültetheti be a régi Byzantiumba. HIVATALOS. Ő cs. kir. Apostoli Felsége január 18-kán kelt legfelsőbb határozata által, magyarországi helytartósági alelnök gr. L a M o 1t e Antalt a belügyminisztériumban osztályfőnökké nevezni s egyszersmind cs. kir. titkostanácsosi rangra díjmentesen emelni legkegyelmesebben méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége, f. é. jan. 18. kelti. f. határozata által Parrot Jakab altábornagyot Albert Főherczeg Ő cs. Fenségéhez mint Magyarország katonai és polgári kormányzójához ad latus legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége folyó é. jan. 18-kán kelt 1. f. határozata által legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, hogy soproni kerületi főispán b. Hauer István ideiglenesen jelen minőségében a magyarországi kát. és polg. kormányzóság polgári osztályának , a szervezés tekintetéből, elnökségét vezesse. Ugyanezen legfensőbb határozat által a cs. kir. Apostoli Felsége a helytartósági osztályok alelnökeivé: eddigi pestkerületi főispán Augusz Antalt a pesti, pozsonykerületi főispán gr. Attems Henriket a pozsonyi, és cseh-leippai kor. elnök b. Kotz Keresztélyt a kassai osztályhoz legkegyelmesebben kinevezni, és a soproni helytartósági osztály ideiglenes vezetését belügyminiszteri tanácsos Priviczer Istvánra, s a nagyváradi osztályét vasmegyei főnök gr. Zichy Hermannra, ez utóbbinak egyszersmind udvari tanácsossá legkegyelmesebb kineveztetése mellett, ruházni, s végre helytartósági tanácsosokká Magyarországban Friedenfels Jenő belügyminiszteri titkárt,és b. Reichenstein Ferenczet, és pedig az elsőt a kat. és polg. kormány polg. osztályánál teendő szolgálatra, legkegyelmesebben előmozdítani méltóztatott. A cs. kir. Apostoli Felsége f. é. január 18-dikán kelt 1. f. határozata által gróf Forgách Antal kassai kér. főispánt helytartósági alelnökké Csehországba legkegyelmesebben kinevezni, és nagyváradi kerületi főispán Dőry Gábort a pesti- kerületi főtörvényszékhez szolgálattétel végett alelnökül rendelni méltóztatott. Ő cs. kir. Apostoli Felsége f. hó 6 aki legfensőbb határozata által Józsa Mihály jegyzőt és Szilárdfy Jakab adószedőt Kun-Szent-Mártonban az utolsó zavarok alatt bebizonyított legális maguk tartásáért az ezüst érdemkereszttel legkegyelmesebben felruházni méltóztatott. Rendelete a bel- , igazság- és pénzügyi minisztereknek, 1853 jan. 19-től, melylyel a helytartóság, megyei hatóságok és szolgabirói hivatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továbbá a törvényszéki hatóságok szerkezetét és a rendszerezett fizetések és napdijosztályok schemáját Magyarországra nézve , valamint ezen szervezés életbeléptetését illető legfelsőbb határozmányok kihirdettetnek. A cs. kir. Apostoli Felsége 1853 január 10-kén kelt legfelsőbb határozata által az A. B. C. 1. mellékletekben látható határozmányokat a helytartóság, megyei hatóságok és szolgabírói hivatalok szerkezetét és hivatali hatáskörét, továbbá a törvényszékek szerkezetét. Magyarországban illetőleg megállapítani , és az E. mellékletben foglalt schemáját a politikai és törvényszéki hatóságok tisztviselői és szolgái rendszerezett fizetéseinek és napdíjosztályainak a nevezett országban, az ezen schemához mellékelt megjegyezésekkel együtt legkegyelmesebben helybenhagyni méltóztatott. Egyébiránt a cs. kir. Apostoli Felsége azon legfelsőbb akaratát kinyilatkoztatni jónak látta , miszerint a helytartó hatáskörét illető határozmányok által, azon kiterjedtebb jogok és különös teljhatalmak, melyek Albert seregő cs. fens, mint Magyaror. kár. és polg. kormányzójára ruháztattak, semmi korlátozó változást nem szenvednek,úgyszintén, hogy amennyiben más legfelsőbb határozat nem történik, az oly hivatal-állomásokról kinevezések is, melyek ezen alapvonalak szerint a vegyes hivatalok személyügyeire rendelt betöltőbizottmányra, a megyehatóságok, vagy a helytartósági osztályok főnökeire biz-