Pesti Napló, 1853. január (4. évfolyam, 845-868. szám)

1853-01-06 / 848. szám

London, jan. 1. —Sir William Moleswoth közmunka-miniszter, Southwark részéről minden ellenzék nélkül újra elválasztatott. Beszédében reményét fejezé ki új állásában elveit terjeszthetni; kijelenté, hogy a titkos szavazás s a szavazatjog tágabb alapra helyezése mellett küzdend, hogy a zsidó emancipációt biztosan reméli,­­ hogy, a külügyi politikára nézve,­ a nem-avatkozást s neutralitást pártolandja.­­ A „Morning Advertiser“ azt állítja, hogy lord John Russel a külügyi tárczát csak ideiglenesen vállalta el, s hogy azt még húsvét előtt Clarendon lordnak adandja át. Az Angliában eszközlésbe vett védelmi rendszabá­lyok Izlandra is kiterjesztetnek ; Dublin- és Limme­­rickbe erős tüzér-csapatok szállásokoinak, — a par­tok ágyú-ütegek és sánczolatokkal erősitetnek,— Enniskillen s más városokban nagyobb s erődített kaszárnyák épülnek, s általában , miután a militia­­bili Izlandra ki nem terjed — a sziget rendes sere­gekkel biztosittatik. TELEGRAFI TUDÓSÍTÁSOK. Pár­is, jan. 3. — A „Moniteur“ a császári ház, államtanács és törvényhozó test bel­szervezetét közli. P­á­r­i­s , január 3. — Az üdv. hivatalok elosztása következőleg történt: főgyóntató pap : a nancyi püs­pök, a palota nagy marsalja: V­a­i 1r­a­n­t, első pa­lotafőnök B­e­v­i 1t e ezredes, főkamarás : B­a­s­s­a­n­o herczeg, első kamarás gr. Bacciochi, főlovász­­mester A­r­n­a­u­l­d tábornagy , első lovászmester F­r­e­u­r­y ezredes , fővadászmester N­e­y Edgár ezredes, főszertartómester : Cambaceres, fő­­kincstárnok Bure, Turin, jan. 1. — A „Risorgimento“-t egy új társulat vállalta el, s ma először jelent meg II Par­­lamento“ névvel. ------------------------­TUDOMÁNY, MŰVÉSZET S IRODALOM. Egy pillantás korunk haladási mozzanataira a tényleges tudományokban. Midőn a Galvani békája a villámszikra kipatta­nására megmozdult , az egész világ villámozva jön. Miután a villámzó géppel, és minden ő csónakjaival és lomjával, egyszerű hideg láztól a nyavalyatöré­sig, s a tyúkszemtől a gutaütésig, minden nyomorék­­ságot megkísértenek gyógyítani vele, azok, kiknek hitét még a legszembetűnőbb felsülései sem képesek felemészteni. Galvani felfedezése hallására új re­ményre éledének, s azt vélek, hogy a villámszer, ha egyebet nem, de azt már csak megteheti, hogy a ha­lottakat feltámasztja. Pedig biz azok nyugodnak mind e mai napig az ő csendes álmaikban, és utol­jára is kijött, hogy a békát nem is a dörzsvillám­­szikra bírta mozdulásra, hanem valami más úton gerjesztett természeti erő. Ellenben, midőn Volta­­mezt és a fémek érintkezésének villámgerjesztő hatását fedezi fel, találmányáról csak a tudomány férfiai értesültek, s a halltermek hangzottak vissza. Holott ezen érintkezésből került ki a Voltaismus, — melyet az előbbi elhíresült találmány által felizgatott köz­vélemény Galvanismusnak keresztelt vissza — és a Volta oszlopa, mely ezer módosulásaiban az ipar­üzlet sok részeinek épen oly oszlopává lett, mint a természettannak, s magával a gőzzel is ottan ver­senyre kél. — És ki, mint csak a szaktudós méltatta figyelmére azt a kis mozdulatot, mit Oersted a delejtőn sejte , midőn a villámfolyamot elvezető fe­lette v ügy de az a szaktudós, ki legkomolyabb fi­gyelmére méltatá ezen csekély mozdulatot, bezárko­­zék szobájába, s egy idő múlva a villany-tele­­gráffal kezében lépe ki onnan, melynek csudáit nem szükség­elbeszélnem, s nem is én beszélném el legelőbb az olvasónak. Nem is szaporítok több pél­dát a tudottakból, hanem rögtön kihúzom belőlök azt a tanúságot, hogy a természet úgy tesz az esz­mék világában is , mint a testalkatokéban, ó, a­ki mindenben takarékos , mindenben a lehető legegy­szerűbb, legrövidebb utakon, lehető legkevesebb eszközzel jut eredményeihez, egyedül a tenyésztésben, a lények, a fajok megtartásában bőkezű, sőt magunk esze szerint mondva, pazarló. Ha minden búzaszem­­ből egy bokor, minden ikra­szemecskéből egy hering vagy viza, minden galambtojásból egy galamb lenne, és saját életidejét kitöltené, csakhamar egymást foj­tanák agyon a természeti lények.­­ Mert a természet oly bőséges szaporodási törvénynyel ked­vezett minden lényeinek, hogy egy szem búza ter­mése ötven év alatt a föld kerekségét, ha mind szá­raz volna is, elboritná és egy pár galamb ugyan­annyi év alatt azt a búza tömeget egy reggeliére mind elkölthető seregre szaporodnék s ezen rengeteg tagon tökéletes élet okozna. És igy van ez kisebb nagyobb mértékben minden lénynyel, mindeniknek magvait szerfölött sokkal bővebben szórja az evan­­geliomi gazda, mintsem csak század vagy ezred része is termékeny földbe eshetnék és így sikerülhetne. De míg csak valamelyiknek sikerülésére léteznek a fel­tételek , addig valamelyikük lábra is kap, ha na­gyobb részük­et is vész és ez által biztosítva van a természet világának tenyészése, a fajok fen­­maradása. Valamint hát nem kérdjük, mire termett az a búzaszem, melyből kenyeret sütünk s azért nem lesz zöldellő s majd sárgára érő búzanövény belőle; úgy ne kérdjük azt is , mire a tudományban azon meddőknek látszó eszmék roppant halmaza, melyeknek következéseit a legavatottabb sem képes felszámítni, az avatatlan pedig még csak a tudvány érdekét sem bírja felfogni bennök. Vagy ha kérd­jük , igen egyszerűen azt felelhetjük reá, hogy az elveszendő , vagy nem tenyésztésre, hanem más czé­lokra felhasznált magvak épen azon végtelen nemző erő szüleményei, mely a jó földbe esetteké s faju­kat fentartóké; szóval, ha az a makk nem teremne, melyből sertések híznak, az sem lenne, a miből te­­repély bikk váljék. Ne kicsinyelje hát a nem avatott az ásványtanár fáradozásait, ha egy gombostűnyi darabka kő je­­geczlapjait órákig vizsgálgatja s keresgéli szegleteik viszonyait. Ne tartsa hát a ki­olvasó csekélységnek, ha oly találmányokról tudósítjuk ottan, melynek életrevaló hasznát legott át nem látja , megtermi az még a mindenség bölcsen intézett rendszerében a maga gyümölcseit. De térjünk vissza egy kissé az Oersted delejtüjére. A villámtan és delejtan (voltaismus és magnetiz­­mus) hosszas ideig elkülönzött birtokokat foglaltak el a természettan mezején. A villám becsap a a ha­jóba, a boussolet, az embernek, a tenger kietlen és utatlan sivatagán egyedüli kalauzát érinté, s a delejta pólusait megfordító, vagy erejét egészen megrontván, haszonvehetlenné téve. A két természeti erőben egyaránt mutatkozó polaritás , a vonzás és taszítás hasonló törvényei a tudomány férfiaival a köztöki lényeges kapcsot sejtették, de helytelenül intézett kísérleteik csak rontani tud­nak, mint a villára a hajón, építeni vagy világosn­ni nem. Míg végre Oersted döntő kísérlete az egész kérdést tisztába hozá. Azóta nem kell vasbányába menni természe­tes delejek keresésére; egy sodronytekercs, melyen Volta folyama nyargal át, a leglágyabb tisztább vas­ból a legtökéletesebb, erősebb delejt teremti. Meg­fordítva egy erős aczél delej, mely előtt sodronyte­kercset mozgatunk , a villámerőt minden szikráival s rángatásaival előállítja. Ha azelőtt e delejtű éjszak déli állásának magyarázatára egy roppant delejt kelle költeni a földgömb közepében, melyből majd kettő vagy négy is lett, hogy a föld kettős polari­tását ki lehessen magyarázni; ma már ezen álmo­don delejek helyett villámfolyam keringi földünket, s ez nemcsak az érintett csodatüneményeket, hanem a delejező addig megfoghatlan időszaki változásait is a legtermészetesben s kielégítőbben megmagya­rázza. Ezen változások hovatovább fontosbakká lesznek a tudományban, s miután Gauss javaslatára s a sokkal nagyobb befolyású Humboldt (h­a ez báró, Gauss nem az) sürgetésére a föld különböző pontjain delejdéket (Observatorium magneticum) állítanak, azóta a delejirány változásainak időszakait s egy vagy nem egykorúságát, napról napra, óráról órára vizs­gálják és szorgalmatosan feljegyzik bennök. Két­ségbe nem vonható, hogy az emberi halandóságra, egészségi állapotra, physicai és morális epidémiákra légkörnek s mindennek a mi benne van, jelenté­keny befolyása van. Londonban éveken át gyűjtött államtani adatokból kitűnt, hogy a hévmérőnek egy pár fokkali szállása vagy hágása hány százalékkal szaporítja vagy apasztja a kórházak és sírkertek lis­táit. Hátha még a climatológia minden elemeit számba vennék, mennyivel érdekesebb eredmé­nyekre juthatnánk ! És valószínűleg nem mesztini időre kiviláglani, hogy a delejirány és feszültség változatai, vagy inkább a föld és légkör villamos állapotának phasisai ezen elemek közt nem utolsó fontosságú szerepet játszanak, és minden bizony­nyal jelentékenyebbet, mint a holdnak kelleténél inkább méltányolt fertályai. Ama voltai phasisok viszonyaira nemrégiben egy új világsugár lövellett az által, hogy köztök és a nap között egy eddig távolról sem gyanított kapcsolatot fedezének fel. Tudva van, hogy a látcsőnek segélyével a napban bizonyos és soha nem hiányzó foltokat lehet látni, melyek ámbár elég állandók arra, hogy a napnak a maga tengelye körüli mintegy 25 napi forgását meg­állított ténynyé tegyék, de a mellett számban, nagy­ságban , helyben és csoportosatokban szüntelen vál­toznak. Azonban ezen változatok sem szabálytalanok, sőt Schwabe némethoni természetnyomozó hosszú vizsgálódásai után azokban is időszakiságot fedezett fel, miszerint a napfoltok csoport­számai 10­3 év el­telte után újra azon rendben kerülnek elő. Másfelől a delejvizsgálatok folyama hasonlókép ily időszaki­ságot tüntetvén fel, e kétrendbeli változatok egybe­vetéséből kisült, hogy a delej elhajlási változatai­nak szintúgy mint a napfoltokéinak 10­3 évi idősza­kuk van. Mi több , midőn a foltok csoport­számai a legmagasb fokot érik, akkor az iránytű elhajlása is legnagyobb, midőn amazok legkisebbek, imez is legkisebb. Alig merünk azon új világba, a tények azon h­apsi, de az ily felfedezések nyomán mindig inkább tisztuló s rendezkedő roppant halmazába be­tekinteni, melynek tömkelege közé az ily módon fel­merülő viszonyok utat nyitnak észnek és képzeletnek. Szíveskedjék az olvasó a magáért ringatni e félálom­ban , és átvenni a tárgy fonalát a kandalló előtt ül­dögélve s bodor füstöt eregetve ; minket feladataink csoportja máshová szólít. (Vége köv.) — nm.mm.— NEMZETI SZÍNHÁZ. Bérlet. 222 száza. Pest, csütörtökön, jan. 6-kán. 1853. * VIOLA. Eredeti népszínmű dalokkal , 5 felvonásban. B. Eötvös J. „Falu jegyzője“ czimű regénye után, irta Szigeti, zenéjét szerzette Bognár Ignáchz. A harmadik felvonás diszitményét festette l­e 1 p­­. Kezdete 7 órakor, vége 10-edfélkor. Felelős szerkesztő : RÉCSI EMIL. HIRDETÉSEK. MEGJELENT EMICH GUSZTÁV nemzeti könyvkereskedésében pesten, az úri- és kigyóutcra szegletén, valamint általa minden hiteles könyvárusnál Magyar és Erdélyhonban megszerezhető, nevezetesen: Aradon : Bettelheim testvérek; Baján : Schön Jakab; Bécsben : Gerold és fia, Hans C., Jasper és Hügel, Kaulfuss és Prandel, Tencher és társa; N -Becskereken : Bettelheim testvérek; Beszterczebányán : Eisert A.; Budán : Schröpfer A.; Debreczenben : Telegdi Lajos; Egerben : Fraenkl M. I. Kupfer Jakab; Esz­tergomban : Szerencsés Lajos; Sz. Fehérváron : Bador A.; Gyöngyösön : Fraenkl M. I.; Győrött: Schwaiger Ph., Ritter Gáb., Gross és fia; N.­Kanizsán : Matulnik és társa; Kassán : Hagen Károly, Novelli J.; Kecskeméten : Salamon Antal; Keszthelyen : Sujánszky Alajos; Kolozsvárott : Tilscs J.; Barra és Stein; Komáromban : Siegler A.; Kőszegen : Reichard A.; Lőcsén : Wolfgang J.; Marosvá­sárhelyen : Barra és Stein; Miskolczon : Heilprinn M.; Nagyváradon : Hollósy Lajos; Nyitrán : Siegler M.; Pápán : Berger J.; Pécsett : Weidinger Ján.; Pozsonyban : Wigand C. F. Schweiger Józs., Krapp A.; Sopronban : Wigand C. F., Brandler; N.­Szebenben : Hochmeister; Szegeden : Burger Zsigmond ; Szigetváron : Rigó János; Szombathelyen : Scharpf Gyula; Temesvárott : Polatsek; S. A. Ujhelyen; lsz. Loewy, Weiss I.; Ungvárott : Heilprinn I.; és Veszprémben : Georgi Lajos könyvárus és könyv­kötő uraknál : nagy N­APT­Á­R Minden rendű és rangú hazafiak és honleányok használatára szerkesztő J­ÓKAI MÓR, Ára csinos fél­kemény borítékba fűzve 1 fz. 40 kr. p. p TARTALMA: SZÉPIRODALMI RÉSZ . Néprege, Tompa Mihálytól. Az Oleó család, frescokép Bernát Gáspártól. Télen Jenevaitől. Budapesti élet. Egy ünnepnap a Svábhegyen. A nagyidai nóta. N­é­p­r­e­gé­k : I. Egy magyar bűvész a múlt századból. II. Csalóka Péter. III. A három botlás. A két szász. Történeti humo­­ro­k Sajótól. Perczes. Históriai novella Jókai Mórtól. Aline. Drama 4 felvonásban Sajótól. Anekdoták és életképek. Falu végén kurta kocsma, Petőfi Sándortól. Gazdaság. Kivonatok egy nevezetes külföldi tanácsos jegyzeteiből. Találmányok. Csillagászat, a hold és a nap. A magnetism­us. Szerelmi vadrózsák. Tóth K. Bacsó Tamás. Magyar históriai novella. A játékos. Spanyol rege. A szökevény Jókai Mórtól. Kis­kunság Petőfi Sándor. — A fels. uralkodó ausztriai ház. Birodalmi tanács. Cs. kir. legfőbb rendőrhatóság. Cs. kir. legfőbb és semmisítő törvényszék. — Auszt. Cs. kir. minisztérium. — ORSZÁGOS TISZTI NÉVTÁR.— Magyarország polgári és katonai kormányzója. — Ő cs. kir. főherczegségének fens. személye mellé alkal­mazottak tiszti kara. — Országos katonai parancsnokság. — Romai kath. egyesült görög, nem­ egyesült görög, helv. hitvallású, ágostai vall. egyház. Magyar, cs. kir. helytartóság. Magyarországi cs. kir. orsz. pénzügyigazgatóság. Országos építészet. Magyarország politikai felosztása öt kerületre.I­I. Pestkerület. Kerületi főispáni hivatal, pestkerületi főtörvényszék, stb. Pest megye. Esztergom megye. Fehér megye. Bor­­sod megye. Heves m­egye. Szolnok megye. Csongrád megye. Jász-Kun kerület. — II. Pozsonyi kerület. Kerületi főispánság. Kerületi főtörvényszék. Pozson megye. Felső-Nyitra megye. Alsó-Nyitra megye. Tren­­csin megye. Árva megye. Turócz megye. Liptó megye. Bars megye. Hont megye. Nógrád megye. Zólyom megye. Komárom megye. — III. Sopronyi kerület. Kerületi főispánság. Kerületi főtörvényszék. Sopron megye. Moson megye. Győr megye. Vas megye. Veszprém megye. Zala megye. Tolna megye. Somogy m­egye. Bara­­nya megye. — IV. Nagyváradi kerület. Főispánság. Felső- (Dél) Bihar megye. Debreczeni kerületi főtörvényszék. Alsó- (Észak) Bihar megye. Szatmár megye. Szabolcsi megye. Arad megye. Békés megye. Csanád megye. — V. Kassai kerület. Főispánság. Abauj-Torna megye. Sáros megye. Eperjesi kör. főtör­vényszék. Szepes megye. Gömör megye. Ung megye. Bereg-Ugocsa megye. Zemplén megye. Márav­aros me­­gye. — Szerbvajdaság és a temesi bálint. Temes megye. Torontál megye. Közép- s Alső-Bácsraegye. Felső-Bács megye. Krassómegye. — Erdélyország politikai felosztása VI kerületre. Szebeni-, Károlyvári-, Kolosvári-, Rettegi-, Udvarhelyi-, Fogarasi kerület. — Rendezett tanácscsal bíró kir. bánya, szab. mezővárosok, betűrendül­ő. — Pest város. Tisztviselők. Pesti váltó- 8 keresk. törvényszék. Pesti kerül, gyűjtőpénztár. Pesti kerül, pénzügyigazgatóság. Pesti ügyvédek. Pesti orvosok és sebészek. Magyar akadémia. Magyar tud. egyetem. Pesti tanodái, nevelő- és képzőintézetek. Pesti taka­rék­pénztár. Magyar terra, tud. társ. Testgyakorló intézet. Jó s olcsó könyvkiadó társ. Pesti nőegylet. Budapesti keresked. egylet nyugdij-intézete. Rókus polg. kórház. Festesz akadém. társulat. Magyarhoni földtani társ. Pesti zenede. Levéldijak iránti szabály. Postarend. Budapesti rendőrség. Bélyegdij-szabály­zat. Vasúti árszabály. Gőzhajózási árszabály. Vásárok. 723 3-1 A szabadalmazott tiszamelléki kölcsönös tözkártéritő társulat KÖZGYŰLÉSE, felsőbb engedelemmel, 1853-ik évi február 2-án délelőtti 10 órakor, fog Miskolczon, az igazgatói hivatal szállásán tartatni.­­ 722 3-1 ig | Különnemű 2$ | Bál-Füzérek, g sístb. bő választékban a legjutányosb­ár-S áé­r­t ajánl § I MOSER LUIZA, müvirág-gyárosnő „Flór­á­h­o­z“ uri-)| % utcza, Szuppház 446. sz. a. H 724 . CO­E 1­ö­i­n­t­é §. Néhai Kazal Kutas Eszter asszony után Kajászó Szent Péteren Fehérmegyében öröklött belső telken levő zsinagóga házhelye eladásba lévén bocsátva, minden illető rokonok ezennel iiteznek, miszerint vételi előjogukat mától számítandó 15 nap alatt érvényesítsék, különben attól a törvény értelmében el fognak esni. — Pest, január 5-én, 1853. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.

Next