Pesti Napló, 1853. március (4. évfolyam, 892-917. szám)

1853-03-09 / 899. szám

ÚJDONSÁGOK. " Budapest — Pauly Vilmos cs. kir. kerületi tanácsos urnak — lapjaink egyik múlt számában említett — jogtudományi munkájára, az. évi május i-sején életbelépendő „Ausztriai közönséges polgári törvénykönyv“ magyarázatára, a ki adó könyvárus Müller Gyula szétküldé már az illető hatóságokhoz az előfizetési iveket. Ezekből látjuk, miként e sokat ígérő munka ajánlatát a csász. kir. Fensége polgári s katonai kormányzó Urunk kegyelmesen elfogadni méltóztatott. — Jókai Mór „Törökvilág Magyarországon“ czimű regénye még meg sem jelent egészen, s már az első kötet második kiadása vált szükséggé. — Kellemes feladat írónak lenni a vállalatokat ily melegen pártoló közönség hazájában. — Kora elhunyt szép tehetségű Bozzay Pál ifjú hazánkfia hátrahagyott költeményeit s iratait, melyek között sok gyöngy mondatik lenni, egyik jelesebb költőnk összegyűjteni szándékozik. — A vállalkozóknak örömmel adandunk közelebbi útbaigazítást. — A Jézus-rendi tagok mindig a legszámosabb közönség előtt tartják hitszónoklataikat, naponkint három ízben , u. m. reggel 10, h. u. és estve 7 órakor, a Pest belvárosi templomban. — A helybeli gymnasiumban, az első fél év eltelte utáni 9 napi szünidő lefolytával, tegnap ismét megkezdettek a leczkék, az iskolai év második fele. Az alaguti munkálatok függőlegesen már 10 ölnyire haladtak, s tegnapelőtt óta mindkét oldalról folytattatnak. — Alig tudunk vállalatot, melyet a közönség melegebben karolt volna fel. A részvények gyorsan kelnek — mert biztos jövedelemre nyújtanak kilátást«— az első 10% befizetések folynak. — A Pest-pilis megyei cs. k. besorozó bizottmány tegnapig 130 ujjonczot avatott fel, a tuldunai, s alsó némedi járásokból. Tavai az egész megye Pestre szállitá ujjonczait, ez évben a bizottmány fog körutat tenni a távolabb fekvő járásokban s ezek székhelyein ezközlendi az ujjoncz szedést. — A helybeli gőzösök holnap kezdendik meg rendes óránkinti meneteiket Óbuda s Pest között, s minden eddigi állomáson meg fognak állapodni. A lapjainkban már említett vonalhosszabbítás csak később fogna bennünket megörvendeztetni. A helybeli gőzösök múlt évben összesen 900.000 embert szállítottak, s miután a társaság a lánczhídnak minden személyért 1 pkrt tartozik adni, fizetett öszvesen 15000 pftot. — A győri Farkas testvérek nemzeti zenetársasága legközelebb körünkbe érkezett, s a fürdő-időszakig itt időrend, ennek beálltával Mehádiába fogván utazni, hol hir szerint szerződve vannak. — Budapest a jövő hétre, két nevezetességet vár, t. i. Saphir-t, s Dreyschok-ot, az első a német színházban több humoristikai felolvasásokat, utóbbi még eddig bizonytalan helyen 2—3 hangversenyt adand. — A pesti jótékony nőegylet leánygyermekek számára dolgozóiskolát szándékozik nyitni. Üdvös szándék, melynek eszméje ne hangozzék el a pusztában. Külföld. Pár is , mart. 2. — A császár a new-yorki iparműkiállitás európai igazgatóját Buschek-et elfogadta. A császár legjobb indulatot mutatott irányában, s biztositá, mikép a császári gyárak méltóan lesznek képviselve. Tegnap este előadás volt a tuileriákban. A Palais- Royal művészei ő felségek előtt 1es Foies dramatiques A flv. vaudevillet, és le Tigre du Bengale 1 flv. vígjátékot játszottak. Az előadásnak 11 órakor volt vége. Tegnap 9 órakor a nemzetőrség elfoglalta mindazon állomásokat, melyeket a seinemegyei nemzetőrségi parancsnok kimutatott. A Courrier de la Gironde Írja: Egy gyermek lovát vezetvén pillanatra megállott, hogy legeltesse, midőn egyszerre nagy menydörgést hall; ezután látja, hogy az égből egy nagy kő esik le s lova hátulját találja. Ezen kő 45 kilogramm nehézségű, nagy menynyiségű vas-, föld- és érczanyaggal. Nantesben egy czinkből készített hajót szállítottak vízre. Ez első Európában. A lillei községtanács azon álgyakból, melyeket a franczia hadsereg Austerlitznél elfoglalt, s melyek az itteni pénzverdében valának letéve, I. Napoleon császárnak emléket állit, a czukorgyártás és szövetkészitésnek nagy előmozdítója lévén. Lacordaire atya körutat tesz Francziaországban s minden dominicanus kolostort meglátogat. A macaoi franczia ügyvivő erélyes tiltakozmányt bocsátott ki a keresztények üldözése ellen. Az orosz cár hadsegéde Ongoroff magánkihallgatást nyert a császártól a szent sír tárgyában. A hadügyminisztériumnál nagy készületeket tesznek I. Napóleon sírjának mart. 5 vagy 6-án történendő leleplezési ünnepélyére. Tíz nap óta az alaisi rendőrség nagyon őrködik, mivel a titkos társulatok mozognak és a császár életének veszélyben lételét emlegetik. A mai börze, Palmerston nyilatkozata miatt, igen lanyha vola. Brüsszel, febr. 27. — A Francziaországból kiutasított Solms grófné s testvére Myse ide érkeztek. A grófné Afrikában tartózkodó férjétől külön él. A második porosz kamara 1. martiusi ülését, egy közbejött esemény nevezetessé teszi. A miniszterelnök t. i. a kamara alkotmányos beleegyezését kívánta egy követnek alkotmányellenes törvényes üldöztetésére , a szószéken mondott s a minisztériumot gyalázó nyilatkozata miatt. E tárgy, véleményadás végett az alkotmányi bizottmányhoz utasitatott. Közintézetek. Magyar academia. Mart. 7. A nyelv és széptudományok osztálya részére gr. Teleki József úr elnöklete alatt. Előadások: Dante harmadik balladája bevezetéssel és magyarázatokkal Császár Ferencztől. A magyar Naptár-ügy az utolsó négy században , több eddig még ismeretlen példányok előkutatása mellett Mátray Gábortól. Éhez néhány pótlék szinte előmutatásokkal Toldy Ferencztől. Nemzeti színház. A „Gránátos tábor“ hétfőn ismét színpadra kerülvén , kívánt kerekdedséggel és pontossággal adatott. A czélszerű rövidítések igen jó hatást szültek, általában színművekben minden hosszadalmasság szorgosan kikerülendő, mivel egyedül ez által lehet tova űzni ama terhes vendéget: az u n a m a t. Téli R. k. a. fesztelenül, jól s teljes delicatesse-el énekelt. Ha ezután is ennyi szorgalmat tüntetend ki , rövid időn a közönség kedvenezévé válnánk. A többi szerepek is hasonló sükerrel adattak valamint a kardalok is jelesek valának. A zenekar tűzzel játszott, s ezen kis opera, mely eleinte nemigen akart tetszeni, minden új adatáskor mindinkább megnyeri a közönség tetszését. Igzitás. Tegnapi számunk Nemzeti színház rovatában az 5-dik sorban Sever szerepében , az z i olvasandól Bécsi börze, Mart. 7-ről. (Távirati közlés.) Státuskötelezvény 5%.................................94% dt0 4% ..................................84% dto 4 ..................................76 1839-ki sorsjegyek 250 ftos.......................142% Bankrészvény darabja..................................1407 Éjszaki vaspálya 1000 frtos............................2417% Bécs-gloggnitzi 500 frtos............................805 Dunagőzhajózási részvény............................770 Augsburg........................................................109% M. Frankfurt 120-ért . . . . . . . 108%* London 1 ft sterlingért .......................................10-50 Dunavizállás. (Mart. 8-án) 5', 10“, 0"', v-an fölül. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Dr. Engel József és a magyar nyelv. Erdély , febr. 22. Időjárásunk tavaszias lanyha, esannyira, hogy a havasos székely földön is, honnan e sorokat írom, a fák kezdenek kirügyezni, sőt a somfa már e hő elején virágokat hányt. A székely ember azt tartja, hogy a mi havat isten egy télre megteremtett, annak előbb utóbb le kell hullani s igy nem csoda, ha a nép a tavaszi hónapokra rettegi a telet. De míg az idők s események eltűnnek előttünk, ne mulassunk el semmi alkalmat nemzetünk szellemi s anyagi gyarapítására. Adjuk meg minden pereznek az övét, adjuk meg a szorgalmat a földnek, az ipart a szellemnek, s bármily rendetlen az időjárás felettünk , bármennyire viharos tavaszt várunk, az idő mégis csak meghozandja fáradalmunk díját. Nálunk erdélyeiknél mind a szellemi mind az anyagi kifejlés útját ezer akadály állja el; erre nincsenek czélszerűleg rendezett birtokviszonyaink , ámarra nincs még reményben is biztosító irodalmunk. Az anyagiakban jobb idők reményére, a szellemiekben Magyarhonra támaszkodunk. De a magyarországi irodalom soha sem fogja képviselhetni Erdély szellemét, soha sem visszatükörteni e tartomány nagyszerű múltját. Sok mindenben, más fejlődés s más fogalmak léteznek a két testvér országban. És leglényegesb ezek között a nemzeti nyelv. Erdélynek elszigeteltsége az európai népektől, s országos önállása alatt a nemzeti nyelv korábbi használata —inkább megőrző a magyar nyelv eredeti sajátságait, s szükséges volna a nyelvújítás körül nagy figyelmet fordítani az erdélyi dialecticára is. Közelebbről a magyar nyelv philosophiájával több erdélyi képességek foglalkoznak , s a nyelvszármaztatás körül jelentékeny felfedezéseket láthatunk dr. Engel József hazánkfiának pályadíjazott művében, melyről egykor Kölcsey, Csathó, Balog sat. annyi méltánylattal emlékeztek, melynek alapeszméit azonban , legmélyebben az utólsó fogta fel. úgy látszik, a nemzeti nyelv körüli combinatiók minél inkább kezdék kitisztázni azon eszmét, hogy nyelvünk alapja nemcsak a gyökszavakban, sőt éppen gyökhangokban létezik. És e megpendített eszme igen helyes, mert minden eredeti nyelvnek gyökhangokból kellett alapulnia. A magyar nyelv pedig minden európai nyelvek közt legeredetibb, s legkevésbé korcsosult más nyelvekkel , vagy zavarodott össze különböző dialectusok miatt. Sőt nemrég értesültem egy távol élő hazánkfia azon újdonszerű eljárásáról, mely szerint ő a nyelv alapjában a betűket is számokra,zérusokra és lineákra reducálja. E különös eszméinek megfejtését azonban el kell még várnunk. Közelebbről 4* Engelleli értekezletemben igen megvoltam lepetve ezen tehetségdús embernek a nyelvszármaztatás körüli következetes és gyönyörű combinatiója által. a közrebocsátott pályaművében csak alapját tette le azon eszméknek, melyeknek kifejtésére géniusza által hivatva lenni látszik. Eszméi általa magyaráztatva könnyen érthetők s természetesek; de ezen eszmék értelme által, az embert egy nemzeti büszkeség lepi meg, s meggyőződik, hogy a magyar nyelvet vagy épen azon magtárok alkoták Egyiptomban, kiknél az őskor legtitkosb tudományossága rejlett, kiktől a Megváltó is tanát merítette ; vagy ha más közönséges emberek alkoták, kimondhatlan józan értelemmel s tiszta combinatioval kelle birniok. Mert a mi nyelvünk gyökszármazásában, annyira következetes szabályok, oly szép combinatio rejlik, hogy bizonnyal azon tudományos angol, ki napjainkban a nyelvek kulcsát keresi, a mi nyelvünk alapjának tudományos kifejtésével , nyelvünkben fogja azt feltalálni. Egy kissé sajnosnak vélem azt, hogy mielőtt a nyelvszármaztatás tana alaposan kifürkészve s megalapítva volna, teremtetik folytonosan a sok faragott szó irodalmunkban, legtöbbnyire idegen és oly nyelvek után, melyeknek leszármazási sajátságai a miénktől egészen elütnek. Főként kellemetlenek az ujdongyártott oly szavak, melyek a nép nyelvén más és tisztább alakban megvannak. És nem tartom magamat merésznek, ha azt állítom , miszerint a tudóstársaságnak is tekintélyül felállítandó szótára szerkesztése körül igénybe kellene venni mindazon tudósok véleményét, kik a nyelv alapjának s sajátságainak tanulmányozása s fürkészése körül érdemeket szereztek maguknak. Dr. Engel a nyelvszármaztatás körül egészen uj eszméket állított fel. Ő nem külföldi példákból, hanem magából a nyelvből észlelte tanát. Eszméit mondhatni csak vázlatban nyujtá be az akadémiának, igen ifjan s igen rövid idő alatt kezdve feladatához ; mégis a legtudóbbak figyelmét s méltánylatát kelte fel már akkor. Mit tehetett volna azóta, ha e nemzet talentumait méltányolva őt oly helyzetbe hozza, hogy ez anyagilag hálátlan, de a nemzetiség érdekében nagyszerű és sürgető feladatnak élhessen. Megvallom, mióta dr. Engellel csak igen futólag is nyelvészetünk körül értekeztem, azóta kezdem bámulni nyelvünket, azóta kezdem sejteni, mennyi tudomány, ismeret, s mily tiszta logika, van nyelvünkbe fektetve. — úgy hiszem dr. Engelt is ki kellett volna hallgatni a szótár érdekében. Én dr Engelt a magyar akadémia fizetett tagjai között óhajtanám látni. Ki egy tudományos szakban uj felfedezéseket, mondhatni uj rendszert állított fel, melynek következetességét s alaposságát senki más nem rontotta — annak valóban, hivatásától elragadtatva, napi szükségeinek fedezéséért áldozni fel életét, nem kis vesztes a nemzetre, annak provinciális életben, távol a tudományosság tűzpontjától élni, — kimondhatlan kár a közös tudományosságra nézve. Dr Engel igaz, hogy egy a székelyföld legfeltűnőbb orvosai közöl, s közönsége igen nagy, mely által e körben felette sokat használ az emberiségnek— de éppen kelendősége, minden perezét elfoglalja, s nem élhet azon nagyobbszerű elhivatásnak, melylyel nemcsak a mi kis körünknek, de az egész nemzetnek használhatna. Mig Engel nem teremtve, nem szabályozva vagy módosítva a nyelvet, a meglevőnek mint tökéletesnek, alapelveit, rendszerét, logikáját fürkészi, s kiemeli, az alatt hazánk egy sok tudományu s jelesen a mathesisben genialis képessége ifj. Bolyai János nyugalmi mérnök százados , egy egészen sajátságos eszme kivitelével foglalkozik. És ez nem egyéb, mint a magyar nyelv alapján, egy világnyelv felállítása. E tudományos férfiú nemzeti nyelvünkben oly tiszta combinatiót s logikai rendet talál, melynek folytán az, igen csekély módosítással, minden nemzet által legkönnyebben érthetővé, s minden eszmék határozott kifejezésére legalkalmasbbá válik. Több évek óta izzad már nagyszerű feladata alatt, minő eredménynyel ekkorig, nem tudhatni, mert ő általában elzárkózott, eszméit nem szokta átadni, s ezt annyi részben helyesen is cselekszi, mert az ily távol alapokon nyugvó eszmék, gyakran félreértetnek, s kedvetlenségeket okoznak. Mindezeknél sokkal különösb eszmékre vezette Berzenczeit chinai, indiai útja; ő a magyar nyelvet állítja alapnyelvnek, melynek első evolútiója volt Európában az anglo-saxon nyelv. — Szerinte a magyar nyelv raasculinuma az oáh, foemininuma a szász, és neutruma a tót nyelvek. Mit akar ezzel kifejezni, részemről nem érthetem, s kiváncsi volnék megélni azon időt, midőn e csodás eszmét tudományosan kifejtendi. *) Midőn oly reménynyel vagyok, hogy sebesen emelkedő irodalmunk s nyelvünk nemsokára az európai tudományosság figyelmét veendi igénybe, nem tarthatom érdektelennek ezen figyelmeztető sorokat. Bármiből s bár honnan származott legyen egyébiránt e nyelv; de az szép, s bírja még azon el nem korcsosult tiszta sajátságokat s eredetiséget, melyet egy élő nyelvben sem lelhetni fel, s melyet az ismert nyelvek közöl is csak a latin és régi görög nyelvek leírnak. — Amint emelkednek e nemzetnek magasb, publicistái , költői talentomai, úgy kezd kiragyogni műveikből a nyelv gyémánt fénye. S minél mélyebben elmerülünk a gondolatokba, annak inkább tapasztaljuk , mely végtelen tér áll előttünk, s mennyi virág nyelvünkben, melyekkel az eszméket körülfonhatjuk. Épen azért, kik a nyelvészet körül komolyan, s jó tapintattal búvárkodnak, nemcsak a nemzet hálájára, de anyagi kilátásokra is kellene, hogy számíthassanak. De a kezdet sohasem jutalmazó, a kezdeményezők többnyire koldus botjaikra felmetszve hagyják hátra nagy nevöket. Hanem mi drágább a nagy névnél ? ember homlokán a halhatlanság fényive az. Könyvismertetés. Az Ember és a Teremtés, vagy a végokok elmélete a mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszló-Collegiumban természettanár. Franczia eredetiből fordította Gyurits Antal. Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó társulat Pesten, 1853. Lukács László nyomdájából. Nagy nyolczadrét XVI. és 236 lap. Ára, fűzve, 1 pfz. A legelső könyv , melylyel a jó és olcsó könyvkiadó társulat jelét adta annak, hogy az alapszabályokban kitűzött czélt a miveltebb osztályokra nézve is a tudományok mezején valósítani törekszik; s e czélra alig szemelhettek ki az illetők alkalmasabb művet, mely a lelket annyira megragadja, s a tudomány igényeinek kielégítése által egyszersmind kedvesebb szívképző olvasmányul szolgálhasson. A végokok elemzése a mindenségben, nagyszerű feladat , mely után nyugtalanul vágyakozik az emberi elme; a gyermek, ki alig hogy gondolkozni kezd, szintúgy szereti végokát tudakolni mindennek, valamint a bölcsésznek fürkésző elméje nem nyugszik , míg meg nem nyugtathatja magát. E feladatnak megoldásában oly utat követ a szerző , mely eddig élő nálunk szokatlan és ismeretlen; tudniillik a keresztény philosophia alapján fejteget olyan dolgokat, melyeket az önhitt rationalismus minden erőfeszítése mellett mindeddig nemcsak világosságba helyezni nem bírt, sőt inkább mindig jobban összebonyolított. Figyeljünk most arra, mit mondsz a bevezetésben : „A teremtett világ szemlélete föl fogja tárni előttünk a Teremtő terveit és bámulandó bölcseségét. Mi elemezni fogjuk e csodálatos gépezetet, vizsgálni működését és alkotmányának tökéletes öszhangzását. Behatva egészen az isteni bölcseség ama napi tanácsainak titkába , melyen a világegyetem létrejött, ráismerendünk az eszmére, mely a Teremtő alkotó kezeit vezette , midőn e roppant mindenség valamennyi részeire saját jellemek bélyegét nyomta , s mindegyiknek kijelölte saját rendeltetését, melynek megfelelve a közös czélra közremunkáljon. Mert nincs egyetlen tünemény is a természetben, nincs a legkisebb parány lételének egyetlen szakasza is, mely a vak esetnek kényére volna hagyva. Minden dolognak megvan saját gondviseleti eredete és czélja; mindennek, a mi létezik, megvan saját lé t e z é s,i oka.“ Igen is mindennek megvan saját létezési oka : ezt józan észszel alig ha tagadhatná valaki, miből talán nem lesz helytelen azon következtetés, hogy a dolgoknak legfőbb okfeje egy értelmes lényben központosul, mely minden dolgot saját czéljaira rendezett el, oly formán, hogy egy alsóbb rendű értelmes lény ezen okokat beláthassa , s az eredeti okfőre visszavihesse. Egyszóval: A világ úgy a mint van, az ember szükségeihez van alkalmazva, s minden legkisebb dologban a Teremtő bölcsesége nyilatkozik, ki az ő műveiben az ember által kíván dicsőittetni.“ Bármily elfogult legyen is a vallásos eszmék iránt az, ki e könyvet kezébe veszi, alig hiszszük, hogy annak elolvasása után más irányt ne vegyen gondolkozása , s magába szállva ne fontolgassa azon rendszernek gyakorlati előnyeit, mely a mellett, hogy meglepő színben ismerteti meg vele a világot, a gyakorlati élet kézzelfogható jeleneteiből szövi az érveket , melyekkel értelmes lelkét egy magasabb értelmiséghez fölemelje, s a rationalismus sötét tömkelegéből kiemelvén , éltető fénynyel áraszsza el azt. Valóban komoly gondolkozásra ébreszti az olvasót, midőn szerző olyformán okoskodik , hogy ha az emberre bízatott volna e világ szervezése, azt épen úgy alakította volna jelen szükségeire, ami tehát már létezik anélkül, hogy részt vett volna annak előállításában, egy magasabb értelmiségtől ered; mert hogy egy értelmes lény számára a vadeset vagy puszta anyagi erő szervezzen világot, az már magában képtelenség. Elkezdve az anyag tulajdonain, s a természeti, vegyészi, mechanikai erők fejtegetésén, sz. keresztül vezeti olvasóit a természetnek három országán, az ásványok, növények, állatok elrendezése, szervezete, és sajátságainak ismertetését a czélszerűség szempontjából taglalja; átmegy az emberi test szervezetére , a lélek természetére: a lég, viz, meleg, és fény tüneményeinek értelmezésére. Ezután taglalgatja a világ egyetem rendszerinek hiányait s látszólagos tökéletlenségeit ; az ég viszonyát a földhöz ; a befejezésül az embernek e földem rendeltetéséről elmélkedik. Megcáfolvák e könyvben a rationalismusnak soha ki nem elégítő feszegetését; a a szerző bölcselkedése szintoly egyszerű és megfogható az együgyű elmének , mint magasztosságban tűnik föl a gondolkozó tudós fő előtt. Köszönet a fordítónak leginkább azért, hogy gondos tapintattal választotta meg a műszavakat , melyekre nézve a könyv végén egy kis figyelmeztetés foglaltatik. Bátran ajánlhatjuk e könyvet minden mivelt ember figyelmébe, miért is bővebb ismertetésül alkalmilag abból tisztelt olvasóinknak mutatványt is közlendőnk. ______________________— e.— Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS. Nekünk úgy látszik, a philologia nem Berzenczei kezébe való. Szerk. EMNIGH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.