Pesti Napló, 1853. március (4. évfolyam, 892-917. szám)

1853-03-09 / 899. szám

ÚJDONSÁGOK. " Budapest­ — Pauly Vilmos cs. kir. kerületi tanácsos urnak — lapjaink egyik múlt számában emlí­tett — jogtudományi munkájára, a­z. évi május i-sején életbelépendő „Ausztriai közönséges polgári törvény­­könyv“ magyarázatára, a ki adó könyvárus Müller Gyula szétküldé már az illető hatóságokhoz az előfi­zetési iveket. Ezekből látjuk, miként e sokat ígérő mun­ka ajánlatát a csász. kir. Fensége polgári s katonai kormányzó Urunk kegyelmesen elfogadni mél­­tóztatott. — Jókai Mór „Törökvilág Magyarországon“ czi­­mű­ regénye még meg sem jelent egészen, s már az első kötet második kiadása vált szükséggé. — Kellemes feladat írónak lenni a vállalatokat ily melegen pártoló közönség hazájában. — Kora elhunyt szép tehetségű Bozzay Pál ifjú hazánkfia hátrahagyott költeményeit s iratait, melyek között sok gyöngy mondatik lenni, egyik jelesebb köl­tőnk összegyűjteni szándékozik. — A vállalkozóknak örömmel adandunk közelebbi útbaigazítást. — A Jézus-rendi tagok mindig a legszámosabb kö­zönség előtt tartják hitszónoklataikat, naponkint három ízben , u. m. reggel 10, h. u.­­ és estve 7 órakor, a Pest belvárosi templomban. — A helybeli gymnasiumban, az első fél év eltelte utáni 9 napi szünidő lefolytával, tegnap ismét megkez­dettek a leczkék, az iskolai év második fele. Az alaguti munkálatok függőlegesen már 10 ölnyire haladtak, s tegnapelőtt óta mindkét oldalról folytattat­­nak. — Alig tudunk vállalatot, melyet a közönség me­legebben karolt volna fel. A részvények gyorsan kelnek — mert biztos jövedelemre nyújtanak kilátást­«— az első 10% befizetések folynak. — A Pest-pilis megyei cs. k. besorozó bizottmány tegnapig 130 ujjonczot avatott fel, a tuldunai, s alsó némedi járásokból. Tavai az egész megye Pestre szál­litá ujjonczait, ez évben a bizottmány fog körutat tenni a távolabb fekvő járásokban s ezek székhelyein ezköz­­lendi az ujjoncz szedést. — A helybeli gőzösök holnap kezdendik meg rendes óránkinti meneteiket Óbuda s Pest között, s minden eddigi állomáson meg fognak állapodni. A lapjainkban már említett vonalhosszabbítás csak később fogna ben­nünket megörvendeztetni.­­ A helybeli gőzösök múlt évben összesen 900.000 embert szállítottak, s miután a társaság a lánczhídnak minden személyért 1 pkrt tartozik adni, fizetett öszve­­sen 15000 pftot. — A győri Farkas testvérek nemzeti zenetársa­sága legközelebb körünkbe érkezett, s a fürdő-idősza­kig itt időrend, ennek beálltával Mehádiába fogván utazni, hol hir szerint szerződve vannak. — Budapest a jövő hétre, két nevezetességet vár, t. i. Saphir-t, s Dreyschok-ot, az első a német színházban több humoristikai felolvasásokat, utóbbi még eddig bizonytalan helyen 2—3 hangver­senyt adand. — A pesti jótékony nőegylet leánygyermekek szá­mára dolgozóiskolát szándékozik nyitni. Üdvös szándék, melynek eszméje ne hangozzék el a pusztában. Külföld. Pár is , mart. 2. — A császár a new-yorki iparműkiállitás európai igazgatóját Busche­k-et elfo­gadta. A császár legjobb ind­ulatot mutatott irányában, s biztositá, mikép a császári gyárak méltóan lesznek képviselve. Tegnap est­e előadás volt a tuileriákban. A Palais- Royal művészei ő felségek előtt 1­e­s F­o­­­i­e­s dra­­matiques A flv. vaudevillet, és le Tigre du Ben­gale 1 flv. vígjátékot játszottak. Az előadásnak 11­ órakor volt vége. Tegnap 9 órakor a nemzetőrség elfoglalta mindazon állomásokat, melyeket a seinemegyei nemzetőrségi pa­rancsnok kimutatott. A Courrier de la Gironde Írja: Egy gyer­mek lovát vezetvén pillanatra megállott, hogy legel­tesse, midőn egyszerre nagy menydörgést hall; ezután látja, hogy az égből egy nagy kő esik le s lova hátul­ját találja. Ezen kő 45 kilogramm nehézségű, nagy meny­­nyiségű vas-, föld- és érczanyaggal. Nantesben egy czinkből készített hajót szállítottak vízre. Ez első Európában. A lillei községtanács azon álgyakból, melyeket a franczia hadsereg Austerlitznél elfoglalt, s melyek az itteni pénzverdében valának letéve, I. Napoleon csá­szárnak emléket állit, a czukorgyártás és szövetkészi­­tésnek nagy előmozdítója lévén. Laco­rdaire atya körutat tesz Francziaország­­ban s minden dominicanus kolostort meglátogat. A macaoi franczia ügyvivő erélyes tiltakozmányt bo­csátott ki a keresztények üldözése ellen. Az orosz c­ár hadsegéde Ongoroff magán­kihall­gatást nyert a császártól a szent sír tárgyában. A hadügyminisztériumnál nagy készületeket tesznek I. Napóleon sírjának mart. 5 vagy 6-án történendő le­leplezési ünnepélyére. Tíz nap óta az alaisi rendőrség nagyon őrködik, mi­vel a titkos társulatok mozognak és a császár életének veszélyben lételét emlegetik. A mai börze, Palmerston nyilatkozata miatt, igen lanyha vola. Brüsszel, febr. 27. — A Francziaországból ki­utasított Solms grófné s testvére M­yse ide érkez­tek. A grófné Afrikában tartózkodó férjétől külön él. A második porosz kamara 1. martiusi ülését, egy közbejött esemény nevezetessé teszi. A miniszterelnök t. i. a kamara alkotmányos beleegyezését kívánta egy követnek alkotmányellenes törvényes üldöztetésére , a szószéken mondott s a minisztériumot gyalázó nyilatko­zata miatt. E tárgy, véleményadás végett az alkotmá­nyi bizottmányhoz utasitatott. Közintézetek. Magyar academia. Mart. 7. A nyelv és széptudományok osztálya részére gr. Teleki József úr elnöklete alatt. Előadások: Dante harmadik balla­dája bevezetéssel és magyarázatokkal Császár Fe­re­n­c­z­t­ő­l. A magyar Naptár-ügy az utolsó négy szá­zadban , több eddig még ismeretlen példányok előku­tatása mellett Mátray Gábor­tól. Éhez néhány pót­lék szinte előmutatásokkal Toldy Ferencz­től. Nemzeti színház. A „Gránátos tá­bor“ hétfőn ismét színpadra kerülvén , kívánt kerek­­dedséggel és pontossággal adatott. A czélszerű rövidíté­sek igen jó hatást szültek, általában színművekben minden hosszadalmasság szorgosan kikerülendő, mivel egyedül ez által lehet tova űzni ama terhes vendéget: az u n a­­ m a t. Téli R. k. a. fesztelenül, jól s teljes delicatesse-el énekelt. Ha ezután is ennyi szorgalmat tüntetend ki , rövid időn a közönség kedvenezévé vá­lnánk. A többi szerepek is hasonló sükerrel adattak valamint a kardalok is jelesek valának. A zenekar tűz­zel játszott, s ezen kis opera, mely eleinte nemigen akart tetszeni, minden új adatáskor mindinkább meg­nyeri a közönség tetszését. Igzitás. Tegnapi számunk Nemzeti színház rovatá­ban az 5-dik sorban Sever szerepében , a­z z i olvasandól Bécsi börze, Mart. 7-ről. (Távirati közlés.) Státuskötelezvény 5%.................................94% dt0 4% ..................................84% dto 4 ..................................76 1839-ki sorsjegyek 250 ftos.......................142% Bankrészvény darabja..................................1407 Éjszaki vaspálya 1000 frtos............................2417% Bécs-gloggnitzi 500 frtos............................805 Dunagőzhajózási részvény............................770 Augsburg........................................................109% M. Frankfurt 120-ért . . . . . . . 108%* London 1 ft sterlingért .......................................10-50 Dunavizállás. (Mart. 8-án) 5', 10“, 0"', v-an fölül. TUDOMÁNY ÉS IRODALOM. Dr. Engel József és a magyar nyelv. Erdély , febr. 22. Időjárásunk tavaszias lanyha, esannyira, hogy a havasos székely földön is, honnan e sorokat írom, a fák kezdenek kirügyezni, sőt a somfa már e hő ele­jén virágokat hányt. A székely ember azt tartja, hogy a mi havat isten egy télre megteremtett, annak előbb utóbb le kell hullani s igy nem csoda, ha a nép a tavaszi hóna­pokra rettegi a telet. De míg az idők s események eltűnnek előttünk, ne mulassunk el semmi alkalmat nemzetünk szellemi s anyagi gyarapítására. Adjuk meg minden pereznek az övét, adjuk meg a szorgalmat a földnek, az ipart a szellemnek, s bármily rendetlen az időjárás felet­tünk , bármennyire viharos tavaszt várunk, az idő még­is csak meghozandja fáradalmunk díját. Nálunk erdélyeiknél mind a szellemi mind az anya­gi kifejlés útját ezer akadály állja el; erre nincsenek czélszerűleg rendezett birtokviszonyaink , ámarra nincs még reményben is biztosító irodalmunk. Az anyagiakban jobb idők reményére, a szelle­miekben Magyarhonra támaszkodunk. De a magyar­­országi irodalom soha sem fogja képviselhetni Erdély szellemét, soha sem visszatükörteni e tartomány nagyszerű múltját. Sok mindenben, más fejlődés s más fogalmak lé­teznek a két testvér országban. És leglényegesb ezek között a nemzeti nyelv. Erdélynek elszigeteltsége az európai népektől, s országos önállása alatt a nemzeti nyelv korábbi hasz­nálata —inkább megőrző a magyar nyelv eredeti sa­játságait, s szükséges volna a nyelvújítás körül nagy figyelmet fordítani az erdélyi dialecticára is. Közelebbről a magyar nyelv philosophiájával több erdélyi képességek foglalkoznak , s a nyelvszármaz­tatás körül jelentékeny felfedezéseket láthatunk dr. Engel József hazánkfiának pályadíjazott művé­ben, melyről egykor Kölcsey, Csathó, Balog sat. annyi méltánylattal emlékeztek, melynek alap­eszméit azonban , legmélyebben az utólsó fogta fel. úgy látszik, a nemzeti nyelv körüli combinatiók minél inkább kezdék kitisztázni azon eszmét, hogy nyelvünk alapja nemcsak a gyökszavakban, sőt ép­pen gyökhangokban létezik. És e megpendített eszme igen helyes, mert min­den eredeti nyelvnek gyökhangokból kellett alapul­nia. A magyar nyelv pedig minden európai nyelvek közt legeredetibb, s legkevésbé korcsosult más nyel­vekkel , vagy zavarodott össze különböző dialectu­­sok miatt. Sőt nemrég értesültem egy távol élő hazánkfia azon újdonszerű eljárásáról, mely szerint ő a nyelv alapjában a betűket is számokra,zérusokra és lineák­­ra reducálja. E különös eszméinek megfejtését azon­ban el kell még várnunk. Közelebbről 4* Engelleli értekezletemben igen meg­voltam lepetve ezen tehetségdús embernek a nyelv­­származtatás körüli következetes és gyönyörű com­­binatiója által. a közrebocsátott pályaművében csak alapját tette le azon eszméknek, melyeknek kifejtésére géniusza által hivatva lenni látszik. Eszméi általa magyaráztatva könnyen érthetők s természetesek; de ezen eszmék értelme által, az em­bert egy nemzeti büszkeség lepi meg, s meggyőző­dik, hogy a magyar nyelvet vagy épen azon magtárok alkoták Egyiptomban, kiknél az őskor legtitkosb tu­dományossága rejlett, kiktől a Megváltó is tanát me­rítette ; vagy ha más közönséges­ emberek alkoták, kimondhatlan józan értelemmel s tiszta combinatio­­val kelle birniok. Mert a mi nyel­vünk gyökszármazásában, annyira következetes szabályok, oly szép combinatio rejlik, hogy bizonnyal azon tudományos angol, ki nap­jainkban a nyelvek kulcsát keresi, a mi nyelvünk alapjának tudományos kifejtésével , nyelvünkben fogja azt feltalálni. Egy kissé sajnosnak vélem azt, hogy mielőtt a nyelvszármaztatás tana alaposan kifürkészve s meg­alapítva volna, teremtetik folytonosan a sok fara­gott szó irodalmunkban, legtöbbnyire idegen és oly nyelvek után, melyeknek leszármazási sajátságai a miénktől egészen elütnek. Főként kellemetlenek az ujdongyártott oly szavak, melyek a nép nyelvén más és tisztább alakban megvannak. És nem tartom magamat merésznek, ha azt állí­tom , miszerint a tudóstársaságnak is tekintélyül felállítandó szótára szerkesztése körül igénybe kel­lene venni mindazon tudósok véleményét, kik a nyelv alapjának s sajátságainak tanulmányozása s fürkészése körül érdemeket szereztek maguknak. Dr. Engel a nyelvszármaztatás körül egészen uj eszméket állított fel. Ő nem külföldi példákból, hanem magából a nyelvből észlelte tanát. Eszméit mondhatni csak vázlatban nyujtá be az akadémiá­nak, igen ifjan s igen rövid idő alatt kezdve felada­tához ; mégis a legtudóbbak figyelmét s méltánylatát kelte fel már akkor. Mit tehetett volna azóta, ha e nemzet talentumait méltányolva őt oly helyzetbe hozza, hogy ez anyagi­lag hálátlan, de a nemzetiség érdekében nagyszerű és sürgető feladatnak élhessen. Megvallom, mióta dr. Engellel csak igen futólag is nyelvészetünk körül értekeztem, azóta kezdem bá­mulni nyelvünket, azóta kezdem sejteni, mennyi tu­domány, ismeret, s mily tiszta logika, van nyelvünk­be fektetve. — úgy hiszem dr. Engelt is ki kellett volna hallgatni a szótár érdekében. Én dr Engelt a magyar akadémia fizetett tagjai között óhajtanám látni. Ki egy tudományos szak­ban uj felfedezéseket, mondhatni uj rendszert állí­tott fel, melynek következetességét s alaposságát senki más nem rontotta — annak valóban, hivatá­sától elragadtatva, napi szükségeinek fedezéséért ál­dozni fel életét, nem kis vesztes a nemzetre, annak provinciális életben, távol a tudományosság tűzpont­­jától élni, — kimondhatlan kár a közös tudományos­ságra nézve. Dr Engel igaz, hogy egy a székelyföld legfeltű­nőbb orvosai közöl, s közönsége igen nagy, mely ál­tal e körben felette sokat használ az emberiségnek— de éppen kelendősége, minden perezét elfoglalja, s nem élhet azon nagyobbszerű elhivatásnak, mely­­lyel nemcsak a mi kis körünknek, de az egész nem­zetnek használhatna. Mig Engel nem teremtve, nem szabályozva vagy módosítva a nyelvet, a meglevőnek mint tökéletes­nek, alapelveit, rendszerét, logikáját fürkészi, s ki­emeli, az alatt hazánk egy sok tudományu s jelesen a mathesisben genialis képessége ifj. Bolyai János nyugalmi mérnök százados , egy egészen sajátságos eszme kivitelével foglalkozik. És ez nem egyéb, mint a magyar nyelv alapján, egy világnyelv felállítása. E tudományos férfiú nemzeti nyelvünkben oly tiszta combinatiót s logikai rendet talál, melynek folytán az, igen csekély módosítással, minden nemzet által legkönnyebben érthetővé, s minden eszmék határo­zott kifejezésére legalkalmasbbá válik. Több évek óta izzad már nagyszerű feladata alatt, minő eredménynyel ekkorig, nem tudhatni, mert ő általában elzárkózott, eszméit nem szokta átadni, s ezt annyi részben helyesen is cselekszi, mert az ily távol alapokon nyugvó eszmék, gyakran félreértet­nek, s kedvetlenségeket okoznak. Mindezeknél sokkal különösb eszmékre vezette Berzenczeit chinai, indiai útja; ő a magyar nyelvet állítja alapnyelvnek, melynek első evolútiója volt Európában az anglo-saxon nyelv. — Szerinte a ma­gyar nyelv raasculinuma az o­­­á­h, foemininuma a szász, és neutruma a t­ó­t nyelvek. Mit akar ezzel kifejezni, részemről nem érthetem, s kiváncsi volnék megélni azon időt, midőn e csodás eszmét tudomá­nyosan kifejtendi. *) Midőn oly reménynyel vagyok, hogy sebesen emel­kedő irodalmunk s nyelvünk nemsokára az európai tudományosság figyelmét veendi igénybe, nem tart­­hatom­ érdektelennek ezen figyelmeztető sorokat. Bármiből s bár honnan származott legyen egyéb­iránt e nyelv; de az szép, s bírja még azon el nem korcsosult tiszta sajátságokat s eredetiséget, melyet egy élő nyelvben sem lelhetni fel, s melyet az ismert nyelvek közöl is csak a latin és régi görög nyelvek leírnak. — A­mint emelkednek e nemzetnek magasb, publi­cistái , költői talentomai, úgy kezd kiragyogni mű­veikből a nyelv gyémánt fénye. S minél mélyebben elmerülünk a gondolatokba, annak inkább tapasztal­juk , mely végtelen tér áll előttünk, s mennyi virág nyelvünkben, melyekkel az eszméket körülfonhatjuk. Épen azért, kik a nyelvészet körül komolyan, s jó tapintattal búvárkodnak, nemcsak a nemzet hálájára, de anyagi kilátásokra is kellene, hogy számíthas­sanak. De a kezdet sohasem jutalmazó, a kezdeménye­zők többnyire koldus botjaikra felmetszve hagyják hátra nagy nevöket. Hanem mi drágább a nagy névnél ? ember hom­lokán a halhatlanság fényive az. Könyvismertetés. Az Ember és a Teremtés, vagy a végokok elmélete a mindenségben. Irta M. Desdouits, a Szaniszló-Collegiumban természettanár. Franczia ere­detiből fordította G­y­u­r­i­t­s Antal. Kiadja a jó és olcsó könyvkiadó társulat Pesten, 1853. Lukács László nyomdájából. Nagy nyolczadrét XVI. és 236 lap. Ára, fűzve, 1 pfz. A legelső könyv , melylyel a jó és olcsó könyv­kiadó társulat jelét adta annak, hogy az alapsza­bályokban kitűzött czélt a miveltebb osztályokra nézve is a tudományok mezején valósítani törekszik; s e czélra alig szemelhettek ki az illetők alkalma­sabb művet, mely a lelket annyira megragadja, s a tudomány igényeinek kielégítése által egyszersmind kedvesebb szívképző olvasmányul szolgálhasson. A vég­okok elemzése a mindenségben, nagyszerű fel­adat , mely után nyugtalanul vágyakozik az emberi elme; a gyermek, ki alig hogy gondolkozni kezd, szintúgy szereti végokát tudakolni mindennek, vala­mint a bölcsésznek fürkésző elméje nem nyugszik , míg meg nem nyugtathatja magát. E feladatnak meg­oldásában oly utat követ a szerző , mely eddig élő nálunk szokatlan és ismeretlen; tudniillik a keresz­tény philosophia alapján fejteget olyan dolgokat, melyeket az önhitt rationalismus minden erőfeszítése mellett mindeddig nemcsak világosságba helyezni nem bírt, sőt inkább mindig jobban összebonyolított. Figyeljünk most arra, mit mond­sz­ a bevezetésben : „A teremtett világ szemlélete föl fogja tárni előttünk a Teremtő terveit és bámulandó bölcseségét. Mi ele­mezni fogjuk e csodálatos gépezetet, vizsgálni mű­ködését és alkotmányának tökéletes öszhangzását. Behatva egészen az isteni bölcseség ama napi taná­csainak titkába , melyen a világegyetem létrejött, ráismerendü­nk az eszmére, mely a Teremtő alkotó kezeit vezette , midőn e roppant mindenség vala­mennyi részeire saját jellemek bélyegét nyomta , s mindegyiknek kijelölte saját rendeltetését, melynek megfelelve a közös czélra közremunkáljon. Mert nincs egyetlen tünemény is a természetben, nincs a legkisebb parány lételének egyetlen szakasza is, mely a vak esetnek kényére volna hagyva. Minden dolog­nak megvan saját gondviseleti eredete és czélja; mindennek, a mi létezik, megvan saját l­é t e z é s,i oka.“ Igen is mindennek megvan saját létezési oka : ezt józan észszel alig ha tagadhatná valaki, miből talán nem lesz helytelen azon következtetés, hogy a dolgoknak legfőbb okfeje egy értelmes lény­ben központosul, mely minden dolgot saját czéljaira rendezett el, oly formán, hogy egy alsóbb rendű értelmes lény ezen okokat beláthassa , s az eredeti okfőre visszavihesse. Egyszóval: A világ úgy a mint van, az ember szükségeihez van alkalmazva, s minden legkisebb do­logban a Teremtő bölcsesége nyilatko­zik, ki az ő műveiben az ember által kíván d­i­c­s­ő­itt­e­t­n­i.“ Bármily elfogult legyen is a vallásos eszmék iránt az, ki e könyvet kezébe veszi, alig hiszszük, hogy annak elolvasás­a után más irányt ne vegyen gon­dolkozása , s magába szállva ne fontolgassa azon rendszernek gyakorlati előnyeit, mely a mellett, hogy meglepő színben ismerteti meg vele a világot, a gyakorlati élet kézzelfogható jeleneteiből szövi az ér­veket , melyekkel értelmes lelkét egy magasabb ér­te­lmiséghez fölemelje, s a rationalismus sötét tömke­legéből kiemelvén , éltető fénynyel áraszsza el azt. Valóban komoly gondolkozásra ébreszti az olvasót, midőn szerző olyformán okoskodik , hogy ha az em­berre bízatott volna e világ szervezése, azt épen úgy alakította volna jelen szükségeire, a­mi tehát már létezik a­nélkül, hogy részt vett volna annak előál­lításában, egy magasabb értelmiségtől ered; mert hogy egy értelmes lény számára a vadeset vagy pusz­ta anyagi erő szervezzen világot, az már magában képtelenség. Elkezdve az anyag tulajdonain, s a természeti, vegyészi, mechanikai erők fejtegetésén, sz. keresztül vezeti olvasóit a természetnek három országán, az ásványok, növények, állatok elrendezése, szerveze­te, és sajátságainak ismertetését a czélszerűség szem­pontjából taglalja; átmegy az emberi test szerveze­tére , a lélek természetére: a lég, viz, meleg, és fény tüneményeinek értelmezésére. Ezután taglalgatja a világ egyetem rendszerinek hiányait s látszólagos tö­kéletlenségeit ; az ég viszonyát a földhöz ; a befejezé­sül az embernek e földem rendeltetéséről elmélkedik. Megc­áfolvák e könyvben a rationalismusnak soha ki nem elégítő feszegetését; a a szerző bölcselkedése szintoly egyszerű és megfogható az együgyű elmé­nek , mint magasztosságban tűnik föl a gondolkozó tudós fő előtt. Köszönet a fordítónak leginkább azért, hogy gondos tapintattal választotta meg a műszava­kat , melyekre nézve a könyv végén egy kis figyel­meztetés foglaltatik. Bátran ajánlhatjuk e könyvet minden mivelt em­ber figyelmébe, miért is bővebb ismertetésül alkalmi­lag abból tisztelt olvasóinknak mutatványt is köz­lendőnk. ______________________— e.— Felelős szerkesztő TÖRÖK JÁNOS. Nekünk úgy látszik, a philologia nem Berzenczei kezébe való. S­z­e­r­k. EMNIGH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA.

Next