Pesti Napló, 1853. július (4. évfolyam, 992–1018. szám)
1853-07-10 / 1000. szám
ban is bővebb megfontolásra méltassák s a kellő lépések megtétessenek, miszerint ily takarékpénztárak alapítása lehetővé legyen. Mikép Csehország helytartója megjegyzi, a községeknek önként azon meggyőződésre kell jutniok, hogy ilynemű intézetek nem maradhatnak jótékony visszahatás nélkül az őket terhelő szegényápolási kötelezettségre. Jelenleg még azon körülmény is járul hozzá, hogy a patrimoniális viszony megszüntetése által az árvavagyon-kezelésben lényeges változások történtek, melyek szükségét a kiegyenlítő módnak, mely minden a pénzbefektetések- és adósságszerződéseknél érdekelt felekre nézve egyaránt hasznos , és különösen takarékpénztárak által nyújtható , még érezhetőbbé teszik. Az üst. Corr. imezt írja: A Smyrnában történt véres eseményekről tudósításokat kaptunk, melyeket holnap kimerítőleg fogunk közleni. Most előlegesen csak annyit említünk meg , hogy bizonyos Costa nevű emissarius elfogatása, ki viszkötelezvényét megszegte s Törökországba jogtalanul visszatért, orgyilkos merényt idézett elő az angol partgáti kávéházban egybegyült menekvőknél, minek következtében K. Hackelberg hadnagy megöleted, s kettő veszélyesen megsebesült. A cs. k. internuntius azonnal legfényesebb elégtételt követelt, s meglemígérve , hogy a smyrnai kormányzó letétetni, a az érdeklett menekültek iránt szigorú eljárás fog intéztetni. Hiszszük , a Porta nem fog késlekedni a végrehajtással, hogy ezáltal az Ausztriával különben múlhatlanul bekövetkező szakadást eltávoztassa. KÜLFÖLD. Németország, Berlin, jul. 5. Radowitz úr szemeire annyira szenved, hogy a legújabb időben már meg sem jelent az udvarnál. Mi kétkedünk abban, mit közelebb oly igen híreszteltek, hogy t. i. Radowitz úr a keleti ügyben mint tevékeny politikus lépett volna föl, s e kétkedésre alapos okunk van. (C. B.) Franciaország- Paris, július 3. A Moniteurnek jegyzéke, melyben a Constitutionnel azon állítása cáfoltatik meg, hogy a franczia kormány bizonyos számú tisztet adott volna Törökország rendelkezése alá, különös fontossággal bír, amennyiben a defavoulrozás az orosz követ sürgető előterjesztése következtében történt. A Constitutionnel állítása különben tény, mert a hadügymininiszter azon tiszteknek , kik háború esetében török szolgálatba lépésekre nézve kérdezősködtek, kijelentette, hogy az engedelem nem fogna megtagadtatni, csak az nem igaz , hogy a török kormány a franczia kormányt a tisztek végett hivatalosan fölszólította volna. Drouyn de Lhuys, külügyminiszter, a külföldi franczia követségekhez körjegyzékiratot küldött, feleletül Nesselrode gróf körjegyzékiratára. A franczia miniszter ezen köriratában megcáfolja mindazon védveket, melyek az orosz kabinettől a Portához intézett követelései mellett fölhozattak. A franczia miniszter nézete szerint, az orosz követelések alapjául nem szolgálhatnak sem a régi kötések, sem a Nesselrode gróf által felhozott analógiák . A franczia jegyzék különben csak ezen cáfolatra szorítkozik ; nem említi, mit vél Francziaország tenni, ha Oroszország követelései mellett megmarad és a Dunafejedelemségekbe nyomul. Az A. A. Z.-nak jul. 2-áról Páriából írják , mikép a st. cloudi minisztertanács következtében Hamelin admirál fölhatalmaztatott volna, hogy mihelyt az oroszok a Dunafejedelemségeket megszállják, hajóhadával azon esetben is a Dardanellákba menjen, ha az angol admirálnak hasonló utasítása nem volna. Pár is, jul. 4. — A K. Z.-nak ezeket írják : A császár naponkint tanúsítja békés érzelmeit. Hübner osztrák követteli beszélgetése alkalmával így nyilatkozott : ,,Én sohasem hagyandok föl az európai népjog védelmével; de mennyiben rajtam áll, Miklós czárnak egy ajtót nyitva hagyatok, és Oroszország megalázása nem czélom.“ Guizot tegnap egy levelet írt Ma 1iáéhoz , az As sem b lé e nationale szerkesztőjéhez, melyben ezen hely is elő.ő: „Kedves barátom, ne higyje ön a háborút.“ Másfelől egy telegráfi tudósítás érkezett , mely jelenti, hogy Konstantinápolyban nagy izgatottság uralkodik,és a Journal de Constantinope az oroszok bemenetelét casus belli-nek nézi. Havreben megjelenő lapok arról tudósítanak, mikép itt, mint Angliában, komolyan foglalkoznak a háború veszélyével. Hírszerint a franczia és angol követeknek rendelet adatott, hogy az egyesült hajóhad összehívását illető felhatalmazásokat előlegesen ne használják. A Revue des deux Mondes utóbbi füzetében érdekesen foglalja össze az utóbbi hat hét eseményeit. A hetilap finomul jegyzi meg, miszerint Nesselrode gróf körjegyzékében büszkén számítja föl azon előnyöket, melyeket Oroszország Törökországtól egymásután nyert. Ezen nagyobbodást a kainardichii, bukaresti , drinápolyi, nnkiar-skelessii kötések mutatják. Oroszország tovább tovább , most háború, majd béke által , más mint ellenség, majd mint szövetséges, a szétmarczangolt török birodalom ügyeibe nyúlt és minden állami okmány új fensőségi osztozás a czár és zultán között, így nagyobbodik ezen ország, mely az északi sarkba kapaszkodik , Németországgal szembenéz, és befolyását Perzsiáig kiterjeszti. E közben mit tett Európa? Erejét haszontalan forradalmakban, politikai építmények fölemelése és lerontásában kimerítette. És Európa az Egyesült államok irányában nem úgy viselte-e magát, mint Oroszország iránt ? Némely éretlen gyarmatoknak az anyaországtól megszabadulását nem elősegítette-e ? Texas bekeblezését nem megerősitette-e ? 1846-ban két mexicói tartomány elnyerését nem a másvilág ügyének jelentette-e ? Most türelmesen kell elfogadni az amerikaiak elméletét, hogy Európának más szárazföld ügyeiben nincs beavatkozása, így az európai politika két legnagyobb és legrettentőbb erő közt áll, melyek kiterjedéséhez hasonlót a jelen polgárosodás még soha sem látott. Késedelmeznek , tépelődnek , s erőtlenek valamit megakadályozni, miután a nyomatékos beavatkozás ügyét kisikamlani engedték. A császár parancsából jelenleg több franczia főtiszt van a chobhami angol táborban, az ottani hadgyakorlatokon. Köztök van Montebello tábornok, a császár hadsegéde is. Ezen körülmény uj bizonyítványa az angol-franczia szövetségnek , mely mikép látszik , mind a tengerre, mind a szárazra nézve létezik. Tegnap estre , jul. 2-án , a császár , császárné , Alba herczeg és neje Jeromos exkirálynál ebédeltek a Palais-Royalban. Midőn a császári pár a palotához érkezett, megszámithatlan néptömeg fogadta; a kiáltások, mint rendesen , élénkek valának. Az egész udvar ebéd után a Theátre françaisba ment, hol parancs következtében Seribe- nek Bertrand et Baton czimű darabja adatott. Ő felségek az elődás végéig jelen voltak s azután hálós fogatú nyílt kocsiban St. Cloudba visszaindultak. Olaszország. A florenczi törvényszék jul. 1-jén Guerazzi és társai ügyében ítéletét kimondotta. Guerazzi maga 15 évi fegyházi fogságra ítéltetett, — a többiek pedig (kik mind menekültek) részint 15 évi fogságra, részint örökös száműzetésre ítéltettek. Mária Adelaide szárd királyné ő felsége június 30-kan a turini ifjú herczeggel La Speziaba utazott, hogy ott Mária Anna Pia császárné ő felségével összetalálkozzék. Holland, Hága, juli. Ma a második kamarának egy törvényjavaslat adatott át, mely az államban az tltást illető felügyeletét szabályozza. E szerint a különböző vallásfelekezeteknek tökéletes jogában áll vallási belügyeiket önállólag szabályozni, azonban a czélzott szervezetre nézve előbb a kormánytól kell engedélyt nyerni, minthogy az a kormány közremunkálása nélkül meg nem történhetik. Azon esetben, midőn a vallási szertartásoknál alkalmazottak az állam biztossága, csendje és rendére nézve veszélyesnek látszó esküt tettek le, fentartatik, hogy tőlök a király és az ország törvényei iránti hűségi esküt lehessen követelni. Külföldiek vallási hivatalokat a kormány engedelmével viselhetnek. Lelkészi czimek az állami hatóság, vagy valamely vallás társulat irányában nem adnak senkinek jogot, rangot vagy kiváltságot, így azon tartományok vagy községek azon elnevezései, melyek az egyházi hatóságkor kijelölésére használtatnak, nem bírnak semmi további jelentőséggel. Új lelkészi széket nem lehet alapítni, utalványozni vagy másnak átengedni, a kormánynak a közcsend és rend érdekében előleges jóváhagyása nélkül; hasonló jóváhagyásnak kell történnie azon lelkészi székekre nézve, melyek 1848 nov. 3-ka óta létrejöttek. A különböző lelkészek egyházi öltönyeiket csak az egyházban, vagy hol a szertartás kívánja, használhatják. Templom építésére nézve, a csend és rend érdeke miatt, a kormány jóváhagyása szükséges. E kérdésben a legközelebbi határozat a helyhatóságot illeti ott, hol különböző vallásfelekezetek léteznek, a harangok húzására külön kormányengedély kívántatik. Azon lelkész, ki ezen rendszabályok ellen vét, törvényszékileg üldöztetik és a költségekre ítéltetik, azon kifejezéssel, hogy a tettes a törvény ellen vétett. Felebbezés és megsemmisítés megengedtetik. A tárgyalások zárt ajtóknál történnek. Az, ki kétszer elitéltetik, a büntető törvénykönyv 42-ik czikkelyénél fogva jogait 3—10 évre elveszti. Harmadszori elítélés 6 hónaptól 2 évig terjedhető börtönbüntetést von maga után. Svédország- Stockholm, jan. 30. Az Indépendance belge következő érdekes eseményről tudósít : Több hónap óta, a svéd lapok némi litogatással jelentették, mikép az anyakirálynő Bernadotte özvegye. Parisba utaznék, Napóleon császár meglátogatására. Az anyakirálynő valóban nagy zajjal meg istette az utazási készületeket, s kíséretével együtt egy állami hajóra ült A magas utazónő megállt egy svéd rév városban, s ott mulatott 10 napig, azután pedig ismét visszajött Stockholmba. Az anyakirálynőnek ezen rögtöni visszatérésén tört most fejet az egész világ, úgy beszélik, mikép az itteni udvarnál attól féltek, hogy majd a tuileriákban az anyakirálynővel éreztették volna, hogy Bernadotte tábornoknak a császártól felpártolása nagy befolyással volt a császári birodalom megdöntésére. Az utazás ezért maradt volna el. Nagybritannia, London, jul. 1. Az alsóház tegnapi ülésében Goodmann az egész naivsággal kérdezé, nem akarja-e a kormány teljesíteni a lejális közönség kívonatát, rendesen jelentvén, mikor és hány órakor fognak történni a chobhámi táborban az álcsaták és éjjeli allarmok. Palmerston igyekszik megmagyarázni a lovagságra kapott leeds-i gyapjúárosnak, hogy a chobhámi hadgyakorlatok nem annyira a közönség mulattatására , de nagy részt a csapatok betanítása végett történnek, s hogy nem elmulhatlanul szükséges az éjjeli alkarmazást előre kitrombitálni. (Nevetés.) A közönség bizonyos lehet abban, hogy mindennap — ha csak nem esik — érdekes hadi látványban részesülhet. Ezen mulatságos intermezzo után Graham jelenti, hogy jövő keddit két új biliéi fog fellépni: az egyik az angol tengerészet létszámának szaporítására vonatkozandik, a másik tengerparti önkénytesek toborzására, kik tengerészekből állnának s szükség esetében a hadi flottához is áttehetők volnának. Ezen bejelentett két bili nagy érdeket gerjesztett a házban. A „Chronicle“ és „Post“ csak okoskodásokat tartalmaznak, melyek helyett a közönség inkább tényeket szeretne hallani, megtudandó , vájjon Anglia a dunaifejdelemségek megszállását támadásnak fogja-e nézni a Portának Russell által szentnek nyilatkoztatott épségére s függetlenségére. Hanem erről mit sem találni a lapokban. A közönség nagyobb része úgy vélekedik, hogy Nyugateurópa flottái nagyon parádéznak, de a fejdelemségek ügyében egyetlen lövést sem teendnek. Némelyek ezért Angliát, mások Francziaországot okolják. Angliát okolja többek közt a „Morn, Hérald“, mely ma ismét lármáz és meg nem foghatja , miért engednek Oroszországnak időt hadi készületeinek teljesítésére, Törökországnak pénzügyi megrontására, Ausztriának áthajlitására s végre — hadüzenet nélkül, barátságosan, csellel , további alkudozások végett— Konstantinápolynak is megszállására. Ha még nem enyészett ki az alsóházból minden politikai férfiasság , a tagoknak kényszerítni kell a kormányt, hogy adjon számot eljárásáról, mert azon kérdés eldöntésétől, szabad-e Oroszországnak a szerződvényeket büntetlenül megszegni, függ Európának békéje, sőt talán szabadsága is. London, jul. 4. A spitheadi flotta eddigi elhelyezését megváltoztatta, s most három vonalt képez, s kész a horgony-beszedésre. Esetleges rendeltetése helyéül még mindig az angol csatornavizek kijelölvék. A hadi kikötőkben , arsenálok és hajógyárakbani tevékenység azonban e flotta felszerelésével még nincs bevégezve. Az admiralitástól isakf. hó elsején ment Plymouthba a rendelet, hogy a 100 ágyús „St. Jean d’Acre“ csavargőzös gyorsan felszereltessék. Azt hiszik, jövő pénteken indulhatni fog. „Desperate“ csavar-gőzdalouppe tegnap érkezett Scherneszből a portsmouthi flottához. A „Times“ cáfolólag lép fel sok mendemonda ellen, melyek vakmerő hazugsággal terjesztetnek s merő koholmányok. „Bármi történjék, az angol nép joggal fog teljes és becsületes bizonyságokat követelni aziránt, hogy a kormány mit sem mulasztott legyen el, mi a háborút megakadályozható, hogy magát szorgosan visszatartotta legyen a beavatkozástól minden , pusztán külföldi kérdésekbe , milyen példaa szentsíri ügy, mig csak Európa közös jogviszonyai és saját érdekeink és kötelezettségeink nem koczkáztattak , s hogy közbenjárásunk ekkor is csak békítő, nem pedig fenyegető leendett, s hogy mindvégig hűk maradnánk azon világos nyilatkozatokhoz , melyek e viszályok kezdetekor a királyné nevében közhírré tétettek. Sőt még a fejedelemségek megszállatásának esetében is — mi eddig alkalmasint, legalább részleg, megtörtént — reméljük, hogy az öszszeütközés legalább addig el fog kerültetni, míg idő marad ifjabb alkudozási kísérlet megtételére.“ A Pétervári udvarban — így szól a „Times“ utolsó száma — két párt van: egyik az ország német, balttengermelléki tartományaiból származik, a másik ősi muszka fajból. Az ország politikájának becsületet szerzett államférfiak nagyobb része az elsőhöz tartozik, úgymint Lievenig, Nesselrode gr., Benkendorff, Meyendorf, Brunnow b., Kiichener b. és mások. Magát az uralkodó házat is csak két nemzedék választja el néplét származatától, és Sándor czár sohasem titkoló rokonszenvet oly férfiak iránt, kik szilárditni akarák az összefüggést Oroszország s Nyugateurópa erkölcsei és eszméi között. Miklós czár azonban ellenkező útra tért. Az ő politikája mindig az volt, hogy magát azonosítva a moszkoviták sajátságai, politikai törekvései és vallási tervezeteivel, és ezen képviselendő szellem sokkal inkább benne él, mint minisztereiben. Második, kedvencz fia Konstantin ugyanazon pártnak vetette magát karjába. Ők ketten a nemzeti egyház és politika előbajnokai. Ezen dicsvágyó párt, az uralkodó faj büszkeségében s vallásos lelkesedésben lángolva , sóvár tekintettel nézte sokáig a folyó évet, mint Byzancz bukásának négyszázados erdély esztendejét, Csóvár tekintettel nézte magát Konstantinápolyt, mint a csata jutalomdíját, s bármi becsetlenek legyenek is magukban véve az efféle mystikus képzettársulatok és jövendölések, mégis tagadhatlan, hogy a teljesítésükre irányzott hangulatot csak erősítik. Szenvedélyökben ezen pártnak hívei Nesselrode körjegyzékét is az orosz felséghez képest gyenge és méltatlan manifestatiónak nyilatkoztatják. — Ezek után a „Times“ oly személyeskedőleg és gyűlölködve lép fel Miklós czár irányában, hogy további okoskodásait nem véljük közlendőknek.— Csak annyit jegyzünk meg, hogy a „Times“ azzal indokolja az orosz kabinet elleni kikeléseit — holott azelőtt ennek védelmére kelt — hogy a czár legközelebbi fellépte a Porta irányában semmikép sem menthető. Törökország. Az A. A. Z. egyik párisi levelezője Ausztria és a Porta czímű czikkében imigy elmélkedik : Ön , lapjának élén, néhány czikket fogadott el tőlem a török bonyodalomról, melyek átalánosan azon előrebocsátással írattak , hogyha az eldöntés kard által történnék, hogyha a kérdés az erő eszközeivel döntetnék el. A megoldásnak csak ezen nemét tartom szemem előtt, mely alkalommal tehát az érdeklett különböző hatalmak katonai helyzetére fordítom figyelmemet. A Kölnische, valamint a National Zg. benne határozottan megütköztek, s azt hiszik, mikép ezen tiszta katonai okoskodás mögött az All. Z.ban irányok vannak elrejtve, melyek úgy erre, mint a szerzőre nézve idegenek. Névszerint azon kifejezés miatt boszankodtak föl, „hogy Poroszország nem európai nagy hatalom, hanem hogy német, s külpolitikája meglehetős uj keletű.“ Azt hiszem, némi hamis érzékenykedés , ha a katonai viszonyok kiemelésén kívül valami mást láthatni benne, különösen mivel ön levelezőjének, ki soha sem tagadta meg Poroszország iránti nagy előszeretetét, azon nézet más előbbi katonai czikkeiben majdnem szóról szóra megjelent. Poroszországnak 17 millió lakosa van , tehát fél olyan erős, mint a többi szárazi hatalmasságok. Külpolitikája mindenesetre új keletű, s épen nincs oly határozottan hangzó története, mint Ausztriának, mely valóban százados. Azon joggal, mikép a nevezett lapok ezen állításokból porosz ellenszenvet vontak ki, előbb porosz monomániára kellett volna következtetniök, mivel az All. .Ztg. Poroszország törekvését, az északi német mély síkság egygyé olvasztását természetesnek, és német érdekben kívánatosnak tartja, legalább ön levelezőjének ezen nézete lapjai mellékletének hasábján megjelent. Tudomás szerint minden alkotmány a kormányzó hatalmat inkább a bel-mint a külpolitikára nézve szorítja meg , biztos jeléül annak, miszerint a kormányzó 63 kormányzottak érdeke a külpolitikában természetszerűleg foly össze; ez esetben Ausztria érdeke a német népével egy, minthogy az osztrák császári ház német, országainak magva német, a fajtöbbség azonban, melynek túlsúlya és támadásától az All. Z. nem kevésbbé fél, mint a Kölnische és National Z., szláv. Ön levelezője különbözőleg érintett és bebizonyított okokból nem hiheti, hogy más hatalom, mint Ausztria, melynek katonai alapja egészen más, mint Poroszországé, harczi eredmény előrelátásával az oroszoknak ellenállhatna. Ha tehát az All. Z. nézeteit közli, és ezáltal, mennyire lehetséges, Ausztriát erélyes föllépésre hívja föl, ebből inkább lehet német érdeket észrevenni, mintha, a kölni újsághoz hasonlólag, idegen nem német hatalmakat keresne meg, melyek legjobb akaratjok mellett is (és ezt is ki teheti föl ?) nincsenek azon helyzetben, hogy azon érdekeket fegyveres kézzel (előrelátott eredménynyel) képviseljék. Ezért ön levelezője is a veszélyt, az ellenség eszközeit stb nyugodtan megfontolta, mert azok előtte oly fenyegetőknek tetszenek, hogy nem lenne veszélyesebb, mint fél rendszabályokhoz nyúlni, mint segítséget ott keresni, hol nem találhatni, — mert veszély van a késedelemben. Hasonló és helyesen igazolt okokból, ön levelezője Törökország erőtlenségére utalt, és a török haderő szerfölötti fölszámításának ellene mondott, — mert az oly haderő, mely Oroszország előtt meg nem áll, és mindaddig, míg törökök kormányoznak, meg sem állhat. Ha Törökország csak negyedrészével bírna is költött hatalmának, akkor Oroszországtól alig kellene félnie. Ha pedig felével bírna , akkor nem kellene a külföldnek Törökország épsége miatt aggódni. Hogy ezen zsákmány előbb vagy később föltétlenül az orosz kezébe ne essék, nyilván szükséges , hogy a görög félszigetet útra vezettessék, és más vezetők álljanak élére, mint a törökök, kik magukat túlélték. A közbenjárás nyilván annál szükségesebb, mennél gyengébb a fenyegetett, mennél hatalmasabb a megtámadó , ki az elsőnek erőt költ, mivel nem bir, az utóbbinak pedig gyengeséget, mi nála hiányzik — ezt tették a nevezett német lapok nevezetes vaksággal — az a beavatkozást szükségtelenebbé teszi, melyet mi épen Törökország erőtlenségéért és az orosz kabinet kíméletlen erélyéért szükségesnek tartunk. Azonban a viszonyok örökre így csak nem maradhatnak — tehát a görög félsziget kormányzatában változtatást kell behozni. Ezt most a Times és Revue des deux Mondes is elismerik. Éveket lehetne megtölteni azon indokokkal, melyek szükségessé teszik, hogy Ausztria a keleti ügyben mindenek előtt a diplomatia vezetését átvegye, hogy ily kritikus helyzetben Németország erkölcsi és physicai segélyével gyámolítsa, és hogy ezen nagy érdekek mellett a kicsiket feledje. — Hogy vájjon kisnémeteknek vagy nagynémeteknek van-e erre több joguk , e fölött nincs idő vitázni, hanem itt az ideje juteni, hogy Európa mivelt népének, melynek érdekei leginkább kérdésben forognak, elől kell mennie érdekeinek védelmében , tehát a német állam túlylyal bír, sőt arra egyedül képes Konstantinápoly, június 23. Mind az angol mind a franczia hajóhadtól az admiráloknak egy hadsegéde érkezett ide, s ezek által a három hajóhad egyetértő állásba tétetett. Ezek tanácsára a török hajóhad valamivel kedvezőbb állást vehetett, és a szükséges tábori jelek végett megegyezés történt, oly formán , hogy az első jelre az egyesült angol-franczia hajóhad a Dardanellákba bemegyen. Ezen főtisztektől a bosporusi erődítmények is megszemléltettek és azok helyeslésöket megnyerték. A seregmenetek folytonosan tartanak, s jóllehet mindenütt a legnagyobb csend uralkodik, a szabályozott buzgalom sehol sem hiányzik. Azt halljuk, mikép a fölhívott honvédőrség és tartalék oly számosan gyűlt zászló alá, hogy a századok a zászlóaljakkal vetekednek. Arra nézve, ki a török kormány naponkint érezhető pénzszükségéről értesítve volt, talány leend, hogy a kormány kölcsön nélkül ezen rendkívüli költségét mikép fedezheti. Az oroszszali viszályok ügyében várjuk most a Portának egy manifestumát, mely — hasonlag az 1828- dikihoz — az ügyállás teljes rajzát fogja tartalmazni. Ide naponkint érkeznek újan toborzott katonák és vásárolt lovak a tartományokból, a csapatok gyakorlatai, többnyire a pasák felügyelete alatt, kettőzött buzgalommal folynak. Városunk olyan, mint egy nagy tábor. — A csend és rend fentartása ügyében szigorúan őrködnek, s csakugyan kevesebb is a kihágás, mint az előtt. — Bruck báró mind a zultántól, mind a nagyvezértől kétkét pompás lovat kapott ajándékul. — A hadi készületek daczára pedig mégis az a közvélemény, hogy az oroszok a dunai fejdelemségek megszállása után mindjárt ismét elkezdik az alkudozásokat. Dunai fejedelemségek. Belgrád, jun. 25. Nagy aggodalommal várjuk az oroszok bevonulását a dunai föjdelemségekbe . Oroszországot ugyan semmiféle szerződvény sem jogosítja fel, hogy Szerviát is megszállja, de seregeinek szomszédsága által sokan nyugtalankodó honfitársaink közös lázadásra bátorodnának, miután e czélra úgyis működnek közöttünk az orosz ügynökök. Muchin, az új orosz consul, még nem érkezett meg, de az ő megérkezése sem fog mindaddig tökéletes kibékülést eszközölhetni, míg az orosz consulság titkárának, Bopoftnak ideje és alkalma lesz Belgrádban tovább szőni ármányait. Tumansky azonban megnyugodott, mivel további követelményei hajótörést szenvedtek a kormány hazafias erélyén. A külügyminiszteri osztályfőnök, Marinovics, és a hadiskola igazgatója, Zách, megtartók állomásukat , s így legalább továbbra is részesülünk amannak belátó és tapintatos működésében s imennek gyümölcsöző vállalataiban. Mily állást foglaland Szervia ez eldöntő pillanatban, nehéz meghatározni, de nálunk is nagyban folynak a hadi készületek, s ez ügyben a berlini tüzériskolában kiképzett tisztek lényeges szolgálatokat tesznek. Fejedelmünk az ország belsejébe, Gara sanin pedig — egészségi tekintetből — a Schweizba utazott. Elutazása előtt ez utóbbi azon elégtétben részesült, hogy kinyilatkoztatták, miszerint ő meg nem sérti a védhatalom jogait, hanem azt is kijelentették neki, hogy az orosz kabinet forradalmi törekvésekkel gyanúsítja őt. Erre nézve azonban az oroszok szintúgy csalódnak, mint a nyugatiak , ezek ugyanis saját mérvök szerint ítélik meg állapotainkat, feledve, hogy nekünk semmi közünk társadalmi forradalmakhoz s csak nemzeti ózdijainkat gondoljuk idővel megközelíthetni. Oroszország- Már többször említek, hogy Oroszország védnöksége a görög vallású török alattvalók felett egyenesen megfosztaná a Portát felségi jogától. Nesselrode jegyzékében ezen pont a részletileg érintetvén, azon bizonyítás kísértetik meg, hogy oly szerződvény, minőt Oroszország a védnökség ügyében követel, nem rendkívüli valami; s a pétervári lap jun. 22-ki számában megmutatni törekszik, hogy Francziaország is ugyanoly védnökséget igényel magának a Porta katholikus alattvalói felett, s hogy az 1830-diki febr. 3-kán irt jegyzőkönyvben ezt nyíltan ki is mondá s ebben az angol követ nem látta a Porta felségi jogainak sértését. Az említett jegyzőkönyvet Görögország három védhatalma, de nem a Porta irta alá: ezen hatalmak egymás közt kötelezték le magokat. Össze nem hasonlíthatni tehát ezen jegyzőkönyvet oly szerződvénynyel, mely Oroszország és a Porta között volna megkötendő. — A hasonlítás hibásságát Beaurepaire gróf is, ki 1830- ban franczia követ volt Konstantinápolyban, kimutatja egy, még XVI. Lajosnak benyújtott emlékirattal, melyben megvannak a Török- és Francziaország közt kötött egyházügyi szerződvények 1673-tól kezdve, s melyekben azon kifejezés : „azultán alattvalói,“ kerülve van. Azon jogok pedig , melyeket az 1830-diki jegyzőkönyv biztosított, a Portát nem illették, mert épen oly katholikusokra vonatkoztak , kik akkor megszűntek a Porta alattvalói lenni; s Francziaország épen az által, hogy visszatartotta magát a Porta katholikus alattvalóinak javára való reclamatióktól, képesebbön, a régi capitulatiók mérve szerint, védelmezni a róm.kath. egyház intézeteit és alapítványait. — A „Constitutionnel“ azon észrevételt teszi, hogy a hasonlat visszásságát legszembeszökőbbé tehetni, ha meggondoljuk, hogy Francziaország védnöksége fentartja, Oroszország védnöksége megsemmiti a Porta felségi jogát. (B.Z.) TELEGRÁFIA TUDÓSÍTÁSOK, Brüssel, jul. 7. Az „Indépendance belge“ jelenti. Hallomás szerint kedden Párisban az anarchisták komoly összesküvése fedöztetett föl. S c u t a r i, junius 29. Az összeírás behozatala Montenegróban a török hatóságok figyelmét kelték föl, melyek ágyúkat és hadcsoportokat rendeltek a határszélre. Smyrna, jun. 30. Az aprószőlő dús termésre nyújt kilátást. Ferrara, julius 3. A fegyenczek megszökési kísérlete a csendőrség és ausztriai katonaság által meggátoltatott. Roma, jul. 5. A jezsuiták főnökévé Beckh atya, belga születés, választatott meg. A „Monitor” toscano őt ausztriai születésűnek mondja.