Pesti Napló, 1853. december (4. évfolyam, 1119–1143. szám)
1853-12-03 / 1121. szám
világtörténet ,igent mond, — szabad legyen kicsinyben felhoznom e népet körünkben, meg elég munkás, elég szorgalmas anyagi életet biztosítani, de korán sincs — fájdalom — megérve arra, hogy szellemi életet is kell magának biztosítnia ! Munkában van tavasszal, munkában van nyáron, fárad ősz- s télen át. Igaz ,hogy így a„miatyánk“-bani mindennapi kenyér megvan, de a szellemi élet, mivelt elég — a nagyobb részt értve — terra incognita. Hogy ennek oka hol gyökeredzik, — könnyű eltalálni?! Egy rész olvasni sem tud, mert a boldog múltban elég volt a szülőknek, ha télen, midőn rendesen álltak az oskolák, gyermekeik kukoriczát morzsoltak, czinegecsaptát , verébfogó tőröket csináltak , a verébfejjeli adózás nagyban állván, s korán nem gondoltak arra-mikép azt az Ab c.és könyvet nem csupán azért nyomtatták ám, hogy csak maga a mester uram becsezgesse, hanem azért is, hogy a gyermekeket az úr országára (szellemi élet) előkészítse, oktassa, nevelje őket ollyan polgárokká, minőket a haza megkíván boldogságas veszélyében, így iskola nélkül neveltetvén fel számtalan egyén, mi bizonyos, hogy még az öregeit sem ismeri. A másik rész, kiken már legalább meglátszik két évi iskolapár , sohasem lát más könyvet, mint ha ünnepdélutánokon a naptár meséit végig betűzi, vagy megnézi, mit mond Simon Judás is rámondja: jaj teneked pőre gatyás így bizony nem igen jutunk el az idvességre ! E körülményeknél nagyon jós czélszerűnek látom nevesebb íróinknak azon közös törekvését, hogy a naptárirodalmat emelni közös czélul tűzték ki maguknak, különbféle oktatásokat, történeti nézleteket, mulattató elbeszéléseket s gazdaságot érdeklő eszméket nyújtván azokban. A naptárak szívesen látott vendégek a polgárok hajlékaiban minden újév alkalmával; ezzel mulatja magát , ezt olvassa, s az olvasmányok roppant hatással vannak rájuk , úgyszólván , vérükbe megy át, megörökíti bennök; a nevezetes sorok lelke, szivek dobogása, az író életébeni mosoly , az ő mosolya ; bánatját megérti, kaczajára szinte elkaczagja magát. Mondhatlan szigor, s tiszta kéz, lelkismeret legyen tehát a naptárszerkesztőknél, (kik közöl sokan tán csak vásári czikknek szánták műveiket ?) mert többnyire ez egyedüli könyvtára mindenfelé megyeinkben a népségnek: ebből tanúi, ha tanulhat, ez vérébe, lelkébe megy át, itat jövőjére , és a nép jövőjével játszanotok nem szabad ! Mig könyvek, vagyis inkább olvasás által birjuk a népet nevelni, az eszmék szebb világába vezetni be, Sullogi urambátyám mondásaként, sok viz elfolyik még addig a Dunán. De hogy mégis mielőbb megközelítsük e szent eszméiül kitűzött czélt, feszütkség : tökéletesbízni, s szigorúan felügyelni a népiskolákra. De korán sem úgy, mint a múltban, hogy sok helyen nyáron át zárva voltak az iskolák, vagy tyúkól, s kamrának használtatott a levitától. Amit télen át tanuit a gyermek, a nyárban elzsibapásztoroskodta. Minden illetőknek tétessék szigorú kötelességévé, felügyelni a népiskolákra. Megvizsgálni, hogy kellő állapotban vannak-e az iskolaházak? mint tudok számtalan épületet e nemben, hogy tetejét már 2—3 éve ellopta a zivatar, s még most sincs rajtok igazítva, mert kurátor vagy dékán uramra volt bízva a zsuppolás ; mitsem törődve azzal, hogy a szegény levita majd megfagy a zordon falak között, míg az iskolásgyermekek feltett süveggel leérkeznek esős idők alkalmával, hogy kupájuk meg ne űzzék. Szigorún őrködni a tanítók magaviselete, képzettsége , s erényei felett. A jól készült, s szerény érdemet — habár kis jutalmakkal is — jutalmazni; a készületlen , vagy épen feslett erkölcsüeket (ha volnának ?) leszorítani a pályáról, melyen százak jövője mérgeztetik meg , nagy hatással lévén mindig a tanítók lelkülete, s gondolkozásmódja a tanítványokra. H határoztassék meg , hogy télen , nyáron folyvást álljanak az iskolák, s minden szülő legalább is 3 évig köteles legyen gyermekét bejáratni, így aztán nem lesznek majd oly példák, hogy sok iskolából kikerült nem ismeri az öreg A-t. Legyen gond rá, hogy a tanítók a lehetőségig jól fizettessenek, ez csak kedvet s szorgalmat nyújt a jól tanításra az illetőknek, míg a nyomorral küzdés még a pályától is elriasztja sokszor a legérdemesebb egyéneket. A közvizsgálatokon jelenjék meg minél több értelmes egyén, s jelenjék meg mindig az illető közigazgatási tisztviselő is, kik ítéletet hoznak a tanító s tanítványok szorgalmáról. Az iskolai könyvek a lehetőségig jól választassanak, így előkészítettén a kis polgár a jövőre, haszonvehető, értelmes tagjává válik az álladalomnak, s jobban meg fog érni azon eszmére — hogy — a korlátozó anyagi érdekek közt — a szellemi életre is figyelem fordítandó! Igen is ! a népiskolák czélszerű rendezése által ezért fogunk érni, hogy t. i. a nép szellemi életre készíttetik elő; mig különben hiában jajveszéklünk, s lármázzuk be a hazát, mert — süket marad !. . TUDOMÁNY ÉS IRODALOM A MAGYAR KÖLTÉSZET TÖRTÉNETE. Toldy Ferencz egyetemi előadásaiból. Ötödik előadás, nov. 28. 1853. Következik már ma az Árpád vagy Hétmagyar mondaköre, mely ez országnak őseink általi meghódíttatását tartalmazta Árpád és ennek vezérei által. Középpontja e körnek a nagyfejedelem, mert, bár ő nem szerepel maga annak mindenik tagjában, de vezérei mindenütt úgy jelennek meg, mint kik vagy általa megbízva, vagy előleges engedelmével tesznek mindent, sőt tudósítva,hóditmányaikat az ő fejedelmi rendelkezése alá adják, s igy minden Árpádtól indul ki, minden ő hozzá tér vissza, s az összeköttetés e mondakör mindenik tagja közt nem kevesbbé szoros, mint Arthur király és asztaltársaié a híres britt mondakörben , sőt mint Anonymusnál fentartott s minden költői ékességeitől gondosan megfosztott töredékeiből sejthetni, egykor nem kevesbbé gazdag, ha tündérletekben nem is, de egy fiatal tüzű, daliás nép barczi élete ragyogó vonásaiban. Mondám, egyetlen forrása e mondakörnek Béla kir. névtelen jegyzője, ki a haza részenkinti megvételét, melyet a külföldi krónistáknál, kiket a múltkor meg is neveztem, sőt a többi névtelen egykorúaknál is hiában keresünk, ízenként adja, részben ugyan a történetekkel egyeztethetőleg , részben nem, mi épen onnan van, hogy ő a néphagyományból, azon énekekből merített, melyeket, a Képes Krónikának múltkor felolvasott helye szerint , a hét vezérek készíttettek , s melyek az Árpádkori elfoglalást szükségkép teljesen befoglalták. Csak egy tagját e mondakörnek tartotta fen azon névtelen és elveszett, hihetőleg XII. századbeli hazai krónikásunk, kinek munkáját a Képes Krónika irta által : t. i. Szvatopluk , a fejér lóróti mondát, mely valóban különálló s így e kört kiegészítő tagnak tekintethető. Ezek szerint körülbelül tizenkét tagját emelhetjük ki az Árpádmondának, anélkül mégis, hogy annak egykori gazdagabbságát kétségbe hozva , azokkal kimerítettnek gondolnék az egészet. Azok pedig így következnek: 1. Und, Retel és Tarczal követségek Zalánhoz. Ennek két csinos epizódját a Retel úszási viszontagsága teszi, mely Retel patakának adta nevét, és a Tarczal hegyére tett versenylovaglás, ennek érdekes mellékvonásaival. 2. Ösöb és Velök követségek Monti - Maróhoz, melyhez Tas, Szabolcs és Töhötöm tiszántúli hadjáratuk, s a Tisza és Erdély közének a Meszesig megvétele csatlakozik. A nagy áldomás, valamint az előbbinél, úgy itt sem hiányzik. 3. Erdély megvétele Töhötöm által. Valamint a Zalánhoz küldöttek elébb a tartomány kikémlésével bízattak meg , úgy Töhötöm is elébb Ogmándot küldte át a meszesi szoroson Erdély kikémlése végett; úgy tör aztán be Töhötöm, s veszi meg e tartományt; szép kerekdeden bevégzi e mondát az erdélyi népek hódoló esküje, honnan , úgymond a rege, a hely, melyen ez történt, Eskülőnek neveztetett. 4. Tas és Szabolcs második hadjáratuk a közép Tiszán. 5. Zoárd, Kádosa és Huba dunáninneni rándulataik. Ebben Borsu epizódja a lelőtt szarvasról, melynek eleste helyén ő várat épit, melyet a nép Borsnak (Bors), u. m. a rege, azért nevezett, mert igen kicsi ( bors szemnyi) volt. Ebbe tartozik a Zobor megveretése is. 6. Zalán futása. Már a monda is úgy tárgyalja ez eseményt, mint legfontosbikát az egész körnek, melynek egyszersmind leggazdagabbika is. Ezen fordult meg a nemzet jövendője s eddigi foglalásainak fentarthatása is. Már itt Zalán és Árpád követségei, görög és bolgár segédhadak, Árpád imája és beszéde hadaihoz, Leel kürtje és Bölcsü lobogója, az alpári csata és Zalán megfutamodása szövetkeznek egy nagyszerű eposi képpé, melyet a szinte csak mondai Szeri gyűlés rekeszt be. Semmi nyoma mindennek a történetben , de sokkal nagyobb körű s mélyebb jelentékü a monda, hogysem azt históriai alap nélkülinek tehetnék fel. Mily részletek kisérhették ezt egykor, melyeket a jó Anonymus, mint regéket, mellőzött, az itt-ott nála is megmaradt motívumok is mutatják. — Ez a monda az, melyet Vörösmarty biztos művészi tapintattal nemzeti epopéeánk tárgyául kiválasztott, s gazdag képzelme annyi bájaival felruházott. 7. Leel, Bölcsü és Botond aldunai hadjáratuk, Spalatzóig. Mely gazdag lehetett e monda, kivehetni Anonymus saját szavaiból, ki csak egész általányban említvén, mely jeles tetteket vittek ki e derék vezérek, egyenesen a dalnokok énekelte utasit, a múltkor is más tekintetből idézett e nevezetes helyében : „quorum etiam bella et forta quaeque facta sua, si scriptis praesentis paginae non vultis, credite garrulis cantibus loculatorum stb.“ Mint ezen hadjárat epizódját említi Anonymus, Botond azon konstantinápolyi hareztettét, melyet Kezűs a Képes Krónika helyeiben Taksony korába teszen , ki alatt a déli rohamok, Constantin folytatója és Cedrenus szerint csakugyan gyakrabbak voltak, de a byzantiak szerint a magyarok veszteségeivel végződtek volna. Anonymust, ki a Botondmondát ide sorolja, melyet különben kétségbe von miután azt csak a mondából (quidam „dicunt“) ismerte, kétségkívül a hős nevének azonsága tévesztette Hogy a konstantinápolyi Botond más, mint a Leel és Bölcsy híres vezértársa, mutatja ennek kora , mint a ki Árpád és zsolt alatt Virágzott, s mutatja maga a rege, mely e második Botondot közvitéznek állítja. S igy a Botondmondát is később tárgyaljuk. 8. Zoárd és Kádos a déli hadjáratuk. Megveszik a temesi bánságot, hódolnak nekik a bolgárok , Zoárd a rácz földön hitvest vesz , ott telepszik le s népe, mert szinte ott, úgymint idegen földön maradt’ „ostoba magyar nevet nyer (quia mortuo domino suo viam non dilexit redire ad patriam suam). Jellemző vonás, mely a nemzet összes történetén átvonódik. 9. Árpád Etelvárában. Anonymus előadásából sejthetni, mily fényes színekkel lehetett Árpád szerencsés bevonulása Atila városába kifestve a mondában. Itt pompáztak Atila királyi palotái (melyek nélkül a XXI. század népe e hatalmas királyt már nem képzelte), a nagy lakomák — és pedig in palatio Athilae regis, hol a vezérek és fő emberek Árpáddal co I lateraliter sedendo lakoztak, mit azért emel ki a monda, mert ez rendkívüli kitüntetés volt, ily rendkívüli alkalommal, s mit másutt is épen azért külön emel ki , tudniillik hol Tasról és Szabolcsról beszélt, miszerint Árpád azon való örömében, hogy középtiszai hadjáratukból szerencsésen tértek meg, „quotidie eos faciebat ad mendam suam comedere“- ott viszhangzottak az Árpád zenészei és dalnokainak cytharái, sípjai és énekei; a főemberek arany, a közemberek ezüst tálakon és bilikomokból költötték el a lucullusi lakomákat; de főleg a havezjátékok, melyekkel a bajnokok lóháton, lándzsásan és pajzsosan, az ifjenczok pedig nyilazással mulattaták a fejedelmet a húsznapi ünnepély minden napjain. 10. Pannonia (a dunántúli Magyarország) meg,V.:te Ted errer Anonymus is, említi Árpád százhalmi orozst (castra metatus est iuxta Danubium, versus „centum montes“), sőt „subjugato populo illius partis“ adut adományozván, ezzel építteti Székelyt (Székcsfek°rV VJ d,°, a, Szvatopluk-mondát, mely ide sorozandó be, palócz fetére, ki úgy látszik épen a Dunántúlt ismerte legkevésbbé , a leginkább itt divatozott mondát nem ismerte. Fentartották azt a Képes Krónika s annak folytatói; s közönségesen a Zalán mondának csak változataként tekintetik , holott ettől merőben különböző mind a szereplő személyek s az esemény részletei, mind a színhely tekintetében. Ott Szvatopluk morva fejedeem, itt Zalán bolgár főnök; ott Árpád irén első, itt Zalán ; ott a magyar követ Kicsid (Kusid Katik), AUSZTRIAI BIROMLOS, Bécs. Legfelsőbb rendelet következtében néhai II. Mária da Gioria portugáll királyné őlgeért az udvari gyász mától (dec. 1.) fogva hét hétig fog egy változtatással viseltetni, u. m. 1 -től bezárólag 21-dikeig, az első három hét alatt, a mély, utóbbi négy hét alatt pedig, azaz dec. 22 tűkétől bezárólag 1854. január 18-kaig, a kisebb gyász fog viseltetni. (D. C.) Franczia és angol lapok íratják magoknak Konstantinápolyból, miszerint Bruck b. cs. kir. internuntius nemsokára vissza fogna hivatni. Mi képesek vagyunk ezen tudósítást teljesen alaptalannak nyilvánitni. Bécs, dec. 1. Néhány nap előtt egy futár ment innen sürgönyökkel a cs. kir. internuntius úrhoz Konstantinápolyba, ki Bécsben uj utasításokért folyamodott a magas Porta és a szerb fejedelemség közt uralkodó feszült viszonyokat illetőleg. Mondják, miszerint ez ügyben már a Porta minisztériuma, s a cs. kir internuntius között is keletkeztek volna differential Midőn t. i. a szerb fejedelem a Porta előtt határozatát nyilvánította, miszerint a legszigorúbb semlegességet akarja fentartani, és sem Oroszországnak sem a Portának pártját nem fogadja, miután mind a kettő védhatalom , a Porta Szerbiának ezen határozatát elégtelennek nyilvánította, s épen ellenkezőig azt kívánta, hogy ezen fejedelemség tettlegesen segítse a Portát Oroszország ellen. Hir szerint azonban Bruck báró egy conferentián Resid pasának kinyilatkoztatta volna, miszerint a császári királyi kormány Sándor herczeg határozatát tökéletesen helybenhagyja, s nem tanácsié a kényszerítő rendszabályok igénybe vételét Szerbia irányában. Resid pasa azonban úgy nyilatkozott, miszerint azultánnak elhatárzott szilárd akarata Szerbia fejedelmét semleges állásának elhagyására kényszerítni, s hogy e végre a szükséges intézkedések már meg is tétettek. KÜLFÖLD Németország. Freiburgból írják a Mainzer Jo u r nal - nak m. hó 23-káról : „Eddig egy pap sem fogatott be, mert a pásztori levél csak jövő vasárnap fog minden helyen felolvastatni, ez pedig, kevés kivétellel mindenütt meg fog történni. Az offenburgi káptalan, egy feltűnőleg lanyha dékán kormányzata alatt, gyűlést akar tartani, melyben egy az érsekhez intézendő jegyzékirat fölött, az érseknek a kormánynyali kibékülését illetőleg, fogna szavaztatni. Lender dékán azonban már rendeletet kapott, hogy e gyűlésen megjelenvén , az összes papságnak, felfüggesztés fenyegetése mellett, a pásztori levélnek okvetleni felolvasását hagyja meg. És igy a papok, ily auspiciumok mellett, nem fognak vonakodni. A különböző káptalanok ismét igen sok adresset menesztettek a minisztériumhoz, melyekben azok az érsek irányábani engedelmességüket kijelentik; ezek közöl a mosbachi és wertheimi feliratok a legkitűnőbbek. A felső rajnai kerület több hivatalfőnöke összehivatá a kerületében levő polgármestereket, beszédet tartott hozzájuk, s a helybeli papok eljárását azoknak ellenőrsége alá rendelé. Ily behatás következtében a sz. györgyi polgármester egybehivatá a községet, az érseket konoknak rajzolá előttük, s felszólitá őket, hogy ha a pap a pásztorlevelet felolvasná, ne tngyenek neki.1 Freiburg, nov. 22. Innen Írják a mainzi hírlap - nap, miszerint Ausztria és Poroszország követei a badeni kormányhoz , a tudvalevő egyházi viszálkodás ügyében, jegyzékiratot intéztek volna, melyben a többi közt megjegyeztetik, miszerint ezen viszonyok huzamos tartása minden törvényes tekintélyt veszélyeztetne. Ugyanazon lap szerint, Geisel bibornok, s kölni érsektől, a badeni érsekhez helyeslő jegyzékirat menesztetett. Mondják, miszerint Dr. A. Rasz strassburgi püspök leginkább fáradoznék e viszály kiegyenlítésében. A bécsi „Presse“ írja : „Bajor király ő felsége, nov. 28-dikán, mint születése napján egy uj rendet alapított: ,,M ax im il i a n-rend tudomány és művészet számára“ név alatt, melyet 34 tudós és 30 művész közt azonnal ki is osztott. E rend különösen német tudósok és művészeknek van szánva. A rend nagymestere, maga a király ő felsége; a tagok számának nem MatallIOO-t meghaladni. Angok jegyzékében a következő ausztriai notabilitase nevei olvashatók: Baumgartner András lovag, Slammer-Purgstall József báró, Wolf Ferdinand, Auersperg Sándor Antal gróf (Grün Anasztáz) , Grillparzer Ferencz, Z ed 111 . József Kemofdelfurg, nov. 22. Nem csekély érdeket gerjeszt azon hír, hogy Wasa herczeg 6 kir. fensége közelebbről az oldenburgi nagyherczegség kormányával azon szándékát , egymás versse szerint erős határozatot közl, miszerint a múlt évi május 8-diki londoni jegyzőkönyv ellen (a dán örökösödés tárgyában) minden ünnepélyességgel tiltakozni kíván. Mint halljuk, es szándékát az oldenburgi cabinet már notifikálta is Miklós czár ő felségéhez, ki a Hulstein-Gottorpház idős magának feje. Az orosz cabinet azonban kinyilatkoztatta volna , hogy az egész dán örökösödési ügyet teljesen bevégzettnek tekinti, s hogy ennélfogva netalán megkísértendő lépéseket közvetlen a dán kormánynál kellene tenni. , Francziaország, Paris, nov. 27. A Times által először kissé közönséges nyelven említett, s aztán az „Indépendance“ hasábjain határozottabb alakban ismételt hír, mintha a két nyugati hatalmasság a keleti kérdésre vonatkozólag újabb kiegyenlítési kísérletet tett volna, mind alaposabbnak kezd mutatkozni. Úgy látszik , hogy valóban egy, a franczia kabinettől az angol helybenhagyásával eredt javaslat terjesztetett elő, mely szerint a négy nagyhatalmasság határozott feltételek alatt a „pacificatio“-ra egyesül, s e feltételeket az egyenetlenkedő hatalmak közöl azon féllel szemben, mely abba nem egyezne bele, szükség esetében fegyveres erővel is kiviszi. Az illető feltételek, melyek többek közt minden hajónak a fekete tengerre leendő szabad kiszállását követelik, az orosz pártfogóság minden további módjait kizárják, erős garantiával vevén körül a görög vallás és követőinek jogait és szabadságát, végül is nem látszanak más eredményre vezetni, mint a czár elleni hadüzenetre. Mi a szerb-török complicatiókat illeti, Belgrádból 14-dikéről kelt közlemények után tudni akarják, hogy azok elintézetteknek tekintendők; a törökök az 1815. márcz. 10-diki szerződése értelmében minden szerbiai erősségekbe helyőrség fog rakatni, s a dunai török hadsereggel a kikötött 12,000 főnyi hadsereg fogna csatlakozni (?) A Murat-féle mozgalmak a két szicziliai királyságban nem csendesültek úgy le, mint itt ott hinnék, vagy elhitetni kivánnák. Az izgatott hangulat már versekben is kezd kitörni, melyek a két Sziczilia népeit felhívják, „hogy Murat király koronáját a porból felemeljék és az ő törvényes örökösének fejére tegyék.“ Páris, nov. 28. (reggel). A grenoblei polgármester egy rendelete Grenoble-ban,nov. 15-kétől kezdve a húsvágatási üzletet egészen szabaddá teszi. E rendeletnek alapjául a többek között az is szolgált, hogy az igazgatás első kötelességei közé tartozik a vevőknek lehetségessé tenni, miszerint az élelmi szükségletekhez lehető legjutányosabb áron jussanak. A hús magas ára mellett a nagyobb néposztály a fontos élelmiszert nélkülözni kénytelen , csak a szabad üzlet határozhatja meg a hús és egyéb élelmiszerek igazi árát. Páris, nov. 27. — A hírek, melyek ma a közönség figyelmét igénybe veszik, a császárnak Fontainebleauban való tartózkodása és Ázsiából érkező győzelmi értesülésekre vonatkoznak. Ez utóbbiak alaposoknak látszanak. Mi azonban a császárnak Fontainebleaubaii tartózkodását illeti, az utóbbi napok erre vonatkozó szóbeszédei egészen alaptalanok. Sem összeesküvést nem fedeztek fel ott, sem befogatások nem történtek, s a császár, ki sem nem beteg, sem pedig megsebesítve nincs, ma teljes egészségben csapatszemléket tartott. E hírekre egy következések nélkül maradt baleset, mely a császárt a vadászaton érte, s a körülő és Fontainebleau körül tett elővigyázatos intézkedések szolgáltattak alkalmat. Az idegenek a legnagyobb pontossággal inspiriáltatnak, s a kastély hivatalnokai rendelést kaptak , hogy ő felsége ottléte alatt semminemű látogatást a császári palotában ne fogadjanak el. A Constitutionnel-ben „Ausztria és Poroszország szerepe a keleti kérdésben“ czím alatt egy hosszabb czikk olvasható, mely azt szándékozik bebizonyítani , hogy mind a két más északi hatalomnak Oroszország hűbéresévé kell lenni, ha a czárnak sikerül Konstantinápolyi hatalmába kerülni. Mindkét hatalmasságot felhívja azért, hogy csatlakozzék Anglia - és Franczia- országhoz, s ezekkel együtt kiáltson a czárnak: „Ne tovább“-ot. Oroszország a Constitutionnel véleménye szerint Csak akkor viheti ki terveit, ha Európa fel lesz osztva míg Európa egy, a czár — akár nem, akar — kénytelen önző terveiről lemondani. A „Constitutionnel“ figyelmezteti Angliát és Francziaországot azon veszélyekre, melyek őket fenyegetik azon esetre, de elnézik, hogy Oroszország karját Konstantinápolyig nyújtsa. Ez°e3etben nem lennének többé korlátok a német népek és az orosz kolosz között, mely már annyi nemzetiséget vett magába fel, mely lassan kint előre mozog, magát c3ak°8zomszédjai rovására nevelheti nagyobbá. Belgiu, Brüssel, nov. 28. Brabant herczeg ő királyi fensége tegnap esteli 6 órakor szerencsésen megérkezett Angliából. A herczegnő ő királyi fensége egy ideig még Viktória királynő ő felsége udvaránál maradand. Olaszország. Turin, nov. 24 A választási mozgalmak tegnapelőtt óta szünetben tartanak. A feloszlatott követkarara legbefolyásosabb vezetői ültek össze a választó comitekben, s a jelölteket írják össze. A követkamara régebbi baloldala, azon reményben, hogy a választások többségét saját nagyobb számától teendő függővé, elvált a mérsékeltebbektől. Brofferio, ismert ügyvéd, ki rendesen a legszélsőbb baloldal szólójának tolta fel magát, e conitéből kizáratott, s bajosan fogna az új kamarába megválasztatni, bármennyire is megfeszítse magát, hogy párttöredékét az egyház rendével egybeolvaszsza. Köztudomású dolog, hogy lapja , a „Voce della Libertá“ és az egyházrendi orgánumok egyetértőig oda munkálnak, hogy Cavour grófnak a választó-collegiumba való választatását meghiúsítsák. Ez utóbbi házában tegnap a legelőkelőbb szabadelvűek tartottak a választó comitének miniszteriális szellemben leendő alakítása tárgyában gyűlést, hogy a baloldali választó comitével egyetértésre lépjenek. A hivatalos „Gazetta Piemontese“ két sorban megcáfolja az „Armonia“ tudósítását, mely szerint a kormány a karthausi kolostorok feloszlatását elrendelte, s e rendeletét a franczia kormány reclamatiója következtében visszavonta volna. E rendnek feloszlatását Piemontban nem lehet most várni. Ma reggel óta Bonaparte Napoleon herczeg Turinban van. A király és genuai herczeg nagy kitüntetéssel fogadák őt , s tiszteletére a Mars téren tüzérség és lovasság felett tartottak szemlét. Napóleon herczeg innen Flórencz- és Rómába fog menni. A „Parlamento“ egy félhivatalos czikket tartalmaz, melyben áll, hogy a szardíniai kormány erősen el van határozva az egyházi reform útján tovább haladni. Szardiniában jelenleg 41 püspökmegye, ezek között 7 érsekség áll. A kormány azt óhajtja, hogy ezen püspökmegyék száma 7-re reducáltassék, mint ez Napóleonnak Felső-Olaszországban uralma alatt volt; azonban nem kívánja a 34 püspökmegye rögtöni feloszlatását, hanem csak czimzeteseik bekövetkezendő elhalálozásával lassankinti fusioját. Livorno, nov. 25. A „Manif. del Porto“ írja : Midőn tegnap esteli 8?4 órakor a város polgármestere, Luigi Fabbri ügyvéd, a városháztól lakába visszatérne, a ház kapujában egy ismeretlen és tőrrel fegyverkezett egyén rohant reá és megsebesité. A polgármester azonban űzőbe vette a menekült és segélyért kiáltott. Az orgyilkos az éj oltalma alatt megszökött. Azon pillanatban, midőn e merényletet elkövető, fekete köpenybe volt burkolózva, s homlokára egyike azon kalapoknak volt húzva,melyeket bizonyos párt alia pazienzának (türelem) nevezett el. E kalapot a futás közben elejte. A térszúrás nagy erővel volt a hátulsó bal nyakrésznek intézve. A téli öltönyök hiányában a Szúrásnak igen szerencsétlen következményei lehettek volna. A polgármester jelenlegi egészségi állapota nem aggodalmas. Az orgyilkosnak már nyomába jutottak. Spanyolország, Madrid, nov. 22. — A minisztérium nagy összeesküvésnek jutott hir szerint nyomába, melynek élén előkelő egyéniségek állottak. A parlamenti ellenzék a királyné betegágyi idejének leteltéig Narvaez, Espartero és Conchabel állandó helyettes kormányzóság felállítását akarja indítványozni, de a minisztérium nem fog beleegyezni. A minisztériumban történendő változások és hírek egyelőre alaptalanok. — Narvaez ma Lójába haza utazik, s Espartero folytonosan Logronoban van, sőt kétségbe is vonják, hogy a senatusban ülését elfoglalná. — A kamarában tegnap kijelentetett, miszerint az alkotmány változtatására vonatkozó tervezetek vissza fognak vétetni. Portugália- Lissabon, nov. 19. Ferdinánd király a kormányzó királynő halála után következő proclamatiót bocsátott ki: „Portugálok! Istennek tetszett ma (15. nov.) délelőtti fél tizenkét órakor II. Donna Mária királynőt, az én felette szeretett, és rendkívül tisztelt nőmet magához szóletni ; — roppant veszteség, mely engemet és kedves gyermekeimet a legmélyebb bánatba sülyeszti, s gyászér