Pesti Napló, 1854. június (5. évfolyam, 1268-1290. szám)

1854-06-07 / 1272. szám

ezést csendben minden előkészületeket megtesznek Bukarest odahagyására.Ezen tudósításhoz hozzá­teszik, hogy egy franczia hadtest Vidinnél át fog a Dunán kel­ni, s Kis-Oláhországba bevonulni. Fontos ok nélkül semmiesetre sem fogják az oroszok Bukarestet oda­hagyni. Moldvában az oroszok erősen dolgoznak Jassy megerősítésén, oly körülmény, mi bizonyosan nem igen gyaníttatja nagy győzelmi biztosságukat. Némi valószínűséggel gyaníthatni azt is , hogy az oroszokban a visszavonulás gondolatát Szilisztria ma­kacs ellenállásán kívül a sumlai nagy haditanács ered­ménye is ébresztgeti. A Síd szerint St. Arnaud ott fő­vezér minőségében szemlét tartott a csapatok felett s még az­nap maga elé terjesztete az összes jelentéseket a csatatér legkülönbözőbb pontjairól. Az ottani hadi értekezletben Dundas és Hamelin admirálok is részt vettek s Omer pasa azon előterjesztésére, hogy sikerült ugyan neki 3000 törzscsapatot Szilisztriába bele­lökni, de e vár mégis, melyet 1829-ben csak 18000 orosz ostromolt , most az orosz hadsereg legnagyobb része megtámadásainak 10—12 napnál tovább minden vitézség mellett is nem fog ellenállhatni, elhatároz­tatott Szilisztriát, vagy fölmenteni az ostrom alól, vagy az ostrom-munkálatokban meggátolni; e hadi terv kivi­telére az egész balkáni török hadsereg kiindult a síkla, így hallja a „Síd.“­­ Azonban mi mégis azt hiszszü­k, hogy a szerdár a legközelebbi napokban még nem fog támadólag föllépni. Ő be fogja várni, míg Szilisztria a legvégsőre nem jut s az oroszok sikertelen veszteségei gyakrabban ismét­lődnek, s néhány hétig még e várakozással nem fog el­késni. Ő a támadást akkor fogja megkisérleni, ha majd a segédcsapatokat tartalékokul maga mellett tudandja. A szövetségeseknek érdekükben áll időt nyerhetni, az oroszok minden sikertelen idővesztesége Szilisztria s Omer pasa áll­áspontja előtt reájuk nézve nyereség. A szövetségesek biztos helyen sokkal nagyobb mérvben erősítik magukat, mint ez elleneiknek lehets­éges, kik­nek sorait a fegyver és a kór egyformán gyéríti, s félre­­ismeren­tlen , hogy a nyugati hatalmak a legkomolyabb erőfeszítéseket teszik hatalmas erő kiállítására. Ezt ér­zik az orosz fővezérek is, s innen van, hogy mindinkább öszpontosítják magukat s visszavonulási vonalt bizto­­sítnak maguknak. Azonfelül a törökök oly helyzetben vannak, hogy még vereségükből is előny fejlődik ki, mert ha az oroszok a Balkán felé előre vonulnak, az ausztriaiak utánuk vonulnak. Egyébirá­t A franczia-angol haderők hadműködési mozdulatai­kat nem kezdhetik meg előbb — igyiz a „Sid“ — mig az alélelmezési bizottságok 100,000 ember számára a ruméliai és bolgár erületekben az élelmi kellékeket nem fedezték s a kormány­ 30,000 podgyászkocsit a h­adipodgyászok számára és 3000 előfogatos kocsit fel nem teremt. Azon hír, hogy egy 3800 francziából álló portyázó hadtest a császári sasokat Bazardzsiknál már kibontotta volna, nem valósul. Azonban P­á­r­i­s­b­a­n úgy tudják, hogy a szövetsé­ges segédseregek nem csak Drinápolyba fognak bevo­nulni, hanem azonnal a csatavonalba is be­állni. Ha Szilisztria egy 20,000-nyi franczia hadtest Tárnába megérkezéséig tartja magát, úgy ez lesz első haditénye a szövetséges hadseregnek. Napóleon hg állítólag kikérte magának a tiszteletet ez első expedi­­tióban részt vehetni. Azonfelül Vidin és Sumlába erős hadosztályok fognak érkezni. Különben a dunai csatatérről tudósítnak még, hogy máj. 28-án Brankovaninál ütközet fordult elő, melyben az oroszok vesztesége 500 halott és sebesült volt. A szlatinai hidat felégették. Egy krajovai tudósítás szerint az oroszok előkészületeket tesznek, az Olttóli visszahúzódásra. A törökök pedig az Olt melletti hely­ségekben pontosítják magukat össze, s az ország egyéb városaiban csak kis helyőrségeket hagynak. Néhány nap óta folyvást előőrsi csaták folynak az orosz és tö­rök portyázó csapatok közt. Iszkender bej nagyobbsze­­rű kémszemlét tartott s azt minden ponton fáradhatla­­nul űzi. 22-én egy gy. zászlóalj és 1 lovas osztály ágyékkal Prorostinál az Oltón átkelt , a Szlatinába ve­zető úton egész Retséig előre ment, hol az orosz előőr­sökkel összecsapás fordult elő, mely azonban csak rö­vid tartamú volt, miután a törökök ismét visszahúzód­tak. Az ágyúzást azonban Szlatinába jól meghallották. Azon hir, hogy a törökök Nikápolyt és Szisztovot elhagyták volna, vidini máj. 29-ki tudósítás szerint valótlan. Turtukai is 26-án még a törökök kezeiben volt. Az „Oest. Corr.“ távirati sürgönyei: N.-S z e b e n 4. A S B.‘ szerint az oroszok vesztesége a 28-ki roham­nál 186 halottat és 379 sebesültet tett ki. Gr. Orboit főhadsegéd egyetlen fiának szeme lövetett keresztül s életveszélyben forog. 27-én Turnu-Mogurellinál 4 orosz szakaszt 3 ágyúval körülvett 5000 török; 107 ember­nek sikerült az Oltón át megmenekülnie. Bukarest 2. Gr. Orioff Kalarasból Bukarestbe hozatott jobb ápo­lás végett. A „Times“ távirati sürgönye : Bécs, szerdán este. 27 én szilisztriái erélylyel védették. A hadműködések a dunai szigetekről a magas vízállás miatt fel voltak függesztve. A bombázás a várban tett ugyan károkat, de azok azonnal kijavíttattak. Az oroszok, a törökök ki­­vonatára megígérték, hogy a kórházakra a várban nem fognak lőni Orosz tudósítások szerint a törökök Turtu­­kait, Nikápolyt és Szisztovot elhagyták— mi azon­ban mint felebb láttuk hamis. — Egyéb Londonba ér­kezett távirati sürgönyök : Bécs, jun. 1. Bizonyosnak mondják, hogy az Oroszországhoz intézett ausztriai fel­szólítás, a dunai fejedelemségek elhagyására nézve, ul­timátummal egyenlő Szilisztriában 29-én még minden a réginél volt. — Sum­­a 24, Omer pasa, St. Arnaud és és Rag­an szemlét tartottak az itteni csapatok felett. Samyl győzelmet vívott ki az oroszok felett. — Isken­­der­beynek 22-én az oroszokkal Turnunál összecsapása volt, s jó sok foglyot küldött Kalafátra. Az indiai lapok megerősítik a Khiva és Orosz­ország közt kötött szerződvény iránti tudósítást, de nem nagy fontosságot tulajdoninak annak. Oroszország ezek szerint a khannak évenkint 10,000 thomant fizet, egy thoman 3*/4 ezüst rubel. A kabuli és bokharai khanok a csatlakozás iránti felszólításra még nem adtak választ. Éj­zaknyugati csatatér: S­­­e 11 i - b­ől jelenti az „Ostsee Zig“ . , Rigai 27-ki közlés szerint az ottani ki­kötő m­ég e napon is teljesen szabad volt, minthogy az az­előtti két napon három hajó befutott s egy pár hajó ki is indult. Az utoljára érkezett kapitányok jelenték, hogy angol czirkálókat nem láttak, úgy látszik, a flotta szük­­ségesebb lett a finn öbölben. Rigába 1200 doni kozák érkezett, kiket első napon az orosz kereskedőség ünne­piig megvendégelt. Ezek kis része Rigában marad, a többiek tovább mentek, a kurlandi part felett őrkö­­dendők. Sz.­Pét­erv­árról máj. 27-dikről írják . Három nagyherczegnő, a trónörökös és Konstantin nagy­­herczeg nejei, valamint az özvegy Leuchtenberg her­­czegnő és most „búcsúutat“ tesznek Treitzk kolostorhoz Moszkva mellett.­­ A „Jour­nal de Petersbourg“ egy jelentést közöl két kis orosz kereskedőhajónak a revali kikötő előtt történt elfogatásáról.­­ „Az angolok , úgymond a jelentés végül, más diadaljelek hiányában e zsák­mányt sem találák megvetendőnek, ők elvitték e jár­műveket, miután a szent képeket, melyek ezek fedél­zetein voltak, széttördelték s töredékeiket a tengerbe hányták, és most szedték azokat ismét össze a parto­kon. E tény méltó a félhold szövetségeséhez. FŐVÁROS! ÉS VIDÉKI ÚJDOHSÁGOK Budapest. ígéretet tettünk, hogy a magyar írók segélypénztára felől értesíteni fogjuk a közönséget, a mint több derék hazafinak ez ügy, ez eszme iránti lelkes rész­véte által azon kellemes helyzetbe fogunk tétetni, hogy ér­tesítésünk a teljesedés, a siker reményével érkezhetik a lelkes­­ magyar közönséghez. Ez idő elérkezett. Az eszmét, mit la­punk idei 6- ik számában indítványba hozánk, több tisz­telt nevű irő, több barátunk karolta fel, és élénk részvétük és jó akaratuk nem engedte, hogy szerény indítványunk nyom nélkül tűnjék le. B. Eötvös Józsefnél, Kemény Zs. Csengeri Ant, Lukács Móricz, Tóth Lőrincz, Gyulai Pál és Pompéry J. ez év apr. havának egy vasárnapján azon elvek felett értekeztek, melyekre a megérintett segélypénztárt lehetne alapítani. Értekezésük eredményei azon 15 pont­ból álló alapszabályterv lett, melyet holnap közlendünk e rovatban. A felemlítettek azon meggyőződéstől inditatva, hogy ez ügyben a kezdemény azon jeles férfiút illeti leg­inkább, ki becsülettel élt napjainak javát a magyar iroda­lom hasznára és emelkedésére fordítá , kihez biza­lommal tekint fel mindenki , kinek szivén fekszik az irodalom ügye , és inditatva azon meggyőződéstől, miként a sikernek egyik záloga lesz, ha az ügy hívéül képes lesz megnyerni azon lelkes férfiút, kinek öröme a hazafi áldozat és az emberszeretet művében telik. Ennélfogva, mint mai vezérczikkünk is említi, bizalommal járultak a fem­mlítettek gr. Teleki József ur ő exojá­­hoz a tudós társaság érdemdús elnökéhez és gr. Káro­lyi Istvánhoz ő mgához, kinek neve mindig az elsők kö­zött áll, hol a közügy áldozatkészséget kíván. És e két ha­zafi, kiknek nevét tisztelten említi a hon , teljes örömmel ölelték fel ez ügyet, hogy szellemi és anyagi erejük egész sú­lyával ez eszmének életet biztosítsanak és a hogánevök és érdemeiknek varázsa elhathat,rész­vétet gerjesszenek minden­ütt iránta. Az alapszabályok megerősítéséért és azok értelmé­ben, az e pénztár megalakítására szolgáló módok eszközlésbe ▼ételének megengedéséért,e két hazafi, több irodalombaráttal egyetemben a főméri, magyarországi cs. k.Hely­tartó­sághoz fo­lyamodást nyújtanak be. A közönség bizodalommal és nyu­godtan tekinthet e folyamodás eredménye elé, mert a ma­gas kormány többször tanusstá, miként a szellemi térem­ minden törekvést pártolja, ápolja. És hisszük, miként azon reményünkben, hogy, a nemzet ez ügyet is meleg részvét­tel fogadja, nem fogunk csalódni. E részvét jeleit Mátray G. ajánlatában, a győriek jan. 11-kén rendezendő hang­versenyében feltalálhatjuk. E pénztár alapjának gyarapí­tására fogna szolgálni a Szilágyi Ferencz úr által kiadandó 10 éves fordított franczia regénynek a nyomtatási költsé­gek levonása után maradandó tiszta jövedelme is. * Magán tudomásunk szerint a Garayárvák javára mai napig következő összegek gyűltek be : A cs. kir. rendőrség utján . . . . . 60 ft — kr. összesen tehát 9367 ft 17 kr. s ezen kívül az utóbbi szerkesztőség utján 15 arany, 6 darab ezüst tallér, 2 darab huszas. Ide nem értendők azon adakozások, melyek e lapok szerkesztőségén kivül akár más szerkesztőségek, akár magánosok által a család napi szükségére egyenesen özvegy Garayné asszonysághoz intéz­­tettek. Szívből óhajtanék, hogy a család biztosítására szánt tőke legalább 10 ezer pengő forintra kiegészítetnék. E tekintetben mi még a közrészvétet kimerítve nem hisszük,­­ annálfogva óhajtásunk teljesülését reményl­jük is , de egyszersmind a derék árvagondnok úr­hoz , s ennek útján az érdemes árvabiztossághoz azon hazafial szíves kérelmet intézzük, miszerint e fényes nemzeti sommát az árvák jövőjének biztosítására földbir­tokba fektetni szíveskedjenek, mi a legfelsőbb árvaügyi utasításokban is indikálva van. Kívánatos és méltó lenne ez azért is, hogy Garaynak unokái egy kis részecskéjén azon földnek, melynek birtokához a magyar faj virulása kötve van, a nemzeti fény és országos jóllét érdekelt támaszai lehessenek, s apjuk diszes nevét, mint uj törzset, a hon szent hantjaiban hosszú időre s egy derék ivadék számára meg­gyökereztetni képesek legyenek. — A f. hó 5-kén végbement harmadik lóverseny eredménye: (röviden) I. Hg. Lichtenstein Alajos dija 600 port. 1. Hunyady József gr. C­o­ra lova nyer­tes. 2. Kinsky Octáv D’Artagnan 1. 3-Hunyady József gr. Black Boy. 1. II Asszonyságok pálya­dija: 100 ar. 1. Nyertes Kinsky Octáv Martha lova. 2. Kinsky Oct. Irene 1. 3. Hunyady József gr. Galva­nism 1. III. Mezei gazdák versenye: a ver­senyzők nevét nem tudhattuk meg. IV. Eladó ver­seny 100 nr. 1. Hunyady József Melody 1. 2. Lichtenstein Alaj. Piano 1. 3. Auersperg herczeg Stella 1. V. Elegy verseny: 500 frt tétel: 1. Kinsky Octáv Zetal. 2. Hunyady József Ty­­­ph 1. VI. Handicap: Tétel 100 frt. Nyertes H­o­r­v­á­t Ed­mund lova. 2. Hunyady József gr. Julian 1. 3. Bat­­thányi István Deer­s Killer. VII. Sándor dij 100 arany 1. (ismételve is) Ritter tábornok ur, nevezé gr. Sternberg, The Oaks 1. (Holnap bővebben.) — Kende Kanut ur Czégéről a Garay - árvák részére 30 partot küldött, mely öszveg a küldő házánál egy családi ünnep alkalmával gyűlt egybe a ház barátai s a szamosközi lelkes hazafiak néhányainak adományaiból. Fogadják köszönetünket. — Fényes Elek (illetőleg Heckenast G.) előfizetést hirdet „O­r­o­s­z - t­ö­r­ö­k háború“ czímű hat füzetes munkára. A munka ára postán küldve 1 frt 30 kr. A füze­tekhez földabroszok s ütközeti térképek mellékeltetnek , a szöveghez pedig egy toldalékban történeti jegyzetek , ne­vezetest) diplomatiai okiratok fognak csatoltatni. — Birányi Ákos, miután a „Séták a kristály­p­a­l­o­t­á­b­a­n“ czimű munkára hirdetett előfizetés határ­ideje — jun. 15-re — közeledik, te­rvtartóit kéri, misze­rint az iveket a begyűlt előfizetési öszveggel jun. 15-ig Müller Emil könynyomdájába beküldeni szíveskedjenek. Ez alkalommal is figyelmeztetjük az ipariskolák tanárait és hallgatóit, valamint korunk óriás ipari haladásának bá­­mulóit, az iparosztály tisztelőit e munkára, mely a világ­­események közé tartozó londoni iparműtárlat emlékköny­véül és az ipar jelen állása felőli közleményül, rapportúl szolgáland. A munka hazai iparunk s viszonyainkra való tekintettel s kellő alkalmazással iratik. E téren szerzőtől, ki­haladásunkat az ipar mezején, s iparunk hiányait tanul­mányai és a magyar iparműkiállitásoknál nyert tapaszta­latok után ismeri, csak jót várhatunk. — Minden nap újabban igazolja azon tapasztalatunkat, miként a közönség részvéte az irodalom iránt nagyon emel­kedik. Ennek egyik jeléül jegyezzük fel, hogy Győrffy Gyula „Romvirágok“ czímű elbeszélő költeményeire az előfizetés szépen gyűl, örülünk, hogy e tehetséges, napon­kint jobban haladó ifjú költőnk iránt ily serkentő részvét mutatkozik. — A színházak rész szelleme elszabadult lánczár ét s mindenütt bajt okoz, hol ott nem áll a művészet geniusa, a becsületesség és az ügyszeretet. Panaszainkkal ennél fogva színházunk ügyei miatt nem állunk egyedül. Habe­­mus socios malorum. A bécsi józsefvárosi színház bajai felől derék levelezőnk soraiból értesülünk; a pesti német színház ellen is felszólal itt ott a panasz ; halljuk most mit mond a frankfurti „Namenlose Blätter“ czímű folyóirat a bambergi színházról : „Olvasóink — mond a frankfurti lap —jól ismerik már Fest-Löwe úr ne­vét, ki mint a bambergi színház igazgatója herostratusi hírességre tett szert. E jó urnák mellékneve addig „ra­gaszkodó“ volt, — most a gúny e nevet mással cse­rélé fel s Löwe urat Bambergben most a róka kereszt­­fiának nevezik. A „ragaszkodó“ elha­pta állását, le­mondott, elpusztult s most a zeneegylet hangjegygyüjtemé­­nyének őre lett évenkénti 150 tallérral. A jó ur, kit semmi nem birt megingatni, ki juhtürelemmel fogadta a lapok korholásait, ki füleit bezárta a közvélemény követelése előtt , kit lemondásra sok honorable gentleman hiába kényszeritett, ki nem gondolt azzal, miként a színháznál már a lámpagyújtogató sem becsüli, hogy ujjal mutat rá az utczagyermek is, kit a színház bonyolódó ügye lemondásra nem bírt, végre mégis elhagyta állását, hogy helyet adjon avatottabb, ügyesebb, lelkiismeretesebb igazgatónak, kiben nemcsak képesség, de jó akarat, de ügyszeretet, de becsü­letesség is legyen. És mi rendíte meg e jó úr szilárdságát, ki az első színészek egyikének Inselis József és egy kar­dalnoknak becsületet sértő bántalmait is minden elégtétel nélkül elviselte ? A ballet egyik tagjának Fuchs János­nak nem lábművészete, hanem kézi munkája, mi Löwe uramat a r­ó­k­a keresztfiává avatta. E jelenet után, Löw úr a Leseverein tagjai közöl is kit őrültet­vén, a pol­gármester úr közbejárására, elhagyta állását.“ Ennyit mond a czikk. Ebből láthatjuk hogy mindenütt van egy kis baj. ” Erdély marhakereskedői fölmentettek azon it-, és hidvámok fizetése alól, miket a török tartományokból visz­­szahajtott s haza vagy Magyarországba és a temesi bán­ságba terelt marháik után szoktak fizetni. E mentesítés a háborús viszonyok megszűntéig tart. — A jégverés ellen kölcsönösen bizto­sitó magyar egyenle­tnél, i. e. május 27-keig 356 fél biztosított értéke tett 336,370 pft. f. e. máj. 27-től junius 3-kaig 137 fél „ „ „ 124,020 „ Öszvesen 483 „ „ „ „ 460,390 pft. Közintézet. Nemzeti szinház. Június 5-dikén, pünkösd másodnapján, Munkácsy János ismert tündéres bo­hózata. Garabonciás diák, került színpadra, még pedig oly nagy közönség előtt, minővel mindig megelé­gednénk, valahányszor jóravaló, kivált eredeti drámát ad­nak. Vásári időre jobbat is lehetett volna ugyan kisze­melni eredeti magyar darabjaink közöl , de meg kell val­lani, hogy e darab, bár nyers látványosságával csaknem botránykoztatólag sérti a finomabb ízlést, mégis, mint jó példánya a német bohózat magyar visszatükröztetésének s még inkább mint a jurátusos korszellem reflexiója, még most is érdekkel bir. Tenyerestalpas életei a tömeget, gunynyal bővelkedő finomabb czélzatai a gondolkodóbb egyeseket gyönyörködteték. A czimszerepet Szerdahelyi adá, ügyesen, de apját, kinek ez egyik főbb szerepe volt, még el nem érve. Szentpéteri volt a részeges kántor, Te­lepi és Kovácsné a színészek, Miskolczi Julia Pergőné asszony, mindnyájan sikerült komikai hatással. Latkolczi­­nénktól nemes önmegtagadás volt a fiatal úri özvegy sze­repében fellépnie. Az újabb igazgatási rendszernek kö­szönhetjük, hogy a derék Réthynek két szerepet kellett eljátszania. Magyar tánczokat is láttunk, előadva a nem­zeti szinház tánczkara által, mely tánczkar csupa nőből áll. A lengyelen kivül a magyar tán az egyetlen táncz, melyben a férfi nagyobb ügyességet, szépséget fejthet ki, mint a nő, s nálunk most férfitánczos nincs. E különös előszeretet a nők iránt aligha van öszhangban a nemzeti színház érdekeivel. Azelőtt erkölcsi elfogultság nem engedi a nőket színpadra felléptetni, s a nők szerepeit is elálcrozott férfiak játszották; az olaszországi éne­ke­seknél még egy század előtt is inkább a férfiasság ellen követtek el gaz merényeket, csakhogy a nőt könnyebben lehessen helyettesítni. Ezen előítéletek hálistennek szét­oszlottak , de most már a nemzeti színháznál az ellen­kező kezd lábrakapni, s a férfiakat is nők helyettesítik. Szerény véleményünk szerint ez — nincs rendjén. — Ma szerdán adatik: Három óra egy helyett. Vigj. 3 f­elv. Telegraf. tudósítások. Prága junius 3. Öcs. kir. Fölségeik 4 órakor 33 perczkor legjobb egészségben érkeztek meg Prágába s a pályaudvartól az ünnepileg ékesített városon át a népesség lelkesült örömriadozása közt vonultak a csá­szári palotába, hol 5 óra 12 perczkor leszállni méltóz­­tattak. Holnap délelőtti 10 órakor ő Fölségeik Plesch­­kowitzba rándulnak, ugyanonnét még az­nap estre viszszatérendők. Berlin, junius 3. K­o­b­u­r­g herczeg ő fensége ide érkezett. Pária, jun. 3. A „Moniteur“ jelenti, hogy az egye­sült flottának egy osztálya Redut-Kale-t és Poti-t meg­szállotta s fegyvert és hadszerkészletet rakott le a cser­kesz parton. London, junius 4. A portugáli király tegnap Sou­­tham­ptonba érkezett. Paris, jun. 4. A „Moniteur“ jelenti, hogy Görög­ország ellen további rendszabályokat alkalmazni nem szándék. Magánosok által........................................ 385 ft 57 kr. Vasárnapi Újság szerkesztősége utján . . 57 ft — kr. Hölgyfutár „ „ . . 125 ft 34 kr. Divatcsarnok „ ,. . . 351 ft 43 kr. Budapesti hírlap „ „ . . 776 ft 54 kr. Pesti Napló „ „ . . 7610 ft 9 kr. A KIADÓTULAJDONOS EMICH GUSZTÁV SAJÁT NYOMDÁJÁBAN uri-utcza 8. sz. a. Berlin jun. 4. Gráf Berns­tor­ff váratik ide; rö­vid itt mulatás után Londonba menend. Legajabb posta. A csehországi helytartó távirati sürgönyei a belügymi­niszter ő excjához Bécsben : „Prága, jun. 4-dikén, d. e. 11 órakor . Felségeik d. e. 10 órakor a bubencsi pályaudvarból Pleskoviczba , ő felsége Ferdinand császár nyári lakába utaztak. — D. u. 8 órakor, ő cs. kir. Felségeik d. u. 7 órakor Pleskoviczból Prágába visszaérkeztek. Bukarest, máj. 27. Ha minden jel nem csal, már Nagyoláhországban sem lesznek sokáig az orosz csa­patok. Csendes de mégis észrevehetőig készületek lé­tetnek a visszavonulásra. Ennek nagy részben alkal­masint az ausztriai csapatok felállítása is oka. Hozzá­járul azonban azon körülmény is, hogy az orosz sereg aránytalanul felemésztődik.­­ Itt attól tartanak, hogy, ha az oroszok csakugyan kivonulnak Olahországból, a lakosságnál, ennek ellenséges érzülete miatt, nem igen örvendetes emléket fognak hátrahagyni. Az igazgató­tanácsban ugyanis indítványoztatott, hogy az öszves oláh militia az orosz seregbe kebeleztessék. De bármily hó­­dolatosnak mutatkozott is eddig az igazgatótanács, mégis hallani, hogy ez ellen nehézségeket emel, mert az iránt semmi kétség sem forog fen, hogy az oroszok, ha kivonulnának, a bekeblezett militiát bizonyosan kivin­nék magukkal az országból. Lesz-e sikere az igazgató­tanács ellenszegülésének, alig hihetni. Legújabb a csatatérről. Ma reggel 9 fél órakor a következő magán távirati sürgönyt vettük Orsováról reggeli 6 óráról : „A sumlai főhadiszállásról Új-Orsovára érkezett futár­ tudósítás szerint az oroszok Szilisztriát 29-én háromszor, mindannyiszor 10,000-nyi erővel megro­hanták, de ugyanannyiszor vitézül vissza is vezettek. Veszteségük 1500 halott, és 2000 sebesült; egyszers­mind tömérdek fegyverzet esett a törökök birtokába. A harcz heves és elszánt volt mindkét részről, s azért foglyokkal egyik fél sem dicsekedhetik. „A gabna-kivitel az orosz birodalomból az ausztriai kincstári szükségletekre meg lön engedve, magáno­sok pedig biztatásokat nyertek. „Azon tegnapi hír, hogy Ruszjuk elesett, hihetet­len. Iszkender bej Szlatina ellen vonul.“ Újabb tudósítások szerint az oroszok Szilisztria ellen 30, nagyobb erővel megújították erőlködéseiket, de a törököknek heves és ügyesen és pontosan szórt kar­­tácstüzelése elől ezúttal is tetemes veszteség után visszavonulni kényszeríttettek. A várőrség készen állt a kirontásra, de mely az orosz támadó hadoszlopok, az orosz zárló csapatok bal szárnyának teljes megvereté­­sénél fogva mint nem szükséges elmaradt. Az oroszok a sokszerű­ kemény leczkék után, melyeket a török tü­zérség, s a török katonának főleg sáncz mögött kitartó vitézsége által kaptak, úgy látszik felhagytak Szilisztria megrohanásának gondolatával, ők részben eddigi had­állásaikat elhagyták s a török ágyuk lőtávolán túl hú­zódtak. A bombázás megszűnt , azonban a bezárlás folyvást tart. A következő bukaresti jun. 3-ai tudósítás némi­leg ellenkezik ugyan a felebbi tudósításokkal, de az oroszok eredménytelen erőlködéseit ez is bizonyítja. A tudósítás így szól: „Szilisztria külerősségeit az almandii után az oro­szok ismét odahagyták. Az erősségeket elrontották. A sebesülteket Sloboziába szállítják. Jun. 2-a óta a vár teljesen be van zárolva. Uj roham 28-ka óta nem in­téztetett. 30,000 orosz a Bazardzsik felé vezető útón mozog, hol az Albrecht főherczeg orosz dzsidás és egy gyalog ezred áll.“ — A „Kr. Zig“ máj. 22-ről írja, hogy a hid, melyet az oroszok Kalaras alatt ütöttek, tüstént befej­eztetése után ismét szétromboltatott s a rajta álló legtöbb csa­patok elvesztek; a halottak közt van Kotzebue tábor­nok fia is. — Az „Ind. beige“ szerint Forey tbk máj. 26­-án 3000 embert a Pyraeusba partra szállított, s aztán had­osztálya maradékával tüstént Gallipoliba tovább indult. Üzleti tudósítások: Pest jun. 2. A Gabnaüzlet egész hét lefolyta alatt élénk, körülbelől egyenlő árakon, ösz­vesen legalább is 80,000 mérő mindennemű gabnafaj kelt el, leginkább kisebb részletekben, még pedig búza: 20, 000 m. — Árpa és kukoricza: mindenikből 15, 000, kétszeres­ zab-és kölesből egyenkint mint­egy 10,000 m. — Gyapjú az eddigi árak mellett; a piaczon kevés készlet; remélik, hogy az ünnepek után új szállítmányok érkez­endnek, s az üzlet ismét élénkebb leend. Kenderre nézve a forgalom igen korlátolt, miután a ren­des vevők nagyobb része az ünnepek miatt meg nem ér­kezett. Egyébiránt az árak szilárdak. Nyers apathini 22 f. hegy- kender 30 f. mázs. Készlet alig 1500 m. Bor­sa e s­z . foka 43 kr. hordó nélkül. Gabonaár: pengő pénzben. Szeged, máj. 31. — Búza: bánsági (84 fontos) 6 f. 20 kr. Kétszeres: 5 f. 18 kr. pozs. m. ___________Wrcwi börze junius 6 ról. (Távirati közlés.) P . a r. Amsterdam 100 tál. ....... — Augsburg...........................................................135% M. Frankfurt 120-ért ....... 134 Statuskötelezvény 5).................................. ISOVs dto 4K. ................................. 77 1839-ki sorsjegyek 250 fto................................. 1834-ki * 500 fto*..............................227 Bankrészvény darabja............................ 1232 Éjszaki vaspálya oszt...........................................2145 Dunagőzhajózási részvény...................... 568 London 1 ft sterlingért................................. 13.4 Dunavizállás. (Junius 6-kán) 7', 7 ', 0'" 0 fölött. Bécs, jun. 3. Arany,61/­. Esősz: 35. Felelős szerkesztő: TOROK JÁNOS­ Eladó ménes. Méltóságos gróf Mikes Károly urnak egész ménese, mely áll 22 darab anyakanczából, 58 darab 4, 3, 2, és 1 éves csi­kókból, folyó évi julus 29-én Kolosvárt, az or­szágos lóvásár alkalmával, közárverés utján el fog­nak adatni. Előre is értekezhetni felettök Sz. Fe­­nesen a tulajdonos gróf úrral, vagy Kolosvárt An­­talfi Ferencczel , belső Monostor utcza 188. szám alatti háznál. 1295 1—3

Next