Pesti Napló, 1854. augusztus (5. évfolyam, 1317-1342. szám)

1854-08-02 / 1318. szám

niszter Soutzo Károly a király parancsára is nevében biztosított, miszerint a kormány a fölkelést támogatni fogja; hogy a nyugati hatalmak annak kedveznek, hogy nevezetesen a német hatalmak „relations de parentés“-jök kedvéért azt anyagilag támogatni fogják,hahogy a nyugati hatalmak a harcz iránti nézeteiket megváltoztatnák, végre, hogy a kormánynak több milliói vannak kezében, mi legvilágosb bizonysága annak, hogy a testvérek felszabadítása s Görögország nagyobbodása forog kérdésben. A forradalom szerencsétlen kimenete az áruló kormánynak adható fel, mert eleitől fogva az egész hatalmat magában akarta öszpontositni s ezért egyedül egy európai hatalomra támaszkodott. A létező pénzek a kormány teremtményei közt osztattak fel, kik egyáltalában minden kiesség nélküli, az országban nem ismert személyiségek: — őket (aldlirtakat) cserben hagyták. S miután most sok család sínylik nyomorban, azt kérik aldlirtak, hogy pontosan vizsgálják meg, honnan jöttek a pénzek, kiknek osztattak ki, s még mennyi maradt meg, hogy azzal azokon lehessen segitni, kik a kormány hívását híven követve, most a kétségbeesés martalékai. — Ezen kérvényt, mely mindenesetre többet tartalmaz mint az egész angol kékkönyv, a kormány a király elé terjeszté, ki azonban vonakodott, azon pénzekről felvilágositást adni. Ő még mindig húz pénzeket Oroszországtól. Egy párisi görög ház látja el ez ügyet s e pénz nagybani vesztegetésekre fordittatik. Amellett az államkincstár ki van merítve; a fegyvertárak üresek; az ügyek panganak Mi legyen ily körülmények közt az ország pénzügyeiből ? E. C. Duma fejedelemség Bukarestből, jul. 25-től az „Oest. Corr.“ következő magántudósitásokat kapott:— Az orosz czár ősige segédtisztje, Adlerberg tegnap ide érkezett s haladék nélkül Gortsakoff hghez ment, kinek kétség kivül fontos megbízásokat hozott az orosz udvartól, úgy hiszik, hogy ennek békés jellemet tulajdoníthatni s azzal a dunai fejedelemségek oly sokszor említett kiüríttetését is összeköttetésbe hozzák. Ez örvendetes hírrel szemközt eltűnik azon más oldalról felmerülő aggodalom, hogy Gortsakoff hg újabban rendeletet kapott, a törököket hatalma egész súlyával a Dunán át visszaűzni. Egészben nyugvás létezik a két működő hadsereg mozgalmaiban. A törökök Sloboziában elsánczolták magukat és ép oly kevéssé látszanak védő állásukból kilépni akarni, mint az oroszok támadásra átmenni. — Szlatinába némely erősítő zászlóaljak mentek. Oroszország. Sz. Pétervárról jul. 19 Jól írják egy nyugati német lapnak : „Mi egyszer ismét magas paripára ültünk. Miért? Ezt tudná a jóisten. De a czárnak Kronstadtból visszatérte után több bizalmat nyertek, mint mennyit a szerény, de tapasztalt Riccard kifejezni merészelne. A sietve összeszedett tengeri védelem igen különös módon feltétlen bizalmat gerjeszt. Az emberek, többnyire halászok, hajósok stb. a Ladoga taváról, kik úgyis eléggé el vannak látva amulettekkel, a prímástól számos bronz és ezüst orosz szentképeket kaptak, melyek közül majd minden naszád bír egyet. A haute volée voltairianusai, s ezek ők többnyire, tudják ugyan, hogy hányadán vannak ez adományokkal, az orosz szentek csodás utalmával, de legfelsőbb helyen az ily serkentéseket pártolják. Menczikoffág Szebasztopolban ül a dolce far niente édes ölében, s az ottani társaságnak mindenféle időrövidítő mulatságokkal szerez szórakozást. Ehez járult újabb időben a Krimiában partra szállás lehetősége. A félsziget ennélfogva nem rég a katonai gyarmatok lakosait volt kénytelen fölvenni, kik a tatároknak ama missiot, a padisah s az elpártolt nyugati hatalmak ellen küzdeni, annál érezhetőbbé teszik, miután utolsó évben a Krimiát általános élelem- és ablakhiány látogatta meg. Mindamellett ott sokat gúnyolják az egyesült flották ides tova tett járatait. Hadi mozgalmak Délkeleti csatatér: Bukarestből jul. 27-dikről következő távirati sürgöny érkezett : „A Fratestinél állt egész orosz hadsereg nagy sietséggel vonul Bukarest felé vissza, üldöztetve az Omer pasa parancsnoksága alatti törökök által. Itt páni félelem uralkodik.“ Bármily meglepő is első pillanatra e tudósítás, mégis az Oestr. Corr. jul. 26-ki bukaresti tudósítása ily esetleget kilátásba helyzett, mondván, mikép : „Fratesti haladéktalanul el fog hagyattatok“ Azonfelül ugyan e lapnak jul. 25-diki fönt olvasható magántudósitásai is mintegy ily eshetőségre készülnek elő, Adlerberg tbb főhadsegédnek a főhadiszállásra érkeztét a visszavonulás iránti kilátásokkal horvát összeköttetésbe. Azonfelül tegnap a bécsi börzén is azon hír keringett, hogy az oroszok a Pruth mögé vonulnak vissza. Gortsakoffag állítólag meggyőződött volna, hogy a törököket csak roppant áldozatokkal lenne képes állásaik és lánczolataikból kivetni. Azt pedig, mennyi befolyásuk van a diplomatiai alkudozásoknak, politikai combinatiók és számításoknak, továbbá a Krimia fenyegetett megszállása megelőzésének ezen habár még nem bizonyos, de nem valószínűtlen esetlegre, megítélni még kissé korai lenne. Vagy talán mégis e visszavonulás a törökök előhaladásának lenne következménye ? — ezt sem állíthatni bizton, miután mint bukaresti jul. 23 ki tudósítások állítják, az e napi táviratilag nagyobbszerű csatának híresztelt esemény csupán egyszerű állásfoglalásra olvad le, mely a már megtörténtnek mondott eseményt csak előkészítendő vala. Az emlitett tudósítás t. i. igy szól : „8000 török Paraipani és Gyurgyevoból tegnap egy órányira közeledett a fratestti orosz álláshoz s ott állást foglalt. Az orosz előhad Annepülok alatt Fratesti előtt csatarendbe állt fel. Kalugereniből a Solmonoff hadosztály s az ott létezett csapatosztályok, valamint számos tábori lövegek Fratestibe rendeltettek. Azon reményben vannak, hogy a törökök meg fognak állni s csatát elfogadni, kivált miután tudva van, hogy Omer pasa és Napoleon hg Gyurgyevoban vannak. Más tudósítások azonban azt mondják, hogy Gortsakoff hg e napon ép oly szerencsétlen kémszemelést tett mint 16 és 19-kén, minél fogva az orosz főhadiszálláson komoly aggodalmak támadtak, váljon a mostani álláspont ily körülmények közt tartható-e ; kivált miután a Liprandi hadtest a törököknek Turnu és Szisztovból történő előnyomulása folytán veszélyben forog, s mint az Oest. Corr. is mondja felebb, némely zászlóaljakat kellett erősítés végett Szlatinába küldeni. Bukarestben is meg vannak győződve, hogy a jelen álláspont megtartására nem lehet gondolni, de mindamellett is úgy hisszük még nagyon merész dolog lenne, úgy mint a bécsi börzei hír rebesgeti, azt következtetni, hogy az oroszok már a Pruth mögé végkép visszavonulnak. A jelen helyzet parancsolja Gorzsakoff hgnek, hogy rendes visszavonulásra gondoljon, még pedig olyanra, mely neki lehetségessé tegye, oly állást foglalni, melyből aztán a szükség szerint vagy a Bukovina, vagy a dunai vonal, vagy Besszarábia felé fordulhasson. Azon hír, hogy az oroszok a fejedelemségeket teljesen kiürítik, úgy látszik onnan keletkezett, hogy a Moldvában a Tirgu Opusui táborban állott csapatok az utolsó napokban parancsot kaptak a krímiai hadtest erősítésére Besszarábiába indulni. S valóban úgy látszik, mintha azon legújabb hadműködéseknek, melyeket némely hajói az egy flóráknak a dunai torkolatoknál kivittek, nem csak ama czéljuk lenne, a Dunát megnyitni, hanem az oroszok által Besszarábia hosszában állított erősségeket is szétrombolni, mint ez legújabban ismét két erősséggel a Kilia torkolatnál történt. Az angol-franczia csapatoknak oláh földön megjelenéséről semmi határozottabb tudósítások nem érkeztek ; az angol csapatok kis része jul. 24-én Oltenitzánál átkelt ugyan a Dunán, s csak e nap vagy legfölebb a következő napra várták nagyobb angol csapatoknak a Duna mellett megjelenését, azonban a segédcsapak egy része mindig Várnában fog maradni, mert úgy látszik a nyugati hatalmak szándéka, több árkodó pontot a Feketetenger partjain kezekben megtartani. Ép ezért e pontokon az egész törökséget európailag civilizálják, s ép most ütik ki a póznákat a távirda számára, mely 6 hét alatt Várna és Sumla közt készen fog állni. A dev nói angol táborból különben vannak tudósítások 13-ról. Ezek szerint a hangulat a tisztek és katonák közt sehogy sem valami emelkedett. A hadsereg csakúgy beleunt a hosszas várakozásba, mint az európai közönség. Legjobban belátta ez, hogy a török fegyverek vívmányaihoz még semmivel sem járult. Szebasztopol megtámadtatását szinte őrültségnek tartják. A tábornokok azt mondják, hogy a flotta ily expeditiora nincsen elkészítve; 2 esztendőre lesz szükség, hogy a szükséges eszközöket, a partra szállított elégséges szárazi haderőt az ellennel szemközt kiállíthassák. Beszélnek a roppant emberáldozatokról, melybe ily támadás kerülne, s mégis derék tiszteknek Gamla, Karleby, Rustsuk s a Szulinánál történt elveszéséről hallani, hol valóban csak kevés babért szerezhetni. Ily tudósítások a hadsereget és a flottát lehangolják. Képtelenség, úgymond a Times levelezője, azt mondani, hogy a katonák lelkesedve vannak, s égnek a vágytól, az oroszokat megfenyíthetni stb. Mindez nem igaz. Embereink sehogy sincsenek az oroszok ellen annyira felharagudva, mert még egy oroszt sem láttak. A csapatok egészken megunták az ily hadjáratot és egyhangúlag azt kívánják, hogy valami eldöntő csapás insettessék. Stambuli utolsó tudósítások szerint utóbbi napokban általában azt állíták, hogy nagy?- 'rau csapatok fognak Krimiába szállíttatni, de a mikorról semmi bizonyosat nem lehet hallani. Szebasztopolnak vizi s szárazi részről egyszerre leendő megtámadtatásáról beszéltek. Az ázsiai csatatérről Szambulba érkezett tudósítások sehogy sem hangzanak kedvezőn. A török és európai főtisztek viszákodásait most a J. de Const, megerősité ; a legnagyobb részt basibozukokból álló hadteste Szelim pasának Kutaisznál történt megveretése óta teljesen desorganizálva van s a Porta mindent elkövet, hogy ott jobb hadsereget állíthasson fel, a segédcsapatok Krimia elleni hadműködéseinek támogatása végett. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI UJDQH&AHO, Budapest Hogy az államkölcsönbeni részvét könnyittessék a külföldön tartózkodó ausztriai alattvalóknak, ezeknek, mint halljuk, megengedtetek az illető cs. kir. követségeknél s consulságoknál aláírhatni. — Azoknak, kik az alsóbb orvosi (úgynevezett sebészi) vagy a gyógyszerészi tanfolyamba lépni akarnak, az oktatásügyi minisztérium határozata szerint csak négygymnasiális osztályt szükséges végezniök. — Cziráky gróf ő excja, a főtörvényszék elnöke, szabadsággal hosszabb időre elutazott. — A magas helytartóság a pest-városi községtanácsnak a városi redouttépület felépittetése iránti tervét jóvá hagyván, az épület a régi felosztással fog romjaiból kiemeltetni t. i. a dunai rész tánczhelyiségül építtetik fel s a színháztérre hajló rész városi színházul hagyatván meg. Miután azonban a város jelen pénzereje az egész épület kiépittetésének eszközlésbe vételét meg nem engedi, egyelőre a tánczhelyiség felépittetése kezdetik meg, ez által a város pénztára részére jövedelmi forrás nyittatván meg s egy állandó nagy terem létesítése által a farsang élénkítése s az iparos osztály érdekeinek emelése eszközöltetvén. Azonban gyakorlati férfiak terve szerint a város,mint halljuk, hajlandó lenne a nagyterem felépíttetését egy részvényes társaságnak átengedni, mely azt a meghatározott feltételek mellett kellő diszszel és lehető legrövidebb idő alatt felépítvén, a várost egy rég nélkülözött és közszükséggé vált nagyterem birtokába és azon helyzetbe juttatná, hogy rendelkezése alatt álló tőkéjét az állami kölcsönre aláirt öszveg első részleteire fordíthatná e részlet öszvegben jövedelmező és idővel az épület többi részének kiépittetésére fordítható tőkét alapítván. — Egy szigetvári lakos felszólítást intéz az írókhoz egy körülbelül 540 000 betűből álló magyar regény német fordítása iránt. A kinek kedve van a csak betűszámilag megjelölt magyar regényt a német irodalomba átültetni, „E. I. P. Szigetvár“ jegy alatt futtajtsák ajánlataikat, követeléseket, valamint a munka elvégzésének idejét is az illetővel. Mi megváltjuk, kiváncsiak vagyunk megtudni, micsoda magyar regény lehet az, melynek német fordításáról Szigetvárt gondolkodnak, holott Pesten is alig jut évenkint egykét magyarkönyvnek a lefordittatás szerencséje. Annál többet — jót, de roszat is — fordítunk mi magyarra ! — Bogyai Rózsa k. a. kedves meglepetésben részesült, a megemlékezés és barátság megtsztelő jelét nyerve M e d o r ia részéről, ki Sinigagliából (a pápai birodalomból) énekesnőnk, az oly kedves Adalgisa részére arca képének legújabb kiadását küldé meg, ez arczkép alá az emlékezet és barátság meleg szavait és nevét írván.E tett a mint megtisztelő Bogya kisasszonyra, és oly jellemző a nagy művésznőre nézve, ki ily kitüntetésekkel, a rokonszenv ily jeleivel támogatja a kezdő művésznőt a választott pálya nehézségei között. — Megrovólag szóltunk már egyszer a dunai gőzhajózási társulat azon intézkedéséről, hogy a pesti és budai partok között vasárnap is csak két gőzössel tartja fen a közlekedést, holott ilyenkor 4 gőzös sem volna sok. A társulat nem gondol a közönség kényelmével, csak haszna legyen; úgy összetömik az embereket a hajón,hogy a néger rabszolgákat szállító hajókon is több helyök volt a szerecseneknek, mint vasárnap a „mulató“ népnek ily gőzhajón. Hanem hagyján, ha nem állíthat ki a társulat több ha-jót kettőnél, isten neki ! Akkor legalább legyen meghatá- rozva a személyek száma, kik egyszerre kényelmesen átszállíthatók, és e számon túl senkit fel ne vegyenek. Most úgy tesznek, mint a vidéki színtársulatok, ha szűk helyen felütött sátorukat nagy közönség látogatja meg. A pénztár nem szünteti meg befogadó működését, — lássa az illető hol kaphat vagy általában kaphat-e helyet ! — Tehát mégsem oly roszz az esztendő, mint tavaszkor sokan körtölgeték. Alsó-Bácskában gazdag a termés, a Nagy Kunságban is sokkal gazdagabb a tavaknál; Aradból ugyanezt írják. Esőhiányok és jégesések daczára tehát remélhetjük, hogy a drágaság is szűnni fog, mire már ezért is biztos kilátásaink lehetnek , mert a mindenfelé oly számos aláírások az új államkölcsönre kétségen kívül emelendik a papírpénz becsét. Minap jelentettünk volt a budapesti lánczhíd bevételét a gyalogátkelőktől folyó évünk hat első hava alatt; most kiegészítőleg tudatjuk , hogy az összes bevétel az átkelési dijakból e félév alatt 983,763 ftot s 35 krt tett, s igy középszámmal egy-egy nap jövedelme 5457 ft S 1509 krra tehető. Közintézetek. Iskolaügy. — Folyó hó 27- dikén tartatott meg a pesti gymnasiumban, délelőtt a féld délután az altanoda osztályaiban, számos becses úri és szakértő vendégek körében ez évi nyilvános vizsga , mely közöröm ünnepévé lett az érdeklett szülők, tanítók, fiatalság egyéb hő keblű barátira és a növendékekre nézve. A vizsgát a n.t.igazgató úr rövid beszéddel nyitá meg, melyben az igy intézett vizsgáknak czélját röviden előadván, a nyilvános megtiszteltetésben részt veendő é egyes tantárgyakból felelendő tanonczokat rendre fölszólitá. E rendben ismét az édesen zengő és lelkesen elszavalt magyar szónoklatok foglaltak első helyet, melyet a római classicus nyelven nem kisebb lelkesedéssel előadott műdarabok követtek , majd a kellő kísérletek által fölvilágosított éss a tisztelt közönségnek is érdekessé tett természettan, az ügyesen dolgozott mennyiségtani példák, valamint a természetrajzból az ásvány- és növényországnak bámulatos szüleményei, az általános történelem legérdekesebb szakai, a német nyelven a szavalmányok és az ógörögnek minden oldalról meghányt és kellő fénybe állított műdarabjai jöttek szőnyegre. Következő napon az angol és franczia nyelv vizsgáltatott. A fi leletek átalában oly kielégítők voltak, hogy a legszigorúbb bírálót is kielégíthetők. Az ifjak arczán is festve vala azon buzgalom, mely feleleteik talpraesésében szivök elégedettségét tükrözteté. A t. ez. vendégkar pedig örömérzelmek közt örvendett a hazának, melynek ily sok oldalulag kiképzett és jelesen kiművelt fiai lépenének jelen korunknak sokat igénylő viszonyaiba. — A vizsga alkalmával a t. ez.úri vendégek közt a nagy gymnasiumról ez évi tudósitvány osztatott ki, mely némi érdekes statisticai adatokon kivül igen fontos értekezést tartalmaz Schirkhuber Móricz tanártól, melyben a régiek ismeretköre öszhasonlíttatik a mostaniakéval. Ajánljuk ezen értekezést minden érdekeltek figyelmébe, mint nagy tárgyavatottsággal írottat, és olyant, mely bárkinek előbbi ítéletét, ha e tárgyban helyes volt, alaposságában megszilárdítani, — s ha talán tévedett, az igaz útra terelni képes. — Folyó hó 31 dikén e tanév ünnepélyes hálaadással záratott be, melynél az összes tanári kar és ifjúság jelen vala. Áldás működéseikre ! — Nemzeti színház. Jul. 31 kén, bérletszünetben, Aranyvári Emilia kiasszon, aTheatre lyrique első tánczosnője felléptetl és jutalom játékául, először: Annitha, az elrajdott ara. Ballett 2 felvonásban tánczokkal, csoportozatokkal, kifejtésekkel és viadalokkal. Szerzette és betanította Fridrich Lajos balletmester. Zenéjét szerzette Storch A. M. karmester. Ezt megelőzte : k . t. özvegy, vagy hűség a sirig. Vígjáték egy felv. Holbein után P. H. D. — Közönség szép számmal, kivéve a páholyokban. — A vígjáték jól ment, mint benne működő szinészeinktől méltán várhatók. — Az előadott hallétnek legjobb oldala az volt, hogy az egész bizonyos magyar szint nyert, mi a nemzeti színházban jelenleg ritkaság. Aranyvári Emilia kisasszony mellett leginkább tünteti ki magát azn két kis táncos, kik a „nevetséges polkát“lejtették. Ezek is, valamint a jutalmazott művésznő, koszorút s virágokat nyertek. Ma szerdán adatik:MONTECCHI és CAPULETTI PÁRT. Opera 3 felv. HIVATALOS. A belügyminiszternek 1854. junius 17-kén kelt kibocsátványa kiható Magyarországra, mely által a volt magán-földesuraknak az úrbéri kárpótlás lejárt járadékaira törlesztési fizetések engedtetnek. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1854. julius 16 k án kelt legfelsőbb határozványával megengedni méltóztatott, hogy a magyarországi volt magán földesuraknak az úrbéri kárpótlás lejárt járadékaira a földtehermentesitési pénzalapból törlesztési fizetések adathassanak, következő határozatok megtartása mellett: 1 §. A földtehermentesítési országos bizottmány föl van jogosítva, miszerint a volt magán földesúr folyamodása folytán az ezt illető úrbéri kárpótlás lejárt járadékaira törlesztési fizetéseket rendelhessen, ha a) a megszüntetett úrbéri adózásokért járó kárpótlásról a kiszabott bejelentés benyujtatott, s az elővizsgálatnál a további hivatalos eljárásra alkalmasnak találtatott; ha b) ezenfölül kétségtelen, hogy a folyamodó a bejelentés TÜB01ÁIT Si IR0DALOI. 88(241). R o m vi rá g 0 k. Ballada- románcz - és regefüzér. Irta Győrfi Gyula. Pest, 1854. Müller Gyula bizománya. Ára 50 kr. p.p. Annyi tisztán lyrai gyűjtemény közepett ime egy kötetke elbeszélő költemény. Magában véve örvendetes jelenség, mert lyránk talán igen is ellágyult a szivömledezésben. Jól esnék sóhajok helyett valami erősebb hang, az érzések ismétlése helyett az alkotó phantasia küzdelme. Szeretnénk borongani a múlton és lelkesülni az ősi dicsőség fényképein; szeretnénk kigyógyulni fásultságunkból, a tettek és események világából merítvén ösztönt és erőt újabb testdús közhasznú életre; szeretnénk kiemelkedni a szív önmagába sülyedéséből, az objectív költészet karjain,egy emelkedettebb pontra, hol a tágabb láthatár mozgalmas világa oszlassa ködbevesző ábrándjaink, elűzze démonaink, kibékítse meghasonlásunkat. Költészetünk még mindig gazdag az ifjúság szeretetre méltó hibáiban, délczeg erényeiben, de keveset nyújt a férfinak , egy nemzetnek, mely ifjúságából kilábalt, s mélyebb élvek után sóvárog. Győrfi Gyula költőink legifjabbika , s úgy látszik, hogy fejlődése legelemibb stádiumát éli. Költészete még csak annyit nyújt, mennyit a fogékony kebel mások műveiből önmagába olvaszt. Művein a reminiscentiák dallamai zendülnek meg s alig hangzik ki belőlők egy egy eredetibb hang. „Apafiné“ balladája Garayra emlékeztet, a „Sastoll“, „Kelmér“ Petőfire, az „Esti szél“ Tompára, „A bágyi menyegző" Kisfaludy Sándorra. Sőt néha öntudatlan vagy öntudatosan egész sorokat, rimeket vesz át, mint „Linczig János“-ban : „A várpadra egytől egyig“! Hangjából kirí a gőg — „A nagy zultán boszujától Rettegjetek pártütők.“ mint ,,Kelmér“-ben, hol Petőfi „Salgó“-jából három sort szóról szóra idéz, aluljegyzésben megnevezvén a forrást. Ez utóbbi naiv fogás mutatja, hogy mily hatalommal birnak Győrfi felett kedvencz költői , s költészetét nem annyira saját érzéseiből, az élet benyomásaiból meríti, mint olvasmányokból, s ezt elég őszinte nyíltan bevallani. Igaz, nem volt még költő, kire elődei vagy kortársai hatást ne gyakoroltak volna, csakhogy e hatást a valódi költői tehetség mindig saját egyénisége szerint dolgozza föl. Egyes gondolat, kép, sőt a hangulat sem utánzás vagy plagium még; mindig a compositiotól, a szellemtől függ. Ezért Győrfi reminiscentiái elnézhetők volnának, ha compositioiban mutatkoznék, ha nem is eredetiség, de több erő, s ha mindenek felett érezné a ballada lényegét. E körül térfogalmai vannak. Szerinte aballada esemény vagy történeti tény, melyet versekbe kell foglalni s kidiszitni pár hasonlattal, lyrai ömlekezéssel. Nem látszik érezni, hogy az eseményt, történeti tényt költői eszmének kell megelevenitnie. E költői eszme lehet jellemvonás valamely korról, vagy történeti személyről, mint Arany „Török Bálint“-ja ; emelkedett világnézet, mint Gőthe „Isten és Bajader“-e; egy nagy érzés vagy gondolat kifejezése, mint Garay ,,Kont‘‘-ja, Erdélyi ,,Szondi“-ja; egy idüli jelenet varázsa, mint Petőfi „Kis béres" e; egy adoma epigrammái éle, mint Schiller „Keztyű“-je; lélektani bepillantás, mint Vörösmarty „Szép Ilonkája“ s igy tovább. E költői magot Győrfi művei vagy egészen nélkülözik vagy helyette száraz morált nyújtanak , melylyel rendesen kezdi vagy bevégzi költeményét, mintha mondaná : ebből ez a tanulság. Ez utóbbiakhoz sorozhatok: „Három fészek“, „Bágyi menyegző.“ „Apafiné“-nak alapeszméje : a hölgy a férfi védangyala, de sem Apafiné, sem az esemény nincsenek oly költőileg rajzolva, hogy a gondolat önkénytelen fölébredjen lelkünkben. A „Három fészek“ a nagy világi élet ellen van írva, de a kakuk, mely a világfit, a tenglicz, mely a kaczért, a pacsirta, mely a hű és családias szivet képviseli, oly pedánsul festvék, hogy megszűnnek madarak lenni s elvesztik költői érdeköket.A,,Bágyi menyegző“ alapeszméje: magyar és férfiú csak az lehet,ki honának törvényit s a hölgyeket tiszteli, holott inkább a vendégjog megsértése kínálkozott volna alapul, de ha már a költő mást akart kivinni, a szenvedélyek indokait kellett volna használnia, mert csak ez az, mi megindítja szívünk. A „Hunyady vezérbotja“, „Bebek István“, „Linczig János“, „Fogarasi alkudozás“,,Holczmányi kartácsok“ „Czenki rom“, száraz krónikák. „Kelmér“ szétfolyó ábrándkép néhány szép lyrai sorral. „Egy asszony két füllel“, „Utolsó Ungler -leány“ czimüekben hiányzik a humoros felfogás és epigramnai él. Legköltőibben van felfogva s bevégezve a „Kötelesség és szerelem“ csak a kidolgozás darabos és biztosság nélküli. A „Sastoll“ és „Esti szél“ czíműekben egyes szép helyek és fordulatok nem pótolják azon naivitás és játszi phantasia hiányát, mi nélkül az úgynevezett madár- és virágregék nagyon prózai gyermekeskedések. Egyébiránt az egész genre kevesebb költői becseset bsz, mintsem megérdemlené a költői erő oly pazarlását, mint az nálunk divat. Legsikerültebbek a románczok. „A Pásztor furulyája“ leszámítva a második strófa nem elég szabatosságát, kedves idül szép. A „Szent Gellértről“, „Dunaparthoz“ czimilekben eredetibb színben jelen meg a költő s tehetségének félreismerhetlen jeleit adja. Mi a formát illeti, az nem áll újabb baladáink színvonalán. A valódi balladás menet, mely csak körrajzot ad s művészi szaggatottságával hat, az ódon zamat, 3 eredeti magyar rythmus, melylyel Arany s Erdélyi anyngi szerencsével küzdöttek meg, mind hiányzanak, a nélkül, hogy bennök valami újabb sajátságot fedezhetnénk fel, mint a régi szónoki áradozást. A technikában szerző gyönge, hibás rim és assonánezokban nem szűkölködik, valamint nyelvhibákban sem, sem azon prózai kifejezésekben, mik a roszul értelmezett egyszerűség kifolyásai s igen gyakoriakká kezdenek fajulni. Például : Egy tüzes csók csattanása, del felséges a hatása. 1ár a 11 an feláldozással halhatatlan érdeme. A ezét vesztett társaságban szörnyű nagy lesz a zavar .V. Szabadjon pár nyelvhibát is kijegyeznem : Az én dalom............... Hogyha nem tud is szép varázs hangot adni, Legalább mily tiszta érzelem van ebben (benne) Másutt : De én meggátolom s Hogy fejedelmi sas lesz (legyen) A holló egykoron1. Győrfi fejlődésének még első stádiumát éli s este sokkal alkalmasabb tért nyújtanak s divatlapok hibjai, mint önálló füzetek. Ezeket nagyobb igénynyel veszi az ember kezébe s nem elégszik be a tehetség néni jeleivel, hanem határozott költői egyéniséget ker"".. Vajha ezt meggondolnák mások is és ne sietnének kivében aratni le gabonájukat. Gyulai Pál: Magyar könyvészet. 281(510). Számitástan (Arithmetica.) Alsó gymnasiumok számára irta dr Mecník Ferencz, cs. sir. i ikolaügyi tanácsos és népiskolafelügyelő. A negyedik kiadás után fordította Szász Károly, tanár. Második rés . : a III. és IV. osztályok számára. Pest, 1854. Heckentar Gusztáv sajátja. 8-rét. 125 l. (Ára 30 pkt.)