Pesti Napló, 1854. augusztus (5. évfolyam, 1317-1342. szám)

1854-08-02 / 1318. szám

niszter Soutzo Károly a király parancsára is nevében biztosított, miszerint a kormány a fölkelést támogatni fogja; hogy a nyugati hatalmak annak kedveznek, hogy nevezetesen a német hatalmak „relations de pa­­rentés“-jök kedvéért azt anyagilag támogatni fogják,ha­­hogy a nyugati hatalmak a harcz iránti nézeteiket meg­változtatnák, végre, hogy a kormánynak több milliói vannak kezében, mi legvilágosb bizonysága annak, hogy a testvérek felszabadítása s Görögország na­gyobbodása forog kérdésben. A forradalom szeren­csétlen kimenete az áruló kormánynak adható fel, mert eleitől fogva az egész hatalmat magában akarta öszpontositni s ezért egyedül egy európai hatalomra támaszkodott. A létező pénzek a kormány teremtmé­nyei közt osztattak fel, kik egyáltalában minden k­ies­­ség nélküli, az országban nem ismert személyiségek: — őket (aldlirtakat) cserben hagyták. S miután most sok család sínylik nyomorban, azt kérik aldlirtak, hogy pontosan vizsgálják meg, honnan jöttek a pénzek, kik­nek osztattak ki, s még mennyi maradt meg, hogy az­zal azokon lehessen segitni, kik a kormány hívását hí­ven követve, most a kétségbeesés martalékai. — Ezen kérvényt, mely mindenesetre többet tartalmaz mint az egész angol kékkönyv, a kormány a király elé terjeszté, ki azonban vonakodott, azon pénzekről felvilágositást adni. Ő még mindig húz pénzeket Oroszországtól. Egy párisi görög ház látja el ez ügyet s e pénz nagybani vesztegetésekre fordittatik. Amellett az államkincstár ki van merítve; a fegyvertárak üresek; az ügyek pan­­ganak Mi legyen ily körülmények közt az ország pénz­ügyeiből ? E. C. Du­ma fej­edelem­ség Buk­a­restből, jul. 25-től az „Oest. Corr.“ következő magántudósitásokat kapott:— Az orosz czár ő­sige segédtisztje, Adlerberg teg­nap ide érkezett s haladék nélkül Gortsakoff hghez ment, kinek kétség kivül fontos megbízásokat hozott az orosz udvartól, úgy hiszik, hogy ennek békés jelle­met tulajdoníthatni s azzal a dunai fejedelemségek oly sokszor említett kiüríttetését is összeköttetésbe hozzák. Ez örvendetes hírrel szemközt eltűnik azon más ol­dalról felmerülő aggodalom, hogy Gortsakoff hg újab­ban rendeletet kapott, a törököket hatalma egész sú­lyával a Dunán át visszaűzni. Egészben nyugvás léte­zik a két működő hadsereg mozgalmaiban. A törökök Sloboziában elsánczolták magukat és ép oly kevéssé látszanak védő állásukból kilépni akarni, mint az oro­szok támadásra átmenni. — Szlatinába némely erősítő zászlóaljak mentek. Oroszország. Sz. P­é­t­e­r­v­árról jul. 19 Jól írják egy nyugati német lapnak : „Mi egyszer ismét magas paripára ültünk. Miért? Ezt tudná a jóisten. De a czárnak Kronstadtból visszatérte után több bizalmat nyertek, mint mennyit a szerény, de tapasztalt Riccard kifejez­ni merészelne. A sietve összeszedett tengeri vé­delem igen különös módon feltétlen bizalmat gerjeszt. Az emberek, többnyire halászok, hajósok stb. a Ladoga taváról, kik úgyis eléggé el vannak látva amulettek­kel, a prímástól számos bronz és ezüst orosz szentké­peket kaptak, melyek közül majd minden naszád bír egyet. A haute volée voltairianusai, s ezek ők több­nyire, tudják ugyan, hogy hányadán vannak ez adomá­nyokkal, az orosz szentek csodás utalmával, de legfel­sőbb helyen az ily serkentéseket pártolják. Menczikoff­ág Szebasztopolban ül a dolce far niente édes ölében, s az ottani társaságnak mindenféle időrövidítő mulatságokkal szerez szórakozást. Ehez járult újabb időben a Krimiában partra szállás lehető­­sége. A félsziget ennélfogva nem rég a katonai gyar­matok lakosait volt kénytelen fölvenni, kik a tatároknak ama missiot, a padisah s az elpártolt nyugati hatalmak ellen küzdeni, annál érezhetőbbé teszik, miután utolsó évben a Krimiát általános élelem- és ablakhiány láto­gatta meg. Mindamellett ott sokat gúnyolják az egye­sült flották ide­s tova tett járatait. Hadi mozgalmak Délkeleti csatatér: Bukar­estből jul. 27-dikről következő távirati sürgöny érkezett : „A Fratestinél állt egész orosz hadsereg nagy sietséggel vonul Bukarest felé vissza, üldöztetve az Omer pasa pa­rancsnoksága alatti törökök által. Itt páni félelem ural­­kodik.“ Bármily meglepő is első pillanatra e tudósítás, mégis az Oestr. Corr. jul. 26-ki bukaresti tudósítása ily eset­leget kilátásba helyzett, mondván, mikép : „Fratesti ha­ladéktalanul el fog hagyattatok“ Azonfelül ugyan­ e lapnak jul. 25-diki fönt olvasható magántudósitásai is mintegy ily eshetőségre készülnek elő, Adlerberg tbb főhadsegédnek a főhadiszállásra érkeztét a visszavonu­lás iránti kilátásokkal horvát összeköttetésbe. Azonfe­lül tegnap a bécsi börzén is azon hír keringett, hogy az oroszok a Pruth mögé vonulnak vissza. Gortsakoff­ag állítólag meggyőződött volna, hogy a törököket csak roppant áldozatokkal lenne képes állásaik és lánczo­­lataikból kivetni. Azt pedig, mennyi befolyásuk van a diplomatiai alkudozásoknak, politikai combinatiók és számításoknak, továbbá a Krimia fenyegetett megszál­lása megelőzésének ezen habár még nem bizonyos, de nem valószínűtlen esetlegre, megítélni még kissé korai lenne. Vagy talán mégis e visszavonulás a törökök elő­­haladásának lenne következménye ? — ezt sem állít­hatni bizton, miután mint bukaresti jul. 23 ki tudósítá­sok állítják, az e napi táviratilag nagyobbszerű csatá­nak híresztelt esemény csupán egyszerű állásfoglalásra olvad le, mely a már megtörténtnek mondott eseményt csak előkészítendő vala. Az emlitett tudósítás t. i. igy szól : „8000 török Paraipani és Gyurgyevoból tegnap egy órányira közeledett a fratestti orosz álláshoz s ott ál­lást foglalt. Az orosz előhad Annep­ülok alatt Fratesti előtt csatarendbe állt fel. Kalugereniből a Solmonoff hadosztály s az ott létezett csapatosztályok, valamint számos tábori lövegek Fratestibe rendeltettek. Azon reményben vannak, hogy a törökök meg fognak állni s csatát elfogadni, kivált miután tudva van, hogy Omer pasa és Napoleon hg Gyurgyevoban vannak. Más tudósítások azonban azt mondják, hogy Gortsa­koff hg e napon ép oly szerencsétlen kémszemelést tett mint 16 és 19-kén, minél fogva az orosz főhadiszállá­son komoly aggodalmak támadtak, váljon a mostani álláspont ily körülmények közt tartható-e ; kivált miután a Liprandi hadtest a törököknek Turnu és Szisztovból történő előnyomulása folytán veszélyben forog, s mint az Oest. Corr. is mondja felebb, némely zászlóaljakat kellett erősítés végett Szlatinába küldeni. Bukarestben is meg vannak győződve, hogy a jelen álláspont megtartására nem lehet gondolni, de mind­amellett is úgy hisszük még nagyon merész dolog lenne, úgy mint a bécsi börzei hír rebesgeti, azt következtetni, hogy az oroszok már a Pruth mögé végkép visszavonul­nak. A jelen helyzet parancsolja Gorzsakoff hgnek, hogy rendes visszavonulásra gondoljon, még pedig olyanra, mely neki lehetségessé tegye, oly állást fog­lalni, melyből aztán a szükség szerint vagy a Bukovina,­­ vagy a dunai vonal, vagy Besszar­ábia felé fordulhas­­son. Azon hír, hogy az oroszok a fejedelemségeket teljesen kiürítik, úgy látszik onnan keletkezett, hogy a Moldvában a Tirgu Opusui táborban állott csapatok az utolsó napokban parancsot kaptak a k­rím­­iai had­test erősítésére Besszarábiába indulni. S valóban úgy látszik, mintha azon legújabb had­működéseknek, melyeket némely hajói az egy­ flórák­nak a dunai torkolatoknál kivittek, nem csak ama czél­­juk lenne, a Dunát megnyitni, hanem az oroszok által Besszarábia hosszában állított erősségeket is szétrom­bolni, mint ez legújabban ismét két erősséggel a Kilia torkolatnál történt. Az angol-franczia csapatoknak oláh földön megje­lenéséről semmi határozottabb tudósítások nem érkez­tek ; az angol csapatok kis része jul. 24-én Oltenitzá­nál átkelt ugyan a Dunán, s csak e nap vagy legfölebb a következő napra várták nagyobb angol csapatoknak a Duna mellett megjelenését, azonban a segédcsapa­­k egy része mindig Várnában fog maradni, mert úgy lát­szik a nyugati hatalmak szándéka, több árkodó pontot a Feketetenger partjain kezekben megtartani. Ép ezért e pontokon az egész törökséget európailag civilizálják, s ép most ütik ki a póznákat a távirda számára, mely 6 hét alatt Várna és Sumla közt készen fog állni. A d­e­v n­ó­i angol táborból különben vannak tudósí­tások 13-ról. Ezek szerint a hangulat a tisztek és ka­tonák közt sehogy sem valami emelkedett. A hadsereg csakúgy beleunt a hosszas várakozásba, mint az euró­pai közönség. Legjobban belátta ez, hogy a török fegy­verek vívmányaihoz még semmivel sem járult. Szebasz­­topol megtámadtatását szinte őrültségnek tartják. A tá­bornokok azt mondják, hogy a flotta ily expeditiora nincsen elkészítve; 2 esztendőre lesz szükség, hogy a szükséges eszközöket, a partra szállított elégséges szá­­razi haderőt az ellennel szemközt kiállíthassák. Beszél­nek a roppant emberáldozatokról, melybe ily támadás kerülne, s mégis derék tiszteknek Gamla, Karleby, Rustsuk s a Szulinánál történt elveszéséről hallani, hol valóban csak kevés babért szerezhetni. Ily tudósí­tások a hadsereget és a flottát lehangolják. Képtelenség, úgymond a Times levelezője, azt mondani, hogy a ka­tonák lelkesedve vannak, s égnek a vágytól, az oroszo­kat megfenyíthetni stb. Mindez nem igaz. Embereink sehogy sincsenek az oroszok ellen annyira felharagud­va, mert még egy oroszt sem láttak. A csapatok egész­ken megunták az ily hadjáratot és egyhangúlag azt kí­vánják, hogy valami eldöntő csapás insettessék. Stambuli utolsó tudósítások szerint utóbbi napok­ban általában azt állíták, hogy nagy?­- 'rau csapatok fognak Krimiába szállíttatni, de a mikorról semmi bi­zonyosat nem lehet­ hallani. Szebasztopolnak vizi s szárazi részről egyszerre leendő megtám­adtatásáról be­széltek. Az ázsiai csatatérről Szambulba érkezett tu­dósítások sehogy sem hangzanak kedvezőn. A török és európai főtisztek viszák­odásait most a J. de Const, megerősité ; a legnagyobb részt basibozukokból álló hadteste Szelim pasának Kutaisznál történt meg­veretése óta teljesen desorganizálva van s a Porta mindent el­követ, hogy ott jobb hadsereget állíthasson fel, a se­gédcsapatok Krimia elleni hadműködé­­seinek támogatása végett. FŐVÁROSI ÉS VIDÉKI UJDQH&AHO, Budapest Hogy az államkölcsönbeni részvét könnyit­­tessék a külföldön tartózkodó ausztriai alattvalóknak, ezek­nek, mint halljuk, megengedtetek az illető cs. kir. követ­ségeknél s consulságoknál aláírhatni. — Azoknak, kik az alsóbb orvosi (úgynevezett sebé­szi) vagy a gyógyszerészi tanfolyamba lépni akarnak, az oktatásügyi minisztérium határozata szerint csak négy­­gymnasiális osztályt szükséges végezniök. — Cziráky gróf ő excja, a főtörvényszék elnöke, szabadsággal hosszabb időre elutazott. — A magas helytartóság a pest-városi község­tanácsnak a városi redouttépület felépittetése iránti tervét jóvá hagyván, az épület a régi felosztással fog romjaiból kiemeltetni t. i. a dunai rész tánczhelyiségül építtetik fel s a színháztérre hajló rész városi színházul hagyatván meg. Miután azonban a város jelen pénzereje az egész épület kiépittetésének eszközlésbe vételét meg nem engedi, egy­előre a tánczhelyiség felépittetése kezdetik meg, ez által a város pénztára részére jövedelmi forrás nyittatván meg s egy állandó nagy terem létesítése által a farsang élénkí­tése s az iparos osztály érdekeinek emelése eszközöltetvén. Azonban gyakorlati férfiak terve szerint a város,mint hall­juk, hajlandó lenne a nagyterem felépíttetését egy részvé­nyes társaságnak átengedni, mely azt a meghatározott fel­tételek mellett kellő diszszel és lehető legrövidebb idő alatt felépítvén, a várost egy rég nélkülözött és közszük­séggé vált nagyterem birtokába és azon helyzetbe juttatná, hogy rendelkezése alatt álló tőkéjét az állami kölcsönre alá­irt öszveg első rész­leteire fordíthatná e részlet öszvegben jövedelmező és idővel az épület többi részének kiépitte­­tésére fordítható tőkét alapítván. — Egy szigetvári lakos felszólítást intéz az írókhoz egy körülbelül 540 000 betűből álló magyar regény német for­dítása iránt. A kinek kedve van a csak betűszámilag meg­jelölt magyar regényt a német irodalomba átültetni, „E. I. P. Szigetvár“ jegy alatt futtajtsák ajánlataikat, követe­­léseket, valamint a munka elvégzésének idejét is az illető­vel. Mi megváltjuk, kiváncsiak vagyunk megtudni, mi­csoda magyar regény lehet az, melynek német fordításá­ról Szigetvárt gondolkodnak, holott Pesten is alig jut éven­­kint egykét magyar­­könyvnek a lefordittatás szerencséje. Annál többet — jót, de roszat is — fordítunk mi ma­gyarra ! — Bogyai Rózsa k. a. kedves meglepetésben része­sült, a megemlékezés és barátság megt­sztelő jelét nyerve M e d o r i­a­ részéről, ki Sinigagliából (a pápai biroda­lomból) énekesnőnk, az oly kedves Adalgisa részére arca képének legújabb kiadását küldé meg, ez arczkép alá az emlékezet és barátság meleg szavait és nevét írván.E tett a mint megtisztelő Bogya kisasszonyra, és oly jellemző a nagy művésznőre nézve, ki ily kitüntetésekkel, a rokon­­szenv ily jeleivel támogatja a kezdő művésznőt a válasz­tott pálya nehézségei között. — Megrovólag szóltunk már egyszer a dunai gőzhajó­zási társulat azon intézkedéséről, hogy a pesti és budai partok között vasárnap is csak két gőzössel tartja fen a közlekedést, holott ilyenkor 4 gőzös sem volna sok. A tár­sulat nem gondol a közönség kényelmével, csak haszna legyen; úgy összetömik az embereket a hajón,hogy a néger rabszolgákat szállító hajókon is több helyök volt a szere­­cseneknek, mint vasárnap a „mulató“ népnek ily gőzha­jón. Hanem hagyján, ha nem állíthat ki a társulat több ha-­­jót kettőnél, isten neki ! Akkor legalább legyen meghatá- r­­ozva a személyek száma, kik egyszerre kényelmesen át­­­­szállíthatók, és e számon túl senkit fel ne vegyenek. Most­­ úgy tesznek, mint a vidéki színtársulatok, ha szűk helyen­­ felütött sátorukat nagy közönség látogatja meg. A pénztár­­ nem szünteti meg befogadó működését, — lássa az illető hol kaphat vagy általában kaphat-e helyet ! — Tehát mégsem oly rosz­­­z az esztendő, mint tavasz­kor sokan körtölgeték. Alsó-Bácskában gazdag a termés, a Nagy Kunságban is sokkal gazdagabb a tavak­nál; Arad­ból ugyanezt írják. Eső­­hiányok és jégesések daczára te­hát remélhetjük, hogy a drágaság is szűnni fog, mire már ezért is biztos kilátásaink lehetnek , mert a mindenfelé oly számos aláírások az új államkölcsönre kétségen kívül emelendik a papírpénz becsét.­­ Minap jelentettünk volt a budapesti lánczhíd bevé­telét a gyalog­átkelőktől folyó évünk hat első hava alatt; most kiegészítőleg tudatjuk , hogy az összes bevétel az átkelési dijakból e félév alatt 983,763 ftot s 35 krt tett, s igy középszámmal egy-egy nap jövedelme 5457 ft S 1509 krra tehető. Közintézetek. Iskolaügy. — Folyó hó 27- dikén tartatott meg a pesti gymnasiumban, délelőtt a fél­d dél­után az altanoda osztályaiban, számos becses úri és szakértő vendégek körében ez évi nyilvános vizs­­g­a , mely közöröm ünnepévé lett az érdeklett szülők­, tanítók­, fiatalság egyéb hő keblű barátira és a növendé­kekre nézve. A vizsgát a n.t.igazgató úr rövid beszéddel nyitá meg, melyben az igy intézett vizsgáknak czélját röviden előadván, a nyilvános megtiszteltetésben részt veendő é­­ egyes tantárgyakból felelendő tanonczokat rendre fölszó­­litá. E rendben ismét az édesen zengő és lelkesen elsza­valt magyar szónoklatok foglaltak első helyet, melyet a római classicus nyelven nem kisebb lelkesedéssel előadott műdarabok követtek , majd a kellő kísérletek által fölvilá­gosított éss a tisztelt közönségnek is érdekessé tett termé­szettan, az ügyesen dolgozott mennyiségtani példák, vala­mint a természetrajzból az ásvány- és növényországnak bámulatos szüleményei, az általános történelem legérde­­kesebb szakai, a német nyelven a szavalmányok és az ó­gö­rögnek minden oldalról meghányt és kellő fénybe állított műdarabjai jöttek szőnyegre. Következő napon az angol és franczia nyelv vizsgáltatott.­­ A fi leletek átalában oly kielégítők voltak, hogy a legszigorúbb bírálót is kielégít­hetők. Az ifjak arczán is festve vala azon buzgalom, mely feleleteik talpraesésében szivök elégedettségét tükrözteté. A t. ez. vendégkar pedig örömérzelmek közt örvendett a hazának, melynek ily sok oldalulag kiképzett és jelesen ki­művelt fiai lépenének jelen korunknak sokat igénylő viszo­nyaiba. — A vizsga alkalmával a t. ez.­úri vendégek közt a nagy gymnasiumról­ ez évi tudósitvány osztatott ki, mely némi érdekes statisticai adatokon kivül igen fontos érteke­zést tartalmaz Schirkhuber Móricz tanártól, mely­ben a régiek ismeretköre öszhasonlíttatik a mostaniakéval. Ajánljuk ezen értekezést minden érdekeltek figyelmébe, mint nagy tárgyavatottsággal írottat, és olyant, mely bárki­nek előbbi ítéletét, ha e tárgyban helyes volt, alaposságá­ban megszilárdítani, — s ha talán tévedett, az igaz útra terelni képes. — Folyó hó 31 dikén e tanév ünnepé­lyes hálaadással záratott be, melynél az összes ta­nári kar és ifjúság jelen vala. Áldás működéseikre ! — Nemzeti színház. Jul. 31 kén, bérletszünet­­ben, A­r­a­n­y­v­á­r­i Emilia ki­asszo­n, a­­Theatre lyrique­ első tánczosnője felléptetl és jutalom játékául, először: Annitha, az elrajdott ara. Ballett 2 felvonásban tán­­czokkal, csoportozatokkal, kifejtésekkel és viadalokkal. Szerzette és betanította Fridrich Lajos balletmester. Zené­jét szerzette Storch A. M. karmester. Ezt megelőzte : k .­ t. özvegy, vagy hűség a siri­g. Vígjáték egy felv. Hol­bein után P. H. D. — Közönség szép számmal, kivéve a páholyokban. — A vígjáték jól ment, mint benne működő szinészeinktől méltán várhatók. — Az előadott hallétnek legjobb oldala az volt, hogy az egész bizonyos magyar szint nyert, mi a nemzeti színházban jelenleg ritkaság. Aranyvári Emilia kisasszony mellett leginkább tünteti ki magát a­zn két kis tánc­os, kik a „nevetséges polkát“lej­­tették. Ezek is, valamint a jutalmazott művésznő, koszo­rút s virágokat nyertek. Ma szerdán adatik:­­MONTECCHI és CAPULETTI PÁRT. Opera 3 felv. HIVATALOS. A belügyminiszternek 1854. j­u­n­i­u­s 17-kén kelt kibocsátványa kiható Magyarországra, mely által a volt magán-földesuraknak az úrbéri kárpótlás lejárt járadékaira törlesztési fizetések engedtetnek. Ő cs. k. Apostoli Felsége 1854. julius 16 k án kelt legfelsőbb határozványával megengedni méltóztatott, hogy a magyarországi volt magán földesuraknak az úrbéri kár­pótlás lejárt járadékaira a földtehermentesitési pénzalap­ból törlesztési fizetések adathassanak, következő határo­zatok megtartása mellett: 1 §. A földtehermentesítési országos bizottmány föl van jogosítva, miszerint a volt magán­ földesúr folyamodása folytán az ezt illető úrbéri kárpótlás lejárt járadékaira törlesztési fizetéseket rendelhessen, ha a) a megszüntetett úrbéri adózásokért járó kárpótlásról a kiszabott bejelentés benyujtatott, s az elővizsgálatnál a további hivatalos eljárásra alkalmasnak találtatott; ha b) ezenfölül kétségtelen, hogy a folyamodó a bejelentés TÜB01ÁIT Si IR0DALOI. 88(241). R o m vi r­á g 0 k. Ballada- románcz - és re­gefüzér. Irta Győr­fi Gyula. Pest, 1854. Müller Gyula bizománya. Ára 50 kr. p.p. Annyi tisztán lyrai gyűjtemény közepett ime egy kö­tetke elbeszélő költemény. Magában véve örvendetes jelenség, mert lyránk talán igen is ellágyult a szivöm­­ledezésben. Jól esnék sóhajok helyett valami erősebb hang, az érzések ismétlése helyett az alkotó phantasia küzdelme. Szeretnénk borongani a múlton és lelkesülni az ősi dicsőség fényképein; szeretnénk kigyógyul­ni fásultságunkból, a tettek és események világából merítvén ösztönt és erőt újabb testdús közhasznú életre; szeretnénk kiemelkedni a szív önmagába sülyedéséből, az objectív költészet karjain,egy emelke­­dettebb pontra, hol a tágabb láthatár mozgalmas vilá­ga oszlassa ködbevesző ábrándjaink, elűzze démonaink, kibékítse meghasonlásunkat. Költészetünk még mindig gazdag az ifjúság szeretetre méltó hibáiban, délczeg erényeiben, de keveset nyújt a férfinak , egy nemzet­nek, mely ifjúságából kilábalt, s mélyebb élvek után sóvárog. Győrfi Gyula költőink legifjabbika , s úgy látszik, hogy fejlődése legelemibb stádiumát éli. Költészete még csak annyit nyújt, mennyit a fogékony kebel má­sok műveiből önmagába olvaszt. Művein a reminiscen­­tiák dallamai zendülnek meg s alig hangzik ki belőlők egy egy eredetibb hang. „Apafiné“ balladája Garayra emlékeztet, a „Sastoll“, „Kelmér“ Petőfire, az „Esti szél“ Tompára, „A bágyi menyegző" Kisfaludy Sán­dorra. Sőt néha öntudatlan vagy öntudatosan egész sorokat, rimeket vesz át, mint „Linczig János“-ban : „A várpadra egytől egyig“! Hangjából kirí a gőg — „A nagy zultán boszujától Rettegjetek pártütők.“ mint ,,Kelmér“-ben, hol Petőfi „Salgó“-jából három sort szóról szóra idéz, alul­jegyzésben megnevezvén a forrást. Ez utóbbi naiv fogás mutatja, hogy mily ha­talommal birnak Győrfi felett kedvencz költői , s költé­szetét nem annyira saját érzéseiből, az élet benyomá­saiból meríti, mint olvasmányokból, s ezt elég őszinte nyíltan bevallani. Igaz, nem volt még költő, kire elődei vagy kortársai hatást ne gyakoroltak volna, csakhogy e hatást a valódi költői tehetség mindig saját egyénisé­ge szerint dolgozza föl. Egyes gondolat, kép, sőt a han­gulat sem utánzás vagy plagium még; mindi­g a com­­positiotól, a szellemtől függ. Ezért Győrfi reminiscentiái elnézhetők volnának, ha compositioiban mutatkoznék, ha nem is eredetiség, de több erő, s ha mindenek felett érezné a ballada lényegét. E körül térfogalm­ai vannak. Szerinte­ a­­ballada ese­mény vagy történeti tény, melyet versekbe kell foglalni s kidiszitni pár hasonlattal, lyrai ömlekezéssel. Nem látszik érezni, hogy az eseményt, történeti tényt költői eszmének kell megelevenitnie. E költői eszme lehet jellemvonás valamely korról, vagy történeti személyről, mint Arany „Török Bálint“-ja ; emelkedett világnézet, mint Gőthe „Isten és Bajader“-e; egy nagy érzés vagy gondolat kifejezése, mint Garay ,,Kont‘‘-ja, Erdélyi ,,Szondi“-ja; egy idüli jelenet varázsa, mint Petőfi „Kis béres"­ e; egy adoma epigrammái éle, mint Schil­ler „Keztyű“-je; lélektani bepillantás, mint Vörösmarty „Szép Ilonkája“ s igy tovább. E költői magot Győrfi művei vagy egészen nélkülö­zik vagy helyette száraz morált nyújtanak , melylyel rendesen kezdi vagy bevégzi költeményét, mintha mon­daná : ebből ez a tanulság. Ez utóbbiakhoz sorozhatok: „Három fészek“, „Bágyi menyegző.“ „Apafiné“-nak alapeszméje : a hölgy a férfi védangyala, de sem Apafi­né, sem az esemény nincsenek oly költőileg rajzolva, hogy a gondolat önkénytelen fölébredjen lelkünkben. A „Három fészek“ a nagy világi élet ellen van írva, de a kakuk, mely a világfit, a tenglicz, mely a kaczért, a pacsirta, mely a hű és családias szivet képviseli, oly pedánsul festvék, hogy megszűnnek madarak lenni s elvesztik költői érdeköket.A,,Bágyi menyegző“ alapesz­méje: magyar és férfiú csak az lehet,ki honának törvény­it s a hölgyeket tiszteli, holott inkább a vendégjog meg­sértése kínálkozott volna alapul, de ha m­ár a költő mást akart kivinni, a szenvedélyek indokait kellett volna hasz­nálnia, mert csak ez az, mi megindítja szívünk. A „Hu­nyady vezérbotja“, „Bebek István“, „Linczig János“, „Fogarasi alkudozás“,,Holczmányi kartácsok“ „Czenki rom“, száraz krónikák. „Kelmér“ szétfolyó ábrándkép néhány szép lyrai sorral. „Egy asszony két füllel“, „U­­tolsó Ungler -leány“ czimüekben hiányzik a humoros felfogás és epigramnai él. Legköltőibben van felfogva s bevégezve a „Kötelesség és szerelem“ csak a kidol­gozás darabos és biztosság nélküli. A „Sastoll“ és „Esti szél“ czíműekben egyes szép helyek és fordulatok nem pótolják azon naivitás és játszi phantasia hiányát, mi nélkül az úgynevezett madár- és virágregék nagyon prózai gyermekeskedések. Egyébiránt az egész genre kevesebb költői becseset bsz, mintsem megérdemlené a költői erő oly pazarlását, mint az nálunk divat. Legsi­kerültebbek a románczok. „A Pásztor furulyája“ leszá­­mítva a második strófa nem elég szabatosságát, kedves idül­ szép. A „Szent Gellértről“, „Dunaparthoz“ czi­­milekben eredetibb színben jelen meg a költő s tehet­ségének félreismerhetlen jeleit adja. Mi a formát illeti, az nem áll újabb b­aladáink szín­vonalán. A valódi balladás menet, mely csak körrajzot ad s művészi szaggatottságával hat, az ódon zamat, 3 eredeti magyar rythmus, melylyel Arany s Erdélyi any­­ngi szerencsével küzdöttek meg, mind hiányzanak, a nél­kül, hogy bennök valami újabb sajátságot fedezhetnénk fel, mint a régi szónoki áradozást. A technikában szer­ző gyönge, hibás rim és assonánezokban nem szűköl­­ködik, valamint nyelvhibákban sem, sem azon pró­zai­ kifejezésekben, mik a roszul értelmezett egyszerűség kifolyásai s igen gyakoriakká kezdenek fajulni. Például : Egy tüzes csók csattanása, del felséges a hatása. 1­á­­r a 11 an feláldozással halhatatlan érdeme. A ezé­t­ vesztett társaságban szörnyű nagy lesz a zavar .V. Szabadjon pár nyelvhibát is kijegyeznem : Az én dalom............... Hogyha nem tud is szép varázs hangot adni, Legalább mily tiszta érzelem van ebben (benne) Másutt : De én meggátolom s Hogy fejedelmi sas lesz (legyen) A holló egykoron1. Győrfi fejlődésének még első stádiumát éli s es­te sokkal alkalmasabb tért nyújtanak s divatlapok h­i­b­jai, mint önálló füzetek. Ezeket nagyobb igénynyel ve­szi az ember kezébe s nem elégszik be a tehetség né­­ni jeleivel, hanem határozott költői egyéniséget ker"".. Vajha ezt meggondolnák mások is és ne sietnének ki­­vében aratni le gabonájukat. G­y­u­l­a­i P­á­l: Magyar köny­vészet. 281(510). Számitástan (Arithmetica.) Alsó gym­nasiumok számára irta dr M­e­c­n­í­k Ferencz, cs. sir. i­ i­kolaügyi tanácsos és népiskolafelügyelő. A negyedik k­i­adás után fordította Szász Károly, tanár. Második rés . : a III. és IV. osztályok számára. Pest, 1854. Heckent­ar Gusztáv sajátja. 8-rét. 125 l. (Ára 30 pkt.)

Next