Pesti Napló, 1854. október (5. évfolyam, 1368-1393. szám)

1854-10-19 / 1383. szám

tő. Azon időközt, mely az ausztriai jegyzék elindulta óta lefolyt , nem mondhatjuk rövidnek , s a hallgatás orosz részről még mindig legkisebb felvilágosítás által sem szakasztatott meg. A pétervári kabinet ezen my­­steriosus elnémulása rész jel, s itt annak is veszik. — Oroszországnak az ausztriai határra intézett támadását várják, ha O­m­e­r pasa Bessarábia elleni hadműködé­­­seit megkezdi, mi ismét egy kétségbe,vonhatlan tény­nyel több. — H­e­s­z tlsznagy ur e hét folytában való­­színűleg ide érkezik, midőn aztán ugyanitt nagy hadi tanács fog magának a Császárnak elnöklete alatt tartatni, meghivatván a legkitűnőbb katonai tekintélyek, mint Au­gustin Csorich, Wimpfen,Hauslab, Nagy trokkok Katonai körökben azt hiszik, hogy e tanácskozás főleg annak megvizsgálását tárgyazza, várjon Oroszország támadá­sát nem kell-e egy támadólagos operatiós terv által megelőzni. — Ausztria katonai ereje álmélkodásra méltó, s alig képzelhető, mily gyorsasággal teremtet­nek hadsergek s mily rövid idő alatt öszpontosittatnak. A tüzérségi anyagszer jeles, s mint nekem hitelt ér­demlő katonai egyéniségek mondották, jelenleg a kü­lönböző hadsergekné­l a birodalom minden részeiben összesen 1800*) különböző üregtt­árgya van, a legjele­sebb fogatokkal ellátva, s minden pillanatban a harcz­­mezőre vonulni kész. Br. Z. Ő cs. k. fensége Vilmos Federczes tegnap Weillsurg­­ból Bécsbe költözött át, a magas tinatét a főhadkormány osztályfőnökei tanácskozmányiban mint elnök ismét át­vette. A „Wien­ Zeitung“ imezt írja : „Mikép halljuk, az utolsó napokban az itteni politikai lapok szerkesztősé­geinek az illető hatóságok részéről kijelentetett, misze­rint a cs. k. kormány a napi sajtótól megvárja és kí­vánja, hogy ne csak az idegen fejdelmek személye elleni minden kikeléstől és megtámadástól szorosan óvakod­janak, hanem oly kormányok államférfiak elleni sértő insinuatiókat is, melyekkel a császári állam szövetségi kapcsolatban, vagy közelebbi összeköttetésben, vagy legalább békében él, gondosan kerüljenek. A cs. k. kormánynak nem szándéka a napi sajtót, mennyiben ez a törvény korlátai közt tartózkodik, véleményeinek a keleti ügyrek­ nyilvánításában, azok lehetséges követ­kezményeit és visszahatásait akadályozni, ámde ez mérséklet és illemmel kell hogy történjék. Midin ez az itteni lapoktól minden oldalra és irányban megváratik, önmagában érthető , miszerint megtüretni nem fog , hogy a sajtó a keleti bonyodalmak alkalmából vagy egyéb ürügyek alatt, valamely, különösen pedig német szövetségi kormány elhatározásaira hathatás végett oly nyilatkozatokat vagy épen fenyegetéseket tegyen, me­lyek a császári állam legfőbb kormányelveivel hatá­rozott ellenmondásban állnak.“ A nyugdíj­ normák fölötti tanácskozás alkalmával egy polgári szolgálatjel alapítása lön indítványozva, melynek a már kitöltött sokévi szolgálatidő utáni viselésére, a hi­vatalnok a­zonképen, mint ez már a cs. k. katonaságnál gyakorlatban van, feljogosittatni fogna. — Ausztriai Császár ő Felségének a bajor király ő felségéhez intézett kéziratáról, mely a sept 30-dikai jegyzékkel egyidejűleg küldetett Berlinbe, azt halljuk, hogy ez irat, előidéztetve Bud­ gróf legújabb sürgönye által, a Poroszország és Ausztria közötti értekezletek jelen állására vonatkozik, s hogy abban egy, minden német kormány s különösen Ausztria és Poroszország szoros összetartásának szükségessége kimerítőleg ada­tik elő. Az arany-bevásárlás a danafejedelemségek szükségle­tére itt folyvást nagy kiterjedésben foly. Különösen e kö­rü­lménynek tulajdonítható, hogy az érezpénz-érték ma­­gasbra szökkent. Az „Agramer Zig“ mint hivatalos lap jelenti, hogy az orosz csapatmozgalm­ak az ausztriai határok felé a két császári állam közti háborút már nem igen messze kilátásba helyezik. Ezen állítás annyival inkább felöt­lő, mivel azt egy hivatalos közlöny hasábjain olvassuk. Egy háború lehetőségét hinni, jogos alappal­­bírhat ugyan, de nem azt mint elkerülhetlent oly közel kilá­tásba helyezni. Gortsakoff hg. orosz cs. követ a bécsi udvarnál ő felségének Miklós császárnak Varsóban jelenlétekor ugyan­oda menend s néhány napot a császári udvari szálláson töltendő. Egy itteni lap nem rég közlé, hogy Ausztria s a nyu­­gati hatalmak közt alkudozások volnának folyamatban Lengyelországnak Oroszországtól elszakítása végett; — oly hír, mely a külföldön is, a radikál sajtó útján, sűrűen terjesztetik. A legnagyobb határozottsággal ál­lítjuk — mond a Cop. Z. C. — hogy a bécsi kabinet e tárgyban a nyugati hatalmakkal semmi alkudozásban nem áll, s a jelen pillanatban figyelme leginkább oda van irányozva, hogy Ausztria kivonataira nézve a szö­vetséges államokkal — egyetértést idézzen elő, a viz fölött észrevehetni. Ezen készületek M e­n z i­­­koff herczegnek azon czélját gyaníttatják, hogy a vá­rost és hajóhadat egyszerre föláldozni akarja, hogy el­lenségeinek csak romot hagyjon. Ezen elhatározás di­­cső lenne, ha a szövetségesek útját csak egy napig tar­tóztatná föl, és ha M e­n z i­k­o­ff herczeg magát admi­­rálhatóján legelőször jégbe röpítené. Menzikoff hg csapatai egy részével nyílt téren áll, erősítéseket várva, melyek meg nem érkeznek, és a­melyek idején meg nem érkezhetnek. Egy lap azt jelentette, hogy Pereko­­pon át 15,000 ember csatlakozott volna hozzá; ez alaptalan gyanítás. Az Odessából Krimiába menő csa­patok a Dnistert oct. 2-kán nem érték el, és a Dnis­­ter Szebasztopolnak még nem fele útja. Ezenfelül még azt is számba kell venni, hogy Gortsakoff és Os­­ten-Sasken tábornok Omar pasa, sőt az ausz­triai seregek által is magukat nagyon fenyegetetteknek tartják, mintsem hadcsapataiktól magukat megfoszthat­nák. Krimia elvesztése, mikép most a dolgok katonai és diplomatiai tekintetben állanak, csak mellesleges dolog.Oroszország fő erőfeszítése másfelé van irányozva. A csatatér egy előrelátott szövetséges, tudniillik Ausz­­tria föllépésével és a két ország kikerülhetlen pár vívá­sával a Visztula és a Pruth mellett fog kiterjedni. Ausztria bátor és önálló magatartása miatt a czár haragját vonta magára,és most ellene támadnak Orosz­ország fegyverei. Lengyelország a nagy háborúnak is­mét stratégiai terévé vált. Az egész orosz császári test­­őrség a Visztulához irányoztatott. A sz.­pétervári ka­binet tanácsában Krimiáról többé nem beszélnek. Bess­arábia és Galiczia a nagy seregmozgalmak főpontjai. Maga a czár Varsóba váratik Már maga a tény, hogy a császári testőrség elindult, közel ellenségeskedésre mu­tat. Ausztria várja, hogy északon és délen m­egtámad­­tatik, és e szerint intézkedett. Hesz báró parancsot kapott, hogy az O­m­e­r pasa által Bessarábiának czél­­zott diversiót ne akadályozza. Ezen diversió tán már most teljes menetében van. Azaz uj hadjárat kezdete lesz, melyben Ausztria rövid idő alatt fontos szerepre lehet hivatva, mely minden önző előszeretet, minden önző ér­dekek daczára az egész polgárosult Europa benső és feloldhatlan szövetségét a muszkák terjedése ellen még inkább megszilárdítja. Biztos forrás után közük, hogy a berlini és nyugati kab­setek közti viszonyok naponként feszültebbekké válnak és hogy e tekintetben rövid idő alatt fontos lé­pések váratnak. Talán jellemző, ha közelebbről új és bővített kiadása jelen meg egy félhivatalos röpiratnak, mely a múlt télen „az európai földabrosz revisioja“ czim alatt közöltetett. Ezen új kiadásban következő terv indítványoztatik: eltörlése Németországon minden fejedelemségeknek, és az ausztriai Császárnak az egyet­len Németország császárává emelése, egy lengyel biro­dalom és egy olasz monarchia stb. fölállítása. A röpirat szerkesztésével egy félhivatalos kéz bízatott meg, s bármi kalandosak is a benne foglalt eszmék, nagy figyelmet ébresztenek, (mi pedig mesének tart­juk. Szerk.). Spanyolország, Madrid, oct. 7. Spanyolországban négy politikai párt adja jelét létezésének : m­é­r­s­é­­­­kelt, mérsékelt progressist­a, előhaladó progressista és ul­traprogressista. A mér­sékeltekhez tartozik Narvaez pártja, Gonza­les Bravo pártja és a puritánus párt, melynek vezetői Pachec­o és O’D­onnel. Az utóbbiakhoz tartozik Salamanca is. Nem szólunk a mérsékelt párt azon árnyalatáról, mely S­a­n L­u­i­s és párthívei­­ből áll, mely most igen kicsiny és befolyása nincs. A mérsékelt párt és mérsékelt progressisták,kik­nek képviselői San Miguel,Dulce, Manuel Con­­cha és Sevillano, egymásnak kölcsönös engedmé­nyeket tettek, és ennek következtében keletkezett a sza­badelvű unió, mely a mostani választások alkalmával győzedelmeskedett.Az előhaladó progressisták vezérei: E­s­p­a­r­t­e­r­o, kinek a mérsékelt progressisták közt is sok barátja és párthíve van, O­r­d a­z ügyvéd, Gurrea és Prim tikok, Ug­arte, Leon­ tartomány polgári kormányzója. Az ultra progressista párt eddig f­elé kisebbségben van; hozzá tartoznak: Salazar, tengerészeti miniszter, Al­b­e d­e i­l­a marquis, Af­o­n­­z­o ügyvéd és a fiatal emberek, a democratiai iskolából. Közlönyük, az „Europa.“ Mi a tegnap itt bevégzett vá­lasztások eredményét illeti, ez csak holnap fog hivatalosan közöltetni. A biztos forrás után annyit mondha­tunk , miszerint megválasztatott nyolcz mérsékelt progressista : San Miguel, Olea, Perales marquis, Sevillano, Fuentes, Llorente, Rodriguez és Mo 11 in.cdo; 3 előhaladó progres­­sista : Guerra, Lara és Argulo. A kormány teg­nap intézkedett, hogy szükség esetében a rendet fen­­tartsa; a csapatok laktanyáikban készen állottak. Azonban semmi csendzavarás nem fordult elő, és ma a kormányzó üdvözli a választókat, hogy politikai köte­lességeiket csendesen teljesítették. A vidéki­ választások eredményét csak hat nap múlva tudhatni. Narvaez megválasztását Cadixban bizonyosnak tartották.“­­ A madridi újság ma egy csomó rendeletet közöl, több közölök Cuba belkormányzatára vonatkozik. Egy párisi magán sürgöny Madridból, oct. 9-kéről így hangzik : „A hivatalos újság azon lelkészek névsorát közli, kik az epemirigytőli féltekben állomá­saikat elhagyták. A főváros egészségi állapotát illető jelentés folytonosan kedvező. A választások legnagyobb csendben folynak. Vagy Britannia, London 14.Könnyen elgondolható, mily kínos feszültséggel várják itt naponkint a Krimi­­ából érkezendő elhatárzó tudósításokat. A telegráfok, melyek előbb oly fecsegők valának, most félig elhall­gattak, s a­mi keveset jelentenek is, minden sokkal hosszadalmasabb csatákra mutat. Nem marad más vi­gasztalás hátra, mint Gortsakoffnak négy orosz divisio­­vali megérkezését Perekopka puszta orosz koholmány­nak tekinteni, és várva várt bulletinek kimaradását Szebasztopol meglődöztetése felől a rosz időjárásnak tulaj­donítni mind a Feketetengeren, mind Bulgáriában s a Fejedelemségekben. Az Alma melletti győzelem, úgy mondják, igen drága áron vásároltatott meg, mert az oroszoknak idő engedtetett csapataikat a Fejedelem­­ségekből kivonhatni. Néhány hónap előtt Szebasztopol a szárazi oldalról még igen gyengén, sőt talán el sem volt sánczolva. Most bevétele vértengerbe kerülend; most csak egy napon, sőt gyakran egy órán fordul meg az egész dolog, s mint az angol hadtörténetben már gyakran fordult elő hasonló eset, a katona személyes vi­tézségének kell a csatát eldönteni. Ama buldoggi vak­merő bátorságnak, melylyel tisztek és közlegények la­kásostul áldozták föl magukat a halálnak, kell a had­vezérek stratégiai bölcseségének hiányát kipótolni, vagy legalább a késlekedő lelkű kormány politikai bűneiért lakolni. Ilyen es ehez hasonló nyilatkozatokat, s még ennél keserűebbeket is olvashatni a „Daily News“ és „Herald“ hasábjain. Az utóbbi lap el nem mulaszthatja, hogy a hadjárat menetét aggodalmas figyelemmel ne kisérje s Menzikoff­egnek nagyobb hadvezéri talentu­mot ne tulajdonítson, mint különben divatban van. A peelita lapot ellenben az aggodalomnak még csak árnyéka sem lepi meg. E mellett azonban fejét egé­szen hasz­talan kérdések fölött töri. Mit fog most a czár kezdeni ? Kit fog a képtelen Menzikoff helyére a főparancsnoksággal megbízni? Oraet pasa fenyegető magatartásának daczára, — s jóllehet a kelettengeri flotta az orosz hadserget éjszakán visszatartóztató — m­egjfigyzi­­.­­’• a „Chronicle“—lassankint új orosz zász­lóaljak vehetők észre Krimia éjszaki részein, részint oly csapatok, melyek előbb a Fejedelemségekben szolgál­tak, részint a gárda egyes osztályai. De a cholera s a sivatagokon s eretetett mars megteendik a magokét, és kérdést szenved : várjon Szebasztopol, mielőtt eles­nék, nyerend-e erősítéseket ? A „Chronicle“ minden­esetre tanácsolja a czárnak, hogy Menzikoff helyét Osten-Sacken által pótolja ki. A szövetségesek nem mindenkor számíthatnak arra, hogy oly ügyetlen sak­kozókkal leend dolguk, mint Menzikoff vagy Gortsakoff. Idővel a mostani hadikolában még egy orosz hadve­zéri, eddig névtelen talentum képezheti ki magát s a czárnak szemébe tűnhetik. Szerencséjére azonban a jó ügynek az incapacitások uralma elég sokáig tartott, hogy a krimiai erősség elestét elkerül­­hetlenné tegye, mert ha az ellenség az éjszaki erődöket védállapotba helyezné is, azok még­sem tarthatók oly hadsereg elle­nében, mely már a déli oldal urává tette magát. Men­­zikoffnak szemére vetett kábasága miatt annyi hajó elsülyegztéséért a peelita lap kénytelen őt nagylelkűség védelme alá venni. Egy tengerésztől az ily kétségbee­­sési cselekvény gyávaság és dőreség lett volna,­­ de az orosz matrózok bizony sokkal jobban vivnak szára­zon, mint vizen. A hajók elsülyesztése által a szövet­séges flottákat mindenesetre kizárta , ha azokat légbe röpítendi, ez ugyan igenis festői jelenet leendett, de minden haszon nélkül a kikötőre nézve. Láthatni ezen megjegyzésekből, mily jó kedvében van a kormánylap. A „Times“ megvallja, miszerint az egymással ellen­kező híreket Menzikoff állásáról sehogy sem képes megmagyarázni, úgy látszik, hogy az orosz hadvezér mindenütt van és sehol sincs. Annyi bizonyos, hogy még tetemes csapattömegek állanak Krimia belsejében, mindegy bárki parancsnoksága alatt; ezek azonban az ostromló hadserget veszélylyel nem fenyegetik. Jobb szárnyuk a felső Csernaja mocsarai, hegyi és erdei torlaszok, hátuk pedig és balszárnyuk a tenger által fe­deztetik, úgy hogy Szebasztopol elleni operatidikat biz­tosan és kényelmesen folytathatják, mintha ők maguk is valamely erőd közepében volnának. Az operatiók menetéről semmi bizonyost sem tud, de valószínűleg legelőször is az orosz vesztegintézeti üteg 51 álgyait fogják elhallgattatni, mi a déli ma­gaslatokról nagy kön­nyűséggel megtörténhetik, s ezután a szövetséges flotta néhány hajóit hívandják segítségül. A „Times“ ugyan­is nem hiszi, hogy a flotta hatásos működése egészen ki volna zárva. A kikötő torkolatának szélessége 800 yardra létezik; hét hadihajó elsülyesztésének lehetlen ily tért elzárni. Anglia Menzikoffnak ezen kétségbee­sett manőverje által nem vesztett egyebet néhány tro­­phaeumnál,az ellenség pedig nem nyert általa egyebet, minthogy mintegy 15,000 emberrel többet alkalmazhat az erősségnek szárazfól­ védelmezésére. Végre a „Times“ is megengedi, hogy a kelettengeri hadjáratnak ez évre nézve vége van. Eddig folyton azt állította, hogy a tenger november 13-káig nyitva ma­rad, s hogy Napier nem fog visszatérni a­nélkül, hogy valamit végzett volna. A légsúlymérő hirtelen változásai a az első zordon szelek a Kelettengeren egé­szen más gondolkozásra téríték, s elég méltányos, hogy a nemzeti kiábrándulás okát ott keresse, hol azt az el­lenzék is mindenkor kereste, — t. i. az admiráltásnál, mely elmulasztá annak idejében a nem mélyen járó gőzös álgyunaszádokat fölszerelni. Az „Advertiser“ szerint a szövetségeseknek még most sincs valódi morális bátorságuk az igazi fegyve­rekhez nyúlni Oroszország ellen, és semmi jót sem ígér a jövőre nézve, hogy a krímiai tatárok önkénytes se­gélyét visszautasították. A tatár faj — orosz foglyok nyilatkozata szerint — sokkal nagyobb ellensége a czár­nak, mint az angolok és francziák; kár volt őket oly hidegen és büszkén elutasítás. Még Szebasztopol szét­­rombolása után is Oroszország igyekezni fog a félsziget éjszaki részét minden áron megtartani; az orosz azon­ban, mely hegyi csatára nem való, a sivatag magasla­tokon iszonyatos , s ekkor egy tatár lovas hadcsapat alakítása, a mint ezt a régi Ghireis dynastia egyik iva­déka ajánlá, rendkívül óhajtandó segély volna. „Egy proclamatio,“ — úgymond az „Advertiser — „mi azért jöttünk, hogy Krimiának függetlenségét vissza­adjuk, a tatár faji elégedetlenségének izzó hamvára lobbantólag hatna. A további magyarázó nyilatkozat, hogy mindenütt, a­hol csak egy angol-franczia szurony mutatkozik, a kancsuka barbársága s jobbágyok rab­szolga-állapota megszűnt, a fölkelés lángjait egész déli Oroszországban elterjesztené.“ Oroszország Kalish,oct.14. Azon néhány lap által hozott hírt, hogy a gárdák Lengyelország megkerülésével egye­nesen Besszarábiába vonulnak, még nem erősíthetjük meg, de azt tudjuk , hogy ha a gárdák Lengyelországon kí­vül eső irányt vesznek, ez csak újabb rendelet követ­keztében történik. A lengyel királyságba gárdák még nem vonultak be. — Ha némely lapok az orosz csapatoknak a galicziai határon össze­­halmoztatását még most is kétségbe akar­ják v­o­n­n­i, úgy ezek roszul vannak érte­sülve, hisz azon általuk felhozott körül­mény, hogy szorosan az ausztriai hatá­ron és annak­­ egis legköz­elében orosz csapatok nem állnak, az emlitett tény e­l­­len mit sem bizonyít. Brody, oct. 13. Oroszország mindent megtesz, mit egy állam önfentartására tehet. Oly országra nézveszi bámulatos gyorsasággal, mely sem vas, sem főutakat nem bir, vonatnak a csapatok az ország legbelsőbb ré­szeiből a határra­­ állíttatnak fel a külpontokra vár­takat. Az ismeretes felállításokon kívül Galiczia nyu­gati határán, melyekre nézve azonban lehetséges, hogy Besszarábiába fognak e tartomány és Új-Oroszország jobb fedezésére rendeltetni, hallomás szerint Dubnoba két törzskar jő, Radziwilowba egy s a főhadiszállás Zitomirba, mely Berdyczewtől néhány órányira s mint­egy fél után a mi határunk közt fekszik. A sánczépités Kiewnél, mely a Dniester által három oldalról van kö­rülvéve s azonfelül nagyon megerősítve, bevégezteté­­séhez közeleg. Obrenovits Mihály hg, ki, mint tudjuk, az oro­szokat visszavonulásukkor Besszarábiába kisérte , je­lenleg Tiraspol­ban Odessza mellett van s a télen át ott szándékozik maradni. Odessa, sept. 30. Öt ellenséges hajónak a kikö­tőben megjelente nagy mozgást idézett elő a városban, kik látogatásukat azzal jelentették, hogy innen kifutott három chersoni naszádot öblünk éjszaki partján elfog­tak. Egyike e naszádoknak éjjel megszökvén, midőn a praktika-kikötőhez ért, az ottani üteg, háromszori kér­désre sem kapván választ, tüzelt reá; azonban a na­szád végre felismertetvén, sérületlen a kikötőbe érke­zett. E lövés riasztotta fel a várost, azon hiedelmet keltvén, hogy az ellenség a város lődözését megkezdte. Azonfelül egy más látogatásunk is volt tegnap. Ez azon parlamentári lobogó alatti szállító hajó, mely Dundas admirál parancsára 340 orosz sebesültet hozott. E sebesültek ma a vesztegkikötőbe ho­zattak. Egy orvos hallá tőlök, hogy az orosz katonák az Almánál , (pedig Menzikoff csapatja­ közt régi, harezszokott katonák voltak), minden erőfe­szítés daczára a valódi vakmerészséggel rohanó szöv. csapatok heves előnyomulásának nem bírtak ellentál­­lani s ágyúikat is alig tudták megmenteni. Azonfelül a ,,francusi“-k „ördöngös gyerekeket“ vittek magokkal, kik mint törökök néztek ki és golyómenteseknek lát­­szanak, mert „mint majmok másztak fel a sánczolatok­­ra és a lövegekre, úgy hogy lehetlen volt e „bussur­­manitik“ (ördöglepettek) ellen magukat védeni. Hadi ascz&alsuafe Délkeleti csatatér. A f. hó 9-ére határozott első nagy támadásról Szebasztopol erődei ellen még most sem kaptunk tudósítást. Egy odessai oct. 12-ki tu­dósítás ugyan azt mondja, hogy e napon sem fordult elő valami fontos­ hadesemény, hanem hozzá teszi, mikép a szövetségesek támadása minden órán várható, minthogy az ütegek építése már bevégeztetéséhez­ kö­zel áll. Canrobert tbk — mint ezt krimiai 6-ki tu­dósítások mondják — a főparancsnokság átvétele iránti jelentésére utasítást is kapott Páriából, hogy az ostrom­munkálatokat gyorsítsa. lord Raglan is kapott volna Londonból hasonló utasításokat. Ám lord Raglan — mint ezt a T­i­m­e­s bécsi oct. 40-ki sürgönye jelenti — már oct. 6 -ról írta, mikop az ostrommunkálatok eléggé előhaladtak arra, hogy a tüzedés kevés napok alatt megkezdethessék. Az oroszok oct. 6-ig semmi kí­sérletet sem tettek e munkálatok megháborítására. 6-kán azonban Khoutnál Szebasztopoltól délre megle­hetősen élénk előőrsi csata fordult elő. Egy 120 angol lo­vasból álló csapat egy 200 ellenséges lovasból álló őrcsa­­pat elől eleinte visszavonult, de azután alkalmas helyen megtámadá, s megveré­s rövid harcz után egész Sze­basztopol falai alá kergeté. Az oroszoknak 10 halott­­jok s több sebesültek volt; az angoloknak 2 ember veszteségek. Azon hír, hogy Szebasztopol városában­ nagy tűz tá­madt, tökéletesen megerősül; majdnem naponkint ér­kező szökevények jelentései szerint a fő élelmi raktár jön a lángok martaléka; az élelmi­szerek nagy része leégett; ha ehez hozzá vesszük, hogy azon hír is meg­erősül, mikép Szebasztopolban vízhiányt szenvednek és a cholera még mindig dühöng, úgy valóban elkép­zelhetjük, hogy a szebasztopoli őrség nem a legkelle­mesebb helyzetben lehet. Mindamellett M e n z i k o f f hg Sz. Pétervárra jelenté, mikép Szebasztopol legalább 14 napig az első komoly támadástól számítva minden külsegély nélkül önerejével védheti magát. Ő maga — mint Odessából oct. 9-éről jelentik — Baktsisze­­rájnál elsánczolt tábo­t állít, és saját legújabb jelen­tései szerint, mióta a francziák és angolok „előre ki­tértek,“ még mindig „figyelő“ állást foglal el. Sz. Pétervárott oct. 10-én következő hivatalos bulletint tettek közzé : „Menzikoff hg utolsó jelentései szerint a dolgok helyzete Krimiában oct. 3-a óta nem válozott. Csapatjaink az Inkerman és Belbek közt foglalnak állást és az ellent szemmel tartják , ki a Csernaja folyócska, Balaklava és a chersoni vi­lágító torony közti téren táboroz. October 3-káig az angol franczia hadsereg a város ellen mit sem tett, s egyik részről sem történtek hadműködések.". Míg Men­zikoff hg ily önkénytelen „figyelő“ állásban van, addig a Belbeknél egy megfelelő hajóosztály által támogatott 6000nyi szövetséges csapatosztály áll, melynek rendel­tetése Menzikoff hg minden közeledését Szebasztopol éj­szaki erődei felé megakadályozni. Egyébiránt Menzikoff hgnek Sz. Pétervárott sehogy sem vették jó néven, hogy az angolokat és francziákat „maga elől kitérni“ enge­dő , ő állítólag nem a legnyárasabb sürgönyöket kapta, melyek szemére hányják, hogy a szövetségeseknek öt napi körmarsoknál semmi akadályt sem vetett, mig pe­dig egy éjszakról tett támadás az ellent zavarba ejt­hette volna. Úgy látszik, Menzikoff hg a kegyvesztést ki nem kerüli. Különben az angol csapatok táborából érkezett leve­lek mondják, mikop a szövetségesek a flotta s a déli erődítmények szétrombolása után az expeditios csapatok egy részét a dunai torkolatokhoz fogják küldeni, onnan Omer pasának hadműködéseit Besszarábia ellen támo­gatandók. A flotta nagyobb része Odessa felé indulna, a maradék rész pedig az éjszaki erődök szétrombolását folytatná. E szerint úgy látszik, hogy Krimiának meg­hódítása egyelőre nem fekszik a szövetségesek tervé­ben. Mutatja ezt egy krimiai 4-iki tudósítás is. E sze­rint több Balaklavában telepvő gazdag lakosok ajánl­koztak egy szabadcsapatot alakítni a Krimiában létező ranhomedánokból, s azt az oroszok ellen csatába ve­zetni­ azonban válaszul kapták, hogy a szövetségesek nem számítanak az ő támogatásukra s hogy saját erejök az oroszok legyőzésére elégséges. Egyébként Krimiából értesítenek még, mikép N­a­­p­o­l­e­o­n hg a császártól sajátkezű levelet kapott, mely­ben köszönet m­ellett az almai csatában kitü­ntetett vitéz­ségének elismerése van kifejezve. Azok közt, kik az almai csatában magukat kitüntették , különös említést érdemel Fox, Leeds­iy unokaöcse. Ez ifjú ember hónapok előtt kilépett ezredéből, azonban ismét csat­lakozott ahhoz, midőn ez Törökorszá­gba vezényeltetett s mint Beataon dandárnok segéde szolgált a básibozu­­koknál Yseph bey név alatt. Midőn e csapat feloszla­tott, a krimiai expeditiohoz csatlakozott s mint önkény­tes vadászruhában vett részt a csatában. Ott az első gazda nélküli lóra felült, melyet kezéhez kaphatott, s oly jó szolgálatot tett, hogy Cambridge hg neki a csa­tamezőn mondott köszönetét. Maga is könyökén KÜLFÖLD. Németország. L­i­p­c­s­e, oct. 1­3. A rendkívüli ország­gyűlés már meg van nyitva. A megnyitás ünnepélye ez­úttal ismét a korábbi — már mellőzve volt — szo­káshoz képest a királyi palota trónteremében — ment véghez. A régihez visszatérést sokfélekép cont­inentál­ják. A szabadelvű szász hírlap örvend egy „tisz­tes ősszokás“ ismétt visszaállításán; más oldalról vi­szont abban, hogy a fejedelem a rendeket a királyi lak­ban, nem pedig, mint közelebb szokásba jött, a rendek épületében fogadta, fontos jelét akarják látni a korona és országképviselet közti viszony változott felfogásának. Francxi&ország, Páris oct. 14. Tudni akarják, mi­szerint a szövetséges hajóhad néhány hajója mint fi­gyelő hajóhadosztály a kieli révben fog telelni, várva, hogy az ellenségeskedéseknek tavaszszal megnyitása megengedendi Poroszországot véglegesen fölszólítni, miszerint vagy Oroszország mellett vagy ellen nyilat­kozzék. Azonban ismeretes rokonszenve daczára sem hiszik, hogy egyenesen Oroszország részére állna. A „Journal de l’Empire“ figyelmet érdemlő czikket tartalmaz a Szebasztopol bevétele után bekö­vetkezendő eseményekről. A bevételt föltétlenül bizo­nyosnak tartva, ezt mondja : „Ezen nagy dráma utó­­felvonásáig jutottunk. Bármik legyenek is Menzikoff herczeg további intézkedései, Szebasztopol sorsát ki nem kerülheti. Többé nem az forog kérdésben, várjon a város bevétetik, hanem csak az, meddig tarthatja magát, és minő állapotban jut kezeink közé. úgy tud­ják, miszerint több pont aláásatott, mely pontokat tá­bornokaink jól ismerik; azt is tudják, hogy 5 sorhajó és 2 fregatt, egészen készületestül, álgyaival, árboczai­­val együtt, a rév bejáratánál elsülyesztetett, melyeket *) Mi többre becsüljük. Szerk.

Next