Pesti Napló, 1854. október (5. évfolyam, 1368-1393. szám)
1854-10-18 / 1382. szám
1854. ötödik évi folyamára ELŐFIZETÉSI Vidékre postán küldve . Évnegyedre 5 fzt. — kr. p. Félévre 10 „ — „ „ A havi előfizetés , mint a számonkinti eladás is megszűnt. Szerkesztési iroda : Urintcza 8. sz A lap politikai tartalmát illető minden közlés a SZERKESZTŐ-HIVATALHOZ, anyagi ügyeit tárgyazó pedig a kiadóhivatalhoz intézendő. Print az a 8-ik szám Bérmentetlen levelek csupán rendes levelezőinktől fogadtatnak el. FÖLTÉTELEK: Pesten házhoz hordva : Félévre’.18 frt — kr. P. Évnegyedre 4 frt — kr. p. Egy hónapra 1 frt 30 kr.p. Hirdetések öt hasábos petit-sora 4 pgS krajczárjával számittatik. A beigtatási s 10 pengő kírnyi külön bélyegdij előre lefizetendő a Magánviták öt hasábos sora 5 pengő krajczárjával számittatik. — A fölvételi dij szinte mindenkor előre leszetendő a Szerda, ért. 18 -án. HIRDETÉSEK és MAGÁNVITÁK. PESTI NAPLÓ kiadó hivatalában. Megjelen a PESTI NAPLÓ — hétfőn és innep utáni napokat kivéve — jelen évnyi alakjában, mindennap reggeli órákban. Előfizetési felhívás & 9B8VX m&w&october-decemberi negyedik évnegyedfolyamára. Vidékre postán küldve 5 frt. Budapesten házhoz hordással, 4 frt. pp. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivataalt, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, urintch 8. sz. 1- só emeleten az udvarban, és Emich Gusztáv könyvkereskedésében, úri- és kigyósttózászegletén-----Az előfizetési levelek bérmentve küldendők. Pesti Napló kiadóhivatala. Pest, oct. 17. Sz. G. II. A folyamatban levő háború stratégiai vezérfonalait akartam magyarázni s első czikkemben egészen belebonyolódtam a politikába. Azonban, uraim, a politika tűzi ki a stratégiának feladatait, mint viszont a stratégia a taktikának teendőit, amint tehát a taktikának mozgalmait a stratégiai terv nélkül teljesen meg nem érthetjük , úgy nem a stratégiának terveit a politikai vezéreszmék nélkül. Szolgáljon ez igazolásomul. Előadásomból kitetszik, mit lép a fülünk előtt megcsendült európai concertben, melyben e perczben a bassisták Szebasztopolnál működnek, tulajdonkép Anglia játsza a violíno primot. Angliának ügye Oroszországgal szemközt tisztán világuralkodási. Anglia kijelentette, hogy hódítani nem akar, nem fog s ezt elhihetjük. Anglia Keletindiában s Ausztráliában hódíthat a mennyit akar, birtoka koczkáztatása nélkül ; Európában ellenben szigeti megtámadhatlan helyzetében meg akar maradni s tartson a háború, meddig akar, a költségek busás megtérítésén kívül, alig fog magára nézve mást követelni, mint szabad tengert és kereskedést, mert ezzel teljesen eléri czélját. Erőtlenné, tehetetlenné akarja tehát tenni Oroszországot , ezt ugyan ki nem mondja, csak azt, hogy „rothadt békét“ nem kötend; hogy Törökország birtoka csonkítását nem engedendi; hogy oly békére törekszik, mely az európai államok függetlenségét Oroszország ellenében biztosítandja, s ez mind áll, ez közvetlen szándéka, de a ki nem mondott eszme, mely szükségkép minden lépéseit vezérli, a tőlem érintett. A nyugati hatalmak eddig a béke helyreállítását kivált négy pont elfogadásától feltételezték, időközt jutott ezekhez még kettő s jutni fog, ha a szerencse pártolandja, még több — az mind a szövetséges hatalmak szaporodásától s a harcz eventualitásaitól függ, mert a kitűzött czél természetében fekszik, hogy, ha lehet, csekély árért le ne tegyék fegyvereiket. Anglia, mint mondok, Oroszország lealázására nem csak európai, de ázsiai szövetségeseket is keres. Meg akarja támadni országa egész terjedelmében, Európában és Ázsiában, tengeren és szárazon; tervében fekszik tehát nemcsak Ausztriával és Svédországgal, hanem a perzsákkal, sőt ha lehet, a chivaiakkal és szabad kirgisekkel is egyesülni. Anglia igy szól a világhoz : íme, uraim, Oroszország minden szomszédjait meghódítással fenyegeti, érdektökben fekszik tehát, hogy velem szövetkezzetek; te Francziaország a Középtengert franczia tónak szeretnéd tekinteni, de az orosz tó lesz, ha a görög kereszt Sophia templomára felállittatik; Németország, Ausztria kereskedési érdekeid a beiszapoltatott Duna torkolatja által sértve vannak; ha az orosz győz, súlya közvetetlenül reátok nehezedik; Poroszország, te már is Oroszország uszályhordozójának alacsonyultál le; ha Bizánczot elfoglalja, 50 év múlva, ezt már Nagy Fridriked megírta, Königsbergában leend. Hát ti svédek és perzsák, meddig fogjátok országtok eldarabolását tűrni! kötelességtek visszafoglalni az elrabolt tartományokat! Fegyverre tehát mindnyájotoknak e háború inkább áll érdekében, mint Angliának, mely birtokra nézve nem nyerhet és szigeti állásában Oroszországtól nem is félhet semmit. Aggodalom nélkül szövetkezhettek velem és Francziaországgal, mert hatalmunk veletek egyesülve eléggé nagy, hogy minden veszély ellen biztosítékot nyújtson s a győzedelmet zászlóinkhoz kösse. Hogy pedig még a legtávolabb nehézséget is eltávoztassuk, ime minden hatalmunkban álló eszközök által garantirozzuk egyszersmind országtok belbékéjét, mert ez múlhatlan feltétele a sikernek, a civilizált világ diadalának! E szavakat devalválhatjuk, de ha jól megfontoljuk, súlyuk nem enyészkedő, mert valóságon alapulnak. Hogy Ausztria, Poroszország, Dánia és Svézia azonnal támadó háborúhoz fogjanak, azt a fenálló felette bonyolódott viszonyok nem engedik, de hogy ez érdekekben fekszik, hogy arról Anglia és Francziaország meg van győződve, s azért a dolgot nem feszítik, mivel hiszik, hogy érdekök úgy is önként arra vezetendő, ezt szerintünk a dolgok állása mutatja. Ily körülmények közt az angol minisztérium fejének torynak kell lenni, Palmerston meghökkentené, elidegenítné Ausztriát és Poroszországot, az öreg Aberdeen erre megbecsülhetlen; nehezen harapott ugyan a savanyú almába, mert a dolog magában nem tréfa. Angliának,Napóleon megbuktatása, húsz éves harcz után, tömérdek vérbe és még több pénzbe került ; a roppant adósság maiglan sincs kifizetve s Anglia újra adósságot adósságra halmozzon ? De végre a mit el nem lehet kerülni, arra őszintén kell magát határozni s történhetik, hogy Aberdeen oroszországi szerelme a Neva melletti doctorok szemeiből még könnyeket fakaszt. És mit állíthat Oroszország mindezen messzire kiható terveknek ellene? Magát, országa bejárhatlan terjedelmét s éghajlata zordonságát. Oroszország a legnagyobb szárazföldi katonai hatalom; végtelen országában minden a sereg szaporítására, hódításra s az általa czári hatalom terjesztésére van számítva. Fegyveresei száma egy millió, de csak papiroson, mert valóságban csekélyebb számban jelennek meg, sőt az ország kiterjedt határai őrzése által szétteregetve és felaprózva, minden háború keletkeztekor meglepőleg erőtlenül jelennek meg a csatatéren és rendesen megveretnek. Ekkor visszavonulnak, sokszor maguk után mindent pusztítva, hogy az ellenség élelmi szükség miatt az üldözéstől elálljon; ha pedig mind a mellett folytatja benyomását s győz, győzelmei daczára mindinkább fogy, midőn az orosz sereg az ország távolabb részeiből időközt elérkezett segédcsapatok által minduntalan szaporodik s ha végre az ellenség az ország belsejébe nyomul, elérkezik a tél s a kegyetlen hideg győzelmeinek véget vet, így veszté, mint tudjuk, Napoleon seregét s vele együtt uralkodása támaszát. Az előadott okoknál fogva Oroszország támadó háborúban mindig gyöngének mutatta magát, de győzhetetlennek védelmiben s ezen védelmi győzhetetlensége, mely megjárhatlan terjedelmén és zordon éghajlatán kívül még népe szláv kitartó makacssága s az orosz kedélyi alávetettség a czár akarata alá is nyer uj támaszpontokat, a franczia sereg 1812. évi catastrophia óta Oroszországban szinte nemzeti hitté vált. Ily körülmények közt a keleti háborút, mint látszik, rögtöni nagy csapások által nem lehet bevégezni s nem is tarthat rövid ideig. Anglia ezt érzi s kölcsönhöz nem is folyamodott, hanem megszaporodott költségeit adófelemelés által igyekszik pótolni. Húszéves erőmegfeszítésbe került Napóleon megbuktatása s Oroszország lealázására, ha kell, meglehet nem kevesebb időt szándékozik fordítani. — Sikere a szövetség szaporodásától függ; ha Ausztria támadólag hozzá áll, roppant túlsúlyt vet a mérlegbe. Ez esetben hihetőleg tavaszkor Svézia sem maradna hátra s ekkor az oroszok nagy vesztesége elkerülhetlenné válnék. — Elhagyva , a törökkel és Francziaország segítségével megszabadíthatja a Feketetengert, elfoglalhatja Krimiát, véget vethet az uralkodásnak Georgiában, bombázhatja a finn partokat, sőt az orosz partokat minden tengeren, szóval : Oroszország hatalmát csonkíthatja, de meg nem törheti. Az öreg katona párolgó kávéja mellett jólsvai prophetává, jóssá lett! igy kiált fel itt az olvasó s igaza van. Félre tehát a politikával, félre a jóslattal, foglalkozzunk a történtekkel, lessük ki belőlük a stratégiai gondolatokat. London, oct. 10. 4* Kijózanodtunk. Az almai győzelem — melynek kivívásáért az egyesült seregek fővezérei egymást bokros dicséretekkel halmozák el hivatalos jelentéseikben, melynek hírül adásával a lord-mayor Victorias Napóleonnak hozott háromszor három harsány éljenre birta a city kürtösével hirtelen összecsődített kalmár-tömeget , s melyet az egész ország városról városra ágyuk moraja közt s harangok élénk zenéje mellett ünnepelt meg — drága áron megvásárolt s kevesbbé döntő győzelemnek bizonyul. Megnyitotta e fegyvertény útját, de nem egyszersmind, mint közönségesen hivék, kapuit is Szebasztopolnak. Sőt útját is e várnak nem egymaga törte meg az almai csata. Eddig vett hivatalos sürgönyökből u. i. — pedig tudnunk kell, hogy Raglan lordnak a leggyorsabb közlekedési eszköz áll Konstantinápoly s Várna közt rendelkezésére, miért is hivatalos tudósítások hiteles magánértesítések által jelen esetben alig előzhetők meg — az világlik ki, hogy a 20-i ütközetet más kettő követő 25 és 27 kén, s hogy csak ez utóbbi csaták véres eredményével sikerült az egyesült seregeknek — éjszakról délnek tartva — Szebasztopol közelébe Balaklaváig juthatni. A gondolat s hitnek tehát Szebasztopol eleste iránt ismét, mint számtalanszor, „vágy volt az apja“; s mert áll még e vár, a magokba szállott lapok már nem annyira fényes s nagy tettnek, mint inkább fényes s nagy tettek omen-jének veszik az almai győzelmet. E csata, úgy mondanak, mely tűz keresztségen vezeté át az egyesült seregek szűz fegyvereit, mely vész s halál árnyéka alatt köté meg a két nyugoti nemzet szivfrigyét, mely a civilisatio vértanúinak igazságos boszáért égbekiáltó hosszú sorát még hoszabbra növeszté, csak dicső eredményt, fényes vívmányokat szülhet. God speed the right ! — Hogy az ellenfelünknél polgárérzület s szellemben is előnyös a egyesült seregeké leend a véggyőzelem, alig kétséges; de hogy erős diót, durva s kemény magot kellene szétharapniok, az sem kevébbé bizonyos. S ez utóbbi nézet annyira uralkodó ismét a gyorsan tünedező vérmes reménye fölött, hogy mig a múlt héten gyanús érzelmű — orosz akaratának bélyegezteték az, ki Szebasztopol elestének közhitét nem osztá, ma számosak a dlubbok, s közhelyeken tett fogadások az iránt, mikép a hárm had kénytelen leend Krimiát a télen át kiüríteni, s azt ,nagy áldozatokkal tavaszszal újból megszállani, s még nagyobb erőmegfeszitéssel elfoglalni. — Az Omer pasának előtörtetéséröl Bessarábiába , úgyszintén Napiernak s az állítólagosan visszafordult franczia erőknek újabb igyekvéseiről Kronstadt után szállongott hirek, is nagyban némulni kezdenek: amannak tétlensége Németországnak,imezek habozásai pedig Svéd- s Dánországoknak tulajdonittatván. S ez okból szólott a „Times“ mindanynyiszor tüzetesen s tűzzel Németországhoz , valahányszr a múlt héten szószékre lépett, s ez okból tart felolvasást az Examiner a nevezett éjszaki államoknak. A Times-t jó haragra különösen azon előnyös állás tudata csiklandozza, melyet Ausztriának politikája Nyugat diplomatiájával szemben kivívott. A „Times“-nek e hangadlása után indult a múlt héten hozott czikkeikben mind a kormányközlönyök nagyja apraja egyaránt. Harag, epés irigység szólott ki belőlök. Balaton mellék, sept. 29. Az államot egyesek képezik, s ez egyesek szellemi s anyagi erejének czélszerü kifejtése s virágoztatása az államnagyság nélkülözhetlen föltétele. Ez az oka, hogy minden kormány őrszemmel kiséri a palotája alatti népek szellemi s anyagi erejének elemeit, s nem hagyhatja azokat kifejtetlenül. S a szellemi erő fejlesztésére mi hathat jótékonyabban, mint a czélszerű növelés, mely főczélul tűzi az értelem világítását — a szívben eredetileg meglevő de oly könnyen széttéphető erkölcsi erők központosítását, szilárdítását ? A czélszerű nevelés legbiztosabb alapja az állam jóllétének; hol észszerű és erkölcsi hatalom párosul, ott sülyedéstől nem lehet félni, míg a butaság s erkölcstelenség-terjedés a nemzethaldoklás biztos , csalhatatlan előjele. Ezért mondá koszorús költőnk Berzsenyi : Minden országnak támasza—talpköve A tiszta erkölcs, mely ha megvész , Roma ledől S rabigába görnyed. Ez az oka, hogy örömtől dobog a honfi sziv, ha a népnevelés ügyét virágzani látja, s fájdalmában elkomorul a honfi lélek, ha parlagon hagyatva találja e szent tért, melynek soha sem szabadna munkás kezek — értelmes fők — lélekismeretes egyének hiányában lennie ! S fájdalom vidékünkön nem úgy áll a népnevelés ügye, hogy felette örömömet nyilváníthatnám, mert a 6 éves koruktól 12 éves korukig egyházi s polgári törvényeink értelmében iskolába járásra kötelezett növendékek csak téli hónapokban járnak iskolába, nyáron az anyagi érdekek által lebilincselt szülők lelketlen őrzése liba — ló őrzésre — a háznál v. mezőn előforduló apró munkák végzésére hon fogja a gyermekeket s igy nem csodálhatni, ha a télen futólag sajátizott tanokat a tavasz-nyár-őszi hónapokban elfeledvén, oktalanul nőnek fel az Isten képére teremtett, okosságra hivott , de okosság Istenképét viselővé csak nevelés által lehető emberek? Ez az oka, hogy a köznép többnyire indulatai s szenvedélyes rabja, s ha van is némi homályos ismerete a roszról, ha a szivében rejlő erkölcsi érzés küzd is a bűn ellen, a homályban nem látván tisztán — különben is gyenge erkölcsi érzelme csakhamar elbukik, a bűnrei vágyat követi a tett, s gyakran egész borzasztóságában. Mióta a néppel közelebbről érintkezem, s ez érintkezésből szerzett ismeret képesit felőle s róla ítélhetnem , azóta érzem Schiller szavai igazságát: Der Mensch ist frei durch Vernunft, stark durch Gesetze. Ez észerőt kell kifejteni, s az erkölcsi érzelmet erőssé edzeni, hogy a törvény szent legyen a nép előtt, ne félelemből, hanem azért,mert törvény, így lesz minden ember szabad észereje, s erős a törvények által. Hogy a nép ez értelmi s erkölcsi magasabb álláspontra elvezéreltessék, szükség, hogy nagyobb szigorral járjanak el az illetők a néptanitók megvizsgálásában , s a néptanodákat ne jött ment iskolakerülőkkel, hanem szakavatott értelmileg s erkölcsileg kiképzett a nevelői magasztos pályát a benső hivatást érező, a kor kívánalmait felfogó s korral haladó tanítókkal töltsék be, kik nem bottal, hanem szellemi fensőséggel uralkodván növendékeik fölött, képesek legyenek a reájok nézve lehető legmagasb képzettségi polctra azokat fölvezérleni. Az állam őrködjék , hogy rendeletei — melyek a gyermekek iskoláztatására vonatkoznak — szigorúan életbe léptessenek , s az oly lelketlen szülőket, kiket a gyermekeik jólléte iránti erkölcsi kötelesség s ezzel együtt járó saját jobb érzetök nem ösztönöz gyermekeik iskoláztatására, erőhatalommal, sőt ha szükség, pénzbüntetéssel is kényszerítse a szülei legszentebb kötelesség teljesítésére, az ily büntetésekből begyülő pénzösszeg szegény gyermekek kitaníttatására lévén fordítandó. S mert ezt egyházi hatóság nem teheti — hiányozván a physikai hatalom, — a falusi elöljáróság pedig — gyakran maguk az elöljárók mentén élő rész példával — nem akarják tenni: óhajtható volna, ha az illető közigazgatási szolgabírói hivatal évnegyedenként közvizsgálókat küldene ki, kik bizonytalan időpontban meglepvén az iskolát, egyrészről a tanító szorgalmas nevelői képességet, másrészről a gyermekek föl vagy nem járatása felől is biztos tudomást szerezhetne. Nagy hiba jelen falusi iskolaszervezetünk gyakorlati kezelésében az is, hogy a nevelés főleg túlvilágra történik, s a nevelésnek, ha volna is erkölcsi oldala, ez is tisztán túlvilágra irányzott,elijesztik a gyermeket a bünörvényről, a helyett hogy az erényt kedveltetnék meg vele, vagy hogy a szó való értelmében erényessé növelnék. Életbe vágó tudományok tanításáról pedig szó sincsen. Elhanyagoltatik a természettan, melyből a nép oly sok üdvöst tanulhatna , s melyet — hacsak alapjaiban sajátitna is el, oly sok babonától — tévhittől szabadulna meg. Elhanyagoltatik a gazdagságtan — az ipar ismertetése — s ez elhanyagolásban keresendő alapoka azon sajnos hátramaradásnak, mi a magyar nép gazdászatában oly igen észrevehető, s mi az állam anyagi jólléte emelkedésére oly nyomasztólag hat. Nem az életnek — hanem a vallásnak, sőt nem is annyira a vallásnak — mint felekezetnek nevelnek embereket, s a felekezetesség beoltott szelleme nem ritkán megvetéssé s gyűlöletté fajulván, egység helyett bomlást — részekre oszlástt idéz elő®, fenyegetőleg vészezvén a társalom békéjét és csendességét. így növekedik az úr, mely az iskolát az élettől — az embert az embertől elkülönzi, holott korunk szellemének minden törekvése oda irányul, hogy azon üreg — mi az iskolát az élettől elválasztá — tökéletesen elenyészszék, s valódi kölcsönhatás természeti viszonyába helyeztessenek. Ausztriai birodalom, Bécs, oct. 16. Arif effendi, az itteni török követ már hivatalosan közlé az ausztriai kabinettel, hogy Omer pasa közelebb a támadó operatiókat Bessarabia ellen megkezdeni fogja s néhány nap alatt Bukarestbe jövend, magát a hadműködési bázisra nézve az ottani CS...k. hadvezérrel egyetértésbe teendő. A törökök ezen támadó mozgalmai pedig korábban, mint szándék vala, veszik kezdetüket, mivel Raglan lord Omer pasát erre sürgetőleg hívta fel. Poroszország válasz jegyzéke Berlinben már készen áll az elküldetésre. Mennyit e jegyzék tartalmáról tudhatni, az igen óvatosan van szerkesztve s Poroszország abban mindenelőtt azon óhajtását fejezte volna ki, miszerint Ausztria kötelező ígéretet tegyen, hogy a német hatalmak részéről az ismeretes négy biztosítékponton túlterjeszkedő lépés nem történendik. A keleti tengeren hírszerint folytonos vihar uralkodik. Berlinből velünk egy ott élő franczia diplomata azon nyilatkozatát közük, hogy Napóleon császárnak szándéka, 100,000 emberrel ezen hadszinhelyen partra szállni s Pétervár ellen támadást kisérleni meg. Az idén ily terv valósítására már semmi esetre sem gondolhatni.A Daily News azon a balaklavai táborban elterjedt különös hirt közli, hogy Menzikoff hg öngyilkolási kísérletet ten, midőn Balaklava bevételéről értesült s e szándék végrehajtásától csak környezői tartóztatták vissza. Krakóból, oct. 19-től Írják az „Alig. Zig“-nak: Lowzowban a nagy Kázmérnéhai (1333-tól 1370- kig) kéjkastélya helyén, hol a szép Eszter is lakott, egy roppant terjü pompás katonai növendékház emelkedett, mely tegnap számos katonai és polgári hatóság jelenlétében ünnepélyes isteni szolgálat által szenteltetett föl. Er a k a szorosan vett erődéül nincs kijelölve, hanem minden oda mutat, hogy egy elsánczolt táborhely külön erőditvényekkel van tervezetben. Ezen még be nem végzett erőditvények neve: Kosciusko a néhai Bronisislava-halmon, Benedek a Krzemionkamagaslatokon a Visztula jobb partján, Dombié a Visztulán átmenetnél, s a Varsó erődé nem meszsze Prondniktól a varsói töltött utón. A nyugotgalicziai pálya alapzatának bevégzéséről még nem lehet szó; ennyire csak a Bochniától Dembuzáig vezető aránylag csekély tér jutott, és pedig már huzamos idő óta , mielőtt a jelen munkálatok még megkezdettek volna. Azon kíméletlenség , melylyel az orosz kormány a szomszéd Lengyelországban a megparancsolt szállításoknál eljár, minden mértéket meghalad. A mennyiség megrendeltetik, a nélkül hogy kérdés léteznék, vájjon létezik-e ennyi, vagy nem — szerinte kell hogy létezzék; igazságos kárpótlásról szó sincs,— a fizetés csak önkényüleg történik, sőt olykor a valódi ár csak harmad része adatik meg. Akim effendi török cs. kabinetfutár Stambulból sürgönyökkel érkezett Bécsbe. Gortsakoff herczeg, orosz cs. követ az itteni udvarnál holnap fogja a „római császárhoz“ czimzett szállodát, hol Bécsbe jövetele óta lakott, elhagyni s a követségi épületbe, mely tudomás szerint Sz. György naptól fogva másnak béreltetett ki, átköltözni. Le y k a m báró ausztriai cs. k. követ Athénben családostul Bécsbe érkezett. Azon hir, hogy ő kir. fensége a porosz koronaherczeg különös missióban Bécsbe fogna jőni, mikép már szombaton, ellentétben a börze várakozásaival, jelentettük, nem valósult. Ma egészen valószínűtlennek tartják, hogy Berlinben végzések hozattak volna, melyek azon hiedelemre jogosíthatnak, miszerint a porosz kir. herczeg egy az orosz háborúra vonatkozó missióban Bécsbe érkeznék. KÜLFÖLD. németország. Berlinből odtob. 13-káról Írják a „Dresdner Journalénak. Számos lap azon tudósítást hozza, hogy — a Poroszország és Ausztria közötti jó egyetértés helyreállítása végett — a porosz koronaherczeg ide hivatott volna s külön missióban Bécsbe fogna küldetni. Ez alaptalan. A porosz kir. herczeg nem megyen Bécsbe, hanem holnap fiával együtt a királynak 15-kén leendő születésnapi ünnepélyére ide jövend. Továbbá Berlinből odéb. 12 kéről közli még a „Dresd. Journ.“. Különféle hirek kezdenek terjedezni, mintha Bio gróf utolsó jegyzéke folytán a porosz politikában változás, s az Ausztriától irányt vett véleménykülönbségekre nézve lényeges engedmény lenne várható. Jó forrásból értesíthetem önt, miszerint ezek csupán napi beszéd conjecturái, mert mostanig sem a miniszteri sem a kabinettanácsban végleges határozat egy közelebb teendő lépésről még nem hozatott.“ Finoilapnság Pária, oct. 12. Barbés szabadonbocsáttatása a császár nagylelkűségére nézve nem volt gyümölcsöző, sőt maga a „Moniteur“ mai száma is közlönyéül teszi magát azon fitogató pathosznak, melylyel a megkegyelmezett socialista főnök ismeretes történeti jellemek drastikus és olcsó utánmajmolását piaczra állítja. A „M o n i t e u r“ a császári kegyelmi tény elleni tiltakozmányát fölveszi és ezen szavakkal kíséri , hogy Barbés megkegyelmezését nem fogja föl, ez az elavult üresség, vadság és phrasis-alkotás típusza, mi a franczia socialistáknak oly nagy mértékben sajátjuk, és az uralkodó párt nagylelkűsége által józanság- és eszélyességre nem vitetett. Ama tiltakozvány végének egyetlen helye nevezetes, amennyiben azon positív jelentést tartalmazza, hogy Barbés czélzatosan két napig marad Párisban, hogy idő legyen őt ismét bezárni. Barbésnek tudniillik nincs vagyona, ő csak politikai izgatásokból él. Ezen mesterségnek 239-1382