Pesti Napló, 1855. március (6. évfolyam, 1491-1517. szám)
1855-03-22 / 1509. szám
Treska nővérek Prágából, ügyes technikával bírnak a hegedűn, néhányszor játszottak körünkben, tapsokat eleget arattak, fiatal csinos külsejű nők természetesen kellős ingerrel bírnak a tapsoló férfiakra..........Alighogy ezek helye meghalt, egész csapat cseh zenész rukkolt be városunkba, ezek is eleget megtapsoltatok, finom de nem megható játékukért, igen, de a taps mellett Tatában sem lehet megélni a művésznek s épen azért ők is tovább húzódtak jobb hazát keresnie a művészetnek , mert mi tagadás benne, biz itt ők csehül voltak . . . (ége következik.) Ausztriai birodalom Bécs,mart.21 Lord John Russell,hiteles forrásból merített hír szerint nem fog az értekezletek bevégeztéig Bécsben maradni, sőt nem sokára visszatér Londonba, a gyarmatügyi tárczát átveendő. Lady Russell egy időre itt marad s később az ausztriai fürdők egyikébe utazandik. A mostani orosz uralkodóra bizonyos „német“ irányzat fogatván, nem érdektelen — a „Schl. Zig“ után — megjegyezni, hogy az elhunyt czár halála óta a pétervári orosz lapok rendkívüli előnyökben részesülnek s mig ezelőtt a német s különösen a franczia lapok a híreket az orosz lapokkal egy időben hozták, most ezeket az orosztól átvenni kénytelenek. Az „Indep. Belge“-nek Berlinből mart. 44-éröl írják, hogy a mart. 8—ki (ismeretes) porosz körlevelén kívül, még két más is — mart. 7 és 11-röl kelt — létez. A mart. 7—ki a párisi és londoni kabinetekhez van intézve . Wedell tábornok küldetésére és Poroszország azon ajánlatára vonatkozik, miszerint kész a dec. 28-ai jegyzőkönyvet bizonyos feltételek alatt aláírni A mart. Itki sürgöny, melyről az Independance levelezője csak igen tartózkodva szól, a szövetség várainak erődítése és felfegyverzésére vonatkozik, mi a febr. 28-ki ausztriai körlevélnek szinte tárgya volt. Poroszországnak a franczia kormánynyali alkudozásai tökéletesen meghiusultaknak tekintendők. A porosz kormány felhagyott kísérleteivel a párisi kabinet szilárdságát megingatni. Wedellick ezóta alkalmasint elhagyta Párist s luxemburgi hivatal helyére ment. E küldetés sikertelenségét most oly czikkek, melyek a berlini központi sajtóirodából kerülnek ki, igyekeznek azzal indokolni, hogy Francziaország nem akart lemondani Lengyelország felbizgatásáról s ama tervéről, miszerint franczia seregeket küldjön az orosz határszélre. Az első vád alaptalanságát már az is bizonyítja , hogy a tuileriai kabinet ama hozzzá intézett követelést , — miszerint Lengyelország felszításáról tegyen le, — már régen ezelőtt Francziaország és Lajos Napóleon császár megsértésének jelentette ki s egyértelműnek oly követeléssel : kötelezné le magát Francziaország, hogy czudar tettet nem fog elkövetni. — Legalább ily értelemben nyilatkoznak franczia lapok félhivatalos czikkei és semmi kétség, hogy ezek a kormány nézeteit tolmácsolák. A porosz alkudozások megszakításának oka tehát másutt rejlik , a porosz kormány részén keresendő. F. hó 18-kán ment végbe cs. k. tanácsos Schlechta- Wissehrad báró leányának összekötése egy perzsa khánnal, ki Bécsben diplomatiai küldetést végezve, a menyegző után rögtön nejével együtt Teheránba visszautazott. (Miklós császár nagyatyja kanonok Salzburgban). Talán nem mindenki előtt van tudva, hogy Miklós meghalt orosz császárnak nagyatyja anyai részről korábban kanonok volt Salzburgban. Ez Frigyes Eugen würtembergi herczeg vala, ki mint salzburgi kanonok 1740. nov. 10-kén 9-dik életévében esküdött fel. Azon idő szokása szerint ilynemű papi méltóságviselők clericalis nevelést kaptak ugyan, de a papi kenetet csak akkor vették föl, ha nekik alkalom kínálkozott, valamely souverán papi fejedelemséget nyerhetni. Frigyes Eugen herczeg kanonoki állását 1751. évig tartotta meg, s ekkor 19-ik életévében a már 11 éves kanonokságról ismét lemondott s porosz hadiszolgálatba lépett. Leánya Sophia 1776-dik évben kelt egybe Oroszország akkori trónörökösével, Petrovich Pállal, a meghatározott Miklós császár atyjával. külföld Németország. Egy berlini lap a porosz miniszterelnöknek f. hó 8-ról szóló és a német udvaroknál levő porosz követekhez intézett körsürgöny tartalmát közli. E körsürgöny lényeges tartalma e következő : Tagadtatik ugyanis, hogy Poroszország a febr. 8-kán kelt szövetséggyűlési határozatra nézve több utólagos indítványt tett volna, melyek a nyugati hatalmak vagy Ausztria politikája ellen irányzottak vagy ellenükben demonstratívek lettek volna. A köriratban mondatik, miként a 8-ki határzat indokai világosak és érthetők. Ha tehát később megkísértetett azt nem ignorálni, hanem ellenkezőre változtatni, más szavakkal, ha egy rendszabály, mely czélul, minden pillanatnyi demonstrativ nélkül , Németország belső és külső megerősödését tűzte ki, utólagosan egy oldal eleni demonstratióul vétetnék, akkor e szándéktól elvileg meg kellett a jogosságot tagadni. Ezt tevé a kir. szövetséggyűlési követ is. Ebben a más oldal ellen demonstratio rejlik ? A legkevésbbé sem. A kir. kormánynak a szövetséggyűlés ellenébeni állása ép úgy világos és egyszerű. A kir. kormány mint német szövetségtag annak indokaihoz erősen ragaszkodik, míg a szövetséggyűlés annak egy újabb határzat által határozottabb irányt nem adand. Várjon és mily értelemben leendi ezt, ez a jövő kérdése, mely jövő a jelen küszöbén áll közvetlenül. Poroszország annak öntudatával bír, hogy nemcsak egy demonstrativ szándékától, hanem a nyugati hatalmak elleni minden utógondolattól vagy ingerült hangulattól is ment.“ Francziaország. Páris, mart. 16. Egy levelező azon nem épen örvendetes hírt jelenti, hogy Wedell tábornok küldetése bevégzettnek tekintendő, és hogy az, fájdalom mit sem végezve, Párist még e napokban elhagyandja. Wedell úr küldetésének tulajdonképi czéljáról oly sok különböző hír kering, hogy bizonyossággal e tekintetben mit sem mondhatni. Levelező annyit azonban tudni hiszen, miszerint annak főtárgya Poroszországnak a bécsi értekezletbe lépése volt. Minthogy azonban ezt sem itt sem Londonban megengedni nem akarták, ha Poroszország pozitív kötelezettségeket vállalni nem akar , ha tudniillik a bécsi értekezlet többségének határozataihoz nem csatlakozik és e szerint az Oroszország elleni fegyveres beavatkozás lehetőségét meg nem engedi , Így a porosz követ törekvései eredményre nem juthattak, minthogy a december 28-ai jegyzőkönyv elméleti elfogadásával nem akartak megelégedni. — Itt e pillanatban a hangulat még a felső körökben is békésnek mondható. Bizonyos az, miszerint a nyugati hatalmak az utóbbi időben Ausztriának, mely mindinkább beavatkozólag látszik föllépni, határozott engedményekettettek. Ide tartoznék tudniillik az, hogy a 3-ik biztosítéki pontra nézve gyöngédebb húrokat pengetnek. Most tehát ismét a követelések maximuma és minimumához tértek vissza, és úgy látszik, hogy más út nyílt a békére, mint Szebasztopol lerombolása. Azon ellenállás, melylyel Krimiában találkoznak, erre ép úgy befolyt, mint az angol kabinetnek határozottan békés nézlete. Az utóbbi időben, mikép levelező már jelentette, Bécs és London közt nagy közeledés történt. A „Journal de l’Empire“ egyébiránt ma egy czikket közöl, mely mérséklettsége miatt átalános figyelmet gerjesztett. Az ausztriai császárnak Lajos Napóleonhoz intézett sajátkezűleg írott leveléről beszélnek, mely békés szeimű volna, sőt azt is tudni akarják, hogy ennek következtében a krimiai utazással egészen fölhagytak. Másfelől pedig mart. 22-két teszik a császár visszavonhatlan elutazása napjának. Pár is, mart. 17. A lovas testőrök ma reggel óta a Marsmezőn tanyáznak, miből arra következtetnek, hogy a csatatérre fognak menni. A testőr vadászok egy osztálya tegnap innen Marseillebe indult, hogy Krimiába hajóra szálljon, úgy látszik, hogy a Krimiában levő császári testőrség nem áll nagy tekintélyben, minthogy kissé későn érkezett. Legalább a krimiai seregben levő katonák vonakodnak a testőrségbe lépni, s minthogy ennek czélzott kipótlása akadályokra talál, szükségesnek látták ezen hadtestből új csapatokat küldeni Krimiába. Az ausztriai vasútrészvények ma ismét jelentékenyül emelkedtek. A mai bécsi börzén is ezen papírok nagyon emelkedtek, még pedig 22 frankkal fölebb. A részvények ezen gyors emelkedését könnyen megmagyarázhatni. A Crédit mobilier, mely számos részvényétől menekülni akar, Bécsben azt fölvásároltatja, ez által ott a folyamot magasra veri és a párisi börzén, mely a bécsi példáját követi, részvényeinek jó árt szerez. — Marchand senatort szélhüdés érte; kételkednek megmaradása fölött — egészen elzsibbadt. — Két nap óta érkező levelek a Malakoff-torony előtti csatának mind véresebb jellemet adnak. Emlékezhetni, hogy a háború kezdetével sokat beszéltek újabb háborúeszközök jövendő alkalmazásáról, nevezetesen a villanytűz szóban forgott. Az oroszok az elsők, kik ezt először alkalmazák Malakoff előtt, a csatatért rögtön megvilágosíták , ez által a harcznak még borzasztóbb képet adván. Az ötször megsebesült Monnet tábornok hősies kitartása és merészsége az egész hadsereg bámulását magára vonta. Ő 1500 zuávjával, 8000 orosztól körül fogva, az ellenséges sorokon keresztül tört és ellenségeinek hullám utat nyitott a táborba vissza. Sebeinek daczára csak akkor ment Sátorába , mikor mindennek vége volt. A tisztek , Bosquet tábornok élén üdvözölték őt, egyszersmind sajnálatukat fejezték ki kapott sebei fölött. Monnet tábornok mint ritka lelki és testi erejű erélyes ember rajzoltatik. Ép oly belátó mint szerény, ment minden cselszövénytől, meglehetős észrevétlen marad azon pillanatig, midőn kötelesség és az alkalom, mint ezúttal történt, neki illő hősi szerepet jelölnek ki. — A boulevardokon ma Girardin „Béke“ czímű röpiratának falragaszait lehetett látni. — Mit tartsunk azon hírekről, melyek összeesküvések és tompa izgatottságról keringenek? Kétségkívül kevés fontosságot tulajdoníthatni nekik. Mi a hitelre bízhatna, az azon körülmény, miszerint a laktanyákban a lázadási esetekben megtartandó utasítások kiadattak. Az utasítások egészen hasonlók azokhoz, melyek dec. 2-kán adattak ki. Belgium, Brüssel, mart. 17. Ma átalánosan azt beszélték, hogy a miniszteri krízis megoldáshoz közeleg. Erősítik, miszerint De Decker termondes képviselő vette volna át a minisztérium alakítását, mégpedig a föloszlott módjára, tudniillik színetlen minisztériumot alakítni, melyet parlamenti műnyelven „ministére d’affaires“ neveznek, azon egyedüli különbséggel, hogy valamint a lelépett katholikus szabadelvűnek adta ki magát, az új szabadelvű katholikus leend. De Decker e czélra előbbi szabadelvű pénzügyminiszter Mercier képviselővel szövetkeznék. Nothomb, brüsseli államügyész és a hasonnevű követ rokona igazságügyi miniszter lenne. Vilain gróf, maeseyeki követ és a kamara alelnöke, a külügyi tárczát kapná, Dumon, tournayi követ, a boldogult senatus-elnök fia, fiatal ember, néhány évvel ezelőtt még a katonaiskola növendéke, azután mérnöktiszt és követségi segéd a közmunkákat kapná; végre Greindt tábornok, jelenleg genti katonai parancsnok, a hadügyminiszterséget venné át. Vájjon a dolog valóban ennyire haladott, és vájjon a különböző tárczák valóban így volnának kiosztva, bizonyossággal nem mondhatni, következőleg a nevezett személyiségeket sem vehetni bírálat alá. Annyit mondhatni azonban, miszerint alig lehetne belátni, hogy az igy alakított minisztérium mikép találhatna sulyeret a kamarában, és hogy ezen combinatió még átmentibb lenne mint a föloszlott, csupán arra rendelve, hogy a közelebbi választásokig tartson. — Kisseleff volt párisi orosz követ, ki azóta itt lakott, most pedig Sz.Pétervárra visszatér, tegnap a király által fogadtatott. Az itt lakó orosz alattvalók tegnap az itteni orosz követ kezébe tevék le II. Sándor czár iránti hűségi esküjüket. Olaszország, Turin, mart. 14. Tizennégy nap múlt el, mióta a minisztérium a senatus elé terjesztő a kolostorok részenkénti megszüntetését illető törvényjavaslatot, s a magas kamara még mindig késik a törvényjavaslat megvitatásával. A papság felé hajló párt azon törekszik, hogy minisztériumellenes szavazatot eszközöljön ki. E tekintetben C o 1 1 e gna senator is tegnap a fenforgó kolostorkérdésről egy iratot közölt, melyben a következő kérdéseket vitatja : 1) vájjon ezen törvény elfogadása összefér-e a senatusnak az alkotmányra őrködését illető tisztével; és 2) ha ez az eset, vájjon a minisztérium által fölállított indokok az elfogadást igazolhatják-e? Szerző munkáját társai közt szétosztotta. Nagybritannia London, mart. 17. A felsőház tegnapi ülésében lord Albemarle a krimiai lószállítmányok iránti jelentések előterjesztését kívánta. Az indítvány czélja : a jelen rendszer megszüntetése. Lord Lucan vitatja, hogy lovak szállítására vitorlahajók helyett okvetlenül gőzösöket kell alkalmazni. Vitorlahajókon jelentékeny , míg gőzösökön csak csekély számú lovak mentek tönkre. Lord Panmure bevallja az adat valóságát s csak azt sajnálja, hogy vitorlahajók nélkülözésére nincs elegendő gőzös, lord I Lucan azt véli, hogy a balaklavai ölölben tétlen veszteglő néhány gőzös igen czélszerűen volna szállításra használható. Lord Panmure szerint azonban a balaklavai kikötőben egyetlen heverő gőzös sincsen, mire lord Albemarle visszavonja indítványát. Az alsóházban a kincstár kancellár jelenti, hogy a pénzügyi tervezetet csak húsvét után fogja előterjeszteni. Sir J. Pakington indítványa, miszerint az angol és walesi oktatásügyre vonatkozó törvényjavaslatot szándékozik előterjeszteni, elfogadtatik. ” A „Press* azt mondja : „A keringő békehírek daczára Bécsben a situatio ugyanaz maradt, mint amilyennek azt a múlt héten jelentettük. Ama hírek részint financziális, a pénzvásár mellett érdekelt körökből származnak, részint pedig felüleges zárkövetkeztetések a diplomatiai fecsegésekből. Minden hatalmak, a hadviselők és úgy, mint a hadat nem viselők, a béke és azon föltételek elfogadása mellett vannak, melyeket most Oroszország, még alázatos értelmében is ajánl; mindnyájan a béke mellett vannak, kivéve Francziaországot. A politikai egyensúly egy szemernyivel biztosítottabb leend, ha Francziaország politikája követtezvén, ki is vitetik. Francziaország azonban keresztül viendi a háború meghosszabbítását, mert jelenleg az angol kormányt „markában tartja“, Ausztria pedig homályos és zavarodásteljes franczia egyezkedésekbe van bonyolódva, melyekből egyébiránt kibontakozni törekszik. Jelenre olvasóink bizonyosak lehetnek abban, hogy Lajos Napóleon elhatározta, egy elsőrangú franczia hadsereg élére állani, s tavasz kezdetével Krimia invasióját keresztül vinni. Ő felsége elutazása egyelőre elhalasztatott, legrégibb s legjobb barátjának, Persigny úrnak szűnni nem akaró s komoly előterjesztései következtében. Szebasztopol ostromát valószínűleg meg fogják szüntetni. Krimiábai elutazása előtt Lajos Napoleon császár — mint alapos okunk van hinni — a császárnő kíséretében meglátogatandja Angliát.* Ez utóbbi hírt a „Daily News“-ben is olvashatni, azon hozzátétellel, hogy Eugenia császárnő, húsvét után, mint Victoria őfelsége vendége a Buckingham palotában fogna székelni. A „Press“ tudni akarja, hogy Palmerston lord rövid időn a pairek sorába fog emeltetni. Mint a Westminsterben beszélik, ugyanezen fölemeltetés a derék Sir de Lacy Evans számára is van szánva. Az alsóházi ülés jelöltéül a választók Sir C. Napiert akarják kitűzni. Miután már a hírek fejezeténél vagyunk, legyen megemlítve az is, hogy „Lajos császár,“ — amint őt a „Press“ különös hangnyomattal nevezi, Krimiában Newcastle hggel találkozandik. A volt hadügyminiszter ezen kirándulást szándékoznék megtenni, hogy anyagokat gyűjtsön maga igazolására. —Az „Economist“ békét prédikál. Egy, a bécsi congressus fölötti vezérczikkében ezt mondja : „Méltatlan és szükségen kívül szigorú követelések a szövetségesek részéről nagy szerencsétlenség volnának, mert azok Ausztria fontos támogatásától fosztanának meg bennünket. Legfőbb biztonságunk abban fekszik, hogy Ausztria az egyetlenegy pont mellett, mely komoly nehézséget gördíthet elő, mélyen van érdekelve, mert a Feketetenger szabadsága nélkül a szabad Dunahajózás csak holt betű. Nincs szükségünk, hogy Oroszország véderejét gyöngítsük, hanem hogy támadó erejét megbénítsuk. Mi tehát nem akarjuk területét, még csak erős védvárait sem megtámadni. Könnyű Szebasztopol elfoglalásáról beszélni. Ha az fegyvereink által történhetik meg, á la bonne heure , de mint békeföltétel, vagy pedig mint garantia azon valóságos czélokra nézve, melyeket szem előtt tartunk, valóban hasztalan. Az egyedüli eszköz, mely által Oroszország későbben a békeföltételeket megsérthetné, nagy flották leírása volna a Feketetengeren. S bármi tökéletes állapotban maradjon is Szebasztopol, Oroszországnak csak flottája menhelyéül szolgálhat. Minden mit kívánhatunk, az, hogy Oroszország kötelezze magát semmi nagyobb tengeri hatalmat nem tartani a Feketetengeren, mint amennyire csupán rendőrségi czélokra van szüksége, és hogy Anglia- és Francziaországnak megengedtessék, ugyanazon vizeken ép oly nagy, vagyis inkább ép oly kis tengeri erőt tartani, mint Oroszország. Az ily elővigyázati rendszabályok, franczia és angol consulatusoknak letelepítése mellett Szebasztopolban s a Feketetenger melletti több ponton elegendő garantia volna mindenre nézve, mit a szövetségesek méltányosan czélul tűzhetnek ki maguknak. Ha ezen becsületteljes föltételek Oroszország által elvettetnek, biztosítsuk magunknak bebizonyított mérséklettségünk által mindenesetre Ausztria aktív támogatását a csatatéren. És ez sok politikus szemeiben a sajátképein gyakorlati czél, melyre kellene a conferentiáknak vezetniük.“ — A „Post“ Bécsből kapott sürgönye fölött a legvérmesebb szemlélődésekbe bocsátkozik, azon óvással zárja be azonban elmélkedését, hogy mindemellett semmi illusiókat nem kell tenni magunknak, hanem a legjobbat kell remélnünk s a legroszabbra is készen lennünk. Dánia, Köpenhúga, mart. 12. Dániai Keresztély herczeg, kijelölt trónörökös, a király által Sz. Pétervárra küldetett, hogy az orosz császári családnak sajnálatát fejezze ki Miklós czár halála fölött és II. Sándor trónraléptéhez szerencsét kívánjon. Ezúttal Frigyes hesseni herczeg is Sz. Pétervárra utazott, hogy Miklós czár temetésén jelen legyen. Egy herczeg részéről, ki most Károly porosz herczegnek, előbb pedig a megboldogult Miklós czárnak volt veje, a kegyelet ezen tisztán magánügye ellen a legdühösebb pártszenvedély sem találhat kifogást; máskép áll a dolog Keresztély herczegre nézve, ki maga a „F a e d r e l a n d e t “-nek egy mennydörgő czikkre szolgáltat alkalmat. A „Faedrelandet“-nek valóban meg lehetne emlékeznie, miszerint Keresztély glücksburgi herczeg nehezen lett volna valaha dániai herczeggé és kijelölt trónörökössé, mint 1853. júl. 31-ke óta, ha Miklós czár az 1850.jun.5-i varsói és 1852.máj. 8-ki londoni jegyzőkönyv átal arra főleg közre nem munkál. De a „Fa e drelandet“nek csak hazája és ennek alaptörvénye van szeme előtt; és minthogy a herczeg küldetését politikainak és Dániára nézve benn (szabad intézményeit illetőleg) s künn (a nyugati hatalmakhoz állását illetőleg) aggasztónak és veszélyesnek tekinti, ezen küldetéssel megbízott személy megválasztása ellen tüzel. Oroszország. (Orosz izgatások). Az olmützi „Neue Zei" -nak írják Lembergbeli egy helység közelében utólag egy nő egy arra kocsizó paraszttól engedett kért, kocsijára ülhetni. A kocsi tulajdonosa ebbe csekély pálinkára való biztosítása mellett beleegyezett. Egy korcsmában e nő a parasztot valóban pálinkával tartotta s vele tovább folytatta útját. Ez alkalommal észrevevé a paraszt, hogy a nő pénzzel gazdagon terhelt zsákot visz magával s valószínűleg mámoros állapotban annak meggyilkolását határozó el. A terv végre is hajtatott, a hulla a rubelek és imperialokkal teli zsáktól megfosztva sa hóban eltakarva jön. Hazatérve a paraszt a falu korcsmárosának a pálinkatartozást imperiálokkal fizette ki, s ez által a figyelmet magára vonta. A zsidó erről jelentést tett a helyhatóságnak, mely a parasztot befogatá, ki nemsokára az elkövetett gyilkosságot be is vallá, s a bizottmányt azon helyre vezeté, hol a nő hullája el volt takarítva. A hulla bonczolásánál kitűnt, hogy az állítólagos nő orosz emissárius volt, kinél különféle papírokat találtak, melyek messze terjedő orosz izgatásokra mutatnak. (Lengyelország szervezete.) A „Fr. P. Zig“ következő közlést hoz: Berlinből franczia lapoknak tart. 15-éről távirati után a következőt jelentik : „Lengyelország szervezete ellen határozva. II. Sándor császár Paskievitsky hatalmazványait bővitette.“ Hadi mozgalmak. Délkeleti csatatér. A tudósítások Krimiából f. hó H-éig terjednek. Naponkint emelkednek a szövetségesek erőfeszítései, hogy a kitűzött czélt elérjék, de hasonlóan növekszik az oroszoknak jól kiszámított ellentállása is, kiknek bátorságát a febr. 23- 24-ki eseménynek a francziákra nézve nem kedvező kimenete észrevehetőig felfokozta. Azon fontos tudósítás is érkezett a csatatérről, hogy a Molakoff torony előtt újonan állított lánczolatokban tanyázó csapatok előretolt művek által most az összeköttetést szárazon az éjszaki erőddel, még pedig akként állították helyre, hogy az úgynevezett kozák üteget (most redout) Inkermann mellett teljesen fedezni képesek. Főleg azon erődök ellen voltak az utolsó febr. 23—26-ki nagy harczok intézve. Az oroszok műveinek ez előrehaladásáról lord Raglannak .lább következő sürgönye s az angol levelezések is emlékeznek. Ellenben az enpatoriai lovas ütközet csupán egy Sack mellett vivőt, előörsi ütközetté zsugorodik össze. A szövetségesek erősítései pedig egyre érkeznek; már legközelebbi időben várják a 10. franczia hadosztálynak Herbillon tbk alatti megérkezését; a 9- dik Brunek tórnok alatt már teljes számban orosz területen áll. A balaklavai vaspálya már felében át van adva a közlekedésnek s utolsó napokban főleg lövegek és lőszer szállítására szolgált. Azon hir, hogy e hó végén általános támadás fog a vár ellen intéztetni, a táborban változatlanul látta magát, kivált miután a 24 fontosok helyett 32 fontosok állíttattak positiókba. A sambui szárazi postával érkezett tudósítások azon hírt hozták, hogy a franczia lovasság jó része, mely ekkorig Burgaszban állomásozott, Balaklavában már partra szállíttatott. A franczia gőzös Thabor is megérkezett ama kikötőbe; fedélzetén volt de Bouville ezredes, Napoleon császár szárnysegéde. A nagy britanniai hadibiztos keleten Gallipolit jelölte ki a török angol dandár hadfogadó állomásául. Yvan Ibk is ott ütendi felszállását. La Marmora tbkot mindennap várták Stambulba. Abd el- Kader engedelmet kért a Portától Stambulba jöhetni. Itt sokat beszélnek az orosz parancsnokok találkozásáról a Molakoff toronynál az ott álló franczia előőrsök parancsnokaival. Az értekezlet febr. 27-kén történt , de valószínűleg csak foglyok kicserélésére vonatkozott. A „Gazette“ következő sürgönyt hoz lord R a gantói lord Panmurehoz mart. 3-ról, mely következő tartalmú : Mylord! — Mióta lordságodnak febr. 27-én írtam, álitólag ismét több hajót sülyesztettek el az oroszok. Erről nekem nincsen bizonyosságom, de mennyire észlelhetem, a kikötőt elzáró új sorompó tegnap este azon ponton túl látszott terjedve lenni, ameddig két nap előtt tett szemlém alkalmával nyúlt. Az ellenség buzgón törekszik egy új védművet állítani, mely a franczia ütegekhez a legszélsőjobboldalon közelebb fekszik, mint az, melyet szövetségeseink febr. 24-én megtámadtak.— Az ellenség haderőit Szebasztopol közelében, annak éjszaki részén szintúgy mint a Csernaja mellett növelni látszik. — A vaspálya-építés kielégítő előhaladásokat tesz, s mi a pályát már erősen használjuk készletek, bódérészletek stb. szállítására egész hadikonig. E falutól egész főhadiszállásomig a távirda már készen van. Az idő ismét rendkívül hideg, tegnap havazott, s ma ismét egy keveset. — Ide zárom veszteségeink jegyzékét mart. 1-jéig (E szerint febr. 26-tól mart. 1-jéig elesett: 2 közvitéz; megsebesült: 1 őrmester és 8 közvitéz.) Raglan. Sir Edmund Lyons az admiralitáshoz következő iratot küldött Ahhmed pasától, melyet ez hozzá intézett: Admirál ur! — Az itt létező angol tengerészek buzgalma csapatjaink, élelmük, lovaik s összes hadszereink kiszállításánál, melyek nekünk küldetnek, buzgalmuk, csapatainkat gyámolitni, a város védelmezésénél közre segíteni, a mint febr. 17-én, midőn az ellenség bennünket tetemes erővel megtámadott, a katonai hadműködéseket tengerről úgy mint szárazról támogatták, szóval : azonzolgálatok, melyeket az ön parancsnoksága alatt álló angol tengerészet naponkint buzgalommal és odaadással teljesít, sokkal nagyobbak és hatályosak, mint hogy azokat ön tudomására ne hozzam. Kérem tehát önt, fogadja őszinte örök hálánk kifejezését. Szándékom volt, ezen reám nézve oly kellemes kötelességet személyesen teljesíteni; mostanra azonban meg kell elégednem annak írásbeli kifejezésével, azon reményben, hogy hálánkat később szóval is kifejezhetendem. Engedje stb. Ahhmed. Az angol lapok eupatoriai levelezései febr. 25-kén túl nem terjednek. Az ellenség a város ellen 17-ike óta semmire sem vállalkozott, azonban lovassága s némi gyalogsága még mindig a környéken állt. Csapatainak egy osztálya balra Eupatoriától, a város éjszaki részén létező kis tó mellett foglalt állást. Más csapatok és kocsivonatok a szimferopoli után fel s alá vonulnak, úgy hogy azon gyanítás merült fel, miszerint talán mozsarakat szállítanak, a várost meglődözendők. Ez azonban most kétszerte oly erősen meg