Pesti Napló, 1855. augusztus (6. évfolyam, 1618-1642. szám)
1855-08-04 / 1621. szám
mertetéseinek a Garay- a Fáncsyárvák részére rendezett hangversenyek, a nemzeti színház nyugdíj-intézete javára adott színházi előadás alkalmával? „Hol marad a sok ügyvéd, a sok orvos s a tisztes osztály több tagja, kikben a műélv iránt fogékonyság s a szellemi élv megszerezhetésére, a nemzeti színházhoz, művészethez kötött érdekek pártolására anyagi lehetőség is van?“ Ily értelemben szólalt fel egy ízben Csernovics P., szólván színházunk rendes és többnyire elmaradó közönségéről. E kérdésre nem kívánunk felelni. Azonban mi is társadalmi életünk nem vigasztaló jelenségének tartjuk azt, hogy ez úgynevezett tisztes osztály legtöbb és többnyire tehetős tagjainak életszükségei közé a színház, a műélv nem tartozik. — A pesti kegyes tanítórend gymnasiumának tudósítványával egyszerre vettük a lévai kegyes tanítórendi kis gymnasiumról szóló tudósítványt is, melyet azon tanintézet igazgatója Hutter Antal tett közzé. A rövid bevezető sorokat „erkölcsszabályok“ követik, melyek azon kötelmekről szólanak, melyeket a józan okosság ad önkényt elénk; ilyenek az Isten, min magunk és embertársaink irántiak. E jeles értekezésnek, mely kötelmeinket az élet minden viszonyaiban fejtegeti, sok helyet kellene közölnünk, ha mindannak közlését, mi bennünket gyönyörködtetett, mmi figyelmünket megragadd, mi becses útmutatást, tanácsot ad, e szűk tér megengedné, csak a végsorokból írjuk ki e néhány szót: „Becsüljük a vagyont, de ne magáért, hanem mint eszközét az áldozatnak, melyet adósságnak tartsunk a haza, s a jótéteménynek, melyet kötelemnek tartsunk a szenvedő emberiség iránt.“ — A lévai tanári kar tagjai: Hutter Antal, Horváth József, Ruff József, Szepesi József, Lipp János és Chmelányi József. A szokott tartalom után a tudósítványt egy kis költemény „tanodai ifjúság végszózata“ fejezi be. A zugliget vendéglőse is megünneplé „intra octavam“ Anna napját, tegnapelőtt éjjel kedélyes bált rendezvén belépti díj mellett. A szép est s a vidék tündérei több képviselőit vonták ki a vidor életnek, a regényest , kalandszerűt szomjazó ifjúságnak, de képviselőit a nem ifjúságnak is. A bál igen kedélyes volt, mintegy mikrokosmos egyesítvén magában a társasélet minden árnyéklatát, az irodalmat, a szavaló és plastikus művészetet és a nyomdászatot. A fesztelen és derült vigalomnak csak egy hiányát tapasztaltuk, t. i. nem jártak füzértánczot s igy e bálban nem volt előtánczos, a víg Olympnak nem volt Jupitere. A Clark úr terve szerint a budai hídfőnél építendő gőzerejü szivattyú óránként 3500 akó vizet volna képes a várba szállítani. — A kenyér ára f. aug. hóra a fenálló pestbudai közös árszabályzó bizottság által ekként határoztatott meg 6 V2 I®1 zsemlyekenyér ára 1 pkr. 5 % 1st közönséges zsemlye 1 pkr. 3% lat mont zsemlye 1 pkr. 22/8 latániszszarves 1 pkr. a tiszta búza mérője az árszabálynál 10933 p. garasával , a fa öle 14 ft. 41 krral számíttatván. A hús fontjának ára e hóra 12 pkrban állapíttatott meg, ekként 1 pkrral olcsóbban mint júliusban. — Rothschild Salamon báró, kinek jul. 28-kán élte 65-dik évében történt halálát már jelentettük, részünkről is megérdemli a kegyeletes megemlékezést. A boldogulnál a jótékonyság cselekvényeiben a gazdag keresztények közöl egy sem mérkőzhetett. A birodalomnak sok jótékony egylete részesült jótéteményeiben. A kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő egyesület örökös s a pesti szegény gyermekkórház alapitó részvényes tagja volt. A pozsonyi izraeliták leánynöveldéjét szintén a boldogult emberbarát alapitá. Áldás emlékére, s adja az ég, hogy utódai hasonló tettek által örökítsék nevüket. —A brassói kereskedelmi és iparkamrának az Oláhországból érkező marhabőrök tisztítása iránt fenálló szabályszerű eljárás megváltoztatása végetti kérelme egészségi tekinteteknél fogva nem teljesittetett. — Forró hálával jelentetik, hogy Sz. István társulata a pesti elemi iskolák tanitói könyvtárának negyvenegy könyvet s a Jusephinum árvaház könyvtárának ugyanannyit ajándékozni méltóztatott.Pesten, aug. 1.1855. Májer István, pestvárosi elemi iskolák igazgatója. • Börzetudósítások. Bécs, aug. 3. Kedvező hangulat főkép az értékpapírok és államvasut-certificatok iránt. Miután ez utóbbiak Párisban 1292 frankkal magasbban jegyeztettek , itt is 151-re emelkedtek , azonban 1491/23-en állapodtak meg. Éjszakvasúti részvényekben semmi üzlet, 2021 14-en kezdetvén, bár 2027 18-ra emelkedett, miután az üzlet kitünően a franczia vasúti részvényekkel foglalkozott, nem tarthatá fen magát s 2013/4— 7/8-on állapodott meg. Nemzeti kölcsön s sorsjegyek mint tegnap ; bankrészvények és dunagőzhajózásiak kerestettek; váltók és érczpénz */2—3/4 %-el szállottak alább. London 11. 41. Páris 1401/1—3/8. Arany 1253/g—%. Ezüst 203/8-V8. Táviratilag. Páris, aug. 2. 3 % rente 67. 25. 4% % 95. francz. ausztr. államvasut 667. 50. London, aug. 2. Consolok 91. TUBOMÁRY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Könyvismertetés. The Sevench Census of the United States, 1850; embracing a Statistical View of each of the States and Territories, arranged by Counties, Touns etc. By J. D B. de Bow, Washington, Armstrong. Ilyezim alatt adta ki Bow úr az éjszakamerikai egyesült államok népösszeírása eredményét, mely összeírás saját felügyelete alatt hajtatott végre, s az 1840- 1850 év közti tiz évet foglalja magában , összehasonlítván e tiz évi közt az 1790 óta véghez vitt öt rendbeli szinte tiz tiz éves népösszeirásokkal. Minden statistikának természeténél fogva megvan az a hibája, hogy a nagy szorgalommal összegyűjtött részletek a folytonos halálozási és születési rovatok hullámzása miatt , már azon perezben, midőn sajtó alá adatnak, nem tökéletesek, s hasznukat csak az átalános átnézetben találjuk fel. Amerikában pedig, melyre rendőrileg szorosan nem ügyelnek, a népösszeirásnak sajátlagos nehézségei vannak, melyek aztán ezt sok tekintetben hiányossá teszik. E végből Bow úr élőbeszédében Amerikában is saját statistikai hivatalok felállítását hozza indítványba. Egyébiránt az 1850-ki összeírási táblázatok nem kevesebb mint 610,000 oldalt foglalnak el , melyek nyomtatására 2000 mázsa papiros szükségeltetett. Az északamerikai államok népességének pontos felvételét igen nehezíti azon körülmény, hogy az összeírásnak roppant területen kellett megtörténni. Európa 59 államra oszlik fel, mely összeghez legtöbbet ad a politikailag szétszaggatott Németország és Olaszhon, és egész Európa területe csak 4/6-al nagyobb, mint az északamerikai köztársaság. E mellett a viszonyos népesség még az európai Oroszországban is nagyobb lévén , a népösszeírás itt könnyebben végrehajtható. Az amerikai összeírás azonban nem csupán a nép számával foglalkozik; ez tárgyául tűzi ki az ipart, s azt egész a vadonokig kiséri, nyereségét felszámítja; figyelembe veszi az ujan épült falut , s gyermekeit felszámlálja; jelentést tesz minden új gyarmat lakosainak élethosszáról, s a nagyobb városok évenkénti növekedését párhuzamba állítja. Mindenütt az egész köztársaságban ernyedetlen életerő, sebes előhaladás mutatkozik, de igen nagy városok még nincsenek. New York, mely mindenik közt legnagyobb, s mely után Philadelphia, Baltimore, Boston, New Orleans és Cincinnati következnek, csak 515,000 lakost számlál, és így ötödrészét London népességének, s felényi nagy mint Páris. Legfeltűnőbb azonban a fővárosnak Washingtonnak csekély népessége, mely nem megy többre 40,000 főnél. Az amerikaiaknak általában kevés hajlamuk van a centrálisaimhoz; e mellett Washington csak 40 és néhány éves, nem fényűzés gyálpontja, hanem szerény törvényhozó testnek székhelye. Különben ha az éjszakamerikai köztársaságnak nincsenek oly nagy városai mint London és Páris , ezt inkább szerencsének , mint szerencsétlenségnek mondhatnók, mert nagy embertömegnek egy pontra való összehalmozása sok physikai és erkölcsi bajokkal jár karöltve, már fél millió ember is sok egy városra, s azért Amerikában csupán New Yorkban találunk oly proletariátust, mint az európai városokban otthonos. A lakosok különféle foglalkozása igen felderíti az amerikai polgárisodás sajátlagos jellemét. A 23 millióra menő összes népességből 5 millió szakmunkával van elfoglalva ; 24/2 millió földműves, 1 4/2 millió kereskedő, iparos, gyáros, bányász; 1 millió mint „not agricultural“ hozatik fel, kik sem nem földmivelők , sem iparosok vagy kereskedők. Oly életmódra, mely nagyobb műveltséget igényel, 200,000, polgári hivatalra 24,000, hadseregre 10,334 fő esik, kik közt 889 tiszt. Nagybrittaniában kereskedéssel és gyártással legtöbb ember foglalkozik, s a mezőgazdaság második helyen áll. Északamerikában ez meg van fordítva, csakhogy a hajósok száma igen egyenlő mindkét államban. Saját jövedelmekből függetlenül élők, kikből Nagybrittania fél millió nevet mutathat fel, az északamerikai összeírásból kihagyattak. Különféle művész van 2000 egyén , színész 700-an felül, újságszerkesztő 1300, ellenben csak 83 könyvíró, de 355 könyvkiadó, mi arra mutat, hogy ezek az urak az Angliában kijött munkák utánnyomatását erősen gyakorolják. A népoktatást és szellemi műveltséget illető adatok felette érdekesek. Férfiak közel 500,000 egyén nem tud írni és olvasni, mi elég sok ugyan az egyesült államokra, de mégis kedvezőbb arány, mint minden európai államban tapasztalunk. Nyilvános tanoda könyvtárakkal ellátva van 15,000, s a könyvtárak összesen 4,600,000 kötetet számlálnak; 2500 hírlap és folyóirat évenként 426,000,000 példányt hoz forgásba. Ezek közt 568 szép literatúrai, 83 vegyes, 191 vallási, 53 szigorúan tudományos, 1630 politikai tartalmú. A fejér népesség növekedése a különböző államokban félszázad óta pontosan kitétetik. Apadás csak egy államban (Delaware) volt tapasztalható az 1840—1850 ki időközben, és pedig 14 százalékkal. 1790-től kezdve az éjszaknyugati államok, ide számlálván Wisconsin és Iowa területeket is , mind népességben , mind vagyonosságban legnagyobb gyarapodást mutatnak : ezek után következnek California , Minnesota , Új- Mexikó , Oregon és Utah területek; harmadik sorban állanak a középső államok Columbiával együtt, melyben Washington fekszik; negyedikben a legrégibb új-angol államok; ötödikben a déli tartományok. 1789- ben csak 76,000 indiánus lakott az egyesült államok- ban; ma már ez annyi, de nem a szaporuság, hanem a köztársaság területének növekedése miatt. A néger né-pesség pedig 1840—50-ig 716,734 lélekkel gyarapo- dott, melyre nézve a fehér népesség szaporuságát 3 százalékkal múlja felül. A tartományok, grófságok, városok, faluk elnevezésében igen különös, s néha tiszteletre méltó nevekre akadunk, így újra feléledtek itt Athén, Korinth, Troja, Roma, Syracus, Washington, Franklin, stb. De figyelmünket leginkább megragadó Raleigh város Északi- Carolinában. E város bár sem nem régi, sem nem nagy, az angol történelem olvasójára nagyobb fontossággal bír, mint minden régi kőhalmaz a Nílus völgyében. Raleigh csak 4518 lakost számlál, s Carolinának Wake nevű megyéjében, azon virágos kertben fekszik, melyet a vitéz de szerencsétlen Raleigh Walter lovag küldöttei Erzsébet királynő nevében birtokba vettek. Itt elhatározó magát Raleigh, hogy nevére várost és államot alapítana. E városban, még midőn parányi falu volt, született az első angol gyermek az amerikai földön, s a szűz királynő tiszteletére „Virginiának“ kereszteltetett; de a falu nem akart várossá emelkedni, s alapítójának neve feledékenységbe ment. I. Jakab a köszvényes öreget vérpadra hurczoltatá, s családját koldus botra itélé; de a vérszomjas Stuart nem törölhető el emlékét e nevezetes férfiúnak, oly földön, mely nagy jövendőt hord a méhében. Csaknem két századdal később Éjszak-Carolina Raleigh gyarmatot ismét felélesztő hamvából, s fővárosának emelte. Azóta folyvást virágzik és gyarapodik ez, s nemsokára Európának legnemesebb és legpompásabb városaival fog vetekedni. FÉNYES ELEK: Gabonaár. Pest, aug. 4. Búza bánsági : 5 frt 12 kr. — 6 f. 12 kr.; tiszai 4 frt 40 kr. —5 f. 30 kr.; bácskai : 4 f. 30 kr. — 5 f. 12 kr.; fehérvári 5 ft. 30 kr. — 6 f. 15 kr.; oláh: 3 f. 50 kr. — 4 f. 50 kr.; — Kétszeres : 3 f. 20 kr. — 3 f. 40 kr. Rozs : 3 ft 20 kr. — 4 frt. Árpa : 2 ft 16 kr. — 3 ft .; Zab: 1 ft 16 kr. — 1 f. 24 kr.; Kukoricza : 2 f. 48 kr. — 3 ft. Köles: 2 f. 30— 3 ft. 30 kr. a. a. m. Győr, aug. 2. Magyarbuza : 5 ft 12 — 48 kr; orh : 4 ft 36 kr. — 5 ft; kukoricza: 2 ft 48 kr. — 3 ft 6 kr. pozs. m. Baja, aug. 1. Búza: 4 ft 16 — 48 kr; kétszeres és rozs : 3 ft 12—48 kr; árpa: 1 ft 52 kr. — 2 ft; zab : 1 ft 20 kr; kukoricza : 2 ft. 56 kr. Dunavizállás. Aug. 4-kén: 8' 3' 0‘" 0. fölött. LEVELEZÉSEK. Kunszentmiklós, jul. 24.Ered. level. ez. szerkesztőség! E lap 20—1603 száma hibáztatja a kunszentmiklósi alapítók hirdetését, illetőleg azon tantervezetet, mely szerint például a magyar nyelv és természetrajz, úgyszintén a történet és természettan tanítása egy egy tanító feladatául jelöltetik ki, s helyesebbnek tartandó, ha összeillő tantárgyak kapcsoltattak volna össze, például a magyar nyelv a történettel, a mennyiségtan a természettannal, s a latin a göröggel. A természetrajznak pedig — minthogy az maga is elég dolgot ad egy tanárnak — társ nélkül kellett volna maradni. Engedje meg a t. szerkesztőség, hogy ugyanezen lapban, mely palctát tört fölöttünk, röviden elmondhassuk, mit mentségünkre fölhozhatunk. „Iskoláinknak szakférfiakat kell igyekezniük szerezni, mely csak úgy történhetik, ha összeillő tantárgyakat kapcsolnak össze a mondatott a lapban. Mi személyesen is ismerünk több jeles egyéniséget, kik nemcsak egy vagy egymással összeillő, hanem több és egymással öszsze nem illő tantárgyat is egész mélységes terjedelmében ismernek, s már csak ezen ismeretségünk folytán sem tarthatjuk az összeillő tantárgyak összekapcsolását a szakférfiuságra conditione sine qua non-nak; — mind azáltal minthogy ily egyének aránylag kevesen vannak, és a kik vannak, sem igen törik magukat 500 pstos tanárság elnyeréséért, ennélfogva mi is kívánatosnak sőt szükségesnek tartanók, hogy csak összeillő tantárgyak kapcsoltatnának össze. Azonban mi ezt 6 tanáros algymnasiumban (erről szólunk csak, mert bennünket szorosan ez érdekel) kivihetlennek találtuk. Mert gymnasiumban a gymnasiálékat nem szabadván háttérbe szorítni: az öszszeillő tantárgyak mellett lehetetlen a tanórákat úgy felosztani, hogy egyik tanár túlterhelve ne legyen, míg a másik a lábát is kényelmesen legyázhatja. Mi a tanórákat a tanítók közt, a tantárgyak szétdarabolása nélkül, lehetőleg egyformán óhajtottuk felosztani, mert a fizetés is egyforma, — és bár az általunk közlött tantervezetben a latin nyelv tanárának 22 óra jut, míg a történelem és természettan tanárának 14, a többinek pedig 15 —19, mindazáltal úgy gondoljuk, hogy ezen aránytalanságot nálunk a könyvtárnokság, taneszközökre a felügyelet, értekezleti jegyzőség stb. némileg helyreütik. Megpróbáltuk a bennünket hibáztató Pesti Napló ajánlata szerint állítni össze tantervezetünket,sme itt közöljük azt. E lap szerint a természetrajz maga elég egy tanárnak , s a magyar nyelvet a történetírással, a mennyiségtant a természettannal, a latint a göröggel kellene egybekapcsolni. Szem előtt tartva a heti órák azon felosztását, melyet más nyilvános gymnasiumokban követnek, s melyet gymnasiumban (mert nem reáliskoláról van szó) nem helyeselni nem lehet, a P. Napló ajánlata nyomán ily tantervezet alakulna: I. Természetrajz, hetenként az első félévben 7, a másodikban 5 órán. II. Magyar nyelv és történetírás (amaz az első 42 évben 12, a másodikban 11 órán, ismez 9 órán) összesen 21, vagy ha az átalános földrajzot is ide soroljuk, 24 órán. III. Mennyiség és természettan (amaz 12 ó, ez az első 1/2 évben 3, a másodikban 5 órán) összesen 15 vagy 17 órán. IV. Latin és görög (amaz 28 ez 9) összesen 37 órán. Ha pedig ezt két tanár közt osztanók fel, akkor a vallás és németnyelv (17 vagy 18 órán) szorulnának össze , melyek megint nem összeillő tanok. Látnivaló, hogy így egyik tanárnak 7 vagy 5 óra jutna csak, míg a másiknak 21 vagy 24 sőt 37, s igen nagy aránytalanság lenne a teher és fizetés közt, ha csak a fizetést is az órák számához képest nem osztanak fel, de akkor a természetrajztanárnak, a 6 tanár számára tett háromezer pártnyi alapítványból alig jutna több a 7 óráért 200 pártnál. Egyébiránt, ha majd algymnasiumunkban a tanári testület alakulva lesz, és ha a tanár uraknak úgy fog tetszeni, a kunszentmiklósi alapító község bizony nem fog nekik aggatni abban, hogy maguk közt más tanfelosztást tegyenek. Az alapító község szakférfiakat óhajt, s azért jelölte ki a tanári állomásokat, hogy tudja ki ki, mire pályáz, s előre számot vethessen magával quid valeant humori, s aki például a történet és természettant meg nem bírja, az ne pályázzon; — de — mondom — ha a tanári testület alakulva lesz, s például a történet- s természettanár a mennyiségtan tanárával más tanfelosztásra egyez, mint a mit mi kitűztünk, s azon, hogy egyiknek több óra jut mint a másiknak, nem fognak fennakadni : az alapitó községről előre is föltehetjük, hogy nem fog gátakat emelni. *) Pest, aug. 2. (Ered. lev.) — Julius 30-ikán tartatott meg a pesti kegyesrendiek nagy gymnasiumában az ez évi nyilvános vizsga, mely mind a számosan összesereglett többnyire szakértő tisztelt úri vendégkörben,mind a vizsgában részt vett tanonczokban oly örömet ébresztett, melynek jellemzésére a legügyesebb toll is erőtlennek vallja magát; csak a szép és jóra törekvő és ezen érzelmekkel dús öntudatos lélek érezheti azt. Észre lehetett itt venni azon fokozatos haladást, melyre az új, jól alkalmazott tanrendszer képes hazánk újabb nemzedékét juttatni. A jelenből fejledezik a jövő, és a jelen sejtelmes szülője a bizonytalan jövőnek, abból gyaníthatni, hogy időjártával, így haladva, képes lesz honunk Európa bármely műveltebb népével a versenyt kiállani. Annyit jó lélekkel várhatni, hogy a növendékség fogékony keblében a görög és latin nyelvek valamint a mennyiségtani és természettudományi tárgyak iránt fölkeltett és gondosan ápolt vonzalom rövid idő alatt félszázados lendítést teend tudományos állásunkon. A Jelen czikk közlője önként fejet hajt őseinknek a tudományos világban szerzett érdemei előtt, de teljességgel nem érthet egyet azzal, ki még most is úgy lép föl, mint laudator temporis acti se puero. Nekünk Isokrates ama bölcs athénei szónok szerint meg kell emlékeznünk a múltakról, tenni a jelent, és a jövő iránt óvatosaknak lennünk. Ha mindig csak a múltakhoz ragaszkodunk, a roppant haladási kor árjától, mint makacs ellenállók, kétségkívül elsodortatunk, s elenyészünk. — Emlékezzünk tehát a múltakról gondosan fürkészvén és búvárkodván a történelem aknáiban, melyek javunk s üdvünkre a classicai nyelvek kimerithetten kincstárában rejlenek; tegyük a jelent, kellőleg lelkesítve ifjainkat s nekik utat, módot, szert készítve a most virágzó nemzetek irodalmában lerakott gyöngyöket is kiszedhetni és maguknak több irányú műveltséget szerezhetni; legyünk óvatosak a jövő iránt, mert csak a rendithetlen *) E sorok, megváltjuk, nem oszlatták el ellenvetéseinket. E cáfolat írója maga kívánatosnak és szükségesnek mondja, hogy csak összeillő tantárgyak kapcsoltassanak össze. Ezt kívántuk mi is, s a példában, melyet fölhoztunk, csak e rokonabb természetű tantárgyakat jelöltük ki, anélkül, hogy azt oly javaslatul állítók valaföl, mely módosítást nem szenvedhetne. Nem tartjuk például öszszeférhetlennek a természetrajzzal az általános földrajzot kötni egybe, ha a természetrajz tanárának kevés elfoglaltatása van. Egyébiránt a tisztelt kunszentmiklósi alapítóknak azon kirándulásokról sem kell megfeledkezniük, melyeket a természetrajz tanárának okvetlenül tennie kell tanítványaival, ha azt akarják, hogy tanítása gyakorlati, szemléleti legyen, mi nélkül a természetrajzot nem taníthatni. A természetrajz tanárának továbbá az iskola számára egy kis gyűjteményt is kell rendeznie, míg például a latin nyelv tanára tanóráin kívül nincs elfoglalva, s halad az általa egyszer helyesnek ismert módszer szerint. Az sem ellenkezik a közoktatási kormányi rendszerrel, ha néhány órával hetenkint megtoldjuk a természetrajz tanítását. Nem ellenezzük továbbá, ha a latin nyelvtől külön választják a görögöt, s ennek tanítását oly egyénre bízzák, aki a német nyelvet is képes tanítani. Szóval az általunk kitűzött elv alapján, melyet minden paedagog helyeselni fog, elfogadunk akármi módosítást. A szakrendszer ellen csupán azon ellenvetésnek van némi súlya, amit a fentirt sorokban olvasunk, miszerint ama sorok írói magok is ismernek több jeles egyént, akik több, egymással öszsze nem illő tantárgyat egész mélységében és terjedelmében ismernek. Nem tagadjuk, hogy lehetnek ily kivételes egyéniségek, ámbár tapasztalásból indulva ki, alapos okaink vannak kétkedni az encyclopaedicus ismeretek mélységén. Ennélfogva több észrevételünk van az érintett megjegyzésre. Először is szeretnék megmérni azon mélységet és terjedelmet. Másodszor nem hisszük, hogy helyes számítás lenne, kivételes esetekre iskolarendezési tervet építeni. Végre részünkről is ismerünk ugyan egy pár egyéniséget hazai tudósaink koszorújában, akik a tudás több régióiban járatosak, de sem akadémikusaink, sem országos főbb iskoláink tanári székein nem ismerünk oly egyéniséget, aki a kunszentmiklósi iskola azon tanári állomására lelkiismeretesen pályázhatna, melynek a történetírást a természettannal együtt kellene tanítania. Megjegyezzük egyébiránt, hogy mi a tanítás alatt egyebet értünk, mint az iskolai könyv lelketlen betanítását. Szerk. vallásosság, szilárd erény- és alapos tudományosságra fektetett, nem külfényt és hánytorgatást mutató, nevelés és műveltség vetheti megt egy nemzetnek nagy és föl nem forgatható jövőjét. — Igen dicséretes az az ifjúságban,mi is igazi munkaügy- és becsületszeretetre mutat, hogy üres óráiban saját ösztönéből dolgozott classicai nyelvek fordításából, a mennyiségtani példák kidolgozásából és önálló fogalmazási műveiből számos ivekre terjedő csinosan leirt füzeteket és szépirási példányokat mutatott be a t. ez. közönségnek, mely is ily ritka tulajdon iránti méltánylását bizonyosan nem tagadandotta meg. — Jul. 31-dikén az angol nyelvből és müéneklésből tartatott a vizsga, mely noha csak gyönge mutatványa volt e téren ezen évbeni működésnek, mindazonáltal oly meglepő, hogy a tisztelt műértő publicum ezen zsenge mutatványban is reményét fölülmultnak lenni nyilvánitá. — Egy gyöngéd kedélyesség ömlék át a jelenlevők keblén , mely a kellemesen öszhangzó szivemelő és derítő egyházi és világi énekek zengedezéséből nyugalmas tisztaságban,és kristályfényben játszadozó patakcsa gyanánt áradt a hallgatók szivére. Az egyes énekesek szorgalmát és kedves hangját úgy, mint az eszmüködő karét méltánylást tanúsító örömtapsok jutalmazták. Ezen vizsgálat fensőbb méltóságánál fogva megelőzte már a múlt hó közepén minden egyes osztályban nagyságos és főtisztelendő Szántófy Antal prépost és belvárosi plébános mint hitbiztos ur elnöklete alatt tartatott vallástani vizsga. — Az év végét a hála-énekkel kisért isteni tisztelet az érdemsorozati bizonyítványoknak kiosztásával zárta be aug. 1-jén. — Adjon az ég számtalan ily reménydús ifjat honunknak, fiainak pedig férfias kitartást borostyánt ígérő de sűrü tövisekkel beszórt pályájok folytatására. AUSZTRIA, Bécs, aug. 3. Albrecht Föherczeg ö cs. Fensége ma ünnepli Baden melletti Weilburgban a legmagasb Család körében születésnapját. Vilmos Föherczeg ö cs. Fensége négyheti szabadságot nyert s ezen időt Weilburgban töltendő. Chambord gróf és hitvese ma váratnak ide Sziléziából, hol jelenleg időznek, s legott Frohsdorfba menendők. Berry hgasszony már Frohsdorfban van. Grünne gróf alaanagy s Császár ő Felségének első töbsegéde tegnap érkezett ide vissza csehországi utjából. Bissingen gróf, Velencze helytartója tegnap reggel a gőzössel Linczen át Ischlbe utazott el s nyolcz vagy tiz napig ott mulatván ismét Bécsbe térend vissza. Gortsakoff herczeg orosz császkövetet tegnapelőtt este az északi pályaudvarban megérkeztekor az összes orosz követségi személyzet fogadta és üdvözölte. O’Sullivan de Grasz gróf, belga kir. követ a bécsi cs. udvarnál tegnapelőtt az esti északi vaspálya vonaton szabadsággal Teplitzbe utazott. Thun gróf közoktatási miniszter és titkos tanácsos tegnapelőtt este három heti üditő-utazásából Bécsbe ismét visszatért. Weingarten József báró, jubilált üdv. kanczellár 70-dik évében meghalálozott, s hullája tegnap délután a történt beszentelés után a währingi temetőben takaríttatott el. Az ausztriai-német postaegylet tagjai tegnap zárták második ülésüket. Remény van, hogy a tanácskozásokat augusz, közepéig be fogják végezhetni. A déli vaspályán tegnapelőtt történt szerencsétlenségről az „Ausztria“ következő adatokat közöl: A déli államvaspályán d. u. 4 óra 20 perckor Bécsből elindult személyszállító vonat a liszingi állomásnál téves váltással a fővágányból kitért s a mellékvágányba hajlott át s az ott álló porondszállitó vonatba ütközött, miáltal mindkét gép és négy kocsi tetemesen megsérültek. Ezen összeütközésnél Krausz Izidor podgyászfelügyelő halálosan, Fleischmann György vasúti munkás és Kowarzik Albert mozdonyfűtő súlyosan, Herczog János fűtő pedig gyengébben sérült meg. Krausz fél óra múlva meghalt. Két utas jelentéktelen zúzásokat szenvedett. A kocsivonat rövid megállapodás után útját valamennyi utazó személylyel Badenbe tovább folytatta. A pályaőr, kinek vigyázatlansága idézte e szerencsétlenséget elő, legott a csendőrség által a törvényszéknek adatott át. Bretzenheim-Regetz Ferdinand birodalmi herczeg magassága tegnapelőtt 54 éves korában meghalálozott. A meghaltnak tetemei ma délután 2 órakor szenteltetnek be, s azután Magyarországba a sárospataki uradalomba szállitatnak át. Az elhunytnak özvegye Karolina hgnő , szül. Schwarzenberg hgasszony , csillagkeresztes hölgy s Császárné Ő Felségének palotahölgye. A házasság gyermektelen maradt. KÜLFÖLD. Angolország, London, jul. 30. A Krimiából visszatért tábornok Sir George Brown tegnapelőtt Magyar könyvészet. 334. Szepesi Imre. Magyarországnak Szűz Mária pártfogásába ajánlása Sz. István király által, zongora (orgona) kísérettel ellátva és négy hangra alkalmazva. Pesten, 1895. Metszette Vidéki, nyomtatta Schweizig. 8-rét. 5. 1. (Ára 12 pkr.)