Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)
1855-09-18 / 1655. szám
PESTI NAPLÓ, Pest, sept. 18. A budapesti kir. orvos egy- et legközelebb tartott ülésében Dr. Halász Géza, a pestvárosi cholera-kórház főorvosa összehasonlító jelentést ten a járvány számszerinti eredménye felöl, a kórház megnyitása napjától u. m. jun. 17-től aug. 31-ig terjedő időközre vonatkozólag. Ez adatok közzététele, most, midőn a fővárosban cholera-eset igen kevés kerül idő, nem nyugtalaníthatja a közönséget , valamint annak a járvány szelidülése, megszűnése utáni közzététele a t. orvos úr tapintatára mutat, úgy az abban foglalt adatok kellőleg igazolják nemcsak e kórház felállítását, hanem azon méltányló elismerést is, melyben a t. orvos, Halász Géjza ur a hatóság által részesíttetett. Az említett időközben az elkülönített és dr Halász ur vezetése alatt álló cholerakórházban felvétetett 651. Ezek közöl 122 már a haldoklás stádiumában hozatott be s gyógyításban nem részesülhetett. A gyógyítás alatt levők közöl felgyógyulva hagyta el a kórházat 316. A meggyógyultak számának aránya annyival feltűnőbb, mert a kórházba jutott betegek mind kifejlődött súlyos s többnyire elhanyagolt hányszékelésben szenvedtek s többnyire a legszegényebb osztályhoz tartozván, megelőző éhség, betegeskedés és egy részben kicsapongások által kimerittettek; továbbá közel százan igen hajlott korúak valának s a betegek egy része az anyakórházból került (mint cholera-beteg) az elkülönített kórházba, e járvány által más nyavalyában lepetvén meg. A 651 beteg között több volt a nő, u. m. 357, azonban aránylag több férfi halt meg u.m. 156,nő 158. A t. orvos ar igen érdekes összehasonlító adataiból kitetszik, miként a betegek számához legnagyobb contingenssel járultak a 20-30 évkorúak (u.m. 86-an) a halálozás legnagyobb volt az öregeknél, u. m. 50 évtől 60-ig 45 betegből 30; 60 évtől 70-ig 28 betegből 25. Az észlelt kórtüneményekről, a 40 egyénen véghez vitt bonczolás eredményéről, a kór természete iránt tett észlelésekről igen érdekesen szólván, megemlíti az értekező orvos úr a sikerrel használt gyógymódokat. Figyelmet érdemlők e sikereseknek talált gyógymódok: 1) a test dörzsölése, jéghidegnek külső s belső alkalmazása; 2) a calomel, mégpedig az által, hogy a visszahatási időszakban a vérnek agyra tódulását, eszerint a hagymázos tüneményeket mérsékli, valamint az epe elválasztását is. A Bastler cseppel chininnal,s több ajánlott szerrel sikertelen kísérlet létetett. A fenyőmagfőzet vagy forrázat csupán a felüdülési időszakban, a vesék fenakadt functiojára van jó hatással. — Csengery Antal és Kemény Zsigmond előfizetést nyitnak a „Magyar nép könyve“ új folyamára. Az uj folyam folyó évi novembertől kezdve megjelenik Heckenast Gustáv pesti kiadó-könyvárusnál öt füzetben húsz legnagyobb 8-rétű ivén igen csinosan. Előfizetési ára az 5 füzetnek 1 ft 30 kr. postán küldve 2 pft. Szerkesztők és dolgozótársak maradnak a kik voltak; a szerkesztésben ugyanazon elvek vezérlik a szerkesztőket, mint eddig; a vállalat tárgyai ezentúl is oktató és mulattató elbeszélések, történeti rajzok és értekezések a mezőgazdaság és természettudományok köréből. A czél: közhasznú ismereteket terjeszteni, a nép ízlését mivelni, lelkét emelni, értését nemesíteni. Ezért nyitottak tért szerkesztők szépirodalmi műveknek is, de ezentúl is csak oly dolgozatnak adva helyet, mely valódi műbecscsel bir, s erre nézve legnagyobb kezességet nyújtanak oly írótársak nevei, mint Arany, Eötvös, Erdélyi, Gyulai, Jókay, Tompa és Vörösmarty. A gazdasági lapok jeles szerkesztőinek és dolgozótársainak munkálataival ezentúl is találkozunk a gazdasági rovatban. Szerkesztők e mellett történeti czikkeknek is, főleg a magyar történetre vonatkozóknak, tért nyitnak, részben Szalay László és Attila jeles fordítójának Szabó Károlynak ígéretét birván. A tájékozások a világ állásáról folytattatni fognak, valamint a természettudományi fejtegetések is. A közönség e vállalat irányát az eddigi füzetekből is bővebben felismerhető, semhogy szükségesnek tartanók e figyelmeztetésen felül, a közönség részvétét felhíni. Csak kettőt jegyezzünk még meg: 1) hogy amire mások most tűznek jutalmakat, a m a kis gazdaságok rendezésére, azt szerkesztők már e vállalat első füzeteiben kimerítő értekezések tárgyává tették. Az ezentúl is a vállalat egyik feladatát képezendi. 2) Hogy a díszesebb kiállításban és nagyobb alakban kiadandó füzetek gyorsabb megjelenéséért és pontos szétküldéséért szerkesztők és kiadó egyiránt kezeskednek. — Miután a nemzeti színház drámai rendezőségének hivatalos nyilatkozatát Bulyovszky úr tárcza czikke ellenében közöltük, méltányosnak tartjuk megemlíteni, miként e nyilatkozatra Bulyovszky úr felelvén válasza a „Délibáb“ 14-ik száma mellett küldetett szét. E válasz azon politikai lapok mellett, melyek a hivatalos nyilatkozatot közlék, a szétküldési költség tetemessége miatt nem jelenhetvén meg, abból a vita tárgyát tevő pontot kivonatilag közölni, azért tartjuk szükségesnek, mert a B úr ellen indított sajtóper tárgyát e pont állítása teszi. A színházi törvénykönyv 113-dik czikke szerint : „Ki szerepét nem tudja, vagy valamely szerepet készakarva elhanyagol, 12 krás büntetéstől félhavi díjig büntethető“; miután pedig a Bulyovszkiné elleni vádban az e törvényczikkben említett mindkét vétség együtt foglaltatik, Bulyovszky, ki ez ügy fenforgása alatt távol volt, méltán hihette, hogy a vádlottat a birság legnagyobb foka illetendi. B. tiltakozik az ellen, hogy a büntetést igazságtalannak mondta volna s igy a gyalázkodó szándékot és rágalmat az intézet ellen ezennel visszautasítja. — Szentes József magán fi-tan- és nevelőintézetének programmját múltkor közölvén, miután ez intézet a jövő iskolai év kezdetével megnyittatik, megjegyezzük, miként valamint a bejáró tanulók, úgy az intézetben lakókra nézve is a fölvételi beírás f. hó 24-én veszi kezdetét. A beírás történik az intézet lakásán, papnövelde utcza 4. sz. a. (gr. Széchenyi-ház) 1 emeleten. Szentes ur vállalatának főczélja, a programm szerint: „az állam és emberiségnek vallásos és hasznos polgárokat nevelni.“ — Rönyur lapunk érdemes dolgozótársa tegnapelőtt indult Európa éjszaki részébe. Útjának legközelebb czélja Svéd- és Dánország. Az éjszaki országok megközelíthető pontjainak megtekintése után tengeren utazandik a nyugati és déli részbe s Spanyolország nevezetes parti városait is felkeresendi. ígéretét bírjuk t. barátunknak, miként érdekes tudósításaival bennünket meg fog örvendeztetni. — Az apostoli látogatás Pannonhalmán az uralkodó cholerajárvány tekintetéből, a pannonhalmi főapát előterjesztése folytán, Magyarország hg. prímása, bibornoki eminentiája által bizonytalan időre elhalasztatott. — Valamennyi lap szólván Latkóczy Alajos művész hazánkfia halála felöl, miután ellenkezőleg nem értesültünk, mi is leakartuk róni jeles tehetségű hazánkfia s barátunk iránt a megemlékezés szomorú adóját s mi is részt vettünk a halála hírére támadt fájdalomból. — Most tehát miután e hit örömünkre nem igaz s Latkóczy halálának hire csak azért támadott, hogy alkalma legyen meggyőződhetni a baráti részvétről, örömünket fejezzük ki általános tévedésünk felett s óhajtjuk, hogy kik nyomunkba lépendnek, nagy idő, hosszú emberélet után hirdethessék halálának hírét s majdan elmondhassák, hogy tehetségét művészetünk javára, díszére a férfias eltökélés és kitartó tanulmány támogatá, fejté ki. — A V. U. irja, miként „Tiszafüreden a fürdővendégeket egy a szomszéd faluba beütött farkas ijesztgeti.“ Nem értjük. — A cs. kir. közoktatási minisztérium a Pesten Heckenastnál megjelent sdr. Svorényi József cziszterczita rendbeli áldozár és magy. akad. tagtól szerzett „Olvasmányok“ czimü magyar olvasókönyvet az algymnasiumok és alreál-iskolák számára használatul jóváhagyta. A cs. k. közoktatási minisztérium a Mészáros Imre vadkerti esperes által kiadott magyar Abécze segédkönyvét a magyar s erdélyországi és szerbvajdasági magyar népiskolák tanítóinak és tanítóképző-intézeteknek használatut ajánlotta. Pályázat. A pestbudai hangász-egyleti zenede részéről az énekosztályban egy az ének felsőbb kiképzését tárgyszó szak felállítása, és ennek következtében ezen állomásra egy énektanár választása állapíttatott meg. E tanár kötelessége leend, naponkint folytonos, következőleg hetenkint 12 órában, a tíz hónapig tartó tanodai évben, az énektanítással foglalkozni, mely tanításért kezdetleg 400 pfti évi dij, továbbá a fizető növendékek által leteendő iskoladijból 20 pftnyi járulék állapíttatott meg. E tanári állomást megnyerni kívánók, kérvényeiket, az eddig e szakbani működésükről, erkölcsiségök és nyelvtudásukról szóló bizonyítványaikkal együtt, f. évi October hó 15-dik napjáig bezárólag, az alulírott titkárságnál bérmentesen beküldeni felszólittatnak. Pesten September 17-én 1855. Ritter Sándor, a pestbudai hangász-egylek zenede titoknoka, (lakik Pesten, váczi utcza 4-dik sz. a.) — Nemzeti szinház. Sept. 17. „Ilka és a huszártoborzók.“ Nagy számú közönség. Hollósy L-né a. gyönyörűen énekelt, s sokszor zajos tapsokra ragadá a közönséget, mely azon készségben, hogy t. művésznőnk gyöngélkedése mellett is egyre énekel, felfogja ismerni, tudjuk, a honleány ügyszeretetét. Mai énekében is a szokott bájra és művészetének elragadó erejére találtunk. Etfingerné jelesül tölté be „Zita“ szerepét s szép éneke által szintén emelé az „Ilka“-rali kettős hatását. Ben za ur kifogyhatlan humorával, s gazdag inventióival igen mulatta rá a közönséget. Füredy szép magánydala ezúttal is nagy tetszést nyert. Jekelia- J u s y ur ma több sikerrel énekelt mint múltkor. — Köszeghy urs főkép a karok dicséretet érdemelnek. — Ma adatik : Munkácsi Flóra föllépteül : Csalódások. Eredeti vígjáték 4 felvonásban. Irta Kisfaludy K. Hivatalos. a cs. kir. apostoli Felsége saját kezűleg aláirt oklevél által Botta Gergely volt alhadnagyot a második oláh határőrezrednél, jelenleg járáshivatali segédet Erdélyben, mint az ausztriai császári harmadik osztályú vaskorona-rend vitézét, ezen rend szabályaihoz képest az ausztriai császárság lovagrendébe legkegyelmesebben fölemelni méltóztatott. A cs. kir. pénzügyminisztérium Hesz János pénzügyi tanácsost s budai kerületi pénzügyigazgatót a budai országos pénzügyigazgatósági osztály kebelbeli tanácsosává kinevezte, s a budai kerületi pénzügyigazgatósági állomásra nemes Lang József pénzügyi tanácsost és kassai kerületi pénzügyigazgatót tette át. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály a szegedi cs. kir. sóhivatalhoz ellenőrnek Farkas Pál volt tokaji ellenőrködő sómázsamestert, mázsamesternek Kristián Imre volt helyettes szolnoki sómázsamestert, és mázsáiénak Rosztoczty Eduárd volt tokaji sómázsájót ideiglenesen kinevezte. A budai cs. kir. országos pénzügyigazgatósági osztály Kroischer Gyula rendelkezésre álló irodasegédet III osztályú irodasegéddé véglegesen, és Blumenschein Vilmos segéddolgozót ugyanazzá ideiglenesen kinevezte. — Magyar-Óvár. A valódi műveltség gyarapodását szivén hordó hazafira nézve nem lehet nem örvendetes annak tudása, hogy az 1850-ik tanévben bizonytalan időre fölfüggesztett magyar-óvári gymnasium újra megnyittaték. Legfőbb érdeme van ebben az ügy szentségét buzgón felkaroló lelkes megyei főnök Kroner Lajos cs. kir. kormánytanácsos urnak, Ferencz József rendintézet nagyságának, ki súlyos gondjai közt sem szűnt meg folyvást oda törekedni, hogy az alapítványi tőkék szaporítása és biztosítása által az említett tanintézetet minél hamarabb életbe léptethesse. A lelkesen ajánlott ügy Mosony vármegyének valamennyi részében mindenütt talált igaz és örök hálát érdemlő pártfogókra. Kiváló és soha nem feledhető példával ment még is elő a cs. kir. Fensége Albrecht Főherczeg Magyarország főkormányzója, ki nemcsak dicső elődeinek kegyadományait hanem a fenn álló gymnasiumhoz kötött alapítványi tőkepénznek, négy évi nem kötelezett kamatait nagy lelkűen megadni méltóztatott. Miután ily módon az algymnasiumban szükségelt hat tanár működtetése biztosítva jön, a kegyes tanítórend kormányának jótékony intézkedésénél fogva a Gymnasium már a legközelebb lefolyt 1854/5-dik tanévben megnyittatott. Minek következtében a vallási és közoktatási magas miniszterium f.é május hó 15-diken kelt 2156 szám alatti kegyes intézményének erejénél fogva jóvá hagyta,hogy a magyar-óvári tanintézet 4 osztályú algymnasiummá válván a nyilvánosak közé tartozzék. Ennek folytán a jövő 1855/6-ik tanév kezdetén azaz October 1-je napján az első és második gymnasiumi osztály okvetetlenül meg fog nyittatni. A tantárgyak magyarul és németül lesznek előadva. Minek örvendetes nyilvánítása mellett a gyermekeik vallásos és erkölcsös neveléséről őszintén gondoskodó szülők kedvéért az is megjelentetik, hogy a kegyes tanítórendiek magyar-óvári házába ezentúl is fogadtatnak be kellő ellátás végett iskolába járandó növendékek. A magyar-óvári gym. igazgatósága. Börzetudósítások: Bécs, sept. 17. Az értékpapirosokkali üzlet, pénzszűke miatt, lanyha volt, csak az éjszaki és államvasutrészvények voltak kedveltek s 2053/8, — illetőleg 36314-en keltek. London szokatlanul erősen kerestetett és II-re emeltedlen arany a dunai herczegségek részére vásároltatott, azonban ebben hiány nem volt, ezért ma is 20—193/4-en állott. Ezüst 15. Augsburg 114. Páris 131%. 5%met. 75%%. 1851. 5% Lit. B. 86-85. Nemz. köles. 80%6. 4%% 66%.4% 603/4.3% 463/4. 2% % 37%. 1% 15%. Urbérk. kötv. a. a. 77*/. —77. a többiek 73—67%. Sopronyi 5% kötv. 90%— */4. pesti 4% kötv. 92%—%. 1834-ki sorsjegy 230— 229. 1839-ki 121%-121. 1854-ki 983/4—%. Dunagözhaj. elsöbbs. 5°/0 kötv. 81—80. Dunagözh. szelvény nélk. részvény 550—548. ugyanaz 13-ik kibocs. 523— 522. Bankrészvény 1035—33. Escomptebank 87%— 87. Nagyszombati vasút 1. kibocs. 20—18, elsőbbs. 2-ik kib. 30—25. Pesti lánczhid 56-54. Eszterházyhg 73—72%. Windischgrätz 26%—26. Waldstein 253/4—%. Keglevich 10%— %. Como 14%. Táviratilag. Páris, sept. 16. — A Passage de l’ Operában a 3 évente eleinte 66,90.Később 66,80 ausztr. államvasut 766. London, sept. 15. 3% Consolok 90%. Amsterdam , sept. 15. Ausztr. 5% met. 64%, uj 75.2% % 3278. Nemz. kölcsön 68.11. — Bécsbe f. hó 16-kán 2,487 db vágómarha hajtatott. Magyarországból 1,723 db. Elkelt 2,366 db. Az egyes marha súlya 425—650 font s ára 95—187 frt 30 kr. között. A hús mázsájának ára 23 frt 30 kr. 28 frt p. p. Gabonaár, Pest, sept. 17. A gabnaüzlet e hét kezdetével általánosan lanyhának mutatkozik. Idegen vevők nem akarnak a jelen magas árakon vásárolni, úgy hogy a forgalom egyenesen csak a helybeli fogyasztásra szorítkozik. Kukoricza sem nagy kelendőségnek örvend. Pozsony, sept. 17. Árpából mintegy 4500 m. kelt el alantabb áron. Összes forgalom 11,100 m.; az utolsó árak: Búza : 4 f. 48 kr.—6 fr. 42 kr.; Rozs: 3 f. 36 kr. —5 f. 6 kr.; Árpa: 2 frt 36 kr.-3 f. 22 kr.; Zab: 1 frt 12 kr.—36 kr.; Kukoricza: 2 f. 26 kr. pozsm. Miskocz, sept. 15. Gabonaüzlet majdnem szakadatlanul lanyha, az árak ingadozók. Búza 4 f. 48 kr.—5 frt 48 kr.; Rozs : 3 f. —3 f. 24 kr.; Árpa: 2 f. 36—54 kr.; Zab : 1 f. — 1 f. 3 kr.; Kukoricza: 3 f.—3 f. 24 kr.; p. ra. Dunavizállás. Sept. 18-án: 8' 4' 6'" 0. fölött. igyekezetnek bizonyos magasabb czélok felé: jól ismerem az ólomsúlyokat, melyek ezerképen gátolják haladásunk gyors röptét. Mint az erkölcsi világban, úgy az anyagiban is küzdéssel foglal el a cultura lépésről lépésre minden tért. Sok nehézséggel jár a tudomány elveinek alkalmazása a különböző viszonyok szerint. Sok helyt a közjogi viszonyok is ellenségei a mezőgazdasági reformoknak. Ide járulnak az égalji viszonyok, a föld minősége s egyéb helyi körülmények, megannyi tényezők, melyek mind tekintetbe veendők az elmélet alkalmazásában. A józan mezei gazda és gazdasági író egyiránt nem feledkezik meg e módosító körülményekről. Terveit, tanácsait azokhoz alkalmazza egyik és másik. Amaz semmihez nem kezd, emez semmit sem ajánl előleges számítás nélkül. Bármennyit olvasson például külföldi írókban az alapcsövezés hasznairól, óvatosan nyúl e javításhoz, mely nálunk a föld értékéhez képest, tizenegyszerre többe kerül, mint Angliában. *) Mindenikök egyiránt tudja, hogy a reformokban is bizonyos okszerű egymásutánt kell tartani; s hogy például, az előttünk fekvő könyv szerint, az alapcsövezésnél előbb való munka minálunk a tagosítás, átkészítés, a mocsárak kiszárítása, a futóhomok megkötése, jó gazdasági épületek és eszközök szerzése, nagyszerű faültetések végrehajtása, a jószágok főbb vonásokban rendezése stb. Oly könyvre van szüksége a magyar gazdáknak, mely mindezt tudja, mindezt szem előtt tartja, s mely az alapos elmélettel e gyakorlati irányt tudja egybekötni. Az ily mű lesz képes nálunk megalapítani a tudomány azon hitelét, melylyel Angol-, Franczia- és Németországban bir. Ily művet vártam én a „Mezei gazdaság könyve“ szerkesztőitől. E reményben intéztem a fölszólítást, hogy fizetne elő, fent irt ismerősömhez. S a megjelent kötet fényesen igazolta várakozásomat. Nem is lehete különben. A „Mezei Gazdaság könyve“ szerkesztőiben nagy elméleti műveltség párosul sok tapasztalással. Korzmics László már pályája kezdetén a gazdaságra készült, s az elméleti útmutatást a mérnöki tanfolyam alatt, a gyakorlatit pedig atyja vezérlete alatt nyerte ,a ki jeles mezei gazda volt. Mérnöki gyakorlatát is gazdasági tanulmányokkal kötötte össze, főleg Eszterházy herczeg némely uradalmaiban, hol a szabályozásokat vezette. 1846-ban Léván rétöntözést is készített, melyet a magyar Gazdasági Egyesület küldöttségileg megvizsgáltatván, közdicséretre talált méltónak. De mindenek fölött foglalkozott a jószágrendezés kérdésével, s e tárgyban itt jeles munkája jutalmat nyert, még 1858 előtt. Ez időben egyszersmind alapos czikkei által is annyira kitüntette magát Korizmics, hogy az akkor alakult minisztérium is fölkérte tanácsát, közremunkálását közgazdasági érdekeink előmozdítása ügyében. 1849 végén az akkori teljhatalmú cs. kir. biztos gazdasági és közgazdászati dolgokban szintén használta őt, mint előadót. Terveket készített a kárpótlás, tagosítás és birtokelkülönzés kérdéseiben. 1850-ben pedig a magyar cs. kir. pénzügyigazgatósághoz jön kinevezve tanácsosnak, hol előbb az adó, utóbb a jószágkezelés dolgában volt előadó. Minő tere nyílt e gyakorlati pályán újabb tapasztalatokkal szaporítani magán és közgazdászati ismereteit! S tanulmányait angolországi utjával tetőzte be. Szemtanúja jön azon virágzó gazdasági állapotnak, melyet addig csak könyvekből ismert, s a melyet eszményképen állítanak most ő és társai a magyar gazdaközönség elé. A kik vele ez időben beszéltek, emlékezni fognak azon lelkesedésre, melylyel e nagyműveltségű férfiú Anglia gazdászatáról szólt. Sok tapasztalással tért meg Korizmics a londoni iparműtárlatról, — de egyszersmind nagy reményekkel a magyar földmivelés jövője iránt. Parlag mező, de a fejlődhetés minden elemeivel. E remények kétszeres munkásságra villanyozták erős lelkét a beteges testben. Már régebben sem elégelte azon kört, melyet a hivatalpálya szabott elé, folytonos érintkezésben kívánt lenni gazdaközönségünkkel , ezért alapított még 1849-ben, midőn az irodalom minden ága pangott, ezért tárta föl kezdetben pénzáldozattal is a jeles Gazdasági lapokat. A kitartás győzött a részvétlenség fölött; évről évre nagyobb számmal gyülekeztek e vállalat körül a magyar gazdák. De ő nem elégette most már hetenkint egyszer kétszer szólani a közönséghez; a gazdasági ismeretek egész encyclopaediáját óhajta annak mielőbb kezébe adni. Mert hiányt látott, ahova tekintett. Rendszeres főben, mint Korizmicsé, minden egyes gazdasági kérdés rendszeres összefüggésben tűnik föl, s látta, hogy gazdáink közöl sokan nemcsak a gyakorlati ismeretek eme rendszerét, hanem még az előismereteket is nélkülözik. így merült föl agyában a „Mezei gazdaság könyveinek terve. Maga indítványozta azt álnevű czikkekben, s a terv gyorsabban megérett, mint reméltük. Megérlelő Korizmics lelkes izgatása, a hazafias áldozatkészség és szakértő társak közremunkálása. E szakférfiak közt kitűnő helyet foglal el a vállalat másik szerkesztője , Benkő Dániel. Csak a szerkesztők szerénységének kell tulajdonítnunk, hogy e név a magyar mezei gazdaság fejlődése történeteiben csupán egyszerűen van említve. Ott kellene állania e névnek Klauzál Imre mellett, mert amely gazdasági terveket e geniális jószágrendező kigondolt, részben Benkő Dániel hajtotta végre. Alapos természettudományi előismeretek szerzése után lépett e férfiú is azon pályára, melyen működése eredményeiről a surány-megyei uradalom 1840-diki állapota tanuskodhatok. S aztán még szélesebb tér nyílt előtte gyakorlati ismereteinek gyarapítására, midőn hg Eszterházynak előbb három, majd kilencz uradalma vezérletével bizaték meg, melyeket 1854-ig az épen ez időszakra eső válságos körülmények közt, a legnagyobb buzgalommal és szakértéssel igazgatott. E gyakorlati pálya hazánk minden vidékeinek gazdasági körülményeivel megismertette őt,s megszerző neki azon képességet, mely a tudományt hazánk minden vidékeinek szükségeihez tudja alkalmazni. 1844-ben egy központi gazdaképző intézet fölállítását tervezte a Magyar Gazdasági egyesület. A gazdasági vegytan és technológia tanszékére egy ifjú orvost választottak meg, aki már tanulói pályája alatt különös hajlamot mutatott a mezőgazdaságra s orvostudorrá iktatásakor is az alkalmazott vegytan történetéről értekezett. E férfin a „Mezei gazdaság könyvé“-nek harmadik szerkesztője, Morócz István. Olvastam valahol, hogy az angolok szintoly fontosságot helyeznek abban, ha természettudós adja magát gazdaságtanra, mint amily reményeket köt Plato a philosophok országlásához. Mindannyiszor eszembe jut e mondat, amidőn egy Benkő életírásában olvasom, hogy orvosi pályán indult kezdetben s onnan tért a gazdaságra; midőn juhtenyésztőink közt annyira kitűnik egy dr. Czilchert Róbert; s a midőn haszonkertészeink sorában oly magasan kiemelkedni látom egy dr. Enczet és Toperczert. Dr. Morócz is igazolja az érintett mondat igazságát. Csakhogy ő még azon természettudományi előismeretekkel sem érte be, amelyeket az orvosi tanfolyam alatt szerezhet vala. Meglátogatta a külföldet, s ott egy Mitscherlich és Rose, egy Schubart és Magnus előadásai után igyekvők magát teljesen kiképezni azon szakokban, melyeket a magyar gazdaképző intézetben volt előadandó. Az intézet nem jöve létre, de a választás az említett tanszékre végkép határozott Morócz pályája fölött. A „Gazdasági lapok“ szerkesztő hivatala jön az a tanszék, honnan ismereteit hirdeti a magyar gazdáknak. S ő sem állapodott meg az elméletnél, ismeri hazánk, ismeri a külföld számos gazdaságait. A derék Lengerke tanulságos gyámolítása mellett utazta be északi Németországot a Rajna vidékét, Németalföldet és Belgiumot.Az iskola és az élet, az elmélet és tapasztalás együtt működtek e férfiú kiképezésén is. Innen azon gyakorlati irány, melylyel az ő czikkeiben is találkozunk. S a mennyi szakismerettel, szintoly lelkesedéssel szenteli e ritka szorgalmú férfiú hivatásának minden idejét. Barátainak sokszor aggódniok kell, hogy összerogyik a gyönge test a lélek túlfeszített munkássága miatt. De nem szükség öt hivatalszobájában fölkeresnünk; társas körben is tapasztaljuk, mint válik beszédessé a különben hallgatag férfiú, mint hevül föl csendes kedélye, valahányszor mezőgazdasági viszonyaink jönek szóba, s azon eszközök, melyektől hazai földmivelésünk fölvirágzását várják jobbjaink. E férfiak szerkesztik a Gazdai lapokat; e férfiak szövetkeztek a „Mezei Gazdaság könyvé“-nek szerkesztésére is. Az elmélet és gyakrlat, a tudomány és tapasztalás szövetkezése. Nem egy gazdaság rendezésére adott már tervet K or iz m ics, s a kik tanácsait követték, tudják, mi gyümölcsöző a tudomány, melyet e jeles szakember hirdet. Magam tudok példát, hogy az ő terve szerint, rendezett jószág pár év alatt ezüstben fölülmúlta, amit azelőtt váltóban jövedelmezett. S arra is idézhetnék példákat, mennyire szaporították termelésüket, akik Benki nézeteit követték a gazdasági czikkek termesztésében. Már ez előzmények után is bármely országban tekintélyekké emelkedtek volna e nevek, akik után bízvást indulna a gazdaközönség. Legyen elég nekem is e nevek tekintélyével ajánlanom előlegesen a fenti rt művet, addig is, míg a megjelent első kötetre részletesben visszatérnék. Többször visszatértünk pedig e tárgyra, mert a földmivelés összes nemzetgazdaságunk, jólétünk, emelkedésünk alapja, s annak gyarapodását a szakképzettség terjedésétől várjuk leginkább. CSENGERY ANTAL. *) Lásd: Mezei Gazdaság könyve stb. LEVELEZÉSEK. Komárom, sept. 12. (Ered. lev.) Az iskolai szünidő, mely lassan kint vége felé közelget, nem múlik el minden üdvös eredmény nélkül városunkra nézve. A napokban érkezett az elemi iskolai igazgatósághoz a magas cultus-miniszteriumnak a pozsonyi helytartóság utján egy rendelete, melynélfogva a nagyobb népiskolákban oktatásnak czélszerübb rendezése s a tanítványoknak a gymnasiumi vagy reál-iskolákba való helyes előkészítése végett, különösen azon elemi feltanodák, hol helyben gymnasium vagy alreál-iskola létezvén, azok eddig is mintegy előkészítő iskolául szolgáltak, négy osztályú elemi főiskolákká átalakítandók. A magas rendelet most még mindenütt a hely és intézet körülményeit vevén tekintetbe, e változtatás életbeléptetésének elengedhetlen föltételéül említi, hogy az illető tanoda a négy oktatási teremen s egyéb iskolai szükségleteken kívül tökéletesen alkalmas tanártestülettel bírjon, mely kitűzött feladatának pontosan megfelelhessen, s ez meglevőn, az elemi tanoda formaszerinti oklevél által elemi főiskola, a tanárok pedig főiskolai tanárok nevezetet vesznek föl, s jövőre csak oly ifjak mehetnek át gymnasiumra vagy reál iskolára, kik ily négy osztályú főiskolában képeztettek, vagy legalább vizsgát állottak ki. Hogy a pozsonyi helytartósági kerületben ekkér átalakított elemi iskolák közé a mienk is soroztatott, annál inkább örömünkre szolgál, hogy a kegyes rendelet a magas kormány atyai figyelmén kívül tanáraink képzettségéről is elismerő bizonyságot tesz, mint akiknek szárnyai alá a gondos szülők gyenge csemetéiket nyugottan bocsáthatják, s azon édes reményben élhetnek, hogy gyermekeik nemcsak időben, hanem tudományban is gyarapodhatnak. Legkevésbbé sem is kételkedem, Magyar könyvészet, 453. Hübner. Száz és négy válogatott bibliabeli históriák, melyeket az ó és uj testamentomi szentirásokból a gyengéknek kedvekért összeszedett Hübner János. 14-dik pesti kiadás. (Felsőbbek engedelmével.) Pesten, 1855. Trattner-Károlyi tulajdona. Nyomatott Trattner-Károlyinál Pesten 1855. 12-rét, 496 lap. Ára kötetlenül 24 okt. 454. Hübner. Száz és négy válogatott bibliai történet, melyeket az ó és uj szövetségü szent írásból a helvét és ágostai hitvallású ifjúság számára öszszeszedett Hübner János. Ujonan átdolgozott kiadás. 41 fametszetü képpel. Pesten, 1855. Nyomatja s kiadja Bucsánszky Alajos 8-rét 131 lap. Ára kötetlenül 16, kemény kötésben 20 kr. pp.