Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)
1855-09-12 / 1651. szám
68-1651. 6-ik évffolyam Szerkesztési iroda: alatera 5-ik szám, 3 ik emelet, 15-ik szám. Szerkesztő szállása: Angol királynőhöz czimzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez Intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1855. Szerda, sept. 12. Előfizetés föltételei: Vidékre , postán, Pesten ,házhoz hordva: Évnegyedre • • • • 5 fr. p. p. Évnegyedre . . . . 4 fr. p. p. Fé,évre...........................10 , , Félévre ...... 8 „ „ Hirdetmpnyeli flim • 5 h*81bos Pettt 901 4 Pkr- Bélyegdíj, külön, 10 p. kr. — nn neuiujnyek ujja . Magán vnts 5 hagábon itt sor 5 p. kr ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A PESTI NAPLÓ October—december negyedévi folyamára. Vidékre postán küldve 5 frt. Budapesten házhozhordással,4frt. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadó-hivatala. PEST, sept. 12. 1692-ben volt, hogy Péter czár, ki Hollandban tanult ácsmesterséget, matrózzá állott be, uj birodalma számára — mely addig európainak is alig tekintetett — hajóhadat akarván a szárazi erő mellé rögtönzeni. A régi szabású főurak, kik öt környezők, elégületlenül csóválták fej őket. Nem tetszett nekik e terv, nem hitték sem hasznosnak sem kivihetőnek. De Péterczár gyorsan látott a munkához, s négy évvel utóbb már az azovi tengeren uralkodtak lobogói, mert a lángész sokat tehet, kivált ha akaratja milliók szeme előtt parancs és törvény. Oroszország csakhamar egy tengeri hatalom minden igényeit kezdé elsajátítni, s annyira vitte ügyét, hogy századunkban már roppant tisztelettel viseltettek a statistikusok az ő jól felszerelt s valóban számos marinája iránt. Nagy tengeri hatalommá,lent.i. azok véleménye szerint, kik csak sorhajóit és fregattjait számlálgatták meg, s egyéb körülményre nem figyeltek, más tényezőt mérlegbe nem vetének. Voltak ugyan kétkedők, kik az egész orosz marinát üvegházi terménynek gyaniták. Ezek fölemlegették, miként nevetségesebb alig lehet, mint a tengeri államok viszonylagos erejét a hadihajók számának és erejének összeméréséből dönteni el. Ezek nem szűntek ismétlem, miként végső analysisben csak az a szilárd tengeri hatalom, melynek sok kereskedőhajói vannak, melyekről hadihajóira edzett és ügyes matrózokat mindig nagy mennyiségben tud toborzani,s melynek a fejlett ipar és mechanica annyira szolgálatjára áll, hogy az elsülyesztett sorhajók helyébe is tüstént mást bir a tengerre varázsolni. De daczára az ily figyelmeztetéseknek, Oroszország — mely jobbára csak csekély parti kereskedést űzött, mely könnyen elzárható tengerecskékben horgonyoztatá büszke sorhajóit, s mely angol gyárak nélkül nem sokra megy a hajókészités és felszerelésben — mondom, Oroszország, mely gyöngeségeit ismerhette volna , majdnem könnyelműen fogott oly háborúhoz, mely előreláthatólag tengeri természetű is. — Sőt annyira ragadtató magát, hogy a tengeren ő kezdé meg a vérontást, még pedig igazságtalanul, lovagiatlanul, hegykén és a közérzületet sértő modorban. A Péter czár által rögtönzött flottának utolsó fegyverténye volt a sinopei mészárlás 1853-ban november 18-kán. E szerencsétlen győzelem nem igen messze történt azon parttól, mely 1692-ben a muszkahajók első diadalát látta, s azon tengeren történt, melynek elfoglalását és megtartását a lángeszti czár világuralkodási terveinek alapjául tüze ki. S mily megaláztatásokon nem ment által nov. 18-ka óta az orosz lobogó! A kelet-tengeren a nyugati hatalmak admiráljai tetszések szerint lődözik a partvárosokat össze, s a kronstadti kikötőből nem mer a czár flottája kimozdulni, hogy védelmezze a czár birtokát. Szebasztopolnál pedig, mint a f. hó 8-kán és 9-kén kelt távirdai sürgönyökből kitetszik, az egész feketetengeri orosz flottát a Feketetenger hullámaiba sülyesztette maga az orosz admirál, pedig ennél a flottánál nagyobb nem semmisült meg Neptun uradalmában még akkor sem, midőn a nagy Nelson adott ütközeteket,s ennek a flottának hivatása volt Konstantinápolyt elfoglalni. Mily hiúk a nagyravágyás álmai! Most a gúnyolt és lenézett töröknek — ki Navarrn és Sinope vérnapjait látta — vannak nagy sorhajói, nagy gőzösei és fregattjai, s azokkal megkerülheti az egész Feketetengert, anélkül, hogy orosz hajóval találkoznék, melyet kedve szerint barátságos lobogó kitűzésével vagy ágyúgolyóval salutálhasson. Szebasztopol déli részének elfoglalása s az a közben kifejlett események azért bírnak világfontossággal, mert az orosz tengeri hatalom reputatioját, melyet a kelettengeri történetek megingattak, egészen tönkre tevék. KEMÉNY ZSIGMOND. Bécs, sept. 11. (Tájékozás). Embarras de richesse! Akárhová pillantunk, mindenünnen érdekes hirek. A szebasztopoli fényes ostrom, a kamzsatkai győzelem, a párisi merénylet, mintha a világtörténet maga is megunta volna az utóbbi hetek egyhangúságát s most egyszerre nyitná meg a nagyfontosságu események hőség-szarvát. Legmeglepőbb mindenesetre a szebasztopoli tett, — meglepő nemcsak a nagy közönségre, hanem még az avatottakra nézve is! Miként halljuk, az itteni franczia követségnek sem volt tudomása arról, hogy az eldöntés oly közel, és nem egy körülmény gyaníttatja velünk, miszerint az egész merész tett, nem régen fontolgatott tervnek, hanem pillanatnyi sugallatnak, eredménye! Annyi tudva volt itteni jólértesült körökben, miszerint Szebasztopol őrsége a megszállási munkálatok előhaladása által nem kevésbé megszorult, minthogy már nem volt hely, hová a szövetségesek lőszerei nem férhettek volna, Gorzsakofs hg tehát uj megerősítéseket, nevezetesen a testőrgranátosokat is vonta magához, nyilván a végett, hogy az aug. 16-ki eseményt — mindegy akárminő sikerrel — ismételje s a megszállók polypkarjaiból kibontakozzék.Pelissier tök mindezeket természetesen tudta s azt látva, miszerint az orosz fővezér „va banque“-ot játszik, ebben meg akarta előzni s merész csapás által vagy mindent veszteni, vagy mindent nyerni. Ekként magyarázható a váratlan megtámadás; e hó 5. kezdődött a föágyúzás, melyet 8-án a táviratilag jelentett ostrom követett. A siker tudva van, nemcsak a bécsi újság és Österr. Corresp. bukaresti tudósításaiból, hanem e perczben már Simpson és La Marmora tbk sürgönyeiből is; csak a francziák hallgatnak meg, alkalmasint hogy egyszerre annál körülményesebben és hitelesebben szólhassanak a dologról. — A szövetségesek most az erősség éjszaki része ellenében ugyanazon munkálatokat kezdhetik, miket egy év óta a déli ellen folytatnak, csak hogy ott sem Kamiesh sem Balaklavára, sem vasútra, sem más járható útra nem támaszkodhatnak s hogy egy év alatt az éjszaki vár ágyúi nemcsak a megszállást, hanem a megszállót is megsemmisítenék. Roppant gyorsaság kerlend ide, a háborúban pedig a gyorsaság az emberélet feláldozásával — fájdalom ! — egyenes viszonyban áll. Még a nevezetes szebasztopoli esemény megtörténte előtt Oroszország oly lépést tett, melyet — a legújabb fordulattal szemben — annál nagyobb erélylyel folytatni fog. Diplomatiai után t.i. Német nevezetesen Poroszországot arra akarja indítani hogy — ha a nyugatiak a Duna mellett új hadjáratot indítani készülnének — ama hatalmait Párisban és Londonban óvást tegyenek az ellen, hogy a harcztér ily közel szomszédságukba vitetnék át. Minthogy ily átvitel most valószínűségben tetemesen nyert, Oroszország, miként mondjuk, abbeli törekvéseit alkalmasint meg fogja kettőztetni, hanem az ám a kérdés, várjon a nyugatiak, kik ily óvásra a legújabb győzelem előtt is aligha ügyeltek volna, jelenben nagyobb súlyt tulajdonítanának e neki ? Másodszor pedig még az is igen kérdéses, vajjon Poroszország merénylene-e ily óvástételt, főleg most, midőn szívéből örülhet, ha a nyűgat diadali örömében nem csinál magának egy kis „luxor“ makacs német szomszédjával. Hogy Eszterházy gróf most határozottan porosz udvarnok követté neveztetett ki, sokan annak jeleül tekintik, mintha Ausztria és Poroszország közt csakugyan némi közeledés történt volna. — E hit szintoly alaptalan, mint az, hogy az ausztriai császár , a czár egy levele által sértve, most még szorosabban a nyugathoz csatlakozni szándékoznék, s hogy a decemberi szerződés még egy pótlékczikkel toldatott meg. Hiteles értesítés nyomán mindezen közleményeket merő koholmányoknak mondhatjuk: Ausztria elváró helyzetéből perezre sem lépett ki, s egyedül a legújabb krimiai események nyújthatnak némi reményt arra, hogy e nagyhatalom állása határozottabb alakot fog ölteni. Pest, sept. 12. A„Hamb. Corr.“-nek az olasz állapotokról előbbi számunkban megkezdett czikke következőleg végződik . Könnyű átlátni, miszerint jelenleg mind a három olasz párt éles ellentétben áll egymással, s jóllehet a kormány üldözéseitől sokat szenvednek, azért egymás ellen leghevesebben küzdenek. Itt (tudniillik Palermoban) néhány gyilkosság is fordult elő, részint a kormány párthívei, részint a muratisták és szabadelvűek ellen, s tettesekül a vérvörös mazzinisták tekintetnek, kik között sok aljas egyén találkozik. Aug. 20-kan azon hír terjengett, hogy Saffi Londonból a szigetre érkezett, s a köztársaságiak saját rovásukra megkezdenék a harczot. De mi sem történt. 22-kén az hallatszott, hogy Monteralnál több mint egy tucat egyén befogatott, kik valóban zenebonát akartak kezdeni. Ezeket a közel kolostorbeli papok jelentették föl a kormánynak. A kolostorbeli szerzetesek tudniillik nagy részben (és pedig több mint 20,000 van) a Murat-párthoz tartoznak, mivel azt várják tőle, hogy ha győz, az egyházi javakat tisztelni fogja, mit a szabadelvűek és mazzinisták semmi esetben sem tesznek Ellenben a legtöbb világi pap és a föld népe, mely utóbbi a szigetbeli 2000 kolostort örömest szeretné felére leszállítva látni , a más két párthoz csatlakozott. — A föld népe és a lazaronik gyávaságára nézve levelező csak annyit akar egyszerűen megjegyezni, hogy egy csendőr megpillantása elégséges közölök egy tucatot is a legkisebb egérlyukba kergetni. Azon befogatás alkalmával, mely közelebbről Monterealnál történt, 50 fegyveres paraszt a katonaság közeledésére mindjárt megfutott, s más útban levő szállongó csoportok is e hírre gyorsan elillantak, jóllehet a fegyveres erő nem állott több mint 30 emberből. A sziciliai közönséges ember csak akkor vitéz, ha lesből harczolhat, ha az éj sötéte megengedi, hogy véletlenül az ellenre üssön, s a tört használhassa. Tömeges fölkelés tehát minden pillanatban elnyomható volna, ha a nemzeti sereg maga ig en sok eiequieutsii ca nmunuv *»»*«.. ^.-1— .gában, és ha a közkatona bátrabb lenne, mert ez is csak akkor vitéz, ha fegyvere vagy számszerinti ereje által magát kétségtelen túlsúlyban érzi. Egy század sverezi testőr—mint példák mutatják — elégséges egész zászlóalj megverésére. — Mi végre a kormányt illeti, ez kétségkívül jól van értesülve minden ellene szőtt mesterkedésekről , de mivel elleneinek légiói naponkint légiókkal szaporodnak , nem tud magán segíteni , s va banque-ot kezd játszani, a midőn a nyugati hatalmakkal, melyekben a forradalmi törekvések védőit látja, összetűz. A franczia lobogónak Messina elött aug. 15-én az üdvözlés nemviszonzása által történt megsértése, s a nápolyi rendőrfőnöknek a „Teatro del fondo“-ban az angol követség hivatalnoka ellenébeni plebejus magaviselete oly események, melyek felső helyröli fölhatalmazás nélkül nem történhettek. Temple és Delacour urak, a nyugati hatalmak képviselői, mint itt beszélik, teljes elégtételt követeltek, de igen boszús feleletet nyertek, s hivatalos viszonyaik megszakasztásával fenyegetőztek, anélkül hogy ezen fenyegetés különös benyomást okozott volna. A kormány ezen magaviselete annál megmagyarázhatlanabb , minthogy az orosz segély, melyre egyedül számíthat — mert Ausztria a dologba nem elegyedett s engedékenységet tanácsolt — egy TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Villámtelep. Tisztelt szerkesztőség! Teszem e közlést a Pesti Naplóban nyilatkozott azon becses részvétért, mely a főtisztelendő Jedlik Ányos tanár és Hamar Leo urak által velem Párisba küldött villámtelep sorsát kiséré. Két villámtelep küldetett általunk a párisi iparműkiállitásra. — Ezek közöl a nagyobbik (100 elemből álló és mindegyik elem 10 lábnyi működő felülettel bíró) a szállítási gondatlanság következtében, annyira sérült állapotban érkezett oda, hogy annak kijavítása rögtön nem eszközöltethetett, és kiállítása csupán szerkezetének mutathatása végett történhetett. A kisebbik villámtelep (10 elemű s mindegyik elem körülbelül 30 □ hüvelyknyi működő felületű) minden sérüléstől menten állíttathatott ki. Ennélfogva az iparműkiállítást bíráló bizottmány gyakorlati vizsgáját csak kisebbik villámtelepünkkel tehette, mely villámtelepünk egy elemi hatásának a Bunzenféle egy elem hatásávali összehasonlításából ugyanazon körülmények között, a következendő eredményben állott u. m. : Légsav és kénsavas vizzeli működésnél. Bunzenféle elemnél melynek horgany felülete 0,095 Quieter, szénfelülete pedig 0,027 Qmet. Jedlikféle elemnél, melynek horganyfelülete 0,062 □ méter, szénfelülete pedig 0,021 Q méter. 170 — 8° 47 m, 0,1545 Jedlikféle elemnél légsav és sós vízzeli működésnél. Mi az a) és b) alatti szabálytalanságot illeti, az valószínűleg nem egyébnek, mint a villanyvezető huzaloknak, a villázvány mérővel kevésbbé szoros összeköttetésnek tulajdonítható. Ezen összehasonlítási esetekből kitűnik, hogy a Jedlikféle elem, ámbátor horganyfelülete a Bunzenféléhez úgy állott mint 1: 0,67-hez, működő szénfelülete pedig mint 1 : 0,77-hez, mégis a Bunzenféle elemet az a) és b) alatti eseteken kívül működési erélyben mindenkor felülhaladta annyira, hogy ha a Bunzenféle elemnek nagysága a Jedlikféle elem nagyságával egyenlő leendett vala, akkor a Bunzenféle elem hatása 0,545 és 0,650 érintői számok közt jelentkezett volna, úgy hogy ezen számok hasonlítandók valódilag össze a Jedlikféle elemnél nyert 0,888—0,944 érintői számokkal. E vizsgálati eredménynyel, miként értesültünk, az iparműkiállítást bíráló bizottmány megelégedett, és általában villámtelepeink, szerkezetek újdonsága által , az iparműkiállításban magukra vonták a szakértők figyelmét. Egy harmadik 30 elemből álló villámtelepünk, melyet magánhasználat végett küldöttünk még Párisba, több szakértők jelenlétében szintén teljes megelégedésre egy 50 Bunzenféle fentebb említett nagyságú elemekbeli villámteleppel hasonló erélylyel működött. Pesten, September 7. 1855. CSAPÓ GUSZTÁV: Mű tár lat. A jelen havi műtárlat august. 15-től September 13-ig tartand, s a kiállított müvek lajstroma szerint, 53 képből áll, ide véve vagy hat aczél vagy kőmetszetet, mi nem is mütárlatba való. Különben annyit előre is mondhatunk e műtárlatról, hogy kivéve néhány igen jó művet, ezen évben a leggyengébbnek mondható. A magyar festészet is csak gyengén van jelenleg képviselve, s az is többnyire kezdők által. Sok a tájkép az igaz, de nincs köszönet benne; no hiszen, van itt tulipános láda elég. Az aquarell rajzokat illetőleg csak annyit mondhatunk, hogy mind Doll Antalés Münchenből a 6. és 9. számok, mind Bayer Frigyeséi a 7. és 8-dik számok alatt igen gyarlók. Azonban régi bevett szokásunkat jelenleg is követve a műlajstrom szerint fogjuk megismertetni olvasóinkkal a többi képeket. Szakál Albert Pesten 11. szám alatt „magyar alföldi tájképet“ és 19. sz. alatt „női tanulmányfejet“ adott be. Mindkét képen félreismerhetetlen jeleit adó talentumának, mely ha oly jó irányban fog vezettetni, milyenre igen szép, de kissé még lapos, női tanulmányfeje mutat, valóban csak örvendhetünk, hogy hazánkfiai közöl sokan figyelmezni kezdenek ama classicus stylre, melyet elhagyni a divatfestők jónak láttak. És hogy e tekintetben a mi jeles Than Móriczunk törte meg a jeget, azt mindenki elismeri, a ki csak kívánja e nemzet festészetének valódi fölvirágzását. Vöscher, Bécsben, 12. sz. a . „Klagenfurt melletti tájrésze“ szerencsétlen staffage-zsal festett kép, telve a természeti igazságon elkövetett hibákkal. Holzer József, Bécsben, 13. sz. alatti „Csempészek a Kárpátokban“ czimü képe nagyon fekete. Ender János, Bécsben, 14. szám alatti „ cs. k. Ap. Fölsége Ferdinand császár arczképe“, valami tanácsház vagy megyei törvényszéki teremből jutott ide, de művészeti becse egyáltalán fogva nincsen. Dorn Ignácz, Bécsben 15. sz. alatt „Veldus vár Karinthiában“ ad normál Vöscher vásári munka. Van der Venne Adolf, Bécsben 16. számú „Vadászati jelenete“ teljes rajzhibákkal, kár is volt kiállítani. Klein Ádámján, Münchenben, 17. sz. a. „Istálló postalovakkal“ erőnélküli fekete kép, szin-érzés nélkül. A lovak rajza pedig el van hibázva, s úgy látszik az anatómiára nem nagy ügyelettel van a művész, ha ilyen tárgyat fest, pedig az anatómiai tanulmány a festőre nézve nagyon szükséges. Feld József, Bécsben, 18. sz. a. „Gosauvölgy Donnerkogl hegygyei“ czímű képe már volt valamelyik havi tárlatban, s akkor kimondok róla, hogy annál jobb óraképeket láttunk már. Schreyer Adolf Bécsből, jelenleg Párisban, 20. sz. a. „Keresztül kell mennem“ czímű képének értelmét felfogni tán csak az bírná, ki S. ur ábrándozásainak röptét ismeri. De mi azon eszeveszetten futtató, és igen elhibázott rajzú köz dzsidás vitézen sem valami szépet, sem valami nagyszerűt észrevenni nem bírunk. Landauer Alajos, Pesten, 21. számú „Anabaptistája“ jobb tanulmányfő, mint ifjú hazánkfiának a múlt távlatban volt férfi arczképe, s mutatja haladását, minek csak szívből örvendünk. vezetés eltérési megfelelő hossza szög érintő rögtöni eredmény . 40 mtr. 39° 55m- 0,836 70 — 21° fim. 0,387 170 — 8° 45m. 0,153 30 percz utáni eredmény 40 — 38° 23m- 0,793.. 70 — 21° 6m. 0,385.. 170 — 80 44°.- 0,1636 vezetés eltérési megfelelő hossza szög érintő rögtöni eredmény . 40 mtr. 41° 38m- 0,888 70 — 190 50m. 0,360 a) 170 — 80 48m- 0,154 30percz utáni eredmény 40 — 40° 12“-0,845 70— 16° 45m. 0,300 b) vezetés eltérést megfelelő hossza szög érintő rögtöni eredmény . 40 mtr. 43° 21m. 0,944 70 — 230 36m. 0,436 170 — 80 52m. 0,1559 30percz utáni eredmény 40 — 42° 14“- 0,907 70 — 22° 51m. 0,421 170 — 80 45 m. 0,1539