Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)

1855-09-12 / 1651. szám

68-1651. 6-ik évf­folyam Szerkesztési iroda: al­­atera 5-ik szám, 3 ik emelet, 15-ik szám. Szerkesztő szállása: Angol királynőhöz czimzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez Intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1855. Szerda, sept. 12. Előfizetés föltételei: Vidékre , postán, Pesten ,házhoz hordva: Évnegyedre • • • • 5 fr. p. p. Évnegyedre . . . . 4 fr. p. p. Fé,évre...........................10 , , Félévre ...... 8 „ „ Hirdetmpnyeli flim­ • 5 h*81bos Pettt 901 4 P­­kr- Bélyegdíj, külön, 10 p. kr. — nn neuiujn­yek ujja . Magán vnts 5 hagábon itt sor 5 p. kr ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A PESTI NAPLÓ October—december negyedévi folyamára. Vidékr­e postán küldve 5 frt. Budapesten házhozhordással,4frt. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadó-hivatala. PEST, sept. 12. 1692-ben volt, hogy Péter czár, ki Hollandban tanult ácsmesterséget, matrózzá állott be, uj biro­­dalma számára — mely addig európainak is alig tekintetett — hajóhadat akarván a szárazi erő mellé rögtönzeni. A régi szabású főurak, kik öt környezők, elé­­gületlenül csóválták fej őket. Nem tetszett nekik e terv, nem hitték sem hasznosnak sem kivihetőnek. De Péterczár gyorsan látott a munkához, s négy évvel utóbb már az azovi tengeren uralkodtak lo­bogói, mert a lángész sokat tehet, kivált ha aka­ratja milliók szeme előtt parancs és törvény. Oroszország csak­hamar egy tengeri hatalom minden igényeit kezdé elsajátítni, s annyira vitte ügyét, hogy századunkban már roppant tisztelettel viseltettek a statistikusok az ő jól felszerelt s va­lóban számos marinája iránt. Nagy tengeri hatalommá,­len­t.­i. azok vélemé­nye szerint, kik csak sorhajóit és fregattjait szám­­lálgatták meg, s egyéb körülményre nem figyel­tek, más tényezőt mérlegbe nem vetének. Voltak ugyan kétkedők, kik az egész orosz ma­rinát üvegházi terménynek gyaniták. Ezek fölemlegették, miként nevetségesebb alig lehet, mint a tengeri államok viszonylagos erejét a hadihajók számának és erejének összemérésé­ből dönteni el. Ezek nem szűntek ismétlem, miként végső ana­­lysisben csak az a szilárd tengeri hatalom, melynek sok kereskedőhajói vannak, melyekről ha­­dihaj­óira edzett és ügyes matrózokat mindig nagy mennyiségben tud toborzani,s melynek a fejlett ipar és mechanica annyira szolgálatjára áll, hogy az elsülyesztett sorhajók helyébe is tüstént mást bir a tengerre varázsolni. De daczára az ily figyelmeztetéseknek, Orosz­ország — mely jobbára csak csekély parti keres­kedést űzött, mely könnyen elzárható tengerecs­­kékben horgonyoztatá büszke sorhajóit, s mely­­ angol gyárak nélkül nem sokra megy a hajóké­­­­szités és felszerelésben — mondom, Oroszország, mely gyöngeségeit ismerhette volna , majdnem könnyelműen fogott oly háborúhoz, mely előre­láthatólag tengeri természetű is. — Sőt annyira ragadtató magát, hogy a tengeren ő kezdé meg a vérontást, még pedig igazságtalanul, lova­­giatlanul, hegykén és a közérzületet sértő mo­dorban. A Péter czár által rögtönzött flottának utolsó fegyverténye volt a sinopei mészárlás 1853-ban november 18-kán. E szerencsétlen győzelem nem igen messze tör­tént azon parttól, mely 1692-ben a muszkahajók első diadalát látta, s azon tengeren történt, mely­nek elfoglalását és megtartását a lángeszti czár vi­láguralkodási terveinek alapjául tüze ki. S mily megaláztatásokon nem ment által nov. 18-ka óta az orosz lobogó! A kelet-tengeren a nyugati hatalmak admiráljai tetszések szerint lődözik a partvárosokat össze, s a kronstadti kikötőből nem mer a czár flottája ki­mozdulni, hogy védelmezze a czár birtokát. Szebasztopolnál pedig, mint a f. hó 8-kán és 9-kén kelt távirdai sürgönyökből kitetszik, az egész feketetengeri orosz flottát a Feketetenger hullámaiba sülyesztette maga az orosz admirál, pedig ennél a flottánál nagyobb nem semmisült meg Neptun uradalmában még akkor sem, midőn a nagy Nelson adott ütközeteket,s ennek a flottának hivatása volt Konstantinápolyt elfoglalni. Mily hiúk a nagyravágyás álmai! Most a gúnyolt és lenézett töröknek — ki Na­­varrn és Sinope vérnapjait látta — vannak nagy sorhajói, nagy gőzösei és fregattjai, s azokkal megkerülheti az egész Feketetengert, anélkül, hogy orosz hajóval találkoznék, melyet kedve sze­rint barátságos lobogó kitűzésével vagy ágyúgo­lyóval salutálhasson. Szebasztopol déli részének elfoglalása s az a közben kifejlett események azért bírnak világfon­tossággal, mert az orosz tengeri hatalom reputa­­tioját, melyet a kelettengeri történetek megingat­tak, egészen tönkre tevék. KEMÉNY ZSIGMOND.­­ Bécs, sept. 11. (Tájékozás). Embarras de richesse! Akárhová pillantunk, mindenünnen érdekes hirek. A szebasztopoli fényes ostrom, a kamzsatkai győzelem, a párisi merénylet, mintha a világtörténet maga is megunta volna az utóbbi hetek egyhangúságát s most egyszerre nyitná meg a nagyfontosságu események hőség-szarvát. Leg­meglepőbb mindenesetre a szebasztopoli tett, — meglepő nemcsak a nagy közönségre, hanem még az avatottakra nézve is! Miként halljuk, az itteni franczia követségnek sem volt tudomása arról,­­ hogy az eldöntés oly közel, és nem egy körül­mény gyaníttatja velünk, miszerint az egész me­rész tett, nem régen fontolgatott tervnek, hanem pillanatnyi sugallatnak, eredménye! Annyi tudva volt itteni jólértesült körökben, miszerint Sze­basztopol őrsége a megszállási munkálatok elő­­haladása által nem kevésbé megszorult, mint­hogy már nem volt hely, hová a szövetsége­sek lőszerei nem férhettek volna, Gorzsakofs hg tehát uj megerősítéseket, nevezetesen a testőrgra­­nátosokat is vonta magához, nyilván a végett, hogy az aug. 16-ki eseményt — mindegy akárminő si­kerrel — ismételje s a megszállók polypkarjaiból kibontakozzék.Pelissier tök mindezeket természe­tesen tudta s azt látva, miszerint az orosz fővezér „va banque“-ot játszik, ebben meg akarta előzni s merész csapás által vagy mindent veszteni, vagy mindent nyerni. Ekként magyarázható a váratlan megtámadás; e hó 5. kezdődött a föágyúzás, me­lyet 8-án a táviratilag jelentett ostrom követett. A siker tudva van, nemcsak a bécsi újság és Österr. Corresp. bukaresti tudósításaiból, hanem e percz­­ben már Simpson és La Marmora tbk sürgönyei­ből is; csak a francziák hallgatnak meg, alkalma­sint hogy egyszerre annál körülményesebben és hitelesebben szólhassanak a dologról. — A szö­vetségesek most az erősség éjszaki része ellené­ben ugyanazon munkálatokat kezdhetik, miket egy év óta a déli ellen folytatnak, csak hogy ott sem Kamiesh­ sem Balaklavára, sem vasútra, sem más járható útra nem támaszkodhatnak s hogy egy év alatt az éjszaki vár ágyúi nemcsak a megszállást, hanem a megszállót is megsemmisítenék. Roppant gyorsaság kerlend ide, a háborúban pedig a gyor­saság az emberélet feláldozásával — fájdalom ! — egyenes viszonyban áll. Még a nevezetes szebasztopoli esemény meg­történte előtt Oroszország oly lépést tett, melyet — a legújabb fordulattal szemben — annál na­gyobb erélylyel folytatni fog. Diplomatiai után t.i. Német­ nevezetesen Poroszországot arra akarja indítani hogy — ha a nyugatiak a Duna mellett új hadjáratot indítani készülnének — ama hatalmait Párisban és Londonban óvást tegyenek az ellen, hogy a harcztér ily közel szomszédságukba vitet­nék át. Minthogy ily átvitel most valószínűségben tetemesen nyert, Oroszország, miként mondjuk, ab­beli törekvéseit alkalmasint meg fogja kettőztetni, hanem az ám a kérdés, várjon a nyugatiak, kik ily óvásra a legújabb győzelem előtt is aligh­a ügyeltek volna, jelenben nagyobb súlyt tulajdonítanának e neki ? Másodszor pedig még az is igen kérdéses, vaj­­­jon Poroszország merény­lene-e ily óvástételt, főleg most, midőn szívéből örülhet, ha a nyűgat diadali örömében nem csinál magának egy kis „luxor“ makacs német szomszédjával. Hogy Eszterházy gróf most határozottan porosz udvarnok­ követté neveztetett ki, sokan annak jeleül tekintik, mintha Ausztria és Poroszország közt csakugyan némi közeledés történt volna. — E hit szintoly alaptalan, mint az, hogy az ausztriai csá­szár , a czár egy levele által sértve, most még szorosabban a nyugathoz csatlakozni szándékoz­nék, s hogy a decemberi szerződés még egy pót­­lékczikkel toldatott meg. Hiteles értesítés nyomán mind­ezen közleményeket merő koholmányoknak mondhatjuk: Ausztria elváró helyzetéből perezre sem lépett ki, s egyedül a legújabb krimiai ese­mények nyújthatnak némi reményt arra, hogy e nagyhatalom állása határozottabb alakot fog ölteni. Pest, sept. 12. A„Hamb. Corr.“-nek az olasz állapotokról előbbi számunkban megkezdett czikke következőleg végződik . Könnyű átlátni, miszerint jelenleg mind a három olasz párt éles ellentétben áll egymással, s jóllehet a kormány üldözéseitől sokat szenvednek, azért egymás ellen leg­hevesebben küzdenek. Itt (­tudniillik Palermoban) néhány gyilkosság is fordult elő, részint a kormány párthívei, részint a muratisták és szabadelvűek ellen, s tettesekül a vérvörös mazzinisták tekintetnek, kik között sok aljas egyén találkozik. Aug. 20-kan azon hír terjengett, hogy S­a­f­f­i Londonból a szigetre érkezett, s a köztársaságiak saját rovásukra megkezdenék a harczot. De mi sem tör­tént. 22-kén az hallatszott, hogy Monteralnál több mint egy tuc­at egyén befogatott, kik valóban zenebonát akar­tak kezdeni. Ezeket a közel kolostorbeli papok jelentet­ték föl a kormánynak. A kolostorbeli szerzetesek tudni­illik nagy részben (és pedig több mint 20,000 van) a Murat-párthoz tartoznak, mivel azt várják tőle, hogy ha győz, az egyházi javakat tisztelni fogja, mit a szabadel­vűek és mazzinisták semmi esetben sem tesznek Ellen­ben a legtöbb világi pap és a föld népe, mely utóbbi a szigetbeli 2000 kolostort örömest szeretné felére le­szállítva látni , a más két párthoz csatlakozott. — A föld népe és a lazaronik gyávaságára nézve levelező csak annyit akar egyszerűen megjegyezni, hogy egy csendőr megpillantása elégséges közölök egy tuc­atot is a legkisebb egérlyukba kergetni. Azon befogatás al­kalmával, mely közelebbről Monterealnál történt, 50 fegyveres paraszt a katonaság közeledésére mindjárt megfutott, s más útban levő szállongó csoportok is e hírre gyorsan elillantak, jóllehet a fegyveres erő nem állott több mint 30 emberből.­­ A szic­iliai közönséges ember csak akkor vitéz, ha lesből harczolhat, ha az éj sötéte megengedi, hogy véletlenül az ellenre üssön, s a tört használhassa. Tömeges fölkelés tehát minden pil­lanatban elnyomható volna, ha a nemzeti sereg maga ig en­ sok eiequieutsii ca nmunuv *»»*«.. ^.-1— .­gában, és ha a közkatona bátrabb lenne, mert ez is csak akkor vitéz, ha fegyvere vagy számszerinti ereje által magát kétségtelen túlsúlyban érzi. Egy század sverezi testőr—mint példák mutatják — elégséges egész zászló­alj megverésére. — Mi végre a kormányt illeti, ez kétségkívül jól van értesülve minden ellene szőtt mes­terkedésekről , de mivel elleneinek légiói naponkint légiókkal szaporodnak , nem tud magán segíteni , s va banque-ot kezd játszani, a midőn a nyugati hatal­makkal, melyekben a forradalmi törekvések védőit látja, összetűz. A franczia lobogónak Messina elött aug. 15-én az üdvözlés nem­viszonzása által történt megsértése, s a nápolyi rendőrfőnöknek a „Teatro del fondo“-ban az angol követség hivatalnoka ellenébeni plebejus magavi­selete oly események, melyek felső helyröli fölhatalma­zás nélkül nem történhettek. Temple és Delacour urak, a nyugati hatalmak képviselői, mint itt beszélik, teljes elégtételt követeltek, de igen boszús feleletet nyertek, s hivatalos viszonyaik megszakasztásával fenye­getőztek, anélkül hogy ezen fenyegetés különös benyo­mást okozott volna. A kormány ezen magaviselete annál megmagyarázhatlanabb , minthogy az orosz segély, melyre egyedül számíthat — mert Ausztria a dologba nem elegyedett s engedékenységet tanácsolt — egy TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET Villám­telep. Tisztelt szerkesztőség! Teszem e közlést a Pesti Naplóban nyilatkozott azon becses részvétért, mely a főtisztelendő Jedlik Ányos tanár és Hamar Leo urak által velem Párisba küldött villámtelep sorsát kiséré. Két villámtelep küldetett általunk a párisi iparműkiál­­litásra. — Ezek közöl a nagyobbik (100 elemből álló és mindegyik elem 1­0 lábnyi működő felülettel bíró) a szállítási gondatlanság következtében, annyira sérült állapotban érkezett oda, hogy annak kijavítása rögtön nem eszközöltethetett, és kiállítása csupán szerkezeté­nek mutathatása végett történhetett.­­ A kisebbik vil­lámtelep (10 elemű s mindegyik elem körülbelül 30 □ hüvelyknyi működő felületű) minden sérüléstől menten állíttathatott ki.­­ Ennélfogva az iparműkiállítást bí­ráló bizottmány gyakorlati vizsgáját csak kisebbik vil­­lámtelepünkkel tehette, mely villámtelepünk egy elemi hatásának a Bunzenféle egy elem hatásávali összeha­sonlításából ugyanazon körülmények között, a követ­kezendő eredményben állott u. m. : Légsav és kénsavas vizzeli működésnél. Bunzenféle elemnél melynek horgany felülete 0,095 Quieter, szénfelülete pedig 0,027 Qmet. Jedlikféle elemnél, melynek horgany­felülete 0,062 □ méter, szénfelülete pedig 0,021 Q méter. 170 — 8° 47 m, 0,15­45 Jedlikféle elemnél légsav és sós víz­zeli működésnél. Mi az a) és b) alatti szabálytalanságot illeti, az való­színűleg nem egyébnek, mint a villanyvezető huzalok­nak, a villázvány mérővel­ kevésbbé szoros összekötte­tésnek tulajdonítható. Ezen összehasonlítási esetekből kitűnik, hogy a Jed­likféle elem, ámbátor horganyfelülete a Bunzenféléhez úgy állott mint 1: 0,67-hez, működő szénfelülete pedig mint 1 : 0,77-hez, még­is a Bunzenféle elemet az a) és b) alatti eseteken kívül működési erélyben mindenkor felülhaladta annyira, hogy ha a Bunzenféle elemnek nagysága a Jedlikféle elem nagyságával egyenlő leen­­dett vala, akkor a Bunzenféle elem hatása 0,545 és 0,650 érintői számok közt jelentkezett volna, úgy hogy ezen számok hasonlítandók valódilag össze a Jedlikféle elemnél nyert 0,888—0,944 érintői számokkal. E vizsgálati eredménynyel, miként értesültünk, az iparműkiállítást bíráló bizottmány megelégedett, és álta­lában villámtelepeink, szerkezetek újdonsága által , az iparműkiállításban mag­ukra vonták a szakértők figyelmét. Egy harmadik 30 elemből álló villámtelepünk, melyet magán­használat végett küldöttünk még Párisba, több szakértők jelenlétében szintén teljes megelégedésre egy 50 Bunzenféle fentebb említett nagyságú elemek­­beli villámteleppel hasonló erélylyel működött. Pesten, September 7. 1855. CSAPÓ GUSZTÁV: M­ű t­á­r l­a­t. A jelen havi műtárlat august. 15-től September 13-ig tartand, s a kiállított müvek lajstroma szerint, 53 képből áll, ide véve vagy hat aczél vagy kőmetszetet, mi nem is mütárlatba való. Különben annyit előre is mondha­tunk e műtárlatról, hogy kivéve néhány igen jó művet, ezen évben a leggyengébbnek mondható. A magyar fes­tészet is csak gyengén van jelenleg képviselve, s az is többnyire kezdők által. Sok a tájkép az igaz, de nincs köszönet benne; no hiszen, van itt tulipános láda elég. Az aquarell rajzokat illetőleg csak annyit mondhatunk, hogy mind Doll Antalés Münchenből a 6. és 9. számok, mind Bayer Frigyeséi a 7. és 8-dik számok alatt igen gyarlók. Azonban régi bevett szokásunkat jelenleg is követve a műlajstrom szerint fogjuk megismertetni olvasóinkkal a többi képeket. Szakál Albert Pesten 11. szám alatt „magyar al­földi tájképet“ és 19. sz. alatt „női tanulmányfejet“ adott be. Mindkét képen félreismerhetetlen jeleit adó talentu­mának, mely ha oly jó irányban fog vezettetni, milyenre igen szép, de kissé még lapos, női tanulmányfeje mutat, valóban csak örvendhetünk, hogy hazánkfiai közöl so­kan figyelmezni kezdenek ama classicus stylre, melyet elhagyni a divatfestők jónak láttak. És hogy e tekintet­ben a mi jeles Than Móriczunk törte meg a jeget, azt mindenki elismeri, a ki csak kívánja e nemzet festésze­tének valódi fölvirágzását. V­ö­s­c­h­e­r, Bécsben, 12. sz. a . „Klagenfurt melletti tájrésze“ szerencsétlen staffage-zsal festett kép, telve a természeti igazságon elkövetett hibákkal. Holzer József, Bécsben, 13. sz. alatti „Csempészek a Kárpátokban“ czimü képe nagyon fekete. End­er János­­, Bécsben, 14. szám alatti „­ cs. k. Ap. Fölsége Ferdinand császár arczképe“, valami tanács­ház vagy megyei törvényszéki teremből jutott ide, de művészeti becse egyáltalán fogva nincsen. Dorn Ignácz, Bécsben 15. sz. alatt „Veldus vár Karinthiában“ ad normál Vöscher vásári munka. Van der Venne Adolf, Bécsben 16. számú „Vadászati jelenete“ teljes rajzhibákkal, kár is volt ki­állítani. Klein Ádámján, Münchenben, 17. sz. a. „Istálló postalovakkal“ erőnélküli fekete kép, szin-érzés nélkül. A lovak rajza pedig el van hibázva, s úgy látszik az ana­tómiára nem nagy ügyelettel van a művész, ha ilyen tárgyat fest, pedig az anatómiai tanulmány a festőre nézve nagyon szükséges. Feld József, Bécsben, 18. sz. a. „Gosauvölgy Donnerkogl hegygyei“ czímű képe már volt valamelyik havi tárlatban, s akkor kimondok róla, hogy annál jobb óraképeket láttunk már. Schreyer Adolf Bécsből, jelenleg Párisban, 20. sz. a. „Keresztül kell mennem“ czímű képének értelmét felfogni tán csak az bírná, ki S. ur ábrándozásainak röp­tét ismeri. De mi azon eszeveszetten futtató, és igen elhi­bázott rajzú köz dzsidás vitézen sem valami szépet, sem valami nagyszerűt észrevenni nem bírunk. Landauer Alajos, Pesten, 21. számú „Anabap­tistája“ jobb tanulmányfő, mint ifjú hazánkfiának a múlt távlatban volt férfi arczképe, s mutatja haladását, minek csak szívből örvendünk. vezetés eltérési megfelelő hossza szög érintő rögtöni eredmény . 40 mtr. 39° 55m- 0,836 70 — 21° fim. 0,387 170 — 8° 45m. 0,153 30 percz utáni eredmény 40 — 38° 23m- 0,793.. 70 — 21° 6m. 0,385.. 170 — 80 44°.- 0,1636 vezetés eltérési megfelelő hossza szög érintő rögtöni eredmény . 40 mtr. 41° 38m- 0,888 70 — 190 50m. 0,360 a) 170 — 80 48m- 0,154 30percz utáni eredmény 40 — 40° 12“-0,845 70— 16° 45m. 0,30­0 b) vezetés eltérést megfelelő hossza szög érintő rögtöni eredmény . 40 mtr. 43° 21m. 0,944 70 — 230 36m. 0,436 170 — 80 52m. 0,1559 30percz utáni eredmény 40 — 42° 14“- 0,907 70 — 22° 51m. 0,421 170 — 80 45 m. 0,1539

Next