Pesti Napló, 1855. szeptember (6. évfolyam, 1643-1666. szám)
1855-09-17 / 1654. (1655.) szám
12—1654. 6-ik évi folyam. Szerkesztő szállása: Szerkesztési iroda: url-atexa 5-ik szám, 3 ik emelet, 15-ik szám. Angol királynőhöz czimzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez Intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2-ik szám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hirdetmények finn • 5 hasíbos Pettt sor 4 Pkr- Bélyegdíj, külön, 10 p. kr. —niraelmenyek alja. Magín Tha 5 hlsSb08 ttt sor 5 kr. Vidékre, poétán: Émegyedre . . . . 5 fr. p. p. Félévre...........................10 1855. Hétfő, sept. 17. Előfizetés föltételei: Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre . . . . 4 fr. p. p. Félévre ...... 8 B „ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS A FESTI HAFLÓ October—december negyedévi folyamára. Vidékre postán küldve 5 frt. Budapesten házhozhordással,4frt. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-utcza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadóhivatala. PEST, sept. 17. A mai czikkben még mindig az orosz tengeri erő megsemmisülésének következményeire fogunk tekinteni. De pillantásainkat azon hatás felé vetjük, melyet e tény a diplomatiai függő kérdésekre és a világkereskedelmi érdekek fejleményire gyakorland. A bécsi tanácskozatok a híres III— dik pont miatt szakadtak félbe. Oroszország, feketetengeri hajóhadának limitációjára teljességgel nem akart ráállani. Becsületének megaláztatását látta azon kívánságban, hogy szerződésileg döntessék el a hajóöszlet, melyet Szebasztopol kikötőjében s átalában a Feketetengeren tarthat. A nyugati hatalmak pedig visszavetették az Ausztria által épen a végpillanatokban ajánlott egyensúlyozási rendszert, melynél fogva módjuk lett volna az orosz flotta aránya szerint növekedő hajóhaddal őrködni a Feketetengeren. Szóval : a Hidik pont, mint kiki előre sejthette, meg nem oldashatók. A czár úgy akart egyezkedni, mintha még ő volna ura a Feketetengernek, s a szebasztopoli révbe zárt hajói kedvek szerint hasítanák a szabad hullámokat. A nyugati hatalmak viszont azon hitben voltak, hogy nekik csak oly kiegyenlítést lehet katonai hírnevek csorbája nélkül indítványozni vagy elfogadni, mely feltünteti, mikép meggyőzött féllel van dolguk. Mindez igen nehézzé teszi vala a III-dik pont megoldását, ha már az nem lett volna saját tartalmánál és horderejénél fogva is rendkívül nehezen elintézhető, így látok a rémítő küzdelmet kettőzött erővel ismét folyamatba indulni. S ki ne tudná, hogy a háborúnak, mely felszámíthatlan pénzt és vért nyelt el, egyedüli okává jön a III-dik pont, mert a többiek már vagy kiegyenlítve voltak, vagy jelentékenységök a létező viszonyok közt csökkent? Most azonban az orosz flotta alábbszállításának nagy kérdése, a flotta megsemmisülésével, kívül esett a tanácskozáson. Lehetlen többé fölötte eszmecsere és érdekharcz. A III-dik pont oly tökéletes megoldást nyert, minőt képzelni is alig mertünk, s a háború tulajdonképi oka eltűnt. September 9-ke óta sem a limitatiónak sem az egyensúlyozási rendszernek nincs tárgya. S a nyugati hatalmak azon különös helyzetbe jutottak, hogy Gortsakoff herczegnek, az orosz követnek, általok elvetett indítványát kell teljesedésbe venniök. Az 1840- és 1841-ki szerződések revisiója lön korszerűvé. A Boszporust s a Dardanellákat szükség szabad átjáratává tenni. Ha a török e két csatornát a hajózásnak átengedi, akkor a Feketetenger, bár nevét megtartja, a Középtenger egy részévé s partja szabad kereskedésnek főrakhelyeivé fog válni. September 9-ke előtt veszélyes lett volna e terv, mert a czár flottái Corfut és Máltát, a Közép- és adriai tengert, egész Olaszországot s a törökön kívül három nagyhatalom birtokait fenyegetheték vala. Akkor a czár, mint tengeri hatalom is, Európa ügyeibe könnyen vegyülhet, s a Boszpot helyett a gibraltári szoros vetett volna hajóhada elibe sorompót. Most minderről nincs szó. Most a Feketetenger minden akadály nélkül proclamáltathatnék tisztán kereskedelmi tengerré. Nehéz volt Szebasztopolt bevenni, nehéz egy hatalmas flottát megsemmisülésre juttatni, de könnyű arra fölügyelni, hogy több Szebasztopol ne támadjon, s hogy a Feketetengeren nagyobb hadihajóknak rendes állomáshelyük ne legyen. KEMÉNY ZSIGMOND: A RÉGI JÓ TÁBLABIRÁK. Regény. Irta JÓKAY MÓR. ELSŐ RÉSZ. Isten csapásai. Cynthia grófnő. Folytatás. *) Délután hét óra volt, a brenóczi vártoronyban ebédre harangoztak. A kis falusi egyház irányában pedig épen akkor harangoztak az éjszakai imára. Hejh sok ember nem mondhatá el azon este amaz imát, melyekép kezdődik : „a ki ételt, italt adott. . . .“ Éhen, szomjan de sokan feküdtek le aludni, a kiknek nem kellene felébredni többé. A léha csőcselék! a renyhe,iszákos pórhad! ugyan ki busulna miattok? Ember volt is, lesz is több a kelletinél, nem kell félteni, hogy kivesszen a faj. Ugyan ki ügyelne arra, amit ők beszélnek? Nincs mit enni? nincs egy falat kenyér a háznál ? sőt vannak házak, ahol a kenyeret hírből sem ismerik ? sőt még azt is mondják, hogy vannak családok, amiknek nincs fogalmuk arról, hogy milyen lehet a meleg étel ? Ugyan ki hinne el ilyen badar beszédeket ? Tesssék méltóságos uraim ! Rakva az asztal. A négy világrész ingletes étkei mosolygnak előttünk. A mi a szemnek és ínynek kedves : ezüst tálczákon, aranyzott edényben, télszaki virágok között- A szakács-mesterség művészetté, tudománynyá emelve, mutatja be remekeit. Nagyobb pompát nem hiszem, hogy a maison deréeban, vagy fréres provenceaux találhassatok; magános úri banquettekröl nem is szólok; azok ismeretesek már. És ezt a pompát, ezt a duskálkodást a *) Lásd P. Napló 1653-dik számát ti szerény helyettesiek, a ti jószágaitok haszonbérlője szerezte. Oh itt valóban láthatjátok, hogy jó világ van, télben vajban úszik az ország! Krénfy úr a legelegánsabb salonöltözékbenjelenik meg méltóságos vendégei előtt, csupa fehér és fekete. A hivatalos iratok már készen vannak, aláírva, meg is pecsételve; az összegek megszámlálva, kifizetve, a kastély teremei mind hosszában nyitva, és fényesen kivilágítva ; amint Krénfy úr a hosszú sor ajtókon végig tekint, büszkén gondolhat rá, hogy ő itt most már korlátlanul Brenóczon — hat évig — s ki tudja : tán még azután is ? Ez a gondolat nagy önbizalmat önt szivébe áll vendégeivel szemben. Többé nem érzi olyan paksongizanek István gróf mosolygását, mely mindig ideges izgatottságba hozta ; nem fullad el Illés gróf viasz tekintetétől, mely gondolatait meg szokta akasztani. Otthon érzi magát. Sőt úgyszólván nem is igen iparkodik a két grófnak udvarolni. Oh ezúttal sokkal érdekesebb tárgya van jelen az udvarlásnak, ki a hódolat adóját magához vonza : egy szép, egy rendkívüli bájakkal adományozott hölgy, egy tündérnő a tüneményes századokból. Egymás között úgy szoktuk őt nevezni, hogy »Cynthia grófnő.“ És ha ez a nyolcz egymásba nyíló terem mind úgy tele volna ragyogó szépségekkel, mint tele van ragyogó lámpákkal, még akkor is ő volna ott a legszebb, és ha Krénfy uron kívül még annyi férfi volna jelen , ahánynál ő magát e perezben különb embernek érzi, az mind valamennyi Cynthia felé volna fordulva, mint fordulnak a széles képű napraforgók a magasan járó nap felé, mely annyit törődik velök, mint a többi zöldségekkel. Valódi venusi szépség. Bájosan telt idomok, miknek arányát a legizletesebb öltözék emeli, s miken bizonyos kéjes hanyagság ömlik el, kezei a legvakítóbb fehérek, minőkről valaha európai költő álmodott. Krénfy úr szemei majd átégetik azt a könnyű csipke ujjacskát, melynek finom hímzetein át még folytatása látható a szép kezeknek. Arcza szebb, mint a paphoszi istennőé, mert a szerelem istenasszonyának kicsiny szemeket adott a költészet, minőké az édes epedések; még Cynthia szemei a legnagyobb két drága kő azok között, amiket a gyémántnál is nagyobbra becsülnek. Szerencse a világra, a boldogtalan fiatalságra és különösen Krénfy arra nézve, hogy e szemek rendesen le vannak sütve, hogy a hosszú fekete szempillák szinte árnyékot vetnek az alabastrom arczra. Óh ég, ha ezek a szemek még villámokat is lövellnek, ha az arcz még pirul is, ha ez ajkak még megszólalnak, ki véd meg halandó embert ellenök? Az egész alak feltűnő kül jelleme bizonyos nyugodt hanyagság, mely mondhatlan lágyságot kölcsönöz minden idomnak, minden vonásnak, de ez nem az erőtlenség kifejezése, hanem a fejedelmi, oroszláni erő és szépség nyugalmáé, mely bizonyos ellenállhatlanságáról, mely tudja, hogy szava, tekintete mindenható és nem akar azzal minden csekély tárgy ellenében visszaélni Az oroszlánnőt nem ingert fel a játszó egérke. Óh pedig Krénfy úr mennyire szerette játszani az egeret csupa kézzé és lábbá lett, hogy bájos vendégének kényelmére, mulattatására mindent elkövessen, amit hódolata találékonyságában megsejt. Cynthia mindezen apró kedveskedést igen szívesen fogadja. Krénfy úr soha sem tudhatja meg az ő arczáról, hogy nem követett e el valami ügyetlenséget, nem dicsekedett-e ostobaságokkal, nem kínálkozott-e helytelenül? Ők csak a magas delnők nagyon különbözők a táblabiró világ hölgyeitől. Itt a legelső ügyetlenség után szemedbe kaczagnak; izetlenkedéseidre fintorítanak; udvarlásod ha nem tetszik, hátat fordítanak érte. Ám a finom körökben ily kellemetlenség mind nem érhet. Ott meg nem bántanak hibáid felfedezésével; ha ügyetlenséget követsz el, alkalmat szolgáltatnak rá, hogy kövess el még többet; végig hallgatják unalmas adomáidat, érdektelen magányügyeidet a legőszintébb csodálkozással; ha szerelmes vagy, nem kaczagnak ki érte; ha nagy bolond vagy, hagynak még egyszer akkorára nőni. Krénfy ur büszkesége semmiben sem talált annyi elégtételt, mint midőn méltóságos vendégeit feldiszitett termeiben végig vezetheté. István gróf nem győzte eléggé magasztalni azt az ízlést, azt a finom elrendezési tapintatot, a mit Krénfy ur e kastély feldiszitésében tanúsított. Krénfy ur rá hagyta magát venni, hogy minden kútforrást megnevezzen, a miből ezt a tudományt tanulta. István gróf tudakozódott a szőnyegek, függönyök ára után. Krénfy ur mindent megmondott és esküdött rá, hogy igazat mond. Cynthia grófnő meg is tapinta a selymet s fejével bólinta, hogy az igen finom. Krénfy ur egészen meg volt őrülve örömében s tökéletesen elhitte, hogy ő most a legelegánsabb ember a száraz földön. Hogy fognak majd te rajtad mulatni egymás között a brenóczi grófok. Minden szó, a mit kimondasz, elmés, csípős anecdotonná van öntve. Nem mondanál-e még többet is ? — Minden pompás, minden díszes! szólt István gróf, finom taglejtéssel hozzá. Csupán csak egy hiányzik még, csak egyet nélkülöz minden tárgy, és ez találja ki nagyság. . . . Krénfy úr olyan lett, mint a rák, mert kitalálta, de nem merte ráfogni. — És ez egy elegáns, mivelt, kedves nő, a mi hiányzik e kastélyból. Krénfy úr a világ minden kincseiért fel nem merte volna e perezben a szemeit emelni, mert ha történetesen Cynthia grófnő szemeivel találkoznék, rögtön elájulna. — No de majd az is megkerül, az is megjön: biztatátt nyájasan a derék gróf és barátságos leereszkedéssel veregetett vállára. Cynthia grófnő légvonatról panaszkodott. Krénfy úr észrevette, hogy a shawba viszi karján s törte magát a többieken keresztül azt a grófnő vállaira feladni. Oe ez valóban kegyetlenség volt a grófnőtől, hogy a szegény embernek ennyi szabadságot engedett. Krénfy ur dolgozó szobájába is elvezette vendégeit. Ott állt iró asztala felett egy embertelen nagyságú arczkép, melyet valami vándor művész mázolhatott koszt, kvártély árában, s a minek Krénfy urat kellett volna ábrázolni, ki, hogy jobban ráismerjenek, oda festette arany óralánczát, ezüstgomba sétabotját, keztyűjét, kalapját. A Debreczen-Miskolcz- Kassai vaspálya, Tokaj, sept. 8-án. Vidékünkön újabb időben, a Debreczen-Miskolcz-kassai vaspálya ügye, ismét élénken foglalkoztatja a nemzeti jólléti embereit, anyagi és szellemi fejlődésünk őszinte barátait. Mióta ezen eszme a kassai kereskedelmi kamaránál megpendült, s később több lelkes által felkarolva jön, mi folytonos figyelemmel késérök az ide irányult mozgalmakat, s kitűnő érdekkel valánk minden közlés iránt, mi ez eszme kivitele körül fáradozott. Ismerve azonban a felső vidék kedvezőtlen anyagi viszonyait, pangó kereskedelmét, az általános pénz szűkét, s tudva hogy a puszta lelkesedés és jó akarat magában , ily nagyszerű vállalat kivitelére, elégtelen eszköz: őszintén mondjuk, bármennyire becsülök is a vállalat élére állott erőket, a gyors kivitelhez általában kevés reményt kötünk. Most azonban , midőn az előleges munkálatok megtételére, szakemberek érkeztek körünkbe, kik a katonai szempontból kijelölt indóháznak s más stratégiai fontosságú pontokból kiindulva, a részletes felmérést eszközük, időszerintinek tartjuk, ez ügy körüli nézetünket röviden elmondani. Tény, hogy e hazában egy vidéknek sincsen oly égető szüksége a vaspályás összeköttetésre, mint a Tokajdebreczeni vonalnak; tudjuk továbbá, miszerint a Debreczen-Miskolc- kassai vaspálya életkérdése felső Magyarország népeinek, csak ez képes lassú forgalmának lendületet, kiskorú kereskedelmének ösztönt s jóllétéhez tevékeny emeltyűt szolgáltatni. Tudtunkra eddig két pályavonal-tervezetről van szó; egyik Szerencstől Löknél a Tiszán s a Hajduvárosokon át kötné össze Kassát Debreczennel, mig a másik Kassától Szerencsen-Tokajon át futna Debreczenig, mindkettő pedig összefűzné Miskolczot Kassával és Debreczennel. Az elsőt némelyek rövidebbnek s a kivitelben olcsóbbnak állítják; mi pedig katonai, kereskedelmi s általában nemzetgazdászati szempontból az utóbbit pártoljuk. Kissé nehéz feladat, mielőtt a végeldöntés tényként nem áll, kellőleg felderíteni, melyik vonal bírna annak idején figyelmet érdemlőbb elöliekkel, hol volnának magasb érdekek öszpontosithatók; de mi ennek daczára is bátran állítjuk, miszerint azon vonal lenne kitünőleg tekintetbe veendő, mely Kassát , Miskolczot, Tokajon és a nyírség egy részén át kötné össze, Debreczennel. Vidékünk állapota s helyi viszonyaink némi számbavétele, a felületes vizsgálat is hamar meggyőzendi, miszerint azon vonal kivitele , — mely a tágas Taktaközi ártéren, Löknél a Tiszán s a nánási lápokon haladna Szerencstől — Debreczennek , óriás vizi munkálatokat , költséges anyagszállítást s általában fárasztó s hosszadalmas építkezést igényel; — mig Szerencstől Tarczalon át Tokajig szilárd alapú vidéken, a szükséges alapzati anyag nagy mennyiségben áll rendelkezésre, s minden nagyobb töltésezés, hid vagy terjedtebb földmunkálat ki van kerülve. — A töki rövidebb vonal megépítése által netalán meggazdálkodott összeget okvetlenül felemésztenék az ingoványos vidéken szükséges mai munkálatok, s hogy végre is biztosság tekintetéből ajánlható volna-e, nem mernék állítani. — Ki lenne, továbbá, ezen vonal kivitele által, a népesebb vidék, a forgalomban részvéttel zárva; — a már eddig is némi öntudatra vergődött Tokaj, élénk gőzhajózásával elmellőzve, érintetlenül maradna a 20 ezer lakosságú Nyíregyháza jelentékeny gabnapiaczával s gazdag vidékével; — a 6000 lakossal bíró N. Kálié, s emelkedő kereskedése; szóval:kizáratnék a felvidék gazdag magtárának nagy és fontosb része azon előnyökből, mik, — ily elhagyatni, — közlekedési eszközökben oly szegény vidékre nézve, valódi létkérdéssé emelkedvén, az ügy sajátságánál fogva önkéntelenül kifejlődnének. Mellőzve a tokaji vonal stratégiai előnyeit, röviden annyit jegyzünk meg , miszerint Tokaj, katonai szempontból, mint tudjuk, eddig is fontos tiszai passusnak tartaték, s úgy halljuk, miszerint több katonai tekintélyek által illető helyen szilárd hídfő és a rakomazi vonalon védtornyok építése ajánltatott. A vállalat technikai része, szinte csak a szükséges előmunkálatok bevégezte után, szakemberek által tárgyaltathatik; mi tehát csak kereskedelmi tekintetben szólunk. Ha áll azon eddig érvényesnek ismert tétel, miszerint a közlekedési eszközök és intézmények, iparos és népes vidéken leginkább kivihetők, a kereskedelmet és forgalmat ily vidéken leghasznosabban mozdítják elő, a jóllétet gyorsan fejlesztik, úgy a szóban forgó vaspálya Tokajnál átvitele a Tiszán, szerintünk, minden más pont felett legelőnyösebbnek látszik. Mióta a tiszai gőzhajózás Naményig és S.-Patakig kiterjesztve jön, az ország több részéből nagy mennyiségű áruk érkeznek Tokajba a felvidék számára, míg más részről szinte tetemes vas, ásványvizek stb. adatnak át, az alvidékrel szállítás végett. Tokaj közelében vannak a rakomazi, kállói, bogdányi és nyirbátori cs. k. dohány-beváltó hivatalok, melyek a kassai gyárba évenként közel 40.000 ezer mázsa dohányt szolgáltatnak be, a felső tiszai hajók szinte közel 8 ezer mázsát adnak Tokajba át, Kassára menendőt. Tokaj általában a felvidék kereskedelmében, újabb időben tevékeny átmeneti forgalmat fejt ki, de legtöbb figyelmet érdemel a tiszai gőzösök által eszközlött gabna üzlete, mi Kassa és a felvidék számára évenként könnyen 200,000 mérőre tehető. Általában minő terjedt gabna-forgalomra számíthat a Debreczen-Miskolcz-kassai vaspálya, egypár hiteles adatot e részben ide iktatunk. Kassára bevitetett januárban 1854. 27,823 p. mérő, februárban 1854. 29,960 p. mérő, martiusban 1854. 35,522 p. mérő, áprilisban 1854. 33,600 p. mérő, júliusban 1854. 68,840 p. mérő, septemberben 1854. 78,840 p. mérő, octoberben 1854. 64,108 p. mérő, novemberben 1854. 49,380 p. mérő, tehát 8 havon át öszszesen 388,073 p. mérő, melynek nagyobb része Tokajon át a nyírből vagy hajók segélyével az alvidékről foly be. A vaspálya Tokajnán vezetése jelente gazdaságosabb, jövőre pedig kereskedelmi és jövedelmi tekintetben nagy előnyökkel bír. Építési anyag, főkép köve vizi munkálatokhoz olcsó és bőven van. Vidéke a több évi gőzhajózás használata által terjedt körű, és több oldalról használható utakkal lévén összekötve, az év bármely szakában is könnyen megközelithető, mig Lök az év több szakában a tiszapartiak és a hegyalja nagy részére nézve el volna veszve.— Tokaj maga is jövedelmező ponttá válnék utas és áruszállításban, miután Debreczennel, — Miskolcz és Kassával nagyobb helyi összeköttesei vannak; — adhatna a felső hegyaljáról és önhegyéről nagyobb mennyiségű bort, haszonnal közvetítené a vaspálya érdekeit, a tiszai gőzhajók mozgalmaival. Tapasztalásból tudjuk, hogy hol olcsó és gyors közlekedési eszközök a forgalomnak rendelkezésére állanak, ott a kereskedelem szembetűnőleg emelkedik, naponta több tért nyervén nagyobb igényeket kelt, s általában a jólét és haladás körül hasznos mozgalmat idéz elő; mi tehát a debreczeni vaspálya Tokajnán átvitelében nemcsak a felvidék és népei tetemes előnyét, de egyszersmind az egész tiszai forgalom és közvetve az alsó vidék üzletének hasznos és eredménydús jövőjét látjuk. Az átmeneti forgalomnak Tokaj már jelenleg is nem csekély képviselője, s e tekintetben a fel- és alvidék kereskedelmének, vasútja által sok vetít... még befolyásosabb és kényelmes pontjává válnék. — Míg jelenleg az év legtöbb részében, elemi akadályok vagy más helyi kedvezőtlen viszonyok miatt, a felvidék forgalmi szükségletére sem kellő mennyiségben, sem illő bérért , fuvarosok nem kaphatók, a vasút megnyíltával a forgalom olcsóbb és gyorsabb lévén, az alvidék, Tokajig s innen gőzösök által könnyen s némi haszonnal hozathatná meg vas, vászon, ásványvíz s más szükségleteit ; más részről a felvidék ugyanezen előnnyel láthatná el magát búza, tengeri s más kereskedelmi czikkel; mit alulról legtöbbnyire haszonnal tehetni. I kiszámithatlan végre azon haszon, mi a Debreczen-