Pesti Napló, 1856. január (7. évfolyam, 1743-1767. szám)
1856-01-26 / 1763. szám
7-ik évi folyam. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-ik szám, 1-15 emelet , Szerkesztő szallása. Angol királynőihez czimzett szálloda, 63-ik szám. Alap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez Intézendő, érmentetlen levelek csek ismert kezektől fogadtatnak el.________ Kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ikszám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1856. Szombat, jan. 26. Előfizetés föltételei: hordva: . 4 fr. p. p. 8 » w tv . 5 hasibos petit sor 4 p. kr. Bélyegdij, külön, 10 p. kr. Hirdetmények dij 3 . Magnn vita 5 hasíbos petit sor 5 p. kr. Vidékre, pestin. Évnegyedre . . . . 5 fr. p. Félévre...........................10 . Pesten, hithez Évnegyedre . . . Félévre ..... ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS & FESTI HAFL8 1856-ik évi január—juniu|a évi és január—martius *|4 évi folyamára Vidékre postán küldve 1 |3 évre lOftp. JJ JJ JJ |l JJ ^ w Budapesten házhozhordással 112 évre-----------8 frtp. Budapesten házhozhordással 114 évre-----------4 frtp. A 7. előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-tteza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadóhivatala. PEST, jan. 21. Vissza- és előre-tekintések. III. Bécsben minden órán várják a czár aláírásával megerősített okmányt a békealapok egyszerű és tartaléktalan elfogadásáról. Ez közültetni fog a nyugati hatalmakkal , azok beleegyezése után békefelo i m i n arévá válik. Következménye határozott ideig tartó fegyverszünet leend. Legalább igen felötlő volna és rész augurtum a sikerre nézve, ha most is, mint a négy pontnak elvileg történt elfogadásakor, a háború félbeszakítása nem parancsoltatnék meg. A bécsi tanácskozmány nem békeelőzményeket vett továbbfejlesztésül kézbe. A czár akkori engedményei igen általános természetűek voltak, míg a mostaniak, kivévén az ötödik pontot, mely a lehető új követelésekről szól, szigorúan vannak formulázva. Az 1855-ki eljárás tehát nem szolgálhat zsinórmértékül a maihoz. Egy év sokat változtatott a viszonyokon, s úgy hisszük,a fegyverszünet nem fog sehol ellenzésre találni. Nehezebbek a többi kérdések. A teendők mértéke és módszere : ez a fő dolog. Itt vannak együtt a szirtek és világló tornyok, az örvény és intőjel, hitt, veszélyei és kezességei a révbejutásnak. Az eljárástól függ a nagyobb háború, vagy tartós béke. A franczia és németországi közönség már tanakodik a congressus helyei felől. Legyen semleges ponton, mondják némelyek, s ilyen az örökös semlegességre ítélt Belgium székvárosa, B rüssel. Legyen egy kézügyben fekvő kis német residentián, s ilyen Drezda , javasolják mások. Legczélszerűbb, ha Bécsben lesz, hol már eddig is volt, hol a világ sorsára határzó befolyással bíró értekezletek többször tartottak, s hol a jelen békealapok megállapítására és keresztülvitelére nézve annyi történt: ezt sürgetik számosan. Míg viszont vannak többen, kik Párist nézték ki tanácskozási helyül, s nem kétkednek, hogy III-dik Napóleon császár színe előtt fog azon nagy háború bevégzése aláíratni, melyre az első lendületet Lavalette franczia követ diplomatiai eljárásai adták, s melynek a nyugatiak részére kedvező eredményeit a csatatéren leginkább Napoleon tábornokainak, s az alkudozásokban leginkább Napóleon erélyének és mérséklettségének köszönhetni-London, mint tanácskozoti hely szintén említetik; mellette szól III. Napóleon udvariassága, és szól az, hogy a háborúra legtöbb pénz az angol zsebekből került ki és költ el.ud Iy gyön a többiek fölött, rövid időn tudni fogjuk, de sokkal főbb s nagy következményű kérdés , hogy kikből állandó congressus, és csakugyan congressus lesz-e, vagy csak egyszerű béketanácskozat, minden oly pompás és kiáltó név nélkül, mely a háborúban szerződményileg érdekeltek köréből mintegy kiemelvén a békeügyet, európai aegis alatt fejlesztené eredményre ? A múlt évi bécsi conferentián csak a decemberi szerződés tagjai, aztán Törökország, mely megtámadtatok, és Oroszország, melynek erőszakos lépései provokálták a háborút, vettek részt. Az akkori tanácskozatok, a közvetlenül érdekeltek által intettek, sőt szorosan véve még egészen azok által sem. Mert Poroszország, bár eleinte a közvetlenül érdekeltek sorába állott s a bécsi jegyzőkönyvben az orosz eljárás ellen nyilatkozott, mégsem jön képviselve a tanácskozatban , miután a négy pontot nem fogadta egész solidaritásban el. Szardinia pedig noha kettős kötményben ajánlott az orosz ellen serget, nem jogosult képviseltetésre, mert csapatai inkább csak angol seregpótléknak tekintettek, s mert általán azon nézet uralkodott, hogy nem tanácsos a másodrangu államokat értekezletekbe vonni, minthogy ezen egyetlen esetből is utóbb táncynosura támadhatna a nagyhatalmak rendszerének bontogatására. Különben a bécsi tanácskozat congressusi czimmel és igénynyel nem birt, s még a végnapokon sem, midőn rendes követei mellé Anglia és Francziaország minisztereket küldött teljes hatalommal. Európa mostani helyzetében minden congressus ki lehetne azon kényes állapotnak téve, hogy szervezetére és irányára nézve közelítsen az európai államok oly képviseltetéséhez, aminőről szól az eleinte Napóleonnak tulajdonított, de később défavouírozott röpirat. Továbbá egy congressus nehezen vihetné ki a jelen virályhoz szorosan nem tartozó kérdésektőli teljes elvonatkozást. Főleg az 1815-ki bécsi királygyűlés ama pontjainak, melyek a napóleoni dynastia végképi kizáratását illetik, revisiója és kitöröltetése szőnyegre jöhetne. E kérdés magában kevés gyakorlati jelentéssel bir, s nem is olyan, mely ellen magának a czárnak is elvileg kifogása lehetne, de vonhat mellékkérdéseket előtérre, s minden esetre idegen ingredienseket vegyítni a békevitákba, melyek csak a keleti ügynek az elfogadandó békepraeliminarék szerinti rendezését tűzhetik tárgyul. KEMÉNY ZSIGMOND: TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Könyvismertetés. „Mezei gazdaság könyve.“ Stephens Henry „the book of the Farm“ czímű munkája nyomán a hazai körülményekhez alkalmazva kiadják: Korizmics László, Benkő Dániel, Morócz István. II. kötet. Pesten, nyomatott Hercz Jánosnál. 1855. E kötethez van mellékelve egy schweidni, mürzthali, hollandi és angol tehén rajza. A szövegbe nyomott számos metszettel. Az egész munka két kötetben jelenik meg, s bolti ára 12 pert. A mezőgazdaság rendkívüli fontosságát már akkor teljesen fölfogtam, midőn publicistának készülvén, nemzetgazdászati tanulmányokkal foglalkoztam. Azok a nagy rázkódások, melyek országokat ingattak meg, engem is más irányba sodortak. S midőn az erkölcsi tudományok elveit ingadozni láttam Európa szerte, vagy talán csak a fejem szédült, az eredmény ugyanaz: szükségét érező lelkem a szilárdabb alapnak, s egész szenvedéllyel adtam magamat a természeti tudományok egyik és másik ágára. A politikai tudományokat is gyakorlati irányuk miatt kedveltem főleg; természetes, hogy új tanulmányaim is ez irányuknál fogva ragadták meg figyelmemet. Ha gyáriparos volt volna e nemzet, talán egyike leszek vala a gyárak legszorgalmasabb látogatóinak, csupa tanulmányszeretetből, csupa elvkeresésből , mert legfőbb élvezetem volt mindenkor rendet látni, mely az ész elveihez alkalmazza magát. Földmivelő nép tagja lévén, a földmivelésnél kerestem az újonnan tanult elvek alkalmazását, s azon vettem észre, hogy ugyanoda jutottam, ahova nemzetgazdászati tanulmányaim vezettek egykor. S újra föléledtek bennem mindazon remények, melyeket a mezei gazdaság fölvirágzásához kötöttem egykor. így jön, hogy jelenleg több érvet találok egy gazdasági mű olvasásában, mint a codexek forgatásában; így jön, hogy nemcsak olvasására hanem ismertetésére is időt veszek az épen előttem fekvő jeles gazdasági műnek. Távol van tőlem a merészség, hogy bírálatába bocsátkozzam. E végett a Gazda lapok szerkesztőjének alapos készültségével, vagy egy Benkő és Korizmics roppant tapasztalásával kellene bírnom. Kezemnél lévén Stephens angol munkája, alkalmam nyílt azt a magyar kézikönyvvel egybevetni, s csak ez egybevetés eredményéről, csak a hatásról adok számot e sorokban, melyet a magyar gazdaság könyve rám tön. Ily ismertetést adtam a múlt évben az első kötetről. Akkor az elmélet fontosságát emeltem ki főleg. A „Mezei gazda könyvének“ első kötete ugyanis a gazdaság segédtudományaival foglalkozott, összeállítván röviden, tömötten és mégis oly érthető világossággal e segédtudományok idevonatkozó főbb elveit, közhasznú adatait, eredményeit. Legkitűnőbb természettudósaink, egy Brassai, Kovács Gyula, munkáltak e részben közre e vállalat emelésére, s már e szakférfiak nagy tudománya sem engedte, hogy e közremunkálás csak Stephens ide vonatkozó szakaszainak átdolgozására szorítkozzék. A misét az angol gazdáknak elég volt csupán érinteni, a magyar gazdaközönség szellemi szükségéhez képest, bővebben ki kellett fejteniök az átdolgozóknak. Ide járult, hogy Stephens, a kitűnő gazdasági író , nem oly kitűnő természettudós is egyszersmind. A magyar gazdasági könyv írói kénytelenek voltak őt egyben és másban megigazítani, s a tudomány újabb adataival cserélni föl az ő adatait. — Mondhatni az egész bevezetés merőben újra van dolgozva ; oly összeállítások , melyek nem csupán e gazdasági műnek szolgálnak nagyszerű előcsarnokul, hanem természettudományi irodalmunkra nézve is nagy nyereségül tekinthetők. Említsük-e a többi adalékokat, gazdasági irodalmunk történetét, gazdasági állapotaink javulásának érdekes vázlatát stb ? E bővítések e becses adalékok által történt, hogy a mi Stephens angol művében 133 lapon van tárgyalva, 540 lapnyi vastag kötetet teszen a magyar átdolgozásban. Jele, hogy szerkesztők csak szerénységből írták vállalatuk czímlapjára : „Stephens nyomán“; jele, hogy amit a kitűzött példányból átvettek, alig egyéb az előadás módszerénél, rámájánál. A ráma mintáját érten és nem nagyságát. A magyar műnek már első kötete is sokkal terjedelmesebb, kimerítőbb a példánynál. Ugyanezt mondhatjuk a második kötetről, melyet a legbecsesebb újévi ajándékul nyert a gazdaközönség. E kötet tartalma : a téli gyakorlat. Éghajlatunk különbségénél fogva tőlünk is sokban különbözik az angol téltől, s így e tél befolyása is különböző a növényekre és állatokra egyaránt. A magyar gazdaság könyvét a mi meteorológiai viszonyainkhoz kelle alkalmazni, s egészen újra dolgozni mindjárt a bevezetést is, mely az időjárásról szól. Nagybecsű forrásul szolgált e részben Berdének ez ideig kevéssé méltányolt légtüneménytana, s Wolfers berlini tanár értekezése, melyben a kemény és lágy tél általános ismertető jeleit tudományosan megállapítani törekszik, s szabályokat állít föl, miknél fogva a beállott tél első részéből némi valószínűséggel lehet következtetni a hátralevő részre. A magyar meteorológia Wolfers nézeteinek helyes alkalmazása által kétségkívül egy lépést ten előre. S a tél természeti tüneményeinek, a hónak, fagynak stb magyarázata mindenkit meggyőzhet gyakorlatilag, mennyire szükségesek a természettani ismeretek minden gondolkodó gazdának. Éghajlati viszonyaink e különbsége nemcsak a bevezető czikkek teljes átdolgozását tette szükségessé; módosítólag hatott szükségkép a mű minden részeire. Nincs talán fejezet az egész műben, mely némileg átdolgozva , viszonyainkhoz alkalmazva , bővítve nem volna. Az éghajlati különbségek mellett módosítást sürgettek a tárgyalásban, mint már fenebb érintem, gazdaközönségünk szellemi szükségei is. Anglia rég túl van az iskolaéveken. Ami nekünk elmélet, ott már kifejlett, rég megállapított gyakorlat. — Stephens elégnek tartá csupán leírni e gyakorlatot, a tudománynak nem annyira elveivel, mint adataival támogatva. Nálunk az elmélet világával kell földeríteni minden kérdést, hogy meggyőzzük gazdáinkat az uralkodó gyakorlat hiányairól, fölvilágosítsuk a teendőkről. Az angol gyakorlat csak példányul mutatható föl több esetben; eszményül, amelyre törekedni kell, kijelölvén egyszersmind az utakat és módokat, melyek a kijelölt czélra vezetnek. Íme az angol mű átdolgozásának nehézségei, melyeket csak oly férfiak oldhattak meg, kik, amint már máskor írtam róluk, tudományt gyakorlattal, alapos elméletet nagy tapasztalással párosítanak. Míg Stephens főleg az angol szántásmódot írta le, a magyar műnek alaposan ki kell fejtenie a szántás elméletét. Nem oly könnyű dolog, mint egyelőre látszik. Nem hiszem , hogy volna e hazában gazda, aki e fejezetből nem tanulna. Nem is említem azt a mindenre kiterjedő leírást, az ekével bánás azon számtalan csínját binját, mely itt oly kézzelfoghatólag van előadva; hány gazdát találunk hazánkban, a ki csak a szántás és szántás közt különbséget tudna tenni, s meg tudná választani a szántás minőségét, a talaj és a mivelendő növény természetéhez képest s az évszakai szerint? A takarmányfélékről szóló fejezeteket is bővebben kelle nálunk kifejteni. A tudományt kell megkérdenünk azok alkatrészei és tápereje felől, míg a termesztési költségekre nézve a hazai tapasztalás nyújt fölvilágosítást. S ki kétli, hogy mindezt tudnia kell a számító gazdának? S hányan tudják ez idő szerint? A legtöbb magyar gazda még a trágyázás elméletével sincs tisztában. Szükség-e mondanunk, hogy e fejezetet is másként kell e nálunk tárgyalni, mint az angol gazdáknak, kik között ültötte Liebig legnagyobb diadalünnepeit ? A magyar gazdaság könyve bővan foglalkozik e tárgygyal, kimerítőleg értekezvén a növényi, állati ásványi és vegyes trágyaszerekről; figyelmezteti gazdáinkat a tömérdek hulladékra, mely eddig kárba ment; megtanítja a trágya helyes alkalmazására stb. Azonban a módszer hozza magával, hogy e stemes bővítés mellett sem meriték ki e helyen szerkesztők e tárgyat egészen. A növények különös trágyaszerei külön lesznek érintve az egyes növényeknél. Az angol mű ezek szerint az angol gazdaság gyakorlati kézi könyve főleg , s a magyar mű a mezei gazdászat elméleti és gyakorlati könyve egyszersmind. De sem az elmélet, sem az angol minta nem feledtető szerzőkkel pillanatra is a magyar gyakorlatot. A mi jót találtak miveltebb gazdaságainkban, mind megtartották, szem előtt tartván a hazai körülményeket, melyek eltérést kívántak egyben és másban, szem előtt a hazai találmányokat és a mi jót német szomszédainktól tanultunk. Míg az angol a skót ekét használja és Stephens is annak leírására szorítkozott főleg: a magyar kézikönyvnek a hazánkban használt Zugmeyer, Dombasle és Kleyleféle ekéről is véleményt kelle mondania, s leírnia főleg a hohenheimi ekét, mely nálunk Vidacs neve alatt ismeretes, s a melynek méltán óhajtunk nagyobb elterjedést. Míg az angol lóval szánt leginkább , a magyar gazdaság könyvének az ökörfogat elméletét is ki kell fejtenie, egybevetvén a lófogattal, s utalván egyszersmind a tehenek használatára is. A szántás módjaira nézve is más divat uralkodik hazánkban és Angliában; s kézi könyvünknek szó- Pest,jan. 26-kán. IV. Alkalmasint arra nincs kilátás, hogy a békeokmány részletei paragraphálva küldessenek Pétervárra s a czárrali alku, az elfogadott békepraeliminarék szerint, válaszizenet utján s legtöbbnyire táviratilag eszközöltessék. Az sem hihető, hogy — mint más háborúk végével szokás — egyszerű békebiztosok készítsék el, s terjeszszék jóváhagyás alá a békepontokat Hanem vagy a közvetlenül érdekeltekből alakult nagy conferentia, vagy pedig congressus fogja kezébe venni az ügyet, s így is , bár tetemesebb nehézségek legyőzése mellett lehetséges Európának a békét visszaadni. Csak két szempontot kell különös figyelem alá venni. Először, hogy olyan ne vegyítessék a követelések közé, mi nem illeti azon kérdéseket, miért a háború támadt. Másodszor, hogy mindaz szigorúan keresztülvitessék, mi a békeelőzmény tartalmát alkotja. Az első szempont a béke megkötését teszi lehetségessé ; a második a megkötött béke tartósságát biztosítja. De mik alkotják a békepraeliminarék tartalmát részint határozott megalapítások, részint az azokból okvetlenül folyó következmények szerint? Ezt tárgyalás alá kell vennem, hogy olvasóim egészen a tények nivenájára emelkedjenek, s az előfordulandó részletekről positív véleményt szerezzenek maguknak. Mert akár sikerrel koronáztatik a diplomatia fáradságos műve, akár romba dűl s omladványai közé temeti a reményeket és kilátásokat, melyek a kereskedő boltjától, a mesterember műhelyétől, az ipar raktáraitól és a forgalom szállítóhelyeitől kezdve a státusférfiak palotájáig és a kormányok kabinetjeiig annyi erélylyel mutatkoznak s a jövendő felek oly sok számításokba szövődtek már be : szóval, akár baráti kezet szőrit Nyugat Éjszakkal, akár elkeseredettebb hévvel küldi egymás ellen katonáit, s áldozza egymás megbuktatására pénzét és idejét föl .«mindkét esetben a békepraeliminárák részletezései foglalják a közelebbi havak egész történészeiét el, s ezeknek ismerete nélkül lehetetlen érteni, lehetetlen még csak indokolt rokonszenvvel is kisérni az érdekek diplomatiai harczát és az események további fejlődéseit. KEMÉNY ZSIGMOND: Természettudományi társulat. Jan. 19-kén tartott kisgyűlésén Sztoczek és Nendtvich tanár urak értekeztek, mindketten folytatván előadásaik cyclusát. Sztoczek úr, mielőtt utolsó előadásának fonalát fölvenné, szükségesnek látja megjegyezni , hogy azon erők változékonysága miatt, melyek természettani tüneményeknél működésbe jönek, nem lehet csupán csak elemi mathesis segítségével kielégítő, a tüneményt minden benső viszonylatában feltüntető eredményre vergődni. Nincs a tüneményeknek egyetlen egy osztálya sem az egész természettanban, melyet a mondott után lehetne felületesség és egyoldalúság nélkül tárgyalni.