Pesti Napló, 1856. január (7. évfolyam, 1743-1767. szám)

1856-01-26 / 1763. szám

7-ik évi folyam. Szerkesztési iroda: Egyetem-utcza 2-ik szám, 1-15 emelet ,­ Szerkesztő szallása. Angol királynőihez czimzett szálloda, 63-ik szám. Alap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez Intézendő, érmentetlen levelek csek ismert kezektől fogadtatnak el.________ Kiadó-hivatal, Egyetem-utcza, 2-ikszám, 1-ső emelet. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körülti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1856. Szombat, jan. 26. Előfizetés föltételei: hordva: . 4 fr. p. p. 8 » w tv­­ . 5 hasibos petit sor 4 p. kr. Bélyegdij, külön, 10 p. kr. Hirdetmények dij 3 . Magnn vita 5 hasíbos petit sor 5 p. kr. Vidékre, pestin. Évnegyedre . . . . 5 fr. p. Félévre...........................10­­ . Pesten, hithez Évnegyedre . . . Félévre ..... ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS & FESTI HAFL8 1856-ik évi január—juni­u|a évi és január—martius *|4 évi folya­mára Vidékre postán küldve 1 |3 évre lOftp. JJ JJ JJ |l JJ ^ w Budapesten házhozhordással 112 évre-----------8 frtp. Budapesten házhozhordással 114 évre-----------4 frtp. A 7. előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában , egyetem-tteza 2-ik szám takarékpénztár épület lső emeleten. Pesti Napló kiadó­hivatala. PEST, jan. 21. Vissza- és előre-tekintések. III. Bécsben minden órán várják a czár aláírásával megerősített okmányt a békealapok egyszerű és tartaléktalan elfogadásáról. Ez közültetni fog a nyugati hatalmakkal , azok beleegyezése után békef­e­l­o­­ i m i n a­­­révá válik. Következménye határozott ideig tartó fegy­verszünet leend. Legalább igen felötlő volna és rész augurtum a sikerre nézve, ha most is, mint a négy pontnak elvileg történt elfogadásakor, a háború félbe­szakítása nem parancsoltatnék meg. A bécsi tanácskozmány nem békeelőzmé­nyeket vett továbbfejlesztésül kézbe. A czár akkori engedményei igen általános természetűek voltak, míg a mostaniak, kivévén az ötödik pon­tot, mely a lehető új követelésekről szól, szigo­rúan vannak formulázva. Az 1855-ki eljárás tehát nem szolgálhat zsi­nórmértékül a maihoz. Egy év sokat változtatott a viszonyokon, s úgy hisszük,a fegyverszünet nem fog sehol ellenzésre találni. Nehezebbek a többi kérdések. A teendők mértéke é­s m­ó­d­sz­ere : ez a fő dolog. Itt vannak együtt a szirtek és világló tornyok, az örvény és intőjel, h­itt, veszélyei és kezességei a révbejutásnak. Az eljárástól függ a nagyobb háború, vagy tartós béke. A franczia és németországi közönség már ta­nakodik a congressus helyei felől. Legyen semleges ponton, mondják néme­lyek, s ilyen az örökös semlegességre ítélt Bel­gium székvárosa, B r­ü­s­s­e­l. Legyen egy kézügyben fekvő kis német resi­­dentián, s ilyen Drezda , javasolják mások. Legczélszerűbb, ha Bécsben lesz, hol már eddig is volt, hol a világ sorsára határzó befolyással bíró értekezletek többször tartottak, s hol a jelen békealapok megállapítására és keresztülvitelére nézve annyi történt: ezt sürgetik számosan. Míg viszont vannak többen, kik Párist nézték ki tanácskozási helyül, s nem kétkednek, hogy III-dik Napóleon császár színe előtt fog azon nagy háború bevégzése aláíratni, melyre az első len­dületet Lavalette franczia követ diplomatiai eljá­rásai adták, s melynek a nyugatiak részére ked­vező eredményeit a csatatéren leginkább Napo­leon tábornokainak, s az alkudozásokban legin­kább Napóleon erélyének és mérséklettségének köszönhetni-London, mint tanácskozoti hely szintén említe­tik; mellette szól III. Napóleon udvariassága, és szól az, hogy a háborúra legtöbb pénz az angol zsebekből került ki és költ el.­­ud Iy gyön a többiek fölött, rövid időn tudni fogjuk, de sokkal főbb s nagy következmé­nyű kérdés , hogy kikből álland­ó congressus, és csakugyan congressus lesz-e, vagy csak egy­szerű béketanácskozat, minden oly pompás és ki­áltó név nélkül, mely a háborúban szerző­dm­ényi­­leg érdekeltek köréből mintegy kiemelvén a bé­­keügyet, európai aegis alatt fejlesztené ered­ményre ? A múlt évi bécsi conferentián csak a decemberi szerződés tagjai, aztán Törökország, mely megtá­madtatok, és Oroszország, melynek erőszakos lé­pései provokálták a háborút, vettek részt. Az akkori tanácskozatok, a közvetlenül érde­keltek által intettek, sőt szorosan véve még egé­szen azok által sem. Mert Poroszország, bár eleinte a közvetlenül érdekeltek sorába állott s a bécsi jegyzőkönyvben az orosz eljárás ellen nyilatkozott, még­sem jön képviselve a tanácskozatban , miután a négy pon­tot nem fogadta egész solidaritásban el. Szardinia pedig noha kettős kötményben aján­lott az orosz ellen serget, nem jogosult képviselte­­tésre, mert csapatai inkább csak angol seregpót­­­léknak tekintettek, s mert általán azon nézet ural­kodott, hogy nem tanácsos a másodrangu államo­kat értekezletekbe vonni, minthogy ezen egyetlen esetből is utóbb tán­cynosura támadhatna a nagy­hatalmak rendszerének bontogatására. Különben a bécsi tanácskozat congressusi czim­­mel és igénynyel nem birt, s még a végnapokon sem, midőn rendes követei mellé Anglia és Fran­­cziaország minisztereket küldött teljes hatalommal. Európa mostani helyzetében minden congres­sus ki lehetne azon kényes állapotnak téve, hogy szervezetére és irányára nézve közelítsen az eu­rópai államok oly képviseltetéséhez, a­minőről szól az eleinte Napóleonnak tulajdonított, de ké­sőbb défavouírozott röpirat. Továbbá egy congressus nehezen vihetné ki a jelen virályhoz szorosan nem tartozó kérdésektőli teljes elvonatkozást. Főleg az 1815-ki bécsi királygyűlés ama pont­jainak, melyek a napóleoni dynastia végképi ki­­záratását illetik, revisiója és kitöröltetése sző­nyegre jöhetne. E kérdés magában kevés gyakorlati jelentéssel bir, s nem is olyan, mely ellen magának a czár­­nak is elvileg kifogása lehetne, de vonhat mellék­­kérdéseket előtérre, s minden esetre idegen in­­gredienseket vegyítni a békevitákba, melyek csak a keleti ügynek az elfogadandó békepraeliminarék szerinti rendezését tűzhetik tárgyul. KEMÉNY ZSIGMOND: TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Könyvismertetés. „Mezei gazdaság könyve.“ Stephens Henry „the book of the Farm“ czímű munkája nyomán a hazai körül­ményekhez alkalmazva kiadják: Korizmics László, Benkő Dániel, Morócz István. II. kötet. Pesten, nyomatott Hercz Jánosnál. 1855. E kötethez van mellé­kelve egy schweidni, mürzthali, hollandi és angol tehén rajza. A szövegbe nyomott számos metszettel. Az egész munka két kötetben jelenik meg, s bolti ára 12 p­e­­rt. A mezőgazdaság rendkívüli fontosságát már akkor teljesen fölfogtam, midőn publicistának készülvén, nem­­zetgazdászati tanulmányokkal foglalkoztam. Azok a nagy rázkódások, melyek országokat ingattak meg, en­gem is más irányba sodortak. S midőn az erkölcsi tudo­mányok elveit ingadozni láttam Európa szerte, vagy ta­lán csak a fejem szédült, az eredmény ugyanaz: szük­ségét érező lelkem a szilárdabb alapnak, s egész szen­vedéllyel adtam magamat a természeti tudományok egyik és másik ágára. A politikai tudományokat is gya­korlati irányuk miatt kedveltem főleg; természetes, hogy új tanulmányaim is ez irányuknál fogva ragadták meg figyelmemet. Ha gyáriparos volt volna e nemzet, talán egyike leszek vala a gyárak legszorgalmasabb lá­togatóinak, csupa tanulmányszeretetből, csupa elvkere­­sésből , mert legfőbb élvezetem volt mindenkor rendet látni, mely az ész elveihez alkalmazza magát. Földm­i­­velő nép tagja lévén, a földmivelésnél kerestem az újonnan tanult elvek alkalmazását, s azon vettem észre, hogy ugyanoda jutottam, a­hova nemzetgazdászati ta­nulmányaim vezettek egykor. S újra föléledtek bennem mindazon remények, melyeket a mezei gazdaság fölvi­rágzásához kötöttem egykor. így jön, hogy jelenleg több érvet találok egy gazdasági mű olvasásában, mint a co­­dexek forgatásában; így jön, hogy nemcsak olvasására hanem ismertetésére is időt veszek az épen előttem fek­vő jeles gazdasági műnek. Távol van tőlem a merész­ség, hogy bírálatába bocsátkozzam. E végett a Gazda lapok szerkesztőjének alapos készültségével, vagy egy Benkő és Korizmics roppant tapasztalásával kellene bír­nom. Kezemnél lévén Stephens angol munkája, alkalmam nyílt azt a magyar kézikönyvvel egybevetni, s csak ez egybevetés eredményéről, csak a hatásról adok számot e sorokban, melyet a magyar gazdaság könyve rám tön. Ily ismertetést adtam a múlt évben az első kötetről. Akkor az elmélet fontosságát emeltem ki főleg. A „Mezei gazda könyvének“ első kötete ugyanis a gazdaság segédtudományaival foglalkozott, összeállítván röviden, tömötten és mégis oly érthető világossággal e segédtudományok idevonatkozó főbb elveit, közhasznú adatait, eredményeit. Legkitűnőbb természettudósaink, egy Brassai, Kovács Gyula, munkáltak e részben közre e vállalat emelésére, s már e szakférfiak nagy tudománya sem engedte, hogy e közremunkálás csak Stephens ide vonatkozó szakaszainak átdolgozására szo­rítkozzék. A misét az angol gazdáknak elég volt csu­pán érinteni, a magyar gazdaközönség szellemi szüksé­géhez képest, bővebben ki kellett fejteniök az átdolgo­­zóknak. Ide járult, hogy Stephens, a kitűnő gazdasági író , nem oly kitűnő természettudós is egyszers­mind. A magyar gazdasági könyv írói kénytelenek vol­tak őt egyben és másban megigazítani, s a tudomány újabb adataival cserélni föl az ő adatait. — Mond­hatni az egész bevezetés merőben újra van dol­gozva ; oly összeállítások , melyek nem csupán e gazdasági műnek szolgálnak nagyszerű előcsar­nokul, hanem természettudományi irodalmunkra nézve is nagy nyereségül tekinthetők. Említsük-e a többi ada­lékokat, gazdasági irodalmunk történetét, gazdasági ál­lapotaink javulásának érdekes vázlatát stb ? E bővítések e becses adalékok által történt, hogy a mi Stephens an­gol művében 133 lapon van tárgyalva, 540 lapnyi vas­tag kötetet teszen a magyar átdolgozásban. Jele, hogy szerkesztők csak szerénységből írták vállalatuk czím­­lapjára : „Stephens nyomán“; jele, hogy a­mit a kitűzött példányból átvettek, alig egyéb az előadás módszerénél, rámájánál. A ráma mintáját érten­ és nem nagyságát. A magyar műnek már első kötete is sokkal terjedelmesebb, kimerítőbb a példánynál. Ugyanezt mondhatjuk a második kötetről, melyet a legbecsesebb újévi ajándékul nyert a gazda­közönség. E kötet tartalma : a téli gyakorlat. Éghajlatunk különbségénél fogva tőlünk is sokban különbözik az angol téltől, s így e tél befolyása is kü­lönböző a növényekre és állatokra egyaránt. A magyar gazdaság könyvét a mi meteorológiai viszonyainkhoz kelle alkalmazni, s egészen újra dolgozni mindjárt a be­vezetést is, mely az időjárásról szól. Nagybecsű forrásul szolgált e részben Berdének ez ideig kevéssé méltányolt légtüneménytana, s Wolfers berlini tanár értekezése, melyben a kemény és lágy tél általános ismertető jeleit tudományosan megállapítani törekszik, s szabályokat ál­lít föl, miknél fogva a beállott tél első részéből némi va­lószínűséggel lehet következtetni a hátralevő részre. A magyar meteorológia Wolfers nézeteinek helyes alkal­mazása által kétségkívül egy lépést ten előre. S a tél természeti tüneményeinek, a hónak, fagynak stb magya­rázata mindenkit meggyőzhet gyakorlatilag, mennyire szükségesek a természettani ismeretek minden gondol­kodó gazdának. Éghajlati viszonyaink e különbsége nemcsak a beve­zető czikkek teljes átdolgozását tette szükségessé; mó­­dosítólag hatott szükségkép a mű minden részeire. Nincs talán fejezet az egész műben, mely némileg át­dolgozva , viszonyainkhoz alkalmazva , bővítve nem volna. Az éghajlati különbségek mellett módosítást sürget­tek a tárgyalásban, mint már fenebb érintem, gazdakö­zönségünk szellemi szükségei is. Anglia rég túl van az iskolaéveken. A­mi nekünk el­mélet, ott már kifejlett, rég megállapított gyakorlat. — Stephens elégnek tartá csupán leírni e gyakorlatot, a tu­dománynak nem annyira elveivel, mint adataival támo­gatva. Nálunk az elmélet világával kell­ földeríteni min­den kérdést, hogy meggyőzzük gazdáinkat az uralkodó gyakorlat hiányairól, fölvilágosítsuk a teendőkről. Az angol gyakorlat csak példányul mutatható föl több eset­ben; eszményül, a­melyre törekedni kell, kijelölvén egyszersmind az utakat és módokat, melyek a kijelölt czélra vezetnek. Íme az angol mű átdolgozásának nehézségei, melye­ket csak oly férfiak oldhattak meg, kik, a­mint már más­kor írtam róluk, tudományt gyakorlattal, alapos elméle­tet nagy tapasztalással párosítanak. Míg Stephens főleg az angol szántásmódot írta le, a magyar műnek alaposan ki kell­ fejtenie a szán­tás elméletét. Nem oly könnyű dolog, mint egy­előre látszik. Nem hiszem , hogy volna e hazá­ban gazda, a­ki e fejezetből nem tanulna. Nem is említem azt a mindenre kiterjedő leírást, az ekével bá­nás azon számtalan csínját binját, mely itt oly kézzel­­foghatólag van előadva; hány gazdát találunk hazánk­ban, a ki csak a szántás és szántás közt különbséget tudna tenni, s meg tudná választani a szántás minősé­gét, a talaj és a mivelendő növény természetéhez ké­pest s az év­szakai szerint? A takarmányfélékről szóló fejezeteket is bővebben kelle nálunk kifejteni. A tudományt kell megkérdenünk azok alkatrészei és tápereje felől, míg a termesztési költségekre nézve a hazai tapasztalás nyújt fölvilágosí­­tást. S ki kétli, hogy mindezt tudnia kell a számító gaz­dának? S hányan tudják ez idő szerint? A legtöbb magyar gazda még a trágyázás elméleté­vel sincs tisztában. Szükség-e mondanunk, hogy e fe­jezetet is másként kell e nálunk tárgyalni, mint az angol gazdáknak, kik között ültötte Liebig legnagyobb diadal­ünnepeit ? A magyar gazdaság könyve bővan foglalko­zik e tárgygyal, kimerítőleg értekezvén a növényi, állati ásványi és vegyes trágyaszerekről; figyelmezteti gaz­dáinkat a tömérdek hulladékra, mely eddig kárba ment; megtanítja a trágya helyes alkalmazására stb. Azonban a módszer hozza magával, hogy e stemes bővítés mel­lett sem meriték ki e helyen szerkesztők e tárgyat egé­szen. A növények különös trágyaszerei külön lesznek érintve az egyes növényeknél. Az angol mű ezek szerint az angol gazdaság gya­korlati kézi könyve főleg , s a magyar mű a mezei gazdászat elméleti és gyakorlati könyve egy­szersmind. De sem az elmélet, sem az angol minta nem feledtető szerzőkkel pillanatra is a magyar gyakorlatot. A mi jót találtak miveltebb gazdaságainkban, mind megtartották, szem előtt tartván a hazai körülményeket, melyek elté­rést kívántak egyben és másban, szem előtt a hazai ta­lálmányokat és a mi jót német szomszédainktól tanul­tunk. Míg az angol a skót ekét használja és Stephens is annak leírására szorítkozott főleg: a magyar kézikönyv­nek a hazánkban használt Zugmeyer, Dombasle és Kley­­leféle ekéről is véleményt kelle mondania, s leírnia fő­leg a hohenheimi ekét, mely nálunk Vidacs neve alatt ismeretes, s a melynek méltán óhajtunk nagyobb el­terjedést. Míg az angol lóval szánt leginkább , a magyar gazdaság könyvének az ökörfogat elmé­letét is ki kell­ fejtenie, egybevetvén a lófogattal, s utalván egyszersmind a tehenek használatára is. A szántás módjaira nézve is más divat uralkodik hazánkban és Angliában; s kézi könyvünknek szó- Pest,jan. 26-kán. IV. Alkalmasint arra nincs kilátás, hogy a bé­­keokmány részletei paragraphálva küldessenek Pétervárra s a czárrali alku, az elfogadott bé­­kepraeliminarék szerint, válaszizenet utján s leg­­többnyire táviratilag eszközöltessék. Az sem hihető, hogy — mint más háborúk vé­gével szokás — egyszerű békebiztosok készítsék el, s terjeszszék jóváhagyás alá a békepontokat Hanem vagy a közvetlenül érdekeltekből ala­kult nagy conferentia, vagy pedig con­­gressus fogja kezébe venni az ügyet, s így is , bár tetemesebb nehézségek legyőzése mellett lehetséges Európának a békét visszaadni. Csak két szempontot kell különös figyelem alá venni. Először, hogy olyan ne vegyítessék a köve­telések közé, mi nem illeti azon kérdéseket, mi­­ért a háború támadt. Másodszor, hogy mindaz szigorúan keresz­tülvitessék, mi a békeelőzmény tartalmát alkotja. Az első szempont a béke megkötését teszi le­hetségessé ; a második a megkötött béke tartóssá­gát biztosítja. De mik alkotják a békepraeliminarék tartalmát részint határozott megalapítások, részint az azok­ból okvetlenül folyó következmények szerint? Ezt tárgyalás alá kell vennem, hogy olvasóim egészen a tények nivenájára emelkedjenek, s az előfordulandó részletekről positív véleményt szerezzenek maguknak. Mert akár sikerrel koronáztatik a diplomatia fáradságos műve, akár romba dűl s omladványai közé temeti a reményeket és kilátásokat, melyek a kereskedő boltjától, a mesterember műhelyétől, az ipar raktáraitól és a forgalom szállítóhelyeitől kezdve a státusférfiak palotájáig és a kormányok kabinetjeiig annyi erélylyel mutatkoznak s a jö­vendő felek­ oly sok számításokba szövődtek már be : szóval, akár baráti kezet szőrit Nyugat Éjszakkal, akár elkeseredettebb hévvel küldi egy­más ellen katonáit, s áldozza egymás megbukta­tására pénzét és idejét föl .«mindkét esetben a bé­­kepraeliminárák részletezései foglalják a közelebbi havak egész történészeiét el, s ezeknek ismerete nélkül lehetetlen érteni, lehetetlen még csak in­dokolt rokonszenvvel is kisérni az érdekek diplo­matiai harczát és az események további fejlődéseit. KEMÉNY ZSIGMOND: Természettudományi társulat. Jan. 19-kén tartott kisgyűlésén Sztoczek és Nendt­­vich tanár urak értekeztek, mindketten folytatván elő­adásaik cyclusát. Sztoczek úr, mielőtt utolsó előadásának fonalát föl­venné, szükségesnek látja megjegyezni , hogy azon erők változékonysága miatt, melyek természet­­tani tüneményeknél működésbe jönek, nem lehet csupán csak elemi mathesis segítségével kielégítő, a tüneményt minden benső viszonylatában feltüntető eredményre vergődni. Nincs a tüneményeknek egyetlen egy osztálya sem az egész természettanban, melyet a mondott után lehetne felületesség és egyoldalúság nélkül tárgyalni.

Next