Pesti Napló, 1856. november (7. évfolyam, 2032-2060. szám)

1856-11-22 / 2052. szám

469-2053. 7-ik évf folyam. Szerkesztési iroda : Szerkesztő szállása ! ■gyeten'-utoza 2-ik síim, 1-ső emelet, Angol királyDfihez czimzett szálloda, 63-ik szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény » szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadó-hivatal: Egyetem-utcza, 2 ik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körötti panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Hirdetmények dija : 6 ha9Sb08 Petri 9or * * I Pkr- B megdírtfieu to pb ... . J Magán vita 6 hasábos petit sor 5 okt. 1856. Szombat, nov. 22. Előhítetési feltételek: Vidékre, poétán: Évnegyedre . . . 5 frt p. p. Félévre . . . . 10 frt p. p. Pesten, házhoz hordva : Évnegyedre . . . 4 frt p. p. Félévre . . . . 8 frt o. d. Előfizetési felhívás 4 FESTI NAPLÓ 1856-ik évi novemb.—decemberi folyamára. Vidékre postán küldve 3 frt. 20 kr. Budapesten házhozhordással 2 ft. 40 kr Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatalnál, és Pesten e lapok kiadóhivatalában, egyetem-tteza 2-dik szám takarékpénztár-épület, földszint. A Pesti Napló kiadóhivatala PEST, nov. 22 Maros - Vásárhely, november közepén. A közsírkertek állapota, mint a vallásos érzület és pietas mértékének egyik mutatója, lehetlen, hogy a hírlapi tudósító figyelmét elkerülje, s bár e nem csekély fontosságú tárgy felől hírlapjainkban csak igen ritkán olvasunk tudósítást, nem tartom érdektelen és haszontalan munkának, egyszer erre is fordítani a közfigyelmet. A marosvásárhelyi köztemető egyike a két magyar hazában a legszebb legkegyeletesebb érzésekről tanuskodóknak. A hely, hova megsiratolt halottjainkat nyugalomra letesszük, minden érzeni tudó szív előtt szent, s hol a drága porok por közé vegyülnek, hol mi is egykor le fogunk tétetni, hogy megtérjünk az enyészet kebelébe, ki előtt ne bírna valami méla és fájdalmas varázs- ZS'*t ? Lehetsen azért az idegennek is valami jól eső érzés nélkül lépni be e temetőbe, hol egy sir sem áll kopáron, behantozatlanul, s az enyészet pora fölött a természet és mesterség tavasz kertjét alkotá. Egy szent kerek az, megannyi virágágyakkal minden sir fölött, s a szeretet és emlék koszorúi még télen át is mosolyogni készült a néma kövek s fejfák gyászábrázatát. Vajha ne kellene hazánkban figyelemgerjesztő kivétel gyanánt emlitni fel ezt. De midőn még városokon is sokhelyt, falukon pedig csaknem mindenütt keritetlenül, marhák és kegyeletlen emberek dulásainak kitéve, rendetlenül s kopáron állanak temetőink, és az elhagyottság szászszorosan szomorúvá teszi az enyészet ültetvényes kertjének képét, midőn a kegyelettől nem őrzött sírokon vad bozót sarjadzik s rondaság gyűl, — a mi temetőnkben büszkeséggel nézzük a jól őrzött, kerítéssel védett, felügyelővel ellátott s fák és virágokkal ékesített sírokat, s úgy tetszik, mintha a kegyelet gondja alatt halottainknak álma édesebb volna, és nem irtózunk azon helytől, hova egykor nekünk is ki kell szállanunk s palota vagy kunyhó lakunkat egy hatlábhosszu házzal felcserélnünk. S ha kérded nyájas olvasó, mi adott nekem épen most alkalmat arra, hogy ezeket elmondjam, midőn a tél megfosztani készül minden szépségétől, más kertekkel együtt a temetőkerteket is ? — megmondom. A napokban két szép sírkővel gazdagult temetőnk. Két jelesnek, kit a haza, egyház és nevelés ügye sirat, állítottak emléket a hálás és tisztelő utódok. Antal János, királyi tanácsos s a reformátusok ősz püspöke az egyik, kinek 88 évre terjedt élete áldás és tettdus volt, s porai felett ezerek áldása lebeg. A másik Szász Károly a nagyenyedi anyaiskola felejthetlen tanára, e kis haza nagy fia, kinek nevét a politikai tanácskozmányok, a nevelési termek és a tudomány magánszobái egyiránt koszorúkkal díszítették. Mindkét sírkő kolozsvári építész és szobrász Kagelbauer Antal műve, mindkettő méltó a megtisztelt halottak jelleméhez, egyszerű de nemes mint ők. Ez igénytelen tudósításhoz, két óhajtást csatolnom legyen szabad. Egyik az, vajha a néhai nagyérdemű püspök felett Erdély nevezetesebb egyházaiban tartott beszédek a ref. anyaszentegyház által nyomtatásban is közrebocsáttatnának. A másik, kérdés inkább : mi az oka, hogy Szász Károly emlékezetét a magyar tudós társaság, melynek munkás rendes tagja volt, még mindeddig emlékbeszéddel meg nem ültötte ? holott legkisebb tagja fölött is szokta a kegyeletes emlékezés szavát hangoztatni ? Ah! hát azoknak, kiknek élete nemcsak övéiké, hanem a közügyé volt, csak családjuk állitson-e követ, s az egyház, a haza, az irodalom, ne emlékezzék-e meg rólok ? II. LA RISTORI, kritikai s életirási vonások. (Olaszból.) I. Gyermekkora. Ristori életiratára nem kell hoszas bevezetés. Más boldogabb időkben,mint a milyekben élünk,azokban,a melyek Múzsáknak és költőknek kedvezőbbek valának, a lángész már születni sem született úgy, mint a közönséges ember. Ama jó jóslatu madár, a füremile előre hirdeté a szülötte fedél alatt dicsőségét s gyönyörködtette dallamos hangicsalásaival bölcsőjét a jövendő lángésznek. Méhek kongottak feje körül, s leszállónak a csecsemői ajkakra rakandók mézeket s a beavatási szertartásra gyülekezett tündérek drága szelenczékbe zárt erény-, szépség- s adománykincseket tékozoltak reá. De uta már eltűnt az utolsó tündér, miután csókjával illeté a legnépszerűbb franczia költő, Béranger homlokát. Mi igazán nem tudjuk, hogy valami természet feletti lény, hogy valami jótékony nemze ült volna Ristori Adelaide anyja vánkosa mellé, midőn világra hozátt Cividaleban, Ildine mellett, Friuli tartományban. Adelaide, hírnevetlen két színművész leánya átment minden viszályain azon szakosztálynak, melybe őt a sors helyezés minden gyámolát, minden pártfogását csak saját adományaiban, tanulmányozásában s az általa kelteni leírt lelkesülésben lelé. Antonio Ristori s Adelaide anyja Maddalena Pomaletti színészek valának a Cavicchi társaságban, azon vándor társaságok egyikében , melyek városról városra járnak, kalandos életet élnek s fájdalom igen is gyakran megújítják a „Román comique“*) jeleneteit. Ristori két hó*)Scarron, XVII. százbeli franczia íróé. napos csecsemő korában jelenék meg elsőben a szinpa- Idón kényelmesen egy kosárkába fektetve az „Újévii ajándék“ czimü vígjátékban, mintegy ötéves táju korában kezde a leggyennetegebb szerepekben szavalni s tizenkettedik évében már rendes tagnak vala beírva ama híres színész és igazgató Moncalvo társaságában Akkor játsza el elsőben a Pellico Francesca di Riminijét, melyet azóta a poesis a szenvedély akkora hatalmával hallunk tőle tolmácsolva. Kevéssel azután első jutalom játékául egy francziából vett darabot ada, melyet Giovanni Borghi, akkoriban Olaszhon legtündöklőbb színésze dolgozott ki e czím alatt: „I Due Fantasimi.“ (A két kísértet.) A lángeszű leányka csakhamar sejtette , mily bajos leend művészetében csak meglehető magas fokra is emelkedni, ha a nappali vagy legfeljebb másodrendű színházak látogatóinak szeszélyéhez vagy rész ízléséhez alkalmazkodni kényszerült ama társaságok kóbor és bizonytalan éltét élt. Megragadá a menekülésre kínálkozó első alkalmat s beszegedék a szardiniai királyi művészek társaságába, melyet akkor Gaetano Bazzi, első rendű comicus és minden azon időbeli igazgatók legértelmesbikes ügyesbike igazgatott. Ezen felvilágosult férjfiú tanácsadásai mellett egy anya indulatát és egy derék mesternő leczkéit nyerő Carlotta Marchionni kitűnő színésznőben. Művészünk ekkor tizenötödik évét tölté be. Marchionni a színpadról visszavonulván, Ristori maradt a szárd társaság dísze gyanánt Amalia Bettinivel, az olasz drámai színészet egyik más csillagával, de a mely csillag fájdalom, csak eltűnő vala, mint egy üstökös; esztendővel azután odahagyá azon társaságot, melyben szép sikerrel kezdette pályáját s a melynek kelle végzetes kapcsolatnál fogva évek múltával újra tanújának s részeseinek kelle lenni az ő diadalainak. A Romualdo Mascherpa igazgatta Pármai herczegi társaságba lépe, melyben fényeskedett akkor Antonia Robotti Ristorinak egy ideig társnője. 1843-tól 1846-ig történtek Adelaide első és komoly diadalai Roma, Milano, Brescia, Velencze és Toscana színházaiban s ekkor jelenek meg, mint a legbámulandóbb olasz művésznők egyike vígjátéki és drámai szerepében, sejtetvén előre, hogy viselni fogja egykoron a tragica Mázsa fejekét is, melyet aztán oly élénk fénynyel látunk ragyogni szép és nemes homlokán. II. A drámai művésznő. Azon kitűnő adományokhoz, melyeket a természet oly bőven szórt ezen páratlan nőnek, ragaszsz még egy, mondhatni, csudatevő elsajátitási könnyűséget s ekkor fogalmad lehet ezen hatalmas művésznőről. Azt mondhatnék, hogy az inspiratio a nagy művészek s csak ezek kiváltságos adománya, maga száll le gyulasztani s hatósitni azon művészet birtokát, melylyel ő fel van ruházva; annyira, hogy Adelaide Ristorit bizonyos tekintetben ama gyújtó tükrökhez lehetne hasonlítni, kik ezerszerezre verik vissza a kapott világot. Miután tüzesen tanult s magáévá tette mesterei s jelesen a Marchionni modorát, miután teljes joggal helyébe lépe ezen kitűnő színésznőnek, ki csak azért látszott várni leléptével, hogy méltó utódot hagyhasson, versenyre lépő Ristori Bettíni Amáliával, kinek a közönség szózata azon időben elsőséget biztosíta minden vetélytársai felett. Nem is volt neki bajos a siker, mert nincs oly nagy művész, kit valamely oldalról felülmúlni ne lehetne. Nyakára nőve hát mindazon hírességeknek, kiknek tanítványuk volt, kétségbehozhatlan fölebbséggel szavaló és játszó Ristária szerepeket mind a vígjátékban, mind a drámában. Goldoni maga nem kívánhatta volna jobb tolmácsát az ő pattogós és tréfás szerzeményeinek, markos jellemeinek s helyies zamattal bíró párbeszédeinek, melyek a könnyű irodalom kedvelőinek annyira ízlettek. Az uj szerzők, kik kívánták behozni Olaszhonba a magasabb vígjátékot, a bölcselmi vagy erkölcsi czélra irányzott társalmi vígjátékot, melyet, meg kell vallani, hogy az eltelt száz frivol szerzői egészen elhanyagoltak, azon vették észre, hogy Ristori levetve a Mirandolina*) kötényét, tökéletes Celimene**) vagy feddhetlen Cesarina tudott lenni. Maguk a dramurgusok akár a vérengző és rettenetes drámákban oly gazdag olasz történetek hőseinek és hősnőinek akartak új éltet adni, akár az Alpokon túl helyezni színhelyeket, nem tartottak szemek előtt más királynőt, más szerelmest, más anyát, mint a páratlan művésznőt, kit miden szerep bámulatosan megilletett, a ki erőltetés nélkül, a ki a legnagyobb könnyűséggel szabá a legnemesb és mégis legmozgékonyabb arczet a szív minden szenvedélyeihez, minden érzelmeihez, minden indulataihoz, minden árnyalataihoz. (Folytatjuk.) Természettudományi társulat. November 8 -án tartott ülésen Kruspér tanár úr adta elő folytatólag saját két eljárását : a sugártörési viszonyokat meghatározni átalában s különösen az optikai üvegnél. Régiebb módszerét csak történelmi szempontból hozta elő, az újabb szerint, melynek, tekintve a könnyűséget s biztosságot, a kivitelben elsőséget tulajdonít minden eddigi eljárás fölött, egy saját optikai szert is gondolt ki s azt rajzban bemutatta. Ezen nagy becsű értekezést a szakembereknek alkalmok lesz a társulat idei évkönyvében tüzetesen olvasni. Nendtvich tanár ur magával hozván Troglodites Gorilla (Sauvage) rajzát, mely Auer lapjában jelent meg leírással együtt, szóbeli előadást tartott róla, megemlítvén, hogy bármily meglepő legyen e majom s az ember közti hasonlatosság első pillanatra, a fej alkotásában nagy különbség van, minthogy e majomnak semmi homloka nincs. Bécsben igen tanulságosan látni e természeti ritkaságnak bőrét jelesen kitömve, mellette csontvázát s a mellett egy európai ember vázát, a többi különbségek összehasonlítás utján minden szakértőnek könnyen felötlenek. Az ember csontváza e hatalmas majomé mellett oly finom s vézna, mintha egy serdülő ifjúét látnak egy megállapodott korúé mellett. Nagyon érdekes volna a majom váza mellé egy szerecsenét állítani, mi azonban még a cs. állati gyüjteménytárnak birtokában eddig nincs. Magassága az állatnak 5 és 6 láb között, lakik Közép Afrika erdeiben, hol a fákon fészkel s családi körben él. A benszülött négerek nem tartják állatnak, hanem embernek, ki azonban bolond, mert ahelyett, hogy kunyhót épitne magának, melyben az eső ellen védve volna, fedetlen fészkekben lakik. Roppant ereje s fortélya miatt jobban félnek tőle mint tigristől vagy oroszlántól. Már a régi carthagóiaknak volt ez állatról tudomások, de azóta róla mit sem hallottunk míg vagy 10 év előtt egy amerikai missionarius leírta s hozott is kis példányokat. Egy van Londonban, egy Párisban s most a harmadik Bécsben. Midőn lőtték, 3 mázsát nyomott. Ára 8000 frank. A harmadik előadás, melyet alulírt a budai meleg források földtani viszonyairól volt tartandó, az idő rövidsége miatt elmaradt. SZABÓ, titkár: PESTI NAPLÓ, Pest, nov. 22. Említettük múltkor s ha nem csalódunk többször is, miként az ausztriai hitelintézet a pesti kereskedelmi és iparkamarát felhívta, hogy adna véleményt afelől, váljon a fiókintézet által képviselt érdekekkel öszhangzóbb volna-e a fiókintézet önálló felállítása , vagy a magyar kereskedelmi bankhozi csatoltatása ?. A kamara úgy vélekedik, miként azon esetben is, ha a fiókintézet működését a magyar kereskedelmi bank körén kívül eső üzletekre is kiterjesztené, a fiókintézet e bankhoz csatoltathatik, mi az intézetnek annál inkább is előnyére volna, mert a bank igazgatói leginkább ismerik a pesti kereskedelmi és pénzviszonyokat. Tehát az ügy már eddig haladt, t. i. a hitelintézet, ismeri a pesti keresk. és iparkamara véleményét. Most az a kérdés merül fel, hogy a hitelintézet komolyan akarja-e a fiókintézet felállítását ? — Tegnap szóltunk azon elismerésről, melyben K. Sina Simon úr részéről, Dr. Encz kertészeti intézete részesült. Erre nézve a „Gazd. Lapok“ban azon bővebb értesítést nyerjük, hogy az öt kertész növendékekért járandó összes 3 évi illetőség az intézetnek egyszerre és előre fizettetik ki. Báró Sina Simon úrról a „Gazd. Lapok” még több épületes dolgot is mondanak el. A báró ur gszdatisztjeire nézve úgy intézkedett , hogy azok még egyszer annyival nagyobb fizetést kapnak , mint előbb volt, s amint hitelesen hallottuk, a nyugdíj rendezése is czélba s munkába van véve. Azon vezércsillag folyik itt fel, melynél a mezei gazdaság egyik tényezője az emberi lélek, a már kezet.i. a föld és tőke felé emeltetik. Ily módon mélány igényelhet az ur, szolgájától ernyedten szolgalmat, erélyességet, hűséget és ezen tulajdonok a gazdatisztnek éjjelét nappalát, úgy a zordon télben, mint az égető nyárban egészsége koczkáztatásával is, a kötelesség szent oltárára vezénylik. — Ristori hétfőn Mirra szerepében lépend fel. Alfieri e drámája színházunk közönsége előtt ismeretlen lévén, Sárosy Gyula nagy szolgálatot tesz közönségünknek, hogy e drámát kivonatban mgismerteti sozunk jelesebb helyeit az eredetihez hű fordításban adja. E kivonat már vasárnap kapható leend a színházi pénztárnál. — Mint beszélik, mond a „M. S.“ Bécsben a nemegyesült görg egyház számára főegyháztanács fogna felállitatni, élén egy érsekkel; az egyháztanács ugyanazon joghatállyal birand, minővel az athéni legfőbb egyháztanács ellátva van. Ezáltal a görög nem-egyesült egyház önállóságát minden idegen befolyástól megőrizni reménylik. Megújult bizonyossággal azt is rebesgetik, hogy Salzburgban egy kath. egyetem és minden püspöki megyében kath. seminariumok fognának felállitatni. — A „Tanodai Lapok“ 1857 ki jan. 1-től kezdve jóval nagyobb s diszesb alakban jelenendnek meg, s ha az elöltetők száma 2000-re emelkedik, az alólirt kiadó kész lesz az eddigi kötlezettségen felüli mellékleteket még jóval szaporítani. Az előfizetési ár az eddigi maradand. — A gazdasági egyesületnek folyó hó 9-kén gr. Mikó Imre e excsának elnöklete alatt választmányi gyűlése volt, melyben dr. Cilbert Robert vasmegyei nagy tapasztalása gazdának a takarmányfüvekröl irt étekezése tárgyaltatott, s határozottá lön, a jeles gazdát a kö gyűlésnek tiszteletbeli taggá kinevezés végett felajánlani . A kolozsvári ipar és kereskedelmi kamarának f. hó 7-dikén szintén gyűlése volt, melyben határozottá lett a jövő évben Bécsben tartandó gazdászati kiállításra szánt tárgyak összeszedésében a gazdasági választmánynyal egyetértésben járni el. Mire több más kevéssé közérdekű intézkedések után felolvastatott Brinkman Ferencznek Algyógyról m. hó 20-káról tett jelentése, melyben egy a vaspályák szerkezetében tett feltalálásáról tudósítja a kamarát. E találmány a következő előnyöket nyújtaná a vasútaknak, a) A vaspályán 1 mérföldre 5000 HOO lábnyi esés mellett is le és feljáratás, b) Bármely ponton megállapodhatás, azon pillanatban, midőn a hajtóerő működni megszűnt, c) a súlyt e körülmény alig szaporítja 1/5 részzel, s végre d) e pályán az eddig alkalmazásban levő kocsikkal is járhatni, igen csekély módosítás után, mig ellenben az épen e pályára készült kocsik a szokott vaspályán minden változtatás nélkül használhatók. (M. F.) — Kliegl József (lakása ujfér, 13. sz. 3-ik emel. jobbra) hangjegy-leiró gépét külföldön is szabadalommal kívánván ellátni, társat keres, ki őt e szándékában pénzerővel segélyezné. Kliegl egy év utáni visszafizetésre 600 pootnyi kölcsönt kér azon reményben, hogy pénzembereink vagy főbb birtokosaink közöl akad valaki, ki öt találmánya terjesztésében segélyre. A rendes kamat mellett a hangjegyleíró gépből a hitelezőnek kész ajándékul egy példányt adni. Ily gép, melynek czélszerűségéről mindenki meggyőződhetik, Klieglnél már megrendelhető. Ar a 300, 400 vagy 500 frt. — A bécsi egyetem bölcsészeti fakultásának hallgatói egyleet alakítottak szegényebb tagtársak segélyezése czéljából. — Figyelmeztetjük a főváros közönségét, hogy azon színművek, melyekben Ristori del Grillo asszony a nemzei színházban föllép, akár olasz-franczia, akár olasz-német kiadásban Lampel R. Könyvárusnál a városház terén kaphatók. Egy egy színmű ára 40 kr, kivéve Legouve „Medeá“ja, melynek ára 1 ft. Kimutatása, a budapesti lánchid jövedelmének 1856. január 1-töl oct. 31 -káig. Áttett összeg az előbbi kimuatásból 1856. jan. 1-tölopt. 30-ág 242,911 frt 42 kr. 1856. oct. 1 -től 31 eg . 648,400, a hídon á kelt gyalogszennytől 1 pkrjával 10,806 frt 40 kr. Járművéből, mint talfiska, taliga, különféle kocsi, szekér stb. továbbáelre hordó gyalogoktól, kik szine a kocsimon járnak, szabadon hajtott vonómarhá él stb. 963 frt 56 kr. 3162 darab szarvasmarháél 5 pkrjával 263 frt. 30 kr. 5313 darab apró baromtól 2 pkrjával 177 frt 6 kr. 24,480 akó bor, pálinka, sör, s egyéb ilyes a kereskedésbe előforduló folyadéktól, akója 4 pkrjával 1632 frt. Küönféle vámilleéki megtérítésekből 4260 frt 15 kr. Havibevétel 26743 frt 27 kr. Öszves évi bevétel 269,655 frt 9 kr. E kimutatásba különféle a cs. k. kincstár részéről még pótlólag megtérítendő vámilletékek nincsenek befoglalva. Budapesti lánczhid-társaság igazgatósága. Nemzeti színház. Nov. 20-dikán :Hűséghűtlenségből. Eredeti vígjáték három felvonásban Kövér Ákostól. TUDOMÁNY, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Columbus vagy Amerika felfedezése- írta Da 11 - e ik János. II. Columbus 1493. nov. 2-kán második útjára kelt. Midőn a hajóra indulva , két fia kíséretében a tömegen áthaladott, rajta csüggött minden szem. Az örömkiáltások még egyszer és ránézve utoljára az életben megrendültek, minden ajk áldá és magasztald őt. És az alkonyuló nappal, leszállt Columbus örömnapja is. Ezután küzdés, hálátlanság lesz osztályrésze, öszeesküvés , gondoskodás követi lépteit, igyekszik feltartóztatni elhaladását, az irigység, rágalom befeketíteni törekszik tetteit, s Margarites Boyle panaszokkal törték be Spanyolországot. „Iszonyú színekkel rajzolák a nyomort, melynek már annyian estek áldozatul; a zsarnokságot és kegyetlenséget, melyet az admiral gyakorol; a hallatlan fárasztó munkákat, melyekre ő a gyarmatosokat még betegség és összerogyás esetében is kényszeríti; az irgalmatlan és méltatlan büntetéseket, melyeket még *) Alsó rendű comedia typasa. I Mohóra Miaamhropejaban.