Pesti Napló, 1857. április (8. évfolyam, 2162-2186. szám)
1857-04-09 / 2169. szám
minthogy ez utóbbinak magán bajai felsőbb beavatkozás útján szerencsésen eligazíttatának. Tegnap volt a hetedik értekezleti ülés a neuschateli ügyben. Dr. Kern nyilatkozatából anynyit vehetünk ki, hogy a szövetségtanács Poroszország javaslatából csak azon pontokat fogadja el föltétlenül, melyek a kiadandó általános bűnbocsánatot, a septemberi mozgalom költségeinek elengedését stb. illeti. A herczegi czim ellen sem akar Svajcz egyenes ellenvetést tenni, de határozottan tiltakozik minden igény ellen, melyeket jövendőben arra alapitni lehetne. A jótékony intézetek fentartatnak, de csak a szövetségi törvények kezessége alatt, s azok nem olyaténkép biztosíttatnának, hogy aztán idegen felügyeleti jogot lehessen belőle következtetni. A két millió franc kárpótlás elvettetik, valamint az 1848- ban az állami javak közé sorolt egyházi javak kiadása is, és a kilenczedik pont is, melynél fogva Neuschatelben 6 hónap, alatt semmi alkotmányrevisio nem leend, azon ajánlat hozzátételével, hogy ha később ily revisio leend, a cantonba vándoroltak szavazatjogukat se gyakorolhassák. Tudni akarják, hogy az értekezlet, midőn a porosz javaslatokat téve alapul, végleg azoknak némi szeliditése mellett szólt, s e tekintetben mind Berlin mind Bernből újabb fölvilágosításokat várnak. A tegnapi ülés után futár indult nevezett városokba. Francziaországnak Oroszországhoz való állása még mindig benső természetű. Constantin nagyherczegnek Párisba érkezése még szilárdíthatja a barátságot, s ezt a kormány még az által is ünnepélyessé szándékozik tenni, hogy az orosz vasúti részvények kiadására engedelmet ad. Az orosz vasút most kedvezőbb színben áll az által is, hogy egy társulat egy terjedelmes emlékiratot adott ki térképekkel, s abban azt igyekszik megmutatni, hogy az orosz vasutak, legkedvezőtlenebb körülmények közt is 1000-et fognak jövedelmezni. Páris, ápril 4. Az utóbbi összeesküvés miatt befogottak száma nem 80, hanem eddigelé csak 30— 40. Törvényszéki vizsgálat folytán azonban még több befogatás is történhetett. A befogottak közöl eddig csak egy személy bocsáttatott szabadon. A „Pays“ ma hosszabb czikket közöl a Dánország és Németország között a herczegségek miatt támadt viszályról. A „P a y s“ szembe áll a tegnapi „Patrie“val, mely ezen kérdést, tisztán német kérdésnek nevezte, s Dánország részére áll, s azt akarja, hogy e kérdés európai congressus elé vitessék, mint ezt Dánország is kívánta. A „P a y s“ egyszersmind megtámadja a scandinavismust és germanismust; ő egyesített Dánországot akar, mely Francziaország iránt barátsággal viseltetik, s északon ellensúlyt képez kizárólagos befolyások ellen. Remélhető, hogy a német hatalmak a „Pays“ akaratát magukra tukmáltatni nem engedik. Máltából, márt. 26-káról kapott levél szerint az angol hajóhad első osztálya Konstantinápolyból a máltai révbe érkezett. Lyons admirált apr. első napjaira várták. Az angol hajóhad apr. 11-kéig Malta előtt marad s azután Portsmouthba visszatért ESTI POSTA. A „Pesti Napló“ távirati magán sürgönye- Paris, april 8. To 11 - - ben orosz tábornokot a császár elfogadó. A „Pays“ jelenti, hogy april 10-kén vonulandnak ki a török csapatok a Csíiinfejedelemségekbe. Constantin nagyug Fraiscliaországban utazása alatt az orosz hajóhad Cherbourgba érkezendik. Pest, april 8. Minthogy azon híreket, melyek szerint a duna fejedelemségi kérdésben Anglia az egyesítési javaslat felé kezd hajlani, nemcsak franczia lapok ismételgették, de az angol sajtó is, többi közt maga a Times is viszhangoztató : ennélfogva eziránt — mint hallani — legbizalmasa után újólag fölvilágosítás kéretett. Az angol követnek erre következett adatai azon híreket alaptalan hírlapi kacsának tanussták. A st. jamesi kabinet ugyanis, mint a követ nyilvánító, a moldvaoláh ügyben ezután is következetesen folytatni akarja egy év óta követett politikáját. Tehát a Porta és Ausztria számolhatnak Angliára, ha az egyesítés miatti véleménykülönbségek— amitől talán tarthatni — komolyabb bonyodalmakra szolgáltatnának alkalmat. Más oldalról pedig azt halljuk, hogy a brit kabinet a Dunafejedelemségek egyesítése tekintetében egyelőre észlelő s várakozó politikát szándékszik követni. Semmi előre fölvett véleménynyel sem akarnak a román irányoknak útjába állani; nem nyilatkoznak addig, míg a divánok nem nyilatkoznak. De a francziaországi félhivatalos sajtó abbeli állítása , hogy Anglia merőben visszatért az egyesítés tanához, mindenesetre igazolatlan ; a brit érdekpolitika el fogja találni a kellő pillanatot, midőn szükséges lesz szavazatát az eldöntés mérlegébe tenni. Az utóbbi napokban ilyen értelemben utasításokat küldtek Bulverhez,amely utasítások alkalmasint némileg módosítani, vagy legalább ideiglen korlátolni fogják az ő, mint tudjuk az egyesítés felé hajló felfogását. A szóbeli fölvilágosítások, melyeket a több nap óta Bécsben mulató Paar gr. a Cavour-minisztérium politikájáról tett, koránsem voltak alkalmasak arra nézve, hogy a Szardinia ellen ingerült hangulatot lefokozzák. Egyébiránt tökéletesen bebizonyul, hogy név szerint Francziaország megajánlotta közvetítését. A bécsi kabinet azonban koránsem küldött Párisba oly jegyzéket, melyben megegyezését nyilvánította légyen a Francziaországtól eredő s Ausztriának Szardíniával való diplomatiai közlekedés ismétt megindítását tárgyazó javaslatokban. A való az, hogy Buo gróf kinyilatkoztatá Bourqueney bárónak, hogy a bécsi kabinet igenis kész újra megindítani közlekedését Szardíniával, mihelyt az utóbbi késznek nyilatkozik, hogy eligazítsa azon jogos sérelmeket, melyek a február 10- és márt. 16-kai ausztriai jegyzékekben foglaltatnak. Hogy azonban Turinban erre hajlani fognak, annál kevésbbé látszik valószínűnek, mert Cavour gr. nem is tartotta méltónak, hogy körülményesen válaszoljon a mart. 16-kai jegyzékre, melyben Paar gr. számára a visszahívási rendelet is foglaltatott. Sőt inkább úgy látszik, Turinban még folyvást azon képzelődésben élnek, hogy Oroszország minden tekintetben támogatni fogja Szardinia aggressiv terveit, sőt ezekért szükség esetén felel is. A Ticinon túl vagy nem akarják, vagy nem tudják megfogni, hogy Oroszország nagy nyájassága csak álarcz, hogy viszonzás fejében a Dunafejedelemségekért a bécsi kabinetnek okozzanak kellemetlenséget. Cavour gróf, ápril 2-kán, mint az „Ind. belge“nek írják, egy Toscanából jövő követséget fogadott el, mely elismeretét fejezte ki a miniszternek, hogy ez a párisi congressus kebelében nyílt homlokkal védelmezte az olasz haza ügyét. E lépésnek nincsen semmi ellenséges jelleme Ausztriára nézve, az nincs semmi egyenes viszonyban az Ausztria és Piemont közti jelen állapotokkal, mert azon hódolat, melyet Cavournak nyújtottak,s mely ezen államférfiúnak szobrából áll, a múlt év május havában nyitott aláírás eredménye. A szobor Y e 1 a szobrász műve, az meglepőleg hasonlít a szárd miniszterhez. Rajta ezen fölirat áll: Colul che la difesa a viso aperto.“ („Annak, ki őt (Olaszországot) nyílt homlokkal védelmezte.“ Ugyanezen küldöttség egy diszkardot nyújtott át La Marmora tábornoknak. Cavour grófnak azonban nem csupán a szárd kormány és tiszteletére vett érmek okoztak zavart. Turulból azt írják, hogy a nápolyi kormány is panaszt emelt egy már szóban forgott érem miatt, melyet a két szicziliai forradalmiak vezettek Bentivengának a szicziliai múlt forradalom fejének és Milanonak, a nápolyi király élete ellen elkövetett merénylet tettesének tiszteletére. Cavour grófnak könnyű volt felelni azon panaszokra, ellenök vetvén azon élénk rászólását, melylyel ezen büntetést érdemlő merényleteket a turini kabinetben sujtá. Egyébiránt a kérdéses érmet Genfben verték s Piemontban azt nem árulták, s ez ügygyel semmi köze sem volt. A szárd kormány egy emlékiratot közöl Menton és Roquebrunnak a szárd államokba kapcsoltatása tárgyában. Az emlékiratot Melegari szárd követ és tanár készítette. Az említett helyek ezen emlékirat szerint a savoyai korona hűbériségei voltak és soha sem voltak összecsatolva a monacói herczegséggel. Most, a „Pare“ jelentésével ellenkezőleg azt beszélik, hogy Franczia- és Angolország Dánországnak közbenjárásért való folyamodását kedvezőleg fogadták, s Moltke gróf nem rég értekezletet tartott Wajewski gróffal. Bécsnek jólértesült köreiben hajlandók a párisi félhivatalos lapoknak a slezvig-holsteini ügyre vonatkozó, egymással ellenkező magyarázatokat a franczia kormány cselének tekinteni, mely nem akarja a közbenjárási műveletek uj alkalmát elszalasztani, s ezért oda szeretné indítani mind a két félt, hogy nagyobb vagy kisebb mértékben sürgető felebbezéssel forduljanak az ő európai kiegyenlítési irodájához. Utolsó pillanatban, az igaz, hogy a Szajna partján ... Oroszországnak kedvezendők s Németország erősbödését, valamint a szövetségi gyűlésnek ábrándozó szemlélkezéséből tett erős határozatra serkenését akadályozandók — a dánnak adnának igazat. Egészen megbízható közlemények után állíthatjuk, így iz ezzel ellenkezőleg a „P. Lt.“ bécsi levelezője, hogy a schleswig-holsteini kérdésben az orosz kabinet nézeteihez csatlakozott s azt oly ügynek tekinti, melyben jog szerint csak a német szövetségi tanács hozhat határozatot. Az orosz külügyminiszter e tárgyban a kopenhágai külügyminiszternek egy sürgönyt küldött, hogy ez irányban igyekezzék a dán kabinetre hatni és azon szempontot emelni érvényre, melyből az orosz kormány tekinti ez ügyet. A moulinsi püspök ügye, melyet az államtanács már eldöntött, mindenféle közbenjárás tárgyává lett. A pápai kibékülést igyekeznnék előidézni, amennyiben a püspököt is felszólítaná, hogy jövőben több elnézéssel legyen. — A franczia kormány is igyekszik az Ausztria és Szardinia közti jó egyetértést helyreállítani. Cossé-Brissac gróf, a turini franczia követség attachéja, siető küldetésben érkezett Párisba. Nagy készületeket tesznek a Constantin herczeg tiszteletére adandó ünnepélyekre. A Tuileriák, Páris városa, az orosz követség, s Walewski gróf nagy tánczvigalmakat adnak. Az iparpalotában intézkedéseket tesznek lovagjátékra. Nagy szemle is lesz. A pompa és fény fölül fogja múlni az eddig kifejtetteket. A „Moniteur“ jelenti, hogy a császár egy levelet kapott Seid Medzsidtől, melyben ez jelenti, hogy atyjának Seid Said maskati imámnak halála után, mint zanzibari szultán ő ismertetett el. Seid Said szultán, vagy mint rendesen neveztetett maskati imám, 1856 oct. 18-kán halt meg „Victoria“ hadihajóján, ázsiai fővárosából Zanzibarba, afrikai birtokainak középpontjára menvén. Nem hagy hátra törvényes gyermeket egyet sem, csak három törvénytelent, kik közöl egyik bélpoklos, a másik Kisár, évek óta maskati helytartó volt. Úgy látszik, hogy most a birodalom két részre oszlott : az ázsiai maskati szultánság Ksar alatt, s az afrikai Zanzibar Seid Said Medzsid alatt. Seid Said benső szövetségese volt Angolországnak, de Francziaország és Amerikával is kötött kereskedelmi szerződéseket. Rómából, márt. 28-káról írják a „K. Ztg.“nak : „A kormányzó meggyilkoltatása Marinoban, az erre következő s lázongó természetű utczai jelenetek, és azon esemény, hogy három nap előtt ugyanott testvérgyilkolás történt, a szentatya méltó boszankodását nagy mértékben felingerték. A Marinoba küldött csapatok parancsnoksága által igen szigorú , az ostromállapoti rendeletektől csak igen kevésben különböző rendszabályok lőnek életbeléptetve a nyugtalanok leigázására. Mondják, hogy ő szentségének egyszersmind szándékában volna Marino lakosait, kik minden alkalommal lázongás által lettek nevezetesekké, megfosztani független törvényhozó hatóságuktól, melyet nekik XVI. Gergely pápa engedményezett. Marseilleből, ápril 4-kéről távírozzák . Rita bey, párisi volt követ, sz. pétervári teljhatalmú miniszterré neveztetett. — A „Journ. de Const.“ jelenti, hogy a jövő aratásra kedvező a kilátás. A szükség azonban még tart, s az élelmiszerek drágasága tűrhetlenné vált Ázsiában, s főleg Syriában.A Salonikban egy roppant tűz 500 házat emésztett hamuvá. A perzsák szilárd állást foglaltak Sirasban . Buhler tábornok az arabistani szoros utakat erősité. Az ország déli része csendes volt. Távirdai tudósítások. Páris, apr. 7. Tegnap a conferentia nem tartott ülést a neuschateli ügyben ; a legközelebbi ülés napja még nincs meghatározva. — A „Moniteur“ a moulinsi püspök ellen kibocsátott censura-rendeletet teszi közzé. — A verne jelzőhajó és egy álgyunaszád a Duna torkolataihoz mentek, ott szerződésszerűleg állomást foglalandók. Turin, apr. 5. A würtembergi hg és 0 1 g a hgrő Ólaff gőzös fedélzetén Civita Vecchiába megérkeztek. S t a m b u 1, apr. 1. A zultán fényes kísérettel meglátogatta az angol admirál hajót, mire vasárnap az egész hajóraj elvitorlázott, miután Lyons admirál a kapadán pasának a kiürítést hivatalosan jelentette. Gazdasági és üzlettudósítások. Pest, ápril 8. A gabnaüzletbeni élénktelenség folyton tart. Egyedül a serfőzésre alkalmas árpa kedvelt áruezikk, s 900 m. kelt el 2 forinton. A terményekre nézve az üzlet szintén lanyha, megrendelések hiányzanak. Br. M. Veszprémi heti vásár. Április 3-án. Áruk p. p. Tisztabuza pos. mér. 3 ft 36 kr; kétszeres 2 ft 36 kr; rozs 2 ft 12 kr ; árpa 1 ft 42 kr; zab 1 ft 30 kr ; szemes kukoricza 1 ft 54 kr; köles 2 ft 24 kr; szénának mázsája 2 ft 24 kr ; zsupszalma párszámba 10 kr ; marhahúsnak fontja 26 vkr. A gabonaszállítmányok ezen héten jelentékenyebbek voltak, és távolabb vidékbeliek meglehetős mennyiséget szállítottak el, mindazonáltal az üzlet a forgalomban igen keveset mozdult, s ennélfogva a gabonának ára az előbbi hét áráihoz igen egyformaságban maradt meg . hogy a balatonmelléki, veszprém-környéki borok is az utak alkalmas volta miatt bár most már mindennap könnyebben vitethetők volnának, mégis a fejtés után sem örvendhetnek még semminemű jobb ár-emelkedhetésnek. 1. 1. Arad, april 4. A baromvásár vevők és eladókban egyaránt csekély fokon állott, és más vásári alkalmakhoz képest kevés eladás és vásárlás történt; egyébiránt a következő árak merültek föl és lebegtek : elsőrangú egy darab ökör ára 160 pft; tehené: 65—80 ft; 1 lóé 150—180; egy pár lóé 300—400. Hogy összesen melyikből mennyi adatott el, meg nem tudhattam. 1. 1. Felelős szerkesztő : POMPÉRY JÁNOS. * és azon részletes anatómiai leírást, melyeket én e majomfajnak az embertőli megkülönböztetésére különösen kiemeltem. Elhallgatja, midőn mindjárt bevezetésül ez mondatik a Gorilláról : „nem mondok sokat, midőn azt állítom, miszerint ez iszonyú és óriási állatnak csak megtekintése is az embert valóban megrendíti. Elhallgatja e szavakat: „ez állat a legfejtelmesebb és legvadabb, melyet valaha láttam, elhallgatja és mellőzi a csontváznak egész anatómiai részletes leírását, melyet e szavak előznek meg :„Leginkább jellemző és az emberétől leginkább eltérő a koponya alkotása, mire aztán az alsó álkapocsnak rendkívüli nagysága le van írva, míg a szemfogakról az mondatik , „hogy a többiek fölött egy-egy hüvelykkel állanak ki, tökéletesen kupalakúak , erős csúcscsal végződnek, és nem tekintve azt, miszerint t. i. egyenesek, a tigris szemfogához egészen hasonlók, melynek se nagyságra, se erőre nézve semmit sem engednek. Erre aztán következik a koponya részletes leirása, melyről az mondatik, hogy rendkivül kicsiny, úgy hogy az ember tenyerével e nagy állat koponyáját egészen elfedheti. A homlok egészen hiányzik stb. stb. Ezeket követi azon hüvelyknyi magas csontormő leirása, mely a homlok nyíl- és a nyarkszirtvarvány irányában elnyúlik a koponyán, melynek nyomát sem találhatni az embernél, és mely a Gorillánál, mint ez világos szavakkal mondatik leginkább jellemző. Tovább következik a nyakcsigolyák leírása, azoknak rendkívül hosszú tövisnyujtványaival, a tarkó leirása, melyről az mondatik, „hogy oly tarkó mint az embernél van, egészen hiányzik, stb.“ A Gorilla szája „ormánynak“ neveztetik, a medenczéről az mondatik, hogy „tetemesen hatva“ van, mi az embernek a majomtóli lényeges különbségét teszi; végre nincsenek a végtagok sem kihagyva a leírásból, melyekről e szavak állanak : „a hüvelyk a felső kézpáron csak keveset fejlődve és mintegy nyomorítva van, ellenben az alsó végtagokon, „melyek itt is, valamint minden majomnál, kezek, a hüvelyk erősebb.“ És mindezek daczára Gyurits úr nem átalja azt állítani, miszerint én a Gorillának „emberi lábak“at tulajdonítok. Ezekből tehát a legavatatlanabb olvasó is, akinek ép esze és ép felfogása van , átlátandja, miszerint mindazon anatómiai különbség különösen van kiemelve, melyek a Gorillát az embertől megkülönböztetik, úgy hogy az olvasó mindenütt inkább az ellentétre, mint a hasonlatosságra van figyelmeztetve. Mindennek daczára Gyurits úr igazi nyegle módra elkiálltja magát : „O tempóra, o mores! Mily nagy a különbség Cuvier és Nendtwich között.“ A különbség igen is nagy, mit én bizonyosan jobban érzek, mint azt Gyurits ur megítélni képes ; de ha Gyuritsot hallja az óvatlan beszélni, kisértetbe jó hinni, hogy Gyurits ur és Cuvier között nincsen különbség, mert Gy. majd „a magasabb anatómia fáklyájánál vizsgálandja meg a Gorilla csontváz szerkezetét.“ Elvárjuk, hogy a tudósokat vizsgálódásai eredményéről legközelebb tudósítandja. Hogy Gyurits úr, mindezen általam felhozott anatómiai különbséget elhallgatja, és daczára azoknak azt állítja, miszerint én, látván a Gorillát magam előtt egyenesen felállítva, nagy hirtelen ráfogom, hogy ez nem állat, hanem egy neme az embernek,“ mindezt, mint mondom, ha nem gonosz akaratnak, tehát legalább Gyurits úr tudatlanságának kell tulajdonítni. Vannak azonban Gyurits úr czikkében oly vádak is , melyek nem tudatlanságból , hanem egyenesen csak szántszándékból származhatnak, mert a tényeknek és szavaimnak merő elferdítésén alapulnak. Gyurits úr t. i. azzal vádol, hogy czikkemben a Gorillát „személyes tulajdonokkal és jogokkal“ ruházom fel, miután a Gorillahímet „férfi“nak nevezem. Igaz ugyan, hogy e szó előfordul czikkemben , de csak ott hol Hanno a carthagóinak szavait idézem. Czikkemben e szavak állanak és kérem a t. olvasókat ezeket figyelemmel olvasni: „Ez öbölben, mint mondja (Hanno) egy szigetet talált, e sziget közepén tavat és ebben ismét szigetet, mely mint beszéli, (Hanno) tele vala vademberekkel, kik tolmácsai által „Gorilloi“oknak neveztettek. Nagyobb része e vadembereknek asszonyokból állott, miután a férfiak mind az erdők és hegyek közé menekültek, stb. E szavak szörül szóra Fitzinger a császári terménytár segédőrének adott tudósításaiból vannak véve, hol e szavak „Mütner“ és „Weiber“ szintén használtattak, anélkül, hogy eszébe jutott volna valakinek őt ezért bevádolni, ámbár ő a Gorillát „az emberhez leginkább hasonló és az eddig ismert majomfajok közt a legnagyobbnak mondja (der Gorilla ist der menschenähnlichste und grösste aller bis jetzt bekannten Affen. Faust. 3-dik évfolyam 205. 1.) Még egy helyen, hol a „benszülöttek“, azaz négerek tudósításait idézem, kik a Gorillát elfajzott embernek tartják, szintén hím helyett „férfi“ szó használtatik. Különben mindenütt, ho magam szólok, „hímnek mondatik, és „nöstény“nek vagy „nőnembeli“nek; közvetlenül a felidézett szavak előtt és után „Gorilla him, egészen kinőtt himpéldány“ több helyen olvasható. Személyes jogok- s kal és tulajdonokkal fölruházom továbbá Gyurits úr véleménye szerint a Gorillát azért, mert azt mondom nemcsak róla, hanem a fekete utánosról is, hogy mindkettő „meghalt“ és nem „megdögölt“. Úgy hiszem, hogy a „Pesti Napló“izívelt olvasó közönsége, melynek számára voltak e czikkek írva, nem fog tiltakozni a magyar nyelv ilyféle „profanatiója ellen.“ Ha Gyurits úr azt nem tudja, hogy a mivelt társaságban a „meghalt“ a „megdöglött“ helyett általánosan el van fogadva, ha Gyurits úr természettudományi munkákban soha sem olvasta a „meghalt“ és „kihalt“ szavakat (gesterben, ausgesterben) a „megdöglött“ helyett, akkor én nem tudom, mit ítéljek Gyurits úr társaságáról és azon természettudományi munkákról, melyeket ő olvas. Ha pedig olvasta, és pedig olvashatta nemcsak tudósok, hanem gyermekek számára itt, és a magas kormány által elfogadott munkákban és olvasókönyvekben, akkor kérdezem őt, vájjon mily ok és mily jognál fogva vádol engem ezért a magyar nyelv profanatiójával ? Jó akarat-e ezért azt mondani, hogy én sárba taposom a nyelv alkotó szellemét ? Azonban úgy látszik, mintha Gyurits úr szemét leginkább azon kitétel szúrná, hogy az mondatik a Gorilláról, miszerint magasabb észbeli tehetségei vannak, mint más állatoknak. Miként kívánja Gyurits úr, hogy azon tehetséget nevezzem, melyet még a lónál is észbelinek (geistige oder Verstandesfabigkeiten, facilitates intellectuales) * *) nevezünk, én nem tudom. Ha a psychologia különbséget tesz az ész és az értelem között, a közönség ily finom különbséget nem ismer- váltogatva használja majd az egyiket majd a másik hat.Számtalanszor hallhatjuk e szavakat: „elvesztett eszét“ (er hat seinen Verstand verloren) stb. Nem volt pedig szándékom psychológiai értekezést írni. A közönség az emberi ész alkotó szellemét bizonyosan nem értette alatta. Ha egyébiránt e kitétel annyira nyugtalanítja a tudós munkatárs orthodox nézeteit, bátor vagyok, megnyugtatására ily czímű munkát ajánlani fgyelmébe : „Jahrbuch für Lehrer, Aeltern und Erzieher von Johann Marisch Weltpriester, k. k.Schulrath, und Inspector für Real- und Volksschulen, leitmeritzer bischöfl. Consistorialrath“ etc. etc. Prag 1857. E folyóiratban, mely egyedül a népnevelés számára van irva, van egy ily czimü czikkely : Vorträge über Leib, Seele, und Persönlichkeit 175— 198. lap. (Für den Unterrichtskronik einer zweiklassigen Volksschule) , és e czikkben az állatoknak nemcsak ész, akarat és érzelem tulajdonittatik, hanem lélek is, sőt az mondatik, hogy az állatokban gyakran több ész van, mint az emberben (Es ist auch nicht einmal wahr, dass der Mensch verständiger ist, als das Thier) ezek a szerző tulajdon szavai, mire még példát is hoz fel. Még sok más igen tanulságos dolgot tanulhat belőle a tudós munkatárs, mit én felállítani soha sem mertem volna. Ha tehát ezek szerint lelke van az állatnak, nem bírom megfogni, mért ne legyen esze ? Dr. NENDTVICH K. (Vége köv*) gyalázatát iktatni, mintha ezek volnának a szerző szavai, így „észbeli tehetségből csinál „észtehetség“et. És midőn a Gorila test színéről mondatik, hogy fekete, min a négeré , Gyurits úr csak hamar mellé .írja e szavakat (• „tán csak atyafiak ?“ Magyar könyvészeti. 15*. Magyarország családai czimerekkel és leszármazási táblákkal. Irta Nagy István. Szerkeszti és kiadja Friebeisz István. II. füzet. Baccho — Bánffy. Pest, 1957. _ Nyomatott Beimel J. és Kozmánál. 8-rét 81—160 lap. Ára. 40. kr. pp .) A „Csal. L.“ tudós munkatársának különös, táncsak jó szándékból származó szokása van másnak szavait elcsavarni és szövegébe, táncsak felvilágositásul ? saját ma