Pesti Napló, 1858. augusztus (9. évfolyam, 2542-2566. szám)

1858-08-04 / 2544. szám

158—2544. 9-dik évf folyam. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utcza 2-dik szám, 1­08 emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. , Kiadó­­hivatal: I­gyetem-utera, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1858. Szerda, aug. 4. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Pesten, házhoz hordva. Évnegyedre . . . . 6 írt pp. Évnegyedre . . 5 frt p­kr. pp. Félévre.......................11 frt pp. Félévre ... 9 frt 80 kr. pp. ninformAnunk­ itíl­ * fi hasába petitsor 1-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyeges niz­eumPais fiij­ • külön 15 pkr. Magán vita 4 hasábos petit sor 16 par Távirati tudósítás a bécsi börze átkeletéről augUsm­a 8. 1858. Érték Pénzb. ( 4.r­­­é­k |Pénzb.| Érték Pénzb. Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.­Rentpapirok . Eszterházy 40 ... Salm. sorsjegyek . Pálffy ....................... Genois....................... Clary hg . . Windischgrätz hg Waldstein gróf Keglevich gróf . . . Vasútrészvények. Éjszaka­vasút .. . . Állam­vasút.................. Államvasúti certific. Lincz-budweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... 877, K 5'/, Érték Pénzb. Bukuresti 31 napra fr. 267 Stambul • ■ 473 Frankfurt 3 b. múlva f. 104% Hamburg 2 „ „ . . 77 Livorno...................... 104% London ...................... 10.13 Milano........................... 104 Paris . .................. 123 Pénzérték (valuta) Vert arany.................. Tl/e Szélarany . • • 107% Napoleon dfor . . S. 12 Souverain d’or .... 14. 12 Orosz imperiale....8. 23 P. Fridriach d’or . . .8. 40 Angol Souvereings. . . Ezüst . ........................ 10. 15 4% Páris, jul. 31. 4%°/« rente 9615 , 3’/......................... London, jul. 31. 3% Cons. 68 15 96y, n • • *• VASÚT MENET­EK. INDULÁS. Bécsből—Pestre: 6 óra 30 p.r.,és 7 ó. estre. Bécsből—Győrre : reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. d n „ Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. u., 5 óra reggel. „ Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. u., 5 ó. reg. „ Nagyváradra: 4 , 15 „ „ 5 „ * Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. u. Temesvárról—Baziásra : 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre : 9 ó. 33 p. r., 8 ó. 22 p. estre. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó. 53 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p . , és 6 ó. 10 p. r. Szegedről—Pestre : 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe: 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estre. Uj-Szőnyből—Bécsbe : 4 óra 20 p. reggel. Győrről—Bécsbe: 6 óra reggel, 4 óra délután. VÍZÁLLÁS. DUNA. Pesten, aug. 3.­­ 0" 0"' 0 felül. Pozsony, jul. 31. 1' 6" 0-on felül apadóban TISZA. Szegeden, apr. 22. 18' 4" 0 felül. Tokajban, jul. 27. 6' 2" 0 felül. Naményban, jul. 25. 1' 5" 0 felül. BEGA. Temesvarott, jul. 31. 6' 4" 0 felül. KULPA. Sziszeken, jul. 25. 3' 2" 0 f. apadóban. FERENCZCSAT. Tiszaföldv., jul. 15.1' 3» 0f. A pesti gabonacsarnok bejegyzett árai aug. 3. mérő Alsó austriai Súly. 1 Font. | Ezttstp. MM •O*® «D M • Hit felső fr.|kr|fr.,krft. 1 kr Búza, marosi ■87­ 88 __ |_ __ bánsági. 87—88 351412415 ,, tiszai . 86—88 3424 6354 bácskai. 85—86 3301 336348 , fehérvári 84—87 3501 464— Kétszeres , . 77—79 216220—— Rozs............ 78—80216­220224 Árpa............ 66—691522—2 Zab............... 48-50148152154 Kukoricza . . 81-83240248254 Köles........... 80—83 220236 212 Bab............ 88—90836840345 Repcze . . •7 724715 Államkölcsön. 5%-os metalliques l'/art­es met. . . ■. 4%-es met...................... 3° Vés met. ..... 2%%-es met. .... 1'/#-es met. ..... 2/.%-es bankó . . . 6°/0-es B sorozat . . . 6%-os lombard velenczei 5a/0-es nemzeti kölcsön . 5%-os als. auszt. urb. k. 6%-os magyar és gall. . 5%-es más koronaorsz. 6°/1-es sopronyi . . . 5%-es sorsolhat.gloggniczi 4°/a-oa pesti . . . . .­ 4%-es majlandi . . SoraJegy kötelezvény. 1834-diki ................... 1839-diki . . . . . 1854-diki ..... 82% 72»/. 65*/« 49% 417a 102% 104 94 977» 88Vs 947, 837. 85 96 97 96 95 308 184% 109% 113% 16% 79% 427, 40 37*/4 38 2% 26% 15»/, 1657, 2577, 302 232 1007a 1007a 1847, 907a Iparrészvények. Bankrészvények Bankcertificat . Hitelintézet .... Escomte­ bank . Lloyd részvények . Dunagőzh. részvény. . .. 13-ki kibocsátv Pesti lánczhid . Bécsi gőzmalom Elsőbbségi kötvények. 57« Lloyd ..... 57« Éjszaki vaspálya 5' Gloggnitzi . . . . Gőzhajózási . . . Államvasut­a 500 franc. Lombard­i 275 líra Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra r.. Augsburg ubo .­­. . . 167 1­67, 239 119 350 534 5»­88 887, 887, 82 87 2573­, 2587, 1?! PESTI NAPLÓ előfizetés! ára: Vidékre postán küldve : august.—decemberi öt havi folyamára 9 pírt. — Aug. — sep­­temberi két hóra 4 pfrt. Budapesten házhozhordással öt hóra 8 frt. két hóra 3 pfrt 20 kr. Az előfizetések elfogadtatnak minden cs. k. postahivatal által. 4 „Pesti Napló 44 kiadó­hivatala. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pest, aug. 3. Népes hetivásárunk lett volna ma, miután a tegnap megcsendesedett eső nem engedett ugyan még a szérűn kényelmes dolgozhatást, de annyival több alkalmat adott a föld­mívesnek új ter­mékével meglátogatni a piacról. Tegnap estre már szép élénkség­ is volt a beérkezőkkel a forgalom, miután a pénzszü­kségben szenvedő gazdák új termé­küket az előbbinél valamivel mérséklettebb áron hagy­ták. 8 vízjával szép új rozsot, 6 ft 45 krjával megle­hetős új árpát lehetett venni. De ma reggel a már hajnalban szemetelni kezdett eső nyolcz óra felé na­gyon megeredvén, elverte az árlenyomással devizáló vevőket, s mintegy 90 kocsinak rész vásárt okozott. A kocsis hetivásár tegnapi és mai készlete 2000 mé­ret halad. A belső piacz forgalmát a sok esőn kívül, mely a molnárok által felvásárlott készleteknek be­szállítására igen alkalmatlan, azon körülmény lan­­kasztja, hogy az új gabona olcsóbb a tavalyinál, és ez még csak igen lassan érkezik, különben ha érke­zése megindul, abból a régi gabonára még jobb ára­kat várunk. Alkalmunk van egy kis összehasonlítást tenni a budapesti és kolozsvári lisztárak közt. Kolozsvárott Poppininak a gőzmalomhoz czímzett lisztraktárában: zsemle dara 10 ft—11 ft 20 kr, — ó-királyliszt 10 ft 20 kr, egész zsákkal 10 frt, 1 számú montliszt 7 frt 30 krajezár, 2-ik számú 6 forint 40 kr, zsemleliszt 6 forint 30 krajezár, kenyérliszt 5 forint 30 kr, der­­cze 2 forint, korpa 1 ft 30 kr. Blum Jánosnak budai gőzmalmából, mely olcsóbb a József hengermalminál, Budapesten helyben : zsemledara apró vagy öreg­­szemü egyaránt 12 ft, O-királyliszt 11 ft 30 kr, 1. sz. lángliszt 10 ft 30 kr, 2. sz. sütölisztláng 8 ft 48 kr, 3. sz. mentliszt 7 ft 12 kr, 4. sz. zsemlyeliszt 6 ft, 5. sz. derezés kenyérliszt 5 ft, fekete kenyérliszt 4 ft 30 kr, öregkorpa 1 ft 48 kr, mindenütt mázsánként pengőben. E szerint Kolosvárott még olcsóbb a liszt mint Pesten. Arad, jul. 31. Meg van akadva minden tekintetben az üzlet, de azért a jó hangulat nem változott, sőt az a gabonára nézve áremelő irányát folyvást tartja. A beállott nagy esőzés igen akadályozza a cséplés és nyomtatás el­haladását s nem kevés fog lenni a kár, melyet a már betakarított gabonában is okozni fog; mindazáltal lesz haszna is, különösen az e vidé­ken ez évben igen nagy kiterjedést nyert dohánymi­­velésre nézve. Ha valami elém­i csapás nem éri, vígan néznek a dohányosok ez évi termésük elé. Nem ke­vesebb örömmel szemlélik azt a gazdák, mert a sok dohányos a gabonára nézve is nevezetes fogyasztó közönséget képezvén, ha pénzzel bővelkedik, a gaz­dát sem hagyja haszon nélkül, s alkalmat ad, hogy a német piaczokon a gabonaár leverésére törő műkö­déseket könnyű szívvel nézze. Periauion, jul. 27. Valamivel könnyebb az uj búza csakugyan a tavak­nál, a piaczra hozott csekély kész­letből ítélve, súlya az elejének 85—86 font körül fog lenni. Ilyen búzának bécsi mérete a legközelebbi he­tivásáron 2 ft 48 — 54 krön kelt pengepénzben. Szederkény, jul. 28. Beléptünk mi is a kániku­lába — s meglehetősen izzadunk. — Izzasztanak bennünket a hőség és gondok. — Az ország legtöbb vidékein uralkodó szárazság miatt lapok utján foly­vást emelkedő fájdalmas panaszokat mi is uj pana­szokkal toldhatjuk. — Az egész tavasz és nyár foly­tán még csupán kétszer volt eső vidékünkön, hanem a helyett volt részünk a szelekben. S ha a gondvi­selés még néhány napig esővel nem segit rajtunk, tengeri, burgonya, s egyéb eféle kapás vetemé­­nyeinkre nézve is idő előtt, még kánikulában bekövet­kezik az ősz.­­ Innen tova úgy látszik meghiúsul azon reményünk is, mely aratás előtt még azzal biz­tatott, hogy legalább lesz szénánk, ha­bár nem oly bőven, mint más években szokott lenni, de legalább annyi, hogy marháinkat kiteleltethetjük. — Ez az oka, hogy még itt is, hol a Borsod tiszavidéki hatá­rokhoz mérve aránylag legtöbb széna szokott teremni: azon gondolkozunk, vájjon ne adjuk-e el marháink és juhainknak egy részét előre ? — Nem tagadhatni azonban, miszerint vannak egyes gazdáink, kik lapá­­lyosabb helyen eső rétjeiken — megszaladván azokat tavaszszal egy kis futó árvíz — meglehetős rendet kaszáltak, s részökre a szénatermés ez idén is beü­tött, hanem még az ilyenek is szabadulni szeretnének most marháiktól, (kár lesz megfosztani a trágyától a gazdaságot) s drága pénzen eladni inkább a takar­mányt, melynek csaknem jóféle sáfrányhoz ha­sonló árat jósolnak a jövő télen. — Annyi igaz — ha ugyan a hozzánk tan­an a Tiszáról szállongó hír­nek hitelt lehet adni — hogy a legkeresettebb vala­mi ez évben a széna lesz (drága széna helyett szecs­kával s szemmel kell teleltetni, most szerezvén be a szemet, mig olcsó). — Észak-Bihar és Szabolcs me­gyékben a viztöl mentesített kaszálók terméketlen­sége miatt, széna dolgában, már jelenleg nyomasztó szükség uralkodik. Vannak gazdák, kik luhaikat már előre telibe, sőt harmadába kínálják telelésre, né­mely egyes tehetősebbek pedig drága pénzen veszik az őszi szalmát — a csaknem bizonyos hir szerint — hallatlan áron, 5 váltó frtjával mázsáját. E szomorú helyzethez hozzájárul még az, hogy az említett vidéken az aratás is nagyon vékony volt. — Hanem bizony gazdag aratással mi sem dicsekedhetünk; szérüs kerteinkben a gabona asztagok ritkán telnek. A mi kevés van, igaz, jól űzet; búza-asztagokról azonban szó sincsen; legtöbben a búzát föl se köttettük, csak úgy kószálva és felgyüjtve csomóztuk össze — talán a magját megadja.— Árpa és zab­vetéseinket pedig úgy annyira elsüté a hőség, hogy alig tudtunk belőle valamit kasza után fölszedni — az árpa a mi aprró fejet hozott is, nagy részint letöredezett, vagy kiverte abból a szemet a folytonosan uralkodó szél­sőséges szélnek tulajdonítható, hogy a méhekre is rész nya­runk van az idén — két három anyára esik egy raj, az is kései eresztés lévén, nem sokat számit a gazdá­nak, s hogy már őszig fölvegye magát, ahol kevés remény, annyival inkább, hogy sok köpüink anyát­­lanodni kezdenek — és a legjobbak is alig haladtak tovább annál, mit tavaszszal, ákáczfa virágzáskor újítottak. Tisza-Füred, jul. 30. Aratásunk körülbelől be van fejezve. Valamivel jobban ütött ki, mint előre hit­tük , mert a­mi kevés van, jól ereszt. Csak a most na­gyon megeredt esőzés el ne vegye, mit az Isten adott. Tegnapi hetivásárunkon a tisztabúza 18, kétszeres 16, rozs 13, árpa 9, zab 8 vízon kelt köble. Kukoricza semmi sem volt, erre különben megjavult kilátásunk, mert még jókor jött rá az eső. Széna dolgában itt is aggódik a világ. Még Eger és Miskolcz vidékéről is keresnék pedig itt a szénát, ha volna, 20—30 porton kél egy meglehetős kocsikával, sokan harmadából, azaz hogy két harmada lenne a teleltetőé, kínálják marháikat teleltetésre. (Bizony jó lesz, mig fel nem megy a gabonának, árpának, kukoriczának az ára, szerves eleségről gondoskodni, mely sovány szecska mellett is felér a szénával s 2/3 árral olcsóbbért ki lehet rajta teleltetni a jószágot). ■ Kolozsvár, aug. 1. Némely fűszerkereskedési czik­­kek árjegyzékét érdekesnek tartjuk ide jegyezni. Poppini F. kereskedésében Kolozsvárott finom czu­kor fontja süveggel 1 frt 4y2, font számra 1 frt 9 kr., középfinom fontja süveggel 1 forint; font­számra 1 frt 3, kubai távé 1 frt 48, magnélküli malo­­zsa 1 frt 48, aprószőlő 1 frt 24, mandola 1 frt 48 kr, maccaroni 48 kr, stearingyertya 2 frt, fagyúgyertya 55 kr, mindenütt fontja váltóban; stearin szappan nagy rúd 1 frt 30 kr, kicsi rúd 1 frt 24 kr, finom sáfrány latja 2 frt 30 kr, szerecsendió virágé 15 kr, vizadólagé 1 frt szintén váltóban.­­ összes területén van 8920 adó község Az ezekben ta­láltató népiskolák közöl 1367 mellett van már köz­ségi gyümölcsiskola. E községi gyümölcsiskolák tér­fogata e most folyó évben 106 katastrális holdat és 150­0 ölet tesz; van pedig bennük összesen 296,935 nemesitett, vagy nemesiteken ugyan, de jó gyümölcsű fa, és 148,512 vadoncz. De meg is tetszik Csehországon a községi faisko­lák működése. Ugyanis ugyancsak ez évben a ker­tekben széljel levő gyümölcsfák száma 8,985,104 db. Ezenkívül 11,978 hold lévén az oly legelő és puszta tér, mely gyümölcsfa ültetvényeket is foglal, itt van 1, 493,656 db gyümölcsfa, továbbá közutak mellett s­alcokban 1,533,958 db, és ez már mind nemes gyü­mölcsösen kedveskedhető fa. Ugyancsak e két helyen pedig a kiültetett vadonezok száma 2,130,108 darab. Úgyhogy az egész országban a gyümölcsfák száma 1I, 996,785, vadonezoké 2,379,647 darab. Mily hasznot és gyönyörűséget képes szolgáltatni ennyi szép gyümölcstermő jó fa! Leggyümölcsösebb vidék mindenek közt a leitme­­riczi és jicsini kerület, mely közöl amaz 55, ez 51 □ mérföldet foglalván 1,521,914 s illetőleg 1,162,979 gyümölcsfát számlál; leggyümölcstelenebb az egeri kerület, mely 75 négyszög mfldnyi területen 29,806 ne­mes fát alig mutathat föl, de ez is törekszik előre s vadonczainak száma haladja amazokét. Népnevelő, néptanító számára alig van egy-egy háladatosabb tér hatni a nép erkölcsének javulására és boldogságának előmozdítására, mint a gyümölcsfa­­tenyésztés köre. A bécsi kereskedelmi s ipar­kamra egy utazót küldött Konstantinápolyba s keletre, azon megbízással, hogy tanulmányozza, miféle áruczikkek­­nek lehetne a keleti tartományokba állandó kivitelt szerezni. A kamara kivonatos közleményt tesz most már e kérdéses áruczikkek iránt, s mindenkinek ígéri segélyét, ki a keleti tartományokba valamely szállít­mányozást kezdeményezni akar. Marhavész uralkodván Oláhországban, az onnan behajtandó marhának 20 napig kell a határ­szélen vesztegleni, míg az ausztriai birodalom hatá­rába beeresztetnék. Erre nemcsak a marhavésztől való óvakodás, hanem a tekintetből is figyelmeztet­jük gazdáinkat, hogy a takarmányszükség miatt el­adni kényteleníttetett marhájuk ármegszabásában, ezen a mi egésséges marhánk árát javító körülményt felhasználhassák. Húsfogyasztás Francziaországban. A húsfogyasztás növekedése egyik legbiztosabb baro­­metruma annak, hogy valamely nép a jóllétben, ké­nyelemben, egészségben s a földmivelésben n­aradott. A krumplival élő nép mind physi­ailag, mind szelle­mileg alantabb áll, mint a hússal élő. — Érdekesek azért azon számítások, melyek különféle országokban időnként e tárgyban léteznek. Francziaországban 1812-ben egy emberre közép számítással évi fogyasz­tásul valamivel kevesebb esett 9 kilogramm hús­nál. (16 font; —­ a kilogr. úgy áll a fonthoz körülbe­lül, mint 3 az 5-höz) — itt csak mészárszéki húst, u. m. marha és juhhúst értve. A disznóhus valamivel többre ment fejenkint 8 kilogr.nál (14 fontnál több). Már 1830 ban több mint 12 kilogr. esett. (21% font), tehát 18 év közön mintegy 40 százlélival emelkedett fejenkint a húsfogyasztás. (A disznóhúsra nézve e korból hiányzanak az adatok). 1839-ben a fogyasztás ismét kevesebb volt, mint 1830 ban, de több, mint 1812-ben; a marhahus 11 kilogramnál (19% font), a disznóhus pedig 8 kilogránál többre menvén, hol még feltűnő, hogy mig 1812-ben a disznóhus fogyasztás az egész húsfogyasztásnak mintegy felét tette, 1839- ben csak két­ötödére ment s ekkép a fogyasztás a szarvasmarhahúsban emelkedett. Ugyane tárgyban más érdekes adatokat is találunk; névszerint a me­ző­gazdasági miniszternek kimutatása szerint Fran­­cziaország 375 városában 1816-tól 1844-ig terjedő időközön a húsfogyasztás csaknem változatlan ma­radt, de 1844-től a következő tíz évben tetemesen emelkedett. Az előbbi korszakban 49 — 50 kilogr. közt ingadozott fejenként (89 font), a disznó és marhahúst együtt véve. Az utóbbi korszakban 53 kilogrammra (95 ftra) emelkedett. A faluk fogyasztása sokkal ke­vesebb a városokénál. De a húsfogyasztás épen a fa­lakon emelkedett leginkább 1839 óta.­­ Angliában a húsfogyasztást mintegy 80 kilogr.ra (143 font) te­szik fejenként. Badenben 24 kilogr (43 font); Wü­t­­tembergben 22 kilogr. (39 font); Németalföldön, Spanyol- és Bajorországban 21 kilogr. (37% font); Svédországban 20 kilogr.; Szászországban 18 kilogr. meghalad; Poroszországban 170 kilogr. átmérőleg több évi középszám szerint fejenkint a húsfogyasztás.­­ Az elbei hajózást újra vizsgáló bizottság­hoz, mely most Hamburgban székel, hallomás szerint Ausztria és Poroszországtól indítvány érkezett, az e­m­­bei vámok leszállítása tárgyában. — A rosenheim insbrieki vasútnak Kufsteinig terjedő része e napokban megnyitta­­tik. — A­mint ebből látszik, a munkálatok igen gyor­san haladnak ez irányban. — A bécsi kereskedelmi akadémia fo­lyó évi od­. elején megnyittatik. A terv szerint elő­ször az előkészítő tanfolyam mindkét osztályában s a felső iskolának első osztályában kezdődik el a taní­tás. A felvételek sept. 21 től oct. 1-ig történnek az akadémiai igazgatóság irodájában. — Kölcsön adandó pénz. A „W. Zigu-ban közelebbről e különös hirdetés volt olvasható: „E­g­y millió font sterling adandó ki olcsón, egyes részletekben kereskedőknek és iparosoknak üzérke­­dési vállalatokra. Bővebben értesülhetni, bérmentes levelek utján, Londonban Rob­ins­on által. (Kö­vetkezik a czim). Gróf Forgács István féle 4% száztéli lot­­tókölcsöni sorsjátéknál a jul. 31-én tartott sorshúzás alkalmával következő számok húzattak ki, és pedig az 1845 diki 400,000 pftnyi kölcsönt illetőleg : 20, 114, 175, 309, 363, 410, 417, 423, 603, 607, 627, 793 összesen 12 szám, mindenik 500 pft nyeremény­­nyel; ismét az 1843 diki 250,000 pftnyi kölcsönt ille­tőleg: 6, 18, 19, 29, 86, 106, 120, 157, 176, 331, 354, 450, 462, összesen 13 szám, mindenik 500 fttal, me­lyek 1859 február 1-jén Schuller J. G. és társa bécsi nagykereskedő háznál fognak kifizettetni. Az 1857. nov. 17 étől kelt du­na gőzhajó­zási okmány XXIII. czikkének megfelelőleg el­határoztatott, hogy a szerb-bánsági határőrvidék du­nai vidékén­­és pedig a cordon-vonalon belül: O­or­­sova, Svinjicza, Drenkova,­­ Moldva, Baziás, Palán­­ka, Kubin, Homolicz, Pancsova és Zimony; a vona­lon kívül pedig Karlovicz és Pétervárad tekintesse­nek ezután is, mind­eddig kikötő és rakodó helyekül, csak e kikötőkben lévén szabad a hajóknak terhet felvenni és kirakni. Oroszország a dohányegyedárasság megszüntetéséről gondoskodik; a varsói kormány e tárgyban megkérdeztetvén, oda nyilatko­zott, hogy az egyedárasság megszüntetéséből szár­mazó jövedelemapadást a külföldi dohánytól fizetett beviteli vám kiegyenlítendi, s a dohánygyártásnak belföldön való emelkedése sem csekély előnynyel biztat. Érdekes tudnivalók s statisti­ai adatok. Népiskolákkal összekötött községi faiskolák Csehországban. Csehország 943 geographiai □ művet foglaló s 13 kerületre osztott Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 175. számából, (aug. 3.) Csőd nyittatott: Sinkovics István pesti kö­vetőmester és házbirtokos vagyona ellen. A követelések oct. 20ig bejelent. a pesti cs. k. orsz. tszéknél. Perügyelő Ensel Kálmán ügyvéd. — Balajthy József miskolczi ke­reskedő vagyona ellen. Az igények bejel. oct. 16-ig a miskolczi cs. k. megyei tszéknél. Perügyelő Noszticzins Ferencz ügyvéd. Biróilag árvereztetik. Makón Török Ist­ván hagyatékához tartozó 5075 számú 1200 ftra becsült egy és fél telek föld és szőlő árv. ang. I. kán és sept. 18-án a makói Bzbiróság által. — Ruszka Andrástól le­foglalt m. szálkai és szamosszegi határban fekvő s 29250 portra becsült ingatlan javak árv. ang. 16-án Máté-Szal­­kán és Szamosszegen a mátészalkai szkb­óság által. — Gyulán Sztrcs Ilianénak 21 számú 400 frtra becsült há­za árv. ang. 13-án a gyulai megyei tszék által. — N.­­Váradon Zrengye Miklós s neje Deczky Klára csődtöme­géhez tartozó n. magyarutczán 352 számú 2205 ftra be­csült ház árv. aug. 26 -án és sept. 20-án a n.váradi cs. k. orsz. törvszék által. A „Tem­esvarer Zig“ 173. számából (jul. 31.) Biróilag árvereztetik: Temesvárott Ra­­dacs Ferencztől lefoglalt fabrikkülvárosi 218—184 sz. 30 f0 pftra becsült ház sept. 22 én és oct. 21 én a temes­vári cs. k. orsz. törvszék által. A „Tem­esvarer Zig“ 174 számából, (aug. 1.) Biróilag árvereztetik: Latinovics Julia asszony borsodpusztai 538 holdból álló birtokának két évrel haszonbérbe adása (kikiáltási ár 3148 ft) aug. éa sept. 13 -án a zombori cs. k. kerül. törvszék által.

Next