Pesti Napló, 1858. október (9. évfolyam, 2592-2618. szám)
1858-10-20 / 2608. szám
222-2608. évf folyam.PESTI NAPLÓ. Főmunkatárs b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési Iroda: Egyetem-utcza 2-dik sírm, 1-ső emelet. lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Egyetem-utcza, 2-dik szám, földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán Pesten, házhoz hordva: Évnegyedre .... 6 frt pp. Évnegyedre . fi firt — kr. pp-Félévre.......................11 frt pp. Félévre . . . 9 frt 80 kr. pp. Hirilptin^llTAb' dils • 6 hasaim petitsor l-szeri hirdetésnél 4 pkr. Bélyegei miucuucuyoa. Ulja . külön 16 pkr.Magán vita 4 hasábos petit sor 15 pk. Távirati tudósítás a bécsi börze árkeretéről October 19. 1858. Érték Pénzb.É r ték |Pénzb.| 'Érték |Pénzb. Érték Államkölczön, 1%-es metalliques 4Vsat-es met. . ... 4%-es met. . . 3%-es met. .. 27%-es met . 1%-es met. . 2V,%-es bankó 5%-os B sorozat . . . 6% -os lombard velenczei 5%-es nemzeti kölcsön . 5%-os als. anszt. mrb. k. 5%-es magyar és gall . 5%-es erdélyi nrb. k. ... 5%-es sopronyi . . 5%-es sorsolhat.gloggniczi á%-QS pesti . . . . . 4% -es majlandi . . Sore egy köteles vény, 1834-diki . . .. . 1839-diki . . . . . 1854-diki . .. . . Trieszt kölcsön a 100 frt Comp.-Rentpapirok . . Eszterházy 40 ... • Salm. sorsjegyek . Pálffy . . ... . Genois .... . . Clary hg....................... Windischgräts hg Waldstein gróf . . Keglevich gróf . . Vasútrészvények. Éjszaki vasút .... Államvasút.................. Államvasúti certific. Linez-budweisi . . . Lombard-velenczei . . Erzsébet nyugoti pálya. Tiszai pálya .... Ferencz József keleti pály. Pardubiczi vaspálya Keletgalicziai .... 111% 167« '28% 42% 37«/, 38 »87« 26«/« 26% 16»/« 170»/, ■61«/, 302 747»/* 100 100 203% »1% Iparrészvények, ^részvények certificat ítélet .... Ite-bank . . . részvények. . igazh. részvény. . ' „ 13-ki kibocsát. Pesti lánczhid . . . Bécsi gőzmalom Elzőbbségi kötvények: 5% Lloyd .... 5% Éjszaki vaspálya 5*/, Gioggnitzi . .% Gőzhajózási . . Államvasút a 500 franc Lombard á 275 lira . Váltó (devisek). Amsterd. 2 hóra !.. . Augsburg nso . . . Bukaresti 31 napra fr. Staubul . . ■ ... Frankfurt 3 h. múlva f. Hamburg 1 „ . Livorno..................... London ...................... Milánó...................... Pirii ...... Pénzérték (valuta) Vert arany Szélarany . . .'v. Napoleon d’or . . Souverain d’or . . . Orosz imperiale. . ■ P. Fridriach d’or . . Angol SonvereingB. . Ezüst . . . . . 1. Pária, oct. 16. 4%% rente , 8% .... London,oct. 16. 3'/0Cons. Pénzb-275 495 101«/, 74«/. 100% 9. 57 100»/* 118«/, 6% 107«/, 8. 2.8 14. 12 8. 6 8. 19 10. 8 •V# 95. 95 73 30 98« VASUTMENETEK. INDULÁS. Bécsitől—Pestre. 6 óra 30 p.r.,ca 7 ó. estre. Bécsből—Győrre: reggeli 8 órakor és 4 ó. 40 p. du „ Uj-Szőnyre 8 óra reggel. Pestről—Szegedre: 4 ó. 15 p. d. n., 5 óra reggel Debreczenbe: 4 óra 15 p. d. n., 5 ó. reg Nagyváradra : 4 „ 15 „ „ 6,, Szegedről—Temesvárra: 11 ó. 34 p. éjj., 2 ó. d. n. Temesvárról—Baziásra: 4 ó. 22 p. reg., 7 ó. 42 p. e. Nagyváradról—Pestre: 9 ó. 83 p. r., 8 ó. 22 p. estve. Debreczenből—Pestre : 11 ó. 15 p. d. e., 9 ó. 58 p. e. Baziásról—Temesvárra: 2 óra 25 p. d. u. Temesvárról—Szegedre : 7 ó. 54 p e., és 6 ó. 10 p r. Szegedről—Pestre: 1 ó. éjjel, és 12 óra k. délben. Pestről—Bécsbe : 9 óra reggel, 9 óra 25 p. estve. Uj-Szónyból—Bécsbe : 2 óra 5 p. délután. Győrről—Bécsbe: 3 ó. 37 p. d u. 5 ó. 48 p. reggel. ÁLLÁSI 8. DUNA. Pesten, oct. 18. 4‘ 8" 0"' 0 felül. Pozsony, oct. 14. 1’ 10" 0-on felül apadóban. TISZA. Tokajban, oct. 16. 2' 8" 11 felül apadóban. Naményban, oct. 14. 4' —", 0 alul. BEGA. Temesvárod, oct. 15. 01 6" 0 felül. KULPA. Sziszeken, oct. 10. 3’4" áradóban FERENCZCSAT. Tiszaföldv., oct. 11. —' 000 f. A pesti gabonacsarnokO MM sf. bejegyzett arasod 18.a © mérő Súly. 1 Ezüstp te % 0 Alsó austriai Font. 1fr.|kr|fr.|krft ikr Búza, marosi ■t6—871 _| .. bánsági r 8*i—68——-1—430 ,. tiszai . 15—47 318 336 412 ,. bácskai.85— 815_—4_ „ fehérvári84-86 327 848_20 „ . uj83-85 820 840—— Kétszeres . r 78-79 28 212—— Boss . . . . r17--79 24 28 228 . . . • • • uj77--79 242 8—— Árpa............ Zab............r 65--67 1602 4 2 48--501--—_— 2 6 ................új 43-46 116 124158 1 Kukoricza . . 80--81213 216244 Köles ..... 80-83 28 3122301 Bab............ 87--89 820 330348 tavaszi repere 580 540—— káposzta rep.7 7 6 7301 1858. Szerda, oct. 20. 82Vs 78 64% 49% 41V« 167* 65 91 94 82% 91% 81»/« 80% 96 97 96 95 808 191%. 109«/*, >51 196% 242*/4 116% 335 515 67 7 i 87 86% 84 87 261% 253 04% 101% Buda-Pest, oct. 19.I Minden realitásnak, de különösen a földbir- '■ toknak az ára szemlátomást s megdöbbentőleg kezd sülyedni. Elsorolhatók esetek és adatok hazánkban a legkö-zelebbi időkből, hogy amit 6 év előtt ezüstben ígértek a földért, most váltóban sem akarja senki megadni, s hogy árverésre kitűzött birtokra vevők sem jelentek meg, úgy hogy a jószág oly potom áron fecséreltetett el, miszerint tán sokkal illendőbb lett volna elajándékozni. E tüneményen most mindenki elcsodálkozik, kinek azon rendkívüli áremelkedés emlékezetében van, mely a forradalom, s közteherviselet alkalmazása után pár évvel, a keleti háború idejében országszerte tapasztalható vala. Akkor csakugyan találkoztak theoretikusok, kik a föld hirtelen és szokatlan megdrágulását a megadóztatás közvetett eredményének tulajdonították. Mások azonban élesebben láttak, s természetesnek hitték, hogy ha a gazdasági termények ára nő, két-ségkívül a föld becsebb emelkedik. De az utóbbiak közül ismét sokan azt hitték, hogy a termények, s különösen a gabona magas ára a bekövetkezett uj viszonyok, s rendszerváltozás természetes eredménye, s annál fogva azon édes hiedelemben voltak, hogy ez örökké igy marad, s ennek alapján mindenfelé a legcsigázottabb feltételek alatt sietett minden vállalkozó szellemű ember az országban jószágbérlő lenni, s ezen az uton hirtelen gazdagodni. S ime alig köttetett meg az oroszszal a béke, s alig léptek ismét a világ kereskedelmi viszonyai a korábbi egyensúlyba, a gabonánk ára, s vele a föld képzelt értéke ismét leszállott, és azóta sok embert, ki minden áron földet vett és bérlett, pünkösdi királyságából a dobszó ébresztett fel. E szomorú kiábrándulás óta ismét azon tűnődnek embereink, kik a most már terhes földbirtokba beleuntak, mikép lehetne a földbirtoknak nagyobb értéket és árt biztosítani ? úgy látszik, hogy országszerte azon vélemény kezd megállapodni, miszerint bármily tudomány és szorgalom alapján vitt gazdálkodás mellett is jelenleg nem marad a tulajdonosnak az érdemlett haszon, sőt hogy ha földét a legolcsóbb áron eladja, a tőke kamatja neki, a pénz mostani drágasága mellett, biztos és bővebb jövedelmet adand. Vannak ismét esetek, hogy a birtokos meg van győződve, hogy jószágából a jelen körülmények közt is szűken megélhetne, ha módja volna olcsó tőkéhez jutni, melynek beruházása által földjét jövedelmezőbbé tehetné. De az egyik semmi áron nem képes jószágán túladni, — a másik hasztalan keres olcsó tőkét beruházásokra, mert a pénz a birodalomban részint uzsorás tőzsérek és bankárok, részint nyerészkedő intézetek kezében van; — maga az ország pedig mindeddig, daczára a földbirtok fontosságának és szükségeinek, saját hitelintézethez jutni nem tudott. E vegszorultság közepette terjedt el azon hír, hogy az izraeliták azon fáradoznak, miszerint ők is földbirtoki képességet nyerhessenek, s máris sok megszorult birtokos örvend, hogy az új vevők nagy száma a föld értékét emelni fogja. Természetjog szerint bizonyosan nem lehetne kifogást tenni a zsidók birtokképessége ellen, de tudjuk, hogy az állami életben a természetjog nem lehet mindig irányadó, s az igen nagy csalódás, ha valaki azt hiszi, hogy a zsidó mindaddig, míg a társadalomban emancipálva nincs, vagy míg a kereszténynyel (mint például Francziaországban a polgári házasság által) egy államtestté nem olvadhat, egyéb létezést tűzzön és tűzhessen ki magának mint nyerészkedést. Igen is, mihelyt engedetem lesz rá, földet fog a zsidó is vásárolni; de nem azért, hogy gazda legyen, hanem azért, hogy azzal kereskedést űzzön, kivált most, midőn véletlenül minden körülmények egyesültek arra, hogy hazánkban a földnek semmi ára ne legyen. Kétséget sem szenved, hogy lesznek zsidó notabilitások, kiket uradalmak vásárlására a hasznon és olcsóságon kívül azon édes gondolat is fog ösztönözni, hogy büszke ariszocratákkal mint szomszédok gazdagságban és fényűzésben mérkőzhessenek; sőt lesznek egyesek, kik mint birtokosok helyzetükhöz méltó állást veendnek a társadalomban; de azon kételkedünk, hogy a legszegényebb zsidónak is kedve egyen az ekeszarvát megfogni, s azon szerény orsnak s nehéz testi munkának vetni magát családával együtt firól fira alá, mely a kis földmivest az álamnak legtiszteletreméltóbb biztos alapelemévé teszi. Hogy ezen hitünk és állításunk alapos, tanúsítja azt számos megyék példája, hol eddig a zsidóságnak skerült jobbágy földhöz jutni. Azért mindenütt megarta régi keresetmódját a boltot, rőföt, pálinkát és isereberét, — de a nehéz mezei munkától rtózik, s azért földjeit mindenütt a régi parasztokkal oly modorban dolgozatja, mintha erre a régi Oroszországban vett volna eczkéket. A magyar földbirtokot tulajdonosával együtt nem zsidó pénze, hanem egyedül saját hitele, szorgalma és takarékossága fogja megmenthetni. Gazdasági és kereskedelmi szemle. Pesti hetivásár, 1858. October 19 én. Váltóban : Búza 1. rendű 13 ft 30 kr; 2. r. 12 ft 30 kr; 3. r. 11 ft 30 kr. Kétszeres : nem volt a piaczon. Rozs 1. r. 7 ft 30 kr; 2. rendű 7 ft; 3. rendű 6 ft 30 kr. Árpa 1. rendű 7 ft 30 kr; 2. rendű 7 ft 15 kr; 3. rendű —. Zab 1. rendű 5 ft 30 kr; 2. rendű 5 ft; 3. rendű 4 ft 45 kr. Tengeri, idei, 1. rendű 6 ft 15 kr; 2. rendű 6 ft; 3. rendű; egy pesti mérő. Egy kenyér 2 ft, 1 ft 30 kr, 1 ft. Egy zsák burgonya 3 ft 15 kr, 3 ft, 2 ft 45 kr. Borjú 42 ft, 37 ft 30 kr, 25 ft. Birka 12 ft, 10 ft, 7 ft 30 kr. Tojás 3 kr darabja. Egypár öreg tyúk 2 ft 30 kr, 2 ft 15 kr; egypár nyársra való csibe 2 ft, 1 ft 30 kr, 1 ft; egypár kappan 2 ft 30 kr, 2 ft 15 kr; egy pár récze 3 ft, 2 ft 45, 2 ft 30; egypár lúd 5 ft, 4 ft 30 kr, 4 ft; egypár puska 6 ft, 5 ft, 4 ft; 1 font borjúhús 45, 40, 36 kr; 1 font sertéshús 45,40,36 kr; 1 font nyers szalonna 56 kr; 1 font báj 50 kr; 1 font disznózsír 50 krajczár; 1 font tehénzsír 1 ft 40 kr, 1 ft 30 kr; 1 font vaj 1 ft 40 kr, 1 ft 30 kr, 1 ft 24 kr; egy font reperőolaj 50 kr; lenolaj 50 kr; fris tej 12%, 10, 7*/2 kr; tejföl 50 kr, 45 kr; szilvapálinka 1 ft; törkölypálinka 45 kr; rozspálinka 40 kr; szesz 45 kr; ó bor 30 kr, 25 kr; új bor 20, 15 kr; ser 15 kr; eczet 15, 10, 7% kr; borsó 15 kr; lencse 15 kr; bab 10 kr; köleskása 10 kr; árpakása 10 kr egy ircze. Egy koszorú vereshagyma 50, 30 és 10 kr; egy adag savanyu káposzta 20 kr; egy mázsa széna . 100 kéve szalma 15 ft, 12 ft 30 kr, 10 ft; 24 darab tojás 1 ft. Arad, oct. 16. Az üzlet piaczunkon egész héten által rendkívüli lankadt volt, minthogy a lakosság nagyobb része a szürettel foglalkozik. Tegnapi hetivásárunkon volt megint elég gabona, de aránylag kevés vevő. — A búzát a múlt heti áron, a rozsot 8—8/4 forinton, árpát 7 írton, zabot 6 —6/1 írton, a vásár végén ezen áron alul is lehetett venni. Uj kukoriczának volt 6%—1/a frtig némi kerete, márt. hónapban átadandó 200 köböl vetetett 6 frt 5212 kron. — A szeszben élénkebb volt az üzlet, a gyárak működésüket még nem kezdték el, és ennek következtében a készletet jó áron 29%—30 pkrig fizetik a regálehaszonbérlők. A próbaszerű slivoviczának ára 18 - 19 frtig, a törkölypálinka 14 ft. Uj, hegyi borok a gyenge termés következtében előszeretettel vásároltatnak és 5—5% frtig fizettetnek, a mi szüret alkalmával valóban ritka ár. — Az időjárás folyvást nyárias meleg és felette kellemes. (A. H.) Kolozsvár, oct. 14. Búza 3 frt 52, kétszeres 2 frt 28, rozs 2 frt, árpa 1 frt 24 , zab 1 frt 12, tengeri 2 frt 8 kr, burgonya 48 kr pp. m. Marhahús fontja 5% kr ezüstben. Bécsi pénzcsarnok, octob. 18. Annak folytán, hogy a bécsi bank végleg elhatározta november seje után a régi bankjegyeket 105 %-al váltó- és kölcsön üzletekben is elfogadni, a börzepapírok nem sülyedtek oly mélyen, mint a berlini kamatfelemelés hírére hajlandók voltak. A hitelrészvények megmaradtak 241-en. A lombardi vasútrészvények 1%-al estek, a keletiek V4-al emelkedtek. Ez is mutatja, hogy maga a börze is a keleti pálya magyar urai mellett van, hogy felszólalásuk foganatosnak látszik lenni. A f. é. nov. 1-jén forgalomba jövő ausztriai pénzt illető kormányrendeletek kivonatos öszszeállitása. (Folytatás.) 2. Bélyegjegy-ügyben 1858.jul. 15-ről kelt kiadmány szerint a folyó 1858.jul.8-ról kiadott legfelsőbb cs. rendelet életbeléptetése tekintetéből határoztatik. 1. 1858. nov. 1-től kezdve a még használatban álló bélyegpapirok, s a jelenleg az 1850 febr. 9. aug. 2 és sept. 6-ról kiadott bélyegtörvényben megszabott illetőségek fizetésére behozott bélyegjegy egészen használaton kívül létetvén, azok helyébe új bélyegjegyek lépnek. Az ekkép használatból kitett bélyegpapirok és bélyegjegyek használata 1858. oct. 31-kén túl a törvényes illeték nem fizetéséül fog tekintetni, ennélfogva az ezzel egybekötött törvényes következést vonandja maga után. 2. A használatból kitett bélyegpapirok s bélyegjegyek 1858-ban nov. 1-jétől 1859-ik évi januárius 31-dikig a raktári hivataloknál uj ausztriai birodalmi pénzértékü bélyegjegyekkel fognak kicseréltetni, mely kicserélés közben, ha a kicserélendő bélyeg értéke az osztrák birodalmi új pénzérték átváltoztatása iránt kiadott számító táblázat szerint bélyegjegygyel ki nem egyenlíttethetnék, a bélyegjegygyeli kiegyenlítéshez kellő összeg készpénzzel lesz fölülfizetendő E czélból mindenki, ki a kicserélést kéri, tartozik a kicserélendő bélyegjegyek mellett (különbség nélkül, akár papír, akár jegy legyen az) a raktárnoknak egy névaláírásával, állapota vagy foglalatosságánakés lakhelyének feljegyzésével ellátott kimutatást beadni, melyben az összes érték új birodalmi pénzértékre átváltoztatva, a kívánt új bélyegjegyek minőség és érték szerint följegyezve, végre a készpénzzel kiegyenlítendő érték kitéve legyen, miként a kiadott formularéban foglaltatik. A bélyegjegy árulók conventiós pénzlábra szóló nélkülözhetlen bélyegjegykészletüket azonban már 1858 nov. előtt is uj pénzértékü bélyegjegyekkel kicserélhetik. — 3., 1859. jan. 31-én túl a használaton kivül tett bélyegjegy s papírok se ki nem cseréltetnek, se értük semmi kártérítés nem adatik többé. 4., A hirdetések, naptárak és külföldi lapoktól járó bélyegjegyek nem bocsáttatnak többé áruba, s hanem hol eddig már bélyeghivatalok vannak fölállítva, ott az illető bélyeg közvetlenül a hirdetésre vagy naptár számára szolgáló papírra nyomatik, másutt pedig a tartományi pénzügyi hatóság jelölendi ki a hivatalt, mely az illeték befizetésére a kívántaté bélyegjegye- I két kiszolgáltatja, s mihelyt az illető fél által a bélyegköteles tárgyra szabályszerüleg fölragasztaltak, azonnal fölülbélyegzi. Ugyanezen eljárás követendő azon bélyegköteles külföldi lapokra nézve is, melyek nem a cs. k. postahivatal utján járnak. (Folytatják.) Vegyes közlemények. — Párisban e napokban nagyban kerengtek a szabad kereskedési hírek. A polgári rend nagy ellenszenvvel van iránta — leginkább az angol versenytől tart. Nehány megye gyapot- bársony gyámnoka összeállóit s tanácskozásuk eredménye azon vélemény volt, hogy Manchester tönkre fogná juttatni őket. A felcsigázott védvám, jegyzik meg jelentésükben, csak a csempészetet mozdítja elő, alacsony védvám mellett a versenyt ki nem állják, a legczélszerűbbnek látják a kitiltást. Ebből látni, mennyi akadálylyal kellene küzdeni Francziaországban a szabadelmü kereskedési rendszernek. — Szekszárdon az alapítványi uradalom s a szőlőbirtokosok között a dézsmamegváltásra nézve szerződés köttetett, s így a bordézsma megszüntetett. A szekszárdiak már tiz év óta az évenkimi bordézsmát nem természetben, de pénzben adták ki az illető uradalomnak, melyért évenkint 8000 pírot fizettek, ezen somma vétetett tehát alapul, melynek tőkéje, azaz 160,000 pírt fog részletekben a termesztő közönség által fizettetni. Ezen sommának ’/12-jét azonban az uradalom Szegszárdon alapítandó iskolára visszasjándékozá. Szép példa, örülnénk ha többen követnék. A Balaton vidéken egy szőlőbirtokos 20 akó firmöst (azaz csak csemegebort, mert ürmöt nem adott bele) főzetett, melyet 24 írton adott el, és igy borát 12 frttal értékesítette, holott mások 6 írtért is oda adnák az uj bort. ” A „Kolozsvári Közlöny“ az erdélyi gazdasági egyletről következőt közöl: „Jelen hóban a gazdasági egylet választmánya s több tagjai gróf Mikó Imre e excja elnöklete alatt, kirándulást tettek az egylet itteni szőlős kertjébe, hol 40 faj első hajtás szőlőt kóstolának meg, melyek éghajlatunk alkalmas voltát igazolák; ugyanekkor megkóstoltalak a titkár Nagy Ferencz ur által közelebbről Markburgból János főherczeg ő fenséges pinczéjéből hozott rizling, tramini, ruhlandi és fekete borok. A rizling megromlott, a tramini és ruhlandi pompásnak találtatott; a fekete nem versenyez a magyar fekete borokkal, de a kezelés és faj tökéletessége kitűnik. Pár hét múlva ő excellentiája, kíséretében a titoknoknak, s egypár választmányi tag kirándulást teendnek a szilágysági bortermés megtekintése végett s úgy hallatszik, hogy elfogadásukra Zilahon és Tasnádon bor- és szőllőkiállitások rendeztetnek.“ — A sajtkészités. A mezei gazdasággal igen szoros kapcsolatban áll a sajtkészités. A sajt igen jelentékeny kereskedelmi csikk, Emmenthal éjszaki Svájczban az által lett gazdaggá, s Brie Francziaországban tetemes összegeket vesz be e terményéből a külföldről. A lombardiai sajt kereskedés is magas fokán áll a fejlettségnek. Az ausztriai monarchia más országairól nem lehet ezt mondanunk, s Magyarországról sem — fájdalom ! Pedig hol van több gazdag termékenységü hegyi vidék és síkság, mely épen e czikk előállítására alkalmas volna? A legújabb statistikai kimutatás szerint — írja az „O. Corr.“ — a folyó év első 7 havában az egész birodalomba a sajt behozatal 9,696, a kivitel pedig 16,270 vám mázsa volt, s igy a sajtkivitelre nézve a monarchia 6574 mázsával aktivában van. De igen fontos dolog megjegyeznünk, hogy ez összegből, kirekesztőleg a lombard-velenczei határvonalon 14,500 mázsa vizetett ki. Ugyanazon országokba a sajtbevitel 4,163 m. volt. Míg tehát Lombard-Velencze a sajtkereskedésben 10343 m. activát mutat, a monarchia többi országaira nézve a passiva igen nagynak mutatkozik; — ezek 3700 mázsával többet hoznak be, mint a mennyit kivisznek. (Magyarországra és Erdélyre nézve fájdalom — nincsenek külön adatok közölve, de azt hisszük, legfölebb ott állunk, saját szükségeinket fedezzük). E körülményt nagy tévedés volna csekély figyelemre méltatnunk. Több ily apró czikk együtt véve tekintélyes összegeket képvisel. Igaz, hogy a birodalom némely országa sajtfogyasztását saját terményéből képes fedezni, de arra kell igyekeznünk egész erővel, hogy minél több czikkünk versenyezhessék a külföldön, s az úgy is sokfélére kivitt pénzből más után minél több térjen vissza. Nekünk főleg a mezei gazdaság több ágának művelésével lehet ezt legkönnyebben elérnünk, mert erre minden leginkább kézügyben van, s leginkább elő vagyunk készülve. — Azon hírek, melyek a déli államvasút eladási összege felől keringenek, igen különbözők. Néhány adatot veszünk át a bécsi nPressenből, melyeket hiteleseknek állít. E szerint a „délosztrák-olasz vasúttársaság, a bécs trieszti, verona-botzeni és innsbruekbajor vasutat, a steinbrück-sziszeki vonal előmunkálataival együtt 175 millió frankon vette meg (70 millió ft.). Annak lefizetése a következő kamatnélküli részletekben történik : 25 millió 30 nappal a szerződés hitelesítése után, 25 millió 1859 nov. 1-jén, 15 millió 1860 nov. 1-jén, 15 millió 1861 nov. 1-jén, 15 millió 1862 nov. 1., 15 millió 1863 nov. 1., 15 millió 1864 nov. 1., 25 millió 1865 nov. 1. 25 millió 1866 nov. 1. Ezen összegeken kivül az államnak joga van, azon esetre, ha 1870 után és az egész vasúthálózat bevégzése után, az egész tőke, hozzávéve az activákat és kötelezvényeket, 7 százaléknál többet hajt be, a többletnek feléhez egész 75 millió frankig; azonba szabadságában áll a társulatnak évenkénti 120 millió frank fizetéssel 1871—1874-ig ama fizetést megváltani. Az állam az egész befektetendő tőke részére 5 mill százalék jövedelmet biztosít; ezen garantiára nézve az egész vállalat négy csoportozatra van osztva, úgy hogy a biztosítás minden csoportozatra nézve külön külön érvényes, s az egyik csoportozatnál való jövedelem-fölösleg nem számittatik a másik csoportozat jövedelmének hiányába. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Budapesti Hírlap“ 239 számából, (oet. 19.) Biróilag árvereztetnek: Pesten Kasselik András csődtömegéhez tartozó 449. és 395. sz. a. Lipót külvárosban fekvő 31,322 ft 30 krra becsült telekrészek, ugyanott a Bemekházy-féle kaszárnya árv. oet. 28-án a pesti cs. k. orsz. törvszék által. — Pesten józsefvárosi futó utczában Theodorovits Szilárd-féle 187—46 számú s 10,250 pftra becsült ház árv. nov. 9 és dec 8-án a pesti cs. k. orsz. törvszék által. Felhivások : Pesti ügyvéd Geréb Rudolf hagyatéka elleni követelések nov. 16 ig bejelentendők a pesti cs. k. orsz. törvszéknél. — Tausch Mihály tolnavárosi asztalosmester hagyatéki örökösei felhivatnak igényeiknek egy év alatti bejelentésére a szegszárdi cs. kvár. kik. bíróságnál.