Pesti Napló, 1859. október (10. évfolyam, 2890-2915. szám)

1859-10-18 / 2904. szám

237 -2904. 10-ik évi folyam Szerke­stési Iroda: FSmumnkatárs: . Demány Zsigmond. Lipót-utcsa 6-o­k szám. 1-ső emelet. E lap szellemi rémét illető minden kőesemény a szerkesztőséghez intézendő. Bém­entetlen levelek csak hmert keséktől fogadtatnak el. Hiadó*hivatal: nnr 1-RMn 7 nfk­v Hirdetmények dija; Magánvita 4 Wbog petity; Gucggnitzi pálya 100 ft it. p. . . — — 84.— Duna-gőshajózási társul 1 a 1100 ft. p. p...................—. — 89 50 Osztrák Lloyd 100 it. p. p. . . — — — — VIDMUS, pesten 1859. Kedd, oct. 18. Előfizetési föltételek: Félévre . . . 10 frt 60 kr. a. élt É­vnegyedre . 5 frt 26 kr. a. ért.­­ PASTEN, halbes horrfvs Félévre . . . 10 frt 60 kr.­a. ért Évnegyedre . . 5 frt 26 kr­. a. ért 9. Ferenc zseh-terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. B­ECSIB­ÖRZE. Oct.17.(Oct.15. TilDIKENSTSK nnciis. Pantifil Váradra, Detreczenbe: 4 ór. 15 p. d. n 5 órak. ragg. Suhtkrél Aradra: 10 ó. 15 p. r. 9 ó. 43 p. e. n , N.-Viradra 4 ó. 20 p. d. u. 4 ó. 4 p-r. Püspök-Ladányról N.-Váradra: 1 ó. 40 p. d. a. 1 ó. 44 p. és. Szolnokról Debracz, Miskolcs: 9 ó.58 p. r. 9 ó. 5 p. estre. Fr strét Arad, Temesvár: 4 ó. 15 p. d. n. 5 ó. r. Szegedről Temesvárra : 11 ó- 34 p. éj. 2 ó. éj. Püspökladányról Szolnok-Arad : 1 ó. 85 p. d.n. 116.86 p. éj. Miskolciról Pestre: 7 ó. 5 p. r. 7 ó. est. Debreczentől Pestre: 12 ó- 7 p. d., 9 ó. 10 p. e. I­I.-Váradról Przsp.-Ladányis : 10 ó. r. 1. ó. «A Aradról Pestre: 10 ó. 40 p. est. 8 ó. 5 p. eat. Szolnokról Pestre: 4 ó. 4 p. r., 4 ó. 20 p. d. a. Temesvárról Szegedre: 7 ó. 54 p. e. 6 ó. 10 psr. Szegedről Pestre: 1 ó. és. 12 ó. dél­ezetről Bécsbe: 9 óra r. 9 ó. 25 p. est. Lj­ózingről Bécsbe: 2 óra 5 p. délután. Béresből Pestre: 6 ó. 30 p. r. 7 órak. est­e „ Győr-Uj-Szőnyre: 8 ó. r. 4 ó. 40 p. és München árkereti szám osztrák értékben veendő. Az előbbi napi rovat a délutáni utolsó, az utóbbi napi távirati közlés a közép árfolyamot mutatja. Nesnstil bark (ex div.) darabenk. 1­902 — —. — Hitelintézet 200 frt austr. ért. 206. 90 -----­Alaó-austriai cső. bank 500 frt p. j 545 AHinandóMáff. 10ct.17.10ct.15­57,­03 osztrák ért. 100 frttól . . — —- ( 68.4­­5 %-03 nemz. kölcsön 100 frttól 77.95. —. — 6*/a-op 1851-ki B. sorosat 100 frt —. —­­ 94.— 5%-on mataUiques 130 frt. . . 72.30 —.— 4%%-os „ „ 100 frt-------54.2­­4% M , , 100 frt —. — 67.50 •Von „ „ 100 frt - 43 -2'/,%-Dfi , „ 100 frt — • — 86.— 1*4­03 „ , 100 frt —4 21 1884-diki sorsolással 100 frt —■ — 330. — 1889-diki...........................100 frt —. - 118 -1864-diki...........................100 frt —. — 109.5C CLme-rentpapirok 42 lka auztr. — — 15.5C FölfitebementMltMiialL 5‘/1-60 als. auest. 100 frt . . . —■ — 72 50 5’4-­as nagy stroresági 100 frtt —72 2 5 BV,-cz bánsági, horvát és szláv. 100 frt......................—.— 71.— 5'/,-ez gallicziai 100 frt . . . —­— 71.50 fi % -os bukovinai 100 frt . . . —. 69 — 5%-os erdély i 100 frt . . . —*— 69.50 5V%-es más bírod, ország. 100 frt —. — 85.— 5*­0 -os sorsolási záradékkal 100 frt 1867-re ........------—. — szénsvénysb. Elsin­ki vaspálya 1000 fr­t. . . — 1832— Állómvaep­álya 200 frt p. (500 frank)...........................—. - 262 50 Nyugg­ati pálya 200 frt p. (170 frt ,8­5% -os befizetés) . . . . —. — 170.— Délérták egy bek. német 200 frt p. —. ■—■ 135. — Tisfczi 200 ft pr. (160 frt befiz.) - - 106. - Lombard közp. elasz 200 ft osztr. becs. 80 ft (407, befizetés.) . —. - 120. -Gallizziai (Károly-l­ajos) 200 ft. p. (807, befizetés) . . . —. — 61 50 Pozsony n.­s­z­o­m­b­a­t­i X-er kibocsátott 200 ft pp. . . . ——28 — Polkod­y-n. szombati 11-szer kib­ocsátott 200 ft pp. . . . —• — 44 — Rustehrádi 500 ft pp....................—• ~ —. — Aussig-tepliezi 200 H pp. . . . —. — —. — Brünn-rossitzi 200 ft pp. . . . —. — —. — „ „ elsőbbséggel 200 ft. —■ — —. — Dun­a-g­őzhajózási társu­lat 500 ft pp............................—. — 441.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 600 ft. pp.................................—. — 530. -Budapesti Jáncshid&COftp. —. — 290 — Zál­f­lemn lesz. A a. bank. fi év. 57,-os pp. 100 ft. —. — 98 75 .. . 10 év. 57.-os PP-100 ft. S4 -„ „ „ sorsolh. 57, pp. 100 ft. - - 87 60 „ „ „ 12 hó 57, a. ért. 100 ft. —. -ilfO. - I .. sor«. 57. ft ért 100 ft.------1 83 75 Octl7.jOct.15.A galiieziai föld. hitulintézete 4­7,-os 100 ft. p. p.....................— - — — Elsőbbségi kötvények. Nyugoti pálya 57,-os 100 ft. p. p. —. — 89. — állomvasp. 500 frank.darab. —. — 126. — Északi vasp. 100 p. p..............—­. — 90. — Lombard- velenczei 500 frank. ~. —— 120. — Borgjegyek. a hitelintézeti darabja 100 forint pzzk­. ért. ...... —. 95.75­0 lunagőzhajóz. társ. da­rabja íoe ft. p. p. . . . . —. — 102 — triesti államkölcsön db 100 ft pp. —. — 121. — Eszterházy 40 ft. p. p. . . . —. — 79. — Jáim 40 ft. p. p.......................—. — 39. 50 ?álffy 40 ft. p. p......................—. - 85 50 Jlary 40 ft. p. p................................. — 36.— 3t. Genois 40 frt p. p. . . —. — 86 — rVmdischgrätz 20 frt p. p. . . —. — 24 25 Waldatcin 20 frt p. p...................,— —.— veglevich 10 frt p. p. . . , —. — 14. 25 Válték (devisek). a) három hónapra. kmsterd. 10C holland frt 27, • • —. — —. — kugsburg 100 h. t délnémet érték­ben 4 V,*/» .... 10315 -| Oct.17. | Oct.15 Berlin 100 tallérért 4*/, • . . _ Boroszló 100 tallérért 4% . . —. — —— Frankfurt (Kain. m.) lót) frt dél­német ért. 81/,%........................ — 103 75 Genua 100 frank . . . 4'/,•/» —. — — — Hamburg 100 márk-bankóért 2*/, —. — 91. 50 Lipcse 100 tallérért 6% . . . —. —. _ Livorno 100 toscanai Uráért 5% —— _ London 10 font sterlingért 2 'L*L 120,25 _._ Lyon 100 frankért 3*/t -. . . -----------. — Milano 100 írtért aust. ért. 5*/c —.— , Marseille 100 frankért 3*/t . . —. — —._ Pária 100 frankért 8% . . . . — 48,05 Prága 100 frt aust. ért 6*/* . . —. — _ Triest 100 frtért a oszt. érték 6*/# —. — —. — Velencae 100 frt avazt érték 5*/­ —. — —. — A n. bank váltó­­számitolása 5*/* A nemzeti banknak az állampapí­rokra való flfflsg. kamatja 5% h) Lázután 81 nap. Bukarest 100 oláh piaazter . . —.­­ ,_____ Stambal 100 török piaazter . . —, _ — Arany pénznemek. Császári arany............................5.73 —.— Beesés arany............................—. — 5. 74 Korona........................... . . —. — 16. 65 Ezüst...........................................—.­­ 20 V, Napoleons d’or............................—. — 9.68 Orosz imperiale......................—„«— 9.92 A korona a cs. k. pénztáraknál ausztriai értékben . . . . —. — 13. F. A magyar borkereskedés Konstantinápolyban. Konstantinápoly, oct. 5-kén 1859. Körülbelül egy éve, hogy Imánk egy kitűnő egyéne csupán azon czélból utazott e fővárosba, hogy össze­köttetések szerzése által mozdítsa elő a magyar bor­kereskedés kiterjesztését. A becsületességre és vagyoni állapotra dicséretes tekintettel ez ü­gy bizto­sául Vél­i­cs gyógyszertárnok úr szemeltetett ki. Habár személyileg legkisebb kifogásunk sem lehet ellene . Vé­rcs úrnak nemcsak hogy másnemű üzlete sokkal kiterjedettebb, semhogy e­éggé a borkereske­dési bizományoknak élhessen, senkinek és sehol sem juthat esszé­be gyógyszertárban keresni a bort. Ezen okból mind e mai napig sem nyerhetett len­dületet a magyar borok kelete. Az ezen borokkal való üzlet még mindig a chemiai bor­mesterkö­dök kezében van, kik ezenkívül oly árakat szabnak, mi.­őket itt a franczia borokért sem követelnek, habár a középmi­­nőségű magyar bornak sokkal olcsóbbnak kell lennie, mint a rosz bordeauxinak, s a közönséges kerti bornak olcsóbbnak, mint az archipelagusi vagy brussainak. S valóban egy itteni borkereskedő, az asztali könnyű magyar bort oly áron adja, mint a szigeti bort, s jó vására van, és még jobb volna, ha tehetsége megen­gedné, hogy mindig egyenlő faj a borokat hozathas­son, s bora nem volna mindig mesterkélt, mi miatt az itteni meleg égalj alatt elveszti minden tarthatóságát. Hogy olvasóinknak fogalmat adjunk a magyar bo­rok itteni éráról, csak annyit mondunk, hogy egy kö­zönséges palacak jó somlyaiért 30 pianztert, azaz két pengő forintnál többet kell fizetnünk. Meg vagyunk győződve, hogy a magyar bor becsü­lést vív ki,­­ ha az árak és más föltételek elfogadha­tók volnának, véghetetlen keretek volna, de módját kellene találni, hogy ismertté legyen. Emlí­tettük, hogy senki sem megy borért a gyógyszertárba, — de igen is menne egy vendéglőbe. Mivel pedig, fájdalom, itt nincs hazai vendéglő­sünk, ki eddig élő némi vagyont szerzett volna, s ki a rábízandó nagyobb hőmennyiségekért elegendő ke­zességgel kínálkoznék, nincs más mód, mint hogy a magyar borkereskedő-társaság*) egy, borkereskedés­sel összekötött valódi magyar vendéglőt állítna föl, mire saját megbízható embereit alkalmazhatná, köz­beesősésben részesülő itt mulató hazafiakat nevez­hetne ki ellenőrökül. Maga a konyha is sajátságos voltánál fogva sok kiváncsit csábítana be, s alkalmat adna a magyar borok általános megismertetésére, míg az illendő árak nemcsak nagy keretet, hanem nagy nyereséget is biztosítnának. Meglehet, sértené egy magyar társaság büszkesé­gét, hogy ily eszközhöz nyúljon, de azt hiszszük, a ha­­zafiság mindig nagyobb volt hazánkfiaiban, mint bár­mely más érzelem. Azt hiszszük továbbá, hogy az üz­let megalapítására mérsékelt pénzerő is elég volna. Részünkről minden kívánható fölvilágosításra és ha kell, tettleges segítségre készek vagyunk. A föl­­világosítások iránti kérdések a „Pesti Napló“ szer­kesztőségéhez intézendők. F.**)­­­lötti tanácskozás végett saját bizottmány alakíttatott, s­­ jóllehet a kérdéses intézkedést, a mezei gazdaság­­ irányában napról napra érezhetőbb szükségeink és financziális dsjaink rendezésére közgazdasági szem­pontból se veheti ugyan kielégítőnek, mivel ezek nem csupán az egyenes adóztatás, hanem az egyetemes adóztatási s közigazgatósági rendszer kifolyásai gya­nánt tekintendők , mindazáltal a jelen nyomasztó kö­rülmények között, és tekintve, hogy maguk az egyenes adóztatás részletes elvei, ezek alkalmazása, az adó kivetése és behajtása módja, gazdasági iparunkra és jólétünk fejlődésére mily terpesztőleg hatnak: a M. Gazd. Egyesület mellőzhetlen és legszentebb felada­tának ismerje, a m. kormány előtt ebbeli meggyőző­dését, a fennálló adóztatási rendszer hiányait, és ez érdemben az ország állapotát híven ábrázoló emlék­iratban leplezetlenül kifejteni, mely emlékirat által ez indítványozó egyszersmind a bizottmány magyar tagjai eljárásának sikerét is előmozdíthatni véli. Az igazg. választmány ezen indítvány fontosságá­hoz képest az emlékirat részletes kidolgozására a közgazdasági szakosztályt kéri fel. Gyümölcs- termény- és virágkiállítás Maros- Vásárhelyen. Maros-Vásárhely, oct. 14. A f. é. sept. 1-jén itt rendezett állatmutatás oly sikeres eredményt muta­tott föl, a város és környék­e oly élénk részvétet és érde­keltséget tanúsított az erdélyi gazdasági egyesület ezen üdvös intézkedése iránt, és városunk derék tanácsa oly lelkes készséggel és hazafias buzgósággal fogadá azt, mi­szerint a hazai gazdaság minden ága fölvirágoztatásában ernyedetlen fáradozó gróf Bethlen Farkas , a kiállí­tásra szép számban besietett környékbeli főnemesség, birtokos osztály és a helyi lelkes polgárság előtt egy f. u. October hó elején ugyanitt rendezendő „gyümölcs-, ter­mény- és virágkiállítás“ eszméjét megpendité. A talpra­esett indítvány köztetszést aratván , az érd. gazd. egye­sület is a tárlat létesítése körül teendők végzésével meg­bízott választmányi elnök, gróf Lázár Mór azon óhaj­tását , hogy a szőlőmivelés és nemesítés érdekében ez idén a Kü­küllő mellékére kiküldendő borászati bizott­ság a tárlat megnézése és megbirálása végett városunkat is útjába ejtse,­­ a legnagyobb készséggel teljesíté. Ki kell hogy emeljük mindenekfölött, hogy a­mióta Vásárhely fönnáll, ez az első ilynemű kiállítás, mely fa­lai közt látható, és ki kell hogy emeljük azon körülményt is, hogy az eszme megpendítése és annak megtestesítése közt csak igen kevés idő maradt fönn, annál nagyobb mértékben lepett meg mindenkit a nemzeti lobogókkal és nemzeti színekkel, a nagy Széchenyi István olajba fes­tett életnagyságú arczképével és a magyar történet fény­pontjait ábrázoló más képekkel gyönyörűen fölépitett (és a szép czélra haszonbérlő R­o­s­e­n­b­au­m Adolf ur által ingyen átengedett) Apolló teremben közszemlélésre kiállított gyümölcs és terménykincsek nagyszerű és ki­tűnő volta. A helyi lakosság nevében Dobolyi Sándor ur foga­dá a választmányi elnököt, gróf Lázár Mór urat, ki a városról és vidékről egybe özönlött sokaság „éljen“-ei közt egyszerűen szép és velős beszéddel a gazdasági egye­sület megjelent bizottságát üdvözlő és a tárlat megvizsgá­lására meghivó; miután a bizottság a meghívásnak testüle­tileg eleget tett, annak elnöke Tisza László a bizottmány örömét, megelégedését és meglepetését a bár rögtönzött, mindamellett a szigorúbb igényeknek is megfelelő tárlat fényes eredménye fölött azon óhajtással fejezé ki: vajha szép hazánk minél több magyar városa követné Maros- Vásárhely példáját; a bizottmány erre az illető bíráló szakosztályokká alakult; délben gróf Lázár Mór és gróf Bethlen Farkas fényes lakomájával egybekötött borvizs­gálat alkalmából a mondott két hazafi, továbbá id. gróf Teleki Domokos, gr. Lázár József, gr. Kornis Ferencz, városunk polgármestere Petri Ádám, tanár Nagy Ferencz, Tisza László, báró Kemény Gábor, Nagy József és má­sok hazafias pohárköszöntései folytonos derültségben és lelkesedésben zárták a szép vendégkoszorút. A méltányosságnak hódolunk csak, ha megírjuk, hogy a tárlat létrejötte nagyrészben helyi polgárok Reich Károly és Dobolyi Sándor urak pél­dátlan tevékeny­ségének és munkásságának köszönhető. Tegnap d. u. gróf Lázár Mór a szakosztályok jegyző­könyvei és a dicsérő oklevéllel vagy megemlítéssel ki­tüntetendő kiállítók nevei ünnepélyes fölolvasása után szép alkalmi beszéddel az idei tárlatot bezártnak nyil­­vánító. A pomologia, mezei és kerti gazdaság terén való szép számú koryphaeusaink jelenleg nem nyerhettek pénzbeli jutalmat vagy éremmel való kitüntetést, miután a kiállí­tás rögtönzött lévén, nem volt idő és alkalom, a kellő pénzalapról gondoskodni, ámde meg vagyunk győződve, hogy a jövő évbeli tárlatkor ezen alap is meg lesz, jól­lehet minden hókeblű kiállító elégséges jutalmat azon önérzetében lel, hogy erejéhez képest a nemzeti ünne­péllyé vált tárlat czélját elősegítette. V.7. Hivatalos közlés a szolnokmegyei lovas és gazdasági egylet Török-Szent-Miklóson tartott 3 dik évi kiállításáról. (Folytatás.) II. Sept. 30-án az ekék s egyéb gépek próbája tarta­tott meg, következő eredménynyel: Ezüst­érmet nyertek: Pichler József, ekéjéért és főleg taligájáért, Hornsby, ekéjéért, Rock István, nagy azecskavágójáért és lóerejű­ cséplőgépéért. Bronz­érmet nyertek: Rock István ekéjéért, Lá­­basy, török­ sz­miklósi kovács ekéjéért, Vidacs L­tván, nagy ekéjéért, Ungar Gyula, rostájáért, Hoffmann J. B., vizipuskáiért, Ungar Gyula az általánosan kiállított gépek mennyiségéért. Dicsérő oklevéllel tiszteltettek: Garrett,szecs­­kavágójáért, Rock István, szecskavágójáért, Gubicz And­rás, túró ekéjéért, Jakab Sándor, ekéjéért, Yull György, fagerendelyű ekéjéért, Vidacs István, kisebb ekéjéért, Temlin Károly, rostájáért, Röck István, rostájáért Far­kas István, répavágójáért. A gépek fölött tett észrevételek és azokon tapasztalt hiányok a jegyzőkönyvben bővebben ki vannak fejtve. III. Oct. 1 ső napján a versenyszánlás tartatott meg igen szép eredménynyel, úgy hogy egy év alatt az oktató szántások közbejöttével nagy haladás mutatkozott. 16 szántó béres állott ki, az egyenes barázdálást majdnem minden szántó hiba nélkül megtette, forgók el­vétve voltak láthatók ; különösen feltűnt a tavalyival el­lenkezőleg az öklökkel való szép és szelíd bánás. 1) Faragó István, gróf Szapáry Gyula taskonyi bérese nyerte a fődijat, 40 frtot. 2) Kovács Ferencz, Koppély Károly kengyeli bérese 20 fr­tot. 3) Gulyás György, szintén Koppély Károly bérese 10 frtot. Törőcsik Ignácz, Koppély Károly, Balázs Ferencz, Szodoray Elek , Tukerts Albert, Koppély Károly, Süve­ges Bálint, Rédly Jenő, Fábián András, Wodiáner test­vérek ; és Takács János, gróf Szapáry Gyula béresei egyenkint 5 frttal jutalmaztattak. Taskony és Kengyel voltak leginkább képviselve. IV. October 1-jő napján délután egyéb szakosztályok is bevégezték működésüket. A lovakat bíráló választmány jelentése után 31 db ló volt kiállítva, s mind számra mind minőségre nézve után­­na áll a tavalyinak. A 40 frtos fődijra érdemes ló nem találtatott. Ezüst éremre méltattak: gróf Szapáry testvérek három éves pej ménje, Benkő Albert 2 éves sárga ménje, Fazekas Károly pej anya kanczája, Grensperger Ferencz pej kanczája. Bronzérmet nyertek: gróf Szápáry testvérek 1 éves pej kanczája, gróf Szápáry testvérek pej anya kan­czája, Vodjáner testvérek 3 éves kancza csikója. Dicső oklevélre érdemesnek találtatott: gróf Szapáry testvérek 2 éves pej kanczája. Egy letikisebb dijat 10 forintot kaptak egyen­kint: Vodríner testvérek 3 éves sötét pej kanczája, Szél Sándor 2 éves sárga kancza csikója, Farkas Sándor egy éves kancza csikója. Legjobban volt képviselve Török-Sz.-Miklós és közel vidéke. V. A szarvasmarhákat bíráló választmány jelentése szerint az idei kiállításnál a haladás észrevehető a tava­lyihoz képest, de a távolabbi vidékek itt is gyéren voltak képviselve. 46 darab szarvasmarha volt kiállítva, melyek közül következők találtattak jutalomra érdemeseknek . A 40 frtos fődíjat Jurenák Miklós Huszár bi­kája nyerte el. A 10 frtos dijak következőleg osztattak ki : Fridrik Antal Pirók tehene, Tassy Károly P­á­r­­­á­s­­ tehene, mind­kettő fiával volt kiállítva; Jurenák Miklós I Kulcsár bikája, Nagy József Bibicz nevű üszője,­­ Fridrik Antal Fakó üszője, Fazekas Károly szopós üsző borjúja, egyenkint 10 frtot. Ezüst érmet kaptak : Fridrik Antal és Fazekas Károly fiai tehenei, Tassy Károly, gróf Szápáry Gyula, gr. Szápáry Iván 3 és 2 éves üszőjei, Tassy Károly egy éves üszője, Kállay Rudolf szopós bikaborja. Bronzéremre érdemesíttet­tek: gróf Szápáry Gyula borjas tehene, Fazekas Károly borjas tehene, Mészáros Lajos szopós bikaborja, Nagy Sándor szopós bikaborja. Dicsérő oklevélre találtattak méltóknak : gróf Szápáry Gyula C a e s á­r nevű 8 éves bikája, Fazekas Kár­oly, gróf Szápáry Gyula, Tassy Károly és Szodoray Elek tehenei. (Vége köv.) A Magyar Gazdasági Egyesület f. évi october 1-jén tartott igazgató választmányi gyű­lésének tárgyaiból e pontot emeljük ki: Gróf Zichy Ferdinánd választm. tag indítványba hozta, hogy, miután a M. Gazd. Egyesület, mint a gazdasági érdekek előmozdítására és felvilágosítására hivatott testület, már több ízben, nevezetesen a föld­hitelintézet, mezei rendőrség, dohánytermelés stb. ügyében a m. kormány figyelmét felhívni kötelessé­gének tartotta, úgy most is, midőn Ő Felsége által közvetlenül az egyenes adók és adózási viszonyok !ö­*) Utc.y látszik, hazánkfiának csak egy magyar borke­reskedő társaságról van tudomása, — de nem árt, ha mindenik magára érti is. S­z­e r­k. **) Ezen sorokat egy mind jellemére és belátására nézve hitelt és becsülést érdemlő, mind különben is helyze­ténél fogva tettleges elősegítést nyújtani képes egyén­től veszszük, s részünkről a közbenjárást ez ügyben örömmel vállaljuk el. Szer­k. Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi ár­jegyzéke: uj bánsági búza (44—86 font) 3 frt 80 kr— 4 ft 20 kr; tiszai ó(83 —86) 3 frt 70 kr — 4 fd 10kr; tiszai uj (83 -81­) 3 ft 85 kr 4 ft 30 kr.Bocskai ó (83-84) 3 ft 70 kr — 3 ft 80 kr; uj (83—81) 3 ft 75 kr — 3 frt 75 kr. Fehérhegyei ó (83—84) 3 frt 75 kr — 4 ft 10 kr; fehérm. uj (83-85) 3 frt 90 kr—4 frt 70 kr; uj kétszeres (77—79) 2 f­t 30 -- 2 frt 40 kr ; 6 rozs (77 -79) 2 frt 30 kr — 2 frt 40 kr; uj (77 - 79) - frt -• — frt — kr ; uj árpa (70 —72) 2 ft 10 kr —2 frt 15 kr ; uj zab (46 49) 1 frt 36 kr. — 1 forint 38 kr; tengeri 2 forint 30 kr — 2 frt 65 kr; köles 2 frt 10 kr — 2 frt 20 kr. Bab 3 ft 20 kr 3 ft 50 kr. Képező 4 ft 90 kr — 5 frt — kr. M­i­n­d bécsi mérőnkint­es osztrák becsben. Pénzügyi szemle. (Bécsi pénzcsarnok.) Oct. 15. Oct. 16. Emelked. Csökken. Nemzeti köles. 77.80 77-95 — fi 15 kr — ft — kr 5%-os metall. 72.10 72 30 — „ 20 „ — „ — „ Bankrészvény. 889.— 992.-- 3 „ — „ — „ — „ Hitelintézetiek 206 80 206.90 — „ 10 a — „ — „ Angsb. váltó 103 80 103.15 — „ — „ — „65„ London, váltó 120.75 120 25 — „ — „ — „ 50 „ Arany 5.74 5.73 —„ — „ — „ 1„ Páris, oct. 15. A 3 petes rente 69.75en állt kez­detben, s a zárlatkor 69 80-ra emelkedett (emelked. 14-éről 30 cent.); 4% petes rente 95.25 (nem válto­zott); credit mobilier 805 (emelk. 15 frank); osztr. ál­­lamvasp. 550 (emelk. 3 frank) ; lombardiai vasút 553 (emelk. 2 frank.) nanaviski­ja. Pentán, ont. 17. 4' 6" 7"' 0 fölül. Hivatalos hirdetések kivonata. A „Bp. Hírlap“ 245. számú hív. Értesítőjéből. (Oct. 14.) Biróilag árvereztetnek: N.-Szölősön Újhe­lyi Benedeknétől lefoglalt 24. számú 920 frtra becsült ház és belső telek árv. oct. 31 és nov. 30 án a n.-szöl­­lösi szolgabiróság által. — Nagy-Kölcson Imre Bálinttól lefoglalt s 1197 frtra becsült ház és szántóföld árv. nov. és dec. 3 án a szatmári cs. kir. vár. kik. bíróság által.— Kalocsán Turgonyi Lajos csődtömegéhez tartozó Úszód községbeli szántóföldek árverezi, november 26 és dec. 17-én a kalocsai sz.biróság által. — Sillen Ti­lik József hagyatékához tartozó 1365 ftra becsült 71. számú ház és rét. árv. oct. és nov. 23-án a sz.-lőrinczi sz.biróság által. — Miskolczon Aszalai Lászó és Józseftől lefoglalt borsodmegyei mihályi községbeli nemesi fekvőbirtokok, árv. nov 21 és dec 22-kén a miskolczi megyei törv.szék által. — B. Udvariban Varga József és Szilvási Istvántól lefoglalt két ház és két szőlő, becsülve 1400 ftra, árv. nov. 11 és dec. 15-én a tapolczai sz.biróság által. A „Budapesti Hírlap“ 246. sz. hív. Értesítőjéből. (Oct. 15.)­­ Biróilag árvereztetnek: Testen lipótvárosi­­ hold utczában Czrenner Jánostól lefoglalt 91—4. számú I 35,632 ftra becsült ház fele része, árv. oct. 28-án a pesti­­ érsz. törv.szék által.

Next