Pesti Napló, 1859. november (10. évfolyam, 2916-2940. szám)
1859-11-23 / 2934. szám
két oly diplomatiai jegyzék foglalatját közli, melyeket szerinte a római udvar és a bécsi kabinet intéztek a franczia kormányhoz néhány nappal előbb, mint a középolaszországi nemzetgyűlések egybegyűltek volna, hogy a középolaszországi régensséggel Garignan herczeget megkínálják. Ezen két sürgönynek, melyek a „Patrie“ szerint az osztrák és a pápai kormány közötti nézetek ugyanazonosságáról tesznek tanúságot, az a czélja : Napóleon császárt rábírni, hogy Viktor Emánuelt a régensség iránti tervről lebeszélje. A „Patrie“ a „Courrier du Dimanche“ ra hárítja a felelősséget a tudósítás valóságáért, azt azonban kötelességének tartja megjegyezni, hogy Franciaország politikája, ezen, valamint minden más esetben egyedül csak magától kért tanácsot. Akármint legyen a dolog, ez ma már a dolgok mostani állásának csupán múltjára tartozik. Ami a jelent , még inkább a dolgok továbbfejlődését illeti, még itt legfeljebb csak félhomály van. Garibaldi leköszönését egy genuai sürgöny valamint némely párisi tudósításokhoz. 1- ről megerősítik. Az „Indépendance“ szrint Victor Emánuel király Júrinba hivatván őt, tanácsolta volna neki, távozzék el egy időre Közép-Olaszországból, hogy ottlétét a nemzeti függetlenség ellenei ki ne zsákmányolják. Garibaldi állítólag engedett uralkodója tanácsainak s Genua közelében valamelyik falura vonult. Ami Buoncompagni régensségét illeti, úgy látszik, hogy ez iránt cov. 19 ig még mindig folytak az alkudozások Páris és Turin közt. A szerb kormány mindenképen szabadkozik, hogy ő Buoncompagni kijelölése által az annexiót akarta volna létesitni s úgy tünteti azt fel, mint a melylyel csupán a fejetlenségnek akarta útját állani. Tarinban egyébiránt a Buoncompagni-féle utazás elhalasztását csupán onnan magyarázzák, hogy a Garignan herczeg által tett helyettesítést a középolasz államoknak még előbb ratificálniok kell. E ratificatio a modenai, pármai és bolognai nemzetgyűlölések részéről a „Nord“ szerint a legnagyobb készséggel megadatott, ellenben Toscana részéről, mint egy gennai sürgöny nov. 18-ról jelenti, a dictator Ricasoli egy küldöttséget indított Turinba,hogy a tudva levő helyettesítés ellen tiltakozzék. Ezen küldöttséget, mint egy másik sürgöny jelenti, nem a király, hanem Garignan herczeg volt elfogadandó novembe 19 dikén. Másfelől Turinban oly hírek is szárnyaltak, melyek Carignan herczeg és Buoncompagni hiányában Fanti tábornokot vagy Farinit jelölgették ki régenssül. Ez esetben a kinevezést közvetlenül a pármai, modenai, bolognai és florenczi nemzetgyűlések tennék, ha szabad úgy szólni a magok szokáséra, anélkül, hogy Szardinia beleegyezésével törődnének. — „Angolország helyzete a pápát s forradalmi alattvalóit illetőleg — mond a „Times“ — nagyon egyszerű a kevés szóban kifejezhető. E forradalom nyilvános következménye azon háborúnak, melyet a franczia császár és ellenfele jónak láttak megkezdeni Angolország tanácsa és ellenzései daczára. Növelte ezt az a bizonytalanság is, mely a villafrancai egyezmény után a politikában fölmerült, azon egyezmény után, amelylyel Angolországnak semmi köze, növelte a zürichi határozatok késedelmezése, melyekre nézve Angolországnak semmi ellenőrsége nem volt. E körülmények alkalmat szolgáltattak a legállók lakóinak arra, hogy a megunt kormányt lerázzák nyakukról, s olyannal cseréljék föl, melyet szeretnek. Angolország e mozgalmakban nem vett semmi részt; részrehajlatlan nézőként állt mindeddig azon események előtt, melyeknek nem helyeselte kezdetét, nem pártolja eredményeit. Angolországnak semmi köze a pápa lelki hatalmával; világi hatalmát olyannak nézi, mint a többi európai uralkodókét. Angolország önuralkodói hatalmának eredetére nézve Bem igényel ennél többet, következőleg semmi hajlama másokra nézve olyasmit elismerni, mit önmagának Bem követel. Mindaz, mit Angolország ez ügyben eddig elő tett — arra szorítkozik, hogy oly congressusban részt nem vesz, mely erőhatalommal kívánná visszahelyezni az elűzött fejedelmeket, — és hogy a római népre nézve is érvényesnek tartja azon jogot, melyet Toscana, Parma, Modena és Francziaországra nézve elismert, mikép kormányát önmaga választhassa. Ez Angolországnak helyzete a pápa és a legállók lakói irányában; — a legegyszerűbb, észszerű,következetes.“ 1 Bern, novemb. 16. A zürichi conferentia tagjainak tiszteletére rendezett ünnepélyes lakoma tegnap a szövetségi városban, az ízletesen feldíszített rendi tanácskozó teremben rendkívül fényesen ment végbe. A lakoma délutáni 6 órától esti 10 óráig tartott. Áldomás csak kettő volt, az egyiket a szövetségi elnök Stumpfll, a viszonzási áldomást pedig Bourqueney úr mondotta el. A szöntségi elnök áldomása röviden következő értelmű volt: „Midőn ezen év folyama alatt a háború a svájczi határokig terjedt, a hadakozó hatalmasságok a svájczi semlegesség iránt teljes tiszteletet tanúsítottak, de Svájcz sem hiszi, hogy nemzetközi kötelességeit elmulasztotta és azokat szorosan nem teljesítette volna. Ez a hatalmasságok által elismertetett. Vajha a fölhatalmazottak, kik a villafrancai előzmények további kivitelére a zürichi conferentiában tanácskoztak, Svájczot más tekintetben is másként ismerték legyen meg, mint azt gyakran külföldön előtüntetik. Ha a felhatalmazott urak ezen meggyőződéssel távoznak a svájczi területről, nagy elégtétel leend ez az egész szövetségre nézve. Egy másik örvendetes elégtétel azonban ránézve az is, hogy az olasz háború a Zürichben kötött béke által végződött. Ezen örvendetes hangulatot szavakba öntve poharat emel (a szövetségi elnök) a zürichi conferentiában részt vett hatalmasságok, és mindazon uralkodók jóllétére, kik Svájcz iránt barátságos indulattal viseltetnek.“ Bourqueney viszonzási áldomása, mely meglehetős hosszú volt, köszönetet foglalt magában azon barátságos fogadtatásért, melyben a conferentia tagjai, úgy a svájczi nép, mint szintén ennek hatóságai részéről osztoztak, egyúttal reményt fejezve ki a hoszszú békéhez, poharát, záradékul, a szövetségért és a szövetségi tanácsért emelte. A lakoma alatt egy jól rendezett zenekar alkalmi darabokkal kedveskedett, melyek közt leginkább tetszett egy, minden nemzet hymnuszából összeállított egyveleg (poutpourri). A „Pesti Napló” magán távsürgönye. Zürich, nov. 22. A megerősített békeszerződés kicserélése tegnap megtörtént. Felelős szerkesztő- KIRÁLYI PIOT NYILT TÉR. Múltkor, midőn a Kwizda Ferencz ur által nemrégiben készített „tápláló takarmányról lovak és barmok számára“ szóltunk, annak korneuburgi marhaporáról, mely utóbbinál különösen a gyógyhatás lép előtérbe, is megemlékezünk.— E czikk, mely már évek óta az ausztriai birodalom minden tartományaiban élénken alkalmaztatik, magának a külföldön is általános elismerést szerez; e czikk kivitele nevezetesen a vámegyleti államokba és a Dunafejedelemségekbe, jelenleg oly fokozatos emelkedésben van, hogy a korneuburgi marhapor nagy mérvbeni készítésének , bizonyos tekintetben még a nemzeti gazdásznak figyelmét is magára vonnia kell. A Kwizda úr által készített marhapor gyógyhatása, Poroszország fővárosában nyert igen becses méltánylást, ahol is, mint az a következő bizonyítványból kiviláglik, Berlin állatgyógyászi tekintélyeinek egyik jelese hivatalos modorban ekként nyilatkozik : ,Ő excellenti d íja porosz királyi altábornagy és ő felségének főlovászmestere Willisen úr, a hozzá küldött s Kwizda Ferencz kornenburgi gyógyszerész által feltalált marha táp- és gyógyport oly meghagyással juttató alálízotthoz, hogy az vegyészileg megvizsgáltassák, s a szükséghez képest a királyi főistállóbeli lovaknál alkalmazásba vétessék. A vegybontási és nagyítóüvegi vizsgálatból kiderült, hogy a kérdéses por gyógyanyagokból áll, melyek közvetlenül a nyirkedény-rendszerre izgatólag, az étvágyat fokozólag és a gyomor s vastagbél emésztésére javítólag hatnak. A királyi istállókban foganatba vett két hónapi alkalmazása gyógyhatást igazoló , és a kérdéses por mindazon a használati utasításban elősorolt bajokban célszerű gyógyszernek, de még azon esetekben is kedvező hatásúnak bizonyult, hol az álattal vele született, vagy később szerzett hajlamok az emészthetlenség vagy bélgörcsökhöz forognak fenn. Mit alólírott hivatalos állásánál fogva bizonyíthat, s hivatalos pecsétjével erősíthet. Berlin, September 19. 1859. Dr. Enauert C. az összes királyi főistállók fő lőorvosa, és 1-fő osztályú megvizsgált gyógyszerész." MAGAN-HIRDETESEK 1408 8—1 Korneuburgi MARHAPoll lovak, szarvasmarhák és juhok számára. E por a porosz kir. és szász kir. minisztériumok által van engedményezve, a párisi, müncheni és bécsi állatvédegyletek által érdemjelekkel kitüntetve, és az összes porosz kir. istállókban alkalmazva, és a mely gyógyhatása miatt újólag igen becses méltánylásban részesült, mint az a következő bizonyitványból kiviláglik. Berlin állatgyógyászi tekintélyeinek egyik jelese hivatalos modorban ekként nyilatkozik : „Ő Exzellentiája porosz kir altábornagy és ő felségének főlovászmestere Willisen mr a hozzá küldött s Kwizda Ferencz korneuburgi gyógyszerész által feltalált marha táp- és gyógyport oly meghagyásal juttató aláírthoz, hogy az vegyészileg megvizsgáltassák, s a szükséghez képest a királyi főistállóbeli lovaknál alkalmazásba vétessék. A vegybontási és nagyitóüvegi vizsgálatból kiderült , hogy a kérdéses por gyógyanyagokból áll , melyek közvetlenül a nyírkedény-rendszerre izgatólag, az étvágyat fokozólag, és a gyomor s vastagbél emésztésére javítólag hatnak. A királyi istállókban foganatba vett két hónapi alkalmazás a gyógyhatást igazoló, és a kérdéses por mindazon a használati utasításban elősorolt bajokban czélszerű gyógyszernek, de még azon esetekben is kedvező hatásúnak bizonyult, hol az álattal veleszületett vagy később szerzett hajlamok az emészthetlenség vagy bélgörcsökhöz, forognak fenn. Mit all itt hivatalos állásánál fogva bizonyíthat s hivatalos pecsétjével erősíthet. Berlin, September 19-kén 1859. Dr. Knauert C. az összes királyi főistállók főfőorvosa, és 1 fő osztályú megvizsg. gyógyszerész. Főraktár Magyarországra nézve : PESTEN : Török József gyógyszerész urnál. BUDÁN : Majláth Rudolf és Wlaschek E. gyógyszerész uraknál. Ezeken kivül vannak még raktárak Magyar- és Esélyország nevezetesebb városaiban, melyek az ujságlapokban időnként közhírré tétetnek. HÍJ 361 Littke L. pécsi nagy borkereskedése ajánlja nagyban rendezett raktárát minden fajú pécsi, villányi, sz.-miklósi szilvási és szegzárdi vörös és fehér boroknak hordókban és üvegekben legjutányosb áron. Eladóhely Buda-Pestre nézve: Tanner János kereskedése váczi utczában 1. sz. a. az „arany oroszlányhoz“ Pesten. 1021 LUEFFM. Kristóf téren wmmmw* tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy mindennemű papirszelvényeket a legolcsóbb díj 52—23 melett legyenek azok bármely kerületbeliek, és ezentúl mindenféle arany és ezüstpénzek ugyszinte :] statuspapirok bevásárlásával és eladásával fog foglalatoskodni. Emich G. könyvkiadó-hivatalában Pesten (r“i°Leíe̋) megjelent, s általa Pfeiffer Ferdinandnál, valamint minden hiteles könyvárusnál kapható. EMICH GUSZTÁV magyar- és erdélyországi NAGY KÉPES NAPTÁRA 1860. SZÖKŐ ÉVSE. Szerkeszti w sk ml mm ■« je. Ára egy uj forint. fJD <6 ■• < 1 «» Btt. S A szokott naptári rész. — Hazai gazdászat és közhaszon ismeretek Kubinyi Lajostól. — Közhasznú házi orvos. Életrend. Környei Jánostól. — Házigyógyszerek K. Ferencztől. — Természettudomány. A föld. Kubinyi Lajostól. — A tenger színe K—1. — Uj találmányok. — Földrengés. Humboldt Sándor után K—i. — A fecske. — A veréb. — Tündérhon az északi sarkon. — Az éghajlat. — A lőpor K—i. — Történet és életirás. Gróf Széchenyi Fér. Mátray Gábortól (képpel) — A magyar huszárok. Remellay Gusztávtól (képpel). — Dózsa Dániel. Ozoray Árpádtól (képpel). — Kisfaludy Sándor emléke a nemzeti múzeumban. Ozoraytól (képpel). — Johanna D’Arc, az orleansi szűz (képpel). —Hírneves külföldiek : Dürer Albert . Ozoraytól (képpel). — Lord Byron. Dallos Gyulától. — Herchel Vilmos. Bodortól. — Burns Robert a Skottok Petőfije. Dallos Gyulától (képpel). — Leonardo da Vinci. — Macaulay Tamás Babington. Dallos Gyulától (képpel). — A gyalui csatatér. — A sztrecsenyi vár. — Britton Tamás a zenész kőszónárus. — Körösi Csoma Sándorról. D. Á. (képpel). — Morosini Tomasina Illik Endre édes anyja (képpel). — Szépirodalom. — Fulkó lovag. Jókai Mórtól. — Új évre Fejes Istvántól. — Sári néni. Petőfi Sándortól (képpel). — A hazáért. Dózsa Dánieltől. — Misemulasztó. Thpli Kálmántól. — Egy ártatlan hazug- 8 ig. Vértesi Arnoldtól. — Hazámhoz. Losonczy Lászlótól. — Dani Bácsi. Medgyes Lajostól. — Az öreg halász. Kormos Bélától. — A szerelem. Szűcs Mihálytól. — Csend. Kuliffay Edétől. — A nagy világ képekben. — Oroszlán-vadászat Afrikában (képpel). — Egy nap és éjjel az afrikai pusztákon (képekkel). — Visegrád. Turcsányi Gyulától (képpel). — A bajmóczi várkastély és óriási hársfa. Kelecsény Józseftől (képpel). — A bajmóczi gyógyforrás. Körösi Sándortól. — A pannonhegyi könyvtár. Vahot Imrétől (képpel) —A Matyók Borsodban. — A losonczi ref.nj egyház (képpel). — Szent kereszt. Zombory Gusztávtól (képpel). — Erdőd vára Lanka Gusztávtól (képpel). — Veszprém. Fényes Elektől (képpel). — Dr Batizfalvi gyógyintézete Pesten (képpel). — Radna templomromja Erdélyben. Kőváry Lászlótól (képpel). — A székely nép rövid ismertetése Gedő János irataiból (képpel). — Trophäum a magyar nemzeti muzeum műtárgyaiból és ritkaságaiból (kép). — Hazai adomák. Ő cs. k. Apostoli Felsége czimei. Ő Felsége a császár Felséges Neje. Ő Felségeik gyermekei. — Magyarországi cs. k. főkormányzóság. Rom. Kath. egyház. Protestáns egyházi névtár. Cs. kir. birodalmi tanács. Cs. k. birodalmi ministerium. Cs. k. legfels. semmisitő törvényszék Bécsben. — Magyarország öt közigazgatási kerületre felosztása: I. Pest-budai terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — II. Pozsonyi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — III. Sopronyi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — IV. Kassai terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — V. Nagyváradi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — Szerb vajdaság és a temesi bánátnak közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — Erdély felosztása járásokra. — Czim és névtár. Magyarország: Budapesti kerület. — Pozsonyi kerület. — Kassai kerület. — Nagyváradi kerület. — Sopronyi kerület. — Szerb vajdaság tiszti névtára. — Temesvári kerület. — Lugosi kerület. — Nagybecskereki kerület — Újvidéki kerület. — Zombori kerület. — Erdélyországi tiszti névtár. — Nagy-Szebeni kerület. Brassói,Udvarhelyi, Beszterczei, Déési, Szilágy- Somlyói, Kolosvári, Károly-Fejérvári, Szászvárosi kerületek. — Városok tiszti névtára. — Gazdatiszti czim- és névtár. — Pesti ügyvédek névsora. — Pesti cs. kir. közjegyzők. — Budai ügyvédek névsora. — Budai cs. kir. közjegyzők. — Budapesti orvosok névsora. Magyar- és horvátországi, temes-bácáti és szerbvajdasági közönséges vásárok. — Mindennemű hirdetések. ___ A. Miesbach-féle kőszén-raktárban folyvást nagy készlet létezik a legjobb kőszenekből szobák és gyárhelyiségek fűtésére, hasonlókép a legjobb minőségű kovács-szenek tűzmunkások részére. Megrendelések az irodában PESTEN nagyhid-utcza 5. sz. alső emeleten fogadtatnak el._______1417 3—3 | MOH r * -1 3“3 Ii,fíOTjy£i cmAMTi női ruha-készitő, 9 PESTEN, zsibárus-utczában 2-dik szám a. 1. emeleten ajánlkozik mindennemű női ruhákat a legújabb magyar és párisi 9 Ízlés szerint nem csak gyorsan elkészíteni, hanem a legpontosb tiszta és jótállásáról is kezeskedik. & EIADÓTULAJDONOS EMICH’ GUSZTÁV SAJÁT" NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1859. BARÁTOK TERE 7. SZÁM.