Pesti Napló, 1859. november (10. évfolyam, 2916-2940. szám)

1859-11-23 / 2934. szám

két oly diplomatiai jegyzék foglalatját közli, melye­ket szerinte a római udvar és a bécsi kabinet intéztek a franczia kormányhoz néhány nappal előbb, mint a középolaszországi nemzetgyűlések egybegyűltek vol­na, hogy a középolaszországi régensséggel Garignan herczeget megkínálják. Ezen két sürgönynek, melyek a „Patrie“ szerint az osztrák és a pápai kormány kö­zötti nézetek ugyanazonosságáról tesznek tanúságot, az a czélja : Napóleon császárt rábírni, hogy Viktor Emánuelt a régensség iránti tervről lebeszélje. A „Patrie“ a „Courrier du Dimanche“ ra hárítja a felelősséget a tudósítás valóságáért, azt azonban kö­telességének tartja megjegyezni, hogy Franciaország politikája, ezen, valamint minden más esetben egye­dül csak magától kért tanácsot. Akármint legyen a dolog, ez ma már a dolgok mos­tani állásának csupán múltjára tartozik. A­mi a jelent , még inkább a dolgok továbbfejlődését illeti, még itt legfeljebb csak félhomály van. Garibaldi leköszönését egy genuai sürgöny valamint némely párisi tudósítások­hoz. 1- ről megerősítik. Az „Indé­­pendance“ sz­rint Victor Emánuel király J­úrinba hi­vatván őt, tanácsolta volna neki, távozzék el egy időre Közép-Olaszországból, hogy ottlétét a nemzeti függetlenség ellenei ki ne zsákmányolják. Garibaldi állítólag engedett uralkodója tanácsainak s Genua közelében valamelyik falura vonult. A­mi Buoncompagni régensségét illeti, úgy látszik, hogy ez iránt cov. 19 ig még mindig folytak az alku­dozások Páris és Turin közt. A szerb kormány min­denképen szabadkozik, hogy ő Buoncompagni kije­lölése által az annexiót akarta volna létesitni s úgy tünteti azt fel, mint a melylyel csupán a fejetlenség­nek akarta útját állani. Tarinban egyébiránt a Buoncompagni-féle utazás elhalasztását csupán onnan magyarázzák, hogy a Ga­rignan herczeg által tett helyettesítést a középolasz államoknak még előbb ratificálniok kell. E ratificatio a modenai, pármai és bolognai nemzetgyűl­ö­lések részéről a „Nord“ szerint a legnagyobb kész­s­­éggel megadatott, ellenben Toscana részéről, mint­­ egy gennai sürgöny nov. 18-ról jelenti, a dictator Ri­casoli egy küldöttséget indított Turinba,hogy a tudva levő helyettesítés ellen tiltakozzék. Ezen küldöttsé­get, mint egy másik sürgöny jelenti, nem a király, hanem Garignan herczeg volt elfogadandó novembe 19 dikén. Másfelől Turinban oly hírek is szárnyaltak, melyek Carignan herczeg és Buoncompagni hiányában F­a­n­t­i tábornokot vagy F­a­r­i­n­i­t jelölgették ki régenssül. Ez esetben a kinevezést közvetlenül a pármai, mode­­nai, bolognai és florenczi nemzetgyűlések tennék, ha szabad úgy szólni a magok szokáséra, a­nélkül, hogy Szardinia beleegyezésével törődnének. — „Angolország helyzete a pápát s forradalmi alatt­valóit illetőleg — mond a „Times“ — nagyon egyszerű a kevés szóban kifejezhető. E forradalom nyilvános kö­vetkezménye azon háborúnak, melyet a franczia császár és ellenfele jónak láttak megkezdeni Angolország taná­csa és ellenzései daczára. Növelte ezt az a bizonytalan­ság is, mely a villafrancai egyezmény után a politikában fölmerült, azon egyezmény után, a­melylyel Angolország­nak semmi köze, növelte a zürichi határozatok késedel­­mezése, melyekre nézve Angolországnak semmi ellenőr­­sége nem volt. E körülmények alkalmat szolgáltattak a legállók lakóinak arra, hogy a megunt kormányt lerázzák nyakukról, s olyannal cseréljék föl, melyet szeretnek. Angolország e mozgalmakban nem vett semmi részt; részrehajlatlan nézőként állt mind­eddig azon események előtt, melyeknek nem helyeselte kezdetét, nem pártolja eredményeit. Angolországnak semmi köze a pápa lelki hatalmával; világi hatalmát olyannak nézi, mint a többi európai uralkodókét. Angolország önuralkodói hatalmá­nak eredetére nézve Bem igényel ennél többet, követke­zőleg semmi hajlama másokra nézve olyasmit elismerni, mit önmagának Bem követel. Mind­az, mit Angolország ez ügyben eddig elő tett — arra szorítkozik, hogy oly congressusban részt nem vesz, mely erőhatalommal kí­vánná visszahelyezni az elűzött fejedelmeket, — és hogy a római népre nézve is érvényesnek tartja azon jogot, melyet Toscana, Parma, Modena és Francziaországra nézve elismert, mikép kormányát önmaga választhassa.­­ Ez Angolországnak helyzete a pápa és a legállók lakói­­ irányában; — a legegyszerűbb, észszerű,következetes.“ 1 Bern, novemb. 16. A zürichi conferentia tagjainak tiszteletére rendezett ünnepélyes lakoma tegnap a szövetségi városban, az ízletesen feldíszített rendi tanácskozó teremben rendkívül fényesen ment végbe. A lakoma délutáni 6 órától esti 10 óráig tartott. Ál­domás csak kettő volt, az egyiket a szövetségi elnök Stumpfll, a viszonzási áldomást pedig Bour­­queney úr mondotta el. A szö­ntségi elnök áldomá­sa röviden következő értelmű volt: „Midőn ezen év folyama alatt a háború a svájczi ha­tárokig terjedt, a hadakozó hatalmasságok a svájczi sem­legesség iránt teljes tiszteletet tanúsítottak, de Svájcz sem hiszi, hogy nemzetközi kötelességeit elmulasztotta és azokat szorosan nem teljesítette volna. Ez a hatal­masságok által elismertetett. Vajha a fölhatalmazottak, kik a villafrancai előzmények további kivitelére a züri­chi conferentiában tanácskoztak, Svájczot más tekin­tetben is másként ismerték legyen meg, mint azt gyak­ran külföldön előtüntetik. Ha a felhatalmazott urak ezen meggyőződéssel távoznak a svájczi területről, nagy elégtétel leend ez az egész szövetségre nézve. Egy másik örvendetes elégtétel azonban ránézve az is, hogy az olasz háború a Zürichben kötött béke által végződött. Ezen örvendetes hangulatot szavakba öntve poharat emel (a szövetségi elnök) a zürichi conferentiában részt vett hatalmasságok, és mindazon uralkodók jóllétére, kik Svájcz iránt barátságos indulattal viseltetnek.“ Bourqueney viszonzási áldomása, mely meg­lehetős hosszú volt, köszönetet foglalt magában azon barátságos fogadtatásért, melyben a conferentia tag­jai, úgy a svájczi nép, mint szintén ennek hatóságai ré­széről osztoztak, egyúttal reményt fejezve ki a hosz­­szú békéhez, poharát, záradékul, a szövetségért és a szövetségi tanácsért emelte. A lakoma alatt egy jól rendezett zenekar alkalmi darabokkal kedveskedett, melyek közt leginkább tetszett egy, minden nemzet hymnuszából összeállított egyveleg (poutpourri). A „Pesti Napló” magán távsürgönye. Zürich, nov. 22. A megerősített békeszer­ződés kicserélése tegnap megtörtént. Felelős szerkesztő- KIRÁLYI PIOT NYILT TÉR. Múltkor, midőn a Kwizda Ferencz ur által nem­régiben készített „tápláló takarmányról lovak és barmok számára“ szóltunk, annak korneuburgi marhaporáról, mely utóbbinál különösen a gyógyhatás lép előtérbe, is megemlékezünk.— E czikk, mely már évek óta az ausztriai birodalom minden tartományaiban élénken alkalmaztatik, magának a külföl­dön is általános elismerést szerez; e czikk kivitele neve­zetesen a vámegyleti államokba és a Dunafejedelemségek­­be, jelenleg oly fokozatos emelkedésben van, hogy a kor­neuburgi marhapor nagy mérvbeni készítésének , bizonyos tekintetben még a nemzeti gazdásznak figyelmét is magára vonnia kell. A Kwizda úr által készített marhapor gyógy­­hatása, Poroszország fővárosában nyert igen becses mél­tánylást, a­hol is, mint az a következő bizonyítványból kiviláglik, Berlin állatgyógyászi tekintélyeinek egyik jelese hivatalos modorban ekként nyilatkozik : ,Ő excellenti d íja porosz királyi altábornagy és ő felségé­nek főlovászmestere Willisen úr, a hozzá küldött s Kwizda Ferencz kornenburgi gyógyszerész által feltalált marha táp- és gyógyport oly meghagyással juttató alálízotthoz, hogy az vegyészileg megvizsgáltassák, s a szükséghez ké­pest a királyi főistállóbeli lovaknál alkalmazásba vétessék.­­ A vegybontási és nagyítóüvegi vizsgálatból kiderült, hogy a kérdéses por gyógyanyagokból áll, melyek közvet­lenül a nyirkedény-rendszerre izgatólag, az étvágyat foko­­zólag és a gyomor s vastagbél emésztésére javítólag hat­nak.­­ A királyi istállókban foganatba vett két hónapi al­kalmazása gyógyhatást igazoló , és a kérdéses por mind­azon a használati utasításban elősorolt bajokban c­­élszerű gyógyszernek, de még azon esetekben is kedvező hatású­nak bizonyult, hol az álattal vele született, vagy később szerzett hajlamok az emészthetlenség vagy bélgörcsökhöz forognak fenn. Mit alólírott hivatalos állásánál fogva bizonyíthat, s hi­vatalos pecsétjével erősíthet. Berlin, September 19. 1859. Dr. Enauert C. az összes királyi főistállók fő lőorvosa, és 1-fő osztályú megvizsgált gyógyszerész." MAGAN-HIRDETESEK 1408 8—1 Korneuburgi MARHAPoll lovak, szarvasmarhák és juhok számára. E por a porosz kir. és szász kir. minisztériumok által van enged­ményezve, a párisi, müncheni és bécsi állatvédegyletek által érdemjelek­kel kitüntetve, és az összes porosz kir. istállókban alkalmazva, és a mely gyógyhatása miatt újólag igen becses méltánylásban részesült, mint az a következő bizonyitványból kiviláglik. Berlin állatgyógyászi tekintélyei­nek egyik jelese hivatalos modorban ekként nyilatkozik : „Ő Exzellentiája porosz kir altábornagy és ő felségének főlovász­­mestere Willisen mr a hozzá küldött s Kwizda Ferencz korneuburgi gyógy­szerész által feltalált marha­ táp- és gyógy­port oly meghagy­ásal juttató alá­írt­hoz, hogy az vegyészileg­­ megvizsgáltassák, s a szükséghez képest a királyi főistállóbeli lovaknál alkalmazásba vétessék.­­ A vegybontási és nagyitóüvegi vizsgálatból kiderült , hogy a kérdéses por gyógyanyagokból áll , melyek közvetlenül a nyírkedény-rendszerre izgatólag, az étvágyat fokozólag, és a gyo­mor s vastagbél emésztésére javítólag hatnak.­­ A királyi istállókban foga­natba vett két hónapi alkalmazás a gyógyhatást igazoló, és a kérdéses por mindazon a használati utasításban elősorolt bajokban czélszerű gyógyszernek, de még azon esetekben is kedvező hatásúnak bizonyult, hol az álattal veleszü­letett vagy később szerzett hajlamok az emészthetlenség vagy bélgörcsökhöz, forognak fenn. Mit al­l itt hivatalos állásánál fogva bizonyíthat s hivatalos pecsétjével erősíthet. Berlin, September 19-kén 1859. Dr. Knauert C. az összes királyi fői­stállók főfőorvosa, és 1 fő osztályú megvizsg. gyógyszerész. Főraktár Magyarországra nézve : PESTEN : Török József gyógyszerész urnál. BUDÁN : Majláth­ Rudolf és Wlaschek E. gyógyszerész uraknál. Ezeken kivül vannak még raktárak Magyar- és E­sélyország nevezetesebb városaiban, melyek az ujságlap­okban időnként közhírré tétetnek. HÍJ 3­6­1 Litt­ke L. pécsi nagy borkereskedése ajánlja nagyban rendezett raktárát minden fajú pécsi, vil­lányi, sz.-miklósi szilvási és szegzárdi vörös és fehér boroknak hordókban és üvegekben leg­jutányosb áron. Eladóhely Buda-Pestre nézve: Tanner János kereskedése váczi­ utczában 1. sz. a. az „arany oroszlányhoz“ Pesten. 1021 LUEFFM. Kristóf téren wmmmw* tisztelettel jelenti a t. ez. közönségnek, hogy mindennemű­­ papirszelvényeket a legolcsóbb díj 52—23 melett legyenek azok bármely kerületbeliek, és ezentúl mindenféle arany és ezüst­pénzek ugyszinte :] statuspapirok bevásárlásával és eladásával fog foglalatosko­dni. Emich G. könyvkiadó-hivatalában Pesten (r“i°Leíe̋) megjelent, s általa Pfeiffer Ferdinandnál, valamint minden hiteles könyvárusnál kapható. EMICH GUSZTÁV magyar- és erdélyországi NAGY KÉPES NAPTÁRA 1860. SZÖKŐ ÉVSE. Szerkeszti w sk ml mm ■« je. Ára egy uj forint. fJD <6 ■• < 1 «» Btt. S A szokott naptári rész. — Hazai gazdászat és közhaszon is­meretek Kubinyi Lajostól. — Közhasznú házi orvos. Életrend. Kör­­nyei Jánostól. — Házigyógyszerek K. Ferencztől. — Természettu­domány. A föld. Kubinyi Lajostól. — A tenger színe K—1. — Uj ta­lálmányok. — Földrengés. Humboldt Sándor után K—i. — A fecske. — A veréb. — Tündérhon az északi sarkon. — Az éghajlat. — A lőpor K—i. — Történet és életirás. Gróf Széchenyi Fér. Mátray Gá­bortól (képpel) — A magyar huszárok. Remellay Gusztávtól (kép­pel). — Dózsa Dániel. Ozoray Árpádtól (képpel). — Kisfaludy Sán­dor emléke a nemzeti múzeumban. Ozoraytól (képpel). — Johanna D’Arc, az orleansi szűz (képpel). —Hírneves külföldiek : Dürer Albert . Ozoraytól (képpel). — Lord Byron. Dallos Gyulától. — Herchel Vilmos. Bodortól. — Burns Robert a Skottok Petőfije. Dallos Gyulától (képpel). — Leonardo da Vinci. — Macaulay Tamás Babington. Dal­los Gyulától (képpel). — A gyalui csatatér. — A sztrecsenyi vár. — Britton Tamás a zenész kőszónárus. — Körösi Csom­a Sándorról. D. Á. (képpel). — Morosini Tomasina Ill­ik Endre édes anyja (képpel). — Szépirodalom. — Fulkó lovag. Jókai Mórtól. — Új évre Fejes Ist­vántól. — Sári néni. Petőfi Sándortól (képpel). — A hazáért. Dózsa Dánieltől. — Misemulasztó. Thpli Kálmántól. — Egy ártatlan hazug- 8 ig. Vértesi Arnoldtól. — Hazámhoz. Losonczy Lászlótól. — Dani Bácsi. Medgyes Lajostól. — Az öreg halász. Kormos Bélától. — A szerelem. Szűcs Mihálytól. — Csend. Kuliffay Edétől. — A nagy világ képekben. — Oroszlán-vadászat Afrikában (képpel). — Egy nap és éjjel az afrikai pusztákon (képekkel). — Visegrád. Turcsá­­nyi Gyulától (képpel). — A bajmóczi várkastély és óriási hársfa. Ke­­lecsény Józseftől (képpel). — A bajmóczi gyógyforrás. Körösi Sándor­tól. — A pannonhegyi könyvtár. Vahot Imrétől (képpel) —A Matyók Borsodban. — A losonczi ref.­nj egyház (képpel). — Szent kereszt. Zombory Gusztávtól (képpel). — Erdőd vára Lanka Gusztávtól (kép­pel). — Veszprém. Fényes Elektől (képpel). — Dr Batizfalvi gyógy­intézete Pesten (képpel). — Radna templomromja Erdélyben. Kőváry Lászlótól (képpel). — A székely nép rövid ismertetése Gedő János ira­taiból (képpel). — Trophäum a magyar nemzeti muzeum műtárgyai­ból és ritkaságaiból (kép). — Hazai adomák. Ő cs. k. Apostoli Felsége czimei. Ő Felsége a császár Felséges Neje. Ő Felségeik gyermekei. — Magyarországi cs. k. főkormányzóság. Rom. Kath. egy­ház. Pro­testáns egyházi névtár. Cs. kir. birodalmi tanács. Cs. k. birodalmi mi­­nisterium. Cs. k. legfels. semmisitő törvényszék Bécsben. — Magyaror­­szág öt közigazgatási kerületre felosztása: I. Pest-budai terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — II. Pozsonyi terület köz­­igazg. és bírósági felosztása járásokra. — III. Sopronyi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — IV. Kassai terület közigazg. és bírósági fel­osztása járásokra. — V. Nagyváradi terület közigazg. és bírósági felosztása járásokra. — Szerb vajdaság és a temesi bánátnak közigazg. és bírósági fel­osztása járásokra. — Erdély felosztása járásokra. — Czim­ és névtár. M­a­­gyarország: Budapesti kerület. — Pozsonyi kerület. — Kas­sai kerület. — Nagyváradi kerület. — Sopronyi kerület. — Szerb vajdaság tiszti névtára. — Temesvári kerület. — Lugosi kerület. — Nagybecskereki kerület — Újvidéki kerület. — Zombori kerület. — Erdélyországi tiszti névtár. — Nagy-Szebeni kerület. Brassói,­­Udvarhelyi, Beszterczei, Déési, Szilágy- Somlyói, Kolosvári, Károly-Fejérvári, Szászvárosi kerületek. — Városok tiszti névtára. — Gazdatiszti czim- és névtár. — Pesti ügyvédek névsora. — Pesti cs. kir. közjegyzők. — Budai ügyvédek névsora. — Budai cs. kir. közjegyzők. — Budapesti orvosok névsora. Magyar- és horvátországi, temes-bácáti és szerbvajdasági közön­séges vásárok. — Mindennemű hirdetések. ___ A. Miesbach-féle kőszén-raktárban folyvást nagy készlet létezik a legjobb kőszenekből szobák és gyár­­helyiségek fűtésére, hasonlókép a legjobb minőségű kovács-szenek tűz­munkások részére. Megrendelések az irodában PESTEN nagyhid-utcza 5. sz. a­­l­ső emeleten fogadtatnak el._______1417 3—3 | MOH r * -1 3“3 Ii,fíOTjy£i cm­AMTi női ruha-készitő, 9 PESTEN, zsibárus-utczában 2-dik szám a. 1. emeleten­­ ajánlkozik mindennemű női ruhákat a legújabb magyar és párisi 9 Ízlés szerint nem csak gyorsan elkészíteni, hanem a legpontosb tiszta és jótállásáról is kezeskedik.­­ & EIADÓTULAJDONOS EMICH’ GUSZTÁV SAJÁT" NYOMDÁJÁBAN PESTEN, 1859. BARÁTOK TERE 7. SZÁM.

Next