Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)

1860-02-23 / 3009. szám

44-3009. 11 -ik évf.folyam PESTI NAPLÓ Csütörtök, febr. 23. Fő­munkatárs : b. Kemény Zsigmond. Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám- 1-ső emelet. E­pp szellemi részét illető­ minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. K­i­a d­ó - h i­v a t­a­l: Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. . . xt W.V ttxp Al. CK. V» e. j tU v uog J «/S. VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva : Félévre . 10 frt 50 kr. a. ért. Félévre ... 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. Hirdetmények díja: MagáiX* BÉCSI BÖRZE február 21-én, 1800. Előfizetési föltételek : Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár 50/Cos osztrák értékben .... 100 frt 65.— 65.50 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt 194 80195.— An. bank-sors. 5%...........100 ft a.é. 88 75 89.— Waldgtein..........................................20 ft. pp. 2,7.— 27.50 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 77.80 77.90 Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 546.— 567.— A gallicziai föld. hitelintéz. iVa'/o os 100 ft pp. 84.50 85.— Keglevich..........................................10 ft pp. 16.— 16 51 5%-os 1851-ki B. sorozat . . . 100 frt 97.50 —.— Éj­szaki vaspálya pengő p. . . • 1000 f­t 1965— 1967— Elsőbbségi kötvények Váltók (devisek). 5 “/„-os metalliques........................100 frt 69.75 69.85 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 262 - 262.50 I­lsőbbségi Kötvényén. Három hónapra 4%%-os „ „ ... Ifn­Ofrt 60.50 61 — Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt,85%os befiz.) 173.— 173.25 Államvasp......................................... 500 frank 135.— 136.— Amsterdam 100 doll frt ft 52 kr n 1 • 1834-diki sorsolással . . . 100 frt 400.—410 - Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.)....................... 105.­ 105— Lombard-velenczei....................... 500 frank 132— 132.50 d nk­t rtfffitW bV't '* 1839-diki........................................100 frt 124—124.50 Lombard közp. olasz 200 ft osztr. bees. 80 ft Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.50 93— R^in 1OO tallér n50 frt ^.tr^ika^ * —113 ~ 1854-diki........................................100 frt 106.50101— (40«/, befizetés)........................................ 152.50 153 50 Osztrál Lloyd.............................100 ft pp. 92— 92 50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.25 16.50 Pozsony n.-szombtó^ ^4.­ 26— Sorsjegyek. HaSurg 100 tTrk-'batkó frt((75 f 185kr) aVa ” 99 ‘ 75 99 ‘ 75 Földtehermentesitésiek. £7 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 101.-101.25 W * » “i'S 'S'« 5%-os als. auszt................................100 frt 90— 91— Osztr* Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 205.— 210— Dunagőzhajóz. társ. dbja . . . 100 ft pp. 103. — 103.50 TM luofrank (40 ft 50 kr osztrák ért.) 3­­, „ 52 .45 52.46 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.25 72 75 Budapesti lánczhid........................ 500 ft pp. 360___365— Trieszti áramkölcsön db . . . 100 ft pp. 127— 128.— Pénznemek. 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 70.50 71.50 Budai városközség db . . . . 40 ft a. é. 38.50 39— Császári arany.....................................................6.25 —— 5%-os erdélyi...................................100 frt 69.25 69.60 Zálog­levelek. Eszterházy...................................40 ft. pp. 84— 85— Reezés arany.................................................... 6 21 6.22*­, 5%-os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —.— —.— Salm...............................................40 ft. pp. 38.50 39 — Korona....................................................................06 — — Ve­­nczei kölcsön 1859 5%. 100 frt 80.25 80.75 A n. bank # év. 5%-os .... 100 ft pp. 1102 50 103.— Pálffy ... .......................40 ft. pp. 39.— 39.50 Napoleons d'or...................................................10.54 10.56 „ „ 10 év. 5%-os . . . . 100 ft pp.­­ 98.50 99— Clary...............................................40 ft. pp. 36.75 37.25 Orosz imperiale..............................................10.75 —— I esz­enyek­. „ B n SOrsolb. 5% . . . . 100 ft pp. 1­93 — 93.25 St. Genois.........................................40 ft. pp. 36.75 37 25 Ezüst 100 ftért............................................. 130.75 130.76 Nem­eti bank (ex tiv.)................................... 863— 865.— * n n 12 hó 5%.......................100 ft a.é.­­100.— —— Windisehgrfitz...............................20 ft. pp. 22 75 23.25 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 30’/,% 30!/ •/ A ZEMPLÉNI GAZD. EGYESÜLET igazg. választmánya legközelebbi üléseit tartamija mart. 20-án N.-Mihályban, a nagy vendégfogadóban, és május 1-jén S.-A.-Ujhelyben a vadászkürt czimü vendéglő helyiségében. E választmányi ülésekre minél számosabb tag meg­jelenése annyival is inkább kéretik és reméltetik is, a mennyiben a legelső ülésben az egyesület egyik legfontosabb teendője, a rendes szakosztályok meg­választása fog tárgyaltatok Kelt N.­Azar, febr. 15-én 1860. B. Barkóczy Mihály, egy. jegyző. AZ „OESTERREIGHISCHE ZEITUNGÉNAK. Ezen bécsi lapnak tegnapi száma „St­genchronik“ czim alatt, egy czikket közöl egy külföldi lapnak bé­csi levelezései ellen. Többek közt belerántja az „Oest. Ztg“ a magyar földhitelbankot is e czikkében —­­ ne­künk, az „Oest. Ztg“ ellenében csak e tárgyra nézve van dolgunk ezúttal. Az „Oest. Ztg“ csúfondárosan említi azon hírt, hogy már 300,000 forint íratott alá a magyar földhitel­bankra. „Egy bank, egy hitelbank, úgymond, 300,000 forint alappal, oly országnak , mely körülbelül ak­kora , mint Anglia és Skóczia !“ .. . „Igen, mond vé­gül , ha ez intézet olyan akar lenni, mint egykor a birdes (berüchtigte) magyar kereskedelmi társaság, akárminő alappal, s minden további alapszabály nél­kül hozzá foghat.“ Hát nem tudja-e az „Oest. Ztg“, hogy itt nem bank­ról , hanem földhitelbankról van szó , melynek alapja (mondja) a földbirtokosok fekvősége és nem a pénz, melyre leginkább csak a tartaléktár előlegezése vé­gett van szükség? — Ezt tudja maga is , mert maga írja, hogy nem bankról, hanem földhitel-bankról van szó. Nem tudja-e az „Oest. Ztg.“, hogy még a világért sem fejeztettek be a pénzbeli aláírások ? Sőt nem csak tudja, hanem maga írja, hogy „már 300,000 frt íra­tott alá („es sein bereits 300,UOO fl. gezeichnet“). ” Nem lehetetlen, hogy tudja azt is, a­mi tény, hogy ama háromszázezer forint az alapsza­bályok tervezése után csak az első ne­gyedórában íratott alá. Ne kényszeritsen hát az „Oest. Ztg,“ hogy mi is egy — az övéhez hasonló krónikát nyissunk, melyet hasábjairól töltenénk meg. GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. PEST, febr. 22. A hét nagyon lanyha időjárással kezdődik. Sok hó esett, mely azonnal olvadásnak in­dul. — A Duna azonban ismét megtisztult a jégtől, s a hajók újra kezdenek előállani. A gabonaüzletben e hét első napjai úgy­szólván tétlenül teltek el. Tegnap, tegnapelőtt nem történtek nagy vételek. A tegnapi havas, esős, sáros hetivásáron i­nerek voltak a gabo­naárak (alsó-ausztriai mérő ausztr. ért.) legjobb búza 5 ft 4 kr, közép 4 ft 90 kr, legalsóbb 4 ft 48 kr; leg­jobb rozs 2 ft 87 kr, közép 2 ft 80 kr, legalsóbb 2 ft 66 kr; legjobb árpa 2 ft 10 kr, közép 2 ft 3 kr, legalsóbb 1 ft 96 kr; legjobb zab 1 ft 82 kr, közép 1 ft 75 kr, legalsóbb 1 ft 68 kr ; legjobb kukoricza 2 ft 59 kr, közép 2 ft 52 kr, legalsóbb 2 ft 41 kr. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (82—84 fontos) 5 ft — kr — 5 frt 40 kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 70 kr — 5 ft 20 kr; tiszai uj (80—85) 4 ft 20 kr — 5 ft 40 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 70 kr — 4 ft 80 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr; fehérmegyei ó (82—84) 4 ft 70 kr — 5 ft 40 kr; fehérm. uj (83—84) 4 ft 70 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 70 kr—2 frt 90 kr; rozs­ó (76—77) 2 frt 60 kr — 2 frt 70 kr; uj (77 —78) 2 ft 80 kr — 2 frt 90 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—48) 1 frt 65 kr­ — 1 ft 70 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; us 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, febr. 22-én.) PÁRIS, febr. 21. (Zárlat.) 3 petes rente 68 (emelk. 20 cent.); 4*/3 peres rente 97.85 (emelk. 5 cent); crédit mobilier 750 (emelk. 8 frank); osztrák állam­vaspálya 501 (emelk. 6 frank); lombardiai vasút 547 (emelk. 4 frank). LONDON, február 21. Hiányzik. VEGYES KÖZLEMÉNYEK. A debreczeni takarékpénztárforgalom­­kimutatása, mérlege és vagyonállás­a 1859-dik évről. Forgalomkimutatás 1859. év jan. 1-től dec. 31-ig. Bevétel: 1859. jan. 1-jén készpénz 3203 frt 68 kr, azóta betételek és tőkésített kamatok 167,257 frt 80 kr, kamatja előlegeknek 290 frt 67 kr, kamatja köl­csönöknek 484 frt 96 kr, leszámitolatokból 18,287 frt 31 kr, beírási dijakból 68 frt 95 kr, késedelmi kama­tokból 4 frt 18 kr, könyvecskék dijából 34 frt 90 kr, részvényátírási dijakból 11 frt 57 kr, letéti dijakból 21 frt 25 kr, aranybeváltási nyereség 96 frt 13 kr, visszafizetett előlegekből 13,019 frt 80 kr, visszafize­tett leszámítolások 884,908 frt 55 kr, visszafizetett kölcsönökből 634 frt 21 kr, összesen 1,088,323 frt 96 kr. Kiadás: Betételek visszafizetésére 99,704 frt 83 kr, tőkésített kamatokra 8266 frt 30 kr, betételek ka­mataira 1120 frt 83 kr, részvénykamatokra 1854-dik évről 8 frt 40 kr, 1855-ik évről 36 frt 75 kr, 1856-ik évről 126 frt, 1857-ik évről 188 frt 97 kr, 1858-ik év­ről 3612 frt, előlegekre 16,204 frt 30 kr, leszámítolá­sokra 929,835 frt 5 kr, jövedelmi adóra 357 frt 1 kr, jótékony czélokra 47 frt 7­0 kr, folyó költségekre 430 frt 97 kr, hivatalnokok s szolga fizetésére 1449 frt, kamatvisszatéritésre 3 frt 15 kr, készpénzmaradvány 1859. év dec. 31-n 26,932 ft 69 kr, összesen 1,088,323 frt 96 kr osztr. értékben. Mérleg 1860-ik év január 1-én. Tartozik: pénz­tárrovat maradványa 26,932 frt 69 kr, kölcsön u. a. 11,754 frt 21 kr, kölcsönkamat u. a. 659 frt 14 kr, előleg rovat maradványa 7,439 frt 10 kr, előlegka­mat u. a. 69 frt 82 kr, leszámítolások u. a. 220,638 frt 50 kr, jótékony ezék­ai adakozás u. a. 10 frt, jöve­delmi adó u. a. 357 frt 1 kr, folyó költségek 430 frt 97 kr, hivatalnokok s szolga fizetés 1,449 frt, értékes szerelmények u. a. 242 frt 97 kr, összesen 269,983 frt 41 kr. Követel: részvény-tőkerovat maradvá­nya 31,500 frt, betételek u. a. 221,426 frt 53 kr, be­tételek kamatai u. a. 4,249 frt 75 kr, leszámítolatok előre vett kam. 1,333 frt 39 kr , tartaléktőke u. a. 1,600 frt, részvénykamat u. a. 1852-dik évről 10 frt 50 kr, részvény­kamat u. a. 1853 dik évről 18 frt 90 kr, részvénykamat u. a. 1854 dik évről 260 frt 40 kr, részvénykamat u. a. 1855-dik évről 120 frt 75 kr, részvénykamat u. a. 1856-ik évről 119 frt 70 kr, részvénykamat u. a. 1857-dik évről 179 frt 55 kr, részvénykamat u. a. 1858-ik évről 588 frt, letéti di­jak rovatmaradványa 21 frt 25 kr, késedelmi kama­tok u. a. 4 frt 18 kr, könyvecskék dija u. a. 34 frt 90 kr, részvényátírási dijak u. a. 11 frt 57 kr, beirási dijak u. a. 68 frt 95 kr, aranybeváltás u. a. 96 frt 13 kr/236 frt 98 kr, forgalmi jövedelem 1859-dik évből 8,575 frt 94 kr, összessen 269,981 frt 41 kr osztr. ér­tékben. V­a­g­y­o­n­á 1l á­s 1860-dik jan.­­ én. Cselekvő: készpénzben 26,932 ft 69 kr, kölcsönökben 11,754 frt 21 kr, kölcsönök kamataiban 659 ft 14 kr, előlegek­ben 7439 ft 10 kr, előlegek hátralevő kamataiban 69 ft 82 kr, leszámítolásokban 220,638 ft 50 kr, értékes szerelményekben 218 ft 68 kr. Összesen 267,712 frt 14 kr.­­ Szenvedő részvényekért 31,500 frt, betételekért 221,426 frt 53 kr, bevételek kamataiért 4249 frt 75 kr, leszámítások előre felvett kamataiért 1333 frt 39 kr, tartaléktőkéért 1600 frt, részvényka­matért 1852-ik évről 10 ft 50 kr, 1853 dikról 18 frt 90 kr, 1854 ikről 260 ft 40 kr, 1855-ikről 120 frt 75 kr, 1856-ikról 119 ft 70 kr, 1857-ről 179 ft 55 kr és 1858-ik évről 588 ft. Tiszta jövedelem 1859 ik évről 6304 ft 67 kr. Összesen 267,712 ft 14 kr (ausztr. ért.) Debreczen, jan. 1. 1860. — Azon amerikai mintára készült legnagyobb du­nai gőzösök közöl, melyek gépezete a hajón fölül nyú­lik ki, a kisebbik, a „Johann Baptist“ról, melyről kö­zelebb azon hir volt, hogy elsülyedt Baján felül, most hitelesebb értesülés után írják, hogy beleütközvén a folyam medrében egy fatörzsbe, kilyukadt; de a szi­vattyúk gyors alkalmazása után csakhamar befoga­tott, s utazását tovább folytatá. ” A „Wiener Zig“ következő közlést közöl : „Már egyszer volt e lapokban szó ama vizsgálat­ról, melyet a cs. kir. Apostoli Felsége 1858. decem­ber 22-töl kelt sajátkezű iratával, az égettboripar helyzete s az égettbor megadóztatásának arra gya­korolt befolyása iránt elrendelt méltóztatott. Már az említett sajátkezű irat következtében elren­delt központi bizottmány, melynek azon vizsgálatok eredményeiről kellene tanácskoznia, melyek mind­azon koronaországokban, hol az égett bor égetés na­gyobb kiterjedésben űzetik, eszközöltettek folyó hó 16-án a cs. kir. pénzügyminisztériumban összeült. A bizottmány következő tagokból áll : elnök: báró Baumgartner András ur ő excja, cs. kir. val. tit­kos tanácsos s a tudományok cs. kir. akadémiájának elnöke; alelnöke báró Hock Károly tudor ur, osz­tályfőnök a cs. kir. pénzügyminisztériumban; lovag Máj­ran Kajetán tudor ur, cs. kir. miniszteri taná­csos, mint a cs. kir. belügyminisztérium képviselője; Desszáry Alajos osztálytanácsos a cs. kir. pénz­ügyminisztériumban, mint előadó; gróf Andrássy György, cs. kir. val. titkos tanácsos s földbirtokos Ma­gyarországban ; Zimmer­mann Károly jószágigaz­gató Magyarországban; Popper L. Mór, szeszgyár birtokos Magyarországban ; Rosenberg Lipót szeszgyár - birtokos Magyarországban; W­i­r­k­n­e­r Lajos, nyugalmazott cs. kir. udvari tanácsos s föld­­birtokos a temesi bánságban; lovag Thavonat földbirtokos Alsó-Ausztriában; Wolf Eppinger, szesz, rozsolis s eczetgyárbirtokos Alsó-Ausztriában ; M­e­tt­ick­e Ernő, szeszgyár-birtokos és nagy­keres­kedő Triestben ; báró Riese-Stallburg, jószág- és gyár-birtokos Csehországban; Róbert Florentin, répaczukor s szeszgyár-birtokos Morvaországban; Rainer J. F. szeszgyárnok s jószágbirtokos Ma­gyarországban; Abancourt Ferencz, jószág-bir­tokos keleti Gallicziában ; eberswaldi St­i­e­g­e­r Fri­gyes , jószág-meghatalmazott a krakói területen; Mitschka Ferencz cs. kir. pénzügyi tanácsos s pénzügy-kerületi igazgató Magyarországban; Mit­­ter Domokos, pénzügyőrségi főbiztos Csehország­ban. Nem mulasztandjuk el a bizottmány eredmé­nyeit annak idejében ezen lapban közölni.“ (Bp. H.) Dunavbeállás. Pesten, febr. 21. 4' 0' 0"' 0 felül. Febr. 21. Febr. 22. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 77.80 77.95 — ft 15 kr — ft — kr 5% metalliques 69.75 70.------„25 „ — „ — „ Bankrészvény 864.— 865.—­1„ — „ — „ — „ Hitelintézet 195.30 196.25 — „95 „ — „ — „ Augsb, váltó 112.75 112.75­­ „ — London, váltó 131.50 131.53 — „ — „ — „ — „ Arany 6.25 6.21 — „ — „­­ „ — „ PEST, FEBRUÁR 22. (Fk.) Míg e sorok napvilágot látnak, a tele­­gráf minden esetre meghozandta az angol par­lamenti csata kimenetelének hírét A vita rész­letei azonban csak később érkezhetvén, talán nem leend érdektelen néhány tájékoztató észre­vételt előrebocsátani, mely úgy hiszszük a tárgy fontossága által eléggé igazolva van. Gladstone geniális pénzügyi tervének nagy­­ját olvasóink ismerik. A miniszter azon An­gliában szokásossá még nem vált helyzetben látta magát , hogy majdnem 10 millió font sterlingre menő deficitet kelle bejelentenie, másfelől pedig az angol-franczia kereskedelmi szerződésnek is szószólója lenni, mely szerző­dés Anglia vámjövedelmét tetemesen csök­kenti. Tehát egyfelől deficit, másfelől a bevé­tel apasztására c­élzó egyezkedés ajánlása. Ezek valóban nem csekély nehézségek, a bud­get pénzügyi oldalát tekintve. Hanem a pénzügyi tekintetek mögött poli­tikaiak is állnak, mik a nehézséget még öregbítik. Honnan eredt e deficit? Mert a kor­mánynak rendkívüli védelmi eszközökről kel­l­ gondoskodnia; a kiadás 70 millió fontjából majdnem 30 millió jut a hadseregre és a flot­tára, és honnan e rendkívüli hadiköltség? Mert a birodalom biztosságáról kell gondoskodni. És ki veszélyezteti ezen biztosságot, vagy ki lehetne valamikor veszélyes e tekintetben? Francziaország! Tehát in ultima analysi Fran­­cziaország az, ki a deficitet okozta. De ez ugyanazon Francziaország, melylyel a kereskedelmi szerződést kötötték, melyet ez után tetemes könnyítésekben akarnak részesí­teni, melynek jólétét elősegíteni , növelni tö­rekszenek, míg ő — Francziaország — Nagy­­britannia közjólétén oly mély kárt ejt. Anglia tehát jutalmat ad Francziaországnak azért, mivel ez utóbbi a brit budgetet roppant és haszontalan hadiköltséggel terheli. Hisz ez képtelenség ! Ha a franczia szoros­ viszonyra akar lépni Angliával és az anyagi érdek kötelékei által is hozzákapcsoltatni, akkor hagyjon fel óriási hadikészületeivel és tegye képessé Angliát is hadi budgetjének megszorítására. Ha pe­dig folyvást farkasszemet akar nézni a csa­tornán túli szomszéddal, ne kívánjon tőle ked­vezményeket, előzékenységet, barátságot. . . . Ez körülbelül a toryk okoskodása. Ha ők egyedül a budget vagy a kereskedelmi szer­ződés egyes tételeit megtámadnák, akkor a minisztérium föl se venné a megtámadásokat, mert ilyenek még minden budget ellen intéz­tettek, a­nélkül, hogy egyik vagy másik tétel elvettetése miniszterkrízist szülne. Ez egyszer azonban másként van a dolog. Magukat az angol hadikészületeket, mint a deficit közvetlen okát, az ellenzék meg nem támadhatja, mert ezeket a nemzet elég hango­san kívánta, és a kabinet saját sírját ássa, ha e tekintetben valamit mulasztott volna. A to­ryk akkor azt mondták volna : rád­ a whigek Napóleon iránti szivességből a haza biztossá­gát koczkáztatják. Hanem a whigek nyakra főre fegyverkeztek, és midőn most a contót terjesztik a nemzet elé, ez egy kicsinyt fejét vakarhatja ugyan, hanem végre még sem ma­rad egyéb hátra, mint — fizetni. Tehát, miként mondjuk, egyenesen a minisz­tériumnak és ezzel egyetemben Napóleonnak politikáját kellene megtámadni, — de bizony ez sem könnyű munka ám! A Francziaország -­gali szövetségnek fontosságát az Istenben bol­dogult tory-kabinet is elismerte, és így elv­ként nem ajánlhatja most azt, hogy a whigek Francziaországnak hátat fordítsanak. Az egyes kérdésekre térve, Középolaszhon­­ban minden úgy megy, a­mint Anglia kívánja, és a herczegek, vagy épen a pápa mellett még a toryk sem mernének fellépni. Savoya felől még nagyon homályos a fran­czia politika, vagy legalább hivatalos vi­tatkozásra még nem szolgáltat alkalmat; — tehát mibe kapaszkodnának a toryk? Francziaország hadi készületeibe! Hanem egyfelől az angol miniszterek tagad­ják , hogy Francziaországban valami rendkí­vüli fegyverkezések történnek , másfelől alkal­masint arra fognak utalni, hogy épen a keres­kedelmi szerződés által a két ország békés vo­natkozásai szorosabbra fognak főzetni, a háború lehetősége mindinkább eltávolíttatni és így lassanként a fegyverkezések csökken­tése is lehetségessé tétetni. Ez körülbelül a kormány álláspontja az el­lenzék ellenében.

Next