Pesti Napló, 1860. március (11. évfolyam, 2991-3015. szám)

1860-02-25 / 3011. szám

Főmunkatárs : b. Kemény Zsigmond. Kiadó-hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körü­li panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek : 1860 46-3011 11-ik évi folyam Szombat, febr. 25. Szerkesztési iroda : Lipót-utcza 5-ik szám. 1-ső emelet. É­py szellemi részit illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. VIDÉKRE, postán , PESTEN, házhoz hordva: félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. ] félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért.­­ Évnegyedre . 5 frt 25 kr. a. ért. díjo . 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij ak­Vermen­yeH ‘HJH • külön 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. A JELEN­ÉVI JUHKIÁLLITÁS, EKEVER­SENY ÉS PRÓBASZÁNTÁS. A Magyar Gazdasági Egyesület f. é. febr. 16-ikán tartott igazgatóválasztmányi ülésében a folyó évi me­­dárdvásári juhkiállitás, ekerverseny és próbaszántás volt a főtárgy. E tárgyra nézve az igazgató választ­­mány a következőkben állapodott meg: a) Az 1861. év tavaszán tartandó általános ki­állítás programmjának s a kiállítással összekötött sorsjáték tervének elkészítésére az igazg. választm. legczélszerű­bbnek látta egy bizottmányt állí­tani össze a következő szakosztályi elnökökből, u. m. Lónyay Menyhért, ifj. Majláth György, Benkő Dániel, Korizmics László, Festetics Ágoston gróf, Zichy Fer­dinand gróf, Ghyczy Ignácz, Havas József, Somssich Pál, Kubinyi Ágoston, Wenkheim László báró, Ba­lassa Antal báró, Végh János urakból. E bizottmány­hoz minden szakosztály saját kebeléből még két-két tagot fog kinevezni, s miután egy általános kiállítás érdeke úgy hozza magával, hogy azon az ország min­den termelési ága minél hűvebben legyen képviselve, fölkérendők lesznek egyszersmind a már alakult me­gyei gazdasági egyesületek elnökei is, hogy a kiállí­tási bizottmányban részt venni szíveskedjenek. A bi­zottmány elnökségére egyhangúlag m. gróf Károlyi György úr kéretett föl, a tollvitelre pedig az egyesü­leti titoknok bízatott meg. A bizottmányi munkálat a jövő júniusi közgyűlés elé fog terjesztetni, a­mi azonban az általános ki­állítással összekötött sorsjáték tervét illeti, azt az igazg. választmány mielőbb óhajtaná bírni, hogy a sorsjegyeket haladék nélkül ki lehessen bocsátani, miért is a közgazdasági szakosztály elnökét, Lónyay Menyhért urat különösen fölkérte, hogy szakosztálya néhány tagjával ez érdemben a jövő márcziusi vá­lasztmányi ülésre javaslatot adni szíveskedjék. b) A tótmegyeri kirándulásra, s az ott rendezendő eke- és szántásversenyre nézve az igazg. választmány a következő rendet állapí­totta meg : 1) Június 2-án (szombaton) reggel korán fog in­dulni a társaság a pest-bécsi vasúton külön vonattal Tótmegyerre. A külön vonat iránt a vasutigazgató­­ságnál az egyesületi elnökség fog gondoskodni. 2) Tótmegyeren mint háziúr, am. gr. Károlyi Lajos­­ excellentiája fogadja a gazdaközönséget, hol az ő szívességéből egyszersmind az eke- és szántásverseny­hez szükséges helyiségekről is gondoskodva leend. 3) Az eke- és szántásversenyben mindenki részt ve­het. A jutalmak az ekékre arany-, ezüst- és bronzé­remből, a versenyszántásra ezüst- és bronzéremből és pénzből fognak állani és ugyan­ egy dij: nagy ezüst-érem és 25 ft húszasokban; két d­i­j : kis ezüst-érem és 15 ft húszasokban ; három dij: bronz-érem és 10 ft húszasokban; öt dij: bronz érem és 5 ft húszasokban. 4) A bíráló bizottmány az eke- és szántásverseny­hez, a földmivelési és gépészeti szakosztályoknak a hely­színén jelen leendő tagjaiból fog megalapittatni. Különben a bírálati eljárás, valamint az eke- és szán­tásversenyt illető szabályok iránt a mártiusi választ­mányi ülésre javaslatot adni: gróf Szapáry Gyula el­nöklete alatt, Benkő Dániel, Egressy Sámuel, Kenes­­sy Kálmán, Szendrey Ignácz, Galgóczi Károly, Ko­vács László és gróf Zichy Edmund szakosztályi tagok kérettek föl. 5) Hogy pedig az eke- és szántás verseny a kirán­dulásra kitűzött napon a rendezés által ne hátráltas­sák, a közönség megérkezésével azonnal munkához le­hessen fogni, az igazg. választmány egy részről figyel­meztetni kiváltja a gépészeket, hogy versenyre bocsá­tandó ekéiket az összeigazításra szükséges idő meg­nyerése végett, legalább egy nappal előbb szállíttas­sák Tótmegyerre ; másrészről a javaslatkészítő bizott­mányt utasítja, hogy a verseny napját megelőző na­pon (június 1 én) Tótmegyerre ránduljon ki, s az eke- és szántásversenyhez szükséges előkészületeket tegye meg, hogy ugyanazon nap mind a munkát, mind a bírálatot lehessen végezni. Ezek folytán az igazg. választmány meleg köszö­nettel fogadta gróf Károlyi Lajos­­ excja azon haza­fias ajánlatát, miszerint a versenyszántásra pénzben kitűzött jutalomdíjakat ő fedezhesse, s az Egyesület csak ezüst és bronz érmeket adjon. c)A juhkiállítás a köztelken június 3-án dé­li 12 órakor fog megnyittatni s tart június 4. és 5-én, naponkint reggeli 9 órától esti 6 óráig, s június, 6-án délig, midőn a kiállítás bezáratván, a juhok még az­nap délután visszaadatnak. A kiállítandó juhok beszállítására nézve határidőül május 31. jan. 1 és 2-ik napja tűzetik ki, s jún. 3 án már legfeljebb kora reggeli órákban fogadtathatnak el. Egyébiránt arról, hogy a kiállítandó juhok a vám­vonalakon akadálytalanul bejöhessenek, s hogy a vasútról alkalmas ketreczekben szállíttassanak a köz­terekre , az egyesületi elnökség a szükséges lépések­ről gondoskodni fog. A juhbíráló bizottmány a kiállítás alatt a juhá­szati szakosztály jelen leendő, de a kiállításban nem ér­deklett tagjaiból fog alakulni. Különben a kiállítási feltételek s a bírálat alapjául szolgálandó elvek meg­határozása iránt részletes javaslatot adni, a tanáslaati szakosztály bízatott meg. A közgyűlés napjául jun. 6-ra tűzetett ki; a gy­ű­­lés délelőtti 10 órakor fog megnyittatni a köztelket­. SZEGED, febr. 22-én. Az utolsó bécsi hetivásáron 10 — 15 krral szállt le merenként a tisztabuza ára, ez azonban még nem szült visszahatást az itteni piaczra. Néhány apró részlet tisztabuza vásároltatott az itteni kiviteli gőzmalom által a múltkori árak mellett. A pi­ac­ra még mindig keveset szállítanak. Üzleti terményárak : legjobb tisztabúza 5 frt; kö­zép 4 frt 60 kr; legjobb kétszeres 3 frt 30 kr; közép 3 frt; legjobb rozs 2 frt 65 kr; közép 2 frt 60 kr ; leg­jobb árpa 1 frt 90 kr; közép 1 frt 80 kr; legjobb zab 1 frt 50 kr; közép 1 frt 40 kr; törökbuza 2 frt 20 kr ; köles 2 frt; paszuly 4 frt; paprika mázsája 12-24 frt. Burgonya 1 frt 45 kr; marhahús fontja 16 kr; juh­hús 13 kr; gertéshús 18 kr; s­zalonna mázsája 22 frt; zsir­­tezéje 40 kr ; lángliszt mázsája 10 frt; zsemlye­liszt m. 8 ft 50 kr; faggyú mázsája 20 frt; körösfa öle 12 ft; tölgyfa 10 frt; lágyfa 6 frt; kőszén vékája 1 frt 20 kr; széna mázsája 1 frt 50 kr; szalma m. 65 kr; kender m. 20 frt. (Sz. H.) T.-FÜRED, febr. 23. E tél folytán már háromszor volt — egymást fölváltva — szigorú telünk és enyhe tavaszunk. Soha változóbb időjárásra nem emlékezik senki; de azért a repcze még jó és szép, s gazdag terméssel biztat a jövendő. Egy öreg, kedélyes ur minálunk, ki 40 év óta minden napnak időállását hí­ven följegyzi, s azt jósolja, hogy az 1860-iki év a legkisebb részletekig épen úgy indul, mint az 1837-iki év megfutotta pályáját; akkor pedig bőséges áldás vigasztalta meg a föld népét, tehát most is arra lehet számolnunk. BÉCSI BÖRZE február 23-án, 1800._____________________ ■' ~ Adott­­tartott Adott tartott Adott tartott _ Adott tartott Államadósság, ár­­ ár ár ár r­­______ 5%-os osztrák értékben . . . . 100 frt 65 75 66.— Hitelintézet ausztriai értékben . 200 frt 198 60 198.80 A n. bank­ sors. 5%........................100 ft a.é. 88.50 88.— Waldstein..........................................20 ft. pp. 27.— 27.50 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 78.— 78.20 Alsó-ausztriai esc. bank pengő p. . 500 frt 572.­­ 574.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4­ 5%-os 100 ft pp. —— —.— Keglevieh . • • • • ■ . 10 n. pp. lb.— lb ou 5%-os 1851­ ki B. sorozat . . . 100 frt 97.50 —Éjszaki vaspálya pengő p. . . . 1000 f­t 1968— 1970— Elsőbbséggi kötvények. Váltok (devisek). 5%-os metalliques........................100 frt 70.20 70.40 Államvaspálya pengő p. . . . 200 frt 265.— 265.50 »­­ Három hónapra. 4V,°/,«s „ „ ... 100 frt 61.50 61.75 Nyugati pálya 200 frt p.(170 frt,85%os befiz.) 173.25 173.75 Államvasp......................................... 500 frank 135.—436.— Amsterdam 100 boll. frt (86 ft 52 kro. o.) 3%­­.--------1834­ diki sorsolással . . . 100 frt 395. —405. — Tiszai 200 ft pp. (100 frt befiz.)....................... 105.­ 105.— Lombard-velenczei.......................6OO frank 132.50 133.— Augsburg 100 d. német frt(85ft90% kr)3%­­ 111.50 111.50 1839-diki........................................100 frt 124 50 125.— Lombard közp. olasz 200 ft osztr. becs. 80 ft Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.50 93.— Berlin 100 tallér (150 frt osztr. értékb.) 4 . 1854-diki........................................100 frt 106.25 106.75 (400/0 befizetés) . ................................... 155.— 156 — Osztrák Lloyd.............................100 ft pp. 92.­ 92 50 M Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90% kr) 3 „ 111.80 111.80 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . . 16.25 16.50 Pozsony n.-szombati I-őr kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— Sorsteirvek. Hamburg 100 márk-bankó frt (75 ft 85 kr)2% „ 99 — 99.— ....... „ . ..... Pozs .­n.-szombati Il-czor kibocsátott 200 ft pp. 55.— 60.— . „„ „ „ London 10 font sterling. (100 ft 23 ■/„ kr) 4 „ 130.50 130.50 f­öldteh­ermentesítésiek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500 ft pp. 442.— 444.— A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. 102.— 102.25 perig 100 frank (40 ft 50 kr osztrák ért.) 31/. „ — — 52.— 5%-os als. auszt................................100 frt 90.— 91.— Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 212.— 215.— Dunagőzhajóz. társ. dbja . 100 ft pp. 103— 103.50 Pénznemek 5%-os magyarországi .... 100 frt 72.50 73.— Budapesti lánczhid....................... 500 ft pp. 860.— 865.— Trieszti államkölcsön db . . . T. lOOftpp. 127.— 128.— " . 5%-os bánsági, horvát és szláv. 100 frt 71.­ 71.60 Budai városközség db . . .­­40 ft a.é. 38.50 39.- Császár, arany.................................................... ". 5%-os erdélyi...................................1O0frt 69.25 69.50 Zálog­levelek. Eszterházy...................................40 ft. pp. 84.— 85.— Keczés arany....................................................6.19 . 5%-os sorsolási záradékkal 1867-re 100 frt —----------— Salm...............................................*0 £ pp‘ ®°i60 22 ~ .............................................' 1n%* Velencze. kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 80.50 80.75 A n. bank 6 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 102.50 103.— Pálffy...............................................40 ft. pp­. 39— 39.50 Napoleonsdor............................................. 10 49 10.4» lUUtrt u 10 év. 5%-os. . . . 100 ft no. i 98 50 99.— Clary................................................40 ft. pp. 36,75 37.25 Orosz imperiale.............................................10.70 —.— Hészvények. * ” ” sorsolh. 5% . . . . 100 ft pp. 1 93.— 93.50 St. Genois........................................40 ft. pp. 37.— 37.50 Ezüst 100 ftért . ..... . . . 130.—130. Nem­eti bank (ex­civ.)................................... 869,­ 871.- n­­­n 12 hó 5%.......................100 ft a.é. 1100.---------- Windischgratz.............................20 ft. pp. 22 75 23 25 A nemzeti kölcsön papír szelvénye. . . ■ ------------ PEST, FEBRUÁR 24. (Fk.) Egyik éjszaknémethoni lap után most mások is azon hirt közük, miszerint a Mind­ó­­vonal, illetőleg a velenczei terület megtámad­­tatását Poroszország casus belli gyanánt fogná tekinteni, és hogy a porosz követ ezt Bécsben ki is nyilatkoztatta volna. E hir oly határozottsággal adatik, miszerint nem lehet azt teljesen ignorálnunk, miután pedig e határozottság daczára sem tudunk neki hitelt adni, az olvasó megengedi, hogy minél rövidebben foglalkozzunk vele. Minő benyomást tenne a porosz kormány ily határozata Porosz-, illetőleg Németország­ban, nem akarjuk, nem is tudjuk eldönteni; a vélemények ott nagyon szétágazók, míg egyik rész Lombardiának ausztriai kézben maradását is a német szövetség egyik életkér­désének nyilvánítá és már azt is rész néven vette Poroszországtól, hogy ez tavaly mindjárt háborút nem üzent Francziaországnak, a má­sik rész úgy hiszi, miszerint Ausztria Velen­­czéről is lemondhatna, a­nélkül, hogy ez a né­met szövetség biztosságát veszélyezné. Melyik oldalon van a többség , ezt — mi­ként mondjuk­­— nem tudjuk , és így a né­metországi közvélemény szempont­jából nem ítélhetünk a Poroszországnak tulaj­donított szándék valószínűsége fölött. Annyit azonban sok valószínűséggel állít­hatni, miszerint a porosz kormány ily lépést csak akkor tenne , ha azt Oroszország is he­lyesli. Erre pedig egyelőre nincs jelenség. Nem szólunk arról, hogy Oroszország tavaly is egész nyugalommal hallgatta meg Napóleon pro­­grammját „az Adriáig felszabadítandó Olasz­országról“, a­­mely programmban természe­tesen Velencze is bennfoglaltatott, és semmi készületet nem ten a kivitel meghiúsítására, — hanem csak azon legújabb lépésekre emlékezte­tünk, mik Bécs felöl Szent-Pétervárott tétet­tek, és mik a megegyező hírek szerint min­den siker nélkül maradván, — azon követ­keztetésre utasítanak, miszerint a czár kor­mánya nem hajlandó, Olaszország ügyében franczia-ellenes politikát követni. Olaszország gyám­olítása nélkül pedig Poroszország aligha­­síkra szállna Francziaország ellen, főleg akkor, a­midőn ennek háta mögött még Anglia is áll. Az általános politikai helyzet szempontjából tehát nem valószínű , hogy Porosztország a bevezetésben említett kötele­zettség átvállalására késznek nyilatkozott volna. Hanem tegyük fel — ezen valószínűtlenség daczára i­s — miszerint Poroszország csak­ugyan hiidesetnek tekintené a Mincia-vonal megtámatstatását; minő hatása lenne ennek a franczia-, szárd politikára ? Napole­on császár, miként maga mondá, Vil­­lafrancáb­an békét kötött, mert Poroszország beavaitkol­­­ásától tartott, melynek visszautasítá­sára akko­r még nem érezte magát elég erős­nek. Ha t­­ihat a császár, a­mire minden mutat, olasz honi­­programmjának hátralevő részét nem ejte el egészen, hanem csak kivitelét napolta el, a szünidőt minden­esetre arra használja, hogy képessé tegye magát, szükség esetén a német szövetség ellen is síkra szállni. Erre első kellék, hogy Olaszhonban Szardí­nia egymaga, vagy legfölebb csekély franczia segélylyel védhesse magát, úgy hogy Napó­leon teljes erejét vagy ennek legalább legna­gyobb részét a Rajna felé fordíthassa. Ha tehát Poroszország csakugyan­ily hatá­rozott nyilatkozatot adott Velencze megtámad­­tatása esetére vonatkozólag, a dolgok továb­bi fejlődése azon kérdéstől függne : képes-e Szardínia egymaga az Ausztria elleni küzdelmet kiállni, hogy Francziaország a né­met szövetség ellen fordulhasson? Hogy e kérdésre igennel lehessen felelni,­­ mindenekelőtt szükséges a középolaszhoni an­­nexió keresztülvitele, hogy aztán Piemont az ottani fegyveres erőről szabadon rendelkez­hessék. Ha pedig, a­mi valószínű, Piemont még akkor sem lenne elég erős az Ausztria GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI SZEMLE. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: uj bánsági búza (82—84 fontos) 5 ft -- kr — 5 frt 40 kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 70 kr — 5 ft 20 kr; tiszai uj (80—85) 4 ft 20 kr — 5 ft 40 kr; bácskai ó (82—83) 4 ft 70 kr — 4 ft 80 kr; uj (83 —84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr; fehérmegyei ó (82—84) 4 ft 70 kr — 5 ft 40 kr; fehérm. uj (83—84) 4 ft 70 kr— 5 frt 20 kr; kétszeres uj (77—79) 2 ft 70 kr—2 frt 90 kr; rozs­ó (76 —77) 2 frt 60 kr — 2 frt 70 kr; uj (77 —78) 2 ft 80 kr — 2 frt 90 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 20 kr — 2 ft 35 kr; uj zab (46—48) 1 frt 65 kr­ — 1 ft 70 kr; tengeri ó 2 ft 80 kr — 3 ft — kr; uj 2 ft 50 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 5 frt 75 kr — 6 frt — kr. Mind bécsi mérönkint és osztrák becsben. PÉNZÜGYI SZEMLE. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, febr. 24-én.) Febr. 23. Febr. 24. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 78.10 77.90 — ft — kr — ft20kr 5% metalliques 70.10 70.15 — „ 5 „ — „ — „ Bankrészvény 868.— 870.—­2 „ — „ — „ — „ Hitelintézet 198.80 197.50 — „ — „ 1 „ 30 „ Augsb. váltó 111.50 112.35 — „85 „ — „ — „ London, váltó 130.75 131.20 — „ 45 „ — „ — „ Arany 6.19 6.22'A­­ „ 3% „ — „ — „ PÁRIS, febr. 25. (Zárlat.) 3 percentes rente 68.20 (csökkent 5 cent.); 4­/2 peres rente 97.80 (csökk. 20 cent..); crédit mobilier 753 (csökk. 3 frank); osztrák államvaspálya 507 (nem változott); lombardiai vasút 547 (csökk. 5 frank). LONDON, február 23. Consolok 95 (csökk. 1/8). KÖZLEKEDÉS.­ ­ A DUNAGŐZHAJÓZÁSI TÁRSASÁG a következő m­­enet­rendet teszi közzé : Miután a Duna újra egészen jégmentes , ez okból a Hitne­­vi szett tisztelettel jelenti, hogy az utasszállító gőzö­­sö­k menete megnyittatik, és pedig Pestről felfelé szombaton február 25-én , Pestről lefelé hétfőn február 27-én , oly' megjegyzéssel, hogy az indulás további rendelkezésig következő renddel fog történni : 1. A D U N Á N : Lefele­. Győrből Pestre : minden egyenes számú má­­sodnapon, reggeli 7 órakor és pedig február hóban az egye­­nes számú, március hóban pedig az egyenetlen számú na­pokban , e szerint tehát február 26, 28-án , március 1, 3, 5, 7-én stb. (Első menet vasárnap febr. 26-án). — Pestről Zi­monyba : hétfőn , szerdán és szombaton­­reggeli 7 órakor. (Első menet hétfőn február 27-én). — Pestről Orsovára, Giurgeva és Galaczra : szerdán reggeli 7 órakor. (Első menet szerdán február 29-én). Orsováról Giurgevóra és Galaczra : szombaton reggel. (Első menet szombat mart. 3.) Fölfelé. Pestről Győrbe : minden másodnapon reggeli 7 órakor , és pedig február hóban az egyenetlen számú , már­cius hóban pedig az egyenes számú napokon, február 25, 27, 29-kén , március 2, 4, 6, 8 kán stb. (Első menet szombat febr. 25-kén.) — Zimonyból Pestre : szerdán , pénteken és vasár­nap déli 12 órakor. (Első menet szerdán február 29-kén.) — Orsováról Pestre : szombaton reggel. (Első menet szomba­ton márt. 3 kán.) — Galaczról Giurgevo, Orsova, Zimony, Pestre : szombaton reggel. (Első menet szombat márt. 10-én.) 2. A SZÁVÁN. Lefelé. Sziszekről Zimonyba : hétfőn reggel. Első menet hétfőn mártius 5-kén.) — Fölfelé. Zimonyból Szi­szekre : csütörtökön reggel. (Első menet csütörtök mártius 1-jén­)_____________________________________________ Danavizuitás. Pesten, febr. 24. 3‘ 10 ' 0'' 0 felül. HIVATALOS HIRDETÉSEK KIVONATA A Budapesti Hírlap 41. sz. Hivatalos É­r­­­tesitőj­éből (febr. 19). Biróilag árvereztetik: Gyulán Takács Sán­­dorné hagyatékához tartozó 58. számú 1700 írtra be­csült ház 2/4 telekfölddel együtt, árv. mart. 9 és apr. 13-án a gyulai megyei tervszék által. A Budapesti Hirlap 42. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (febr. 21.) Csőd nyittatott: Lassán Gábor ,és neje denge­­legi lakosok vagyona fölött; a köv. bejel. márt. 10-ig a nagykárolyi szolgabiróságnál; perügyelő Zanathy Mihály ügyvéd. — Kállay Miklós nagykállói lakos összes va­gyona ellen ; a követ. bejei, május 21-ig a nagykállói megyei tszéknél; perügyelő Böszörményi László ügyvéd. Biróilag árvereztetnek : Debreczenben Bo­­niza Mihálytól lefoglalt csapóutczai 317. sz. a. 700 ftra becsült ház árv. april 2. és máj. 3-án a debreczeni me­gyei tszék által. — Bádonfán Bozzai József táplánfai la­kostól lefoglalt 21. sz. a. fekvő 2330 frtra becsült ház 19 hold földdel együtt árv. mart. és april 21-én a szom­bathelyi cs. k. vár. kik. bíróság által. — Salfán Tóth Ferencztől lefoglalt s 3640 írtra becsült 23 holdnyi föld áru márt. 12-én a szombathelyi cs. k. vár. kik. bíróság által. — Piricsen Erős Bélától lefoglalt s 6180 prtra be­csült 206 holdnyi birtoka árv. márt. 21-én a nagykállói megyei tszék által. — Tatában Tamás Sándor hagyatéká­hoz tartozó tóvárosi 407. t. k. számú 800 írtra becsült ház, 306 frt 30 itra becsült kert, és 750 írtra becsült újhegyi szőlő árv. mart. 9 és april 11-én a tatai szolga­­biróság által.­­ — Szegeden néhai Bokor Antal csögtöme­­géhez tartozó 81 szak. 1456. számú 1900 írtra becsült ház, és 2006 írtra becsült szőlők árv. mart. 3-án a sze­gedi megyei törvszék által. — Sarkadon ifj. Leelősy Mi­hály, özv. Leelősy Istvánné és Puskás Andrástól lefog­lalt 53, 58 és 941. számú 3261 írtra becsült fekvő ja­vaik árv. mart. 12-én a szalontai szolgabiróság által.

Next