Pesti Napló, 1860. május (11. évfolyam, 3067-3091. szám)

1860-05-26 / 3088. szám

123-3088. 11-ik­ évi folyam Szerkeszteni Iroda : Ydczl'Utcza 12 ik szám 1-se emelet. E lap szellemi részét illető minden köz- K 1 H d O * ti i V O t A 1 * remény a szerkesztőséghez intézendő. _ . , , _ ... , . ,, . Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. 1860. Szombat, máj. 26. Előfizetési föltételek • VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hirdetmények dljn 1 0 Ilasasos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 u­jkr. Bélyegmj iikrtietmények dijat külön 30 uykr- Magnuvita 4 llluábo, peti.sor 25 ujkr. IhsTL.v. házhoz hordva: Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. ___________________________BÉCSI BÖRZE május 34-én, 1860.____________________ 1. Adott tartott Adott tartott Adott tartott Adott tartott Államadósság. ár ár ár ár ár ár ár ár 5%-os osztrák értékben .... 100 frt 65 25 Kft 50 Hitelintézet ausztriai értékben 200 frt k­3 80181 — An. bank-sor?. 5'/„ .... 100 ft a. é. 88 68 68 85 Waldstein ..................................20 ft pp 27 25 27.75 5% os nemzeti kölcsön .... 100 frt 70.00 80 — Alsó-ausztriai esc. bank pengő .. . 500 frt 560 — 68 — A gallicziai föld. hitelintéz. 4 100 ft pp. 84.— 84.50 Keglevitb ..................................10 ft pp. 14 50 15­­ ; 5%-os 1851 ki B. sorozat . . . 100 frt 97. 0 98.- Éjszaki vaspálya pengő p. . . . IOCO frt 1896 - 1­08- Elsőbbségi kötvények Váltók­ A start 6%-os metalliques .......................100 frt 09 25 69 50 A Ham vaspálya pengő p. . . . 200 frt 167 - 268 - Elsőbbségi kötvények, V­altok (devisek). 4'/.%­OS „ . ... lOü frt 6L 25 ‘1 50 Nyugati pálya 200 frtp.(170 frt,85%os befiz.) iOO 75 101 25 Attamvasp........................................ 500 frank 135 — 136.— Három hónapra. 1899-dik­i sorsolással . . . 100 frt lyp 4 50 125 — Tiszai 200 V pp. (100 frt befiz.) .... 120 — lin - Lombard-velenczei....................... 500 frank 135 — 136 — Amsterdam 100 boli. frt (86 ft 52 kr 0. é.) 3°/« —•— — — 1854-diki . ........................100 frt 08 50 00 — Lombard közp. olasz 200 frt osztr. becs. 80 frt Duna-gőzhajózási társulat . . . 100 ft pp. 95 — 05 50 Augsbu­g 100 d. német frt (85 ft 90'/, kr) 3'/. „ Il i — l!4 25 UCOdiki „ ........................100 frt 94.75 15_ (40% befizetés)........................................161 — 162 — Osztrák Lloyd............................... 100 ft pp. 90.­ 01— Berlin 109 tallér (150 frt osztr. éhékb) 4 „--------------­Comp-rentpapirok 42 ausztria lira . . . . 15.50 15 75 Pozsony u.-szombati 1-ér kibocsátott 200 ft pp. 24.— 26.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 114 25111 50 Pozs.-u­.-szombati 1­­-szor kibocsátott 200 ft pp. ftfi.— **().—-■ Sorsjegyek: Hamburg 100 márk*bankó frt(75 ft 85 kr) 2*/t t — — 101 — Földtehermentesítéssek. Duna-gőzhajózási társulat . . . 500ft PP.1447._ 449.- A hitelintézeti darabja . . . ICO ft U. 104 25 104 RO 1^dC?}w!0* ftm£ 5A&?00 ft ^ « 133-10 il* 5 V.-os als. ausztria..................100 frt 02 — 9°.- Osztrák Lloyd-társulat Triesztben 500 ft pp. 208 _ 7lO.— Dunagözlmjóz. társ­ulja . . . 100 ft pp 1­3 — 1 3 50 párla 10y '»»k (40 ft 50 kr osztrák ert.)3 '/, » —M­gZ 6% os magyarországi .... 1­0 frt 72 50 73 — Budapesti lánczhid........................500 ft pp. 375 — 389. — Trieszti államkölcsön db. . . . 1-Oftop 125.— LG — Pénznemek. 5%-os .ánsági, horvát és szláv. 100 frt 71 25 71.75 Budai városközség db .... 40 fia. .. 38 25 38.75 Császári arany............................................6.316.337 6%-os er­délyi............................. 100 frt CO 25 69 75 Zálog-tevék Eszterházy...................................40 ft pp. 15 — 80— Reczés arany ......................................... 6?33'­6 5°/„-os s,■/soiás! záradékkal 1867. re 100 frt _.— — . — Balm..............................................40 ft pp. 40 — 40 50 Korona......................................................10­3 — 18.35 Veleccz­i kölcsön 1859 5° . . . 100 frt 81.75 82 — A n. bank 6 év. 6%-os .... 100 ft pp. 101 — 102. — Pálffy ......... 40 ft pp. 87 50 88.— Napoleons d'or . . . ...... 50­, 3! — ném­i-emr.fc r n n 10 ev. 5%-os .... 100 ft pp. 97 50 98 — 'Jplary . . ...................................40 ft pp. 37. 37 25 Orosz imperiale..................................... 10 05 —.— nesztenyek, ^ Porg.ib. 6% . . . .100 ft pp. 92 75 93.-1 St. Dcnois........................................40 ft PP. 33­­ 38 60 Ezüst 100 ftért...............................................133.50 133 60 Nemzeti lank (ex div.)............................. 859.— £61.— r­e­n 12 hó 5% ..... 100 ft pp. 100.— —Windischgrät*.............................20 ft pp. 23 25 23.75 A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 33%7,­ 37,7 Az osztrák államvaspályatársaság közgyűlése, máj. 23. A pyillér — K. Doblit­ff elnöklete alatt — 47 rész­­vevőből állt, kik 56­1 szavazatot és 45,576 részvényt képvisel­ek. Az évi jelentésből ezeket emeljük ki : A nyers bevétel tavaly 18­­­3,506 frt volt, a kiadás 7.110,641 frt, úgy hogy a jövedelem 11.492,865 frtra no­gy. Ezenkívül van a társaság bányáiból be­vett jövedelem. A bányák nyers bevétele 7.442,658 frt, a kiadás 7.001,529 frt s így ezekből a jövedelem 441,11­8 frt. Egész jövedelem tehát 11933,994 frt. Ebből kamatokra 9 622 571 frt ment (u. m. a részvé­nyekére 5 300,000 frt és 4.300,000 frt a kötvénye­kéi), úgy hogy a­mi fönnmarad 2 31­1,422 frtot tesz. Az a­apszabályok szerinti levonás által, melyet a tar­talékoké számára kell tenni, s 5 percentet lesz, to­vábbá az igazgatótanács és főigazgatóság részére tör­ténő 3 percent levonása által e fönnmaradt összeg 2.222,222 ftra olvadt. Ebből 10 percent azaz 222,222 frt az alapítókat illeti, s a maradékból 5 percent su­perdividenda jut a részvényeseknek, vagy a mostani árfolyam szerint minden részvényre 10 frank jut. A társaság vasit- és gőzhajóépitésre 1859 ben 40 mi­lió forintot kö­tött s a bánya- és buzaigazgatásra 11­ 4 milliót. A társaság vasutainak összes bosszúsága 174% mértföld. Az 1859-iki bevétel 3 millióval, azaz 21% percenttel haladja meg az 1858 dibit, míg az üzleti költségek 2,5­ percenttel kevesbítűtek. Az igazgató­tanács indítványt tesz, h­­gy a 200 pengő forintos részvények írassanak át 200 ausztr. értékű forintosokká, vagyis 500 frankosokká. Két rész­vényes ellene nyilatkozott, mivel e rendszabálylyal a részvények értéke 10 uj forintot veszit, eddig i. i. 210 uj forint volt egy részvény , ezután csak 200 frt lesz. Azonban több igazgató tanácsnok megjegyezvén, hogy ez csak forma dolga, mert úgy is a részvények va­ldi értéke eddig is s ezután is frankokban határoztatik meg, s csak azért teszik ki forintokban is, mivel ezt a törvény kikötötte, elfogadtatott a részvé­nyek átírását illető indítvány. Nagy vitát idézett elő egy újabb indítvány, melyet az igazgató­tanács fölhozott, melynek lényege ez . Eddig elé a n­yereség fönnmaradó részéből a részvénye­sek 10 rész­t kaptak, és­­/10 rész az a­l­ap­ító­k­é maradt. Indít­ványoztatik, hogy az alapn ék emez elő­joga váltassák meg, oly formán, hogy adjon ki a tár­saság, az előmutatóra szóló 44,444 d­arab egyenlően szóló értékpapírt, s ez részesüljön ugyanazon oszta­lékban évenkint, melyben a már törlesztett részvények részesülnek. A társaságnak nagyon alkalmatlan, hogy a maga kebelében külön osztály létezzék, mely a tovább fejlődésben gát­­ lehet.. Néhány részvényes ellene szólott ez a­dítványnak. M­a­n­­­e­­­ur, a társa­ság főigazgatója franczia nyelven támogatta az indít­ványt. Többen szólván, szavazásra került a dolog. Az indítvány ellen 13 szavazat volt , s így a több­ség elfogadá azt, fönnhagyván a hatósági megerősítést. Egyhangúlag elfogad atott az indí­vány, hogy az igazgató­tanács részére az osztalék a következő öt éves időszakra is 10 percentre szabassék. PEST, május 25. (Fk.) Azon beszéden, melylyel Frigyes Vil­mos herczeg a porosz országgyűlést berekesz­tette, nagyon meglátszik, hogy az uralkodó előítéletek és aggodalmak befolyása alatt íra­tott. Különben e beszéd némely helye teljesen érthetlen lenne. Ha a porosz herczeg azt mond­ja, miszerint a német szövetség belü­gyeire nézve ismeretes nézeteihez fog ragaszkodni, hogy azonban minden belviszálynak és ebbeli vélemény különbségnek háttérbe kell vonul­nia, mihelyt „a nemzet figge­tlensége és a ha­zai föld integritása“ szóba jő, önkénytelenül is azon kérdés támad : feny­eget­i-e veszély és honnan fenyegeti ama legtöbb javakat, mik­nek védelmezése mellett a porosz régens oly nyomatékosan fölszólal? A fölszínen ily veszélynek semmi nyoma nem látható, és igy csak azt kell hinni, misze­­r­nt a porosz kormányt is hányatja azon hatá­rozatlan félelem, mely a német nemzet egy ré­szét múlt év óta elfogta, és elegen lesznek, kik azt hiendik, miszerint a porosz kormány kéz alatt biztos jelenségekre akadt, mik azt sejte­tik vele, hogy a nyugalmas felszín alatt nagy vihar készül, mely a porosz államhajóra nézve is veszélyessé válhatnék. Tények közül eddig csak kettőt tudnak föl­hozni, mely azonban oly csekélyszerű­nek lát­szik, hoggy nem igen tudunk neki politikai fon­tosságot tulajdonítani. A berlini franczia követ egy levél másola­tát mutatta elő, melyet a régens az angol ki­rálynő férjének írt és mely kevéssé jóakaró hangon szól III Napóleonról. A porosz külü­gy­min­iszter,kitől a követ erre nézve fölvilágosítást kívánt, azt mondá, hogy ura magánlevele­zéséhez semmi köze nincs, a­mire Latour d’Auvergne a levél tartalmának legjobb meg­­c­áfolásául személyes találkozást in­dítványozott a porosz régens és III. Napóleon közt. A herczeg a vasút megnyitása ünnepé­lyére csakugyan Tiierbe ment, de Napóleon­­nak­ találkozásról eddig elé mit sem hallani, hanem egyelőre csak arról van szó, hogy a franczia császár nevében Mac Mahon üdvözlen­­di­ő hir. fenségét. Az ajánlott találkozást tehát a porosz herczeg által vissza­utasítot­tnak tartják, és ebben messzire terjedő feszültség és bonyodalom kezdetét akarják látni. Miért ? nem bírnák megmondani. A franczia császárrali ta­lálkozás magában véve nem ejthet csorbát egy legitimi fejedelem méltóságán, mióta Ausztria és Oroszország császárjai — másokról nem is szólva — Francziaország uralkodójával oly szívélyes módon kezet szorítottak. Ha pedig a régens bizonyos csábító ajánlatoktól fél, mikre nézve aztán nyilatkoznia kellene, az ő ismere­tes szilárd jelleme fölöslegessé teszi azon óv­szert, melylyel Ulysses a maga útitársait a syrenák diai ellen érzéketlenekké tenni töre­kedett. Sőt épen akkor, ha ő fensége ily köz­leményeket vár, ama találkozást csak kivárnia lehet, mert ez után legjobban megismerked­nek III. Napóleon terveivel és az ellen csata­tervének szabatos ismerete tetemesen könnyíti az a fölötti győzelmet. Ezek után épen nem látjuk át, mi indíthatta volna ő fenségét azon udvariatlanságra, mi­szerint az állítólag ajánlott találkozást vissza­utasítsa. E találkozásnak tehát vagy lesz he­­lye , vagy pedig ha nem lesz, alkalmasint erre vonatkozó ajánlat sem létezett és így az annak visszautasítására alapított combiná­­tiók sem bírnak semmi értékkel. Beszélnek azonkívül azon hetykeségről,me­lyet az orosz diplomata Berlinben föllép. Bunten orosz követségi titkár a porosz kama­rában egyeskületétel alkalmával ülve maradt, a­mit Vincke követ keményen korholt; erre az orosz követ a maga belépti jegyeit vissza­küldte Schleinitz bárónak, még pedig éles jegyzék kíséretében. . . . Valóban sok találé­konyság kell arra, e­zen csekélyszerű eseményt a franczia-orosz állítólagos szövetséggel és a­ két udvarnak Poroszlhon irányában i­lid­ven­­kedési viszketégével kapcsolatba hozni. Őszintén és egyenesen kimondjuk vélemé­nyünket. Meghiszszük , hogy a porosz régensnek , ki belsejében elégedett és békés haladás pályáján járó nemzet élén áll, terhére van azon meg­rázkódtató politika,melynek követését a fran­czia császár az európai viszonyok korszerű át­alakításának érdekében szükségesnek vél. Ez szintúgy megfogható, mint például az, hogy annak, a­ki tiszta levegőjű, jól szellőztetett szobában lakik, kellemetlen az, ha szomszédja romlott légii szobájának dezinfectiója érdeké­ben füstöt készítenek, mely aztán amannak hajlékába is átcsap. Meghiszszük, hogy a po­rosz kormány kizárólag belső refor­másainak előmozdítására szeretne szorítkozni, hogy ha­ragszik, ha figyelmét kifelé is igénybe veszik és hogy a porosz zárbeszéd e haragnak némi kifejezést vala adandó. Hanem ennél többet nem igen keresünk e beszéd mögött, különösen pedig se nem fenye­getést Francziaország ellen, se nem készülő­ben levő porosz-osztrák alliance első jelen­ségét.­­ Elnézve attól, hogy ily szövetség létezését vagy készülését Schleinitz báró csak a minap határzottan tagadta: a porosz állant­­i férfiak nálunknál jobban tudhatják, miszerint Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke: a bánsági búza (82- 84 fontos) 4 frt 21­ kr — 4 frt 60 kr; tiszai ó (81 - 85) 4 frt 10 kr — 4 ft 60 kr; tiszai uj (80 -85) 4 ft 20 kr — 5 ft 20 kr; bácskai ó (81—83)4 ft 15 kr — 4 ft 3­0 kr; uj (83—84) 4 frt 70 kr — 5 frt 40 kr ; fehérmegyei ó (81—84) 4 frt 20 kr —4 ft 60 kr; fehérm. uj (83 — 84) 4 ft 60 kr — 5 frt 20 kr; kétszeres ly (77 —79) 2 ft 60 kr—2 frt 80 kr; rozs­a (76 —77) 2 frt 30 kr — 2 frt 40 kr ; uj (77 —78) 2 ft 40 kr — 2 frt 50 kr; uj árpa (70—72) 2 ft 25 kr — 2 ft 40 kr; uj zab (46—48) 1 frt 40 kr — 1 ft 45 kr; tengeri ó 2 ft 60 kr— 2 ft 80 kr; uj 2 ft 40 kr — 2 ft 60 kr; köles 2 frt — kr — 2 frt 30 kr. Bab 4 ft 20 kr — 4 frt 40 kr. Repcze 4 frt 90 kr — 5 frt — kr. Mind bécsi mérőnkint és osztrák becsben. SZISZEK, máj. 20. A lefolyt héten a tengeri vá­sára igen élénk volt, s a belföldi fogyasztók, kraj­naiak s az üzérek is mohón vásárolták, habár al­sóbb árakon. A búzát nem igen keresték, mig a háromnegyedes és kétszeres gabona egészen mellőz­­tetett. E kett e héten 4000 m­. tuza (82—83 fontos) 470—490 kr; mintegy 500 mérő kétszeres, a leg­szebbje 365 kr; mintegy 30,000 m; különféle nemű tengeri 285—320 kr; mintegy 20­0 mérő szép bács­kai zab 150 kr ; ausztr. mérönkint. A kis véte­lekben ezek a bejegyzett árak : búza 440—530 kr; háromnegyede 350—400 kr; kétszeres 340—365 kr; árpa 230 — 260 kr; köles 225—260 kr; zab 150 — 155 kr; bécsi mérő ausztr. becsben. Az idő szép, meleg, a vizek ap­ruak és járhatók. Viziszállitás Károly városba 12 kr; szárazi szállítás Steinbrückbe 50 — 65 kr mérönkint. SZEGED, május 23. A tisztabuzának úgy mint egyéb gabnanemek ára mindinkább csökken, miután a forgalom nagyon csekély. Csupán a kiviteli gőzmalom vett 4000 mérő igen szép tisztabuzát 4 fajával, 4060 m. tengerit is vásá­roltak idegenek. A rozsnak noha nagy készletek van­nak belőle, alacsony áron sincsen vevője. A righ­és megkezdetett s a gyapjú igen szép fehér lesz, mi tetemes vásárlásokra ösztönzendi a vevőket. Az árak még nincsenek megállapítva. Üzleti terményárak : Tiztabuza legjobb 4 ft, közép 4 ft 10 kr; kétszeres legjobb 2 ft 90 kr, közép 2 ft 80 kr; rozs legjobb 2 ft 20 kr, közép 2 ft 10 kr; árpa legjobb 1 ft 40 kr, közép 1 ft 30 kr; zab legjobb 1 ft 60 kr, közép 1 ft 50 kr; törökbuza 2 ft 40 kr; pa­­szuty 2 ft; papu­ka mázsája 12 - 23 ft. Piaczi árak : Borsó 2 itere 26 krajczár, köles mérője 2 ft 80 kr; burgonya 1 ft 50 kr; marhahús fontja 17 kr, jubhus 13 kr, sertéshús 17 kr; szalonna mázsája­ 22 f­r, lángliszt mázsája 10 ft 50 kr, zsemlye­­liszt ni. 9 ft; faggyú mázsája 20 ft; kőröst­éle 11 ft, tölgyfa 8 f., lágyfa 6 ft; kőszén vékája 95 kr; széna mázsája 1 ft 40 kr; szalma m­. 68 kr; kender m. 22 ft 80 kr. (Sz. u.) POZSONY, máj. 22. Vásári gabonaüzlet. Elkelt 2031 m. búza 335—470 kr; elkelt 416 ro. rozs 230 — SOOujkr. 518 mérő árpa 160—246 kr; zab 340 m. 130 — 185 kr; tengeri 42 mérő 230—250 kr. NAGY SZ.­MIKLÓS (Torontálmegyébe), máj. 20. E hét, folytán szép , d­illár napjaink voltak , csak egy párszer esett a vetéseket fölfrisstő eső. A mezők igen szépek.A gabonaüzlet jelenleg merő pangásban van. Az eladások csak a hetivásári pia­cz­okra szorítkoznak, a­hol még a gabonakereskedők is mint eladók jelennek meg. A­enivásári árak 4 frt 30 kr; kétszeres 3 frt 40 —50 kr; mákmag 2 frt 60 kr; zab 1 frt 55 kr; tengeri 2 frt 20 kr mézenkint. (P. Ll.) - DÉLI BÁNSÁG, máj. 20. A „P. Ll.“-nak írják: Kevés télbenszakadásBad közelebbről meleg, s a ve­téseknek kedvező időjárásunk volt. A bánság minden részéből érkező tudósítások s­zerint a búza és kétsze­res igen buján tenyészik, a rozs és őszi árpi pedig már fejet hányt; — a tavasziak szépen nőnek. Az tíz­let folyton pang. Mivel a gabonát csupáncsak a helyi fogyasztásra keresik, az adásvevés igen csekély. Kü­lönösen rosz hangulat uralkodik, a­mi a búzát illeti, de ára sem emelkedik, sem száll. A kétszeres vására sem szenvedett változást. A hangulat rosz, az üzlet lassú, s az árak nehezen tudtak megállani. E-­ árak is csak névlegesek. Árpából elég volt az eladó áru­­czikk, és ára csökkent. Könnyen volt 130 — 140 új kijárat förfözésre való árpa kapható, zab elég volt a­­ piac­ szükségéhez képest. A tengeri­ üzletben nem­ tör­tént lényeges változás, s erre nézve a hangulat rész.­­ A tegnapi hetivásár gyengébb volt, m­int az előbbi, mivel a gazdák a kukoric­akapálással vannak elfog­lalva. Az árak 10—15 krral alantabb állanak, úgy hogy 215—220 uj trón kapható volt e czikk. BÉCS, máj. 20. (Gyapjú.) Az egész lem­úyt héten is teljes csend uralkodott ezen czikk üzletében , s egyet­­len egy nagyobb vételről sem li­hetett hallani, a­m­it egyébiránt annak lehet tulajdoniéi, hogy mind a hi­bában gyapjú elfogyott már, mind pedig a gyapjú­szövetek­ez­ete itt is, s a gyáros helyeken is igen gyenge. Azonban uj gyapjakat várnak, s különösen kérny­ezetűeket még e napokban. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, máj 25 én.) Május 24. Május 25. Emelted. Csekk. Nemzeti köles. 80 — 79 70 — ft —kr — ft 10 kr 5% metalliquea 69 25*) 69.------_ — _ — „ 25.­Bank részvény ÉGC — 861—­­ _ _ _ Hitelintézet 184 — 184 30 — „ 30 " — „ — „ Angsb. váltó 114 — 114 25(tart.ár)25 . — „ — „ London, váltó IS3 10 133 10(ad. ár)— . — _ — _ Arany 0.33% 8 33 —­­„ - „ - 1 % , PÁRIS, máj. 24. (Zárlat.) 3 perc. rente 69 45 (emelk. 10 cent); 40 perc. rente 95.75 (nem változott); crédit mobil. 665 (emelk. 3 frank) ; osztrák állam­­vaspálya 512 (emelk. 5 frank); lombardiai vasút 505 (erudlk. 2 frank.) A börze magatartása igen szilárd. LONDON, máj. 24. A bank ma a disconsót 4 per­­centre szállította l­. Vegyes Közlemények.­ ­ (Pesti lóverseny.) Báró Sina Simon őmél­tósága a magyarországi lótenyésztés és verseny ügy előmozdítása tekintetéből 1860. évre ismét 100 ara­nyat adott a pesti lovaregylet rendelkezésére, mely e díjnak az eladó versenynyel összekapcso­lását határozta el. Minélfogva a pesti versenyek har­madik napjára kitűzött eladó-verseny a következő c­ cimet viselendi: Sinad­ij 100 arany eladó verseny, kapcsolatban egy télversenynyel stb. A feltételek ugyanazok, melyek az eladó-versenyre nézve a szétküldött programmokban foglaltatnak. *) A tegnapelőtti, azaz 23 iki árfolyam 09.10 volt. Dunavitállás: Pesten máj. 25. 10' 1" 0"' 0 fölül.

Next