Pesti Napló, 1860. szeptember (11. évfolyam, 3167-3191. szám)

1860-09-12 / 3175. szám

210-3175. 11-ik évi folyam PESTI NAPLÓ 1800. Szerda, sept. 12. Jelentés. Sajnos érzettel jelentem a t. sz. gazdaközönség­nek, hogy az erdélyi gazdasági­ egylet f. hó 6-án tar­tott választmányi ülésében, miután területe minden vidékeiről azon szomorú tudósítást vette, hogy az idei mostoha időjárás miatt a gyümölcstermés mindenütt nagyon csekély, s a­mi van is, időnap előtt lehull, ez évben Kolozsvárit oct. 31-ére hirdetett termény­­kiállítást, mint a­mely ily körülmények között se a magyar kertészeti társulat által kiküldött, ál­talunk már előre testvéri örömmel várt bizottmányát nemes feladatában elő nem segítheti, se a gazda­közönségnek tanuságos élvezetet nem nyújthat, ez évről más kedvezőbb időre halasztotta. Nagy János, titoknok. Szerkesztési iroda: Szép -utcza 1-fő szám 1-ső emelet­i lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. VIDÉKRE, postán PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. (Kvilamni­nvak­lün­, 6 hasábos petit-sor 1-szeri hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegdij niraeimenyek aijs­t 30 ujkr Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 ujkr, mert a lengyel zsidók igen nagy mennyiségben ve­szik — mint mondják — a porosz kormány részére. r. 1. BÉCSI BÖRZ­E September 10-én, 1860. Előfizetési föltételek . Adott Tar-Államadósság. ár­tott ár 5°/0-os osztrák értékben .... 100 frt 61.­­ 61 50 6%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 76.90 77.10 5%-os metalliques ............................100 frt 65. 65.50 4’A%-os . 100 frt 57 50 58.­Földtehermentesitésiek. 5%-os magyarországi .... 100 frt 66.50 67.50 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 65.50 66.50 5°/„-os erdélyi.......................................100 frt 63.50 64.— Velenczei kölcsön 1859 5% . . 100 frt 78.25 78.75 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5%-os .... 100 ft pp. 101.— 102.— „ „ „ 10 év. 5*/,,-os .... 100 ft pp. 98.— 99.— _ „ „ sorsolh. 5% .... 100 ft pp. 89.75 90.25 „ „ 12 hó 5%.............................100 ft pp. 100.--------.— A n. bank-sors. 5'/0 .... 100 ft a. é. 85.75 86.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4'/1-es 100 ft pp. 83. — 86. — 1839-diki sorsolással.......................100 frt 123.— 123.50 1854-diki „ .......................100 frt 89.— 90.— 1860 diki . .......................100 frt 89.— 89.50 Comp-rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.5­ 15.75 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 106.50 107.— Trieszti db. . . . . . . 100 ft pp. 110.— 112.— Dunagőzhajóz. tára. darabja . . 100 ft pp. 97.50 98.— Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81.­ 82.— Salm .............................................40 ft pp. 37.— 37.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 38.75 39.25 Clary.............................................40 ft pp. 36.25 36 75 St. Genois.......................................40 ft pp. 36.25 36.75 Windischgrfitz.................................20 ft pp. 23.50 24. Waldstein.......................................20 ft pp. 25.50 26.— Keglevich.......................................10 ft pp. 14.— 14.50 Adott Tar­ár tott ár Sorsjegyek. Adott Tar­ Elsőbbségi kötvények. fu­tott ár Államvasp...................................... 500 frank 134.50 135.50 Lombard-velenczei .... 500 frank 129.— 129,50 Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. 85 — 86. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 753.— 754.— Hitelintézet 200 frt................................. 175.60 175.70 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt .... 540.— 545.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . . 385.— 390.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 160.— Budapesti lánczhid 500 ft pp.................... 368.— 372.— Éjszaki vasút....................................... 1830— 1832— Ausztr.­államvaspálya.............................. 246____ 247.— Nyugati vasút....................................... 183.75 184 25 Pardubitzi vasút ........................................ 114.25114.75 Tiszai vasút............................ 147.— 147.— Déli vaspálya 60*/C (ex dir.)................ 140. — 142. — Károly Lajos vaspálya (ex dir.) .... 157.— 158.— Graz-Köflachi..............................................—.— 116.— AUUlt A ítl -ár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holL frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/, —.— —.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90 ■/„ kr) 3 '/„ „ 113.25 113.50 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— II. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 113.25 113.75 jamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2Vs „ 99.50 99 75 London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr)4'/2 „ 131.80 132. ?áris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.50 52.55 Pénznemek. korona.............................................................18.20 —.— Császári arany....................................................6.34 —.— Etecz és arany ....................................................6.34 —.— Napoleons d’or..................................................10.60 —.— Orosz imperiale............................................. 10.90 —.— Ezüst................................................... . . 32.'/, —.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . 32.'/. —.— Gazdasági és kereskedelmi szemle, A pesti gatonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke.* ó bánsági búza (80—83 fontos) 3 frt 90 kr — 4 frt 20 kr; tiszai ó (80 -83) 3 frt 95 kr — 4 ft 15 kr ; tiszai uj (84 85) 4 ft 35 kr — 4 ft 50 kr; bácskai ó (81—83) 3 ft 90 kr - 4 ft 20 kr; uj (82—83) 4 frt 50 kr — 4 frt 70 kr; fehérmegyei 6 (80—84) 3 ft 95 kr — 4 ft 50 kr; fehérm. uj (84—85) 4 ft 55 kr — 4 frt 65 kr ; kétszeres 6 (75—­77) 2 ft 60 kr - 2 frt 75 kr; rozs­ó (75—76) 2 frt 50 kr — 2 frt 60 kr; uj (74 — 75) 2 frt 70 kr — 2 frt 80 kr ; uj árpa (68 - 70) 2 frt 50 kr — 2 ft 75 kr; uj zab (46—48) 1 frt 35 kr — 1 ft 40 kr; tengeri ó 2 ft 40 kr—2 ft 75 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 40 kr — 2 ft 75 kr. Bab 3 ft — kr — 3 ft 30 kr. Repcze 6 frt 20 kr-------frt — kr. Mind bécsi mér önkin­t és ausztriai értékben. SZEGED, sept. 7-én. Utóbbi tudósításunk óta a tisztabuza-üzletben még nagyobb pangás állt be, úgy hogy leszállított árak mellett sem találkoznak vevők. Terménykereskedőink a mai bécsi gabonaárakat igen türelmetlenül várják, miután az itteni üzletre is ezek hatnak, s irányul szolgálnak. Serfőzésre alkalmas új- és ó-árpa keresett czikk volt, és jó árakon kel. Üzleti terményárak : Tisztaháza legjobb 3 ft 99 kr, közép 3 ft 88 kr. Kétszeres legjobb 3 ft 36 kr, közép 3 ft 25 kr. Rozs legjobb 2 ft 20 kr, közép 2 ft 10 kr. Árpa legjobb 1 ft 47 kr, közép 1 ft 36 kr. Zab legjobb 1 ft 26 kr, közép 1 ft 15 kr. Törökbuza 2 ft 10 kr. Paszuly 2 ft. Paprika mázsája 12—20 ft. Szegedi piaczi árak: Borsó 2 iteze 32 kr. Lencse 30 kr. Paszuly 13 kr. Köles mérője 1 ft 90 kr. Bur­gonya 2 ft. Marhahús fontja 16 kr. Juhhus 15 kr. Ser­téshús 24 kr. Szalonna mázsája 33 ft. Zsir itezéje 64 kr. Lángliszt mázsája 12 ft. Zsemlyeliszt m. 8 ft. Ke­nyérliszt itezéje 12 kr. Kukoriczaliszt itezéje 8 kr. Árpadara 2 iteze 13 kr. Köleskása itezéje 14 kr. Rizs­kása fontja 24 kr. Faolaj fontja 80 kr. Repczeolaj 32 kr. Lenmagolaj 40 kr. Fagygyu mázsája 21 ft. Fagy­­gyugyertya öntött fontja 38 kr. mártott 36 kr. Szap­pan fontja 24 kr. Kőrösfa öle 12 ft. Tölgyfa 10 frt. Lágyfa 7 frt. Kőszén rékája 84 kr. Széna m. us 1 frt 60 kr. Szalma m. 50 kr. Kender m. 22 frt-UNGVÁR, sept. 5. A múlt hónapokban tartott foly­tonos esőzés majd kétségbe ejte a gazdákat , különö­sen a szőlőbirtokosok tökéletesen lemondtak a kö­zépszerű szüretelésről is, és inne , valamint a politi­kában egy pár nap roppant s előre nem látott vál­tozásokat tesz, és oly változást idézett elő, ez a drága jó meleg idő, mely egy pár hét óta tart, a szőlő gyö­nyörűen érik, s a­hol a jég meg nem dézsmálta, ott még talán bővebben s mindenesetre jobb minőségben fog fizetni, mint a múlt évben. — Dinnye kevés volt, s a mit ezelőtt néhány nappal árultak, az mind rothadás­nak indult a sok nedvességtől, csak a későbbiek ad­nak némi kárpótlást.— Takarmányunk igen jó s nagy mennyiségben termett. — Az élet hasonlóul jól fize­tett, s daczára a bő termésnek, elég jó ára van s nap­ról napra emelkedik.­­ A f. hó 3 és 4-i országos so­­kadalmunkon következő piaczi árak voltak ausztriai pénzben: egy köböl tengeri 4 ft 80 kr, búza 7 ft 20 kr, gabona 4 ft 80 kr, zab 1 ft 80 kr, árpa 3 ft, köles 7 ft 20 kr, bab 5 ft, lencse 6 ft, burgonya 1 ft 20 kr; egy pár jó ökör 180 200 ft, egy pár jó ló 300—350 ft, egy jó fejős tehén 60—70 ft. Legjobb kelendősége volt a búzának s gabonának, PEST, szeptember 11. (Fk.) Az olasz ügyek fejlődésének egyik részletére nézve csalódtunk. Körülbelül egy hét előtt azon véleményt fejeztük ki, miszerint Piemont az egyházi állam egyenes megtáma­dásától tartózkodván, e munkát kizárólag Ga­ribaldira fogja bízni. Legújabb tudósításaink ellenkezőt állíta­nak : egyik szárdiniai tábornok , Cialdini a szárdiniai had egy részével a pápai területre lép, mert­­ ő­szentsége vonakodik a Lamo­­ridiére vezénylete alatti „idegen csapatokat“ elbocsátani. *) A piemonti kormány említett lépéséről, mi­ként előrelátható, a különböző pártok külön­böző módon fognak ítélni. Egyik rész, mely az olasz ügygyel sympa­­thizál, azt fogja mondani: jobb ma, mint hol­­nap; jobb, ha az eldöntés órája mához négy hétre üt, mint jövő tavaszszal, és a mely ürügy ezen eldöntést sietteti, az már eo ipsé helyesel­hető. Egyébiránt — teendik hozzá ez oldalról — a mai diplomatia egész munkája úgyis csak kölcsönös ámításban és sophismák szö­vésében áll, és a mi a többinek szabad, az Ca­­vour grófra nézve sem lehet tilos. Mások másként fogják föl a dolgot. Sze­rintük az „idegen csapatok“ elnevezése nem vonatkozhatik a katonák születéshelyére, ha­nem azoknak hadi urára, így veszik ezt mindenütt Európában. Ausztriai szolgálatban példa sok belga, hannoverai, angol stb. áll, a­nélkül, hogy ezeket idegen katonáknak le­hetne mondani. Ugyanígy van a dolog Fran­­cziaországban is, sőt a keleti háború alatt An­glia külön „német légiót“ állított föl, a­nél­kül, hogy Oroszország ebben idegen beavat­kozást, vagy a Németország által ígért semle­­legesség megsértését látta volna, így a pápá­tól sem lehet megtiltani, hogy katonákat on­nan vegyen, a honnak kaphatja, és ezek — bár­mily eredetűek is — mihelyt a pápai lobogó alatt küzdenek, többé „idegeneknek“ nem mondhatók. Nem félünk annak kimondásától, miszerint jog szempontjából az utóbbi vélemény min­denesetre a helyesebb, és az európai diploma­tia kétségen kívül keményen neki fog menni a piemonti kabinet szóban álló argumentáció­­jának. Jólértesült bécsi körökben azt állítják, mi­szerint Moulines grófnak, Metternich­­g he­lyettesének Párisban máris távirati úton meg­hagyatott Thouvenel báróval tudatni, misze­rint Ausztria Piemontnak az egyházi államo­i­ba való bevonulása által a be nem avatkozási elvet megsértetnek és félretoltnak tekinti, és a további lépéseket magának fönntartja. Piemontnak azonban úgy miként, Franczia­­országnak erre készülve kellett lennie és mind a kettő kétségen kívül már előre is megfontol­ta az ily beavatkozás következményeit és a szóban álló lépés mellett és ellen szóló érveket. A mellette szólók mindenesetre túlnyo­mók lehettek. Ezen okok közt első helyen állhattak azon törekvések, mik egy európai coalitió létreho­zására történtek. Párisban igen jól tudják, miszerint e coalitió létrejötte koránt sem köny­­nyű dolog, és hogy e téren roppant nehézsé­geket kell legyőzni, sőt egyik másik állam­nak legszentebb érdekeit is föl kellene áldoz­nia. Hanem egyszersmind attól is tartanak, hogy az illető államok végső veszély pillana­tában a legnagyobb áldozattól sem fognak visszariadni, és hogy ekként az egyezkedés, ha nem is valószínű, de legalább lehetséges, ha­­ az illető alkudozásokra idő engedtetik. „Quod medicina non sanat, tempus sanabit“ lehetne itt is mondani. Napóleon császárnak tudnia kellett, hogy Balabine urat, a bécsi orosz követet folyvást ostromolták : tudassa azon föltételeket, mik alatt Oroszország poliitikai szövet­kezése megszerezhető. Ő excellentiája erre minden hivatalos választ megtagadott , de bizalmasan kijelenté, miszerint az 1856-ks szerződés lényeges módosítása, illetőleg meg­szüntetése „conditio sine qua non.“ — Ter- r mészetes, hogy e föltétel Bécsben fejcsóvá­lással fogadtatott, annyival inkább, mert ott Angliával a szövetség reményével is kecsegte­tik magukat, a­mely remény tüstént meghiú­sulna, mihelyt Ausztria Oroszországgal az említett alapon (más még nem képzel­hető!) egyezkednék. Mindezeket, mondjuk, Párisban tudni kellett és a franczia diplomatia Sz. Pétervártott, alkalmasint oly ajánlatokkal lépett elő, mik a bécsi kabinet engedményeit nélkülözhetőkké tennék. Innen lehet az, hogy a hesseni nagyherczeg, a czár sógora, ki jelen­leg Bécsben mulat és a kinek köztudomás sze­rint, Sz. Pétervárra kellett mennie, e szándé­kát megváltoztatta és hogy az inspirált bécsi lapok most azt állítják, miszerint ő fenségé­nek soha esze ágában nem volt, császári sógo­rát meglátogatni. Hogy azonban minden netalán még támad­ható szövetségnek eleje vétessék, legbiztosabb itt az: Olaszországban gyorsan ha­ladni a vég­megoldás felé, mielőtt még az ide­s­tova úszó coalitiós elemek megtéged­­hettek volna. Ez indíthatja Piemontot is a közvetlen be­avatkozásra. Garibaldi valószínűleg e segély nélkül is győzelmeskedett volna Lamorid­ére csapatjain, de ezen tábornok nem fog kard­csapás nélkül hátrálni, miként a nápolyi had­vezérek , tehát lesz küzdelem; e küzdelem pedig annál rövidebb leend, mennél nagyobb azon haderő, mely a pápai főparancsnok ellen síkra állíttatik. így legrövidebb idő múlva, a Minciótól fog­va egész Olaszország hadiereje Piem­ont ren­delkezése alatt leend, és aztán­­ a többit majd meglátjuk. Cavour gróf legújabb sakkhúzását — nem a jog, hanem a hasznosság szempontjából te­kintve — nem lehet ügyesnek nem mondani. Elméletileg véve most Ausztriának szintén joga van beavatkozni, azonban fogja-e ebbeli jogát érvényesíteni? Ez az, a mire nézve a kabinetek véleményei szét fognak menni. Az osztrák kormány, a veszélyt maga felé is közeledni látván, talán hajlandó leend azt megelőzni és oly megtámadást tenni, mely — közelről tekintve — pusztán önvédelmi lépés; de a többi hatalmak, nevezetesen Porosz és Angolország aligha helyeselnék, ha Ausztria várakozó állásából kilépne. Itt komoly véleménykülönbség keletkez­hetnék, melyet Cavour gróf szántszándékosan idéz elő és mely — miként tavaly — úgy most is csak Piemontnak és Francziaország­­nak válhatnék előnyére. A pillanat helyzetének csomója tehát e kér­désben keresendő: bevárja-e Ausztria Velen­­cze megtámadtatását, vagy kész leend-e ezt megelőzni, még akkor is, ha a többiek ily eljá­rást nem helyeselnének ?! Első esetben az eldöntő harcz talán a jövő tavaszig elhalasztható; az utóbbi esetben e harcznak még a folyó évben leendü­nk tanúi. SZÁSZVÁROS, sept. 3. A szászvárosi ref. tanoda, a forradalom után lefolyt nehéz és válságos évekkel kapcsolatban volt rontó körülmények eredményében, csekély anyagi erején nem gyakorolhatta azon üdvös hatását, mit neki első alapitói, I. Rákóczi, Barcsai és I. Apafi fejedelmeink tűztek ki s mit a forradalom előtt híven teljesített , hogy t. i. a bölcsészeti tanfo­lyam is virágozván benne, évenkint 300—350 növen­déknek világosította értelmét s a Hunyad- és Zaránd­­megyék máselemü tengerében apró szigetekkint el­szórt ma­gyarságot és protestantismust a fölolvadás­tól megmentette. Anyagi ereje t. i. kevés tőkéből, mit b. Naláczi József és Barczai Ábrahámné alapítottak, és a sebeshelyi tizedből állott, és áll, a gr. Kun Zsig­­mond hagyatékához ma sem lehetvén még nyúlni. Ezek jövedelmeiből fizette az igazg. tanárt s pótolta csekélységgel a köz- vagy osztálytanítók azon fize­tését, mit a gyermekek promissiojából kaptak, így hívták azon tiszteletdijt, mit minden gyermek, tet­szése szerint, s a szokás, vagy divat kiszabta mérték­ben adott az osztálytanítónak, a téli és nyári vizsgá­latok előtt. Csekély volt ugyanezen tanítói fizetés, de a forradalom előtt elég arra, hogy a tanító éljen, ru­­há­zkodj­ék s valamit félre is tegyen belőle, amiből felsőbb iskoláinkban szaktanokat hallgathasson. Ta­nítót pedig eleget lehetett kapni, úgy, hogy az inté­zet a válogathatás boldogságában volt, mert a böl­csészeti tanfolyamot kitűnőleg végezett ifjakból vá­logatta az alsóbb osztályok tanítóit; a felsőbb osztá­lyokéit pedig az enyedi főiskolából hívta, hol megint volt módja válogatni. Ezen fölül a bölcsészeti tanfo­lyam ifjai az alsóbb osztályokbeli gyermekek erköl­csére, szorgalmára fölügyelvén s azokkal a tanulmá­nyokat megértetvén, midőn egyfelől e jutalom őket tanulásuk folytatásában segítette, másfelől lehetővé tette, hogy a vidéki gyermekeknek az atyai és anyai gondviselés kipótoltassék s a köztanórákon értetlenül maradott tárgyakat az egyedi tanítás által figyelésre *) Egyik újabb távirati sürgöny azt állítja ugyan, mi­szerint a piemonti had csak készségben áll, bevonulni pedig csak akkor fogna, ha Antonelli bíbornok az „idegen csapatok“ eltávolítását kívánó ultimátumot visszautasítja. E visszautasítás azonban több mint va­lószínű lévén, a bevonulásról már most is teljes nyu­galommal lehet értekezni. Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, szept. 11-én.) PÁRIS, szept. 10. Zárlat: 3 peres rente 67.85 (csökk.) 20 cent.); 4% petes rente 95.50 crédit mobil. 680 (nem változott); osztr államvasp. 462 (csökk. 6 frank); lomb. vasút 462. A hangulat nem kedvező, kevés üzlet. BÉCS, sept. 10. A mai börzére a Nápolyból érke­zett hírek csökkentőleg hatottak. A zárlat felé Grand­­guillot-nak a Constitutionnelbeli czikke valamivel jobb fordulatot csinált. Dunavizállás. Pesten, szept. 11. 8' 11" 0"' 0 felül. Szept. 10. Szept. 11. Emelked. Csekk. Nemzeti köles. 77.10 76.------ft — kr 1 ft 10 kr 5% metalliques 65.20 64.— — „ — „ 1 „ 20 „ Bankrészvény 754.— 736.-------„ — „ 18 „ — „ Hitelintézet 175.— 170.-------„ — „ 5 „ — „ Augsb, váltó 113.10 114.25 1 „ 15 „ — „ — „ London, váltó 132.— 132.90 — „ 90 „ — „ — „ Arany 6.34 6.38 — „ 4 „ — „ — „

Next