Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)
1860-10-10 / 3199. szám
234—3199. 11-ik évffolyam E lap szellemi részét illető mind a közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. . 1830. Szerda okt 1 KIAfizittéai feltételek : uiuiueicai PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hiiufetmáairelialira , a hasábos petit-sor 1-szen hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegei: uirucnenje* ujjas külön 30 ujkr Magánvit* 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. B É C 8 I BÖRZE október 8-án, 1860. 1839-diki sorsolással............................100 frt 123.— 124.— 1854-diki „ 100 frt 87.50 88.50 1860 diki „ 100 frt 88.75 89.25 Comprentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.25 15.75 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.d. 103 25 103.75 Trieszti db .............................100 ft pp. 108.— 110.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db . 40 ft a. d. 37.50 38.— Eszterházy ....... 40 ft pp. 80. 81. Salm .............................................40 ft pp. 36.— 36.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 34.— 34.50 Clary.............................................40 ft pp. 35.— 35 50 St. Genois ...................................40 ft pp. 35.25 35.75 WindischgrStz.................................20 ft pp. 22.50 83.— Waldstein.......................................20 ft pp. 24.75 25.15 Keglevich..........................................10 ft pp. 13.50 14.— Adott Tatár tott ár Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. 41 tott . Államvasp....................................... 500 frank 133.50 134.5 Lombard-velenczei .... 500 frank 130.25 130.7 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.Osztrák Llgod.............................100 ft pp. —. — —.Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 755. 757.Hitelintézet 200 frt . . . . . . . .171.90 172.11 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 548.— 550.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 400.— 403.Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 170.— Budapesti lánczhíd 500 ft pp........................... 340.— 350.— Éjszaki vasút.............................................. 1805— 1815— Ausztr.államvaspálya .... . . 257.— 258.— Nyugati vasút.............................................. 180.50 181 5( Pardubitzi vasút ........................................113.— 113.5( Tiszai vasút.............................................. 147.— 147.— Déli vaspálya 60% (ex div.) . . . 143.— 145.Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 153.— 153.51 Graz-Köflachi.............................................. 100 —106.— I Szerkesztési iroda: Ssep-utolsó aziml *ö emelet Adott Tar-Államadósság. ár tott át 5%-os ostrák értékben . . . . 100 frt 62.— 62 50 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.90 76.10 5%-os metalliques.....................100 frt 65.— 65.50 *%%is „ 100 frt 58 - 58.50 Földtehermentesítéssek. 5% os Magyarországi . . . . 100 frt 67.— 67 50 5%-os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 64.60 65.50 167%-os erdélyi..............................100 frt 62.50 63.50 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 78.50 79.50 Záloglevelek. A n. bank 6 dv. 5%-os..................100 ft pp. 100.— 101.~ * i n 10 dv. 5%-os. . . 100 ft pp. 97.— 98.— r 8 „ sorsolh. 5% . . . 100 ft pp. 88.— 89.— B „ 12 hó 5%.......................100 ft pp. 100 — — A n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 85.75 86.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%#b 100 ft pp. 83.— 85 — A »agyar erdészegyletről, a „Vadász-és Versenylap “nézeteit, mint amelyeket magunkéévá teszünk, itt közöljük. Előre bocsátván, hogy ez egyesület iránt csekély a részvét, mert csak mintegy 1000 tagja van, holott a befizetési kevés díj mellett háromannyi is lehetne, átmegy e részvétlenség kimagyarázására. Ennek oka — úgymond — nem lehet egyéb, mint hogy a magyar erdészegyletnek csak neve — és nem kétkedünk hazafias szelleme — magyar, de ügyviteli nyelve, közlönye, értekezései, levelezései stb. német nyelven folynak. Ez ellen nem csak sűrű panaszt hallottunk már emelni, de sőt szerkesztői tárczánkban még ma is van pár kiadatlan levél, melyeket tekintélyes honfiak küldöttek lapjainkban közzététel s azon indignatio kifejezése végett, hogy egy magát magyarnak valló egylet, idegen nyelven intézett hozzájuk fölszólitást. Az egyletnek ismét egy nagygyűlése folyt le s ennek tárgyalásaiban az egylet magyar lábra állítása eszméjének nem csak árnyékát sem találjuk, de két oly pontra bukkanunk, melynek félszeg kivitele a közügyre nézve valóban kedvezőtlen hatást gyakorolhatna. Az első pont az, hogy az egylet egy erdészképző iskola szervezései szorgalmazva, iránt gondosan kidolgozott tervet nyújta be a m. kormánynak. — Nagyon örülnénk, ha tévednénk s ekkor bocsánat! — de az egylet előzményeiből azt kell hinnünk, hogy a benyújtott terv oly képezde fölállításáról szól, melyben Magyarország fiai német nyelven képeztetnének erdészekké. Ezzel az igaz él volna aztán érve az,hogy honunk fiai nem lennének kénytelenek Szász-, Cseh- vagy Morvaországba menni kiképeztetésük végett, mert ugyanazon a nyelven, mint ott, benn is érdemelhetnének diplomát; de a kérdésre, mit nyerne ez által a magyar tudományosság, nemzetiség s azon hazánkfiai ügye, kik a nekik idegen tannyelv miatt e pályától továbbá is elzárva maradnának — e kérdésre a felelet nagyon rövid és szomorú.De az Isten szent nevére (vélem hallani az ellenvetést), hol veszi ön az erdészeti magyar műszótárt, tannyelvet, tanárokat, szakkönyveket szóval a tudomány magyar segédszerei ?“ — Bevalljuk, hogy mindez hiányzik s hogy megalkotása sok nehézséggel és fáradsággal jár, de nem kivihetlen; azt is hiszszük és valljuk azonban, hogy a kezdeményezés épen azon egylet feladata, mely magát magyar erdészegyletnek nevezi. A „miként“ kérdése nagyon egyszerű. Egy magyar (s nem csupán magyarországi) erdészegylet bizton számíthatna legalább 3000 évenként öt forintot fizető tagra; mert kétséget sem szenved, hogy a tagok mostani száma háromszoros lenne, ha ama számtalan földbirtokos, ki az egylet német fölszólitását akár boszankodva, akár közönyösen félretetten a magyar egylethez csatlakozik s annak érdekét saját körében terjeszteni iparkodik. Az ily egylet egyszerre oly nagy évi jövedelemmel rendelkeznék, melyből tekintélyes dijakat lehetne az erdészeti magyar terminológia kidolgozására, a legjelesebb szak- és tankönyvek lefordítására, magyar egyéneknek tanárokká képezésére stb. fordítani. Ne nevezzék kérem ezt merev elméletnek, mely a gyakorlat terén meghiúsul s higgjék el, hogy egy kis jó akarattal és erélylyel, megy a dolog. Példa a magyar biztositó társulat, melynek keletkezésekor sokan lehetlennek tartották a magyar ügyvitelt. Az egylet buzgó elnöke hi óhajtásként mondá ki azt, vajha nagy hazánk ne lenne kénytelen tovább nélkülözni egy , a kis Morva- és Csehországéhoz hasonló erdész-képzőintézetet, melyek ott az ország nemeseinek nagylelkűségéből állanak fönn. A magyar főurak és birtokosok nagylelkű áldozatkészségét — kivált ha az általánosan nyomott pénzviszonyokat tekintjük — alig múlta fölül még egy más nemzeté, s elmondható, hogy nincs nemzeti vagy országos közhasznú intézet, hol az ő neveiket, mint alapítókét, ne látnák az első sorban. Az iránt sem lehet kétség, hogy hozzájuk fordulva, egy magyar erdészképezde alapja hamar meg lenne vetve; hogy azonban, úgy amint van, egy német erdészképezde alapításához járuljanak sokfelé igénybe vett jövedelmük egy részével, azt tőlük méltányosan senki sem várhatja.* * s*1 - 1 1 0 A „ 4. ~ ~ismét ama bajt okozta, hogy az ország nagy részének érdeke az egyletben képviseletien maradván, ennek részéről oly lépések történtek, melyekben a jóakarat mellett a hiányosság és félszegség nagyon föltűnő. Értjük az egylet bizottmánya által kidolgozott a m. kormány elé terjesztett vadászatszabályozási javaslatot, melynek törvénynyé emeltetését pedig a September 5-ei nagygyűlés kérelmezni határozta el. S íme ez ama második pont, melyre észrevételeink szólanak. A m. erdészegylet a múlt télen e javaslatot nemcsak a „Pesther Lloydsnak, hanem a „Vadász- és Versenylap“ szerkesztőségének is megküldeni szíveskedett, — természetesen németül. Mi a német szöveget magyarra fordítva, lapjaink ez évi folyamának 4 dik és 5 dik számában közlöttük azon reményben, hogy a „Vadászlap“ szakavatott olvasói részéről érkeznek majd reá illetékes megjegyzések s igy el lesz érve a t erdészegylet czélja, mely logikailag nem lehetett egyéb, mint a saját tervezetétől netalán eltérő véleményeket kitudni s azok helyes voltához képest munkálatát tökélesbiteni. Reményünkben egy részt nem is csalódtunk, mert gróf Festetics Leo, Gulácsy Imre, Nadányi Imre, Kubinyi Rudolf úrtól — az ország különböző részeiből s a magyar jog és helyviszonyokban , valamint a vadászati ügyekben is tökéletesen jártas férfiaktól hozott a t. erdészegylet vadásztörvény-javaslatára vonatkozó tüzetes észrevételeket. Nem tudjuk, jutottak-e valaha ezen valóban illetékes bírálatok a t erdészegylet igazgatóságának vagy bizottmányának tudomására és figyelmébe. S okunk van azonban hinni, hogy nem, s hogy a szeptember 4 és 5-diki nagygyűlés az eredeti módosíttatlan javaslatnak törvénynyé emelését szorgalmazta. Meglehet, bár nem tartjuk valószínűnek , hogy ezekről vagy a „Vadászlapban“ közlött észrevételekről az egylet közlönye a „Vereinschrift“ szólott, de ez hozzánk nem jutott el soha. A tervezett alkotói tökéletesen egyoldalú fölfogással s a magyar szokások, vadászatnemek, jog , hely- és területi viszonyok ismerete nélkül állították össze a 28 §-t, melyeknek némelyike fönnálló törvényes jogok megcsonkítását, egy új közvetett adónak egészen szükségtelen behozatalát javallja, s oly rendszabályokat ajánl, melyek az ország legnagyobb részében czéltalanok, kivihetlenek s csak kedvetlenséget, sőt elkeseredést szülnének, annyira, miszerint nem tartózkodunk kereken kimondani, hogy — bár évek óta mi sürgettük leginkább a vadásztörvények szükségét — az erdészegylet eredeti javaslatának legfő rendeletté emelését az országra nézve valóságos calamitásnak tartanók. Íme hová visz a legjobb szándék mellett az onnan származó egyoldalúság, hogy a t. erdészegylet az ügyviteli nyelv idegensége miatt nem nyerhette meg kebelébe mindazon elemeket, melyeknek összeműködése okvetlen szükséges lett volna arra, hogy egy — az egész országra nézve üdvös kihatású rendszabálynak legyen tervezője s e helyett a munkaf nl-rj +oo+fjloh*o vnlt htz.r»i ««oly 3. ma- . gyar viszonyok ismeretlenek fflanya miatt e részben illetékes tényező nem lehetett, másrészt pedig talán a magyar nyelvet nem bírva, az e nyelven emelt illetékes óvásokat nem olvasta s igy figyelembe sem vette. Reméljük azonban és várjuk azon hazafias szellemtől, mely az utóbbi aradi nagygyűlésen az igen tisztelt elnök és egyleti tagok részéről nyilatkozott, hogy e fenyegető baj orvoslása iránt még ideje korán teend lépéseket; hogy az egyletnek magyar lábra állítása, kiterjesztése s igy hatáskörének teljes kifejtése érdekében a kezdeményezéssel nem késendik, s hogy e sorainkban nem fogja félreismerni a jó szándékot, melyet mi a tegylet működéseiben soha kétségbe nem vontunk. ft 60 kr; tengerie 2 ft 80 kr—3 ft 20 kr; nj—ft—kr — — ft— kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft — kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 40 kr. Repcze 6 frt — kr — 6 frt 25 kr. Mind bécsi mér ön kint és ausztriai értékben. GYŐR, okt. 6. A múlt szombati bécsi börzei forgalmat követő elevenség és árszökkenés mai jelentékeny hetivásárunkra is hatálylyal volt, s a behozott tetemes mennyiség, daczára az őszi gabonanemeknél történt 20-40 kmnyi emelkedésnek, úgyszólván rögtön lefoglaltatott. Az üzérek fáradhatlanok voltak. Kitűnő szép búza egyes apróbb részletekben 5 frt 90 krig fizettetett. Az árak is kialakultak: tiszta, búza 5 frt 30 kr — 5 frt 60 kr, közönséges 4 frt 80 kr — 5 frt 20 kr, behozatott 3386 mérő ; kétszeres 3 12^ gq;r - 4 frt, behozatott 328 m.; rozs 3 frt 40 kr — *3 frt 80 kr, behoz. 586 m.; árpa 3 frt — 3 frt 30 kr, behoz. 1145 m.; zab 1 frt 40—60 kr, behoz 495 m.; köles 2 frt 20 — 50 kr, behoz 300 m.; bab 4 frt — 4 frt 40 kr, behoz. 221 m.; kukoricza 2 frt 20 -40 kr, behoz. 258 m.; burgonya zsákja 1 frt — 1 frt 20 kr, behoz. 410 zsákkal. (Gy. K.) VIDÉKRE, postán Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Sorsjegyek. Adott Tatár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. d.) 38. ——.— Augsburg 100 d. ndmet frt (85 ft 90 % kr) 3 % „ 113. — 113.25 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. drtdkb.) 4 „ ——.— M. Frankfurt 100 d. ndm. frt (85 ft 90% kr) 3 „ 113. 113.25 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2% „ 99.40 99 50 London 10 font sterling. (100 ft; 23'/, kr) 4 % „ 131.40 131.60 Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.40 52.50 Pénznemek. Korona .............................................................18.15 —.— Császári arany...........................................6.31 —.— Reczois arany ...................................................6.30 —.— Napoleons d’or................................. . . 10.55 —.— Orosz imperiale.............................................10.85 —.— Ezüst..............................................................31. % —.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 81./, — PEST, október 9. (Fk.) Pár évvel ezelőtt az amerikai lapok csodás dolgokat meséltek egy tengeri kígyóról, melynek természet -leírásainkban se hire se nyoma nincs. Daczára annak, hogy az egész dolog nagyszerű „puf”-nak bizonyult, am a hir nem sokára újra fölmerült és időről időre ismételtetett, ámbár az eleinte oly félelmesnek festett tengeri kigyó már minden gyermek előtt gúnykaczaj tárgya volt. Vagy két év óta a tengeri kigyó helyét a congressus pótolja. Midőn 1859 tavaszán először volt róla szó, elegen voltak, kik komolyan vették a dolgot; azóta az ember ajkai körül mindannyiszor gúnymosoly játszadozik, valahányszor congressusról van szó, de az európai államszakácsok azért mégsem szűnnek meg ezen régi kacsát mindig újra fölmelegítve tálalni a közönség elé. Mióta a Moniteur a minap amúgy mellesleg megemlité a congressus szükséges voltát, helylyel közzel újra hallatszik egy-egy hang, mely ez eszme valósulásában hinni látszik, sőt még a tamáskodók kételyei is megrendültek , mióta Párisban úgy miként Turinban ismét a békefurulyát keresték elő és — az isztriai parton a világító tornyok lámpái újra meggyújtatnak. Azonban igen vérmes reményű bécsi lapok sem hisznek a szóban álló európai congressus létrejöttében, mert — miként mondják — „az európai hatalmak még nincsenek rá eléggé elkészülve,“ ami nyilván azt jelenti, hogy a hatalmak a fönnforgó kérdésekre nézve még nincsenek magukkal tisztában. Mindegyiknek t. i. az „általános“ európai érdekeken kívül még külön érdekei is vannak, amelyeknek természetesen mindegyik amazoknál nagyobb fontosságot tulajdonít. Ezen külön érdekeket Napóleon pompásan bele tudta bonyolítani az általános kérdésekbe és ekként oly gordiusi csomót alkotott, melynek eleje vagy vége sehol nem látható, úgy hogy a megoldásnak semmi lehetősége nem látszik, hacsak karddal ketté nem akarják vágni. Higgadtan tekintve a dolgokat, azt találjuk, s hogy a legislegközelebbi bökkenő az olasz ügy. A félszigeten van egy népszerű kormány, mely hegemóniára törekszik, és ezt annál könnyebben el is érheti, miután ezen nagyravágyása az olasz nemzet egyesülési ösztönével találkozik. Ezen népszerű kormány tehát — többé kevésbbé plausibilis ürügyek alatt — elfoglalja más kevésbbé népszerű, de nem kevésbbé legitim uralkodók országait és a „beati possidentes“ elvhez ragaszkodva, nemigen törődik Európa elismerésével. Az európai hatalmak most ezen alternatív előtt állnak , vagy az olasz eseményekbe nem elegyedni és ezzel oly előzményt szolgáltatni, mely igen vészteljes következményekre vezethetne, a világrész sorsának elintézését kiragadván a nagyhatalmak kezéből, vagy pedig legalább erkölcsi beavatkozást gyakorolni, azaz amaz eseményeket legalább elméletileg helyeselni vagy rászalni. Természetes, hogy a hatalmak ez utóbbit fogják választani, mert az európai „pentarchiának“ úgyis már igen nagyon megrendült tekintélye végképen megsemmisülne, ha egy másodrendű államnak megengednék, hogy szomszédjai birtokával kénye kedve szerint gazdálkodjék, sőt lassan lassan nagyhatalommá növekedjék, anélkül, hogy a többiek még csak hozzá is szólnának. Tehát szükséges lenne, hogy az európai congressus, ha létrejő, az olaszországi változások fölött határozottan mondja ki kárhoztató vagy helyeslő ítéletét. Ha kárhoztatja, ezt csak általános elvies szempontból tehetné. Minthogy nem tagadhatni,hogy Viktor Emánuel alkotmányos kormánya magában véve jobb és az olaszok előtt kedveltebb, mint azon kormányok, melyek egy év óta elenyésztek; a rászólást a legitimitás elvére kellene alapítani, mely még akkor is tiszteletben tartandó, ha a népek kívánságaival ellenkezésben áll. De ily elvies rászólásra és a legitimitás védelmezésére nem lehetene bírni Francziaországot, melynek trónja épen az ellenkező elven alapul, nem Angliát, mely az olasz forradalom egyik főemeltyűje volt, elnézve attól, hogy Viktória királynő trónja sem nyugszik a szigorú legitimitás oszlopain, nem Oroszországot, ahol a közvélemény tetemes része az alkotmányos Piemonttal sem- Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke; a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 85 kr — 5 ft 10 kr; nj (---------) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 85 kr — 5 ft 20 kr; tiszai nj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt - kr — ft — kr; nj (82—83) 4 frt 70 kr — 4 frt 85 kr; fehérmegyei nj (83—85) 5 ft 10 kr — 5 ft 40 kr; fehérm.ó (----------) — ft — kr — — frt kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft 40 kr- 3 frt 60 kr; rozsó (75—78) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr; nj (75 — 77) 3 frt 30 kr - 3 frt 60 kr; uj árpa (67 - 70) 2 frt 80 kr - 3 ft 20 kr; ó zab (46—47) 1 frt 65 kr — 1 frt 75 kr; uj zab (45—46) 1 forint 55 kr — 1 Pénzügyi szeiol®' (Távirati tudósítás a bécsi bőréről, okt. 9-én.) PÁRIS, okt. 8. Zárlat: 3 petes rente 69 (csökk. 10 cent.); 4% petes rente 95.80 (emelk. 15 cent); crédit mobil. 605 (csökk. 10 frank); osztr. államv. 487 (csökk. 2 frank); lomb. Tasut 486 (csökk. 6 frank.) — Az előbbi pest-budai közigazgatási terület földtehermentesitési kötelezvényeinek hetedik nyilvános húzása 1860. okt. 30 án délelőtti 9 órakor, a cs. kir. helytartósági épület teremében, vár, uri-utcza, 53. sz. fog eszközöltetni. Budán, okt. 4. 1860. A cs. kir. földtehermentesitési pénalapigazgatóságtól. Hirdetmény. A sopronyi közigazgatási terület földtehermentesítési kötelezvényeinek hetedik kisorsolása f. hó 31-én d. e. 9 órakor a sopronyi cs. kir. földtehermentesítési alap igazgatóságánál nyilvánosan végrehajtatik. A sorsolásnál az adóssági kötvények kihúzandó számai és tőkerészletei a befejezett sorshúzás után kihirdettetnek. Soprony, szept. 27. 1860. A cs. k. földtehermentesitési alap igazgatóságtól. Dnnsvszállás. Pesten, okt. 9. 8' 7' 00 felül. Okt. 8. Okt. 9. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 75.80 75.50 — ft — kr — ft 30 kr 5% metalliques 65. 66.-------Bankrészvény 755.— 756.— 1„ — — — Hitelintézet 171.50 171.-------„ — — _ 50 „ Angsb, váltó 113.— 113.25 — 25 „ — „ — _ London, váltó 131.75 131.90 — „ 15 „ — „ — „ Arany 6.31 6.34 - „ 3„-„-„