Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)

1860-10-10 / 3199. szám

234—3199. 11-ik évf­folyam E lap szellemi részét illető mind a köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal: Ferencziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. . 1830. Szerda okt 1 KIAfizittéai feltételek : uiuiueicai PESTEN, házhoz hordva. Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Hiiufetmáaireli­alira , a hasábos petit-sor 1-szen hirdetésnél 7 ujkr. Bélyegei: uiruc­nenje* ujjas külön 30 ujkr Magánvit* 4 hasábos petit-sor 25 ujkr. B É C 8 I BÖRZE október 8-án, 1860. 1839-diki sorsolással............................100 frt 123.— 124.— 1854-diki „ 100 frt 87.50 88.50 1860 diki „ 100 frt 88.75 89.25 Comp­rentpapirok 42 ausztriai lira. . . 15.25 15.75 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.d. 103 25 103.75 Trieszti db .............................100 ft pp. 108.— 110.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 93.— 94.— Budai városközség db . 40 ft a. d. 37.50 38.— Eszterházy ....... 40 ft pp. 80.­ 81. Salm .............................................40 ft pp. 36.— 36.50 Pálffy.............................................40 ft pp. 34.— 34.50 Clary.............................................40 ft pp. 35.— 35 50 St. Genois ...................................40 ft pp. 35.25 35.75 WindischgrStz.................................20 ft pp. 22.50 83.— Waldstein.......................................20 ft pp. 24.75 25.15 Keglevich..........................................10 ft pp. 13.50 14.— Adott Tat­ár tott ár Adott Tar-Elsőbbségi kötvények. 41 tott . Államvasp....................................... 500 frank 133.50 134.5 Lombard-velenczei .... 500 frank 130.25 130.7 Duna-gőzhajózási társulat 100 ft pp. 92.— 93.­Osztrák Llgod.............................100 ft pp. —. — —.­­Részvények. Nemzeti bank (ex div.)................................... 755.­ 757.­Hitelintézet 200 frt . . . . . . . .171.90 172.11 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt ... 548.— 550.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 400.— 403.­Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 150.— 170.— Budapesti lánczhíd 500 ft pp........................... 340.— 350.— Éjszaki vasút.............................................. 1805— 1815— Ausztr.­államvaspálya .... . . 257.— 258.— Nyugati vasút.............................................. 180.50 181 5( Pardubitzi vasút ........................................113.— 113.5( Tiszai vasút.............................................. 147.— 147.— Déli vaspálya 60% (ex div.) . . . 143.— 145.­Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 153.— 153.51 Graz-Köflachi.............................................. 100 —106.— I Szerkesztési iroda: Ssep-uto­­l­só azim­l *ö emelet Adott Tar-Államadósság. ár tott át 5%-os os­­­trák értékben . . . . 100 frt 62.— 62 50 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.90 76.10 5%-os metalliques.....................100 frt 65.— 65.50 *%%is „ 100 frt 58 - 58.50 Földtehermentesítéssek. 5% os Magyarországi . . . . 100 frt 67.— 67 50 5%-os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 64.60 65.50 167%-os erdélyi..............................100 frt 62.50 63.50 Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 78.50 79.50 Zálog­levelek. A n. bank 6 dv. 5%-os..................100 ft pp. 100.— 101.~ * i­ n 10 dv. 5%-os. . . 100 ft pp. 97.— 98.— r 8 „ sorsolh. 5% . . . 100 ft pp. 88.— 89.— B „ 12 hó 5%.......................100 ft pp. 100 — — A n. bank­ sors. 5% .... 100 ft a. é. 85.75 86.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4%%­#b 100 ft pp. 83.— 85 — A »­agyar erdészegyletről, a „Vadász-és Versenylap “nézeteit, mint amelyeket magunkéévá teszünk, itt közöljük. Előre bocsátván, hogy ez egyesület iránt csekély a részvét, mert csak mintegy 1000 tagja van, holott a befizetési kevés díj mellett háromannyi is lehetne, átmegy e részvétlen­ség kimagyarázására. Ennek oka — úgymond — nem lehet egyéb, mint hogy a magyar erdészegyletnek csak neve — és nem kétkedünk hazafias szelleme — magyar, de ügyviteli nyelve, közlönye, értekezései, levelezései stb. német nyelven folynak. Ez ellen nem csak sűrű panaszt hallottunk már emelni, de sőt szerkesztői tárczánkban még ma is van pár kiadatlan levél, melyeket tekintélyes honfiak kül­döttek lapjainkban közzététel s azon indignatio kife­jezése végett, hogy egy­­ magát magyarnak valló egylet, idegen nyelven intézett hozzájuk fölszó­­litást. Az egyletnek ismét egy nagygyűlése folyt le s en­nek tárgyalásaiban az egylet magyar lábra állítása eszméjének nem csak árnyékát sem találjuk, de k­é­t oly pontra bukkanunk, melynek félszeg kivitele a közügyre nézve valóban kedvezőtlen hatást gyako­rolhatna. Az első pont az, hogy az egylet egy erdész­képző iskola szervezései szorgalmazva, iránt gondosan kidolgozott tervet nyújta be a m. kormánynak. — Nagyon örülnénk, ha tévednénk s ekkor bocsánat! — de az egylet előzményeiből azt kell hinnünk, hogy a benyújtott terv oly képezde föl­állításáról szól, melyben Magyarország fiai n­é­­m­e­t nyelven képeztetnének erdészekké. Ezzel az igaz él volna aztán érve az,hogy honunk fiai nem lennének kénytelenek Szász-, Cseh- vagy Morvaországba menni kiképeztetésük végett, mert ugyanazon a nyelven, mint ott, benn is érdemelhetnének diplomát; de a kérdésre, mit nyerne ez által a magyar tudományos­ság, nemzetiség s azon hazánkfiai ügye, kik a nekik idegen tannyelv miatt e pályától továbbá is elzárva maradnának — e kérdésre a felelet nagyon rövid és szomorú.­­De az Isten szent nevére (vélem hallani az ellen­vetést), hol veszi ön az erdészeti magyar mű­szótárt, tannyelvet, tanárokat, szakkönyveket szóval a tu­domány magyar segédszerei­ ?“ — Bevalljuk, hogy mindez hiányzik s hogy megalkotása sok nehézséggel és fáradsággal jár, de nem kivihetlen; azt is hiszszük és valljuk azonban, hogy a kezdeményezés épen azon egylet feladata, mely magát magyar erdész­egyletnek nevezi. A „miként“ kérdése nagyon egyszerű. Egy magyar (s nem csupán magyarországi) erdészegylet bizton számíthatna legalább 3000 éven­ként öt forintot fizető tagra; mert kétséget sem szen­ved, hogy a tagok mostani száma háromszoros lenne, ha ama számtalan földbirtokos, ki az egylet német fölszólitását akár boszankodva, akár közönyösen fél­retette­n a magyar egylethez csatlakozik s annak ér­dekét saját körében terjeszteni iparkodik. Az ily egy­let egyszerre oly nagy évi jövedelemmel rendelkeznék, melyből tekintélyes dijakat lehetne az erdészeti ma­gyar terminológia kidolgozására, a legjelesebb szak- és tankönyvek lefordítására, magyar egyéneknek ta­nárokká képezésére stb. fordítani. Ne nevezzék ké­rem ezt merev elméletnek, mely a gyakorlat terén meghiúsul s higgjék el, hogy egy kis jó akarattal és erélylyel, megy a dolog. Példa a magyar biztositó társulat, melynek keletkezésekor sokan lehetlennek tartották a magyar ügyvitelt. Az egylet buzgó elnöke hi óhajtásként mondá ki azt, vajha nagy hazánk ne lenne kénytelen tovább nélkülözni egy , a kis Morva- és Csehországéhoz ha­sonló erdész-képzőintézetet, melyek ott az ország ne­meseinek nagylelkűségéből állanak fönn. A magyar főurak és birtokosok nagylelkű áldozat­­készségét — kivált ha az­ általánosan nyomott pénzvi­szonyokat tekintjük — alig múlta fölül még egy más nemzeté, s elmondható, hogy nincs nemzeti vagy or­szágos közhasznú intézet, hol az ő neveiket, mint ala­pítókét, ne látnák az első sorban. Az iránt sem lehet kétség, hogy hozzájuk fordulva, egy magyar er­­dészképezde alapja hamar meg lenne vetve; hogy azonban, úgy a­mint van, egy német erdészké­­pezde alapításához járuljanak sokfelé igénybe vett jövedelmük egy részével, azt tőlük méltányosan senki sem várhatja.­­* * s*1 - 1 1 0 A „ 4. ~ ~­ismét ama bajt okozta, hogy az ország nagy részé­­nek érdeke az egyletben képviseletien maradván, en­nek részéről oly lépések történtek, melyekben a jó­akarat mellett a hiányosság és félszegség nagyon föltűnő. Értjük az egylet bizottmánya által kidolgozott a m. kormány elé terjesztett vadásza­t­­szabályozási javaslatot, melynek törvénynyé emeltetését pedig a September 5-ei nagygyűlés kérel­mezni határozta el. S íme ez ama második pont, melyre észrevételeink szólanak. A m. erdészegylet a múlt télen e javaslatot nem­csak a „Pesther Lloydsnak, hanem a „Vadász- és Versenylap“ szerkesztőségének is megküldeni szíves­kedett, — természetesen németül. Mi a német szöve­get magyarra fordítva, lapjaink ez évi folyamának 4 dik és 5 dik számában közlöttük azon reményben, hogy a „Vadászlap“ szakavatott olvasói részéről ér­keznek majd reá illetékes megjegyzések s igy el lesz érve a t­ erdészegylet czélja, mely logikailag nem le­hetett egyéb, mint a saját tervezetétől netalán eltérő véleményeket kitudni s azok helyes voltához képest munkálatát tökélesbiteni. Reményünkben egy részt nem­ is csalódtunk, mert gróf Festetics Leo, Gulácsy Imre, Nadányi Imre, Kubinyi Rudolf úrtól — az or­szág különböző részeiből s a magyar jog és helyviszo­nyokban , valamint a vadászati ügyekben is tökéle­tesen jártas férfiaktól hozott a t. erdészegylet vadász­­törvény-javaslatára vonatkozó tüzetes észrevételeket. Nem tudjuk, jutottak-e valaha ezen valóban illeté­kes bírálatok a t­ erdészegylet igazgatóságának vagy bizottmányának tudomására és figyelmébe. S okunk van azonban hinni, hogy n­e­m, s hogy a szeptember 4 és 5-diki nagygyűlés az eredeti módosíttat­­lan javaslatnak törvénynyé emelését szorgalmazta. Meglehet, bár nem tartjuk való­színűnek , hogy ezekről vagy a „Vadászlapban“ köz­lött észrevételekről az egylet közlönye a „Verein­schrift“ szólott, de ez hozzánk nem jutott el soha. A tervezett alkotói tökéletesen egyoldalú fölfogás­sal s a magyar szokások, vadászatnemek, jog , hely- és területi viszonyok ismerete nélkül állították össze a 28 §­-t, melyeknek némelyike fönnálló törvényes jogok megcsonkítását, egy új közvetett adónak egé­szen szükségtelen behozatalát javallja, s oly rendsza­bályokat ajánl, melyek az ország legnagyobb részé­ben czéltalanok, kivihetlenek s csak kedvetlensé­get, sőt elkeseredést szülnének, annyira, miszerint nem tartózkodunk kereken kimondani, hogy — bár évek óta mi sürgettük leginkább a vadásztörvények szükségét — az­ erdészegylet eredeti javaslatának legfő rendeletté emelését az országra nézve valóságos calamitásnak tartanók. Íme hová visz a legjobb szándék mellett az on­nan származó egyoldalúság, hogy a t. erdészegy­let az ügyviteli nyelv idegensége miatt nem nyerhet­te meg kebelébe mindazon elemeket, melyeknek összeműködése okvetlen szükséges lett volna arra, hogy egy — az egész országra nézve üdvös kihatású rendszabálynak legyen tervezője s e helyett a mun­k­af nl-rj +oo+fjloh*o vnlt htz.r»i ««oly 3. ma- . gyar viszonyok ismeretlenek fflanya miatt e részben illetékes tényező nem lehetett, más­részt pedig talán a magyar nyelvet nem bírva, az e nyelven emelt ille­tékes óvásokat nem olvasta s igy figyelembe sem vette. Reméljük azonban és várjuk azon hazafias szel­lemtől, mely az utóbbi aradi nagygyűlésen az igen tisztelt elnök és egyleti tagok részéről nyilatkozott, hogy e fenyegető baj orvoslása iránt még ideje korán teend lépéseket; hogy az egyletnek magyar lábra ál­lítása, kiterjesztése s igy hatáskörének teljes kifejté­se érdekében a kezdeményezéssel nem késendik, s hogy e sorainkban nem fogja félreismerni a jó szán­dékot, melyet mi a t­­egylet működéseiben soha két­ségbe nem vontunk. ft 60 kr; tengerie 2 ft 80 kr—3 ft 20 kr; nj—ft—kr — — ft— kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft — kr. Bab 3 ft 20 kr — 3 ft 40 kr. Repcze 6 frt — kr — 6 frt 25 kr. Mind b­é­csi m­é­r ön kin­t és ausztriai értékben. GYŐR, okt. 6. A múlt szombati bécsi börzei forgal­mat követő elevenség és árszökkenés mai jelentékeny hetivásárunkra is hatálylyal volt, s a behozott tetemes mennyiség, daczára az őszi gabonanemeknél történt 20-40 kmnyi emelkedésnek, úgy­szólván rögtön le­foglaltatott. Az üzérek fáradhatlanok voltak. Kitűnő szép búza egyes apróbb részletekben 5 frt 90 krig fizettetett. Az árak is ki­alakultak: tiszta, búza 5 frt 30 kr — 5 frt 60 kr, közönséges 4 frt 80 k­r — 5 frt 20 kr, be­hozatott 3386 mérő ; kétszeres 3 12^ gq­­;r - 4 frt, behozatott 328 m.; rozs 3 frt 40 kr — *3 frt 80 kr, be­hoz. 586 m.; árpa 3 frt — 3 frt 30 kr, behoz. 1145 m.; zab 1 frt 40—60 kr, behoz 495 m.; köles 2 frt 20 — 50 kr, behoz 300 m.; bab 4 frt — 4 frt 40 kr, be­hoz. 221 m.; kukoricza 2 frt 20 -40 kr, behoz. 258 m.; burgonya zsákja 1 frt — 1 frt 20 kr, behoz. 410 zsákkal. (Gy. K.) VIDÉKRE, postán Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Sorsjegyek. Adott Tat­ár tott ár N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 22.— 24.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 58.— 60.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. d.) 38­. ——.— Augsburg 100 d. ndmet frt (85 ft 90 % kr) 3 % „ 113. — 113.25 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. drtdkb.) 4 „ ——.— M. Frankfurt 100 d. ndm. frt (85 ft 90% kr) 3 „ 113.­ 113.25 Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85kr)2% „ 99.40 99 50 London 10 font sterling. (100 ft; 23'/, kr) 4 % „ 131.40 131.60 Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.40 52.50 Pénznemek. Korona .............................................................18.15 —.— Császári arany...........................................6.31 —.— Reczois arany ...................................................6.30 —.— Napoleons d’or................................. . . 10.55 —.— Orosz imperiale.............................................10.85 —.— Ezüst..............................................................31. % —.— A nemzeti kölcsön papír szelvényei . . . 81.­/, — PEST, október 9. (Fk.) Pár évvel ezelőtt az amerikai lapok cso­dás dolgokat meséltek egy tengeri kígyóról, melynek természet -leírásainkban se hire se nyo­ma nincs. Daczára annak, hogy az egész dolog nagyszerű „puf”-nak bizonyult, am a hir nem sokára újra fölmerült és időről időre ismé­­teltetett, ámbár az eleinte oly félelmesnek fes­tett tengeri kigyó már minden gyermek előtt gúnykaczaj tárgya volt. Vagy két év óta a tengeri kigyó helyét a congressus pótolja. Midőn 1859 tavaszán elő­ször volt róla szó, elegen voltak, kik komo­lyan vették a dolgot; azóta az ember ajkai körül mindannyiszor gúnymosoly játszadozik, valahányszor congressusról van szó, de az európai államszakácsok azért még­sem szűn­nek meg ezen régi kacsát mindig újra fölme­­legítve tálalni a közönség elé. Mióta a Moniteur a minap amúgy mellesleg megemlité a congressus szükséges voltát, helylyel közzel újra hallatszik egy-egy hang, mely ez eszme valósulásában hinni látszik, sőt még a tamáskodók kételyei is megrendül­tek , mióta Párisban úgy miként Turinban ismét a békefurulyát keresték elő és — az isztriai parton a világító tornyok lámpái újra meggyújtatnak. Azonban igen vérmes reményű bécsi lapok sem hisznek a szóban álló európai congressus létrejöttében, mert — miként mondják — „az európai hatalmak még nincsenek rá eléggé el­készülve,“ a­mi nyilván azt jelenti, hogy a ha­talmak a fönnforgó kérdésekre nézve még nincsenek magukkal tisztában. Mindegyiknek t. i. az „általános“ európai érdekeken kívül még külön érdekei is vannak, a­melyeknek termé­szetesen mindegyik amazoknál nagyobb fon­tosságot tulajdonít. Ezen külön érdekeket Na­póleon pompásan bele tudta bonyolítani az ál­talános kérdésekbe és ekként oly gordiusi csomót alkotott, melynek eleje vagy vége se­hol nem látható, úgy hogy a megoldásnak semmi lehetősége nem látszik, hacsak kard­dal ketté nem akarják vágni. Higgadtan tekintve a dolgoka­t, azt találjuk, s hogy a legislegközelebbi bökkenő az olasz ügy.­­ A félszigeten van egy népszerű kormány, mely hegemóniára törekszik, és ezt annál könnyeb­ben el is érheti, miután ezen nagyravágyása az olasz nemzet egyesülési ösztönével talál­kozik. Ezen népszerű kormány tehát — többé kevésbbé plausibilis ürügyek alatt — elfog­lalja más kevésbbé népszerű, de nem kevésbbé legitim uralkodók országait és a „beati possi­dentes“ elvhez ragaszkodva, nemigen törődik Európa elismerésével. Az európai hatalmak most ezen alternatív előtt állnak , vagy az olasz eseményekbe nem elegyedni és ezzel oly előzményt szolgáltatni, mely igen vészteljes következményekre vezet­hetne, a világrész sorsának elintézését kira­gadván a nagyhatalmak kezéből,­­ vagy pe­dig legalább erkölcsi beavatkozást gyakorolni, azaz amaz eseményeket legalább elméletileg he­lyeselni vagy rászalni. Természetes, hogy a hatalmak ez utóbbit fogják választani, mert az európai „pentarchiának“ úgyis már igen nagyon megrendült tekintélye végképen meg­semmisülne, ha egy másodrendű államnak megengednék, hogy szomszédjai birtokával kénye kedve szerint gazdálkodjék, sőt lassan lassan nagyhatalommá növekedjék, a­nélkül, hogy a többiek még csak hozzá is szólnának. Tehát szükséges lenne, hogy az európai con­gressus, ha létre­jő, az olaszországi változások fölött határozottan mondja ki kárhoztató vagy helyeslő ítéletét. Ha kárhoztatja, ezt csak általános elvies szempontból tehetné. Minthogy nem tagadhat­ni,hogy Viktor Emánuel alkotmányos kormánya magában véve jobb és az olaszok előtt ked­veltebb, mint azon kormányok, melyek egy év óta elenyésztek; a rászólást a legitimitás elvére kellene alapítani, mely még akkor is tiszteletben tartandó, ha a népek kívánságaival ellenkezésben áll. De ily elvies rászólásra és a legitimitás védelmezésére nem lehetene bírni Francziaországot, melynek trónja épen az ellenkező elven alapul, nem Angliát, mely az olasz forradalom egyik főemeltyűje volt, el­nézve attól, hogy Viktória királynő trónja sem nyugszik a szigorú legitimitás oszlopain, nem­­ Oroszországot, a­hol a közvélemény te­temes része az alkotmányos Piemonttal sem- Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke; a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 85 kr — 5 ft 10 kr; nj (---------) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 85 kr — 5 ft 20 kr; tiszai nj (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (---------) — frt - kr — ft — kr; nj (82—83) 4 frt 70 kr — 4 frt 85 kr; fehérmegyei nj (83—85) 5 ft 10 kr — 5 ft 40 kr; fehérm.­ó (----------) — ft — kr — — frt­­ kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft 40 kr- 3 frt 60 kr; rozs­ó (75—78) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr; nj (75 — 77) 3 frt 30 kr - 3 frt 60 kr; uj árpa (67 - 70) 2 frt 80 kr - 3 ft 20 kr; ó zab (46—47) 1 frt 65 kr — 1 frt 75 kr; uj zab (45—46) 1 forint 55 kr — 1 Pénzügyi szeiol®' (Távirati tudósítás a bécsi bőréről, okt. 9-én.) PÁRIS, okt. 8. Zárlat: 3 petes rente 69 (csökk. 10 cent.); 4% petes rente 95.80 (emelk. 15 cent); crédit mobil. 605 (csökk. 10 frank); osztr. államv. 487 (csökk. 2 frank); lomb. Tasut 486 (csökk. 6 frank.) — Az előbbi pest-budai közigazgatási terület föld­­tehermentesitési kötelezvényeinek hetedik nyilvános húzása 1860. okt. 30 án délelőtti 9 órakor, a cs. kir. hely­tartósági épület teremében, vár, uri-utcza, 53. sz. fog eszközöltetni. Budán, okt. 4. 1860. A cs. kir. földtehermentesitési pénalap­­igazgatóságtól. Hirdetmény. A sopronyi közigazgatási terület földtehermentesítési kötelezvényeinek hetedik kisor­solása f. hó 31-én d. e. 9 órakor a sopronyi cs. kir. földtehermentesítési­ alap igazgatóságánál nyilvánosan végrehajtatik. A sorsolásnál az adóssági kötvények kihúzandó számai és tőkerészletei a befejezett sorshú­zás után kihirdettetnek. Soprony, szept. 27. 1860. A cs. k. földtehermentesitési alap igazgatóságtól. Dnnsvszállás. Pesten, okt. 9. 8' 7' 00 felül. Okt. 8. Okt. 9. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 75.80 75.50 — ft — kr — ft 30 kr 5% metalliques 65.­ 66.-------­Bankrészvény 755.— 756.— 1„ — — — Hitelintézet 171.50 171.-------„ — — _ 50 „ Angsb, váltó 113.— 113.25 — 25 „ — „ — _ London, váltó 131.75 131.90 — „ 15 „ — „ — „ Arany 6.31 6.34 - „ 3„-„-„

Next