Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)

1860-10-18 / 3206. szám

241—3206. 11-ik évi folyam 1860. Csütörtök okt. 18. Előfizetési föltételek: Kiadó-hivatal: FESTEN, naznoz nordva: 1félévre . . . 10 frt 50 kr. a. árt. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. Szerkesztési iroda: Szép-uteza­l-ső szám­l-ső emelet E lap szellemi részét illető mind a köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Gazdasági és kereskedelmi szemle. A pesti gabonacsarnok jegyzőkönyvi év jegyzéke: a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 90 kr — 6 ft 20 kr; uj (---------) — ft — kr-------ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 90 kr — 5 ft 20 kr; tiszai ni (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (--------) — frt — kr — ft — kr; uj (82—83) 4 frt 80 kr — 5 frt — kr; fehérmegyei uj (83—85) 5 ft 25 kr — 5 ft 50 kr; fehérm. ó (----------) — ft — kr — — frt — kr; kétszeres 6 (77—79) 3 ft 40 kr - 8 frt 60 kr; rozs­ó (75-78) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr; uj (75 — 77) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr ; uj árpa (67 70) 2 frt 90 kr — 3 ft 25 kr; 6 zab (46—47) 1 frt 75 kr — 1 frt 80 kr; uj zab (45—46) 1 forint 60 kr — 1 ft 65 kr; tengerié 3 ft — kr—3 ft 30 kr; uj — ft —kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft — kr. Bab 4 ft — kr — 4 ft 25 kr. Repcze 6 frt 20 kr — 6 frt 40 kr. Mind bécsi mérönkint és ausztriai értékben. Piaczi árak Pesten, okt. 16. (Alsó-ausztriai mérő ausztr. ért.) Legjobb búza 5 frt 60 kr, közép 5 frt 46 kr, legalsóbb 5 frt 4 kr; legjobb rozs 3 frt 92 kr, közép 3 frt 78 kr, legalsóbb 3 frt 50 kr; legjobb árpa 2 frt 38 kr, legalsóbb 2 frt 24 kr; legjobb zab 2 frt 3 kr, közép 1 frt 82 kr, legalsóbb 1 frt 75 kr; legjobb kukoricza 2 frt 80 kr, közép 2 frt 52 kr, leg­alsóbb 1 frt 96 kr. SZEGED, okt. 13-án. Bevégzett őszi vásárunk — mint már említek — csakugyan középszerűen esett ki, terménykereskedésünkre azonban legcsekélyebb befolyást sem gyakorolván, e hét minden üzlet nélkül folyt le ; a vevők és készletek nem hiányoznak , ha­nem a szállító­eszközök. Hajóink mind elfoglalvák, és a magas szállítási díj daczára egy sem kapható. A va­utoni szállítás is nehézséggel jár, mert ott meg a zsákok hiányzanak, és mivel néhány év óta a kivitel nagyon csekély volt, nem is fizette ki magát azon a szállítás. Mai hetivásárunk az eső miatt igen gyéren volt látogatva. Szüretünk bevégzettnek tekinthető, az uj bornak a kóját 4 frt 50 krral 5 frtig fizették. (Sz. H.) SZARVAS, okt. 10. Augusztus hó közepétől egész a mai napig folytonos száraz és szép napjaink jártak s ez a milyen jó hatással való a nyomtatásra, épen oly rész volt a repczemunkáltatás és az elvetett repcze fej­lődésére ; meg is látszik repczéinken; egy része ki sem kelvén annak idejében, új vetés jön szükségessé, de ez is csak nyavalyogva birt kibújni a száraz rögök közül, s kevés hozzá a remény. — A nyomtatással még sok uradalom hátra van, miután szalma temérdek termett, nyomtató kevés, miután a szegény embernek is több dolgot adott az idei termés mint más évek­ben ; — cséplőgépet pedig sok helyen még minded­dig készek szerezni, habár hasznát elismerik s az ura­dalmak tulajdonosaitól telnék is; okát e szerint ál­modni sem tudom, mi lehet ?... Vidékünkön azonban mégis működik mintegy hat darab,s ebből három gőz­re. Kukoricza és szőlőszüretünk közel a befejezéshez s különösen az első reményen fölül jól fizetett; adott sok helyen 90 -100 véka termést is egy 1200 öles hold, s a mi legfőbb: oly szép és érett, minőre öregebb daz­­dáink sem igen emlékeznek! — Bor meglehetősen lett, de savanyu mint éretlen vadalma l­akója mégis 6—6 a. é. frt. A gabona ára sz. Mihály nap­tárban kissé nyomott volt, — mint minden évben szokott lenni, — de most már ismét fölemelkedett, mit az érezpénz magas ágió­­jának vélünk tulajdonitani; a legjobb 84 - 86 ftos búza 8 frt 60 kr — 9 frt; gyengébb 8 frt; árpa sernek való 4 frt 15 kr; selejtesebb 3 frt 80 kr; zab 2 frt 60 kr — 3 frt; kukoricza a 4 frt 50 kr — 5 frt; csöves uj 40—50 kr vékája, a többit köbsönként számítva. — Az aprópénz hiánya nagy hátrányára volna a kereske­désnek, hanem a kereskedők akként igyekeztek a szükségen enyhíteni, hogy mindenik bocsájtott ki sa­ját neve és pecsétje alatt 10, 20, 25 stb. kros jegye­ket, mely a városban most az aprópénz helyét vala­mennyire pótolja. — Széttépett bankó még nálunk nem szerepel. r. 1. Okt. 16. Okt. 17. Emelked. Csökk. Nemzeti köles. 75.40 76.-------ft 60 kr — ft — kr 5°/0 metalliques 64.40 64.70 — „ 30 „ — „ — „ Okt. 16. Okt. 17. Emelked. Csökk. Bankrészvény 762.— 763.— lfrt—kr—frt—kr Hitelintézet 170.80 171.70 — 90 „ — „ — D Augsb. váltó 113.15 113.---„ - „ — „ 15 „ London, váltó 131.95 131.80 — „ — „ — „ 15 „ Arany 6.34 6.31 — „ — „ — „ 3 „ PÁRIS, okt.­ 16. Zárlat. 3 peres rente 69 15 (emelk. 20 cent.); 4% petes rente 95.60 (csökk. 30 cent.); crédit mobil. 713 (emelk. 10 frank); osztr. államv. 490 (emelk. 3 frank); lomb. vasút 486 (emelk. 3 frank.) — A nagyváradi földtehermentesítési kötvényeknek hetedik kisorsolása f. évi október 31-kén délelőtt 9 órakor fog az itteni cs. k. földtehermentesítési pénz­alap-igazgatóságnál megtartatni, és magában fogla­­landja mindazon kötvényeket, melyek bezárólag is­z. augusztus hó 30 dik napjáig állíttattak ki, és kisor­soláshoz még eddig nem juttattak. Mi is ezennel köz­hírré tétetik. Nagy-Várad, okt. 10. A cs. k. földtehermentesitési pénzalap-igazgatóságtól. Bunavitallaa, Pesten, okt. 17. 7 11" 0"­0 falul. PEST, október 17. (Fk.) Azon turini sürgöny, mely szerint Türr, Cosenz stb. dandárai, szóval Garibaldi emberei a Pó hosszában föl fognak állíttatni és helyettük piemonti csapatok déli Olaszor­szágba küldetni, világosan mutatja, miszerint Garibaldi és Piemont közt még külsőleg is minden viszály megszűnt és hogy a diktátor föltétlenül áll a király parancsa alá, a nélkül azonban, hogy maga — Garibaldi — a cse­lekvés teréről lelépne. Előre láthatni, miszerint­ sokan lesznek, kik azt hiszik, hogy Garibaldi csapatjai éjszak felé küldetnek, mert nekik jutana azon feladat, Velencze ellen az első megtámadást merényelni vagy pedig az Adria nyugati partja mellől a keleti felé diversiót tenni. Nem vagyunk képesek e vélemény súlyát megítélni, de annyit mégis mondhatni, hogy ama megtámadás még egy ideig elmarad. Kevéssel ezelőtt magunk is azon erős hittel viseltettünk,miszerint Garibaldi csapatjai egyik szép őszi reggel ott fognak teremni az Adria keleti partján, sőt többet mondunk, még most is meg vagyunk győződve arról, miszerint e szándék létezett és hogy az osztrák kormány nem ok nélkül oltatta el a világító tornyok lámpáit. Közbejött azonban két körülmény, mely — igénytelen nézetünk szerint — ama szándékot megmásította. Egyik az volt, hogy II. Ferencz Gaetában erősen elsánczolta magát és a szent atya nem távozott el Rómából. Pedig világos, hogy épen az ellenkezőre számoltak volt az olasz moz­galom vezetői. E számításban tehát csalódván, oly hatalmas szellemi ellenséggel, milyen a pápa és oly erős anyagi ellenséggel, milyen­nek II. Ferencz még utójára bizonyult, két ily ellenséggel hátban nem lehetett gondtalanul előrenyomulni. Második ok a varsói találkozás volt. Az ol­vasó meg nem tagadhatja tőlünk azt a tanú­bizonyságot , hogy mi eleitől fogva nem vár­tunk valami súlyos eredményt a varsói légy­ott­tól, nem azért, mintha egyik másik rész ily eredményekre nem törekedett volna, hanem mivel az adott természetes ellentétek oly tetemesek és súlyosak az illető felek közt, hogy Napóleon — egyedül ezen ellentétek il­domos fölhasználása által — teljesen képes, Varsó sikerét igen szerény mértékre leszállí­tani. A franczia császár e tekintetben meg is tette magáét és szokása szerint igen óvatosan tette. Olaszországnak mindenek előtt azon cselt tanácsolta, melylyel a vadász a medve elle­nében szokott élni, ha ezt közeledni látja, mielőtt még puskáját végképen megtölthette; t. i. a földre fekszik és holtnak tetteti magát. A medve tovább megy és aztán­­ a vadász utána küldi a golyót. Meglehet, hogy e körül forgott azon úgyne­vezett „viszály“ Garibaldi és Piemont közt. — Piemont, a császár tanácsára, mozdulatlan akart maradni, mig a medve el nem ment, Garibaldi pedig szükség esetén akár a puszta csővel is neki akart rohanni. A mérsékeltebb nézet győzött; az olasz moz­galom pillanatra halálmeredten a földre terült és várja­­ a medve elmenetelét. Az okoskodás, mely ezen eljárást végre Ga­ribaldival is elfogadtatta, igen egyszerű lehe­tett. Ha Velencze diplomatiai után megnyer­hető, ez mindenesetre jobb lenne, mintha azt vér árán meg kellene vásárolni, tehát egyelőre be kell érni az egyházi állammal és a két Szi­­c­iliával és az alkudozások eredményét bevárni. Ha ezek sikertelenek és néhány hónap múlva mégis fegyverhez kell nyúlni, az olasz had akkor mindenesetre jobban lesz készülve mint most. Nem lehet itt az olasz mozgalom nagyon eredeti oldalára nem utalnunk, mely abban áll, hogy ezen egész mozgalom homlokegyenest ellenkezik, és természeténél fogva ellenkeznie k­e­ll a diplomatia elveivel és kivonataival és hogy a diplomatia ennek daczára sem tud vele határozottan szakasztani. Ezen nevezetes tünemény okát a Piemont és Francziaország közti viszonyban kell ke­resni. Piemont folyvást tesz olyanokat, mik a diplomatia által határzottan rojzaltatnak és a merész kis állam ellen felbőszítik, hanem ek­kor tüstént föllép Francziaország, a többinél még sokkal hangosabban kárhoztatva Szardi­­nia politikáját. Midőn aztán a többiek a benső megelégedés mosolyával hallgatták végig ama philippikát, a franczia szónok körülbelül ezt teszi hozzá : „Nemde, nagy gonosztevő ez a Piemont? nemde soha nem fogjuk helyeselni az ő tetteit? azért ne is bántsuk most,­­ hadd rohanjon az örvény felé; végre mégis észre fogja venni, hogy rész után van, ha pedig nem veszi észre, a büntetés majd utóléri.“ A hallgató közönség persze egészen más conclusiót várt volna, de miután az egész orá­­tiót oly szépnek találta és folyvást igent bó­lintott fejével, nem igen mer a végkövetkez­tetés ellen fölszólalni és rendesen­­ a refe­renssel szavaz, azaz Piemontot nem bántja, hanem saját lelkiismerete furdalásainak enge­di át! Ekként Francziaország mintegy Piemont­­nak diplomatiai ügynöke. A­mit imez ketté­szakít, azt amaz legalább fölületesen összefol­tozni törekszik, hogy a dolognak legalább tiszteséges külseje legyen. Mennyi idő kerlend az egyház-állam és ná­polyi invázió által történt szakítás ilyetén ösz­­szefoltozására, nem tudjuk, elég ahhoz, hogy Francziaország mindent elkövet ahhoz, misze­rint az olasz ügy a Varsóban egybegyűlendő magas urak előtt félig meddig tisztességes öl­tözetben jelenhessen meg. De ha ezen ünnepélyes alkalom elmulandott az olasz mozgalom alkalmasint ismét leveten­­di azt a feszes ruhát, melyet Francziaország reákényszerített, és — sit venia verbe — „egy ingben“ folytatandja munkáját. Ő ismét egészen a rakonczátlan gyermek leend, csep­pet sem gondolva azon zavarral , melybe mentorát ejti, ki mind ezen csintalanságokat kárhoztatni ugyan, de egyszersmind mente­getni kénytelen. Emlékbeszéd b. Wesselényi Miklós fölött gr. Teleki Domokostól. (Elmondva a m.Akadémiának okt. 12-én tartott közülésén.) (Folytatás) Már emlitik, hogy Magyarország 1821-ben kezdődő mozgalmaiban Wesselényi tevékeny részt vett. Az 1825- ös 27-iki országgyűlésnél, minthogy még akkor Magyar­­országon birtoka nem volt, meghívó levele nem lévén,­­ gyakori jelenlétét figyelésre s önképzésre használta, mi mellett hazafias befolyása a társadalmi körökre, s az or­szággyűlésben résztvevő barátaira a legjótékonyabb volt. Az 1830—3­2-ik országgyűlésen a folytonos kisebb­ségben levő felsőházi ellenzéknek szónoki tehetségben és parlamentáris ügyességben senki által utót nem ért tagja és vezére lett,s egyszersmind az alsóházra a legna­gyobb hatást gyakorolta. A vallási sérelmekben, a len­gyel kérdésben s több más alkalmakkal tartott beszédei közfigyelmet ébresztettek, s az ékesszólás jelentékeny termékei közé soroltattak, bárha a magasabb politikai elvek és államférfim mélyebb nézetek helyett inkább a fiatal érzelmek tolmácsául szolgáltak. Az alsóházra, a barátságos conferentiákból, melyeket e ház ellenzéke nála tartott, gyakorolta leghatályosabb befolyását, ■ az 1832-iki országgyűlésen is gyakran a legfontosabb megállapodások indultak ki az irgalmas barátok kolostora szomszédságából a Wesselényi szál­lásáról, mindaddig, míg Deák Ferencz követte választat­ván, az ellenzék élére nem lépett. Hogy az alsóház az úrbérnek más rendszeres munká­latok fölött elsőséget adott, főleg Wesselényi befolyásá­nak volt köszönhető, s e határozat az egész ország­gyűlés folyamára fontos hatással bírt. Az átlépés a sé­relmekről az engedmények a haladás terére megtörtént, s az országgyűlésnek, melyen csak a kiváltságos osztály volt nyomatékosan személyesítve, alkalom nyílt bebizo­­nyitni, hogy a köznép érdekeit is szívén viseli. Ellenzéki irányának e szabadelvű jellemét mindvégig megtartotta. Az alsó néposztály anyagi és szellemi álla­potának emelése, az alkotmány alapjainak kiszélesítése, valamint a korszerű és jogos javítások az államszerke­zet bár­melyik részében benne mindig őszinte pártolóra és tevékeny előmozdítóra találtak. Ugyancsak az 1832 ki országgyűlésen azon fölfogásra, mely szerint a részek visszacsatlása tárgyaltaték, Wes­selényi eldöntő befolyással volt. A rendek által elfogadott indokolások sok tekintetben egyoldalúak voltak, de a követett eljárás a leggyakorla­tibb tapintattal volt választva, s abban állott, hogy a részek visszacsatlása a két hon egyesülésétől külön tár­­gyaltassék, s az elsőnek keresztülvitele által az utólsó is sikeresen mozdittassék elé. Az 1832 iki országgyűlés alatt Wesselényi az alföldi megyékben és különösen Szntmárban nagy tevékenysé­get fejtett ki. Nemes törekvései nem mindig vezettek eredményre, mert az úrbéres néposztály helyzetének javítása iránt tanúsított őszinte rokonszenve és tevékeny munkássága ellenségeket támasztott neki, s igy történt, hogy Szatmárban Kölcsey visszahivatását meghiusitni, Biharban őt megválasztatnia nem sikerült. E vereségek azonban legtisztább szándékának és fáradhatlan mun­kásságának újabb tanúbizonyságául szolgáltak, s a köz­­elismerés még magasabb polczára emelték. A nemzet szivében, a­nélkül, hogy körülárnyalja őt, nem fölötte, de most még csak mellette csupán egy férfi állott lángeszével, hasonló honszeretettel, nagy­szerű hazafiáldozattal,­­ a társadalmi és anyagi téren már-már tanúsított szép eredmények s még nagyobbszerű tervekkel. S hogy a haza legszebb reményei jogosulást nyerjenek, államférfiaink triásának legszerencsésb kiegé­szítése is teljesülésnek indult. A magyar tudós társaság már előbb első alakulásakor Wesselényit hazafi érdemeiért, melyeknek az irodalmi téren is dicséretes tanúbizonyságát­­adta — igazgató s később tiszteletbeli tagjául választotta. E megtiszteltetésből származik, tisztelt gyülekezet, a részemre jutott, mindenekfölött becses megbízatás, hogy a haza egyik legjelesb fia, s egyszersmind feledhetlen barátom fölött, kihez nem az életidő közelsége, de elv­­rokonság kötelékei csatoltak, én tolmácsoljam a köztisz- Ferencziek terén 7-dik szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó­hivatalhoz intézendők. Ilja Jaéná MiTttk Jna .­­ naSHDOS petii Bur x­szkii lurueicoum t­ujo­i. lUraei HIBVtíH alja I sültül 30 ujkr. Magánvita 4 hasábos petit-sor 25 tükr. VIDÉKRE, postán Félévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. BÉCSI BÖRZE október 16-án, 1860. Adott Tar-Állama­dósság. ár­tott ár 5%-os oc­­trák értékben .... 100 frt 60 50 61 — 5%-os nemzeti kölcsön .... 100 frt 75.20 75.50 5°/0-os metalliques.....................100 frt 64.— 64.25 4%70-es * ....................100 frt 57.— 57.50 FfdldtehermentesitéBtek. 5% os Magyarországi .... 100 frt 67.— 67.50 5°/0-os bánsági, horvát és szláv . 100 frt 64.— 64.50 5%-os erdélyi.............................­ 100 frt 62.50 63.— Velenczei kölcsön 1859 5% . . . 100 frt 79.— 79.50 Zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5°/0-os .... 100 ft pp. 98.50 99.— „ „ „ 10 év. 5%-os. . . . 100 ft pp. 97.— 97.50 „ „ „ sorsolh. 5% . . . lOOftpp. 88.— 89.— „ „ 12 hó 57,.........100 ft pp. 100.— — A n. bank-sors. 57o .... 100 ft a. é. 84.75 85.— A gallicziai föld. hitelintéz. 4 % %-os 100 ft pp. 83. — 85 — Adott Tat­ár tott­ái Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............................100 frt 123.50 124.5­ 1854­ diki „ 100 frt 88.25 88.7£ 1860 diki „ 100 frt 88.50 89.­Comp-rentpapirok 42 ausztriai Ura. . . . 15.25 15.71 A hitelintézeti darabja . . . 100 ft a.é. 104.50 105 — Trieszti db............................100 ft pp. 108.— 110 — Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 92.50 93 5­ Budai városközség db . . . 40 ft a. é. 37.50 38.­ Eszterházy.......................................40 ft pp. 81.­ 82. Salm .............................................40 ft pp. 36.26 36.71 Pálffy . 40 ft pp. 34.35 34.77 Clary.............................................40 ft pp. 86.— 35 6( St. Geno­a.......................................40 ft pp. 35.25 35.7­ WindischgrStz.................................20 ft pp. 22.50 23.— Waldstein.......................................20 ft pp. 25.— 25.6( Keglevicb.......................................10 ft pp. 13.50 14.— Adott iar- Elsőbbségi kötvények. tott * Államvasp....................................... 500 frank 134.— 134.5( Lombard-velenczei .... 500 frank 132.— 132.5( Duna-gőzhajózási társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llyod.............................100 ft pp. —. — —. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) ....... 756.— 757.— Hitelintézet 200 frt........................... 170.70170.90 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt .... 538­— 540.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 412.— 415.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160.— 180.— Budapesti lanezhid 500 ft pp.............. 340.— 350.— Éjszaki vasút.................................. 1823— 1825— Ausztr.­államvaspálya..................... 258.— 258.50 Nyugati vasút..................................179 . 50 179.75 Pardubitzi vasút ........................................115.—116.— Tiszai vasút...................................... 147.— 147. — Déli vaspálya 6076 (ex div.)......... 144.50 145. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 150—151.— Graz-Köflacht .............................................. 100.— 105.— Adott Tat­ár tott­á­l. Szombati 1-fő kibocsátás............. 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás............. 55.— 57.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 37, —•— —.— Augsburg 100 d. német frt (85 ft 901/, kr) 3% „­ 113— 113.27 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4 „ —.— —.— M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 901/, kr) 3 „ 113.25 113.5­ Hamburg 100 mark-bankó frt(75 ft 85 kr)2*/. „ 99-80 100 — London 10 font sterling. (100 ft 23 % kr) 4 % „ 131.90 132. — Páris 100 frank (40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.60 52.7( Pénznemek. Korona..................................................18.25 Császári arany.......................................6.32 —.— Reczés arany ...................................................6.82 —. — Napoleons d’or.......................................10.60 —.— Orosz imperiale......................................10.90 —.— Ezüst........................................................92.*/, —. — A nemzeti kölcsön papir szelvényei . . 32.7, —.—

Next