Pesti Napló, 1860. október (11. évfolyam, 3192-3218. szám)

1860-10-19 / 3207. szám

242—3207. 11-ik évi­folyam PESTI NAPLÓ E lap szellemi részét illető mind­en köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezek­től fogadtatnak el. Kiadó­hivatal : Peren­cziek terén 7-dik szám földszint A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. 1897. Péntek okt. 19. Előfizetési föltételek . Szerkesztési iroda , Szép-utcza 1-fő szám 1 sír emelet Megadatván immár a Nyitrán alakuló gazdászati egylet által tartandó közgyűlésre a hatóság részéről az engedély : — szerencsém van az egyleti tagokat a válasz­tmányilag kidolgozott alapszabályok megvizs­gálása végett­­. évi november 12 én Nyitrán a „Szar­vas-fogadó“ teremében reggeli 10 órakor kezdetét veendő gyűlésre tiszteletteljesen meghívni. Az ideiglenes választmány elnöke. Tarnóczy Kázmér: A szolnokm­egyei gazdasági és lovas egylet. Török-Szent-Miklóson szept. 27- 30-án tartott k áll.ideáról szóló hivatalos jelentés Amint a birálati jegyzőkönyvek részlet­ven mutatják, ezen kiállitás a múlt évieket sok tekntetben fölülmúlta, úgy hogy ezen haladással méltán m­i lehetünk elégedve, a gép k kivételéve­­, mely a gépgy­árn­okok részéről civik ekék által vo­lt képvisel­ő. Az eredmény a bíráló válasz­mány jegyző­könyvei sze­int következő : I. Termények. Lelovits Gy­ula t­.sz -miklósi termésű 89 fontos búzája: ezüst érem. Pétery Károly p­­poci termés 89 fontos búzája : bronz érem. Hubai Bertalan várkonyi buzája, va amit­­ Burai Kis Ján­os t­­sz.-miklósi ter­més búzája, mindkettő jó tapintata és 88 font súlya melletti bő liszttartalmáért dicsérő oklevéllel jutalmazta­tott. Árpa 4 rendbeli volt kiá­litva, de díjra érdemeinek nem találtatott. 7 b 2 rendbeli, díjazásra é­rdemetlen. Repcze 6 rendbeli volt kiállítva. Gróf Szapáry Gyula taskonyi termése egyenlő szemű s egységes voltáért, dicsérő oklevél­le­l jutalmaztatott. Hubay Bertalan várkonyi termés re­p­­ctéje jegyzőkönyvileg megdicsér­tetett. Köles csek egy rend­beli volt kiállítva. Redl Je­nő mező­túri termés kölese kitűnő tiszta s piros szemű , bronz éremmel jutalmaztatott Lenmag egy rendbeli állittatott ki Redl Jenő Mező Túron termett lenje tökéletes éreit s egészséges , dicsérő okle­velet nyert Tengeri. Homo é s Ferenc­zné Fegyve neki öl, 24 külhoni faj mind jeles csemege tengeriért., mely szorgos gonddal járt, a ki­őrleti termelés elismeréséül : ezüst éremmel jutalmaztató­­. Orczy Antal Fegyverneken ter­melt 8 soros magas húsos szemű s kitünően vékony csutkáju tengerije : dicsérő oklevelet nyer­t. Megy­esy Károly török sz.-miklósi tengerije : dicsérő oklevéllel. Jure­­nák Sándor ajkuti termése jegyzőkönyvileg megd­csértetett Dohány 2 rendbeli állíttatott ki. Gróf Szápáry Gyula tasko­nyi (szamocháli) szépen kitej­ett leveleket és gol­dós fö mun­­kálását tekintve: dicsérő oklevelet nyert. Takar­mány-répa 13 rendbeli állíttatott ki. Gróf Szapáry Iván bán­halmi tányérrépája, ront a takarmányozásra Ír gőzésszerübb: ezüst érmet nyert. Plank Ferencz tiszabősi,nagy­v­átasz­tékban és szép példányokat mutat­ta föl: dicsérő okle­velet nyert. Takarmány-répa-mag 4 rendbeli volt kiállít­va. Hubay Bertalan várkonyi termése szép, nagy, teljes és egészséges voltáért, dicsérő oklevelet nyert. II. Kerti termények. A kerti növények mint meny­nyiségben úgy minőségben is fölülmúlták tavalyi kiál­lításunkat , s ezekből különösen Török-Szt. Miklós, Fegy­vernek volt képviselve. Jurenák Sándor újkuti pusztájá­ról 26 válfajból kiállított gyümölcstárlata , ezüst éremmel jutalmaztatott. Nagy Ambrusné P.­Popról, czukrozott kitűnő szépségű aszalt gyümölcse: bronz érmet nyert. Fazekas Károlyné Fegyvernékről, mag­ról termett őszi baraczktáraita: dicsérő okleve­let n­yert. Henke Alb­rt várkonyi 20­­állajból álló szőlő­­tárlata : bronz éremmel jutalmaztató t. Orczy Antal Fegy­vernékről, m. évihez hasonló kiállított szőlőtárlata miatt, mint ki ez ügy iránt folytonos részvétel tanúsít, jegyzőkönyvi­leg kitünően megdicsértetik. Gróf Szapáry Józsefk­e Fegy­ver­nekről, a kony­hakertészet sokféle tárgyában gyönyörűen és gazdagon kiállított tárlatáért jegyzőkönyvileg megdicsértetett és ezüst érmet nyert. Eördög Ferencz tisza­földvári 15 faj paprikából álló gyűjteménye s óriás nagyságú paszternák­­ja, dicsérő oklevéllel jutalmaztatott. Csernyus Fe­­renczy Katalin Fegy­vern­ekről, 20 féle fajú főzelékgyüjtemé­­nyeiért ,dicsérő oklevelet nyert. III. Gépek. Gépek közül volt kiállítva 18 eke. Gubicz András pesti gépész eke-faligája, mely látható tengelye által a szántás mélysége, a vezérnek elöl s a tengelyen le­­s ki vál hatása által a fogatás szélességének mérséklésénél kitünően megfelelvén a gyakorlati használhatóság kivonatának , ezüst éremmel dijaztatott. Röck István pesti gépész 3571. sz. B­­e­ryn Hownd kormányu s öntött szántó vasú ekéje, mely a szántás mélysége, fogatás szélessége, fordítás s tiszta baráz­­da.­hasgatás által tűnt ki, bronz éremmel dijaztatott. Lábosy János török-sz. miklósi kovácsmester, Hornsby után módo­­tott öl­tött, szántóvasu ekéje, a Hornsby-rends­zernek ügyes alkalmazása tekintetéből, dicsérő oklevelet nyert. IV. Versenyszántás. Törőcsik István az 1-ső dijat 20 frtot és ezüst érmet n­y­ert. Forgó István 15 frtot és bronz érmet nyert. Varga János 10, és Kelle András 5 frtot nyert. (Folytatjuk.) —­iszdasági és kereskedelmi szemle. Az esti gabonacsarnok jegyzőkönyvi árjegyzéke - a bánsági búza (83—85 fontos) 4 frt 90 kr — 5 ft 20 kr; uj (---------) — ft — kr — — ft — kr; tiszai ó (83—85) 4 frt 90 kr — 5 ft 20 kr; tiszai i­ (---------) — ft — kr-------ft — kr; bácskai ó (--------) — frt — kr — ft — kr; uj (82—83) 4 frt 10 kr — 5 frt — kr; fehérmegyei uj (83—85) 5 ft 25 kr — 5 ft 50 kr; fehérm. ó (— — —) - ft — kr — — frt — kr; kétszeres ó (77—79) 3 ft 40 kr - 8 frt 60 kr; rozs­ó (75—78) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr; uj (75 — 77) 3 frt 30 kr — 3 frt 60 kr ; uj árpa (67 70) 2 frt 90 kr — 3 ft 25 kr; ó zab (46-47) 1 frt 75 kr — 1 frt 80 kr; uj zab (45—46) 1 forint 60 kr — 1 ft 65 kr; tengeri 6 3 ft — kr—3 ft 30 kr; uj — ft — kr — — ft — kr; köles 2 frt 70 kr — 3 ft — kr. Bab 4 ft — kr — 4 ft 25 kr. Repeze 6 frt 20 kr — 6 frt 40 kr. Mind b­é­cs­i m­é­r ön­k i­n­t és ausztriai értékben. BAKONYALJA, okt. 7. Az aprópénz oly villám­gyorsan, váratlanul tűnt el a közforgalomból, mintha valami láthatatlan erő sodorta volna el. E nem vélt gyors eltűnésnek, a nép nagyobb tömege (hova szá­mítható a gazdaosztálybeliek többsége is) egyszerrei megakasztatásának okvetlenül páni félelmet — nagy megdöbbenést kellett előidézni. A nép nagy részt meg is van akasztva a szó teljes értelmében úgy az adás verés, mint a munkáltatás terén. Ha boltba megy vá­sárolni a föld népe, el kell vásárolnia az egész bank­jegyet — mert nincs aprópénz, hogy belőle visszaad­hassanak. De hátha a vevőnek nincs annyi vásárnani valója, hogy minden pénzét ott hagyja ? S ha város­ban sem tehet szert aprópénzre a gazda, miből fizesse akkor a fizetésre nem várható, a kifizettetést az élet­fenntarthatás szükségeitől kényszerítve követelő mun­kásait ?. ... A boltosok csak segitnek magukon, mert ezédulákat adnak vissza aprópénz helyett, ellátva pe­csétjükkel ... de a gazda e czédulát nem adhatja munkásai fizetésébe, mert az ily ezédulákat csak is a kiadó boltos fő adja el készpénzül ámnezikkeiért . . . s hátha a gazda munkásai közöl egy sem találkozik, a­ki azon boltosnál akarna vásárlani. Az ily c­édulák azért sem jók, mert a boltos az ilyenekkel fizetőnek tetszése szerinti áron adhatja áruczikkeit, miután jól tudja, hogy vevője az ő irodájából kikerült pénzzel máshova nem mehet vásárlani. A baj nagy — s annál érezhetőbb, mivel a legnagyobb munkaidőben sújtott közénk. Bárhonnan — s bármi után — csak jöjjön az óhajtott segítség, mely e baj tömkelegéből kiragadja a föld népét. Más oldalról is érezhető az aprópénz eltűnésének hatása. A veszprémi gabnapiacz, mely ezelőtt minden­nap ugyan (vasár-s ünnepnapokat kivéve), de főleg a hetivásár napján, pénteken oly népes szokott lenni, mely — habár vesztett élénkségéből a fehérvári va­sút elkészülése óta, de azért még eddig folyvást élénk volt .... most egyszerre kihalt, a múlt pénteken alig volt néhány kila búza, 8 órakor már nem lehetett tisz­tát kapni, rozs is kevés volt — s egyszerre magasra szökött áron (kilája 16 — 17 váltó forint) kelt ez is. Az árpa kilája 14—15 utóforint volt, uj tengerié 12 — 13 frt. Zsurmolatlan, lezúzatlan, csutás tengeri zsák­ja 3 utóforint. A lovakat is nagyon keresték — állítólag katonák alá. Héber üzérek a jobb s termetesb lovakat csak­nem erővel fogták ki a kocsik elöl s igen emelt árt ígértek érettük. Az ujonczozási előmunkálatok Veszprém megyé­ben megkezdettek, s oly utasítással, hogy a lehető leggyorsabban kell bevégeztetniök. Az ujonczozás az 1840-ik évben születtek kor­osztályával kezdődik, ki vannak írva az anyakönyvekből az 1839-ik évben születtek is. Vidékünkön lázba átmenő vérhas mutatkozik. Már Adott Tat­ár tett át N. Szombati 1-fő kibocsátás...................... 20.— 22.— N. Szombati 2-ik kibocsátás...................... 55.— 57.— Váltók (devisek). Három hónapra. Amsterdam 100 holl. frt (86 ft 52 kr a. é.) 3*/. — Augsburg 100 d. német frt (85 ft 90% kr) 3, 113.— 113.21 Berlin 100 tallér (150 frt ausztr. értékb.) 4. —.— — M. Frankfurt 100 d. ném. frt (85 ft 90'/, kr) 3 „ 113. — 113.2£ Hamburg 100 márk-bankó frt(75 ft 85 kr)2 W, ‡ 99.75 100 — London 10 font sterling. (100 ft 23'/, kr) 4'L . 131.80 132.— Páris 100 frank(40 ft 50 kr ausztriai ért.) 3'/, „ 52.60 52.7( Pénznemek. Korona........................................................18.15 Császári arany............................. . . 6.30 .— Reczés arany .............................................6.30 _____.— Napoleons d’or . ........................................10.57____­— Orosz imperiale............................ . . 10 85 .— Ezüst..............................................................32 ’ _ A nemzeti kölesem papir szelvényei . . 82 % __ is többen fekttsznek elthagyottan e betegségben, s van olyan is, ki egy hónap óta fekszik már benne, s életben maradásához nem igen van remény. Veszprémben a „Korona“ vendégfogadó istállói a lá­ngok martalékai lettek. (r.).) Pénzügyi szemle. (Távirati tudósítás a bécsi börzéről, okt. 18-án.) Okt. 17. Okt. 18. Emelked. Csökk. Nemzeti kötes 76.— 75.50 — ft — kr — ft 50 kr 5% metalliqnea 64.70 64.90 — „ 20 „ — „ — „ Bankrészvény 763.— 758.-------„ — 5 _ — „ Hitelintézet 171.70 171.-------„ — — 70 _ Angsb, váltó 113.— 113.25 — „ 25 „ — „ — „ London, váltó 131.80 132.--------„20„ — „ — „ Arany 6.31 6.32V. - „ IV, „ - „ - „ PÁRIS, okt. 18. Zárlat. 3 petes rente 69.10 (csökk. 5 cent.); 4 Va petes rente 96 (emelk. 50 cent.); cré­­dit mobil. 712 (csökk. 1 frank); osztr. államv. 488 (csökk. 2 frank); lomb. vasút 485 (csökk. 1 frank.) Danavizálság. Pesten, okt. 18. 8­8" 00" 0 felül. Hivatalos hirdetések kivonata. A Budapesti Hírlap 231. sz. Hivatalos Ér­te­s­i­tő­j­é­b­e 1 (okt. 7.). Biróilag árvereztetik: Győrben Kayn Ja­kab hagyatékához tartozó 3868. számú 5370 frt 75 krra becsült szántóföld, árv. okt. 23-ikán a győri megyei terv­­szék által. A Budapesti Hirlap 232. sz. Hivatalos Ér­tesítőjéből (okt. 9.). Biróilag árvereztetnek: Petranón Hegedűs Józseftől lefoglalt 60. számú 650 frtra becsült ház és 14 telek, árv. nov. és decz. 15 kén a s. a. újhelyi vár. kik. bíróság által. — Vadkerten Friedmann Györgytől lefog­lalt 55. számú 656 frt 93 frra becsült ház és szőllő árv. nov. 20. és decz. 21 kén a kiskőrösi szbiróság által.­­ — Nagy-Kőrösön Steiner Zsigmond csődtömegéhez tartozó s 1500 frtra becsült 18. számú ház árv. nov. 2. és decz. 7-én a nagy­körösi szbiróság által.— Beczkón báró Med­­nyánszky József és Eleonórától lefoglalt ingatlan birtok, becsülve 65,171 frt 67 krra, árv. nov. 29-kén és január 11-kén a trencséni megyei törvszék által. — Pápán Bo­­hár Istvántól lefoglalt 393. számú 2000 frtra becsült ház, árv. okt 29 kén a pápai szbiróság által. VIDÉKRE, postán Félévre . . 10 frt 50 kr. a. ért. Évnegyedre . . 5 frt 25 kr. a. ért. A fila­­­b vasabos petit sor 1-szert hirdetésnél 7 atkr. Bélyegdii uirach­aeogen dija­­ külön 30 ujkr MagAnvita 4 dasábos pfitit­or 25 ujkr. B­ÉCSI BÖRZE október 17-én, 1800. Adott Tar­ár tott ár PESTEN, házhoz hordva: sfélévre . . . 10 frt 50 kr. a. ért Évnegyedre 5 frt 25 kr. a. ért. Adott Tar­ Államadósság, ár tott ár 5°/0-os o.­tiák értékben .... 100 frt 60 75 61 — 5%-os nem­zeti kölcsön .... 100 frt 75.40 75.60 5%-o‘i­­ji­­talliqnes ............................100 frt 64.25 64.50 1­/°zu­,b „ 100 frt 57 — 57.50 Erd­dteherm­entenk­éntek. 5% os­­ magyarországi .... 100 frt 67.— 67.50 5%-os bánsági, horvát és szláv . . 100 frt 64.— 64.50 5%-os erdélyi.......................................100 frt 62.50 63.— Velenczei kölcsön 1859 50/0 100 frt 79.25 79 50 zálog­levelek. A n. bank 6 év. 5°/0 pe .... 100 ft pp. 98 50 99.— . „­­ 10 év. 5%-os . . . . 100 ft pp. 96 50 97.50 „ „ sorsolh. 5% • 100 ft pp. 88.— 89.— ” „ 12 hó 5%. . . . 100 ft pp. 100— A n. bank sors. 5% .... 100 ft a. é. 84.75 85.— A gallieziai föld. hitelintéz. 4'///.­as 100 ft pp. 83 — 85 — Sorsjegyek. 1839-diki sorsolással............................100 frt 122.— 128.— 1854-diki „ 100 frt 88.50 88.75 1860 diki „ 100 frt 88.50 89.— Como-rentpapirok 42 ausztriai líra. . . 15.25 15.75 A hitelintézeti darabja . . 100 ft a.é. 104.75 105.— Trieszti db....................................100 ft pp. 108.— 110.— Dunagőzhajóz. társ. darabja . . 100 ft pp. 92.50 93.50 Budai városközség db . 40 ft a. é. 37.50 38.— Eszterházy.......................................40 ft pp. 81.­­ 82. — Salm .............................................40 ft pp. 36.25 36.75 Pálffy.............................................40 ft pp. 34.25 34.75 Clary .............................................40 ft pp. 85.— 85 50 St. Genois.......................................40 ft pp. 85.25 85.75 Windischgrätz ..... 20 ft pp. 22.50 23 — Waldstein .............................20 ft pp. 25.— 25.50 Kcglevich.......................................10 ft pp. 13.50 14.— I Adott Tar- Elaöbbségi köt­vények, ár­tott ár Államvasp....................................... 500 frank 134.— 135.50 Lombard-velenczei .... 500 frank 132.— 132 50 Duna-gőzhajózású társulat . 100 ft pp. 92.— 93.— Osztrák Llgod.............................100 ft pp. — - —. — Részvények. Nemzeti bank (ex div.) ....... 762.— 764 — Hitelintézet 200 frt ...... 171.50171.70 Alsó-ausztriai esc. bank 500 frt . . 538 — 640.— Duna-gőzhajózási társulat 500 ft pp. . . 412.— 415.— Trieszti Lloyd 2-ik kibocsátás 500 ft pp. . . 160. —1­180.­­Budapesti lánczhid 500 ft pp........................... 340. —­­ 350.­­— Éjszaka vasút ......................................... , 1835—­­ 1837— Ausztr. államvaspálya ... . 257 50,268.— Nyugati vasút.................................. , 179.50 179 75 Pardubitzi vasút ......................................114.50115.— Tiszai vasút........................................147__________147. — Déli vaspálya 60% (ex div.) . . . 145. — 146. — Károly Lajos vaspálya (ex div.) .... 150.50 151.— Graz-Köflachi .............................................. 100 — 106.— FEST, október 18. (Fk.) Tegnap szóltunk azon csalódásról, melyen nem rég az olaszországi események to­vábbi menetére nézve nem csak a közönség, hanem maguk e mozgalom vezetői is keresztül estek. E tapasztalás óvatosságot ajánl a legújabb fordulat megítélésében, mert mennél megle­pőbbek a hírek, annál közelebb áll egy új csa­lódás lehetősége. Tekintsük a helyzetet, úgy a miként ez a legújabb hírek szerint mutatkozik. Katonai dolgokra nézve természetesen csak mint lak­osok szólhatunk, de még ilyenek előtt is szembetűnő azon összefüggés, mely a fran­­czia és szardiniai hadimozgalmak közt nyil­vánul. Garibaldi önkénytesei Capua és Gaeta rend­­szeres megszállására nem látszanak alkalma­saknak ; e munka tehát a rendes piemonti hadra bizatik. Az ezen hadnak dél felé vonulá­sa által történt hézagot természetesen be kell tölteni, és igy a garibaldiánusok a Pó és Minció felé parancsoltatnak. Ezek tehát a­eg­­szélsőbb állomásokat elfoglalván, nyilván előcsapat jellemével bírnak. Ha a rendes piemonti had Gaeta előtt meg­­teendte a teendőket és onnan alulr­ól már sem­mi veszély nem fenyegetendi a piemontiak hátát, ezek ismét éjszak felé fognak vonulni és a garibaldiánusok mögött állást venni,­­ nyilván mint Olaszország fő had­a. A savoyai határ körül 50,000 franczia áll és Közép-Olaszországban vagy 30,000; nem kell-e önkénytelenül azon gondolatra vete­mednünk, hogy ezek az olasz hadsereg tar­talékát képezik ? Tehát Garibaldi csapatjai mint előcsapat, — Viktor Emánuel serge mint főhad és a fran­­cziák mint tartalék, — nem hasonlít- e ezen fölállítás valóságos és szabályszerű csatarend­hez úgy, mint egy tojás a másikhoz ? Már most vegyük elő Viktor Emánuel leg­újabb manifestumát: van- e ebben akár csak futólagos megemlékezés az európai közjog­ról? Megkísérti-e a szárd király a maga eljárását ezen szempontból igazolni? Ko­rántsem ! A király csak azt fejtegeti, hogy ő nem „sö­tétben ólálkodó politikát“ követett, hanem a szabadságot, mely népei előtt oly kedves volt, maga is választá jelszóul; midőn aztán más fejedelmek alatt álló népek ugyanezen kor­mányrendszer jótéteményeiben akartak része­sülni, és midőn e népek Viktor Emánuelt kí­nálták meg a megürült trónokkal, ő felsége cseppet sem törődve a positio jogkérdésével, amaz ajánlatokat elfogadá. Kisértse meg az olvasó e manifestum egyes helyein az ott megnevezett olaszországi álla­mok helyébe Velenczét tenni és tüstént ki fog derülni, mit várhatni Szardinia részéről Ausz­tria olasz birtokának ezen utolsó töredékére nézve. Garibaldiról Viktor Emánuel azt mondja : „Olaszországban a szabadság mellett küzdtek, midőn egy merész bajnok, Olaszországhoz és hozzám hű, hajóra szállt, segélyt hozandó ; — olaszok voltak, én vissza nem tartóztathattam, nem akartam visszatartóztatni!“ És mit mondott e napokban a Constituti­­onnel? Nemde azt, hogy Garibaldinak „mint olasz­nak“ joga volt küzdő testvéreit gyámolítani! A dolog menete tehát ez volt: a titkos társulatok forradalmat idéztek elő; Garibaldi önkényteseivel e forradalomnak segítségére ment, a­mit Viktor Emánuel nem gátolhatott, nem akart gátolni, és a­mire Francziaország Garibaldit „mint olaszt“ jogo­sultnak vallja. A forradalom győzött és a győzelem gyümöl­cseivel Viktor Emánuelt kínálta meg, ki azo­kat nagy készséggel elfogadta. Ezt Franczia­ország a világ előtt korholta ugyan, de nem csak nem gátolta, hanem mások által sem en­gedi gátoltatni. Nem lehet-e mindezeket ma, holnap vagy holnapután Velenczére is alkalmazni? Nem mondta-e Cavour gróf a minap egész nyílt­sággal, hogy Velencze megszerzése, már csak idő kérdése? És nem kell-e azt hinnünk,hogy Francziaország Velenc­ét illetőleg épenséggel nincs más véleménynyel, mint Nápolyra néz­ve, mert — miként igen jó forrásból halljuk — a Pó és Minció körül történő katonai moz­galmak Párisból érkezett sürgetés következményei ? Hanem mindezek daczára óvatosságot aján­lunk a legközelebbi események jövendölésé­ben, legalább annyiban, hogy ne higyjük már holnap teljesülendőnek azt, a­mi talán csak egy hét múlva be fog következni. Csak­hogy azért mégis figyelemre méltó azon el­csüggedtség, mely a bécsi „Ostd. Post“ legújabb czikkéből szól. „Mi hasznunk — kérdi — azokból a tiltakozásokból és követek visszahívásából, ha Orosz- és Poroszország más biztosítékokat nem­ akar nyújtani?“ Pe­dig bizony nem akarják és az említett bécsi lap aggodalma mindenesetre rosz előjel a var­sói találkozás eredményére nézve! Majdnem gúny gyanánt hangzik e tényleges körülményekkel szemben, ha a párisi kormány folyvást „Európa“ határzatára hivatkozik. Ki­csoda, micsoda ezen Európa? kérdi az ember önkénytelenül; szövetség nem létezik és nincs kilátás, hogy egyhamar létesülne, az egyes kormányok pedig úgy látszik, nem

Next