Pesti Napló, 1861. április (12. évfolyam, 3342-3365. szám)
1861-04-09 / 3347. szám
kedésre lépjünk, ámbár a törvény betűje reánk törvényes felelősséget nem róhat. Ne felejtsük el, hogy szabadságot sem nemzet, sem egyéb, ha egyszer rabigába görbedt, máskép nem szerzett magénak, mint vagy vérrel, vagy pénzzel, adjunk hálát a sorsnak, ha a becses vér helyett csak pénzt kivÁn váltságbértől, vegyük magunkra ezen terhet, nem az elvre, hanem az arányra szorítvAn értekezéseinket, melyek nemcsak Bécsnek, hanem Amsterdamnak s Brüsselnek, Frankfurtnak és Augsburgnak, Baselnek és Zürichnek financziális viszonyait legközelebbről érdeklik. Mert tudnunk kell, hogy déli Némethen s a pénzcsarnokok magyar elleni berzenkedése találja megfejtését azon osztrák állampapírok gyűjteményében, melyek nemcsak a bankároknál, hanem a középosztályú magánszemélyeknél is oly gyakran láthatók. Hazánknak, mint földmivelő országnak idegen tőkékre van is, lesz is szüksége, a tőkéknek Magyarországba leendő befektetése pedig kirekesztőleg a magyar hiteltől függ, melyet jobban meg nem alapíthatunk, mintha az osztrák Államadósság méltányos részét elfogadjuk, s a kamatok pontos fizetése által több garantiát adunk az idegen tőzséreknek, mint a birodalom nem magyar részei adhatnak. Az országgyűlés e részbeni liberális eljárása valószínűleg Bécsben is el fogja fojtani azon élénk kívánságot, bennünket azon Bábel-torony építésében részesíteni, mely a „Reichsrath“ neve alatt az osztrák birodalomnak nem annyira egységét, mint szétmállását jelképzi. Hazánk épségének kérdése nem kevésbbé fontos s kényes tárgy, s ugyanazért örül a lelkem, midőn követtársaim névsorából látom, hogy minden fondorkodások daczára, román s szerb testvéreink átlátják, mikép szabadságuk a magyar alkotmány védpajzsa alatt tökéletesen biztos, s hogy ez országgyűlés kész minden méltányos követeléseiket kielégíteni. S kell is, hogy a magyar e részben különajku testvérei iránt a legszélesebb alapokon béküljön ki . Egymást értve, megbecsülve így a nép Bármi részszel bizton, bátran szembe lép. Erdély nélkül Magyarország csonka marad. Erdélynek’köszönhettük többször alkotmányunk megmentését, legyünk tehát’most is azon, hogy Erdély nemcsak a törvény betűjénél fogva, nemcsak lakosainak egy részével, hanem egész öszszeségében egy szívvel, egy lélekkel olvadjon egybe hazánkkal. A két hazának végképeni egyesülése, a magyarok s románok uj frigye, azon perczben, midőn a török birodalom egy roppant crisisnek megy elébe, nemcsak a magyar , hanem az európai érdekek szempontjából is , egyik főpostulátuma a hon épségének , gyarapodásának. A mi horvát szlavón testvéreinket illeti, bármily kívánatos is legyen a régi nyolczszázados kapcsolatnak helyreállítása, mégis, nézetem szerint, reájok s csak reájuk kell bíznunk az elhatározást, váljon Bécshez csatlakozzanak e, vagy Pesthez.Az ő érdeklik forog itt fönn inkább, mint a miénk, századunk szelleme a nemzetek akaratjának helyt adott a közjogban s a magyar büszkébb is, ildomosabb is, minthogy pusztán a históriai jog alapján, bárkit akaratlan szövetségre birjon meg. Örülni fog, ha horvát testvéreink kezet fognak vele, ha azonban azt hiszik, hogy nemzetiségük , hogy szabadságuk jobban van garantírozva egy hathónapos diploma, mint egy nyolcszázados alkotmány által, ha megfelejtkeznek az együtt s egymásért ontott vérről, a közösen átélt századokról s az elválás keserű következményeiről, ajkainkról ugyan nem fognak hallani semmi panaszt, semmi keserű szó. Ha azonban drávántúli testvéreink egy pillanatot vetnek geographiai helyzetekre, aligha eltaszítják feléjük nyújtott jobbunkat. Északamerikában tanultam meg azon közgazdászai axiómát, hogy a tengerparti államok gazdagsága s fölvirágzása hátvidékek, (back country) kiterjedésétől s gazdagságától függ. New York csak azért szárnyalta túl Mattachussettset és Merylandot, mert a Hudson vize, az Erie csatorna s a nagy tavak által az egész északnyugat közvetítőjévé, raktárává s piaczává vált. Ily viszonyban áll Horvátország hazánkhoz, mely a világ nagy piaczaival leginkább Horvátországon keresztül jöhet összeköttetésbe, s ezen kereskedelmi mozgalom élénksége, horvát testvéreinket gazdagíthatja leginkább. Közgazdászati hiba volna az ő részükről, ha hátvidéküktől örökre elidegenedve, múlékony javadalmak miatt azokhoz csatlakoznának , kikhez őket semmi anyagi érdek nem köt. Ha azonban a horvát a testvériség kötelékeit administratív autonómiájának s nemzetiségének tökéletes fönntartása mellett meg akarja újitani, első kötelességünkké válik nemzeti ereje gyarapodását a legnagyobb erélyességgel előmozdítani, határai épségének kérdését a magunkévá tenni, az őrvidéknek és dalmát partoknak egyesülését testvérileg pártolni. A magyar kívánja, hogy a háromságos ország nem a múltnak költői emlékeiben , hanem a jelennek prósai valóságában támadjon föl, mint a déli szlávság példánya s középpontja. A magyar nem félti tulajdon nemzetiségét szláv ajkú testvéreinek erősödésétől; hadd erősödjék a horvát és szlavón az által, hogy a vitéz határőr, ki most német iskolában felejte el nemzetiségét, alkotmányos honpolgárul érezze magát, hadd erősödjék a Dalmát partvidék szélvészedzette tengerészei által, hiszen mindezen erő Szent István koronájának fényét fogja nevelni. Horvát testvéreink ellenben ne felejtsék el, hogy időnkben a nemzetek s országok csak a szabad akarat s szives egyetértés útján terjeszkednek; hagyják meg tehét azon választó szabadságot, melyet mi, mint horvát testvéreink jogát, elismerünk, dalmát testvéreinknek is, tiszteljék azt a lelkes fiumeieknél, a mint kívánják s méltán kívánhatják, hogy mi azt náluk tiszteljük. Egyesülés a szabadság s igazságosság alapján, ez legyen a jelszó horvát s szlavón testvéreink irányában. S midőn a nemzetiségi viszonyokról szóllok, lehetetlen, hogy meg ne említsem azon magyar születésű testvéreinket is, kiket az 1848 ki törvényhozás az alkotmány sánczaiba belé nem foglalt, azon fajt, mely a régi korban Mózest, a prófétákat, az apostolokat s első vértanukat adta az emberi nem civilizátiójának, s mely két ezred évi elnyomatás után is lángesze által a pénzcsarnokot s külföldi hirlapvilágot igazgatja. London városa már kétszer választott zsidót lordrengőrjévé, Angolbonban s Francziaországban, Hollandban s az északamerikai köztársaságban Mózes vallásának követőit, a képviselőházban, a senatus teremeiben, s a ministeri padokon székelni látják, s a magyarok rekesztenék őket ki, úgy is gyenge soraikból ? holott örülnünk kellene minden egyes személynek nyereségén, mely a nemzeti erőt növeli. Csak részakaróink kívánhatják, hogy a valláskülönbség miatt azokat zárjuk ki a politikai szabadság élvezetéből, kik születésöknél, nyelvüknél , honfiérzelmeiknél fogva magyarok. Ezen égő kérdések megoldása után következnék az adórendszer megalapítása, a megyék szervezése az 1848-diki XVI. törvényczikk rendelete szerint, a polgári törvénykönyv szerkesztése, a büntetőnek életbeléptetése, az iparszabadság kérdése, s oly sok nem kevésbé nevezetes tárgy, mely a törvényhozásnak tizenkét éven keresztüli születe s az időközben behozott jogzavar által szükségessé lett Mindezek azonban csak úgy jöhetnek tárgyalás alá, ha a törvény szentsége többé kérdésbe nem vétetik, mire eddigelé semmi biztosítással nem bírunk. Hátha a központosítás nemzetülő rendszere ellenünk újra az álliberalismus köpenye alatt fölidéztetik, s mi oda utaltatunk, hogy ősi alkotmányunkhoz egy uj divatu bécsi képviseletet férczeljünk ! Az ily eset nem lehetetlen, sőt nem is váratlan; bizom azonban nemzetünk kitűrni tudásában, bizom mártyraink vérében, s oly sok követ társaim lelkierejében,melyet a várfogság szenvedései nem tudtak megtörni, bizom mindnyájunknak hazafiságában, s bátran kimondom a világ előtt: Magyarország megmutatta, hogy tud tűrni, tud vívni, tud elvérezni, hanem azt, hogy szabadságát áruba bocsássa, hogy függetlenségét önként föladja, hogy az idegenek uralkodásába beleegyezzen, hogy a centralizáló bécsi reichsrathnak föláldozza ősi alkotmányát, azt nem tanulta meg mindeddig, s nem fogja megtanulni soha. Fogadják kedves barátim s honfitársaim még egyszer őszintén kifejezett hálámat bizodalmukért, addig is, mig annak a tett mezején megfelelhetnék, tisztelettel maradván Turin, ápril 2 áa 1861. barátjuk s honfitársuk Pulszky Ferencz. Szemerén, mart. 31. Tisztelt szerkesztő ur! Mart. 28-ai esti lap másodhasábjában foglalt nyitrai tudósítója érinti, miszerint szemesi kerületből a követ megválasztása felöl hivatalos értesítés nem érkezvén, mégis hihető, hogy Zmertych Károly lett képviselőnek megválasztva. — engedje a t. szerkesztő úr, hogy az imént folyó hó 21-én végbement követválasztás jellemzésére némi részletekkel a nyilvánosság elé járulhassunk. A szemcsi választókerületben két követ jelölt volt, az egyik — kit Berencsy Lajos 12 éven át volt erélyes osztrák cs. k. szolgabiró ajánlott, — Zmertych Károly ur a ki szinte 1848-ban is képviselt bennünket, még tudniillik az országgyülés Pesten maradhatott; a másik Conrád Mihály ügyvéd, kinek az 1848-ik törvényekkel összevágó elveiben nálunk senki nem kételkedik és kit a mart. elsején Szemcsén tartott követválasztási értekezlet léptete föl követjelölteül. Szavazatra kerülvén a választás, mely 6 óráig tartott, az eredmény az jön , hogy Zmertych Károly úr 874 szavazattal 815 ellenében a szemcsei választókerület képviselőjének megválasztatott. —Választóihoz intézett beszédében különösen kiemeli, miként a democraticus elemnek előbbutóbb győznie kell, — s hogy törekvése oda irányúlva leend, miszerint a tót nyelv az országgyűlési termekben szinte szerepelhessen, mit mi ugyan épen nem óhajtjuk a magyar nemzetiség rovására, a különben községi vagy megyei köröket megillető tátnyelvünket a törvényhozás termeiben is viszhangoztatni. Végül fel kell még sajnosan említenünk , hogy a választás közben és alatt Z. párthívei elég szűkkeblűek voltak a vallás kérdését használni föl izgatásul, a másik követjelölt ellen, kiváltképen, pedig egy választási joggal sem bíró exkancellista de ki azonban csakhamar el is takarodott a választási színhelyről. T. J. Az ausztriai tartománygyűlések megnyitásáról a bécsi lapok következőleg írnak : Prága, apr. 6. Ünnepélyes Istentisztelet után, melynél az összes polgárőrség díszelgett, vonult a helytartó a tartományi gyűlés helyére; dörgő „vivat“ és „slava“ kiáltásokkal üdvözöltetett; egy — cseh nyelven tartott beszéddel — a főmarsalt bemutatta. Nostiz gróf német beszédet tartott, melyet a császárra három éljennel végzett, a hármas éljen-t a gyűlés harsányan utánza. Wank a helyettes cseh nyelven beszélt. A helytartó átnyujtván a diplomát, hogy a levéltárban őriztessék, a jelen voltak éljenzései közt távozott. — Rieger a maga, Palacky és Brunner nevében írott tiltakozást nyújt be az octrogált tartományi választási rendtartás ellen, mi jegyzőkönyvbe vétetett. Megválasztatván minden gruppe-ból a három corrector, az ülés délutáni 2 órakor eloszlott, Rieger mindig csehül beszélt; a választások igazolása hétfőn kezdődik. Linz, apr. 6. A tartománygyűlés előtt a liiczi püspök ünnepélyes istentiszteletet tartott. A gyűlést a tartományi kapitány tartalomdús beszéddel nyitotta meg. Ezután jegyzők s igazoló bizottmány választottak Salzburg, apr. 6. A tart. gyűlést a salzburgi érsek által tartott nagy istenit,sztélét előzte meg, melyen a tütomény gyűlés minden tagja, s a polgári és katonai méltóságok jelen voltak. A tartományi kapitányt és helyettesét az ideiglenes tart. főnök Gourcy Droitanmont gróf vezette be; a tart. kapitány által mondott hazafias beszéd általános tetszéssel fogadtatott, az érsek indítványára pedig császár ő felsége három éljennel üdvözölhetett. Schnitder képviselő támogatva Peitter képviselő által, hálaföliratot indítványoz ő felségéhez az adott birodalmi és tartományi alkotmányért, Salzburgiak visszaállított közigazgatási önállóságáért, egyszersmind bizalom szavazatot a minisztériumnak. Ezen indítvány elfogadtatott, valamint Lasser miniszternek azon indítványa, keressék meg ő felsége, hogy ezen tartomány meglátogatása alkalmával annak gyűését hivatná egybe, hogy a tartomány hódolatát letehesse. Graz, april 6. A tartományi gyűlés ma ünnepélyesen megnyittatott; a tartományi marsal és helyettesének bemutatása, örömmel fogadtatott, az adott alkotmányért Ő Felsége lelkesen éljeneztetett meg; egy hálairat Ő Felségéhez napirendre hozatott. Klagenfurt, april 6. A tartományi gyűlés ünnepélyes megnyitása ma ment végbe ; az oct. 20-diki diploma átadatott, következett az eskü helyett tett ünnepélyes fogadás. A gyűlés legalázatosabb hálaföliratot határozott ezután a febr. 26-diki alaptörvényben fönntartott birodalmi egységért, egyszersmind azon bizalmát is kifejezi, hogy a birodalmi tanács létrejövetePestváros. 1861 ápril 2-án a városi képviselőtestületre történt szavazás eredménye következő : beadatott összesen 2662 szavazat; megsemmisíttetett 3 ; hitelesíttetett 2659. A szavazatok összeszámításának eredménye szerint a képviselőtestület tagjaiul megválasztottak : Gróf Károlyi György nyert 2651 szavazatot. Lónyay Menyhért 2650. B. Eötvös József 2649. Gorove István 2649. Gróf Teleky László 2649. Grabovszky György 2648. B. Kemény Zsigmond 2648. Hajnik Pál 2647. Székács József 2646. Kölber Károly 2645. Lukáts Mór 2645. Deák Ferencz 2644. Heckenast Gusztáv 2644. Luczenbacher János 2644. Mannó István 2644. Török Pál 2641. Vécsey Sándor 2641. Hajós József 2640. Jókai Mór 2640. Báró Prónay Gábor 2640. Frölich Frigyes 2639. Nádassy István 2636. Jalits Ferencz E. 2635. Báró Podmaniczky János 2635. Gróf Festetics Ágoston 2633. Tóth Lőrincz 2633. Kajdán Miklós 2632. Nyáry Pál 2632. Józipovich Szilárd 2631. Kimer József 2631. Szauer Ignácz 2631. Zsivora György 2630. Bugát Pál 2629. Schimmer György 2628. Kunig József 2627. B. Podmaniczky László 2627. Szitányi Ullman Adolf 2626. Fuchs Rudolf 2625. Simoncsits Alajos 2625. Koppely Fülöp 2624. Walthier Antal 2622. Yodianer Albert 2620. Gschwindt Mihály 2619. Heinrich Alajos 2619. Barkassy Imre 2618. Pauler Tivadar 2618. Pólya József 2618. Purgstaller József 2618. Vindisch Ferencz 2617. Déry Mihály 2613. Széher Mihály 2613. Preiszner József 2612. Storch Ferencz 2612. Molnár József mészáros 2610. Perger Ignácz 2609. Wimmer Antal 2608. Keller János mészáros 2606. Gross Ferencz orvos 2604. Szilágyi István 2603. Radocsay Ferencz 2601. Deák József 2600. Havas Ignácz 2600. Linhard Jakab 2600. Kiss Károly tímár 2599. Lindtner János 2599. Prükler Ignátz 2599. Lyba Anasztáz 2598. Szányi János 2599. Strohoffer István ács 2598. Benczay Imre 2596. Menecz József 2595. Steffenberger István 2594. Kurz Károly 2592. Balassa János 2591. Kochmeister Frigyes 2591. Rombach Geiza 2589. Rökk Szilárd 2585. Sebestiány Frigyes 2585. Hariss Sándor 2583. Id. Wágner János 2583. Szántóffy Antal 2582. Némethy János házb. 2580. Vesztermaier József 2578. Polgár Mihály 2574. Ledniczky Mihály 2570. Trifonovits János 2570. Kocsis Mátyás 2568. Ferbert István 2567. Nagy Pál 2567. Zettner Károly 2567. Ebner N. Fidel 2566. Brian János 2560. Ballagi Mór 2557. Klenovits György 2556. Vezerle János 2554. Sztupa György 2546. Ráth Károly ügyvéd 2543. Farkas Mihály 2522. Balassa István 2517. Becker Károly 2512. Lángh Ignácz 2501. Gönczy Pál 2474. Asztalos Károly 2465. Freiszleder Ferencz 2459. Szentiványi Károly 2445. Gr. Nádasdy Lipót 2440. Ráth József 2436. Wagner Kár. szappanos 2435. Szigligeti Ede 2433. Baar János 2430. Károlyi Istv. 2428. Vághy Kár 2428. Galgóczy Kár. 2419. Vidats János 2418. Keszt Mihály 2417. Rumpelles Mihály 2413. Tüköry Sándor 2411. Klempa Simon 2402. Almay Rudolf 2401. Szalay László 2399. Ferenczy János 2397. Kapczy Tamás 2396. Bókay János 2395. Schernhoffer Károly 2395. Török József 2395. Neukoffer János 2388. Morócz István 2379. Steindl Ferencz 2376. Possert Lajos 2369. Oszvald Antal 2352. Auspitz Antal 2333. Merényi Henrik 2299. Idősb Sárváry Ferencz 2296. Stromaier Ferencz 2261. Ney Ferencz 2230. Érkövy Adolf 2220. Poór Imre 2211. Urházy György 2199. Cséry Lajos 2188. Rökk Henrik 2185. Stocz József 2183. Weisz Bernát 2177. Halász Geiza 2172. Simigk István 2160. Sacelláry György 2159. Tacsocsik Péter 2148. Rebly Adolf 2137. Ruszter György 2103. Szathmáry Lajos 2099. Kléh István 2092. Tóth Gáspár 2067. Szilágyi Virgil 2057. Henselman Imre 2017. Eckel Venczel 2005. Szathmáry Mihály 2004. Clark Ádám 2003. Marsalkó János 1999. Hild József 1997. Haczenberger Ferencz 1994. Zsigmondy Vilmos 1992. Kaiser J. E. 1990. Kijácz Ignátz 1988. Szutrel Ferencz 1987. Ludvig János 1979. Szabó Pál 1978. Bene Ferencz 1977. Grossinger György 1977. Vaitker Gyula 1976. Breitner Antal 1968. Fekete László 1961. Sujánszky Antal 1957. Giczey Samu 1955.Julier Ján. Mihály 1950. Viezer Ferdinand 1937. Balogh János 1922. Aul József 1901. Kováts S. Endre 1870. Dobos Ferencz 1860. Bayer Márton 1806. Barabás Miklós 1799. Kocsiss Ignátz 1790. Fényes Elek 1780. Dunaiszki László 1772. Weinhard János 1766. Fuchs Gusztáv 1764. Batizfalvi Samu 1759. Fuchs Ignátz 1755. Lumnitzer Sándor 1752. Hettinger Mátyás 1751. Benkert György 1747. Feldhoffer Imre 1747. Dománszky Ferentz 1742 Schmidleehnez György 1742. Mladensits János 1741. Vind Mihály 1734. Loisch Ede 1733. Breier Károly 1731. Áts Lajos 1728. Dömmerling Antal 1728. Steiner József 1723. Zettner Ede 1721. Kár Mátyás 1718. Ifj. Csicsmanczay Pál 1712. Közel József 1712. Simkovics Mihály 1708. Krumpholcz Mihály 1707. Schuszter János fest. keres. 1707. Horváth Gáspár 1678. Id. Giesingl József 1661. Miksits Károly 1653. Petrényi Tamás 1641. Liptay János czipész 1639. Németh Samu 1613. Klenovics Ferencz 1608. Egressy Gábor 1594. Érdy János 1790. Karczag Ferencz 1580. Kosztka János 1577. Zsigmondy Pál 1577. Várady Károly 1575. Halványi János 1574. Peregrini Elek 1574. Halbauer Nándor 1573. Hasenauer Otto 1571. Ráth Károly házbirt. 1571. Szigethy Mihály 1570. Egyed Mihály 1569. Kádas Rudolf 1567. Lusztig József 1566. Marikovszky József 1566. Blazsovics Antal 1565. Dankos Ferencz 1565. Fodor István 1565. Telepi Károly 1564. Molnár András 1563. Heffler György 1562. Mennoth Sebestyény 1560. Szabó Alajos 1560. Török János 1560. Pusztovnik Márton 1558. Rakovszky Károly 1558. Besze János 1557. Fock Ferencz 1556. Strommer Ferencz 1556. Érti Károly 1555. Gurovics Tamás 1555. Bodnár József 1554. Elsasser Ferencz 1554. Bölcskövy Dániel 1553. Gerstenbrein György 1553. Szabók István 1652. Kozmovszky Antal 1551. Szvetenay Márton 1551. Vinter Alajos 1551. Massanek Mátyás 1550. Schmalcz Kár. 1550. Stahl István 1550. Fabesch Márton 1549. Schröger Pál 1549. Melchior György 1547. Baráth Kár. 1546. Neugebauer Jós. 1545. Bengyel György 1543. Frokner János 1543. Szónoky János 1543. Wagner András orvos 1541. Wagner János orvos 1540. Piatrik Ferentz 1538. Kern Ferentz 1536. Prohászka Endre 1536. Lohr Antal 1535. Pfligler János 1533. Brodman Antal 1530. Markusz Gyula 1530. Seheipk Péter 1527. Józsa Ferencz 1523. Simon Florenz 1520. Puiman József 1510. Schmelek Mátyás 1504. Reményi Ede 1502. Wallenfeld Károly 1500. Lendvay Márton 1483. Gyarmathy György 1479. Bárány Nándor 1455. Miksits Imre 1444. Keppel György majoros 1417. Farkas János 1413. Tessényi Jósef 1361. Pián Gyula 1186. Korcsák Jósef 1169. Érdekesnek tartjuk följegyezni, miként e szavazás alkalmával, külföldi nevezetes férfiak s külföldön tartózkodó hazánkfiai közül, tisztelet szavazatokban a következők részesültek: Asbóth Lajos 257 sz. Gr. Bethlen Gergely 85 sz. Csernátoni Lajos 88 sz. Cavour 98 sz. Cialdini 48 sz. Daniop 25 sz Figyelmessy ezredes 450 sz. Garibaldi 437 sz. Horváth Mihály 326 sz. Irányi Dániel 200 sz. Kossuth Lajos 976 sz. Klapka 933 sz. Kmety 423 sz. Mogyoródy 134 sz. III. Napoleon császár 213 sz. Napoleon herceg 92 sz. Pulszky Ferencz 597 sz. Perczel Mór 723 sz. Somogyi Antal 137 sz. Türr tábornok 835 sz. Vetter tábornok 456 sz. Viktor Emáimér 183 sz. Vukovics Sebő 97 sz. Vincke porosz parlamenti tag 38 sz. és Xantus János 247 sz. A fentebbiek szerint a szavazatszedő bizottmánynak összesen 771,110 szavazatot kellett összeszámítani. leig semmi kivételes engedmények sem fognak adatni, melyek a birodalmi egységet közvetve vagy közvetlenül veszélyezhetnék. Brünn, apr. 6. A domegyházban tartott istentisztelet után, s miután a tartományi kapitány és helyettese gr. Chorinsky helytartó által bemutattak, nyitotta meg gr. Dubsky tart. kap. a gyűlést egy velős beszéddel, melynek befejeztekor a gyűlés ő felségére emelt hangonhárom éljent mondott. Az ünnepélyen Károly Ferdinand főherczeg és Erzsébet förig nő ő fenségeik jelen voltak. Troppau, apr. 6. A tartmányi gyűlés ma nyittatott meg, s átadatván a diploma, a választások igazolására három verificátor és három jegyző választatott. Innsbruck, april 6. Istentisztelet után a tartom, gyűlés ma nyittatott meg. A megnyitás előtt a gyűlés tagjai megjelentek a helytartó főherczeg ő fensége előtt, kérve, hogy köszönetök kifejezését ő felségéhez juttatni méltóztatnék; erre ő fensége átadta az octob. 20-adiki diplomát. Czernovitz, april. 6. Megtartott isteni tisztelet után a tart. gyűlés megnyittatott, a diploma átadatván, a gyűlés a választások igazolására három bizottmányt nevezett ki. Görz , april. 6. A tartom. gyűlés a megtartott isteni tisztelet után megnyittatott, a polgári és katonai rend jelen volt, valamint nagy számú közönség. Megyei élet. Szegzárd, mart. 27 F. é. martinszki bizottmányi üléseinknek főtárgyát ő felségének április 2-ára Budára kitűzött országgyűlésre egybehívó kevele képezé, melynek felolvasása után, vezérszónokunk Bartál György első alispán ar élénk szinekkel eceteken azon komoly aggodalmakat, melyeket a február 26-ki es. patena a honszivében fölkelte: — föladta a számos tagú bizottmányt , hogy a környező veszélyekkel bátran szembe szállva továbbra is helyzetének tiszta öntudatával, a törvényesség ösvényén ernyedetlenül haladva, minden léptét oda irányozza, hogy az összes sérelmeink orvoslását s államjogi viszonyaink rendezését, egyedül elintézhető országgyűlésnek összejövetelét közreműködésével elősegítse. Ezután az öszpontosító pártnak a hagyományos leolvasztás igéjének megtestesítésére irányzott törekvéseit elemezvén alaposan, azon kötetszésű következtetést hoz ki, hogy hazánk sarkalatos jogainak veszélyben forgásakor a nézetkülömbségi árnyalatoknak megszünniök kell, s az egész egységes nemzetnek öszhangzó erkölcsi erejét a közös akadályok leküzdésére szükség forditnia. Miért — b. Vay Miklós ő excellentiájának a haza irányában, bár hivatalos állása törvényesnek el nem ismerhető, — alkotmányos jogai vissza szerzése, s az éleibe gördített végtelen nehézségek férfias leküzdése s teljes odaadása álta elismert fényes érdemeit is ragyogó színekkel elötüntetve, — jegyzőkönyvileg kijelentőit indítványozó: „Alkotmányos törvényeinknek országgyűlésen kivüli bármely módosítását vagy változását el nem fogadván, követjeink egyedül az 1848. V ik t. ez. szellemében küldetnek az országgyűlésre, és az 1848. IV-ik t. ez. sérelmével az országgyűlés székhelyéül Pestvárosa helyett Budának kijelölése, valamint az ország épségének csorbításával Erdélyország, csajkás kerület s határőrvidék megnem hivatása ellen törvényes óvásunkat tesszük; — végre, habár e megye ünnepélyes nyilatkozatához képest az 1848-iki tör. ellen megbízott kormány testületek és személyek irányában , a hivatalos összeköttetés minden nemétől óvakodik is. b. Vay Miklós excellentiájának az alkotmány visszaállítására irányzott erélyes önmegtagadással járó törekvését méltányolva, fejezze ki üdvözlő feliratában személyisége iránti határtalan bizalmát és kérelmét, hogy mint eddig, úgy jövőre is ő uralsga a fiai hűségére mindig bizton számitó hazának jogai fölött éber lélekkel őrködjék.“ Mely két rendbeli hazafias indítvány a bizottmánynak osztatlan tetszésével találkozván, közhatárontul ki is mondatott. Ugocsamegyének ismeretes „utasítási jog“ mellett fölszólaló körlevelében tüzetesen vitatott tárgy fontosságát Tolna megye is egész teljében méltányolja, de egyrészt idő rövidsége miatt, annak részletes elemzésébe ezúttal nem bocsátkozhatván , másrészt az abban jelölt kérdéseknek eldöntését hazánk mostani viszonyai közt csak másodrendű kérdésnek tartván, az 1848-i törvényekhez következetlen ragaszkodva, a választókerületek képviselőségi eljárását bárminémű utasításokkal megszorítói, hatáskörén túlesőnek tekinti. Pest városa közönségének Fiume városa és kerülete ostromállapotba helyeztetése miatt . Felségéhez intézett föliratát a bizottmány annál bensőbb rokonszenvvel fogadta, minél fájdalmasbban ható át azon sérelem érzete, mely alkotmányos törvényeinken Fiume városának és kerületének Horvát- és Tótországok bánja általi ostromállapotba helyeztetésével ejtetett. Miért Fiume mellett, mely nemcsak az ősidőkben, hanem újabb korban is, Mária Terézia királynő által ünnepélyes oklevélben Magyarországhoz tartozónak ismertetett s ennek alapján az 1807: IV. t. sz. által törvényesen is ahoztartozónak kijelentetett, és az időtől fogva a magyar királysági kormányzat alatt állva, országgyűléseinken folytonosan önállólag képviselve volt, Tolna megye is alkotmányos kapcsolatánál fogva Ő Felségéhez az ostromállapot mielőbbi megszüntetése végett, kérelmező fölirattal járulni elhatározta. Mártius 18-kán az országgyűlési képviselők megválasztatását tudató bizottmányi ülésre roppant sokaság seregelvén össze, méltóságos főfőispánunk, kinek kíséretében e megyének hajdan tisztelve szeretett főispánja Ürményi József e méltósága is személyesen megjelent volt, szűnni nem akaró „éljen“-nel fogadtatott s székének elfoglalása után , jegyzőkönyvileg megörökíttetni határozatott szép beszédében kiemelte , hogy országgyűlési követeinknek megválasztatása példás renddel megtörténvén, azon örvendetes meggyőződésre jutunk, miszerint népünkben meglévén a nagy horderővel bíró képviselői választáshoz igényelt illő komoly , higgadt lelkűlét, ezen fölötte fontos politikai jog gyakorlatára teljesen megérett. De közös örömünk annál fokozottabb , mivel a választás oly jeles és kitűnő férfiakra esett, kiknek mind becses erkölcsi, mind szilárd politikai jellemük, buzgó hazafiságuk, értelmi tehetségük, higgadt ítéletük, fölfogásuk, ismereteik tágas köre, és így mindenkép avatott készültsége kezeskednek arról, hogy midőn ők általán a közhaza javára annak nagy tanácsában buzgón és dicsően működendnek, akkor egyszersmind megyénknek különösen díszére válandnak. Ekkor meleg hazafi érzettel üdvözlő Ürményi Józsefet mint a szakcsi kerület egyhangúlag megválasztott képviselőjét, Tolnának jutván a ritka szerencse, őt a bizalom és elismerés nyilatkozatával az országgyűlésen tényezőül fölléptetni. Mely szellemdús előadás után Ürményi József , méltósága személyére vonatkozó szives kijelentésre , meghatott kedélylyel őszinte hálaköszönetet mondván, emlékezetbe visszaidézve az elmúlt nagy idők azon következményeit, melyek öt egykor e megyétől elválni kényszerítők, s rövid vázlatban feltünteté a szint oly nagy horderejű jelen időt, mely öt ismét a megyével öszszeköttetésbe hozá, s a küszöbön álló országgyűlésnek alkotmányos és nemzeti létünk biztosítása iránti nehéz feladatát velősen körül vonalozván , képviselői állásának iránytételis polgári kötelességeinek szoros betöltését és lángoló honszeretetét nyilvánító. A bizottmány dörgő „éljen“ben nyilvánítván osztatlan tetszésének kifejezését, s büszkének érezé magát: választott képviselői diszkoszámjában Ürményi József e méltóságát tisztelhetni. Megható volt azon jelenet, midőn az országgyűlési követválasztás eredményéről szóló központi bizottmányi jelentés felolvasása után köztiszteletű első alispánunk Bartal György felállván, az alispáni hivatal jelvényeit, országgyűlési képviselővé lett megválasztásával hivatalának további folytatását összeegyeztethetőnek nem tarthatván , arról érzékenyen leköszönve, méltóságos főispánunk kezeihez létéve. Azonban a bizottmány öszhangzó bizalmának többszörös kijelentésével első alispán urat továbbra is hivatalának megtartására bírni óhajtván, és főispáni méltósága a régiebb alkotmányos idők példáiból vont következtetése alapján, a képviselői állásnak az alispáni hivatallal lehető kiegyeztethetését jellemezvén, sikerült őt lefegyverzeni, ki is saját akaratát a közkivánságnak alá rendelvén, a közönség örömüdvözlete között a hivatal jelvényeit ismét kezéhez viszszavette. Bizottmányi ülésünk 4 napig tartó folyama alatt oly tárgyak többé, melyek közérdekűek volnának, nem fordultak elő. Jövő bizottmányi ülésünk ápril 30-ára tűzetett ki. Asmodella, Veszprémmegye, apr. 3. F. hó 2- s 3-ik napjain múlt. főispán ur által megnyitott I. Kun Sándor első alispán ur elnöklete alatt folytatott állandó bizottm. ülése volt Veszprém megyének. Főtárgyát az első alispáni állomásnak (mely t. Rosos István ur lelépése által megheresült) betöltése, a polgári, büntető t.szék fölállítása képezte. Jelenleg — mellőzve a gyűlés más tárgyait (melyekről később küldenek tudósítást) csak a tisztviselői karban történt változásról küldök tudósítást. T. Rosos István volt első alispán ur Nem akarván elutasitni a közbizalmat — mely benne központosult — múlt évi dec. hóban elfogadta ugyan az első alispánságot, de csak három hónapra s e határidő lefolyása által ürességbe jővén az első alispáni hivatal,fölszólitotta mélt. főispán ur az állandó bizottmányt ez állomás betöltésére. Kun Sándor (volt 2-ad alispán) s Hunkár Sándor között oszlott meg a szavazat s eredmény az lön, hogy első alispánná Kun Sándor, 2-ad alispánná Hunkár Sándor választatott el. Rosos Istvánnak búcsúbeszéde, Kun Sándornak , Hunkár Sándornak székfoglaló beszédei a parlamenti is szónoklat valódi remekei voltak. Az úrbéri szék elnökéül 3-ad alispáni ranggal. Véghely Imre volt levéltárnok , levéltárnokká Ács Rudolf volt rovatoló, rovatolóvá Szente Antal választattak el. Eszkor Rosos István, Kun Sándor, Hunkár Sándor, Bocskai Ignácz fáklyás zenével tiszteltettek meg s valódi szellemi élvezetet nyújtottak úgy a felköszöntő Chepely Sándor aljegyzőnek, mint a megtisztelt s közszeretet és bizalom által övezett honfiaknak szónoklataik. P. G. Balassa-Gyarmat, mart. 21. Midőn e hon megválasztott követei által, az ország törvényhozó szentélye felé siet a 12 év alatt megrázkódtatott nemzetiségünk és alkotmányunk sarkoszlopainak mintegy újjá fölepítésére, vajmi lélekrázó gondolatok lepik meg az igaz hazafiak keblét. Ily szép napra virradtunk mi is tegnap, Nógrád megye központi kerületének választói, kis eső lévén, megnyugodánk, mintha az ég áldása reánk harmatozott volna, míg tart. 19-én mély csend bobta el láthatárunkat, szinte aggodalomteljesen nézőnk e kerület alkotni jogainak gyakorlati részvétlenségébe. 20-án megrendült a zene a városháza előtt reggeli 9 óra tájban és a nemzeti zászlók lebegtetése mellett, gyülekezni kezde a b.-gyarmati választópolgárság, kevés idő múlva a szekerek Arja, vidéki választóinkkal terhelve, elfoglalá, rövid egy órai lefolyása alatt, a főutcza terét a megyeházig, kik nemzetiség különbsége nélkül, a hegyi tót nép kezet szorítva a magyarral, egész hazafias őszinteséggel egymást üdvözlők és nyájasan egy közczél felé törekedve, társalkodónak, mi különös, ép a tót nép, számos, nemzeti zászlók alatt és nemzeti színekből öszszetett, kalapjára kitűzött bokréták jelvényezése mellett örömriadtan gyülekezett, mondhatni, hogy az 50 ezerre menő nógrádi tót nép mind a legjobb magyar szellemtől át van hatva. A b.-gy. választók előlmenetele mellett az öszszes választók tábora, délelőtti 10 óra tájban, a megyeház 112 négyszögölből álló nagy termét elfoglaló és egyhangúlag Madach Imrét harsogtató tizenöt százon fölül számra, a karzatokon és csarnokokban álló népen kívül, rúgott föl a választók mennyisége, megjelenvén gr. Forgách József elnöklete alatt a központi bizottmánynak e kerületi kiküldöttsége.