Pesti Napló, 1862. szeptember (13. évfolyam, 3767-3790. szám)
1862-09-12 / 3775. szám
209—3775 13-ik évi folyam. Péntek, sept. 12.1862. E lap szellemi részét illető minden közlemény | Kiadó-hivatal: Előfizetési föltételek : Hirdetmények díja : Szerkesztési iroda • a 87e 8 | Ferencziek terén 7-dik szám földszint. | Vidékre, postán | Helyban, házhoz hordva . I 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 ojkr. TM ■ -»b»—,ii,‘ "ssa rrt fe-. 14 » tM 1 gw ■ •• “ a s sst | ^ "■tf.y1 PEST. September II. IS68. Bécsi dolgok. Az erdélyi országgyűlés ügyének mibenléte iránt a Lloyd bécsi levelezője következő felvilágosítást nyújt: Az erdélyi országgyűlés egybehivásának kérdésével rég nem foglalkozott az erdélyi kancellária. Néhány hét előtt, mint tudva van, Schmerling úr a reichsrat bizottsági ülésében kijelente hogy az érd. országgyűlés egybehivását még nagy nehézségek akadályozzák, s hogy annálfogva ő részben nem tehet biztos ígéretet. Az erdélyi kancellária a közben foglalkozott az előkészületekkel ez országgyűlésre, de nem csoda, ha az előmunkálatok még nem fejeztettek be, miután legújabban annak szüksége merült fel, hogy Erdélyt választókerületekre oszszák : nagy és súlyos munka, kivált a fennforgó körülmények közt, úgy, hogy a legnagyobb kitartással nem végezhetői be 3—4 hónap előtt, Így állván a dolgok, az erdélyi kancellária még nem képes ő felsége elé az országgyűlés egybehívását illető javaslatot előterjeszteni, s a napokban csak a szász egyetem feliratára adandó válasz iránt tette meg előterjesztését. Tudva van, hogy a múlt év kezdetén több oláh gyülekezet is hódoló fölterjesztéseket intézett ő Felségéhez, melyekben az október 20-diki engedményekért is köszönetet mondanak. Az erdélyi kanczellária fontolóra vévén , hogy a sokkal számosabb oláhság oly jelentőséggel legalább is bír, mint a 100 ezer szász, s a nemzetiségek egyenjogúsága tekintetéből azon javaslatot terjeszté föl, jelentse ki Ő Felsége, hogy mind az oláhok, mind a szászok fölterjesztéseit „megelégedéssel“ vette. Az erdélyi kanczelláriának egy szász tanácsosa nemzetiségi önérzetében sértve érezte magát azon érintett javaslat által, mely szerint az oláhok és szászok fölterjesztéseire egyszerre adatnék válasz, s azt kívánja, hogy Ő Felsége a szászoknak külön kéziratban, és pedig nem is az udvari kanczellária és gubernium útján válaszoljon. Ezen udvari tanácsos jónak látta véleményét külön okiratban fejezni ki, és ennek kidolgozása neki két álló hónapjába került. Ez oka azon késedelemnek, hogy a válasz a szász fölterjesztésre mégsem adatott ki. A hivatalos ,Wiener Ztungt Schmerling államminiszter úr salzburgi beszédét, mely azzal végződik , hogy : „mi osztrákok csak Németországban vagyunk helyünkön!“, szintén közli. A . Vaterlandt ígéri, hogy visszatér ezen szavakra, mihelyt megtalálja a kellő formát, melyben oly nyugodt, mint reá nézve nem veszélyes módon fejezheti ki rászólását. ADonau Ztungt Montenegro alávetését ijesztő például mutatja föl a déli szlávoknak, s a mellett keményen leczkézi, mint egyik „hitegetőt“, „nyomozó tanácsadót“ az „Ost und West“-et. A „Donau Ztung“, mely oly kész a jó tanácsok osztásában, maga nem igen hallgat mások jó tanácsaira. Annyival inkább örülünk, hogy saját erején tesz tanulmányokat,megkérdezvén valahára a történelmet is. Legújabb számában egy czikksorozatot kezd meg, ily czím alatt: „Reichsräthliche Reminiscenzen aus Oesterreichs Vorzeit.“ Csak rajta collega! A múlt az alap, melyet, ha számba nem veszünk,csak a légbe építünk. Kár, hogy előbb nem kezdett történelmi tanulmányokhoz a jó collega. Legkevesebb haszonnal olvassa a történelmet, akinek feje már politikai rögeszmékkel tele. Az ily olvasó kerüli, ha minduntalan belebotlik is, a tényeket, melyek kedvencz nézeteivel ellenkeznek, itt elhallgat egyetmást, amott meg ferdít, s valódi procrustesi műtétet követ el az adatokon, hogy rendszerébe beleüljenek. Az egész múlt kiált ellene, de ő az erdő miatt nem látja a fát, vagy a sok fától nem látja az erdőt. Meglássuk, az e fajta iránytörténet-nyomozók közé tartozik-e a collega, vagy talán még oly állapotban van, hogy okulhat a történelemből. Szivünkből óhajtjuk az utolsót írásra nyomatik bélyegül, melylyel a lengyelek nemzetiségüket és jogaikat védelmezik, a melylyel visszautasítják még a gondolatot is a Moszkvával leendő egyesülésre, a melylyel a pánszláv eszme ellen küzdenek, azon pánszláv eszme ellen, a melynek képviselője és személyesítője a minden oroszok czárja, annak helytartója a lengyel királyságban, s ezen helytartónak jobb keze, Wielopolski markgróf. „A „Donau Zeitung“ tudni fogja, mi végett rándult le Konstantin nagyherczeg Varsóba ; a „Donau Zeitung“ jól tudja, milyen a Wielopolski markgróf politikai hitvallása ; mert, amint reményleni lehet, nem fogja elfelejteni Wielopolski azon baljóslatú emlékiratát, melyet az „Une lettre d’un gentilhomme polonais“ czíme alatt közrebocsátott vala ; a „Donau Zeitung“ jól fogja tudni, miszerint Oroszország mit sem óhajt forróbban, mint Lengyelország egykori egész területét bekeblezni, az osztrák és török szlávokhoz közeledni, s azokat a czári palota alá keríteni : mindennek daczára a „Donau Zeitung“ nem szűnik meg a lengyel politikát támadásaival háborgatni, ámbár épen a lengyel politika vala az, mely eddigelé csaknem kegyetlen akadálya volt és ezentúlra is leend Oroszország pánszláv törekvéseinek.“ A „Donau Zeitung“ szabású államférfiak azt akarják, változtassák meg politikájukat a lengyelek ; azt akarják, fogadják el nyílt kezekkel a muszka reformokat ; bizzanak Konstantin nagyherczegben és Wielopolskiban ; dobják el a gyászruhát s örüljenek a kegyelem-tényeknek, melyekkel a czár elhalmozza Lengyelországot, — szóval, szűnjék meg Lengyelország ellenzékét képezni, s legyen kész köteles szolgájává a czárok politikájának. „Vájjon ez államférfiak jól megfontolták-e azt, hol mit kívánnak ? Várjon a „Donau Zig“ midőn egyre megtámadja a „Dziennik Polski“ t, s atalán mindannyi gácsországi lengyel hírlapot, azért, mert a muszka ellen vannak, megfontolta e : mi következményekre vezetne szükségkép a lengyel politikában oly fordulat, amilyent a „Donau Zeitung“ oly forrón óhajt magának — t. i. a Moszkvának kedvező fordulat ? „Mi nem adunk jelszót ily fordulathoz nemzeti politikánkban, azonban feltévén, hogy a lengyelek, beléfáradva a bosszú tusába, felhagynak az ellenzéssel s odanyujtják jobbjukat a Moszkovának s annak képviselőjének Lengyelországban, Wielopolski markgróf úrnak, feltévén, hogy a gácsországi lengyelek megtapsolják e kéznyujtást a maguk részéről egyetértésök jeléül, a közvéleményt képviselő hírlapok pedig egyszer éjszak felé fordulnak s elkezdik hirdetni az elméletet, melyet e mai napiglan a „Donau Zeitung“ dicsér, elkezdik magasztalni a Wielopolskiakat, a Konstantinokat s az ő reformjaikat, és más kormányoknak is, melyek alatt szintén lengyelek vannak, mintaképül odaállíthatni; feltévén, hogy a lengyelek s közlönyeik a „Donau Zeitung“ államférfias tanácsa után indulnak, s őszintén az oroszokhoz fordulnak , feltévén, hogy a gácsországi lengyelek is megkedvelik Oroszországot : vájjon mit felelnek majd akkor a „Donau Zeitung“ politikusai ? „A lengyelek lehetnek csak : vagy Oroszország ellen, vagy Oroszország mellett. Az egész lengyel nemzet együttes fellépése Oroszország ellen nincs ínyére a „Donau Zeitung“nak, nincs ínyére,amennyiben észrevesszük, csaknem mindannyi német hírlapnak ; tehát azt óhajtják, hogy legyenek a lengyelek Oroszország mellett. Fontoljátok meg ti német urak, várjon tévedésiekben, a forradalom előtti rettegéstekben mit kívántok a lengyelektől ; fontoljátok meg, hogy nemcsak az orosz kormány alatt élnek a lengyelek, hanem szintúgy a szomszéd német kormányok alatt is ; fontoljátok meg, hogy mihelyt Varsó s a lengyel királyság a czárhoz fordulnak, szintúgy hozzá fordulhatnának az osztrák és porosz lengyelek is, mert hiszen ismeritek már az egész lengyel nemzet fellépése együttességét a régi Lengyelhon mindannyi tartományaiban , országaiban. Vigyázzatok hát arra, hogy mit kívántok a lengyelektől, fontoljátok meg, hogy saját veszteteket kívánjátok. „A „Donau Zeitung“ szerkesztőinek politikája nem lehet hát azonos az osztrák kabinet politikájával, mert hiszen az osztrák kormánynak lehetetlen kívánnia Lengyelhon egybeolvadását Oroszországgal, lehetetlen kívánnia a muszka politikusok pánszláv törekvései megvalósítását, mert hiszen az osztrák uralom palotája alatt vannak nemcsak lengyelek, hanem egyéb más szláv fajok is, s az jól tudja, hogy mily termékeny föld az a pánszláv mozgalmak tekintetében. „Véleményünk szerint, s ebbeli véleményünket, reméljük, osztja minden mélyebb belátású államférfi, valamennyi német kormányférfinak, különösen azonban az osztrák diplomatáknak csak örülni lehet és kell a nemzeti lengyel politikának. A lengyelek mindenik lépése, mely az orosznak kevésbbé kedvező, kellene, hogy örömet idézzen elő mind Bécsben, mind Berlinben, mint annak világos jele, hogy a czárság és Lengyelország közt századoktól fogva tátongó örvény, nem hogy szűkülne, de sőt inkább és inkább tágul; örömet kellene hogy idézzen elő mindenik czikk, mely az egyik vagy másik lengyel lap hasábjain Oroszország ellen jelen meg; e szerint hát, ahelyett hogy gáncsolnátok a gácsországi lengyel sajtó magaviseletét, azt ellenkezőleg dicsérnetek kellene, mert a muszka felé hajlása kétségen kívül vészes fordulatnak volna kezdete. „Nem fenyegetés akar lenni ez a mi részünkről, hisz arról szó sincs, nem is hiszszük, hogy ily fordulat a mi részünkről valaha lehetővé váljék, mi csak a kormány és a gondolkodó németek figyelmét akartuk bizonyos közlönyök kétes taktikájára irányozni, melyek, bár állítólag kormányközlönyök, még a józan ész ellenére is a lengyeleket a muszka karjaiba akarják hajtani.“ A bel- és külföldi szláv lapok szemléje. A „Dziennik Polski“ sept. 3 diki száma élén olvassuk: „Átalánoa a vélemény, miszerint a „Donau Zeitung“ czíme alatt Bécsben megjelenő hírlap a kormány valamelyik tagjának úgynevezett félhivatalos közlönye, s az ausztriai kabinet politikája képviselője. Várjon a „Donau Zeitung“ valóban egyik vagy másik miniszternek közlönye, azt bizonyossággal nem tudjuk, elismerjük azonban egész szerénységgel, mikép föl nem foghatjuk, hogyan lehessen e hírlapot az osztrák kormány politikája képviselőjéül tekinteni. Hiszen a „Donau Zeitung“ poltikája nekünk a józan észszel oly annyira ellenkezőnek látszik, miszerint a jó vélemény, melylyel az osztrák államférfiak felöl szeretnénk lenni, meg nem engedi ezen férfiak politikáját azonosítanunk a „Donau Zeitung“ állameszélyével. „Szándékunk e közlöny lengyelügyi politikájáról, tehát oly ügyi politikáról egyet-mást ejteni, amely minket legközelebbről érdekel, miért is világosan akarjuk feltenni a kérdést. „A „Donau Zeitung“ minden adott alkalommal a legilletlenebb fegyverrel támadja meg a lengyel nemzeti politikát, e szerint hát a lengyel közvélemény közlönyeit, a lengyel hírlapokat is. A „Donau Zeitung“ a lengyel politikát nem csak tévesnek, hanem bűnösnek is nevezi, már pedig e tévesség, e rettentő bűnösség azon kitarlyik bíróság előtt ítéltessék el a túlbuzgó hűnszeretet ? Olaszország legszeretettebb fia s minden idők egyik legnagyobb olasza ? Mint a „Patrie“ értesül — a katonai törvényhatóság illetéktelenségének kimondatása beismert tény. Most újból a senatusnak legfelsőbb törvényszék formájában leendő összehívásáról beszélnek. Az olasz „Italie“ szept. - ról írja, hogy ezen javaslat el is fogadtatott, s hogy 10-én fognak a meghívások a senatorokhoz szétküldetni. S mit csinál ez alatt az olasz közvélemény! Mozog az egész félszigeten, hogy országosan tömeges petitióval sürgesse a közbocsánatot. Míg Turinban a kormány eljárása világosan bizonyítja, hogy : summum jus saepe est summa injuria — az olasz nemzet ragaszkodása, szeretete nagy fia iránt kimondja, kéri, követeli az előleges bocsánatot. A turini kormánynak eme ellentétét a nemzettesttel s közkívánattal szemben, még neveli azon furcsán ferde viszony, melybe a franczia gyámpolitikával szemben jutott, s melyet igen érdekesen világit meg a „Nat. Zig“ egy szept. 7-töl kelt párisi levele. A Ratazzi minisztérium helyzete most már a legválságosabb mondja levelező. A Garibaldi ellen intézett hadjáratot a a nemzet hősének elfogatását csak azon föltétel alatt bocsátja meg a nemzet tömege, hogy ha a kormány hajtja majd végre azt, aminek czélhozvitelében az exdictatort megakadályozta. Ratazzi, mint illetékes helyeken hírlik, el van határozva, hogy szükség esetében szakít Francziaországgal, ha a tuilleriák kabinetje egy bizonyos határidőt nem tűz ki Róma kiürítésére. Annyi azonyos, hogy oly olasz minisztérium, mely Róma kiüríttetését nem veszi fel programmjába, a jelen viszonyok közt az olasz ügyek élén nem állhat. Ratazzi állása igen fenyegetve van, s barátai sem látszanak egyebet kívánni, csakhogy a miniszterelnök legalább egy parlamenti szavazat következtében bukjék meg. Mint mondják, az olasz kormány végjegyzéke a napokban meg fog Párisba érkezni a római kérdést illetőleg. Az olasz kormány ezen jegyzékben felhívja a franczia kormányt, hogy tegye meg a végső nyilatkozatot, mit akar Rómával. Az angol kormány istápolja az olasz kabinet eme fellépését. — Enynyit ír a „Nat. Zeit.“ Emlékeztessük-e olvasóinkat a „Globe“-nak tegnap lapunkban is ismertetett nyilatkozatára, mely az olasz franczia kölcsönös elhidegülést veszi egy angol-olasz Coalitio alapjául? Igen felfogható lenne eme uj combinatio, mert az oly hála, mely egy ország legfőbb érdekeit kéri áldozatul, már a nemzeti belerő rovására eső,lemondást kíván s tartósságra nem számíthat. Érdekek ellen irányulva, mi hamar elkopik.— S mit csinálnak ezalatt Párisban ? Napoleon császár Biaritzban szándékozik dipomatiai tanácskozásokat tartani, mint a „Bresl. Zeit“ írja, melyekre a császár öcscse is hivatalos volt, de a ki jobbnak tartotta A egyptom S Spanyolora,agbi utsumi, hol mingiy két hónapot szándékozik tölteni. Az olasz közvélemény Garibaldi s Ratazziról. Az olasz kormány még mindig haboz Garibaldi perbefogatása tárgyában. Most az illetékesség kérdése képezi a tanácskozás tárgyát. Me A magyar irók segélyegylete. Az irói segélyegylet igazgató választmánya határzatából, régint a nemes keblű adakozók megnyugtatása végett, részint pedig a nyilvánosság szempontjából, ezennel közöltéinek a pénztárnoki évnegyedes jelentések. Megjegyzendő, hogy az oly adomány, mely e jelentésekben elő nem fordul, nem érkezett be az egyesülethez, s ezért azok, kik netalán ilynemű hiányt tapasztalnának, szíveskedjenek bejelenteni az egyesületnek, hogy mielőbb utánjárni s helyre pótolni lehessen. Hivatalos jelentése az irói segélyegylet ideiglenes pénztárnokának az 1862. év első negyedében történt pénztári forgalomról. Tekintetes választmány ! A magyar irók segélyegyletének megerősített alapszabályai 21. § -a értelmében, az egylet pénztárnoka köteles lévén évnegyedenkint számolni a választmánynak, alulirt eljárását ezen kötelezettséghez szabva, az 1862. év első negyedéről a számadási kivonatot tisztelettel előterjeszti. Ezen számadási kivonat kimutatja , hogy a negyedévi bevétel a múlt 1861. évi pénztári maradványnyal együtt tett 12,600 ft 13 krt oszt.é. Kiadatott pedig az egylet czéljainak megfelelőleg segélyezésekre 666 ft 84 kr, kezelési költségekre pedig, hová tartoznak leginkább a felhívó levelek posta kiadásai 135 ft 84 kr, tehát összesen kiadásra fordittatott 802 ft 71 kr, mely levonatván a bevételekből : tett az egylet pénztárállapota martius végéig 11,797 ft 42 krt. Meg van pedig valósággal ezen összeg a számadás részletes kimutatása szerint : a) értékes kamatozó papírokban .........................................3711 ft b) Tak. pénztári könyvekben 6875 „ 89 kr. c) Részletben.........................1210 „ 53 „ Összesen 11,797 ft 42 kr. Ezen 11,797 ft 42 kr az alapítványi pénztár és közpénztár között ekkép oszlik meg : a) A befizetett alapítványok összege tesz 10,513 ft 39 krt, mely egészben megvan, mint az egylet el nem költhető alaptulajdona, és képezi az alapítványi pénztárt. b) A rendelkeztetési vagyis közpénztári állomány pedig tett mártius végével 1284 ft 3 krt, melyből már ekkor 73 ft 50 kr ugyancsak a pesti takarékpénztárba volt betéve, 1210 ft 53 kr pedig készletben feküdt az egylet pénztárában. Itt, bár a jelen első negyedévi számadáshoz nem tartozik, mellesleg megjegyzem, hogy a második évnegyed első napján a pesti takarékpénztárnál újból kamatozóvá tettem 1026 ft 50 krt, mely által a közpénztár deposituma 1100 ftra növekedett. Ezekből kitűnik : 1) hogy a befizetett alapítványok sértetlenüleg vannak, és kamatozó állapotban tartatnak; 2) hogy a segélyzettek járulékai és a mellékes költségek fedezésén felül mártius végére tett a rendelkeztetés alatti pénztár készpénzkészlete 1284 ft 3 krt, mely által a pénztár azon szerencsés helyzetbe jutott, hogy a költhető közpénztárból is 1100 ftot kamatozóvá tehetett. Jelentésem eddigi része egyedül az első negyedévi pénztár forgalomra vonatkozott, de, hogy annál biztosabban intézhesse az igazg.vóasztmány az egylet pénzügyeit , kötelességemnek tartom ez alkalommal egyszersmind azon jövedelemmennyiséget is kimutatni, mely ezen első negyedév végéig az elkölthető, vagyis közpénztár javára biztosíttatván, ez évi költségek fedezéséül már biztosan szolgálhat, mely is következő : 1. Az alapítványi tőke martius végéig biztosíttatott 42,013 ft 34 krig, mely után — kamatozáson kivül hagyván a 12,000 forint értékű ezüst készletet, tesz a folyó évben részint már befizetett és még fizetendő kamat összeg.......................... 1,734 ft 435/ip hr. 2. 28 évdija3 tag által 6 évre kötelezett 2016 forintból az el. évi járandóság tesz.................................... 336 ftot. 3. Segélyezésből az első negyed évben befolyt . . 1,475 ft 81 kr, tehát összesen: 3546 ft 24 kr. Ebből levonván az első negyed évben tett kiadást : 802 ft 71 kr, marad az első negyedév levételeiből a hátra lévő 3/4 év költségei fedezésére . . 2,743 ft 53 kr. Ez az eredmény, mit az egylet pénztára az egyesület igazgató és ellenőrködő bizottmánya negyedévi buzgó eljárása folytán felmutathat. Találják bár némelyek ezt nem a legfényesebbnek, de el fogja ismerni mindenki, hogy a czél eléretett, és hogy ez által, egyike a következéseiben legnagyobb horderejű nemzeti intézetnek van megalapítva. Végül van szerencsém benyújtani a március végéig jelenkezett alapítók, évdíjas tagok és segélyezők sorozatát, a végből, hogy az illetők nyilvános úton is megnyugtathassanak a felől, hogy küldeményeik az egylet pénztárába megérkezvén, arról számadás létetett. I. Alapító tagok 1862. márt. 31-ig. *1. Az első gyűjteményből alakított alapítvány 1881 ft 56 kr. 2. Batthyányi Fülöp herczeg 2000 ft. **3. Batthyányi-Zichy Antonia grófné 200 ft. *4. Besán János báró 200 ft. *5. Bezerédi Istvánná 315 ft. 6. Csapó Vilmos ifj. 200 ft. 7. Dessewffy Emil gróf 200 ft. *8. Egy névtelen ezüst készletben 12.000 ft. *9. Emilia, a Családi kör szerkesztője 2336 ft 83 kt. 10. Emich Gusztáv 200 ft. 11. Ebner Ede 200 ft. 12. Eötvös Dienes báró 200 ft. 13. Eötvös József báró 200 ft. *14. Eperjesi takarékpénztár 200 ft. 15. Fogarassy János 200 ft. *16. Február 3-án tartott zene-estély jövedelméből alakított alapítvány 700 ft. *17. Festetics Ágoston gróf 200 ft. *18. Festetics György gr. 1000 ft. 19. Gorove István 300 ft. ,20. Greguss Ágost. 200 ft. *21. Hoffmann Ágost. 200 ft. **22. Heckenast Gusztáv (fél évre) 400 ft. 23. Joannovich György 200 ft. 24. Károlyi István gr. 10,000 ft. 25. Kern Jakab 200 ft. 26. Kemény Zsigmond báró 200 ft. 27. Kovács (Visontai) László 200 ft. *28. Kunszt József érsek 200 ft. *29. Kiss (nemeskéri) Pál 200 ft. **30. Láng Ignácz 200 ft. *31. Latinovich (borsodi és katymári) Illés 315 ft. **32. Lednicsky Mihály 200 ft. 33. Lónyay Menyhért 200 ft. **34. Lukács Mór 200 ft. **35. Pálffy Antal herczeg 200 ft. *36. Pester Lloyd 200 ft. *37. Pesti takarékpénztár 1000 ft. 38. Pompéry János 200 ft. **39. Ráth Károly 200 ft. *40. Rezucsek Antal zirczi apát 200 ft. 41. Rosti Pál 200 ft. **42. Rózsaági Antal 200 ft. 43. Révay Simon báró 200 ft. **44. Ranolder János megyés püspök 200 ft. *45. Szász-Coburg-Gothai herczeg Ágost, 200 ft. 46. Szokoly Victor 200 ft. *47. Sina Simon báró 400 forint. *48. Simor János győri megyés püspök 200 forint. *49. Simon Vincze csornai prépost 525 ft. 50. Téllfy János 200 ft. **51. Tomory Anasztáz 200 f. *52. Weisz Bernát Ferencz 200 ft. *53. Wodianer Albert 420 ft. *54. Wodianer Mór 420 ft. **55. Vécsey Sarolta báró 200 ft. **56. Zichy-Ferraris Emanuel gróf 200 ft. Jegyzés: Azon alapitó tagok, kiknek nevei előtt* * van, alapítványi tőkéi* két, — azok pedig, kiknek nevei előtt ** van, alapítványaik után 1862-ik évre járó 5%-os kamattartozásaikat martius végéig befizették. II. Évdijas tagok 1862. márt. 31-ig. 1. Ács Károly. 2. Arany János. 3. Bérczy Károly. 4. Berecz Károly. 5. Bertha György. 6. Csacsko II. 7. Csengery Antal. *8. Dessewffy Marczel gróf (félévre). *9. Emődy Dániel (félévre). 10. Galgóczy Károly. *11. Heinrich Aloyzia. 12. Lévay Henrik. 13. Maszák Hugó. *14. Matolay Gyula. 15. Morócz István. 16. Peregriny Elek. * 17. Purgstaller József. 18. Remellay Gusztáv. *19. Reviczky István. * 20. Rimaszombati kaszinó 1861. és 1862. évekre. 21. Salamon Ferencz. * 22. Simonyi Antal. 23. Székely József. 24. Strázsay Károly. 25. Tóth Lörincz. 26. Ullmann Károly. 27. Weninger Vincze. 28. Zichy Jenő gróf, ül. Egyszer mindenkorra segélyezők 1862. mart. 31-ig. 1. A f. é. febr. 3-án tartott zeneestély jövedelméből az igazgató választmány és ellenőrködő bizottmány meghagyásából 658 ft. 2. „Alföld“ szerkesztősége 10 ft. 3. „Alföld“ kiadó hivatala 10 ft. 4. Asztalos János Pesten 10 ft. 5. Bezdán mezőváros tanácsa 40 ft. 6. Csacskó N. 2 ft. 7. Ehrhardt Imre Vityán 2 ft. 8. Farkas Imre p. 10 ft. 9.Fehér Márt. Kolozsvárit 52 ft 50 kr. 10 Jeszenszky Lajos 10 ft. 11 Kiss Antal régi küldeménye Rozsnyóról 48 ft 27 kr. 12 Kalocsai főkáptalan 52 ft 50 kr. 13 Komáromi takarékpénztár 100 ft. 14 Lévai kaszinó, a rendezett zeneveszély jövedelmét I. Pólya József igazgató által 150 ft. 15 Marich István Dávid Csoór 20 ft. Ifi Mészáros-Szabadhegyi Polixéna Kalocsáról IC k ft. 16 Molnár György színigazgató 23 ft 73 kr. 18 Nehiba János kanonok 21 ft. 19 Németh Gábor Szabad-Szállásról 6 ft 54 kr. 20 Németh Imre Puszta-Gyugyról 3 ft. 21. Pesti növendék papság 6 ft. 22. Rozsnyai Mátyás Szabad-Szállásró 1 ft. 23. Szentesen tartott dalárdás zene-estély #) A *-gal jelölt évdijas tagok 1862-re kijáró évdijtartozásukat, martius végéig befizették. jövedelmet. Balassa János ev. lelkész által 118 ft. 24. Szent-gróti uj kaszinó, Nagy György által 110 ft. 25. Somai Julia gyűjteménye Kolozsvárról 53 ft. 26. Wodianer Fülöp nyomdász Pesten 100 ft. 27. Váczy Sándor által többek adománya J. Apátiból 25 ft. Ezek után fogadja a tekintetes választmány alázatos tiszteletem kifejezését. Pest, 1862. mart. 31. Szathmáry Lajos, ideigl. pénztárnok. Ez első évnegyedes jelentést a napokban követni fogja a második, mely a mártius 31-dikétől junius 30-dikáig jelentkezett alapítók, évdijasok s egyszer mindenkorra segélyezők jegyzékét foglalja magában. Addig is örömmel jelenthetem, hogy az egylet tőkéje naponkint növekedik, s a társadalom minden osztálya részt kíván venni e nemes czélú intézet támogatásában. A választmány már azon szerencsés helyzetben van, hogy a segélyzést folyvást gyakorolhatja, s midőn általam az illetőknek köszönetét fejezi ki, egyszersmind az özvegyek, árvák és betegek háláját tolmácsolja. Pest 1862 szeptembr 8-án Gyulai Pál, ideiglenes titkár. Az orsz. magy. kertészeti társulat évi aug. 21. 23 án és szept. 1-jén tartott váasztmányi ülésének, és aug. 23-án tartott közgyűlésének tárgyai és határozatai. I. Rendes tagokká bejelentettek és fölvetettek: t. ez. Szathmáry Mihály, b. Mikos Ede, Karácsonyi Lázár, Boross Pál, Omaszta Zsigmond, Omaszta József, Dodorovics Imre, Beszedits Adolf, Szeremley Lajos, Pollák Antal, Horváth Ferencz, Dóczy József, Gerenday József (lelkész), Kubányi Simon, Fábián Ignácz, Blumenhuber Ján., Petrik Fer., Kiss Ján., Juhász Benjamin, Fazekas István, Lovi Dániel urak. II. Az igazgató választmány közgyűlésileg következő új tagokkal egészítetett ki: B.ill, Aczél István, Decsey Lajos, Farks Lajos, Gorove Károly, Janikovics Alajos (hatvani prépost) Karap Sándor, Karácsonyi Lázár , Királyi Pál, Kosztka János, Peterdi Gábor, gr. Széchenyi Ödön. IH. Az alapszabályok 5 ik §-a akkép változta tott, mi szerint az alapitó tagok jogai és kötelességei utódaik egyikére is átháromolnak. S ennek jóváhagyásáért a nm. m. kir. helytartó tanács meg fog keretni. IV. A májusi közgyűlés által kiküldött bizottság tudósítványának írásbani beadásáig szóval jelenté, hogy a pénztárnoki számadások első félévi részét megvizsgálván, rendben találta, s a pénztár pontos és hű kezeltetéséről meggyőződött. V. A társulat vagyonállapota következőnek ismertetett fel. Cselekvő állapot: a) Rákos-palotai kert. b) A st. Gasparin Kazimir váczi nagy prépost ur által alapítványul adományozott két földtehermentesüési kötelezvény értéke. c) A társulat egyéb alapító tagjainál kinn levő tőkeérték, mintegy 6000 ft. d) Az 1859, 1860, 1861. évekre kötelezett r. tagoknál tartozásban lévő részvényjárulékok összege 4000 ft. e) A mostani tagoktól jövő évre reménylett részvényjárulék összege mintegy 3150 ft. Ellenben 2) a szenvedőleges állapot mind a mellett, hogy a tartozásokból behajtott 1272 írt összeg 100 fttal megtoldva mind adósság lerovására fordittatott, mind a mellett, hogy ss. kir. Pest város tanácsa a lakbértartozásból a csarnoki beruházások fejében 523 ft 1270 krt elengedett, mégis 2889 ft 372 krra, s a jövő évi ügykezelési költségekkel együtt 5189 ftra rúg. A közgyűlés tehát szükségesnek látván az ügykezelés egyszerűsítését, ennek javaslata elkészítéséül küldöttséget bízott meg, mely jelentését szept. 1. a választmánynak következő pontokba foglalva mutatta be: a) A rákos-palotai kert minél elébb adassék el, ennek vételárából fizettessék ki a rajta fekvő teher, a maradék egy Budapesten alkalmas helyen szerzendő kert megvételére fordittassék. b) A többi terhek letisztázásául a r. tagok 50 ftos kölcsön adására hivassanak fel, mely 5 év alatt 6% kamataival együtt sorshúzás által törlesztessék. c) Az ügykezelés bizassék egyes személyre, ki nemcsak a titkári, hanem az ügynöki teendőket is teljesítse, s minden behajtandó részvény után 1 ft 15 krt fogván fáradozási díjat a társulattól kapni, köteles legyen minden ügykezelési és csarnokügynökségi költségeket a lakbérrel együtt viselni. d) Az igazgató választmány minden behajtandó részvény után 2 ftról rendelkezhetvén, azt szellemi ezéfatra forditandja, s megmentve a terhektől és ügykezelési gondtól, munkásságát szakosztályi működésre öszpontosíthatja. Azonban az ügykezelést is ellenőrizendő,fentartja jogát ahhoz, hogy az ügynök minden jegyző és számviteli könyveit s levelezéseit megtekinthesse, ki azokat előmutatni, s a kívánt felvilágosítást megadni mindenkor köteles lesz. e) A csarnoki ügynökség kettős irányban működendik, t. i.mitít közvetítő, mely minőségben az állandó tárlatokat rendezni fogja, s a honi termelők által kellő mennyiségben be nem küldött költészeti czikkekkel saját szerencséjére kereskedést irézhetend. Ezen javaslat sorsának végleges eldöntéséül f. é. October 15-kén délután 4 órakor a társulati csarnokban ismét rendkívüli közgyűlés fog tartatni, melyre minél számos br. tag megjelenése kéretik. VI. A f. é. September 28-kén tartandó (Belgiumban) nemzetközi gyümölcsészeti congressusra társulati képviselőül Siebenfreud János v. tagjut küldetik. A honi gyümölcstermesztők pedig felhivatnak, hogy jelesebb, főkép eredeti magyar fajú gyümölcspéldányokat legyenek szívesek egy darab galylyal és néhány levéllel, vagy közvetlen oda s bérmentve, vagy tovaszállithatás végett ezen társulat csarnokába küldeni.