Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)
1862-10-18 / 3806. szám
240-3806 13-ik évi folyam. Szombat, oct. 18. bez. E lap szellemi részét illető minden közlemény Elftdó-hivatal: Előfizetési föltételek : Szerkesztési iroda : Szerkesztőséghez intézendő. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhozhordva is * tere 7-ik szám , t-ső emelet. Büntetlen leveleknek ismer kezektől to- A tap ^ “ S » * '• Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdij külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 36 njkr. Előfizetési fölhívás 66 „PESTI NAPLÓ 1862-ik évi IV-ik évnegyedes folyamára. Előfizetési ár : October - decemberi öt évre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PEST, October 17. 1862. Bécsi dolgok. „Sajátságos és szomoritó jelenség — mondá nem rég a „Morg. Post“ — hogy azon különféle gyűlések, melyek Németországban az „egyesités“ jelvénye alatt tartatnak, végre is csak egyenetlenségre vezetnek s a meghasonlást mozdítják elő.“ Valóban, ezt az állítást igazolta közelebb a bécsi s weimari összejövetel, s igazolni fogja a müncheni gyűlés. A weimari előparlament a frankfurtit idézte elő. Ez a frankfurti összejövetel csakugyan megtartatik. S miért ? Mivel a weimari is megtartatott. Egyéb okot nem tudunk felhozni. Azt mondják ugyan a programmban, hogy kiindulási pontok, hogy Németország Ausztria kizárása mellett nem alakíttathatik újjá. Úgy hisziszük, e részben minden „nagynémetországos“ egyetért. Miért gyűljenek tehát össze e párt hívei, olyasmiről tanácskozandók, amire nézve nincsen közöttük véleménykülönbség ? Hogy egymást lelkesítsék, vagy hogy az érintett eszme mellett demonstráljanak ? Azonban a „Morgen Post“ egy bizalmas értekezletről szól, mely az osztrák államférfiak közt nem rég tartatott Bécsben. Ez értekezletben azt mondák ki elvül, hogy óvakodni kell az „eszményipolitikától“, s csak arra kell törekedni, ami kivihető. Úgy látszik, jegyzi meg az idéztük lap, hogy az „eszményipolitika“ alatt a német parlament felállítását értik ez urak, s a kivihető terv alatt Rechberg gróf szövetségi reformját, — az árnyszerü, élettelen „Delegktenversammlung“ eszméjét. Ez a gyülekezet, mondának, igen ártatlan portéka. E mellett, mint „Staatenhaus“ mellett, pompásan megállhat a „Bundestag“, mint „Fürstenhaus.“ Mindezekből azt gyaníthatni, hogy a frankfurti értekezletre ment osztrák urak nem annyira azon eszmének akarnak adni erőteljes kifejezést, amelya nagy németeket a kis németektől elválasztja, mint inkább demonstrálni Rechberg gróf szövetségi reformtervei mellett. Ugyancsak Rechberg gróf nézeteit támogatják az osztrák képviselők a müncheni kereskedelmi gyűlésben. Itt azonban már nehezebb állásuk van. Míg Frankfurtban mind egyszerű, egynézetű férfiak lőnek egybe, egymást kölcsönösen lelkesíteni, mint valamely közlakománál. Münchenben háladatlanabb szerepre vállalkoztak az osztrák képviselők.Itt küzdelem vár reájuk a porosz, sőt a vámszövetség kereskedelmi politikája ellen. Poroszországban kormány és nemzet közt a leghatározottabb nézetegység uralkodik, a francziaporosz kereskedelmi egyezményt illetőleg, e politikát pártolja egész északi Németország, támogatja Anglia rokonszenve is. Hogyne, mikor e politika a szabad kereskedés útját egyengeti ? E politikával szemközt Ausztria a német vámszövetséggel akar egyesülni, a mostani szövetségi vámjegyzék mellett. A vámszövetségiek egy része pártolja ugyan az osztrák birodalom csatlakozását, de szabadelvű irányban javítni törekszik a mostani vámjegyzéket. A küldöttek ez okból oly politikát kénytelenek védeni Münchenben, melyet a németországi közvélemény nagyobb része nem pártol, és amelyet e fölött maguk az osztrák birodalom iparosai is elítéltek. Az eredményt előre képzelhetjük, azon reményben, hogy ő exja a magyar ügyekről bő felvilágosítást adand. A tegnapi (16 ki) ülésben csakugyan meg is jelent az államminiszter úr, és felelt Schindler urnak két rendbeli interpellációjára. Az első kérdés ide megy ki : miben van a dolog azon közleményekre és hírekre nézve, melylyek a Magyarországgal tervezett egyezkedésekről és transactióról nyilvános lapokban felmerülnek; mert a februáriusi alkotmány híveit ezen hírek szerfölött aggasztják ? Schmerling államminiszter úrnak ezen kérdésre adott feleletet a „Lloyd“ bécsi levelezője, egy bizottmányi tag előadása után, emlékezetből, a következőkbe foglalja : A magyar nemzetnek vérében van már, hogy politikával és politizálással töltse idejét. Most is olyan magasabb vagy alacsonyabb sorsú emberek, akik, meglehet, hivatalok utáni vágyból, meglehet egyéb okból, a politikai helyzet változtatása után törekesznek, terveket bocsátgatnak szét a világba, melyek az alkotmány változtatására czéloznak. A miniszer azonban teljesen valótlannak nyilatkoztatja, mintha a kormány egyénnel vagy párttal bárminemű alkudozásba bocsátkozott volna, ahol ezen kívül nincs is senki, akivel alkudozni lehetne. Schmerling nagy nyomatékkal emelte ki, hogy a kormány most is az eddigi állásponton van, mely szerint az alkotmány revisiója csupán alkotmányos utón, azaz a reichsratbban és a reichsratbtól eshetik meg; de kijelenté továbbá, hogy még azon esetben is, ha ily alkotmányszerű revisióról volna szó, az eddig ismeretes javaslatok közül egy sem olyas, hogy e revisió alapjául szolgálhatna, mert a februári alkotmány mindig határozottan jobbakat tartalmaz, mint bármelyik ama javaslatok közül. Lichnovszki püspök kérdést intézett a kormányhoz, vájjon ugyanazon nézetben van e a magyar kancellária, mint az államminiszter, miután a magyar kanczellár egy közelebbi levelében az alkotmány ügyére nézve oly nézeteket mondott ki, melyekből az itt mondottak épen nem világlanak ki. Schmerling azt felelte, hogy kifejezte nézetei mindenesetre az államkormányét, miután miniszteri tanácskozások eredményei, az udvari kanczellária pedig részét teszi az államkormánynak. Amit azonban valamely egyes miniszter valamelyik magánembernek ír, nem lehet hivatalos nyilatkozat tárgya. Dr. Schindler az iránt tett kérdést, mi okból nem jelent meg az udvari kanczellár a bizottmányban budget tételeinek indokolására ? Schmerling úr erre azt felelte, hogy semmi szükség sincs rá, hogy a kormány pénzügyi bizottmányban egyes budget tételeit képviseltesse. A kormány képviseltetheti magát kormánybiztos által is, amit tesz is, ha minthogy maga is gyakran képviselő egyes minisztériumok petitiót. E feleletet a jelentést tevő nagyon kitérőnek találta. Azonban dr. Schindler értelmezte, s meg volt nyugtatva. Megelégedéssel fogadta, úgymond, az államminiszter nyilatkozatát, mert a szerint az udvari cancellárok kimaradása nem mint ezek följogosítása tűnik fel, hanem csak abban leli magyarázatát, hogy a canczellárokat a többi miniszterek helyettesítik. E fölfogást jelentést tevő nagyon erőltetettnek találta , mert az államminiszter e részben tett nyilatkozata nem tette rá azon benyomást, mintha ily következtetést lehetne belőle kisütni. Előkerült a magyarországin kívül az erdélyi kérdés is. Az erdélyi kanczellária budgete elfogadása után dr. Schindler interpellálta az államminisztert az erdélyi országgyűlés ügyének mibenlétére nézve. Schmerling ur kiemelé Nádasdy gróf loyális, alkotmányhoz hű jellemét, kinek az erdélyi kérdésben követett politikájáról teljes méltánylattal szólott. — Kijelenté, hogy a municipális választmányok jelenleg egybehivattak, hogy általuk az ország hangulatát — a melyről eddigelé csak egyes deputatiók útján vétetett értesülést az eredeti forrásból megismerni, s ez által azon alapot, amelyen az országgyűlés egybehivására vonatkozó eljárást építeni kell, megnyerni lehessen. Ezen irányban egészen kifejté az erdélyi üdv. kanczellária nézeteit. Az erdélyi országgyűlésre a budgetben 100.000 ft van kijelölve, amely is előlegezésképen engedményeztetett. Wenisch, a jelentést tevő, kiemelő előterjesztésében, hogy politikátlan eljárás lenne ezen positiónál kitörlést alkalmazni, miután az országgyűlés egybejövetelét minden oldalról oly élénken óhajtják és törekednek rajta. Ez okok méltányoltasak, s az általános összeg vita nélkül helybenhagyatott. Ezen petitio tárgyalása és megadatásából annyit mindenesetre ki lehet venni,hogy az országgyűlésnek 1863-ban leendő összehívásán komolyan gondolkodnak. Schmerling államminiszter úr nyilatkozata a magyar ügyekről a pénzügyi bizottmányban. Tegnap csak röviden említhetők, hogy a bécsi reichsrath pénzügyi bizottmánya, mely ez idő szerint a német autonomistákhoz tartozó Wieser úr kivételével egy lábig határozott centralis fákból áll — ezúttal a három udvari kanczellária költségvetését illetőleg jónak látta felhagyni az 1862-diki budget tárgyában követett azon némi tartózkodással is, melynél fogva a mondott költségvetéseket „en bloc“ minden vita nélkül elfogadta. Ezúttal csak egy hajszálba múlt, hogy az udvari kanczellárok, Schindler ur kívánsága szerint, a pénzügyi bizottmány színe elé nem idéztettek, s hogy a Fin., az Ausschuss« beérte Schmering Alb») fiaisztér ur meghívásával. A magyar irók segélyegylete. Az e hó 11-én gr. Károlyi István e méltósága elnöklete alatt tartott választmányi évnegyedes ülésben az újonnan engedélyezett 20.000 db sorsjegy kérdése, pénztárnoki jelentés és segélyezési ügyek képezték a tanácskozás főbb tárgyait. A választmány, az alap növekedéséhez képest, folyvást nagyobb mértékben gyakorolja a segélyezést. Alig van már oly özvegy és árva, ki, ha a szabályok értelmében képesítve van reá, segélyezésben ne részesülne. S nemcsak folyamodásokra történnek segélyezések, a nemes szivü elnökök és választmányi tagok maguk tesznek indítványt oly személyekre nézve, kiknek állapotáról közvetve vagy közvetlen, biztos tudomásuk van. Az újonnan engedélyezett 20.000 db sorsjegy kibocsátását nem rendelte el a választmány, részint azért, mert a húzás határnapját visszavonhatlanul igérte megtartani, mit az új sorsjegyek kiállítása és eladathatása majdnem lehetlenné tesz, részint pedig azért, mert a már kibocsátott sorsjegyeknél többet eladhatni, a jelen körülmények közt, nincs biztos reménye. A felolvasott pénztárnoki jelentés is itt következik : : Jelentése a magyar írók segélyegylete pénztárnokának az 1862-ik év 3-ik negyedéről. Tekintetes bizottmány ! Van szerencsém benyújtani a magyar irók segélyegylete pénztár forgalmának kimutatását ezen folyó 1862. év harmadik negyedéről . Ezen számadási kivonat kimutatja, hogy ezen harmadik negyedévi bevétel, a második negyedévről átesett.....................19,471 ft 48 kr pénztár-maradványnyal. . 23,303 ft 88 kr. Kiadatván pedig az egylet czéljainak megfelelőleg, a számadás részletes kimutatása szerint..................... 1464 ft 70 kr, melyet levonva a bevételből, tesz az egylet pénztár állapota a jelen harmadik negyedév bezárásával . . . 21,839 ft 18 krt. Meg van pedig valósággal ezen összeg a számadás részletes kimutatása szerint a) értékes kamatozó papírokban 6695 ft 31 kr. b) takarékpénztári könyvecskében 13,838 ft 8 kr. c) segélyezési kölcsön okmányokban 750 ft 79 kr, tehát össszesen .... 21,839 ft 18 krt. Ezen 21,839 ft 18 krnyi pénztári készlet az alapitványi és közpénztár között ekkér oszlik meg: a) Alapitványi pénztár : Az alapitványi pénztár a második negyedév végével, be nem számításával a 12,000 ft ezüst készletnek, tett.................................... 14,993 ft 39 krt. Ezen harmadik negyedben pedig a mellékelt számadási kivonatok szerint, befizettetett ..................... 2340 „ — „ tehát a harmadik negyedév végéig befizetett alapítványi tőkék összege tesz . . 17,333 ft 39 krt. b) A közpénztár: A közpénztári maradvány tett a második negyedév végével ............................... 4478 ft 9 krt. Ezen harmadik negyedévben a mellékelt kimutatások szerint folyt be . . . 1492 „40 „ tehát tett a közpénztár bevétele ............................... 5970 „ 49 „ melyből levonva az egylet czéljaira tett kiadásokat, mi 1464 „ 70 „ maradt közpénztári vagyon ezen harmadik negyedév végével ...... 4505 „ 79 „ Meg van pedig ezen készpénz-maradvány : a) tak.-pénztári könyvekben 3200 ft — kr. tehát összesen 4505 ft 79 kr. Ezekből kitűnik : 1) Hogy a befizetett alapítványok sértetlenül megvannak, és kamatozó állapotban tartatnak. 2) Hogy a közpénztár vagyona a segélyezettek járulékai, továbbá a befektetések és kezelési költségek fedezésén felül tesz ezen harmadik negyedév bezártával: 4505 ft 79 krt, melyből levonván a fentebb számtételbe tett 750 ft segélyezési kölcsönt, még mindig marad e folyó évi segélyezések és közköltségek fedezésére : 3755 ft 79 kr. Tehát midőn a múlt második negyedév bezártával tett a befizetett alapítványi tőke öszszeg............................... 14.993 ft 39 krt, az ezen harmadik negyedév végéig . . . 17,333 „ 39 „ szaporodott fel; a közpénztár maradvány pedig terén a második negyedév végével ...................... 3928 „ 9 „ az jelenben, levonásával a •••••• 750 „ — „ segélyezési kölcsönnek is — tesz: . . . 37551 79 „ Ez lévén eredménye a harmadik negyedévben történt pénztári forgalomnak, — nincs és nem lehet kétség az iránt, hogy az intézet ügye iránti buzgóság folytonos növekedésben van. Igazolja ezen növekedést az ide zárt melléklet is, mely kimutatását hozza azon ujabbi erőknek, melyek ez utóbbi negyedévben csatlakoztak az egylethez. Kimutatása a magyar irók segélyegyletéhez az. 1862-ik év 3-ik negyedében újabban csatlakozott a) alapitó, b) évdijas tagoknak és c) segélyezéseknek. a) Alapitó tagok: 1. Gyulai Pál Pesten 200 ft. 2. Magyar kereskedelmi bank Pesten 210 ft. 3. Andrássy Aladár gróf Velejte, Zemplén 300 ft. 4. Békési kaszinó 200 ft. 5. Szabadka sz. k. városa 500 ft. 6. Teleki Sándor gróf 200 ft. 7. Jankó Vincze Pesten 200 ft. 8. Gerliczy Vincze báróné, Sztankovánszky Erzse 210 ft. 9. Vécsey József báró, Sárköz-Újlakon 210 ft. 10. Szeged sz. kir. városa 200 ft. 11. Kozma Irma k. a. Kis-Kend, Erdély 210 ft. 12. Balogh (papi) Péter Kassán 200 ft. 13. Mikó Imre gróf Kolozsvárt 210 ft. 14. Első magyar általános biztositó társaság 1000 ft. 15. Nemzeti kör Pesten 200 ft. 16. Laki Antal Szombathely 100 ft. 17. Ocskay Ignácz földbirtokos 200 ft. 18. Berta Sándor 200 ft. b) Évdijas tagok 12 ft év dij fizetéssel: 1. Magyar- Óvár városa. 2. Kismartonyi Ede ügyvéd Pesten. 3. Dománszky Ferencz Pesten. 4. Petkó János bányatanácsos Selmecz. 5. Promperger József magán bányaigazgató Selmecz. 6. Boltizár József prépostplébános Selmecz. 7. Németh Sámuel ügyvéd Pesten. 8. Blahunka Ferencz ügyvéd Pesten. o) Segélyzések: 1. Osztrovszky József 2 12 ft 10 kr. 2. Sztanisicsról (Vács m.) többen 94 ft 20 kr. 3. Püspöiky Alajos , sarkadi plébános gyűjteménye 27 ft 40 ft. 4 Egri műkedvelő társaság 50 ft. 5. Kun Károly zsibói lelkész 1 ft. 6. Stesszel Lajos 10. 7. Kunszt Mária k. a. 2 ft. 8. Tordai műkedvelő társaság 93 ft. 9. Báró Mednyánszky Dénes 3-ik gyűjt. 25 ft. 10 Mosonyi zeneestély jövedelme 15 ft. 11. Be sz ed its Ferencz gyűjteménye 28 ft. 12. Erdészeti Lapok szerkesztősége 10 ft. 13. Turkeviből többen 8 ft. 14. A pápai ref. főtanoda néhány műkedvelő ifja által rendezett szinielőadás jövedelme 100 ft. 15. V. M. Sárköz-Újlakról 20 ft. 16. R. R. Makóról 3 ft. 17. Egy komáromi emberbarát 70 ft. 18. Szentgyörgyi Imre 16 ft. 19. Vajgeth Miklós esperes-plébános 2 ft. 20. Hetlényi Ferencz gyűjteménye 30 ft. 21. Sümegi dalárda 50 ft. 22. Rácz-Almási műkedvelői előadás jövedelme 70 ft. 23. Szombathelyi polgárok, az általok f. é. augusztus 30. Egressy Gábor művész hazánkfia tiszteletére rendezett, de meg nem tartott fáklyás zene jövedelme 82 ft 92 kr. 24. Horváth Boldizsár által Szombathelyről 29 ft 10 kr. 25. Vermes Illés gyűjteménye Veszprémből 12 ft. 26. B o ny h a y Benjamin gyűjteménye Mezö Berendről nevezetesen: a) Horgosi Kárász Imre 100 — 60 ft. b) Mező-Berény községe 35 ft 40 kr. c) Körös-Tarcsa 7 ft. d) Gyoma város 7 ft. e) Körös-Ladány 19 ft 90 kr. f) Szeghalom 10 # és 15 ft. g) Vésztőn 8 ft 70 kr. h) Faasi pusztán 1 ft. i) Füzes- Gyarmat községe 8 ft. összesen : 162 ft. Ebből kitűnik ugyanis : a)hogy az alapító tagok száma szaporodott 18 alapitóval, 4750 ftnyi alapítványi tőkeöszb) az évdijasok száma 8 évdijjas taggal, évi 96 ft fizetéssel; végre c) számos segélyzök, kik 26 beküldő által képviselve 1012 ft 80 krral gyarapitották az egylet pénztárát. Ezen kimutatást összevetvén az 1 ső és 2-ik negyedévi ülésesre bemutatott e nemű kimutatásokkal, kitűnik , hogy van jelenben az egyletnek : 145 alapító tagja 64,942 ft 39 kr alapítványi tőke összeggel, 62 évdijas tagja 644 ft évenkint fizetendő jövedelemmel, és végre a számos segélyzők, kik eddig 5763 ft és 86 krral járultak az egylet pénztára növeléséhez. Ezek után végül a befizetések kellő ellenőrizhetése, és a nyilvánosságnak szükségelt átadhatás tekintetéből van szerencsém benyújtani az utóbbi negyedévben történt befizetések részletes kimutatását. Kimutatása a magyar írók segélyegylete pénztárába a I. 1862-dik év harmadik negyedében tett befizetéseknek. a) Alapitványi tőkében. 1. Pesti magyar kereskedelmi bank 210 ft. 2. Szabadka sz. k. várostanácsa 500 ft. 3. B. Gerliczy Vinczéné, született Sztankovánszky Erzsébet 210 ft. 4. Kozma Irma k. a. Erdélyből 210 ft. 5. Gróf Mikó Imre 210 ft. 6. Első magyar általános biztositó társaság 1000 ft, összesen 2340 forint. b) Alapitványi tőke kamataiban: 1. Gyulai Pál 10 ft. 2. Az első gyűjtésből alakított alapitvány után kamathátralék az orsz. pénztárból 307 ft 60 kt. 3. Ifj. Csapó Vilmos 10 ft. 4. Békési kaszinó 5 ft. 5. Gróf Teleky Sándor 10 ft. 6. Jankó Vincze 10 ft. 7. Báró Vécsey József 10 ft. 8. Szeged sz. k. város 10 ft. 9. Papi Balogh Péter 10 ft. 10. Pesti nemz.kör 10 ft. 11. Laky Antal 5 ft. 12. Ocskay Ignácz 10 ft. összesen : 407 ft 60 kr. c) Érdi lakban: 1. Magyar-Óvár városa 12 ft. 2. Dománszky Ferencz Pesten 12 ft. 3. Patkó János 12 ft. 4. Promperger József 12 forint. 5. Boltizár József prépost-pléb. 12 ft. 6. Galgóczy Károly Pesten 12 ft.. 7. Gr. Dessewffy Marczel 1862. 2-ik felére 6 ft. Összesen 72 ft. d) Segélyezésekben: 1. Osztrovszky József 27 12 ft 18 kr. 2. Sztanisicsról többen 94 ft 20 kr. 3. Püspöky Alajos sarkadi pléb. gyűjteménye 27 ft 40 kr. 4. Egri műkedvelő társulat 50 ft. 5. Kun Károly zsibói lelkész 1 ft. 6. Steiszel Lajos Tápió Szelén 10 ft. 7. Kunszt Mária k. a. Kassán 2 ft. 8. Tordai műkedvelő társaság 93 ft. 9. Báró Mednyánszky Dénes 3k gyűjteménye Rakoviczról 25 ft. 10. Mosonyban rendezett zeneestélyből 15 ft. 11. Beszedics Ferencz gyűjteménye P.Ladány 28 ft. 12. Erdészeti Lapok szerkesztősége 10 ft. 13. Túrkeviböl többen 8 ft. 14. A pápai ref. főiskola több növendéke által rendezett szini előadás jövedelme, beküldve Bocsor tanár ur által 100 ft. 15. V. M. Sárköz-Újlakról 20 ft. 16. R. R. Makóról 3 ft. 17. Egy névtelen Komáromból 70 ft. 18. Szentgyörgyi Imre Kolozsvárt 1 jp . 6 ft. 19. Vajgeth Miklós esperes pléb. Ipolyság 2 ft. 20. Hetlényi Ferencz gyűjteménye 30 ft. 21. Sümegi dalárda 50 forint. 22. Rácz-Almási műkedvelői előadás 70 forint. 23. Szombathelyi polgárok Horvát Bódi által 82 ft 92 kt. 24. Vasvármegye volt bizottmánya és tisztikara által bizonyos ünnepélyes alkalomra gyűjtött pénzből fennmaradt összeg, 1. Horváth Boldizsár ur által 29 ft 10 kr. 25. Vermes Illés gyűjteménye Veszprémből 12 ft 26. Bonyhay Benjamin Mezö- Berényből 10 és 102 ft, összesen 162 ft, öszszesen 1012 ft 80 kr. Vagyis a) összeg 2340 ft — kr, b) „ 407 „ 60 „ c) n 72 „ n d) „ 1012 ft 80 „ összesen 3832 ft 40 kr. Legőszintébb hazafiui kitűnő tiszteletem kijelentésével vagyok a tekintetes bizottmánynak Pesten, sept. 30. 1862. alázatos szolgája Szathmáry Lajos, id. pénztárnok. Megjegyzendő, hogy az oly adomány, mely e jelentésben elő nem fordul (jul. 1-től sept. 30-ig) nem adatott be az egyesülethez, s azért azok, kik netalán ilynemű hiányt tapasztalnának, szíveskedjenek bejelenteni az egyesületnek, hogy mielőbb utána járni s helyre pótolni lehessen. Pest, oct. 14. 1862. Gyulai Pál, ideiglenes titkár. b) segélyezési kölcsön-okmányokban ............................... 750 „ — „ c) pénztári készletben . . 555 „ 79 „ firuduági B keretked indóeltá». Pest, oct. 17. Borult, hideg idő. A viz még mindig apad. A gabnaüzlet tegnap nagyon lanyha volt, az izraelita ünnep miatt. Említésre méltó vétel épen nem történt. A bejegyzett árak névlegesekül tekintendők. Győr, October 15 én. — A gabnaüzletben a hét folytán általában pangás állott be, zab csak igen kevés adatott el, miért ezen czikk 2—3 krral alább szállott. A búzából mintegy 5000 mérő kelt el nagyon nyomott árakon, ezt is csak a fogyasztók vásárolták. A többi gabnanemek árai változatlanul megmaradtak. Az idő hűvös, a viz folyvást apad. — Az árak következőkép jelölhetők : Bánáti búza ó 86 — 88 fon. 4 frt 40 — 90 kr, bánáti búza uj 87—89 fon. 4 frt 70 kr—5 frt 10 kr, bácskai búza ó 83 — 85 fon. 3 frt 90 kr — 4 frt 10 kr, bácskai búza uj 84—85 fon. 4 frt 10 — 60 kr, rozs 75 — 80 fon. 3 frt — 3 frt 25 kr, serfőző árpa 66 — 70 fon. 2 frt 15 — 40 kr, takarmány árpa 62 — 64 fon. 2 frt — 2 frt 10 kr, kukoricza a 80—83 ma fon. 3 frt 85 kr — 4 frt 5 kr, kukoricza uj 78 — 80 fon. 2 frt 20 — 50 kr, zabó 46 — 50 fon. 1 frt. 68 — 74 kr, zab uj 42 — 47 fon. 1 frt 56 — 62 kr, Nagyvárad, oct. 14. Mai nap tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak : tiszta búza első osztályú 4 ft, másod osztályú 3 ft 60 kr, harmad oszt. 3 ft 20 kr; kétszeres búza első oszt. 2 ft 90 kr, másod oszt. 2 ft 80 kr, harmad oszt. 2 ft 60 kr; rész első rendű 2 ft 50 kr, másod rendű 2 ft 40 kr, harmad rendű 2 ft 30 kr; árpa első rendű 2 ft, másod rendű 1 ft, harmad rendű 1 ft 80 kr; zab első rendű 1 ft 60 kr, másod rendű 1 ft 55 kr, harmad rendű 1 ft 50 kr ; tengeri első rendű 3 ft 10 kr, másod rendű 2 ft 60 kr, harmad rendű 2 ft 20 kr ; 1 mérő borsó 5 ft, lencse 6 ft, bab 4 ft 50 kr, köleskása 6 ft, burgonya 1 ft 80 kr, 1 mázsa lángliszt 10 ft 50 kr, zsemleliszt 9 ft, fehér kenyérliszt 7 ft, barna kenyérliszt 6 ft, széna fuvarral 3 ft 20 kr, szalma 90 kr, szalonna 42 ft, 1 részlet (12 font) zsupszalma 15 krajczár , 1 részlet (3 font) alomszalma 3 kr.; 1 öl bikkfa 11 ft, tölgyfa 10 ft 50 kr, cserfa 12 ft; 1 font marhahús 16 kr, öntött gyertya 46 kr; lámpaolaj 42 kr; 1 itezer bor 18 kr, új bor 12 kr, pálinka 20 kr; 1 cseber szilvapálinka 9 ft 50 kr. Gyula, okt. 10. Heti vásárunk piaczi árai következők voltak : 1 mérő első rangú tiszta búza 3 ft 60—3 ft 80 kr, másod rangú 3 ft 20 kr, kétszeres első rangú 3 ft, másod rangú 2 ft 80 kr, árpa első rangú 1 ft 80 kr, másod rangú 1 ft 50 kr, zab első rangú 1 ft 60 kr, másod rangú 1 ft 40 kr, tengeri 1 ft 80—2 ft Bréna kevés készlet mellett mázsája 3 ft 50 kr. Káposztát Csanád- Csongrádmegyék, sőt a bánát is szállít piaczunkra, száza 6—9 ft. Kfilenfélék Pest, october 17. * ő Felsége Wallendorf kir. bányaváros tüzkárosult lakói részére 1000 ftot küldött át a magyar udv. kancellárnak. Ez összeg már rendeltetése helyére szállíttatott. * Perczel Mór és családja — mint az „O—g“ írja — Jersey szigetéről Brüsselbe költözik. — Mi viszont a tábornok sajátkezű leveléből azt olvastuk, hogy családját haza’, Magyarországba akarja költöztetni, s igy tán Brüssel csak ideiglenes állomás lesz a hazajövetel útjában — a tbk családját illetőleg. * A „Szépirodalmi Figyelő“ mai számában a következő nyilatkozatot olvassuk : A „Szépirodalmi Figyelő“ második évfolyama e hóval letelvén, nov. és dec. hónapokra megszűnik, hogy az.lsején változott czimmel, megbővítve, érdekes é s értékes tartalommal jelenjék meg. Megszűnik, mert sem az új lapot novemberrel kezdeni, nem e két hóra külön előfizetést nyitni nem czélszerű. Szándékunk oly szépirodalmi s átalános műveltség terjesztő lappá alakítani át, mely, a nélkül, hogy irodalmi mozgalmainkat szemmel tartani s ellenőrzeni megszűnnék, egyszersmind a nagyobb közönségnek és kivált a női olvasóknak is több, változatos, érdekes olvasmányt nyújtson, mint a Figyelő, szaklapi minőségében, tette és tehette. Mihelyt e változtatás iránt felsőbb helyre beadott folyamodványunk visszaérkezik , azonnal részletes programmot fogunk kibocsátani. Kérjük tehát tisztelt előfizetőinket, s átalában, a kik lapunkat pártolni kívánják, hogy előfizetésükkel a programoi megjelentét bevárni méltóztassanak. Pest, 1862. oct. 14. Arany János, a „Sz. Figyelő“ tulajdonosa és szekesztője. Mi a „Szépirodalmi Figyelő“ ben eddigi pályája folytán is igen sok szépet és izlésnemesbitőt találtunk, ennélfogva őszintén fájlaljuk, hogy e jeles lapot két havi időköz alatt is nélkülöznünk kell.Miután azonban szerkesztőjének fentebbi nyilatkozatából az ideiglenes felfüggesztés szükségességéről meggyőződünk : nem marad egyéb hátra, minthogy örömünket fejezzük ki az új életre kelendő lap tartalmi és tertelmi megbővítése felett, óhajtván, hogy olvasó közönsége is azon mértékben szaporodjék. Programmját nem mulasztandjuk el annak idejében megismertetni olvasóinkkal. * A nemzeti múzeum régiségtára számára Tomasek Béla ügyvédsegéd mr igen érdekes tárgyat ajándékozott; ez egy meglehetősen ép zászló, egyik oldalán Kemény János erdélyi fejedelem neve, Erdély czímerével, a másikon pedig Montecuculi gróf és császári hadvezér nevével. * Czapkay Imre hazánkfia, ki a forradalom óta külföldön tartózkodott, közelebbről viszszatérvén, Pestre tette állandó lakását, s mint orvos fog működni. A medicát a san-franciskoi egyetemen végző. Utazott Európa államain kivül Amerikában, Afrikában, egész a Sahara túl feléig, Kis- Ázsiában, Persiában. A damaskusi mészárlás ideje alatt épen ezen városban tartózkodott, s megmentetését jó részt Abd el-Kadernek köszönheti, akitől érdekes emléket is bír. Hosszú bolyongásaiból több nevezetes ritkaságot hozott magával, s a nemzeti múzeumnak fogja ajándékozni.