Pesti Napló, 1862. október (13. évfolyam, 3791-3817. szám)
1862-10-22 / 3809. szám
243-3809 13 ik évi folyam. Szerda, oct. 22.1862. Szerkesztési iroda : Ferencic jfc tere 7-ik azftm , l-s8 emelet. 15 lap szellemi részét illető minden közlemény JTiadó-hivatal. Előfizetési föltételek: a szerkesztőséghez intézendő. ____ .. Ferencziek terén 7-dik szám földszint. Vidékre, postán: Helyben, házhoz hordva ! I Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fo- A lap nyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz , kiadása körüli Félévre . . . . 10 frt 60 kr. a. é. Igadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendök. vutegye * • | Hirdetmények dija: 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 njkr. Bélyegdíj külön 30 njkr. Magánvita 6 hasábos petit-sor 86 njkr. 66 Előfizethetni „PESTI NAPLÓ november-decemberi 2 havi folyamára 3 forint 50 krral , úgy szinte november—januári évnegyedre 5 forint 25 krajczárral. A „Pesti Napló“ kiadóhivatala. PETS, October 21. 1862. Az alföldi vaspálya. Bármely ügy életre valóságának nincs biztosabb criteriuma, mint a mód, miként keletkezett s a részvét, melylyel a közönség által fogadtatott. Nem közönbös, vájjon az ügy egy vagy két ember agyában születek-e meg és a közönségre rákényszerittetik, vagy pedig az élet szükségeiből fejlődik, s midőn véletlenül egy vagy más egyén által formuláztatik, általános részvétre talál. Ez utóbbit mondhatni azon vaspályáról, mely e lapokban megpendítve, nemcsak valamennyi lapban, politikai elvek vagy elvárnyalatok különbsége daczára, mint egy nemzeti ügy, részvéttel említve s pártolva volt, hanem az Alföld lakosait is nagy mértékben foglalkoztatja, — azon vaspályáról, mely N.-Váradról indulva, Békés, Csongrád, s ha lehet Canádmegyét is átmetszve, Bácskán keresztül a Dunához vezetne, s az Alföldet a mohácspécsi vonal által a kanizsai vonallal, tehát az adriai tengerrel kötné össze. — Szabad legyen e pályát alföldi vaspályának nevezni. Ezen elnevezést motiválni felesleges volna, a vaspálya szükségét pedig motiválni, szinte nem nehéz feladat. Vessünk csak egy tekintetet Magyarország mappájára , s látni fogjuk a hézagot az eddig felállított s tervezett vasúti rendszerben. Erdélyt s a tiszántúli részeket — a Bánságot beleértve — nal végkép össze kell kötni az adriai tengerrel. Ha ezt nem akarjuk , akkor az egész exportunk a terverhez , valódi humbug sinámitás; ha pedig nem az, akkor az Alföldet a vasút által össze kell kötni a világvásárral, a tengerrel. Nem szokásom, hazánk fontos kérdéseit tisztán vidéki szempontból tekinteni, tehát nem is szándékom a dunai megyék export képességét kicsinyleni; de a termelési s népességi viszonyokat s azok jövőjét tekintve, a tiszántúli vidékek többet termeszthetnek a külvásár számára, mint a dunai megyék, s geographicus fekvésüknél fogva, melyszerint a bécsi s az éjszaknémethoni piaczoktól jóval távolabb esnek, mint a dunai vidékek, nagyobb mértékben vannak utalva a kivitelre az adriai tengerhez. A gabna azonban s a nyersanyagok általában nem tűrik a ■drága szállítást; ha tehát az Alföld terményeit az adriai tenger felé szállítani akarjuk , nem szállíthatjuk azokat vasúton Pestre, s innen vasúton Triesztbe vagy Fiuméba. Ez tavaly ugyan történt, s történhetik rendkívüli esetekben máskor is, de rendes viszonyok közt nem számolhatni kivitelre ez után. Ismerem a tervezett vaspálya létrejöttének nehézségeit, valamint ellenségeit és azok ellenvetéseit; — tudom, hogy ily nagyszerű vonal egy-két év alatt nem jöhet létre. — Kérdezik, hogy nem az Alföldön foly-e a Tisza, s nem lehet-e tehát az alföldi gabnát a Tiszán a Dunába, s onnan Sziszekre, vagy pedig Mohácsra, s az onnan vezetendő, s Pécsig már kész vonalon Kanizsára szállítani ?! Nagyon igaz, s tagadhatlan, hogy a vízi szállítás a legolcsóbb, de miért építettünk vasutat Bécs s Pest közt ? nem foly-e ott a Duna? miért kötöttük össze vasút által Tokajt Szolnokkal? nem foly-e ott a Tisza ? miért Aradot Szolnokon át Pesttel, hiszen ott van a Maros Arad és Szeged közt ? Építettünk mégis a folyók s a vizi közlekedések daczára, s bölcsen cselekedtünk, mert a vizi közlekedések nem felelnek meg többé az üzlet szükségeinek. A szállítás vizen, aránylag lassú, s télen, de nyáron is oly szárazság mellett, mint az idei is, nem eszközölhető. Hiszen tanúságos reánk nézve e tekinetben, hogy még Eszékről is, a Dunával parallel vasút terveztetik Fehérvárra. Az Alföld vízi közlekedése nem pótolja semmikép a tervezett vasút hiányát, mely azon nevezetes előnynyel is fogna bírni, hogy midőn a legfontosabb országos érdekeknek megfelel, egyszersmind a locális érdekeket annyira előmozdítaná, hogy mondhatni, miszerint ez esetben az országos érdekek a vidéki érdekekkel tökéletesen összeolvadnak. Az Alföldnek nincsenek csinált kőutai s nem is lehetnek, mert ily utak az építési, de főleg a fenntartási költségeket tekintve, többe kerülnének, mint a vaspályák. Az Alföldön a termelés központjait nem lehet tehát kőutak által a vasúti vonalakkal összekötni, itt tehát vidéki szárnyvonalak szükségesek, ha nem akarjuk az Alföldet örökös stagnatióra kárhoztatni. A tervezett vonalt tekintve : Békés megyében égető szükség, hogy oly nagy községek, mint Gyula s Orosháza, vasúttal köttessenek össze ; ugyanez áll Vásárhelyre nézve,hol 40,000 magyar ember lakik roppant határral s productióval. Tudjuk továbbá, mikép érzik a bácskai várók elszigeteltségüket a vasúti hálózattól. Szabadka városa különösen minden előmunkálatokat elkészíttetett egy Szegedről Szabadkára vezetendő vaspályához. Makó városa és egész Csanád megye szinte úgy érezi elszigeteltségét. Mind e szükséges és részint már tervezett helybeli vasutak oly linkán fekszenek, hogy mindenütt csak egy középtag hibázik: csak azt kell kiépítni, s meg lesz a vonal a Nagy-Váradtól a Dunáig. A tervezett vaspályánál tehát a helybeli forgalom érdeke tökéletesen összeolvad az országnak a tenger felé irányzandó kivitele érdekével, miben én az életképesség egyik, nagy tekintetet érdemlő symptomáját látom. Hogy ezen vaspálya nem szükséges, nem országos érdekű, azt eddig nyilvánosan a magyar közönség előtt senki sem állította; de ha majd síkra szállandnak elleneink, meg fogjuk védeni ügyünket , s maga idején adatokkal is fogunk szolgálni. Most csak annyit, hogy vannak indiciumok, miszerint terveztetnek pályák, tekintettel kivitelünkre, ad normám dibimensem, hogy azokat csak úgy fogjuk akadályoztatni, ha ezen valódi magyar, alföldi vonalt, egész erélyességgel felkaroljuk. Az első teendő ez ügyre nézve, felfogásom szerint, azok összehívása, kik ez ügynél közvetlenül érdekelve s ilyen ügyek előmozdítására hivatva vannak, azok feladata fog lenni e pálya életbeléptetését előkészíteni; minél fogva némely barátommal abban állapodtunk meg, hogy november 20-án a hitelintézet ügyében tartandó gyűlést felhasználva — midőn számos birtokos az Alföldről is Pestre jövend — az illetőket egy, november 22-én Pesten tartandó tanácskozmányra felkérjük. Végül legyen szabad azon reményemet kifejezni, miszerint az országos gazdasági egyesület ez ügytől nem vonandja meg részvétét s rokonszenvét. TREFORT ÁGOSTON: A svéd országgyűlés. Minden képviseleti rendszer mellett kormányzott állam megérdemli a figyelmet nálunk, kik elejétől fogva minden viszontagságok között meg nem akartunk, szűnni alkotmányos nemzet lenni, s voltak idők, kivált a török uralom idejében, midőn a nemzet jelszavul azt látszék kikiáltani, hogy kész inkább végkép elveszni a föld színéről, hogysem lemondjon az alkotmányosságról, mely teljesen összeforrott a nemzetiség és haza eszméjével. A természet szerinti rokonszenven kívül a tanulság is ösztönöz, hogy figyelmet fordítsunk más alkotmányos országok életére, s ezek közt alig van, mely nagyobb mértékben megérdemlené a figyelmet Svédország és Norvégiánál. Ezek nemzetei, emlékezetet csaknem meghaladó, még a keresztyénség bevétele előtti idők óta alkotmányosak, s a régi formák ép annyira megmaradtak, mint nálunk 1848-ig . Svédország és Norvégia alkotmánya, bár a képviseleti rendszeren alapul, de nem parlamentáris, nincs összekötve a miniszteri felelősséggel, e fő garantiával. Vannak ezenkívül nagy fogyatkozások az országgyűlés alkatában, mely fogyatkozások kiküszöbölésére parlamenti reformok behozatalával foglalkoznak jelenleg, s az October 15 ikére egybehitt svéd országgyűlésnek főfeladata épen e reform keresztülvitele lesz. Annál érdekesebb lesz röviden ismertetnünk a svéd házak alkatát s a tervezett reformokat. Ma a svéd országgyűlés (Thing) négy kamrából áll: a nemesek, papság, polgári testületek és parasztok kamrájából. Mindemellet a nemzet egy tetemes része nincs képviselve. Az egyetemi tanárok, a polgári testületekbe nem tartozó városi lakosok, a se aristokratiai, se parasztosztályhoz nem tartozó földbirtokosok meg vannak fosztva a választási és képviseleti jogtól, s semmi befolyásuk a törvényhozásba. Már csak ennél fogva is szükséges a parlamenti reform. A nemesek háza áll az aristokrata családok által magok képviselésére kijelölt tagjaiból. Csaknem mindenik képviselteti maga . A születés maga az egyénnek nem ad jogot, hogy a nemesek házának tagjává legyen , de a családok öröklik a jogot, hogy magukat képviseltessék. Természetes, hogy e jogok önző czélokra használtatnak fel gyakran. Számos, régen virágzó család elszegényedett a most befolyását arra használja, hogy a hadseregben és államhivatalokban tagjainak szép állást nyerjen, így nem alaptalan a vád, hogy a nemesek kamrája szolgai függésben áll a kormánytól, s kevesbbé veszi szívére a haza átalános ügyeit, mint tulajdon érdekeit. Gyakran üres az ülésterem igen fontos országos ügyek vitatása alkalmával, ellenben megtelik, mihelyt oly tárgy kerül szőnyegre, mely egyenesen a minisztériumot érdekli. — Ilyenkor hosszas viták nélkül megszavazzák a nemesség képviselői, kik közt sok a katonatiszt és hivatalnok, a minisztérium iránt a bizalmat, s azzal eltávoznak. A második ház (protestáns) püspökökből és egyházmegyék képviselőiből áll. Természetes, hogy ez is mindenben a papi osztály érdekeit tartja főszempotnak. Az ily osztályok szerinti képviseletben bármi derék egyének vegyenek részt, mindig kasz szellem lesz uralkodóvá, s méltán panaszkodnak a papi kamrára is, hogy ellenez minden haladást, mely érdekeit csak távolról is fenyegetni látszik. A polgári rend kamrája, melybe a polgári testületek neveznek ki képviselőket, s melyben igen vagyonos tagok vesznek részt, ép oly baráta a reformoknak, mint a mily ellensége a két előbbi. E kamrában a szabadelmü párt szokott többségben lenni. A parasztok kamrája többnyire a polgárokéval egyetért. Megjegyzendő, hogy Svédországban a parasztok rende alatt nem kell jobbágyokat, s még felszabadított jobbágyokat sem értenünk. A jobbágyság emlékezetet meghaladó idők óta el van törülve. Sem többet, sem kevesebbet nem kell értenünk alatta, mint a kisebb földbirtokosokat, kiket Magyarországon a kisebb nemességnek, Angliában gentrynek neveznek. Svédország történetében fontos, dicső szerepet játszott, lelkesedő is a haza dicsősége iránt. Atalán nem nagyon kap az újításokon , de elég fölvilágosult belátni, hogy nem a visszaélések fenntartásában áll a conservatio, melyre szükséges mindig a reform. Közönséges esetekben semmi sem válhatik határozattá, amit a négy kamrának legalább hárma el nem fogadott; midőn pedig az alkotmány reformjáról van szó, szükséges, hogy egyetértsen mind a négy ház. A kamarák alkata mutatja, hogy inkább ellenállásra, mint reformok behozatalára alkalmas. Mindenik kamara el lévén különözve, legtöbbnyire paralysálják egymást. A kormánynak legegyszerűbb ügyekben tett javaslatai megbuknak amiatt, hogy a kamarák ketteje tagadó határozatot hoz. E tapasztalatok nem nyújtanának semmi re isim, hogy a parlamenti reform megmnténhessék, mire azon szerfölött nagy ritkaság kívántatik meg múlhatlanul, hogy egyetértsen mind a négy kamara. Azonban tény, hogy a nemzet roppant többsége a reform mellett van, a maga a kormány semmit sem óhajt nagyobb mértékben. Belátta a nemzet, hogy az országgyűlés mostani formájára (melyet azért hozott volt be, hogy biztosítsa magát oly kormányok ellen, melyeknek ismét eszébe juthatna az alkotmányra nézve veszélyes változtatásokat hozni be, nincs oly nagy szükség, mint régebben volt. Svédország uralkodói újabb időkben oly férfiak voltak, kik nem hogy fenyegették volna a nemzet szabadságait s elmulasztották volna telhetőleg érdekekben működni, hanem mindenben pártoltak és előmozdíták a szabad fejlődést. Más részről a legszélsőbb szabadelmű pártban sincs legkisebb oly töredék, mely a monarchián kívül más kormányformát óhajtana, vagy ellenséges indulattal lenne a most uralkodó dynastia iránt. Mi czélból tartaná tehát fenn a nemzet a kormány ellen azon gátakat, melyek minden tettében annyira akadályozzák? — A királyi hatalom teljesen azonosítá magát az ország közhajtásaival, és merőben fölöslegessé vált, hogy az uralkodó és nemzet féltékeny elővigyázati rendszabályokkal nyűgözzék egymást. Kivált a hadsereg és tengerészet reformja, melynek oda kell segítnie az országot, hogy őt megillető hatalmi állását elfoglalhassa, nagyon érezhetővé tették az államgépezet egyszerű kitétének szükséges voltát. A szabadelvű párt több javaslatot terjesztett már elő e tárgyban, melyeket a polgárok és parasztok kamarája elfogadván, az aristokratia és clerus visszavetette szavazattöbbséggel. Maga a kormány is túlzóknak találván a javaslatokat, bátoritá az ellenzést és semleges maradt, de maga is meglevén győződve a reform szükségességéről, reform javaslatot készített. A szabadelvű párt ezt tudva, fölhagyott a kezdeményezéssel, bevárandó a kormány javaslatait. Néhány évi szünet után most a kormány előterjeszti javaslatát, melyet K. Gyer igazságügy miniszter fogalmazott. Talán a parlamenti harcra előkészülendő, módosult a miniszteri személyzet közelebbről. Az indítvány négy kamara helyett kettőt javasol : egyik a képviselők háza, kiket bizonyos alacsony census szerint választ minden lakos, másik a felsőház, melyet a tartományi gyűlések fognak választani. Az alacsony censust teljesen indokolja az, hogy Svédországban a nép elég művelt és hozzá van szokva az országos ügyekkel foglalkozni. A tartományi gyűléseket tavaly állították föl Nordstrom jeles államférfiú törvényjavaslata nyomán. Ez magába öleli a kerületi (vagy megyei) és községi autonómiát, s mintegy a már nagyon kifejlődött bureaucratia kiszorítására lön alkotva. A legszabadelműebb municipals rendszerek közé tartozik Európában a svéd. Ezen municipiumok fogják választani a felsőházi tagjait, osztály és rang különbség nélkül. — Ez a kormány javaslatának veleje. Az új javaslatba alkalmasint belenyugszik a liberális párt, s így a polgárok kamrája is, melyben ama párt nagy többséggel rendelkezik. A parasztok háza is meg lesz nyerve, valószínűen, habár itt nem minden ellenzés nélkül. A javaslat szerint a nép összesége választván a képviselő- í két, a választásoknál a vagyonosabb és tekintélyes jelöltek ellen kellene küzdeni, s sokan kimaradnának, kik eddig rendesen képviselők voltak. — Az urak háza védni fogja kiváltságait, de részint sokan be fogják látni, hogy tovább küzdeni hasztalan, részint, mivel a kormánynak oly nagy befolyása van e kamra tagjaira, a kormány által előterjesztett új javaslatot is oly engedelmes készséggel fogadandja, mint szokta. Legnagyobb ellentállást várnak a papi kamra részéről. De itt is remélik, hogy a lelkészek nem fognak merni daczolni az egész ország közvéleményével. Aztán kérdés, ha a kormány megnyerte a más három kamra szavazatát, egyesülten ezekkel nem fogja-e mellőzni a papságvétóját. A javaslat a 15 ikén megnyitandott ülések valamelyik elsejében fog előterjesztetni. Ha elfogadtatik, meg kell nyitni, az alkotmány szerint három különböző ülésszakban. Az országgyűlés csak három évben egyszer hivatik ugyan össze, de a kormány összehívhatja, valahányszor szükségesnek tartja. Érdekkel várhatjuk legközelebbről a stockholmi Thing üléseiről érkezendő tudósításokat, melyek egész egy forradalmat képezendnek Svédország alkotmányos életében. A felső-szabolcsi tisza-szabályozási társulat 1862. sept. 10-én Nyíregyházán tartott közgyűlésének jegyzőkönyve. (Folytatás.) Lássuk immár, minő eredményre vezetett társulatunk eddigi munkássága? Mint jelenteni szerencsém volt, kivévén egy rövid töltésigazítási munkát, mely alig egy kétszáz köbölnyi földmozdítást igényel — 10 ma mértföldnyi védgátaink egészen megerősítve és a mesterséges duzzadás által okozott áradat felett három lábbal fölemelve vannak. Került pedig az összes töltésmunka — ide nem számítva az ármentés és füzetelés, úgy az évi régió és kisajátítás költségeit — azon terv szerint, mely felsőbb helyt helybenhagyatott 459,770 ft 73 kr. Az ársadalmi munkák által igényelt töltésemelési munka került .................................... 107,492 - 49 „ Tehát a védgát került . 567,263 „ 22 „ E szerint a töltésmunka — nem számítva az emelést — nem haladta túl azon összeget, mely 1856-ban előszámításba tétetett. A lecsapolási munkálat került: Az eddigi tiltó építés — mint fentebb említve volt— 44,694 ft 18’/1 kr. A csatornák készítése 32,363 „ 352/4 „ Összesen : .... 77,057 „ 533/4 kr. Tizenhat év folyta alatt a társulati igazgatás, tisztviselők, munkavezetők és töltésörök fizetése, a kisajátítások, kifizetett gyümölcsösök,Győröske helységének áttétele, a töltés előtti terek füzessel való beültetése, őrházak építése, az ideiglenes kölcsönök kamatainak fizetése, a nyírvizi lebocsátási tervezetek, és más, a nyírvizek érdekeltei végett tett kiadások ősziesen :.................................... 256,749 ft 76— kr. Mindezen kiadások tettek összesen..............................901,116 , 513/ft krt. A többen még teendő munkák nevezetes kiadásokat nem igényelnek, ezek közé tartozik : a belcsatornázás s két kisebbszerű tiltó építése. Az első a kanyari határon, leginkább az Ajaknál beömlő nyíri vizek lebocsátására szolgálna, a második a halászi határban létesítendő, s az úgynevezett Ticze, vagyis Kis-Tiszába összegyűlő vizek könnyebb lebocsátása végett készülne. Ezek közül az elsőnek építése még azon esetben is szükséges, ha a nyíri vizeket levezető háttéri csatorna is megépíttetnék, miután az Berkesztől szedvén össze a nyíri vizeket, az Ajaknál beömlő és egész Szathmár megyéig terjedő tavak leeresztésére szolgáló nyíri csatorna beömlő vizét vezetné a Tiszába. A második, a halászi tiltó építése, ez esetben, ha a nyíri vizeket levezető háttéri csatorna csakugyan elkészülne, nélkülözhető lenne. Ezen építés, már a pénzhiány miatt is 1863 ik év előtt meg nem kezdethetik. H°gy a jövőben építendő tiltók biztosabban sikerülhessenek, felkérte a választmányt. Krasz Márton központi főmérnök urat, szíveskednék ezen tiltók terveit elkészíteni. A második nevezetes munkálat a belcsatornák kiásatása — mi felettébb nagy költségeket nem igényel — miután rendesen a természetes árkok felhasználásával s illetőleg kitisztításával fog létesíttethetni. Ezen költség nagyobb része is,pénzhiány miatt, a jövő évre maradand, egyedül a Kis Tiszának a Szárd tavánál történt eliszapolása igényli a mostani kedvező rendkívüli kis vízállás és szárazság folytán ezen vonalon a csatornának mielőbbi kiásatását, mi jelenben jó eredménynyel munkába is vétetett. Ezek azon hátralevő munkák, melyek — amint a társulat pénzereje megengedendő — létesítendők lennének, amely munkák az eddigi előleges számítások alapján hatvanezer forintnál többe alig fognak kerülni. Áttérve a társulat jelen pénzügyi viszonyaira, mindenki előtt tudva van, hogy társulatunk még az 1854-ik év május 7-én tartott társulati gyűlésen elhatározó a szabályozási költségek fejében birtokaránylagos befizetéseket tenni. Az 1855-ik junius 21-iki közgyűlés az előleges évenkénti befizetést holdanként 30 p. krajczárokban alapítá meg, mint előleges költséget, mely a szabályozási munka előhaladtával az 1840. X-ik törvényczikk 7-ik §-ának értelme szerint nyilvánulandó haszonarányhoz képest felállítandó osztályozás alapján viszonos beszámítás tárgyát képezendi. Ezen időszakban a társulati tagok által tett befizetés — ideszámítva a földkisajátítási kiadások beszámítását — tett . 122,328 ft 36 krt. Azonban az ekképen kivetett összeg koránt sem lévén elegendő a gyorsabban eszközölni szándékolt szabályozás költségei fedezésére, már az 1856-ik május 24-ki közgyűlés kimondá a kölcsön szükségét. E czélból egyesülve a bodrogközi és bereghi társulatok elnökeivel, folyamodtunk egy tiszai nagygyűlés tartása iránt. Mikép köttetett a szabadalmazott bécsi nemzeti bankkal a drága tiszai kölcsön, azt elősorolni nem szükséges; a tiszavölgyi nagygyűlési (nyomtatásban megjelent és az érdekeltek közt kiosztott) jegyzőkönyvekből látható ; mikép kívánta azt társulatunk felhasználni, az iránt is az 1858 ik év ápril 24-kén tartott közgyűlésben határozott. Mi jelenben a társulat pénzügyi állása , az E. alatti táblázatban van kifejezve : E szerint felvett a társulat: A bécsi banktól 1858. dec. 7-én záloglevelekben....................... 650,000 ftot. Ugyanattól 1860. apr. 18-án . 130 000 ftot. Összesen felvett záloglevelekben : 780,000 ftot. Ezen záloglevelek letétetvén a bécsi banknál, arra eleinte 5% és jelenben 57a°/o kamat mellett előlegek adattak. Ezen kölcsön névbeli értékéért fizetni kötelesek az érdekeltek 6% kamat és 1% törlesztést 32 évig, midőn ezen fizetések teljesítése mellett a társulat adóssága törlesztve lenne. A társulat, midőn az első kölcsönt megkötő, képes volt az akkor bevégzett töltésmunkát egészen kifizetni; e szerint — ha az államkormányzat részéröl méltán érdemelhetett védelemben részesül — mely szerint a nyílt vizeknek árterünkbe káros beömlése terheltetésünk nélkül elhárittathatik; ha ismét az álladalom által aránytalanul készített átmetszések balkövetkezései százezerét haladó töltésemelési kiadásra nem kényszerítik, és végre, ha társulatunk belső pénzkezelési rendszere elsőbb rendeletet folytán meg nem zavartatik, vagy ha a kölcsön kamat behajtásával és kezelésével megbízott adóhivatalok a kamatokat rendesen beszedik, és így a társulati pénztár nem kényszerül a társulat hitelének fenntartása végett az első fotális fizetéseket teljesíteni, bizonyára a társulat ment marad minden további terheltetéstől. Ha a fentebb említett két kedvezőtlen és rendkívüli viszony — mint súlyos és a magánosoknak az ártérekből várt reményeit meghiúsító csapás — nem nehezkedik a társulatra, úgy már eddig a drága kölcsön hamarabbi visszafizetésére nézve is tehetett volna sikeres intézkedéseket. — A társulati csekély régió az elzálogosított körlevelek szelvényeiben bőven fedezhető lett volna. A választmány megtett mindent, mit ily nehéz körülmények közt megtennie lehetett ; egyrészt kért és folyamodott, és sikerrel az alsóbb átmetszések kiásatása tárgyában; továbbá megtett mindent a nyílt vizek szabályozása végett; másrészt, hogy a majd félmillióba került töltéseinket az áradat el ne teperje, hogy a háttérről beömlő vizeket tiltók által lebocsáthassa , közé az újabb 130.000 forintos kölcsönt, sőt a hitelintézettel ideiglenes kölcsönt is kötött. Az alatt a kamathátralékok növekedtek, ugyanis az első kölcsön 8 rátája tesz . . 182,098 ft 25 krt, a második kölcsön 5 rátája tesz . ...................................[22,750] ft krt, összesen . . 204,848 ft 25 krt, nem számítva a társulati pénztár által, úgy az időközben kisorsolt záloglevelek után járó összegeket. (Folytatása következik.) (■iaidasägl • bemiked, toda«hát, Pest, oct. 21. Borult, esős, hideg idő. A viz 80-nyit nőtt. A kereskedői bukások még folyton nyomasztó hatást gyakorolnak üzletünkre. Tegnap már a búza ára is alább szállott, s úgysem igen vették. Majd semmi forgalom nem volt. A rozsból azonban vettek valamelylyest a külföld számára, szintén lejebb szállt árakon. Az árpa ára is csökkent. A szállítmányok néhány nap óta valamivel jelentékenyebbek. A pénzkrízis a borkereskedésre is levető hatást tesz, mindazáltal általános a hiedelem, hogy ez a borra nézve csak ideiglenes, s az üzlet hamar visszanyerendi élénkségét. A tavalyi budai vörös akéja 4—7 ft, szegszárdi 4— 8 ft, karloviczi detto, fehér budai 6 — 8 ft, szegszárdié 4—7 ft, s a karloviczi hasonlóképen 4— 7 ft — minőség szerint. A tegnapi bécsi marhavásáron 3687 db vágómarha volt kiállítva; mázsája 25 Vt—30 fton kelt. Nagyvárad, October 17. Piaczunkon a gabona árak még folyvást a következők : Tiszta búza 1-sö osztályú 4 ft, 2-ad oszt. 3 ft 60 kr., 3-ad oszt. 3 ft 20 kr., Kétszeres búza 1-sö oszt. 2 ft 90 kr., 2-ad oszt. 2 ft 80 kr., 3-ad oszt. 2 ft 60 kr.; rozs 1-sö rendű 2 ft 50 kr., 2-dik rendű 2 ft 40 kr., 3-rendü 2 ft 30 kr.; árpa 1-sö rendű 2 ft — kr., 2-ik rendű — ft, 3-ik rendű 1 ft 80 kr.; zab 1-sö rendű 1 ft 60 kr., 2-ik rendű 1 ft 55 kr., 3-rendü 1 ft 60 kr., tengeri 1-sö rendű 3 ft 10 kr., 2ik rendű 2 60 kr., 4 ik rendű 2 ft 20kr. ; Mohács, oct. 16. A búzapiacz jelenleg igen keresetlen, oka tán az, hogy az őszi munka, mely az idén nagyon összehalmozódott, a termesztőket visszatartja. Vevők is kevesen vannak s számuk Csak az itteniekre szorítkozik. Tiszta búzának kilája 6 ft 80 kr—7 ft,kétszeres 5 ft 60 kr, rozs 4 ft, árpa 3 ft 40—60 kr, zab 2 ft 80 kr—3 ft, széna mázsája 1 ft 60 kr—2 ft. A sertések aránylag ahhoz, hogy kukoricza, makk vidékünkön fölöslegesen termett, igen drágák. 50—60 ft párban; malacz párja 22—24 ft. Gyümölcs dúsan termett, hanem hamar elromlik. Gyula, oct. 17. Heti vásárunk piaczi árai következők voltak : 1 mérő első rangú tiszta búza 3 ft 50 kr., másod rangú 3 ft 10 kr., kétszeres első rangú 3 ft, másod rangú 1 ft 75 kr.; árpa első rangú 1 ft 80 kr., másod rangú 1 ft 50 kr.; zab első rangú 1 ft 60 kr., másod rangú 1 ft 40 kr., tengeri 1 ft 90—2 ft, széna felette kevés készlet mellett mázsája 3 ft 80 kr. Pozsony oct. 16-án. A valuta kedvezőtlen állása gyönge forgalmunkra ismét nyomasztólag hatott, úgy hogy uj eladásokról mi sem lett ismeretessé. A búza árában nem változott, az