Pesti Napló, 1862. november (13. évfolyam, 3818-3842. szám)
1862-11-22 / 3835. szám
az elsőt illetőleg , midőn a már évek óta szóba hozott tervezet szerint, s a készen levő előmunkálatok alapján egész biztonsággal merjük állítni azt , hogy Szabadka városa megyénk területén az első lesz, mely a vasúti közlekedés előnyeiben részesittetni fog — s midőn bizonyosnak tartjuk azt is, hogy a terveit vasút az értelmiségre nézve Szabadkának méltó versenytársához Bajához azonnal tovább folytatott, tehát hézagot nem is szenvedett munkaerővel kiépíttetni fog, kétségbe merjük vonni azt — anélkül, hogy e tekintetben szakértők volnánk — hogy a vasút közvetlen Bajánál fogna a Duna túlpartjára átvezettetni, és pedig azért, mert ha komolyan s minden részrehajlás nélkül figyelembe veszszük akár azon vonalt, mely a szomszéd István megye mellett a közelegy mértföldnyi távolságra húzódó, s alanti fekvése miatt a vizárjának igen kitett ingoványos síkságon keresztül a tolnai Dunához kijelöltetnék, akár pedig azt, amely hasonnemű kedvezőtlen területet átfutva, a még nagyobb távolságra eső Szeremlénél két Dunaágon át a túlparton levő Bátához vezettetnek : tagadhatlannak látszik az, hogy mindkettő elé a valószínűleg igen költséges kivitel tekintetében, s tán egyébként is, előre egészben nem is látható roppant akadályok s nehézségek gördülnének, melyeket kellőleg mérlegezve s figyelembe véve azon észlelésre méltó körülményt is, hogy a megyének éjszaki részén levő Baját különben is előbb utóbb az alsó vidékkel kapcsolatba hozni szükséges lenne, ezen érvek megfontolása által azon gondolatra jutunk, miszerint a vonalnak további csekély költséggel leendő folytatásánál tán nem igen messze eső távolságban találkoznék olyan,a természettől is az átkelést kijelölni látszó alkalmas közlekedési pont, honnan a dunántúli részre átmenve, a vasút birtokában levő Mohács csakis olyan, ha nem csekélyebb távolságra esik, mint ha a Baja ellenében levő Bátától egész Mohácsig kellene a vasutat terjeszteni. Ily helyiségnek látszik lenni a Mohács alatti baranyai oldalon Batinától szemközt megyénkben levő Bezdán mezőváros, melynek az átkelésre kedvezetes fekvését kellő szemügyre vévén, azt találjuk, hogy midőn ezen, a Dunától mintegy fél mértföldnyire levő révhely különben is megyénkben páratlan igen jeles, s a sínek rakására is tán átidomitható köuttal dicsekszik, miután ez nemcsak a vasútnak dunaházi vezetésére előnyt ad, de egyszersmind miután ott, már a természettől is némileg szabályos medrű egyenes vonalban tovahaladó ősfolyamunknak áthidalása is tán a lehetetlenségek közé nem tartozik, — mindezen okok szerintem arra látszanak utalni, hogy ez azon egyedüli alkalmas pont, melynél a vasút legkevesebb költséggel s legcélszerűbben a Duna túlpartjára átvitetvén, az alsó tiszai vidék s hazánk egyéb keleti része az alsó dunántúli oldallal összekapcsoltathatik. A másodikra: ami a népesség, kereskedelem s politikai helyzet életében iránytadó városok vasuttak kívánatos összeköttetését illeti, e tekintetben kiemelt adők : Szabadka 41,220 lét, területét 1600 □ öllel véve . . . 160,302 holddal Zombor 23,015 lél. területét 1600 □ öllel véve . . . 52,902 „ Baja 19,863 lél. területét 1600 □ öllel véve .... 9,653 „ Újvidék 15,276 lél. területét 1600 □ öllel véve . . . 27,133 „ Előre bocsátván azt, hogy a Duna mellett levő Baja és Újvidék a megyének alsó és felső szélén nagy részben összejött kereskedelmi forgalomnak fősarkpontjait képezik, a roppant földterület birtokában levő Szabadka megszámíthatlan gebraterme ésnek kincstára, Zombor pedig az 1,627,325, — 1600 □ öles holdat tevő Bácsvármegye kormányzatának főszékhelye, önként következik , hogy ha megyénk a vasútnak áldásos létrejöttével szerencséltetni fog, ezen főhelyeknek az általi összekapcsolása nemcsak kívánatossá, de előbb utóbb a bel- és külforgalom szoros!) összeköttetése tekintetéből égető szükséggé fog válni. Ezébiránt a fent előadottak fonalán szerntem minden kérdésen kívül megállapítható az , miszerint a megyénkben terjesztendő első vonalt Szabadkán át Bajára, onnan pedig a dunántúli összeköttetés legalkalmasb pontjához, és pedig a földterület kedvezetes fekvését tekintetbe vévén, Gara és Gákován át Besdánhoz vezetni czélszerű lenne, mely vonalt ugyanakkor egy szárnyvonal által Zomborral, mint a megye székhelyével, kapcsolatban hosani szükséges leend; minthogy továbbá igen valószínű, sőt lehet mondani bizonyos, hogy megyénk egyéb részeiben is több vonal fog idővel terjesztetni , a területét majdan elfedő vasúthálózat érdekében csekély véleményemként az ekkép lenne létesítendő . Zomborból, mint központi helyről, az egyik vonal: Nemes Mittha és Bajosokon át Szabadkára vezettetvén, onnan ez Magyar Kanisáig terjesztetnék, innen a tiszamelléki áldott vidéket átfutva, az Becséig nyúlna, a másik: a telecskai partok alatt Szivacs, Cservenka, Kula, Verbász és Szent-Tamáson át Becséhez vezettetnék, a 3-dik Sztapár,Hodsák, Bécs, Palánka és Futakon át Újvidékre vitetnék, innen pedig Kiszács, Ó Kér, Verbász, Hegyes és Topolyán át a vonal Szabadkához ismét visszavezettetnék. A fővárosi országos érdekeknek megfelelő Bács megye területén idővel terjesztendő vasúthálózatra nézve tehát ez volna nézetem, tekintve a jövőt, jelen körülményeink közt azonban belátom , miszerint annak bármily paránya is ha valósíttatnék — az reánk nézve kimondhatlan nyereség leend. A harmadikra: Mi a vonalok létrejövetelének nemcsak legkevesebb költséggel járó, de egyébként is legczélszerűbben leendő eszközlését illeti, e tekintetben — szakértő nem lévén — bármit is véleményezni, magam illetéktelennek tartom, azonban az e részben avatott férfiak hazafiságára hivatkozva, meg vagyok győződve, hogy megyénknek mérnöki kapacitásai ebbeli polgári kötelességüket a legildomosabban teljesítni fogják. Midőn ez alkalommal emitt még újólag kijelenteném , hogy a megyénkre tervelt vasút létesítése tárgyához jelen elmefuttatás által nem azon indokból szóltam, mintha tán arra nézve valami új irányadó eszmével föllépni szándákom lett volna, vagy pedig, hogy a megyei közönség, s nálamnál ez ügyben avatottabb férfiak elé csekély véleményemmel magam feltoljam, hanem csupán egyszerű, a legtisztább szándékból eredt magánnézetem nyilvánulni köteleségemnek véltem, aztártván , hogy az ily közérdekű életkérdésnél a hallgatás káros, az őszinte nyilatkozat azonban minden esetben — tehát ha tévedésen alapulna is — csak üdvös lehet. Kovács Nép. János. Tárcza. Kirándulás a Rajna vidékére. Korizmics Lászlótól. .. Ezúttal az olvasót értesíteni akarom azon eljárásról, melyet a rajnaiak uj szőlők ültetése körül követni szoktak. A szőlők irtása, vagyis megifjítása a Rajna vidékén átalásos szabály. Könnyű talajon 25—30, nehezebb földön ellenben 50—60 esztendő alatt történik az ; e közben a foltozást és fenntartást rendesen döntések által eszközük. A kiirtott szőlőnek talaja, ha könnyű, mielőtt újból beültetnék, 6—7 esztendeig gazdasági termények alá használtatik; a nehéz kötött földnél ellenben e czélra 3—4 évet elégségesnek tartanak ; könnyű talajoknak tekintik a kavicsosokat, nehezeknek az agyagból vagy pataköböl állókat. Könnyű földbe a gabnával 1 a czernát, a nehézbe vörös lóherét vetnek, s e takarmányfüvek a földön maradnak az egész közbeeső időnek lefolyása alatt. E takarmányfélék főleg azért vettetnek, hogy a földnek termőerejét növeljék. Utánuk ez okon a trágyázás nem is átalános, de teszik azt bizonyosan a szőlőnek kiirtása előtt 2—3 évvel, miáltal természetesen a veres lóher s illetőleg a lueterna jobb diszlésének is megvetik az alapját. Új ültetés előtt a föld, szabály szerint, 20s láb forgattatik meg, és ezen esetben az ulima vesszők hossza 21/1 láb. A kitől kikötéskor trágyát is alkalmaz, s legszínészik e czélra a félérett állapotban marha trágyát, lek forgatását szivesebszámban, ámbár így többe kerül, Mezesebb, miután a szakmányban minőségével nem sokat törődik. Ha forgatási munkánál 44—48 fokrt fizetnek, akkor a munkás kap némi bort vagy pálinkát is. Egy napszám eredménye a talaj minősége szerint változik 3/1—1 rube közt (50—100 □ láb) ; kerül tehát egyremásra a mi mértékünk szerint egy □ és közel 22 krajczárba. A földnek forgatását rendesen szüret után teszik. A forgatott föld fekszik aztán, az idő befolyásának kitéve, tavaszig; ha sok a munka, a térezést (planirozás) elhagyják ugyanakkorra, ellenkező esetben végrehajtják azonnal a forgatás alatt. Az ültetendő vessző ápril hó elején metszetik. Ez után, ha lehet, folyó vízbe teszik azt, s ott hagyják, míg a rügyek meg nem dagadnak körülbelül babszemnyi nagyságra. Magát az ültetést májusban kezdik, midőn a föld már kellőleg megszikkadt. Fő dolog, hogy a fúró utáni lyukakba apró s porhanyó föld jusson. Maga a kiültetés zsinór mellett s fúróval történik, miután az illető helyeknek kijelölése előlegesen eszközöltetett. Átalános szabály a sorok távolságára négy, s a tőkékére három láb. Azt már említettem közléseim folyamában többször, hogy — hacsak a talaj kivételt tenni nem parancsol — az új ültetéseknél kizárólag resling alkalmaztatik. Sajátságos gyakorlata az a rajnaiaknak, hogy a vesszőt mindig hármasával ültetik. E vesszők háromszög alakban vagy egyenes vonalban állanak az illető fészkekben, s nincsenek egymástól távolabbra, 2—2 1/2 hüvelyknél. Az ültetett vesszőből mindig csak egy szem marad kívül, s az is könnyű földdel takartatik be; kivétel egyedül akkor történik, ha a szem már hajtásnak indult, mely esetben a földdel való takarás elmarad. Es lévén ilykép készítve a föld s elrakva az ültetendő vesszők, következik az első évi ápolás és mivelés, melynek lefolyása a következő. Az uj ültetés, mintegy 6—7 hétig, egészen magára hagyatik teljesen illetlenül. Ezen idő lefolyása után következik a gyomlálás, melyet rendesen asszonyok végeznek a 24 krnyi napibér mellett. Ha sok volt a gyom, az ültetvény ugyanekkor egyszersmind meg is kapáltatik. Első évben a kapálás legalább háromszor ismételtetik. Férfiak e munkáért kapnak 40—44 krnyi napszámot. Szorgalmatos munkás, úgy tartják, megkapál 20 — 25 □ rubét. Az utolsó kapálást követi szüret után egy kis betakarás. Ha sikerült az ültetés, hajtásai az első évben rendesen 6—9 hüvelyknyire szoktak felnőni. Az említett csekély takarással, mely csak pár hüvelykes, mennek aztán a vesszők a tél alá. Második évben májusban, amidőn a fagytól már többé nem kell tartani, a vesszőkhöz húzott föld azoktól eltávolíttatik, és pedig oly formán, hogy a sorok közt a talaj színe egy kissé magasabb, a vesszők tövénél ellenben valamivel mélyebb legyen. Ezen munka után következik aztán ez évben még két rendbeli kapálás ; bélre a veszszők ez évben is egy kissé bétakaztatóak, de gyengébben még, mint az első évben. Metszés a második esztendőben csak kivételképen alkalmaztatik a legjobb, azaz a legbujább talajokon. A nagyobbacska vesszők júniusban bokorba köttetnek, és János napja körül megkurtittatnak annyira, hogy a bokor egy lábnyi magas legyen. Harmadik évben, áprilisban, az első munka abból áll, hogy a tőkék köröskörül gyengén kinyittatnak. Végzik e munkát az úgynevezett Karst-tal; ez két ágú vaskapocs, melynél az ágak hossza egy láb, vastagsága egy hüvelyk, s az egész eszköznek szélessége 6 hüvelyk, bükkfa nyelének hossza pedig körülbelül 4 láb. Ezután a vesszőktől,vagyis a fiatal tőkéktől a harmatgyökerek (Thauwurzeln) vétetnek el, mely műtét egy görbe kerti kés segélyével történik. A nevezett gyökerek a 2-ik és 3-ik szemnél vétetnek el, és ha azok a 2-ik szemnél igen erősek lennének, úgy csak ezektől fosztatik meg a töke. Ezen évben metszéa idejekor áprilban az egy fészekbe ültetett vesszők mind a hárma tökéletesen kitisztíttatik, s csupán a fő, a legerősebb hajtás vagyis vessző metszetik vissza egy szemre. E metszés s a harmatgyökereknek elvétele egyszerre hajtatik végre. Ezen munkára következik aztán májusban az első kapálás a feljebb körülírt vaskapocscsal (Karst), és a kapálás ez évben még kétszer ismételtetik. A vesszők ez évben már karót kapnak és pedig mindjárt metszés után ; ezeket egy kissé meghajlítva alkalmazzák s mindig a vesszük mögött. Az egy fészekben ülő mind a három vessző csak egy karót kap. Harmadik évben télre a vesszők többé nem takartatnak be, s az utolsó kapálást rendesen September elején adják meg az ültetvénynek. Megjegyzendő még, hogy a vesszők János napja körül ez évben ismét megkurtittatnak és pedig akkor, amidőn fájuk már megbámult, a vesszők ekkor körülbelül két lábnyi magasra hagyatnak meg. Negyedik évben, aprilban, úgy történik a metszés, mint az előbbeni harmadik évben. Eltérés attól csak akkor foglal helyet, ha igen erős aránylag a törzs, mely esetben annak főhajtása, legerősebb vesszeje, 2—3 szemre metszetik vissza. Ha mind a három törzs egyaránt erős , ez esetben azok mind egyformán kezeltetnek , ha ellenben gyengébbek , úgy a metszés csak egy vagy két szemre történik. A kapálás, karózás és kötözés olykép hajtatik végre, mint az előbbeni évben, s a vesszők kurtítása arányban tartatik azoknak nagyságához. Télre a karók nem huzatnak ki; kiigazittatásuk tavaszszal vétetik elő. A karót nem verni, hanem egy a lábra alkalmazott vasfogantyu segélyével szokták a földbe nyomni, így a munka gyorsabb s a karó nem romlik annyira. Fája a karóknak átalában kemény. Negyedik évben rendesen van már valami termés, kivált az erősebb tőkéken, melyek 2—3 szemre metszettek. Ötödik évben a metszés úgy történik, mint a negyedikben. Egy úttal kitisztittatnak ez évben a gyökér- vagy is tökehajtások is épen úgy, mint az elöbbeni esztendőben. Az ötödik évben már a két erősebb törzsön egy-egy ivveszbze hagyatik 9 —13 szemmel s azokon alul egyegy hajtás három szemre. A többi hajtás vagyis vessző mind tisztára levág szik. A harmadik törzsön ellenben három szemre történik a metszés, és pedig a legszebb vesszőn, s a többi hajtás mind letisztittatik. A három törzsnek hajtásai egybeköttetnek, s az ivvesszők a két szomszéd töke közé vert karóhoz erősíttetnek, jobbra az egyik, balra a másik, 18 — 18 hüvelynyire. A többi művelet olyan, mint a negyedik évben volt. A kapálás mindig a már ismertetett vaskapocscsal történik, s a vesszők kurtítását akkor teszik, amidőn a fa már bámulni kezd. A hatodik, hetedik s a többi években a mivelés olyan, mint az ötödik évben volt, feltéve, hogy a három törzs (Steil) egyformán s eléggé erős ; ellenkező esetben csak azon hagyatik ivvessző, amely tökéletesen kifejlett; a gyengébb törzs három szemre (Knot) metszetvén. Az ivvesszök a törzsről tavaszszal vétetnek le, s ilyetén vesszőül mindig a legszebb azaz a legerősb hagyatik meg. Bármily erős legyen a törzs, két ivvesszőnél több soha sem hagyatik rajta. Termő állapotba hozatván ilykép az uj ültetvény, az ezentúl minden második s legfeljebb harmadik esztendőben trágyáztatik, jóféle fólérett állapotban levő szarvasmarha trágyával. Egy taliga trágya, mikép már emlitem, 3 ftba, annak kivitele pedig 24 krba kerül az ottani pénzérték szerint. Tészen pedig egy ily adag trágya mintegy 25—28 kosarat, s egy kosárnyira való adatik három fészekre. A trágyázás, mint ezen számokból látszik, egyike a rajnai szőlőművelés legsúlyobb kiadásainak. Azon eszközök és szerszámok, melyekkel a rajnai szölőműves szőlejének megmunkálása és ültetése körül él, a már ismertetett vaskapocson (Karst) kívül, az úgynevezett Hacke, Pickel, Schippe, Stückeleisen, és Stückeisen. A Hacke semmi más, mint egy nehéz irtókapa, a régi szőlők irtására; nyele 32 láb, a kapa vasa pedig 10 hüvelynyi hosszú. Irtókapa a Pickel is, csakhogy egy foga s hegyes. A Schippe — egy vaslapát, 5 lábnyi hosszú nyélen, s szolgál a földnek kihányására rigolozásoknál; nyele egy kissé visszafelé hajlított , hogy annál könnyebben lehessen vele a mélységben dolgozni. — A Sückeleisen, másképen Setzeisen: földfúró, a sima vessző ültetéséhez ; ezen fúrónak egyik fogantyúján egy kis vaskapa is van, hogy ha a fúrásnál akadály mutatkozik, azt a munkás a kapocska segélyével azonnal eltávolithassa, a hossza ezen fúrónak 2 V4—2 V2 láb. — A Stückeisen végül azon eszköz, melylyel a karókat a földbe nyomni szokták; kengyelszerü vas ez, egy vaskapocscsa, melylyel a munkás a karót megfogván, azt lábának segélyével nyomja a földbe; agyag talajokon igen czélszerü eszköz. Liszt Ferencz levele báró Prónay Gáborhoz. Báró Prónay Gábor ur , míg a, mint zenedei elnök, a napokban a következő levelet (eredetije franczia) kapta Liszt Ferencz hazánkfiától, válaszul a budapesti zenede által hozzá intézett azon felhívásra, tenné át rendes lakását Pestre : „Róma, 1862. nov. 9-én. Tisztelt ur ! Önnek mult sept. 26-án kelt becses levele csak October végén jutott kezeimhez. Hozzájárult ezen elkéséshez gyöngélkedésem is. Szolgáljanak ezek számomra mentségül. Legyen szabad először is köszönetemet nyilvánítani azért, hogy önmagát tolmácsolójává téve azon jóindulatú s részvevő érzelmeknek, melyekkel irántam, a budapesti hangászegyleti zenébe viseltetik. Én erre annál inkább büszke vagyok, miután egy sajnos esemény észrevetette velem, hogy a közvélemény az én ártalmamra tévedésbe jutott, és hogy engem számosan félreértettek, gyanúsítva nemcsak szándékomat, hanem, a mi több, valódi és rendületlen honszeretetemet is. Ez volt valóban legnyomasztóbb mindazon sokféle viszás esetek között, melyekkel életpályámon találkoztam. Nem valók rá semmiképen elkészülve, mert közelben és távolban szivem mindig kedves hazánkért dobogott! De hogyan is lehetne ez másképen ? Mert ha nem is tekinteném azon köteléket, mely minden embert, kinek szive helyén van, hazájához csatol ; — nem tartozom-e én az enyimnek rendkívüli ragaszkodással ? Nem tőle származott-e nagy részből azon csekély erő, melyet magamban érzek ? Kik juttattatták volna atyámat azon helyzetbe, hogy engem Bécsbe, Párnéba küldhessen, csekély tehetségeimnek kifejtésére, ha nem lett volna már zsenge koromban számos magyar országnagynak: Amadé, Szapáry, Erdődy, Eszterházy Mihály, Apponyi grófoknak, Kiss bárónak — bőkezüségök számomra gyümölcsöző ? Későbben 1840 folytán, midőn először visszakerültem Pestre, nem honfitársaimnak irántami magasztos rokonszenve volt-e az, mi engem alacsony sorsomból kiragadva, állapotomnak szokásos színvonalán fölülemelt ? És még újabb időkben is, nemde Scitovszky ő eminentiájának, Magyarország herczegprímásának köszönhetem, hogy zeneműveimnek egyike, melyhez az „Esztergomi mise“ neve van kapcsolva, a vallásos és nemzeti ünnepélyeknek egyik legnagyobbszerűbbjénél adathatott? Igenis, ő eminentiájának, ki nem hajtott semmit az erre nézve én ellenem terjesztgetett beszédekre ? Ily emlékezetek,tisztelt úr, nemhogy elhalóvá nyúlnának, sőt inkább annál szorosabban hozzá kapcsolják a hazához azt, ki általuk annyira megtisztelve, de lekötelezve is érzi magát, s kire azoknál fogva oly felelősség terhe nehezedik, melynek magasztosságát teljes mivoltában s magamra nézve egész élénkséggel érzem. Magyarországnak szellemi világa épen úgy, mint földe, dúsgazdag, épen oly termékeny , s Istentől egyképen meg van áldva. Egyik, mint másik, szükségli a hozzá illő, szabályszerű s a már tökéletességbe menő haladáshoz idomított mivelődést. Hogy pedig ön levelének tartalmához, a zenészethez térjek, bizonyosan legnagyobb mértékben megjutalmazva érezném magamat, ha annak hazánkbani fejlesztéséhez járulhatnék, s ha úgy, mint ön, tisztelt úr, javasolja, közvetlenebbül csatlakozhatnám teljes képességemmel az ön által valósított javításokhoz, versenytársa az ön által kivívott érdemeknek. De, mély sajnálatomra, erőmet teljesen fölülmúló körülmények gördülnek elém. Felesleges volna ezeknek fölszámlálása, s habár vonakodva, magamat alájuk kell vetnem. De legalább had reméljem, hogy a lekötelezettség, mely miatt gátoltatom megfelelni ön meghívásának, mégsem leend egyszersmind ellentétben azon elédesebb óhajtásommal, hogy majdan visszatérjek hazánkba, nem repke vándornak, s nem is tehetlen aggnate alakjában, hanem mint annak erélyes és hű fia, lelkesítve ugyanazon érzelmektől, melyekkel eltelve egykor Dante Florencz után sóhajtozva így kiáltott fel : „Visszatér a költő, hogy ugyanott, hol egykor megkereszteltetett, szemfedelet is nyerhessen.“ Azon kéréssel, fejezné ki a budapesti hangászegylet bizottmányának hálás köszönetemet, maradok stb.“ Gazdaságiak,fresk. tudósítások. Pest, nov. 21. Folyton havazik, de egyszersmind olvad is. A vízállás lényegesen nem változott. Gabnavásárunkon tegnap nagy csendesség, pangás uralkodók. Nevezetesebb vétel egyetlen egy sem jött tudomásra, mindazáltal a búza ára szilárdul áll, s olcsóbbért nem lehetne kapni, mint a hét elejéi). Tán a beállott téli idő— mely a szállításra alkalmatlan — okozza ezt. Győr, november 19 én. A legutóbbi bécsi vásáron a gabonának nagyon gyenge kelete volt, úgy hogy a búzának ára 5—10, s a zabé 3—4 krral is alábbszállott. A többi czikkeknél nem történt valami lényeges változás. Az üzletet illetőleg sem jelenthetünk örvendetest, mert minden pang s az alább elősorolt árakon alig voltak némi csekély vásárlások. A víz apad, az idő hideg és ködös, az éjjel dér is volt. Az árak következőkép jelölhetők : Bánáti búza 6 86—87 fon. 4 ft 50—90 kr,bácskai búza 6 83 —85 fon. 3 ft 70—90 kr, magyar búza 84—87 fon. 3 ft 80 kr—4 ft 30 kr, rozs 75—79 fon. 2 ft 70—90 kr, serfőző árpa 66—70 fon. 1 ft 90 kr—2 ft 10 kr, takarmány árpa 62—64 fon. 1 ft 70—85 kr, kukoricza út 79—83 fon. 2 ft 15—35 kr, zabó 47—49 fon. 1 ft 62—85 kr, zab uj 43—47 fon. 1 ft 43—52 kr. Kun-Sz.-Miklós, nov. 14. —időjárásunk esőtlen, mi a vetésekre nézve rosz hatással van, nem lévén a földnek semmi nedvessége, éltető erőt a vetemény nem nyer bet, s igy igen satnyák őszi vetéseink. — A gabna ára a kedvezőtlen időjárás dácsára is tetemesen csökkent; a tiszta búza pesti mérője 5 ft 50—70 kr, rozs 4—5 ft, árpa 4 ft—4 ft 25 kr, zab 1 ft 80 kr, kukoricza szemes 4—5 ft, burgonya egy zsákkal 1 ft, sőt 80 krért is kapható. Különfélék. Pest, nov. 21. * Szathmáry Károly a „Magyarország“ szerkesztője, Torday Ede, ugyanannak munkatársa, Enich Gusztáv, mint a „Bolond Miska“ kiadója a már jelentett megkegyelmezés folytán tegnap délután kibocsáttattak börtönükből. Szilágyi Virgil és Mezei Lipót kibocsátása iránt is távirati tudósítás küldetett Péterváradra. * A magyar tudományos akadémia a zágrábi múzeum számára 49 darab saját kiadványa magyar munkát küldött, a melyek között igen nagy becsüek is valának. Az ajándék nagy köszönettel fogadtatott. ^ * A nemzeti körnek mag.u folytatva tartott közgyűlésén jelenté a szavazatvizsgáló bizottmány, hogy első igazgatóvá Thasz Elek, másodizgatóvá Rock Szilárd és harmadigazgatóvá Karcsay Ferencz általános szavazattöbbséggel újra megválasztalák. A választmányi tagokat illető szavazatokkal a bizottmány még nem fejezhette be munkálatait, azonban a már eddig észlelt eredményből bizton következtethetni, hogy a választmány is megmaradandó régi. A közgyűlés a tegnap említett jótékonysági adakozásokon kívül a székesfehérvári ásatások költségeihez is 100 fttal járult. Az ezen ajánlat által tanúsított nemes érdekeltséget Henselmann Imre ur, az archaeologiai társulat tagja s az ásatások tényleges vezetője,megköszönvén, ajánlkozott,hogy a nemzeti kör helyiségeiben az ásatások mibenlétéről előadást tartana. A közgyűlés jeles tudósunk ez ajánlatát köszönettel fogadá , s az előadás idejéül a holnaputáni nap vasárnap, délutánra tűzetett ki, amikor is a közgyűlés 3 órakor a választmányi tagok névsorának felolvasásával, s a végzések hitelesítésével néhány percz alatt be fogván fejeztetni ,Henszelmann úr felolvasása következik. Az ásatások nagyszerű rajzai is be fognak ez alkalommal mutattatni. Ily általános érdekű felolvasásokra a közgyűlés általában mindig nyitvaállónak jelenté ki a kör nagy teremét; a felolvasni akarónak azonban szükség előbb a választmánynak jelentést tennie, s csak ha ez megbízik felolvasási képességében történhetik meg az előadás. — Elhatároztatott még, hogy az Izsó által készített Arany János- és Egressy Gábor-mellszobrok megszerettessenek, s a termekben Széchenyié és Kazinczyé mellé felállittassanak. * Az erdélyi vaspályára vonatkozólag a „Kr. Ztung“ írja eov. 10 röl : Leonhard F. és Böhm A. vaspályás mérnök urak, kik a mi pályavonalunknak a határszéltől Segesvárig való trachozását elvállalták, megoldák feladatukat, s tegnapelőtt i de Brassóba visszatértek. A mérnök urak közelebbi napokban elvégzik munkájuk kidolgozását s felküldik Bécsbe. Ezen munkálatok a nov. 22-én Pesten tartandó gazdasági egyleti gyűlés tanácskozmányának fontos tárgyát képezhetnék, miután most világosan kitűnik, hogy ama Schimke féle vélemény csak pártmunkálat volt, mely a nagyvárad-kolozsvár brassói vonal ellen a közvélemény előtt halálos döfést intézett. Technikai szempontból mint tény világosan bebizonyult már most, hogy a nagyvárad-kolozsvár brassói vonal semmi nehézséget sem merít fel, s hogy a pályaépítés nálunk oly könnyen létesíthető, mint talán egy országában sem a birodalomnak. Minden építési anyag teljes bőségben és a legmérsékeltebb áron kapható, a talaj pedig a legkedvezőbb minőségű. Végül írja az említett brassói német lap, hogy a brassói vaspálya comité Roth udvari tanácsos és Manger Károly keresk. és iparkamrai elnök urakat megválasztotta a végett, hogy a pesti gyűlésen mint küldöttek jelenjenek meg, s el is látta őket a pályaépítés érdekében a leggyakorlatibb javaslatokkal. — A Budapesti szemle előfizetőihez. — A Budapesti szemle újabb folyamának két első füzete már rég készen van, s reméljük, hogy az akadály, mely megjelenését eddig hátráltatá, minél előbb el lesz hárítva. A késedelemért ez okból előfizetőink szives türelmét és elnézését várjuk. — A Budapesti szemle szerkesztősége. * A csütörtöki „Wiener Zig“ jelenti: Ő Felsége fenséges bátyjának, István főherczeg s altábornagynak megengedni méltóztatott, hogy ő Fensége a neki adományozott belga királyi Leopold rend nagy keresztjét kardjaival együtt elfogadhatja s viselheti. *Schossberger S. W. helybeli nagykereskedő, a lipótvárosi templom tovább építésére 500 ftot adományozott. *B. Reichenstein, a gr. Nádasdy megbízásából Erdélyben utazott udv. tanácsos, Szebenből Kolozsvárra ment, majd onnét f. hó 17 k én visszaindult Bécsbe. * A mai „Wiener Zig“ jelenti, hogy ő Felsége megerősíté Nagy Sámuel wanoviczi superintendensnek és lelkésznek Magyarországban, az ingrovitzi reform, egyházkerület superintendensévé megválasztatását. Ránk nézve annyiban érdekes e jelentés, a mennyiben főtiszt. Nagy Sámuel ur — legalább neve után ítélve — magyar ember. * A „Wien-rirg“ a cs. kir. kereskedelmi és népgazdászati minisztériumnak 1862. nov. 6-tól kelt rendeletét közli, mely az állami lóversenydijakérti pályázatok eddigi szabályait módosítja. A pesti és kolozsvári gyepre 1863 tól bezárólag 65-ig érvényes szabályok következők : I. A pesti gyepre nézve. Első osztályú császárdij ezer darab cs. kir. ausztriai arany, kül és belhoni 3 éves mének és kanczák számára, tét 300 ft a. é , fele bánat, vagy csak 75 ft, ha a ló egy hóval a futás előtt visszahuzatik. Távolság 2 l/s ang. mértföld. Teher 95 font, kanczákra 3 fonttal kevesebb. Anglia, Francziaország és Amerikában született lovakra 5 fonttal, minden más külföldi lovakra 2 fonttal több. Lovakra, melyek egy versenyben 5000 ftig terjedő dijt nyertek, 5, két vagy több ily dijat nyert lóra 8 fonttal több. A bécsi első oszt. császárdij nyerőjére 4 fonttal több. A másodosztályú 600 db arany császárdij nyerőjére 3, mind a két díj nyerőjére 6 fonttal több. Nem csoportozatos nyerések után a legnagyobb teher 8 font. Az anya vemhében behozott és belföldön született csikók belföldieknek tekintendők, az egy éves korukban behozottakra és a belföldön pályafékezettekre még ezenfelül 2, a belföldön ellettek és pályaképzettekre 4 fonttal kevesebb. A második ló a rét- és bácatösz felét kapja 1000 a. é. stészletig. A nevezés 1860. mart. 31 kén. 1863 ra mint „három éves“, 1864-re mint „két éves“, 1865-re és ettől mindig két évvel előbb, mint „egy éves.“ Második oszt. császárdij. A föltételek az eddigiek, csupán 2 mfd 21/1 mfd távolság helyett s a teherre nézve a 600 vagy 500 db arany császárdij nyerőjére 3, két vagy több ily dij nyerőjére 5 fonttal több. II A kolozsvári pályagyepre nézve: Első oszt. császárdij 500 db cs. kir. ausztr. arany, minden országbeli és minden korú mének és kanczákra három évestől feljebb ; tét 150 ft; fele bánat, de csak 40 ft, ha a futás előtt egy hóval történik a visszahúzás. A ki lovát egy évesnek nevezi, ez esetben 20 a. é. ft bánatot fizt. Távolság 20a ang. mértföld. Teher három évesekre 95 font, négy évesekre 111, öt évesekre és idősbekre 116 font, kanczákra 3 fonttal kevesebb. Anglia, Francziaország és Amerikában született lovakra 5 font, minden más külföldi lovakra 3 fonttal több. Lovakra, melyek 5000 frossdíjat nyertek, 5, több ily dij nyerőjére 8 fonttal több. Az 1000 aranyos császárdij nyerőjére 5, két vagy több dij nyerőjére 8 fonttal több. Egy 600 vagy 500 aranyos császárdij nyerőjére 2, két vagy több ily dij nyerőjére 5 fonttal több. A teher maximuma 8 font, nem halmazatos győztes futások után. Az anya vemhében importált és a belföldön született csikók belföldi lovaknak tekintetnek. E futásra kétévesekül nevezett lovakra 3, egy évesekül nevezetekre 5 font teherkönnyebbség. Egyévesekül importált és belföldön trainirozott lovakra még 2, belföldön ellett és trainirozott lovakra 4 fonttal kevesebb. A második ló a tét- és bánatpénzek felét kapja. Nevezés mint eddig. Második osztályú császárdij. Feltételek mint eddig, de csak 2 mfd távolság 21/* mértföld helyett, s a teherre nézve egy 600 vagy 500 darab aranyos dij nyerőjére a teher 3 fonttal, két vagy több ily dij nyerőjére 5 fonttal több. * Haynad Lajos erdélyi püspök ő excja a borbándi leégettek segélyére 200 ftot adományozott. — A gyulafehérvári r. kath. gymnásiumnak összesen 233 növendéke van, ezek közül 90 magyar, 85 oláh, 29 német, 16 izraelita 2 szláv és 1 olasz. * Erdélyből hiteles kútfőből írják az „Org“nak, hogy közelebb a kolozs-, alsó- és felső-fehérmegyei bizottmányokat is egybehivandják. — A belső szolnoki bizottmány szintén összehivatik. * A zalamegyei gazd.egyesület rendes féléves közgyűlését f. hó 1- én tartotta N.Kanizsán a