Pesti Napló, 1863. szeptember (14. évfolyam, 4063-4091. szám)
1863-09-11 / 4071. szám
206—401t 14. évf folyam. 1863. Péntek, sept. 11. Szerkesztési iroda: “lap ISSat. Kiadó-hivatal. Előfizetési feltételek: I Hirdetmények dija: Ferencziek terén 7-dik szám földsaint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz kordve , I 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetőmés 7 m kr. Perencziek terezik szám, 1-s8 emelet. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli Félévre . . . . 10 frt 50 kr 0. é. Bélyegdij külön 30 uj kr. Magánvite 1 hísábos _____________________________________________________fogadtatnak el.___________________ panaszok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 5 írt 25 kr. é. petit-sor 25 uj kr. Pest, sept. 10.1863. A német ügyben. VII. Közelebbi csikkünkben említettük, hogy a „reformacia“ szerint, a Bund számára szükségelt hadierőnek az ausztliai német szövetségi tartományokat illető része is a Frankfurtban székelő directérium alá van helyezve, úgyszintén az erre szükséges adóról intézkedés. Említettük, hogy a külpolitika, amenynyiben Németországgal kapcsolatban áll, s az európai súlyegyen kérdéseit érdekli, Frankfurtban fog lelni gyúpontot. Mondjuk, mikép e két momentum megadja az irányt, amelyben a bécsi reichsrathnak a német szövetség részére az igényelt áldozatokat meg kell hoznia. Most már folytatjuk elősorolását azon fontos jogoknak, melyek a reformació által a német szövetség körébe átvétetvén, törvényjavaslatok utján a bécsi reichsrath illetékessége alól kiveendők. A német szövetség a Frankfurtban székelő directorium útján lép a külhatalmakkal kereskedelmi és vámügyi szerződésekre, de az ily ketmények ratificatiója, a reformada 7-dik czikke szerint, csak a követek háza beleegyezésének fenntartása mellett történik. A német szövetség törvényhozó hatalma alá tartozik a Bund költségvetésének megállapítása, s a német szövetségbe foglalt országokra kivetése, adópótlékként. Mind a rendes, mind a rendkívüli budget három évre szavaztatik meg, azonban, ha a követek házának szünetelése alatt véletlen kiadásokra volna szükség, azok utólagos jóváhagyás reményében repartiáltatnak. A Bund törvényhozása az egyes államok országgyűlései és a reichsrath számára a legfontosabb belkérdésekben kitűzi az átalános elveket, melyekre építsék munkálataikat, így például a sajtó, és az egyletek, az írói tulajdon, a honfrusitás, a letelepedés, a gyarmatosítás, a német polgárjog megnyerhetése és a kivándorlás ügyeiben. A Bundnak — ámbár erős korlátok közt—joga van ezentúlra a német államok törvényhozásai hatásköréből tárgyakat elvenni és saját illetékességébe olvasztani. Ily terjeszkedésre nézve nem az szükségeltetik, hogy az egyes államok a lemondásba beleegyezzenek, hanem, hogy a delegáltak házának háromnegyed része az elvételre szavazzon, és azt a szövetségi tanács közakarattal elfogadja. A reformació törekvése arra is kiterjedt, hogy a dolgok természetes fejlődésénél fogva, az összes német birodalomnak ugyanazon polgári és büntető kodexe legyen. Erre mutat az, hogy a directórium és delegáltak háza oly kérdésekben is, melyek kizárólag az egyes államok jogköréhez tartoznak, küldhet a törvényhozásokhoz javaslatokat, és részletesen kidolgozott terveket, melyek tárgyalandók , ámbár elfogadásukra az erkölcsi tekintély hatásán kívül más kényszer nem vétetik igénybe. Továbbá a szövetségi törvényszék egyik fő kötelességét a 29 dik czikk így adja elő : „Hogy a közös német törvényeknek a polgári és büntető jogban alkalmazásánál a lehető legnagyobb egyformaság uralkodjék, hivatva van a szövetségi törvényszék oly esetekben, midőn az alkalmazásra nézve a szövetséghez tartozó államok főtörvényszékeinél egymástól eltérő ítéletek hozattak, a directoriumot figyelmeztetni a törvény hiteles magyarázatának vagy törvényes kiigazításának szükségére, amennyiben oly esetről van szó, hol ő maga nincs döntvényekre jogosítva. Miután a szövetségi törvényszéket említettem, szükségesnek tartom megjegyezni, hogy ezen magas bíróság dönti el a többek közt azon egyenetlenségeket is, melyek egyes német államokban a törvényhozó és végrehajtó hatalom közt is fenforognak. Szóval az, amit a magyarok gravamennek neveznek, a német tartományokból orvoslás végett a Bund törvényszéke elébe vitettetik. Tudjuk ugyan mind a hessen-casseli, mind pedig a schleswig holsteini kérdésből, hogy még a reformactó előtt is joga volt a Bundnak a nemzet és a kormány közt támadt vitákba elegyedni, de a reformacta különös érdeme az, hogy e viták feletti ítélethozatalt a politikai szenvedélyekbe nem vegyíthhető organra bízta, és számára a végrehajtás minden eszközeit kiszolgáltatta. A reformacta arról is erélyesen intézkedik, hogy a Bundnak a kiszabott körben minden német állam engedelmeskedjék, s gyorsan teljesítse az irányában elvállalt kötelezettségeket. A directorium, t. i. ügyel arra, hogy a Bund törvényei, határozatai, ítéletei, a Bund által eszközölt kiegyezkedések, s elvállalt kezességek végrehajtassanak és az illető kormányok kötelességeiket teljesítsék. Ha pedig akadályok bukkannak elő, a directorium joga kezébe ragadni a törvényes végrehajtást, commissariusokat nevezni ki, s melléjük a czélnak megfelelő hadierőt rendelni. Ilyenkor, vagy midőn valamely német tartományban a csend megzavarása magas fokra hágott, a directorium nemcsak a Bund közvetlen felügyelete alá vetett katonasággal rendelkezhetik, hanem lefoglalhat bármely német haderőt, l használhatja a Bund rendeleteinek végrehajtására, vagy a törvényes rend helyreállítására. Mihelyt pedig e czél eléretett, a directorium visszaadja az illető államnak a katonaságát. Ezen kikölcsönzött haderő , míg a Bund által igénybe vétetik, a német birodalom színeit viseli, szintúgy, mint a Bund rendes contingense. De a directorium ily requisitio esetében az illető államnak a katonatartási költségeket visszatérni, sőt előlegezi. íme azon jogöszlet, melyet a német birodalom központi kormánya a reformació által magához vont. Természetes , hogy e jogok s a velük járó erkölcsi és anyagi erő nem az égből hullottak le, mint a manna, hanem az egyes német államoktól vétettek el azon magas czél elérésére, hogy az új confoederatio által Németország geographiai fogalom helyett valódi nagyhatalommá váljék. Áldozatot kellett ezért hozni a fejedelmeknek, s hoztak is , de kell szintén, mégpedig jelentékeny áldozatokkal a közhaza oltárához járulni azon alkotmányoknak, melyek a német territóriumon léteznek. Minél parlamentárisabb szervezettel és jogkörrel bír valamely német állam törvényhozása, annál többet enged át jogaiból , mert a Bund a jelen reformmal nem annyira az úgynevezett authonomicus térből szakított ki a maga számára hatáskört, hanem a legfelsőbb functiókból. Minthogy pedig a bécsi reichsrath részint a februári alkotmány által, részint később suppoíziók következtében parlamentté változott át; igen természetes, s hogy mind azon pontok, melyeket e czikkbe a német birodalom jogai közül említettem, k vétel nélkül olyanok, nemlyek miatt a reichsrathnak az alkotmányon változtatnia kell, hogy az a német- bírodami alkotmány visszautasíthatlan következményeivel öszhangzásba hozat-l hrasék. S a reichsrath kétségkívül oly hazafi lelkesedéssel ragadandja meg az alkalmat a szükséges jogátruházásokra, mint az uralkodók tevék. A reichsrath tagjai versenyezve fog-ának közreműködni, hogy a reformadaapján a német nemzetnek német hazát teremtsenek, és ők szerencsések azon [ megnyugtató érzés és öntudat által, hogy áldozati készségűk összefoly keskenyebb hónuk specialis érdekeivel is. KEMÉNY ZSIGMOND. _ | A m. orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlése »»esten. *) ’ I. N.-Sárospatak, sept. 5. Utazásom alkalmával, melyet geolo- giai tekintetben e nyáron több irányban tevék, meggyőződtem, hogy a fiatalabb nemzedék s a nagy közönség általában nem tájékozza magát kellőleg a küszö- I ben álló m. orvosok és természetvizsgá- s lók nagygyűlése iránt, miért is nem tarttom feleslegesnek a dologról általában s különösen az idei nagygyűlésről jegyzeteket bocsátani közre. Okén volt első, ki az eszmét megpendítette, mely szerint természetvizsgálóknak általában üdvös volna évenkint öszszejönni eszmecsere s különösen magasabb, s a nyomozás terén irányitó eszmék megállapítása végett, s indítványa nemcsak hogy viszhangra nem talált, hanem azóta szakadatlanul tartatnak is Némethonban e gyűlések minden évben *) Kéretnek a lapszerkesztő urak, a nagygyűlés érdekében ezen eszmék közlésére. Se. J. Kezdete d. e. 10 órakor. Olvastatik a tegnapi ülés jegyzőkönyve, a egy-két kénytelen megjegyzés után hitelesíttetik. Elnök felolvassa az első kir. előterjesztés napirenden levő 6-ik §-lyét, mely igy hangzik: Ezen határozatokkal ellenkező minden országos törvények megszüntetnek és jogerőn kívüliekké tétetnek. Épp így fölolvasta a bizottmányjavaslatnak idetartozó 6 .k §lyét, mely következőleg szól: „Ezen határozásokkal ellenkező minden országos törvények, leiratok, rendeletek és egyéb közigazgatási rendszabályok megszüntetnek, és jogerőn kívüliekké tétetnek.“ A szólók közt ismét első Baonri János, ki, mint már tegnap említé, a bizottmány javaslatát pártolja azon hozzátétellel, miszerint annak szövegébe a többi eltertődő törvények és rendeletek sorában említtessenek meg a szász nemzet „Municipalis Statutái“ és „Regulativum Punctum“-ai is, mint amelyek a jogegyenlőséggel egyátalában, különösen pedig a román nemzet épen kimondott egyenjogosításával ellenkeznek. A nevezett „Statuta“ kból még különösebben kiemel egy pontot, mely a király főidőn lakó románokat, idegeneknek nevezi, s óvja a szászokat ne vásároljanak juhokat, lovakat és ökröket az oláhoktól (ne a Valachis pecora, oves, boves et equos emant) — mert az mind lopott portéka. Schuller Libby nem pártolja sem a bizottmányi javaslat 6. §át, sem Balomiri módosítványát, hanem csakis a kormányjavaslat szövegét, mivel ez az alkotmányosság alapján áll. — Nekünk az uj törvénynyel ellenkező országos törvényeknek érvénytelenségét kell csak kimondanunk; a pátensek, rescriptumok s egyéb rendeletek, melyek nem in sensu regum adattak ki, az 1791.8. t. sz. szerint úgy is érvénytelenek. Balomiri indítványára azt jegyzi meg, hogy a municipal statumok már 10 évvel ezelőtt az átalános osztrák törvénykönyv behozatala által felfüggesztettek. Az idézett §. azonban nem is törvényerejű, hanem inkább csak tanács, mely a középkorú törvényhozás tökéletlenségének bélyegét magán hordja. Pártolja tehát a kormányjavaslat 6. § ának szövegét, mivel ez alkotmányos szellemű. Schmidt Konrád szintén a kormányjavaslatot pártolja. Törvényerővel különben sem bíró s alkotmányos úton létre nem jött rendeletei érvénytelenségét a törvényben felhozni felesleges. Balomiri indítványa ellen megjegyzi, hogy ez oly magán s büntetőjogi municipális intézkedésekre vonatkozik, melyek most nincsenek alkalmazásban, s azért nem pártolhatja Balomiri módosítványát. S i u t u t i u érsek:"Rendkívüliek azon törvények rendeletek és közigazgatási intézkedések száma, melyek a román nemzet jogegyenlőségét sértik, én tehát leginkább úgy találnám magamat megnyugtatva, ha mindazokat egyenként lehetne előszámlálni a beczikkelyezési törvényben, de miután magam is átlátom, hogy ez a t. czikket szer felett terjedelmessé tenné, az előttünk álló két javaslat közül mindenesetre a bizottmányét választom, mint amely kimerítőbb, s így közelebb áll óhajtásomhoz; csakhogy az eltörlendők közé kívánnám soroltatni a kiváltságokat (privilegia) és a patenselte is. Balomiri János előbbi nyilatkozatává nem akarta azt mondani, hogy a „Statuta“-k egyátalában ne legyenek többé érvényesek, ő sem a törvények, sem „Statuta“k azon részét nem értette, melyek polgári vagy magánjogi, vagy épen büntetőjogi szabályokat tartalmaznak, hanem csupán azok érvényen kívül helyezést követeli, melek a román nemzet egyenjogosultságával többé össze nem férnek. Mán Gábor meg van győződve, hogy őfelsége mindent megad a román nemzetnek, ami csak leheséges, s a hazai törvényekkel nem ellenkezik. Balomiri indítványát nem minden fontosság nélkülinek tartja, sőt ő még az ideiglenes megyei utasítást is ide sorolná; magában értetik, miként csak azon mértékben, amennyiben az épen hozott törvéynyel ellenkezik, más más helyen, s az idén már a 39-ik ízben fognak összejönni. Némethonnak nagy lévén területe, s e terület legtávolabb pontján is sok lévén a tudományos intézet, mind meg annyi körülmény, melyek között a vándorgyűlések eszméje szép fejlődésnek indulhatott, és Okén valójában meg lenne elégedve azokkal, kik az ő eszméjét évről évre ennyire gyümölcsözővé tudják tenni. Felkarolták ezen eszmét a francziák is, de itt a körülmények különbözők lévén, a vándor nagygyűlések eszméje is máskép fejlődött ki. Francziaországnak szintén vannak a vidéken tudományos intézetei, de a központosítás a túlsúlyt hatalmasan Párisra vetette, s ezen impozáns tudományos testület, mely különösen a természettudományokban érezteti fensőségét, annál kevésbbé érez ingert vándorgyűlésekre megjelenni valamely vidéki helyen, minthogy az egész országban elszórt intézetek Párisban nevelt szakemberekkel látják el, s igy különvált tudományos gyypontok sehol sem is keletkeznek. Minden, mi természettudományi szempontból nevezetes, bejelentetik az Akadémiának Párisba, s igy ott minden, mi érdeket nyújthatna valamely gyülekezési helynek, már ismeretes a fővárosiak előtt, s a tény az, hogy a „congrés scientifique“ összejön évenként, de a részvét nem jelentékeny, s az ügy általában nem virágzó. Máskép áll a dolog Angolországban. A viszonyok itt megközelítik a németországiakat : a két fő tudományhely Oxford, és Cambridge-en kívül a hármas királyságnak számos helyein vannak tudományos intézetek elszórva, melyek némelyike egyik vagy másik ágban a jeles és anyagi tekintetben gentlemanesen álló tanárjai által valóban új iskolának alapítója , itt tehát igen is megvan az inger egyszer egyik, másszor másik helyen összegyűlni, s a kifejtett vidéki munkásságnak gyümölcsét ízlelni. Itt olyféle centrálisért viszonyok sincsenek, mint a csatornán inneni szószádjaiknál, hanem önállólag fejlett gyapontok, melyek közül nemcsak a tudomány-férfiak, hanem mi egy országban sincs oly sokban, a nagyszámú tudomány kedvelők is, kiknek tetemes részét olyan tőkepénzesek teszik, kik a világ sok részéből az anyaországba visszahúzódtak kincseikkel, itt a polgárisodás szellemi elveiben részesülendők. A múlt nyáron már a 32-ik nagygyűlését taltotta a „British Association for the advancement of Science“, melyben én is részt vettem, sőt azon előzékenységnél fogva , melyben külföldi tudósok iránt viseltetnek, választmányi tagsággal tiszteltek meg, mi által a mozditó kerekekhez közel állván, az egész gépezet szerkezetéről tudomást szerezhettem, s mondhatom, hogy az angol fej itt is tudott oly nyomatékosságot kölcsönözni e vállalatnak is, mint egyebeknek, ők a tagsági díj vagy máskép bárhogy bejövő pénzeket félretették, s azt úgy kezelték, hogy most évenként közel 6000 frtra menő összeggel oly tudományos czélokat mozdítanak elő, melyekre más mód náluk nem létezik, de a continensen is kevés helyen találtatnék. — Lehetetlen volt vissza nem gondolni azon időkre, midőn , magyar orvosok és természetvizsgálók egykori nagygyűlésein egy émely maecenás 4—6 ezerre menő költséget szánt a gyűlés fényére, hogy az illetők között nem találkozott, ki tanácsolta volna, hogy ennek kis részecskéje a gyűlés maradandó hasznára volna fordítandó! Valóban nagyobb megelégedéssel tekinthetnénk végig az egyes gyűlések szóló emlékein, mint azt tehetjük jelenleg! — Nem a gyűléseket intézők érdeme, mint inkább ha Eszterházy Pál ő főméltóságának bőkezűsége az, hogy az 1847-ben Sopronban tartott, tehát eddig a legutolsó nagygyűlés óta geológiai kutatásokra évenkint 400 frtot e. p. rendesen fizet, minek alapján történt is évenkint valami, miként az idei nagygyűlés tagjai meggyőződhetnek , úgy azon munkálatok által, melyeket a magyarhoni földtani társulat kiadott s kiad, mint a múzeumban, melynek ásvány-, kőzet- és őslénytani tárgyai, inkább keveset mint sokat mondva, e réven vagy 15.000 példánynyal szaporodtak. Ezen csekély kitérés után legyen szabad a tárgy fonalát újra felvenni. Magyarhonban dr. Bene Ferencz egyetemi tanár volt, ki az európaszerte felkarolt eszmét megpendítette s a „magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlését“ életbe léptette. A tudomány történetében, a mi évkönyveinkben e név kegyelettel lesz említve ezen lépés miatt, mert annak üdvös voltát félre nem ismerhetvén, ezen összejövetelek alkalmával magvak hintetnek, melyek, hacsak némelyeknél is jutnak érvényre, idővel megtermik a gyümölcsöt. Mindenesetre dicséretökre válik Magyarország akkori tudomány-embereinek, hogy Okén ezen felhívásában a polgárisodott, világszert felismerték, s körülményeinkhez képes átültették. Ha 1848 félbe nem szakítja a fonalat, az idén már a 24-ik nagy gyűlést tartanak, holott igy csak a kilenczediket üljük meg. A magyar orvosok és természetvizsgálók nagygyűlését már néhány évvel ezelőtt akartuk újra fölvenni, de mindig volt valami, ami a többséget arra bírta, hogy nem re szavazzon. 1860 ban a provisorium, 1861-ben az izgatottság és elfogultság más irányban. 1862-ben a népvándorlás a világkiállításba Londonba, végre 1863 telén úgy tetszett, hogy nincs valami lényeges ok et idén meg nem tartani, tehát a többség végre reá állott. A lépések megtétettek felsőbb helyen, a válasz megjött, de nem úgy fogalmazva, hogy egészen ki lehetett volna venni az igent; újra folyamodás, s végre a kellő válasz, mely a nagygyűlés megtartására nézve semmi akadályt nem tesz. Az előkészületek alatt fejlődtek ki az alföldi ínség symptomái, melyek noha szerencsére nem az egész országot sújtják közvetlenül, de visz hatást mindenhova gyakorolnak; azonban már bajos lett volna abba hagyni, s igy történt, hogy az idén a IX. nagygyűlés ki jön hirdetve Pestre, mely hely még Sopronban tűzetett ki 1847-ben. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései nem oly merevek, mint e név után valaki gondolhatná, mert azok inkább fesztelen találkozások akarnak lenni mindazok részéről, kik a természettudományi dolgokról hallani, vagy a természet tárgyai vagy tüneményei körül tett észleleteket másokkal közölni kívánnák. A komoly foglalkozás a szakemberek részéről más téren történik : ott az akadémia, ott a szaktársulatok; itt ellenben az eredményekről szól a tudós népszerűen olyak előtt, kit ez a természet szépsége s rendessége gyönyörködtet, vagy kik az azzal foglalkozás hasznossága felől meg vannak győződve; viszont ugyan itt örömest értesül a városi tudós, ha valami vidéki észlelő közöl vele valamit, mi neki adta elő magát. E közlések a szakülésen nyilván történhetnek, vagy társalgás közben. Nem annyira feladata e vándorgyűléseknek magát a tudományt vinni előre, ámbár ez sincs kizárva , mi itt inkább népszerűsíteni akarjuk a tudomány urtalan haladó foglalásait az ismeretek mezején. — Azon érzettől áthatva, hogy a tudomány hatalom, mely vonz, és melynek ellenállni lehetetlen, annak terjesztését minél szélesebb körökben tűzzük zászlónkra, s a tudásfájával igyekezzünk gyökeret veretni ott, hol nem volt, vagy megerősíteni, hol már megfogamzott. Csapjon fel tehát tagul mindenki, ki a természettudományokat magában, vagy alkalmazásában kedveli, s ki vagy oktatni, vagy okulni akar. Egyedül a természettudományban van meg azon sajátság, hogy egy közönséges kapás által tett helyes észlelet hathatósan támogathatja, vagy megdöntheti a tudós theóriáit, Így tehát a legszélesebb körre számíthat egy olyan gyülekezet, mely természeti dolgokról akar társalogni, s valóban ilyen a jelen nagygyűlés, melynek tagja a természetnek minden barátja lehet ; — öreg és fiatal, hölgyek épen úgy, mint férfiak. A magyar orvosok és természetvizsgálók IX. nagygyűlése Pesten 1. évi September 19-kén kezdődik és September 26-kán záródik. Az feloszlik több ágra : orvosi, physikai, vegytani, természetrajzi, archaeologiai, gazdászatira, a czélszerűbb kezelés végett. Minden egyes ágra fel vannak kérve Pesten tudományférfiak, hogy kiki a maga szakában a tért előkészítse, s többen jónak látták hirlapilag is intézni felszólítást a szakemberekhez, hogy ha szükségesnek látnák tán, mielőbb tenni magukat összeköttetésbe Pesttel,s tudják, kihez lehet fordulni; némely felszólításban az is említtetett, hogy a tartandó értekezések legalább czím szerint jelentessenek be előlegesen. Ez mind csak azért történt, hogy a rendező bizottság magát egyelőre tájékozhassa az idő és hely beosztásánál, minthogy a szakgyűlések vázát tanácsos már eleve megkészíteni, noha abba testet majd annak idején maga a szakgyűlést önt. Azonban korántsem kell ezt úgy értelmezni, mintha értekezést ezen előleges bejelentés nélkül tartani sem lehetne , ellenkezőleg a sok apró szóbeli közlés igen fogja az érdekességé emelni, sőt sok írott kisebb mű, úgy hiszem most van készülőben és több szaktárs azt készen fogja Pestre hozni , s bejelenteni tán csak azon nap előtt, melyen felolvasni óhajtja. A beiratás azon paloták egyikében fog történni, melyet a magyar nemzet közel 14 század előtt állított a tudománynak, a múzeumban reggel 9—12 ; d. u. 3—5, egy bizottság jelenlétében, mely a tagokat üdvözli. A beirási dij 6 ft o. é., s mindjárt kap minden tag két könyvet: egyik a soproni nagygyűlés munkálatai vagy 30 iv; másik a magyarhoni földtani társulat munkálatainak 2-ik kötete, mire nagygyűlés tagjainak számára a társulat választmánya elhatározott 500 példányban nyomatni. Vagy 16 iv, egy geológiai térképpel. A nagygyűlés előrajzát lesz szerencsém egy közelebbi alkalommal vázolni. Szabó József, e. tr. mint e nagygyűlés egyik titkára. Az erdélyi tartományi gyűlés XXV. ülése, N.-Szeben, sept. 5-én.