Pesti Napló, 1863. november (14. évfolyam, 4115-4139. szám)
1863-11-22 / 4133. szám
gathatja el, hogy a termelők nem ritkán nem a mustra szerint küldik gabnájukat, és hogy legjobb akarat mellett sem lehet mellőzni, hogy az eladó néha jó kedvében felönt a garatra, és megvan a zenebona. Azaz tulajdonképen így beszélhetnének, ha egymással szóba jöhetnének, mert bizony ők nem beszélnek együtt, s magam sem tudom, mikép tehetnék annak szerét. A gazdasági egyletben ugyan részt vesz egy városi tanácsnok, el is jön szorgalmatosan az ülésekre, annak igen buzgó és tevékeny tagja, de mi haszna, ő megint a várossal nem jő össze, legalább nem azon tényezőkkel, melyek minden idő magvai és kellékei. Hogy e mellett se itt, se piacz, se gabnacsarnok létre nem jöhet, úgy hiszem, azon senki sem csodálkozhatik. Folytatom. ........... Szeged, nov. 19. Szép ideje, hogy e lapokban városunk mozgasait nem ismertettem. Minek is rajzolnék mi a vidékünket ért csapást? Hiszen a mélyebb belátásúak úgyis tudják, hogy „Megnehezült az idők járása felettünk“, a bécsi reichsrath urai, azaz, hogy nem urai, mert az „urak háza“ feljebb emelkedett, de a „nép képviselői“ nekünk nem hinnék el — ők, kiknek elég indok az, ha elmondják, hogy „nem hiszik“— miszerint az alföldön némely télen kevés hó esik. Ily argumentumra természetesen aztán nincs semmi válasz. A napszámosok osztójáról annyira-mennyire csak jobb már gondoskodva, miután ezeknek ezrei találnak némi keveset a tiszaszabályozási munkálatoknál, és még bővebben fognak találni az alföldi vasútnál. De mit mondjunk azon számtalan szegényebb sorsú iparosról, kiknek keresetök végképen megszűnt, és kik mégis oly nehezebb munkákhoz, mint a földtöltés, nincsenek szokva ? Ősömest ragadnák ők meg ezt az alkalmat, hogy éhen siránkozó gyermekeiknek egy falat kenyeret nyújthassanak, de bizony a ki egész életében könnyű távet foglalatoskodott, tologassa csak egy-két napig a földdel telt talicskát, egészsége tönkre jobb téve, s a családnak nemcsak keresete, de talán egy-két hét múlva keresője sem lesz. Tudunk több iparossegédet, kik könyörögtek mestereiknél, hogy egész télen át csupa élelemért, fizetés nélkül, fognak dolgozni, Csak ne küldjék el őket. De ha a gazdának masnak sincs betevő falatja, mivel tartsa még segédjét is ? Mert most a vagyonosabbak is, kik szinte nagy veszteségeket szenvedtek, s azonfölül emberbaráti áldozatkészségk ezer felöl igénybe van véve, csak a legnélülözhetlenebb csikkekre szorítkoznak. Az üzlet, a forgalom, egészen megszűnt, mert nincs pénz. Annál nehezebben súlyosodik ránk a katonai adóexecutio, melyről hitük, hogy az általános nyomor e napjaiban meg fog kímélni bennünket. Fájdalom, hogy e reményünkben csalatkozunk. Hogy ily mostoha körülmények közt szellemi élvezetekről szó sem lehet, igen természetes. Első az önfenntartás gondja. — Hire jár ugyan, hogy Hubai derék színtársasága itt akarja a telet tölteni. Előre is sajnáljuk, hogy a koldusbotot jó velünk megosztani. Annál dicséretesebb, hogy a helybeli lap, a „Szegedi Híradó“, mely egy év előtt már a halállal vívódott, daczára a kedvezőtlen körülményeknek, ez év folytán, mióta t. i. Szabados ügyes kezeibe jutott, kétszeresen igyekszik megfelelni feladatának. — Mi, kik a többi vidéki lapokat is ismerjük, bátran elmondhatjuk, hogy ez társai közt az elsők sorában áll. Bár ezt a közönség is tudná méltányolni, hogy így a jó ösvényen indult lap még inkább felvirágozhatnék. Csodálatos, hogy a megpróbáltatás ily nehéz napjaiban a korbátorság nagyobb mértékben nincs vezélyeztetve. Történnek ugyan egyes kihágások, milyenek máskor sem tartoznak a ritkaságok közé, de nem mondhatjuk, hogy azok más időhöz képest gyakoriabbak lennének. Ezt egyébiránt egy részről azon czélszerű intézkedésnek tulajdonítjuk, mely szerint fölváltva, maguk a városi polgárok végzik az éji őrjáratokat. Azaz, hogy kellene végezniök, de biz ott többnyire másokat fogadnak maguk helyett. És ez most nem is nehéz föladat, mert ez éjt őrjáratra kirendelthez, úgy szlva, csoportosan jönek helyettesekül ajánlkozni a szegényebb sorsú kézművesek, és valóságos kárlejtéseket tartanak, úgy, hogy előbb e szolgálatot 60—70 kron váltották meg, most pedig már 30 krra szállt le. Időjárásunk az őszi vetéseknek nagyon kedvező. Néhány hét óta több jótékony eső áztatta meg földünket, s a meleg mérsékelt. Most már némelyek attól kezdenek tartani, hogy el sem fognak vethetni, minthogy a föld sárosabb, hogysem szántani lehetne , pedig ez évben a szántás sokkal lasabban halad, részint a számban megfagyott, részint takarmányhiány következtében elerőtlenedett marha miatt, mint más években. R. 1. , Temesvár, nov. 17-én. Mai nap irodalmi vállalatokról szólni, azon várakozással, hogy támogató hallgatódat nyerjünk, a bátorságnak egyik neme. A legtöbb ember azt hiszi, hogy miután az idők súlya nehezedik reánk, ez egyszersmind a legplausibilisebb ok a legnemesebb törekvéseknek hátat fordítani. De hála az égnek, nem mindenhová terjedt el ezen elfásultság, és vannak még emberek e hazában, kiknek az irodalom, és első rendben a hazai, nem léha időtöltés csak, vagy divatozik, hanem oly főfontosságú életszükség, mint bármely más, mely olyannak czímeztetik. Azért itt szomorú benyomást okozott azon hír, hogy egy hasznos vállalat irodalmunk nagy kárára meg fog szűnni, éspedig a Szent István társulat által megindított „Egyetemes magyar Encyclopädia.“ Fájdalom, a hír eltalálta a valót, mert habár a Sz. István társaság részéről olyforma nyilatkozatot vett a közönség, hogy e vállalat csak ideiglenesen függesztetik fel, mégsem lehet eloszlatni azon aggodalmat, hogy e felfüggesztés vagy kelletinél tovább fog tartani, vagy ha újra megindul ez Encylopädia, ez annyira szűk alapra leend fektetve, hogy a vállalat egyik legfőbb érdeme, t. i. terjedelmi tökéletessége elvész. Nem volt a közönségben panasz az Encyclopädia terjedelme, hanem csak lassú megjelenése ellen, és ha a Szent-István társulat újabb terve megcsorbítaná ezen vállalatot, mely neki még a legvegyesebb körökben is tagokat szerzett, a közönség vélekedése, hogy a Szent- László társulat a régibb Szent- István társulatot működésében akadályozza, csak élénkebb táplálékot nyerene. Még egyet. Múlt évi január elején Sarkady István úr nevében előfizetést gyűjtöttek itt hozzá közel álló személyek egy általa kiadandó Sárosy Albumra. Többek óhajtásának felelünk meg, midőn kérdést teszünk, mi lett ezen Album sorsa, és mikor fognak az előfizetők kielégíttetni. Az itteni német színházat, mely különben az alföldi szűkölködők javára is látott előadást, Csak annyiban akarom szóba hozni, hogy a téli idény megnyitása alkalmával az igazgatóság Bulyovszkyné vendégszereplését is ígérte. — Ezen ígéret óta a nevezett művésznő most másodszor fordul meg Pesten. Várjon lejön-e Temesvárra ? A fővárosi lapok még nem igen emlegették azt, hogy hazánkban egy második biztosító társaság van alakulóban, még pedig székhelyével Pozsonyban. Neve Hungária és tőkéje 3 millió forintra van tervezve. Kik állnak a vállalat élén, nem tudjuk, azonban a nyomtatott alapszabályok már léteznek, és itt Temesvárott már lépések történtek egy főügynökség felállítására. Működése egyelőre csak tizkármentésre szorítkozik. Az országbíró úr által e nyár folytán a hamis vagyonátiratás meggátlására kiadott rendszabályok úgy látszik megtették hatásukat, itt legalább egyetlen esetet kivéve, a csődök hírét se halljuk. Az adósok, igaz, most sem fizetnek, de ez azért van, mert nem fizethetnek, és a hitelező legalább meg van kímérve azon látványtól, hogy tudván, miszerint az adósnak vagyona van, követeléseire egyebet gúnynál nem arathat. Érdekes látni azon difficiitást, melylyel kereskedőink Erdélybe hitelt adnak, hol még a Vergleichs Verfahren vívmányainak babérjai alatt nyugszanak. A magyar kir. helytartótanács egy udvari rendelet alapján meghagyta a magyar kereskedelmi kamaráknak, hogy tisztán kereskedelmi érdekekre vonatkozó ügyeikben mindig egyenesen a cs. kir. kereskedelmi minisztériumhoz forduljanak, annak tegyenek jelentést, és ezen minisztériummal álljanak egyenes levelezésbe, ahányszor attól tanácsadásra, véleményezésre fel fognak szólítatni. A helytartónács közvetlenül csak azon ügyeket tartja fenn magának, melyek a kamarák belszervezetét, választásait, gazdálkodásait stb. illetik. Megjegyzendő, hogy a hazai kamarák érintkezése a bécsi kereskedelmi miminisztériummal 1861 év eleje óta egészen meglazult, levelezéseikkel vagy a magyar kir. helytartótanácshoz vagy a magy. udvari kanczelláriához fordultak, valamint a budapesti kereskedelmi kamara utolsó évi jelentése is, melyből a napilapok jelenleg nagyobb közleményeket hoznak, a magyar kir. helytartótanácshoz van intézve. r. 1. A Pesten nov. 15-kén és 16-kán tartott országos vásár, 19-kán pedig hetivásár alkalmikor volt 1376 -kör 45—240 fríg párja, 1147 tehén 25—120 ftig párja, 50 borjas tehén 88—160 fríg párja, 618 fiatal marha 12—48 ftig párja. Mázsája a marhahúsnak 15—18 ftig, 1118 juh 6—9 ftig párja, 168 borjú 22—38 ftig párja, 1860 sertés, fontja 2^14 krig szalonna mázsája 28—34 ftig, zsiáflalja 30—34 ftig, szerb zsír mázsája 26— Nagy-Kaniz A gerinaüzlet e héten igen élénk, r^^^^^Fehérvárról folytonosan vannak vevők fete^^Tigy még magasabb árak várhatók. — Az ezüstnek gyors emelkedése, tegnap óta 23%-re, habár lényeges befolyást nem gyakorolt is, mégis hihető, hogy a búza és kukoricza keresett marad. Rozs valamivel keresetlenebb, zab árban lassan emelkedik. — Piacai árak a következők: Búza 84, 85, 86, 87 fontos 4 ft 40—60—75 kr ; rozs 79, 80, 81, 82 fontos 2 ft 80—85—90 kr; árpa 70, 71, 72, 73 fontos 2 frt 70—80—90 kr; zab 44, 45, 46 fontos 1 ft 90—95 kr — 2 ft; hajdina 70, 71 fontos 2 ft 20—30 kr; kukoricza 82, 83 fontos 2 ft 70—80 kr; hab fehér 4 ft 40—50 kr, kevert 3 ft 70—85 kr; répcse téli 6 ft 50—85 kr;nyári 5 ft 50 kr — 6 ft. — Boglár, nov. 20. Búza : 84—88 fontos 3 ft 50 kr — 4 ft 15 kr; rozs 79—82 fontos 2 ft 50 kr — 2 ft 65 kr ; árpa 70—73 fontos 2 ft 50 kr — 2 ft 75 kr; zab 45—47 fontos 1 ft 85 kr — 1 ft 90 kr ; kukoricza 82—83 fontos 2 ft 50 kr — 2 ft 65 kr; áru borakója : 3 ft 15 kr — 6 ft. Jegyzék: Olaszhoni gabna- és szíriai borkereskedők sűrűen látogatják vidékünket. TÁRCZA. Egy ismeretlen magyar festész a XVIII. század elejéről. (K. E.) Neve Varga Pál, vagy, mint némely képeire olaszosan alájegyezte : Paulo Wargha. Ki ismeri e nevet ? Alkalmasint nagyon kevesen. Meghalt még a múlt században, s azóta végképen el van feledve. Ami megőrizte nevét, azon néhány vászon darab, melyek festményeit is megtartották. E festmények (szám szerint 14 darab) Buda egyik köztiszteletben álló polgárának, Fröhlich János urnak birtokában vannak, ki ezelőtt 30 évvel örökség utján kapta. A képek nehányára évszám is van hátul jegyezve Az 1720—28 közti időt jelölik. Ez időben élt tehát Varga Pál, kiről a képek jelenlegi birtokosa, mint egyik régen elhunyt rokonáról, nem tud sokkal többet mondani, minthogy sokszor hallotta, miszerint Varga P., amennyire lehetett, idejét a festészettel töltötte, melyet Olaszországban tanult. A festmények közt van Vargának sajátkezűig festett arczképe is. 40—45 év közt levő férfit tüntet elő, egyházi ruhában. Varga már mint szerzetes időzött Olaszországban; ez semmi kétséget nem szenved, miután egyik festményén föl van jegyezve Róma s az évszám is, s ekkor már az egyházi pályán kellett lennie. Alkalmasint a festészét classicus iskolájában, Olaszországban vett először ecsetet kezébe, s később haza jővén, itthon czellájában is foglalkozott vele. Mikor született, vagy mikor, és hol halt meg? nem tudni. Megmaradt festményei csak töredékes adatok életéhez, de, mint festőt, eléggé ismertetik. Képei sok tekintetben érdekes szemlélődési tárgyul szolgálnak, s megérdemlik, hogy kevéssé ismertetve legyenek. Nálunk a festészet az, melynek tere leginkább parlagon hevert, s még mindig csak kezdetben van a mivelés. Költőink vannak, kiket a múlt homályából ki tudunk mutatni, festészeink nincsenek, s alkalmasint nem is voltak, mert azt a kis tért, melyet a templomi festészet, vagy a főurak learczképeztetése nyitott, idegenek foglalják el, s nemcsak művészeket, hanem közönséges festőket sem igen tudnánk felmutatni. A XV. XVI. és XVII. század eleje, mely nyugatnak legkitűnőbb festőművészeit adta, és a mindenség lényeit, s magát a természetet még egyszer teremtette vászonra, nálunk e vásznakat harc...i lobogóknak szegezte föl. Nagyon kevés azon arczképek, vagy templomi festmények száma, melyek a múltból nálunk megmaradtak, s a művészet alsóbb színvonaláig emelkedtek. Ezek egy harmadának festője nevét sem tudjuk, a másik harmad vándorló idegen, az utolsó harmad pedig csekély arra, hogy festőművészetünknek múltját tegye. A teremtő léleknek szikrájára sem akadunk. Ezeket tudva, méltán figyelmet érdemel Varga Pál, ki szorgalmasan kezelte az ecsetet; figyelemmel és ügyességgel rakta színeit a festéktáblára ; puha, természetes vonásokkal arczképezett; gyakorlatképen Olaszország classicus festészeinek remekeiből sikerülten lemásolt néhányat ; s hogy a művészi ambitiónak is eleget tegyen, egy két eredeti genre-képet is festett, és pedig meglehetősen. E tekintetben mi nem is kívánhatjuk több figyelemreméltó nyilatkozatát az igazi tehetségnek a XVIII. század elejéről. Festőnk minden ecsetvonása elárulja az olasz iskolát. Sötéten árnyalt, s erőteljes, gazdag színezetet használt. Eredeti festményei közt legfigyelemreméltóbb saját arczképe. Életnagyságú mellkép, szorgalmasan festve, s egy maga elég arra, hogy festője hivatását is ismertesse. — Úgy látszik, összes ügyességét fa használta, hogy saját arczképét elkészíthesse, és sem időt, sem fáradságot nem kímért hozzá. Az alap egészen fekete, úgy, hogy a fej körül sem függönyt, sem oszlopot, vagy más ily szokásos decoratiót nem lehet látni. A mellkép sötétből domborodik ki. Az arca színes, mint általában az antique-festészetnél, zöldsárgás halvány, a jobb oldalról erősen árnyékolva, míg a baloldalt éles fénysugár világítja, mely az árnyéklattal finoman olvad össze. A mélyedések mindenütt gondosan és könnyen festvek. Maga az arcz, éles vonásaival, egyike azoknak, milyeneket festészek tanulmányképen festenek. Határozott műbecse van. A kép jobb oldali felső szegletébe van írva latin betűkkel : Paulus Wargha, a hátulsó részen pedig, hova V. rendesen jegyezte nevét: pinx. P. Wargha. Anno 1726. Sok tekintetben eltér ettől egy másik arczkép. Ez egy 20—26 éves ifjút ábrázol, profibban festve, pelyhező szakállal, fajon fehér prémes kucsmával, gazdag aranyos zsinórzatu kék dolmányban, melyfölibe bozontos gallér- mente van vetve. Ez is csak mellkép. Az ecsetkezelés durvább, az árnyalás vékonyabb és halványabb, s a világos rész vörhenyesebb mint a másikon. Az ifjú előtt egy kőpárkány ál), s annak közepére írva : I. Dóci,Joannes Dóczi. Nehezen az a Dóczi János, kit Erdély történelméből ismerünk, mert körülbelül egy század fekszik közte és Paulus Varga közt. Más Dóczinak kell lenni, ki akkor élt, mikor festőnk. Különben az sem lehetetlen, hogy V. másolta csak ez arczképét, és a históriai nevű Dóczi János ifjúkori mása. A különböző modor, melyben festve van, épen nem mond ellent. Sok a különbség ez és a többi arczképek között. Azonban ez gyanitásnál nem több, bebizonyítani nagyon bajos volna. 1725 van rájegyezve, s a festő nevének kezdőbetűi egybefűzve, úgy hogy a V jobb szára egyszersmind a P szára is. A kép a srelltáján be van szakítva, s csak nagyjából kijavítva. Varga többi művein gondosabb és tisztább a technika, mint ezen egy kivételével. Ez nepomuki sz. János, mely, úgy látszik, kisebb oltárképnek volt szánva. Hizelgés festménynek nevezni, csak mázolás. A szent férfiú arcza csaknem gyermekes ifjú, s már szakáll keríti. Ruhája ránczai oly természetlenek, mint valami szinpadi függönyös. A kép meg van jóformán rongálva. Legrégibb festménye Vargának, mely e kis gyűjteményben van. Hátuljára 1720 van írva. Ez, és saját arczképe, biztosan meghatározzák, hogy Varga évről évre haladt. Mennyi a haladás már két év múlva is, azt egy másik kép bizonyítja. Erre föl van írva: 1722. 23. 7-bns. Roma. A festő neve pedig olaszosan : Paulo Wargha piax. 40 év körüli szerzetes arczképe. Az égés körülbelül csak két tenyérnyi nagyságú. Szorgalmas munka van rajta, és élénk színezés. Az alsó rész balszegletében családiczimer is látható. Névre sehol sem akadtam. Gyaníthatólag Varga Rómában létekor ismerkedett meg, vele egykorúnak látszó szerzetessel, s talán bensőbb viszony fejlődött ki köztük, és elválva, emlékül hozta arczképét, neve pedig szívébe volt vésve. Azonban lehet, hogy a név fel volt jegyezve a kép hátulsó részére is, de ez most feketére van bemásolva. A máz alól néhány hosszú sornyi olyforma domborulat tűnik ki, mintha írás lenne, olvashatlanná téve a befestés által. A kép fára van festve, s közepe táján majd egészen végig repedt, melyet most a ráma szorít össze. Jelenlegi ragyogó felszínét nem régen történt belackozás alkalmával kapta. Még egy arczkép van, melyen a szorgalom és türelem nyomai a legfigyelemreméltóbbak. Egy 70—80 éves öreg embert tüntet elő. Arczára minden redő szolgai hűséggel van festve. Ajkán még az összehúzott vékony szájszél ránczait is láthatni. Az egészen borotvált arczot összevissza hasgatja a számtalan redő, csak a ritka fehér haj közé felfutó homlok teteje sima. És e redőhálózat minden egyes szála jó helyre van festve, mind elég természetesek, épen nem feszesek. Különben az egésznek kevés becse van, kivált színei annyira lakók, hogy alig domborítják ki a főt a halvány háttérből, de a ránczok széthálózására fordított gond nagyon is kiemelendő. A festő nevén kívül semmi más nincs a képre jegyezve, mely szintén rongált, a a festék több helyen felpattogott róla. (Folytatása következik.) Ciuzdaurgis keresi», tudósítások. — Pest, nov. 21. Ködös, borult idő. A víz apadóban. Helybeli gabnavásárunkról valami nevezeteset ma nem jelenthetünk. A búzából a szilárd hangulat mellett nem jelentékeny a forgalom. A rozsot — melyből mérsékelt kelendőség volt — fölebb tartják. Árpa mglehetős mennyiségben adatott el úgy hizlalásra, mint serházak számára, és magasabb áron fizettetett a bejegyzésnél. A kukoriczát és zabot is jó áron tartották. Különfélék. Pest, nov. 21. * A hazai szükölködők javára a felvidékről Szeniez Szottináról b. Zmertych Hedvig urhölgy, haleányi lelkesedéssel irt Borok mellett, 138 ft 60 krt küldött be szerkesztőségünkhöz, mint az általa rendezett gyűjtés eredményét. A t. cz. adakozó hölgyek neveit íme itt közöljük : Zmertych Hedvig 15 ft, gr. Eszterházy Istvánné, b. Jessenák Gizella 30 ft, b. Schmerzky-Skribensky Jenni 40 ft, Szeniczky Anna 10 ft, Teszák Cornelia 5 ft, Kostyál Ludovika 1 ft, Conrád Cristina 1 ft 20 kr, Jánossy Zsófia 8 ft, Tomassovits Sarolta 2 ft, Tomassovits Louiza 2 ft, b. Jeszenák Anna 1 ft, Brunovszky Sarolta 2 ft, Uzsnay Lotti 2 ft, Slavik Fanni 2 ft, Kiszák Louiza 2 ft, Stefina Paulin 2 ft, Korontáy Lizi 40 kr, Brauik Adele 1 ft, Kmentz Katarina 5 ft, Kmentz Mária 1 ft, Mandenik Anna 1 ft, Laskó Judith 1 ft, Korontály-Tomka Anna 1 ft, Kolatsek Amália 3 ft. Összeg 138 ft 60 kr. A szerkesztőségünknél eddigelé összegyűlt és átszolgáltatott pénzek összege 16,761 ft 81 kr, és 25 db. cs. k. arany. ’’‘Konstantin nagyherczeg tegnap este 9 órakor Pestre érkezett, és az „Europa“ vendéglőbe szállott. Ma délelőtt a nála tisztelgő gróf Páffy Móra excját fogadá. A nagyhg Pesten három napot tölt, és ma dél tájban a nemzeti múzeumot tekintette meg, s estére, hir szerint, a a nemzeti színházban is mg fog jelenni. — Az „Europa“ szálloda előtt egész délelőtt kiváncsi néptömeg álldogált. * A bécsi egyetemen csakugyan állítanak tanszéket a magyar közjog számára. A tanárságot Virozsil kir. tanácsos és volt pesti egyetemi rector vállalta el, s még a jelentés folytán megkezdendi előadásait, melyeket az illető jogászokon kívül a Therezianum növendékei is látogatni fognak. * A győr-pápa keszthelyi vasút előmunkálatainak végbevitelére alakult társulat legközelebb Győrben gr. Eszterházy Pál elnöklete alatt gyűlést tartott, melyben Bocskay Ignácz választmányi elnök úr a küldött választmány nevében jelentést tevén a mérnöki munkálatoknak az egész vonal hosszában, úgy szinte a költségvetésnek tökéletes befejeztével, azzal végző beszédét, hogy e tervezett vásálja, amint az adatokból kitűnik, nem áldozatot, csak szilárd akarat- és kitartást igényelvén, annak létesülése minden kétségen felül áll. Pollák Gyula mérnöknek a munkálatok befejeztéről tett jelentéséből megemlíteni szükségesnek tartjuk, hogy a 174 mértföldnyi egész pálya, beértve a győri és balatonszentgyörgyi indóházakat, valamint az üzleti teljes felszerelést, mintegy 8,200,000 fiba kerül. A győri indóháznak a városnak a kálvária mögötti résén, vagy a fennálló indóház közelében fekvő szőlőkert tájékán, vagy pedig a városnak a gőzhajó állomás közelében rétjén leendő építésének felhozott kérdésében Pollák mernek ur megbizatik a helyszínének bővebb tanulmányozására, s erre alapítandó terv-ajánlat készítésére. Ezek után a felsőbb engedély megadása iránti folyamodás megtétele hozatott szóba, melynek eredményeképen végzésbe ment, hogy a folyamodás kellő támogatása szempontjából okvetlenül szükségelt, az egész vonalon várható üzletforgalomról, statistikai adatoknak szorgalmas összegyűjtésére Steiner mérnök úrral több szakértő lesz kiküldendő, s miután ez megtörténik, egy, jelenleg eleve kinevezett választmány az e gyűlésből különösen felkérendő,Ranolder János veszprémi püspök váltságának elnöklete alatt, hogy az építkezési engedélyt felsőbb helyen a hozzá csatolt forgalmi adatok nyomán kieszközölni szíveskedjék. Részvények gyűjtésére szánt aláírási ívek, vagy pedig lehető esetben valamely bankárháztól felveendő kölcsön iránti lépések megtétele, a concessiónak felsőbb helyrőli kiadatása utáni időre halasztatott. Ezek után el-nök úr ő méltósága a társulatnak bizalmát megköszönvén, elnökségéről lemondott, de főispán urnak az összes jelenlevők nyilvánításai által hathatósan támogatott körtévé azt továbbra is elvállalni kegyeskedett. Ezzel a gyűlés befejeztetett. * Ő Felsége I. évf. nov. 1-ről kelt legfelsőbb határozatával a következő váczi kanonokoknak, Hauik Józsefnek az éneklő-kanonoki, Hermann Józsefnek az őr-kanonoki, Müller Mihálynak a székes-főesperesi s egyszersmind poenitentiarius kanonoki állomásra, Eifenbacher Istvánnak a pesti főesperesi állomásra és Soós Józsefnek a csongrádi főesperesi állomásra előléptetését helybenhagyni, s egyszersmind Neszveda István alesperest és püspök-hatvani lelkészt, Poroszkay Péter czimzetes kanonokot, alesperest és romhányi lelkészt, valamint Vitter Bertalan püspöki titkárt, a váczi székeskáptalan kanonokaivá kinevezni méltóztatott. *A lembergi egyetemi tanulók dr. Pebal lembergi egyetemi tanár ellen kérelmet nyújtottak be, s kinyilatkoztatták, hogy leczkéit nem fogják hallgatni, minthogy Pebal a tanulókat „polnisches Gesindel“-nek nevezte. * A „Wiener Lloyd" írja, hogy a pest losonczi vaspályának Pestről Salgó-Tarjánig, 16 mértföld hosszaságban való kiépítése nem nagy nehézségbe kerül, mert a gödöllői hegység elkerültetik, ami már magában véve 1 millió forintnyi megtakarítást tesz lehetségessé. Habár a munkálatok csupán pét. 6 án kezdődtek,a földmunkák 4 mértföld hosszúságban elkészültek,s a Hatvan és S. Tarján közti nya mértföld alapmunkálatai oly stádiumban vannak, hogy ha az idő kedvez, hat hét alatt készen lesznek. A vaspályán most mintegy 3000 ember dolgozik, kik naponkint 45—50 krajczárig keresnek. A köszön is nagyobb mérvben vétetik igénybe. Ha a pesthatvan-salgótarjáni vasúttag készen lesz, egy mértföld 500.000 forintba kerülvén, nyereséges építkezésnek fog bizonyulni. * Tegnapelőtt egy 21 éves másodévi gyógyszerészettanuló — Korblly Sándor nevű — saját lakásán főbe lőtte magát. Öngyilkosságának okát nem tudják. * A „P. Lt.“ bánsági levelezője írja, hogy oct. 31-kén az aninai vasgyár kezelőjét, aki Oravicáról Aninóra 6200 ftot vitt a gyármunkásokat kifizetendő, útközben fegyveres rablók támadták meg, s a pénztől, aranyórájától és tárcsájától megfoszták. A rablás alatt Anináról vagy tiz ökrös szekér érkezett oda; két három rabló ezek gazdáit agyonlövéssel fenyegetvén, megállította, s önkénytelen tanúivá tette a gyárkezelőn elkövetett rablásnak. Ugyane levelező írja, hogy az Oravicza melletti Rakásdia nevű faluban két paraszt az adóexecutio alkalmából egy Zandort késekkel életveszélyesen megszurkált. Mindkét tettes elfogatott, azonban a rá következő éjjel a börtön kályháján keresztül sikerült kimenekülniük, s most mindhiába keresik őket. * Sziszeken a káptalan vendéglőjében f. hó 25-én tánczvigalmat rendeznek a magyarországi szűkölködők javára. * A zárai „Il Nationale" olasz nyelvű politikai lap szerkesztője egy fiumei czikk kiadásáért 100 frtnyi pénzbüntetésre, és 60 frt cautió-vesztésre ítéltetett. * Angliában valamikor 10,000 fant Bterlieget tűztek ki díjul olyan kanmacskára, melynek 3 szine van. Az „Erdélyi P.“ úgy hallja, hogy Kolozsváron most valaki talált ilyen macskát, s pályázni akar vele. * A pesti műegylet november—ecemberi műtárlata f. hó 19 ben megnyílt . Kiállítva van műlap, cquarell és ónrssz 13 darab. Ezek közt az egylet műlapjának próba nyomata 1863-ra, Zrínyi Illona Munkács várában. Olajfestvény 40. Ezek közt 6 darab hazai festésztől, úgymint a jeles Dux, Heinrich Ede, Kiss Bálint, Molnár, Koor és Szeitz Ernőtől. Az idegen művészek sorában egy szent kép Des Coudres karlsruhei tanártól, ára 1200 tallér. * Az új redout-épület előtti tér, a a mellettevaló két utcza rendbe hozása és kikövezése, illetőleg kövezetének magasabbra emelése, 18,000 frtba került. *A sokat szenvedett Nagy-Enyed város lakói a magyarországi zsükölködők részére igen szépen idakoztak ; 553 ft 99 kr, 129 véka búza és kukoricza, s 4 véka burgonya gyűlt össze közöttük. Továbbá az ottani főtanodai lelkes ifjúság műkedvelő előadást tartván, ennek egész jövedelmét, 92 ft 31 krt s egy db cs. k. aranyat, a Magyarországból Etyedre bujdosott szűkölködik tartására ajánlotta fel. * A „Hon“ Bécsből hiteles forrásból értesül, hogy a pest-losonczi vaspályának adandó egy millió frtnyi kölcsön ügyében a tárgyalások befejeztettek, mégpedig kedvezőség. * Császárné Ő Felsége névnapján mint Pesten úgy Bécsben is tartatott maagyar istentisztelet. A misét Korizmics püspök végezte. A fő és alkorlátnok, gr. Eszterházy Mór miniszter, s az épen Bécsben levő ág. hitvallású küldöttség is jelen volt. * A „P. L.“ levelelőse Bécsből nov. 19-től írja : „Mint halljuk, gr. Pálffy kormányzót a jövő hét elején ide várják. Azt gyanítják, hogy azon tervezett harmadik parlamentáris testület felől fognának vele értekezni, mely a tágabb és szűkebb birodalmi tanács között foglalna helyet, s a magyar korona alá tartozó országok követeiből állna. * A bukaresti „Hunnia“ magyar olvasó egylet, mely hat évvel ezelőtt nagytiszt. Koós Ferencz ref. lelkész ur lelkes fáradozásai folytán alakult, s azóta szépen virágzik, f. hó 11-kén tarti közgyűlését, s választá meg uj választmányi tagjait. A múlt évben e társulat magyar könyvekre és lapokra 858 piasztert költött. Tagjai az említett közgyűléskor 283 pasztert adtak össze a magyarországi szükölködök fölsegélésére. * Dezseri Bobok Gusztávné, szül. Revisnyei Reviczky Herrika asszony, mint a hozzánk küldött gyászjelentésből értesülünk, f. hó 16 kán Beczkón, övéi nagy bánatára, elhunyt. Béke a hü nő, jó anya poraira! * Csongrád megyében a tó és pusztán azon, nálunk ritka eset történt, hogy az aratáskor elhullott buzaszemekből másodéretü kalászok fejlődvén, az idei szép hosszú ősz folytán teljesen megértek. E másodéretü kalászok magvai a közönségesnél kisebb szeműek, de tökéletesen kiképződöttek. * Hivatalosan jelentik: ő Felsége az igazgatósági ügyek kezelését az újon fölállított kolozsvári jogakadémiánál, Istvánffy Pál, nyugalmazott cs. k. országos főtörvényszéki tanácsosra átruházni, s ugyanazon tanintézetnél rendes nyilvános tanárrá Berde Áron tanárt a kolozsvári unitárius főiskolánál, rendkívüli nyilvános tanárrá Bors Lázár tanárt a székely-udvarhelyi r. kir. főgymnasiumnál, helyettes tanárokká hihbi Haller Károlyt, a n. szebeni cs. kir. pénzügyi pénzügyészség fogalmazóját, deési Hosszú Lászlót, Brencsán tudott, s végül Groisz Gusztávot kinevezni méltóztatott. — Továbbá ő Felsége Udvardy Ignáczot, a veszprémi papnövelde tanárát, s a theologia tudorát, a murakereszturi apátsággal Veszprémmegyében felruházni méltóztatott. — Értesítés. „Politikai divatok“ czimű regényem mai nap megjelent. Miután parancsoló körülmények miatt a mű tartalmát hat kötet helyett négyre voltam kénytelen összevonni, azon tisztelt előfizetőimnek, kik a bolti árnál előlegesen többet küldöttek be, e fölösleget a könyvekkel együtt postán azonnal visszaküldöm. Kik tizennégy nap alatt meg nem kapták illetőségüket, méltóztassanak eziránt t. ez. Emich Gusztáv ur könyvkiadó hivatalához felszólalást intézni. Pesten, november 21-én 1863. Jókai Mór*). * A Ráth Károly és Rómer Flóris által szerkesztett és kiadott „Győri történelmi és Régészeti Füzetek“ harmadik kötetének első füzete megjelent. Az eddigi füzetekéhez méltó érdekes tartalma itt következik: A Rákóczyak ifjabb ága — Botka Tivadartól. A Ladányi nemzetség okmányai — Véghelyi Dezsőtől. Árpád és mórichidai sz.Jakabról czimzett prépostság — Rómer Flóristól. Az almádi convent — Szopory Nagy Imrétől. Zrínyi Péter, Frangepán Ferencz, Kristóf és Nádasdy Ferenz grófok elleni tanuvallatás — Ráth Károlytól. Korpona város ismertetése — Csery Józsefől. Tárcza: több érdekes közleménynyel. Bolti ára egy füzetnek 1 ft, a szerkesztőknél 60 kr. A jelen füzet szövegében 5 fametszet is van. * Lampel Róbert helybeli könyvkereskedő „Nemzeti“ és „Külföldi Színműiért“ indított meg. Mindegyikből megjelent az első füzet, amaz Szigligeti „Mama“ czimü vígjátékét, emez az „Angolosan“ czimü Görner féle vígjátékot tartalmazza Komlóssy Ferencz által magyarosítva. Egy-egy főzet ára 50 kr. * A budai műegyetem sokszor rebesgetett Pestre átköltöztetése a „Sz. L.“ szerint csak* A többi lapok szerkesztőséget kéretnek a közlemény átvételére. s. m.