Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)

1863-12-03 / 4142. szám

m- im 14. évf folyam. 1803* Csütörtök, dec. 3. ' ■| j I m I in I ii­ I —pi^■——— ——^----------------------| |M ||B m ,miM,n I I - - I ■ Szerkesztési iroda: e lap 1^endő!*lemény Kiadó- hi­va­tal:­­ Előfizetési feltételek: I Hirdetmények álja: Ferencsi­ek terén 7-dik szám földszint« I vidékre, postán : IlljbSB, házhoz hordvs­­ I 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 kit r«enc*'sok tere T ik »ám, 1*8 emelet. Bdrmentetlen levelek csak ismert kelektől 'A lap anyamn részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli I Edldvre . . . , 10 frt 50 kr o. é. I Bdlyegdij külön 30 nj kr. MaginvnU 5 hasábot fogadtatnak el. panwaok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők.­­ Évnegyedre ... 5 írt 25 kr o. d. petit-sör 25 ujkr. i r m' mim - T'iii....iíMgaa^—....................... ars Előfizethetni a „Pesti Napló“-ra. dec ember hóra 1 ft 75 kr, dec.— februári */4 évre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, dec. 2.1803. (Fk) A természetben először látjuk a villámot, és csak azután halljuk a meny­dörgést. — E napokban azonban először hallottuk a francain félhivatalos sajtó dör­gését Anglia ellen, és csak most látjuk azon (collaphonium ?) villámot, mely ama menydörgést előidézte. Ugyanis egész terjedelmében ismerjük most azon rövid diplomatiai levelezést, mely a két nyugati hatalom közt a con­­gressusi javaslat körül folyt, és melyet — őszintén szólva — az inspirált párisi lapok duló-futó kifakadásai után ítélve, egészen mágnás képzeltünk volna. De ha a párisi félhivatalos sajtó pár perc­re félrevezethetett bennünket az angol franczia jegyzék­váltás természe­tére nézve , e jegyzék­váltás most épen megfordítva, biztos mértéket nyújt a fran­czia félhivatalos lárma értékének, vagy helyesebben értéktelenségének megíté­lésére. Meglehet, hogy egyéni érzetünk csal, de mi n­e hiszszük nagyon komolynak a franczia hivatalos körök haragját; szín­házi mennydörgés ez, valamint az angol visszautasítás is csak színházi villámnak látszik. Mit is mond Russel grófnak a con­­gressusra vonatkozó két jegyzéke ? Az első csupa kérdésből áll, miknek megfejtésére Anglia épenséggel nem volt kiváncsi, mert amúgy is előre tudta, hogy mit válaszol majd a franczia kormány. De kellett hogy kérdezze­­, mert alapot kelle szereznie az adandó végleges válasz számra. Ezen válasz, ha figyelemmel tekintjük, igénytelen nézetünk szerint nem mond egyebet, mint: öcsém uram, nagy fába vágod a fejszédet, és abból a congressus­­ból igen furcsa komédia fejlődhetnék ; tégy, a­mit tetszik, ha nem engem hagyj ki a játékból ! Ez, a mi véleményünk szerint, az angol válasz veleje. A britt kormány — még­pedig igen helyesen — valószínűtlennek tartja, ho­y bármely hatalom önkény­­esen fogna lemondani mostani birto­káról. Ez, miként mondjuk, teljesen igaz, de ha valahol, úgy Londonban tudják legjobban, miszerint a franczia csiszár nem az a bárgyú ember, a­ki ily kézzel fogható dolgot el ne ismerne, és hogy te­hát már előre is ne gondolt volna arra, vájjon mit kelljen tenni, ha ily önkény­­tes lemondásra senki hajlandónak nem mutatkozik. Hanem a dolog ezen ol­dalát a britt jegyzék egyet­len szóval sem érinti; egyetlen szóval sem ügyvédkedik az európai terü­let­i status quo fenntartása mellett; egy ét­lél­ szóval sem tiltakozik annak erőszakos módosítása ellen. Az 1815-ki szerződése­ket a franczia császár megsemmisültek­­nek mondá : „Iot nem vagyunk ezen vé­leményen — ezt viszonozza Russel gróf — mi az 1815-ki szerződésekben még mindig az európai egyensúly alapját látjuk.“ — Tehát vélemény vélemény­nyel áll szemben, és Anglia a magáét oly hidegen állítja oda, hogy szinte kézzelfogható , miszerint a britt állam­férfiak itt csak elméletet állítanak fel, mely számukra — ha cselekszenek — zsinórmértékül szolgál, de cseppet sem törődnek vele , ha másonnan megtá­madtatok, persze két feltétel alatt, elő­ször, hogy e végre Anglia közreműkö­dése ne vétessék igénybe, másodszor, hogy a r­etaláns változtatások Anglia ér­dekébe ne ütközzenek. „Tégy a­mit akarsz, csak nekem hagyj békét, és az én érdekeimet ne bántsad,“ ez Anglia vá­lasza. Vájjon hihető-e, hogy ily válasz miatt a tuilleriák ura nemcsak szinteg, hanem ő szintén tudott megharagudni ? Vájjon a ki Angliát oly alaposan tanulmányoz­ta, várhatott-e mást? Várhatta-e ne­vezetesen azt, hogy a prózai Nagy- Britannia valami örökkévaló béke-féle ábránd mellett nem hogy lelkesülne, ha­nem akárcsak egy ujját megmozgatná? Mi úgy vélekedünk, hogy a congr­essusi indítvány komédia volt, és hogy az an­gol válasz feletti harag a komédiának folytatása. Vagy nem természetes-e, hogy III. Napóleonnak — el akarván hitetni a világgal, miszerint ő csupa bé­két lehelt, és egyedül e béke érdekében ajánlá a congressust — hogy, mondjuk, III. Napóleonnak legalább a decorum kedvéért egy ideig zsémbeskednie kell azon hatalom ellen, mely az ő tervét egy­szerűen elvetette, mintegy azt mondván neki: tudom, hogy komédia, de én nem akarok benne szerepelni! Nem is hiszszük, hogy e komédia szer­zője abban Angliának valami szerepet szánt volna. Elég lesz neki, ha ez közönyös néző marad,és hogy k­özöndösnek marad­nia lehessen, arról majd gondoskodik a franczia császár ;ő ismeri az angol phleg­­mát, hanem azt is tudja, hogy quid va­­leant quid fore recusent numeri Bri­tanniáé. Azt az aggodalmat, hogy a két nyugati hatalmak közt pláne kenyértörésre, ille­tőleg háborúra kerülhetne most a dolog, majdnem nevetségesnek tartjuk; olyan aggodalom ez, milyennel a kötéltánczos veszélyes mozdulatait kisérjük, és mely nyilván onnan ered, hogy­­— az ille­tőnek gyakorlottságától abstrahálva, borzadva gondolunk rá, hányszor szeg­tük volna már a nyakunkat, ha he­lyén volnánk..................Hanem vigasz­taljuk magunkat azzal, hogy nem vagyunk az ő helyén, ő pedig — jam­alios vidit ille ventos! — Benne a böl­csész erősebb a katonánál, és az ész erő­sebb a szenvedélynél. Boszul állott, és még ezentúl is álland Waterlooért, a­nélkül, hogy háborúra kelne Anglia el­len, és várjon — elfogulatlanul tekintve — a lefolyt 12 év története már magában is nem százszoros elégtétel-e a belle-al­­liance-i vereségért? Pest, december 2-án. Midőn a magyar inségi kölcsön a reichsrathban tárgyaltatott, sokak előtt feltűnt az az animositás, melylyel egy pár reichsrath a Magyar Földhitelintézet ellen kikelt. Vádolták a pénzügyminisz­tert s a magyar kormányférfiakat, hogy „belehaoltatni“ akarták a magyar zálog­leveleket, „cursust“ szerzendők azoknak, s hogy az ínségesek kölcsöneinek egy ré­szét a Magyar Földhitelintézet zsebébe akarták folyatni stb. A pénzügyminisz­ter erélyesen visszautasította a vádakat oly általánosságban, a­mint fel voltak hozva. Részletekről nem lehetett szó, mi­után a Magyar Földhitelintézet ajánlata nem is került a reichsrab­ elé. Szerkesztőségünk érdekesnek tarta tu­dakozódni illető helyen, miben állott a M­ayar Földhitelintézet közvetítési aján­lata? Szívesek valának velünk közölni az ide vonatkozó emlékiratokat. Legyen elég­­azokból ez­úttal kiemelnünk, hogy a Magyar Földhitelintézet a kormányi köl­csönök rendkívül gyo­rs kezelésére s tíz é­v alatti törlesztésére, az alapszabályok keretébe illesztve, tervet dolgozott ki, s részéről a közbenjárásért nem követelt egyebet az igazgatási 10­0 százaléknál. Oly csekélység, mennyit a kezelési költ­ségek bárminő úton és módon igénybe vesznek. Minő okok folytak be arra, hogy a Magyar Földhitelintézet ajánlata, Plener úr s a magyar kormányszékek pártolá­sa daczára , nem fogadtatott el, nem tudjuk. Nem is c­élunk e kérdést fejte­getni. Csupán egy okiratot kívánunk megismertetni, mely a Magyar Földhitel­­intézet első évi történelméhez becses ada­lékot nyújt, földerítvén azon hatást, mely­lyel ama nagy gazdasági válság, mely alföldünket sujtá ez idén, a csak most keletkezett intézetre volt és van mindez ideig. Ez okirat az a fölterjesztés, melyet a Magyar Földhitelintézet a magas kor­mányszékekhez akkor intézett, midőn hi­vatalosan értesíttetett, hogy közbenjárási ajánlata, a kormányt kölcsönökre nézve, nem fog igénybe vétetni. Alig adhatnánk alaposabb választ azon túlságos követelésekre, melyekkel egy­némely hazánkfia, a körülmény­eket szám­ba nem véve, itt amott előáll a Magyar Földhitelintézet ellenében, s a­melyek csak nem rég is kifejezést találtak egy hírlapi közleményben. Pénzintézet súlyosabb körülmények közt alig indulhatott meg. S mindamellett csak a mi tudomásunkra is a Magyar Földhitelintézet azon egypár hónap alatt is, hogy fennáll, nem egy kis és nagy bir­tokos hazánkfiát mentette meg a bukás­tól, többeket segített birtokszerzéshez, s egyesek és egész községek ínségét nagy őszietekre menő kölcsönökkel és előle­gekkel enyhítette. Lesz alkalmunk rész­letest adatokkal is igazolni ez állítá­sunkat. Ha mégis hallatszanak egyes pana­szok ez intézet ellen, okát csupán abban kell keresnünk, hogy az igazgatóság nem képes minden igénynek, s nem képes oly gyorsan, mint egyesek magán­viszonyai kívánnak, megfelelni. Egyik gyorsabb tárgyalást, s a másik a papírok gyorsabb értékesítését sürgeti, nem véve figyelembe, hogy a tárgyalásban maguk a folyamodók állanak egymásnak útjá­ban, s az értesítést illetőleg a késleltetés óvatosság lehet. Az intézet teljes önérzettel mutathat a türelmetlenség kifakadásai ellenében egy­felől a papírjainak már eddig is kivivőit börzei árfolyamra, s másfelől azon jólé­tekre, melyeket, mint érintők, már eddig is eszközölt. E részben, úgy hiszszük, mindenkire meggyőzőleg haland az első üzleti kimu­tatás, mely, a­mint halljuk, már a folyó év végével, s aztán évnegyedenként közzé lesz teendő. Addig is ajánljuk a túlságos követe­lőknek, ám olvassák meg az itt követke­ző fölterjesztést, mely f. évi október első napjaiban íratott, s oly kiáltólag föltün­teti azon nehézségeket, melyekkel a Ma­gyar Földhitelintézetnek küzdenie kellett és folyvást kell. „A Magy. Földhitelintézet feladatát — így szól az okirat — nem kevéssé nehezítő az a körül­mény, hogy működésének megkezdése egy időbe esik azon rendkívüli ínséggel, mely az ország épen azon részét sújtja, hol különben is legérezhetőbb volt a hitelhiány. Elég csupán a tisztelettel mel­lékelt kimutatásokra hivatkoznunk, hogy hites­sék, miszerint az ínséges vidékek ostromát a Magyar Földhitelintézetnek kellett kiállania min­denek előtt. Előre látta ezt a nevezett intézet, s tudva, hogy a feladat, melyet tőle várnak, nem egy, magánosok által alapított, s a kezdet nehéz­ségeivel küzdő intézet, hanem az ország összes erejével, hitelével rendelkező hatalom feladata ; nem kételkedett, hogy legfelsőbb helyen nagy mérvű intézkedések fognak tétetni azon bajok elhárítására, melyek erélyes országos rendsza­bályok alkalmazása nélkül a midőn a közbiztos­­ságot is veszélyezhetik, az ország legterméke­nyebb részének tőkeerejét s adó és fogyasztási képességét hosszasabb időre tönkre tehetik.“ „Az iránt sem lehetett kétsége a Magyar Föld­­hitelintézet elnökségének és igazgatóságának, hogy az érintett országos rendszabályok közt a községeknek és magánosoknak nyújtandó hitel­­nyitás is szükségkép helyet fog találni, ez lévén az egyedüli mód, mely által az alföld birtoko­sait, áldozat nélkül az állam részéről, oly hely­zetbe lehet juttatni, hogy az uralkodó ínség­ben mind magukon, mind polgártársaikon segíthessenek. — S bizton lehetvén várni,­­hogy a hitelműtét, mely e czálból szükségeltetik, nagy terjedelmű lesz.: úgy hivé a M. Földhitelintézet, hogy nemcsak saját érdekét, mely egyébiránt a hazai földbirtok hitelének kifejtésével várhatlan kapcsolatban áll, mozdítja elő, hanem egyszer­smind hazafias kötelességet teljesít, midőn, az inség enyhítése tekintetéből, mint a magán­köl­csönök elhelyezésénél teljes biztosságot nyújtó s már kész szervezet, a kormányi kölcsönök köz­vetítésére nézve a magas kormánynak fölajánlja közbenjárását.“ „ Tisztán pénzügyi s közgazdasági szempont­ból tekintve a dolgot, egy tekintetre feltün­k voltak­ a M. Földhitelintézet ajánlatának előnyei. Már maga a szükséges pénzöszletek előteremtése megkönnyítve látszott lenni azon kilátás által, hogy ez őszi etek nagyobb része, jelzálogi bizto­síték mellett, oly intézet által lesz vala elhelyez­ve, mely, a­midőn a jelzálog megítélé­sét illetőleg teljes biztosságot nyújt, a kamatok pontos fize­téséért egész tartalék alapjával kezeskedik. S a­mi a kölcsönvevők érdekét illeti: a M. Földhi­telintézet alapszabályai a kikölcsönzések külön­böző nemeit, különféle combinatióit foglalják magukban, melyeknél fogva az adandó kölcsö­nök igen c­élszerűen alkalmazhatók a kölcsön­­vevő gazdaközönség, egyesek 6s községek kü­lönböző vagyoni állapotához, az általuk nyújtha­tó jelzálog nagyságához, fizetési képességükhöz,­­ egyéb körülményeikhez. Nem is említjük az előnyt, melylyel a már szabályosan működő kész szervezet, a közigazgatás gondjai ál­tl különben is annyira elfoglalt hatóságokra nézve, egy új szervezet előállítása, s a közigazgatási feladatok­tól némi részben idegen teendők elvállalása fö­lött kínálkozni látszott.“ „A M. Földhitelintézet ezen okokból teljesen meg volt győződve, hogy az általa tett közvetí­tési ajánlat a magas kormány részéről el lesz fo­gadva. S e reményben az igazgatóság minden előintézkedést megtett, hogy a legfelsőbb meg­bízás ke­zületlen ne találja az intézetet. Min­den osztályban ktíön szakosztály lett volna tüs­tént felállítandó, csupán az ínséggel küzdők kér­vényeinek tárgyalására, s készen állott az uta­sítás az intézet ügynökeinek, e kérvények gyors és lehető legolcsóbb fölszerelésére, a kellő min­tákkal és betöltendő táblázatokkal; szabályozva volt a leggyorsabb, s a mellett teljesen biztos eljárás minden ily esetre. A mely peresben pa­rancsol vala a magas kormány bizalma az inté­zettel, azonnal életbe lett volna léptetve az egész eljárás, mely a kormánynak s az állam hitelezőinek a legnagyobb biztosságot, s az ín­ségben levőknek a leggyorsabb segélyt lesz vala nyújtandó.“ „Azonban, mint látszik, oly tekintetek, me­lyeknek mivoltát elemezni nem tartozik hivatá­sunkhoz, arra bízták a magas kormányt, hogy az ínségben szenvedő birtokosoknak adandó kölcsönök közül a M. Földhitelintézet közvetí­tése helyett, a kormány közegeinek közvetlen eljárása véhessék igénybe.“ „E legfelsőbb intézkedés, melyről a M. Föld­hitelintézet hivatalos utón is értesittetett, szük­ségkép lényeges hatást gyakorol ez inézet hely­zetére. A viszony, melyben ez intézkedés után az uralkodó országos ínséggel szemben találja magát, elutasíthatlan kötelességeket szab inté­zetünk elé, melyeket teljesíteni mind saját, mind a segélyt nála kereső folyamodók érdekében egyaránt tartozik.“ „Egy tekintet a mellékelt három havi kimu­tatásra, mutatja, mi rendkívüli mértékben véte­tett igény­be a M. Földhitelintézet, keletkezése óta, kölcsönkérésük által. Alig három hónapja, hogy megkezdé működését, s már 2019 a folya­modók száma, s 10,369,100 ftra megy a kért­­kölcsönök ö­zlete. S minél tovább haladunk az­dőben, minél érezhetőbbekké lesznek a rendkí­vüli szárazság okozta ínség eredményei, minél több községben terjed el hite, hogy egyik és másik lakos már készpénz előleget is nyert a M. Földhitelintézettől , annál inkább szaporodik a folyamodók, a kölcsön­, vagyis inkább, mert va­lóban erről lehet szó, a s­zélykeresők serege. Naponként halommal hozta a posta a kérvénye­ket, s községi küldöttek és magánosok lepik el az intézet folyosóit, a tudakozódásokat, s az in­tézet által megkívánt minimummal nem bíró sze­gényebb folyamodók isebe­­, vagy írott csengé­seit nem említve.“ „A ki a birodalom pénzviszonyait, s azon ne­hézségeket ismeri, melyekkel minden keletkező, kivált pénzintézetnek, és kivált hazánkban, s a jelen viszonyok között küzdenie kell, azon eset­ben is képtelennek kellene tartania a M. Földhi­telintézetet megfelelni a folyamodók ilyetén ro­hamának, ha elég erővel rendelkeznék annyi kérvény gyors tárgyalására, s nem volna egyéb feladata, mint az értékpapírokban megszavazott milliók értékesítése a pénz­piac­on.­­ Azon­ban jelenleg azon stádiumig is csak hosszas ideig juthatnak immár az intézet tárgyalásai, melyben az értékpapírok kibocsátásáról le­hetne szó. A Magyar Földhitelintézet költség­­vetése ugyan­is, tekintetel azon nagy területre, melyen ez intézet működik, s az üzlet mindazon ágaira, melyekre ki kell terjeszkednie, oly sze­mélyzettel ellátva is, a­mennyi rendes körülmé­nyek között szükséges az osztályok szabályos működésére, a dolog természeténél fogva szük­ségkép jelentékeny észletre megyen. S az utóbbi két hónap alatt teljesen meggyőződött az inté­zet, hogy a befolyó kérvényekkel csak az eset­ben tarthatna lépést e kérvények földolgozása, ha az intézeti személyzet mind az osztályokban, mind a központi hivatalokban oly mértékben lenne szaporítható, mely az óriási mérvben sza­porodó munka feldolgozására elegendő volna. Nem szükség mondanunk, hogy a munkaerők e megfelelő növelése az intézet költségvetésének olyatén terheltetésével volna csupán eszközöl­hető, melyet csak nagyobb pénzügyi műtétiek­ből eredő igazgatási jutalékok fedezhetnének.“ „Az igazgatási költségek ilyetén növekedésére, s az intézeti munkaerők kellő arányban szapo­rítására, a magas kormány fentebbi intézkedése után nem lehetvén többé kilátása a M. Földhi­telintézetnek, idején látja egyaránt s­ácsot vetni erejével és feladatával, s nem lévén immár ké­pes az ínséges vidékek igényeinek megfelelni, azon kérdést intéznie önmagához, várjon saját­lag az ő feladata , ama nagy országos gazdasági válság terheit, mely hazánk tetemes részére ne­hezült, oly mértékben, mint igénybe vétetik, vi­selni ? Nem haladja-e meg e feladat, melynek enyhítése a közhatalom által is országos felada­tul ismertetett el, a most keletkezett intézet ere­jét ? S váljon ez intézet, melyet az egész ország földbirtokossága hozott létre, az ínséges vidékek folyamodói által vátethetik-e oly túlnyomólag, az utóbbi hónapban mondhatni csaknem kizáró­lag igénybe ?* -Bármely feleletet adjunk e kérdésekre, lehe­tetlen el nem ismernünk, hogy a M. Földhitel­intézet hivatása, saját ere­ire hagyatva, nem annyira, az ország egy részében uralkodó ínsé­gen segíteni, habár e részben is volt némi ha­tással, hanem inkább a földbirtok hitelét az egész Magyarországban rendre kifejteni, meg­szilárdítani.“ „S megfelelhet-e az intézet ez utóbbi, szintén nem csekély f­­a­latnak, midőn az ínséges vidé­kek oly aránytalanul nagy mértékben veszik igénybe, hogy azon 2019 folyamodó közül, a­kik a lefolyt három hónapban az intézettől kölcsön kértek, 1784 esik az inséges megyékre, s ez 1784 folyamodó által 8,331,600 forintnyi köl­csön vétetett igénybe ? S a kérvényezők érintett száma a folyó oktober hó azon egy pár napja alatt is, mely ez ideig eltelt, jelentékeny meny­­nyiséggel szaporodott.“ „Igaz, hogy e folyamodók nagy része, nehány nagy községet kivéve,többnyire csekély őszietek­ért folyamodik , de a sok apró ősziét végtére nagy mennyiségre gyűl. S aztán nem egyedül a kért őszietek nagy mennyisége a baj. Az intézet ér­deke szabályszerű tárgyalást kíván minden kér­vényre nézve, s a féltelkes falusi gazda folyamo­dása, mely az intézet által megszabott legkisebb ősziét engedélyezését kéri, a­mint az iktató­hi­vatalba benyut­atik, ugyanazon osztálybeli tár­gyalásokon megyen keresztül, s nem csekélyebb időt vesz igénybe, mint a legnagyobb községek vagy földbirtokosok több százezeres kérvényei. A különbség csak az, hogy míg a tömérdek kér­vény tárgy­alása, a sok apró jelzálog kérvénye­­zése, s jogi és pénzügyi ellenőrzése, kevesebb igazgatási jutalék mellett nagyobb személyzetet és költségesebb kezelést teszen szükségessé , a nagy jelzálogok nyilvántartása és kezelése az intézetre nézve mind könnyebb, mind jövedel­mezőbb.“ „ A M. Földhitelintézet előtt, melynek érdeke, mint mondok, várhatlan kapcsolatban áll a ma­gyar földbirtokosok érdekével, nem lehet ugyan közömbös dolog tartalék­alapjának gyarapodása, s azon élen­­ sem, melyet hasonló intézetnek a kezelés olcsósága és könnyűsége nyújtanak; oly intézet mindazonáltal, mely hasonló nagy­ságú területen a földbirt­oki hitel annyi külön­féle combinatióival alakult, s a­mely kölcsönei minimumát oly csekélyre szabta, nem tekintheti a kezelés olcsóságát legfőbb szempontnak. A M. Földhitelintézet nem nyereség­vágyból ala­kult ; hazafias szellemű ah­­itei önként lemon­dottak minden ús lakkról. Maga e körülmény, ké­tségesebb kezelés mellett is, virágzó jövőt kér az intézet tartalékalapjának.“ „Midőn azonban a M. Földhitelintézet alapí­tói oly alcsonyra tették azon legkisebb összeget, mely kölcsön adatik , nem számítottak a kis bir­tokosok azon ostromára, melyet az idei rendkí­vüli szükség előidézett. S ha nem is nyereség-vagy a szempont, mely az intézet alakítóit vezette, ha­nem azon nemes ezárdok, mely a hitelnyújtás jótékonyságaiban a hon minél több földbirtoko­sát kívánta részesíteni, tekintet nélkül a földbir­tok eredeti természetére : lehetetlen volt óhajta­nok azt az állapotot, melyben az apró jelzálo­gok fölhalmozása által ha nem is válnék kezel­­hetlenné az intézet, a hitelt kérők szertelen tó­­dulása miatt mindig távolabb jövőbe, hónapokra, s a kérvények hasonló arányban és folytonos sza­porodása mellett, végre egyik évről a másikra halaszta­­nék el majd a beadott kérvények tár­gyalása.“ „Ily körülmények közt a kölcsönnyújthatás ideje bizonytalan, s merőben lehetetlenné válik minden számítás. Nem kis baj az oly gazdára nézve is, a­ki beruházást kíván tenni; nagyobb a birtokosra, ki elszalasztja a jószerzési alkalmat, vagy a kit épen végrehajtás fenyeget; s legna­gyobb baj az ínségben szenvedőre.“ „Azon nagy számú folyamodók közt, kik a M. Földhitelintézethez ínséges vidékekről járultak, kevesen vannak, a kik gyors segélyért ne esde­­nének. Sokan vetőmagot kívánnak szerezni még az őszön, mások még megmaradt marháikat is elvesztik, ha mihamar segélyt nem nyernek, a­min takarmányt szerezhetnének; vannak, a­ki­ket a családtartás gondja, az élelmi­szerek hiá­nya, vagy a haszonbér fizetésének közelgő ideje nyugtalanít. S a községek elöljár­ói szerte járván a fővárosban, miután sehol sem találnak kölcsönt, végre is a M. Földhitelintézethez fordulnak, kér­ve a lehető gyors elintézést.“ „S épen e gyors segély az, mit a M. Földhi­telintézetnél ez idő szerint a kérvényezők, mi­nél nagyobb az annak, annál kevésbbé találhat­nak fel.“ „A M. Földhitelintézet a jogi és jelzálogi biz­tosság minden kellékeinek megfelelő szabály­szerű eljárást követ, melytől rendes kölcsönei engedélyezésénél nem szabad eltérnie. S a­mi a tárgyalások sorát illeti: e részben a beadási sorozat szigorúan megtartandó, mely alól kivé­tel semmi esetben sem lehet. S ha engedtetnék is az ínséges vidékek folyamodóinak kivétel, mit használna nekik e tilos, s a többi kérelme­zőkre sérelmes kedvezés, midőn a folyamodók oly rendkívül túlnyomó része ínséges vidéki?“ „Szükségtelen bővebben fejtegetnünk, hogy az intézet kibocsátott zálogleveleinek is csupán az által lehet tűrhető árfolyamot szerezni, ha azok kibocsátása körül nagy óvatossággal já­runk el. Sokat bocsátani egyszerre vagy rövid idő alatt a pénzvásárra, annyit tenne, mint azok hitelét már kezdetben tönkre tenni, mert nagy eszi etek, és hirt­el­en, teljesen eladhatlanok volnának, vagy pedig azokat el kellene veszte­getni , már pedig semmi sem ellenkeznék inkább a folyamodók érdekével, semmi sem sújthatná őket, kivált jelenleg, keményebben.“ „A M. Földhitelintézet igazgatósága ez okból maguk e folyamodók érdekében is kötelességé­nek tartá constatálni e körülményt, s az ínséges vidékek mindazon folyamodóit, kikről föl kelle tennie, hogy ínségben szenvedők, s a kiknek kérvényei sept. 26-ig még nem tárgyaltattak, körlevélben értesítő, hogy miután a kérvényezők száma oly rendkívüli mértékbe­n szaporodik, az intézet, szabályszerű eljárása mellett, melytől kölcsönei engedélyezésében eltérnie nem lehet, s tekintettel azon óvatosságra, melylyel a pénz­piaca irányában is az értékpapírok értékesítése körül el kell járnia, gyors­segélyt senkinek sem ígérhet.“ „Azon folyamodók kérvényeit, kik az intézet szabályszerű, s ez idő szerint, a folyamodók nagy száma miatt, szükségkét faj­m eljárásába bele­nyugszanak, kötelességének tartja a M. Földhi­telintézet igazgatósága hivatalnokainak megfe­szített szorgalmával, minőt eddig is tanúsítot­tak, rendre tovább tárgyalni. De azokat, kik, az ínség szorongatása miatt hetekig a hónapokig nem várhatnak, emberiségi kötelességének tar­totta, érintett körlevelében egyszersmind fi­gyelmeztetni azon nagyszerű segélyzési rendsza­bályokra, melyeket elrendelni ő Felsége atyai szi­vének, Frankfurtból visszatérte után, legelső gondja volt.“ „Köztudomásra van, hogy míg a szegény mun­kás nép nagyszerű közmunkák létesítése körül talál keresetet: az ínséget szenvedő kisebb gaz­da-közönség vetőmaggal és kölcsönökkel leszen ellátva a magas kormány közegei által.“ „Tekintve a szükség naponkint nyomasztóbb voltát, lehetetlen föl nem tennie a M. Földhitel­­intézetnek, hogy e kormányi se­gély a mily nagy­szerű, szintoly gyors leszen. S minél szoronga­­tóbb napról napra az ínség, annál nagyobb bi­zonyossággal várható,hogy intézetünk ínséges fo­lyamodói közül számosan lesznek , a­kik a magas kormány segélyzését sietnek igénybe venni. „A M. Földhitelintézet ennélfogva, mind az érintett folyamodók, mind a magas kormányszék irányában mulaszthatatlan kötelességet vél tel­jesíteni, midőn kellő tudomás s előjegyzés végett az ínséges kérvényezők névsorát, és az általuk kért kölcsönöszletek kimutatását ezennel mel­lékletben előre közölni bátorkodik, kijelentvén egyszersmind, hogy az igazgatóság nem fog kés­ni az illetők folyamodványait is egész tisztelettel tüstént fölterjeszteni, mihelyt a fentebb érintett körlevélre ily értelemben válaszolnak.“ „Számosan vannak e folyamodók közt, kiket csekélyebb öszlettel föl lehet segitni jelen ínsé­gükben, mint ezer forinttal, de ez őszlél lévén a minimum, melyet a M. Földhitelintézet enge­délyez, kénytelenek, hogy pénzhez jussanak, vagyonuk túlterhelésével is, a mondott öszletig

Next