Pesti Napló, 1863. december (14. évfolyam, 4140-4162. szám)
1863-12-03 / 4142. szám
m- im 14. évf folyam. 1803* Csütörtök, dec. 3. ' ■| j I m I in I ii I —pi^■——— ——^----------------------| |M ||B m ,miM,n I I - - I ■ Szerkesztési iroda: e lap 1^endő!*lemény Kiadó- hivatal: Előfizetési feltételek: I Hirdetmények álja: Ferencsiek terén 7-dik szám földszint« I vidékre, postán : IlljbSB, házhoz hordvs I 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 kit r«enc*'sok tere T ik »ám, 1*8 emelet. Bdrmentetlen levelek csak ismert kelektől 'A lap anyamn részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadása körüli I Edldvre . . . , 10 frt 50 kr o. é. I Bdlyegdij külön 30 nj kr. MaginvnU 5 hasábot fogadtatnak el. panwaok, hirdetmények) a kiadó hivatalhoz intézendők. Évnegyedre ... 5 írt 25 kr o. d. petit-sör 25 ujkr. i r m' mim - T'iii....iíMgaa^—....................... ars Előfizethetni a „Pesti Napló“-ra. dec ember hóra 1 ft 75 kr, dec.— februári */4 évre 5 ft 25 kr. A „Pesti Napló“ kiadó-hivatala. Pest, dec. 2.1803. (Fk) A természetben először látjuk a villámot, és csak azután halljuk a menydörgést. — E napokban azonban először hallottuk a francain félhivatalos sajtó dörgését Anglia ellen, és csak most látjuk azon (collaphonium ?) villámot, mely ama menydörgést előidézte. Ugyanis egész terjedelmében ismerjük most azon rövid diplomatiai levelezést, mely a két nyugati hatalom közt a congressusi javaslat körül folyt, és melyet — őszintén szólva — az inspirált párisi lapok duló-futó kifakadásai után ítélve, egészen mágnás képzeltünk volna. De ha a párisi félhivatalos sajtó pár percre félrevezethetett bennünket az angol franczia jegyzékváltás természetére nézve , e jegyzékváltás most épen megfordítva, biztos mértéket nyújt a franczia félhivatalos lárma értékének, vagy helyesebben értéktelenségének megítélésére. Meglehet, hogy egyéni érzetünk csal, de mi ne hiszszük nagyon komolynak a franczia hivatalos körök haragját; színházi mennydörgés ez, valamint az angol visszautasítás is csak színházi villámnak látszik. Mit is mond Russel grófnak a congressusra vonatkozó két jegyzéke ? Az első csupa kérdésből áll, miknek megfejtésére Anglia épenséggel nem volt kiváncsi, mert amúgy is előre tudta, hogy mit válaszol majd a franczia kormány. De kellett hogy kérdezze, mert alapot kelle szereznie az adandó végleges válasz számra. Ezen válasz, ha figyelemmel tekintjük, igénytelen nézetünk szerint nem mond egyebet, mint: öcsém uram, nagy fába vágod a fejszédet, és abból a congressusból igen furcsa komédia fejlődhetnék ; tégy, amit tetszik, ha nem engem hagyj ki a játékból ! Ez, a mi véleményünk szerint, az angol válasz veleje. A britt kormány — mégpedig igen helyesen — valószínűtlennek tartja, hoy bármely hatalom önkényesen fogna lemondani mostani birtokáról. Ez, miként mondjuk, teljesen igaz, de ha valahol, úgy Londonban tudják legjobban, miszerint a franczia csiszár nem az a bárgyú ember, aki ily kézzel fogható dolgot el ne ismerne, és hogy tehát már előre is ne gondolt volna arra, vájjon mit kelljen tenni, ha ily önkénytes lemondásra senki hajlandónak nem mutatkozik. Hanem a dolog ezen oldalát a britt jegyzék egyetlen szóval sem érinti; egyetlen szóval sem ügyvédkedik az európai területi status quo fenntartása mellett; egy étlél szóval sem tiltakozik annak erőszakos módosítása ellen. Az 1815-ki szerződéseket a franczia császár megsemmisülteknek mondá : „Iot nem vagyunk ezen véleményen — ezt viszonozza Russel gróf — mi az 1815-ki szerződésekben még mindig az európai egyensúly alapját látjuk.“ — Tehát vélemény véleménynyel áll szemben, és Anglia a magáét oly hidegen állítja oda, hogy szinte kézzelfogható , miszerint a britt államférfiak itt csak elméletet állítanak fel, mely számukra — ha cselekszenek — zsinórmértékül szolgál, de cseppet sem törődnek vele , ha másonnan megtámadtatok, persze két feltétel alatt, először, hogy e végre Anglia közreműködése ne vétessék igénybe, másodszor, hogy a retaláns változtatások Anglia érdekébe ne ütközzenek. „Tégy amit akarsz, csak nekem hagyj békét, és az én érdekeimet ne bántsad,“ ez Anglia válasza. Vájjon hihető-e, hogy ily válasz miatt a tuilleriák ura nemcsak szinteg, hanem ő szintén tudott megharagudni ? Vájjon a ki Angliát oly alaposan tanulmányozta, várhatott-e mást? Várhatta-e nevezetesen azt, hogy a prózai Nagy- Britannia valami örökkévaló béke-féle ábránd mellett nem hogy lelkesülne, hanem akárcsak egy ujját megmozgatná? Mi úgy vélekedünk, hogy a congressusi indítvány komédia volt, és hogy az angol válasz feletti harag a komédiának folytatása. Vagy nem természetes-e, hogy III. Napóleonnak — el akarván hitetni a világgal, miszerint ő csupa békét lehelt, és egyedül e béke érdekében ajánlá a congressust — hogy, mondjuk, III. Napóleonnak legalább a decorum kedvéért egy ideig zsémbeskednie kell azon hatalom ellen, mely az ő tervét egyszerűen elvetette, mintegy azt mondván neki: tudom, hogy komédia, de én nem akarok benne szerepelni! Nem is hiszszük, hogy e komédia szerzője abban Angliának valami szerepet szánt volna. Elég lesz neki, ha ez közönyös néző marad,és hogy közöndösnek maradnia lehessen, arról majd gondoskodik a franczia császár ;ő ismeri az angol phlegmát, hanem azt is tudja, hogy quid valeant quid fore recusent numeri Britanniáé. Azt az aggodalmat, hogy a két nyugati hatalmak közt pláne kenyértörésre, illetőleg háborúra kerülhetne most a dolog, majdnem nevetségesnek tartjuk; olyan aggodalom ez, milyennel a kötéltánczos veszélyes mozdulatait kisérjük, és mely nyilván onnan ered, hogy— az illetőnek gyakorlottságától abstrahálva, borzadva gondolunk rá, hányszor szegtük volna már a nyakunkat, ha helyén volnánk..................Hanem vigasztaljuk magunkat azzal, hogy nem vagyunk az ő helyén, ő pedig — jamalios vidit ille ventos! — Benne a bölcsész erősebb a katonánál, és az ész erősebb a szenvedélynél. Boszul állott, és még ezentúl is álland Waterlooért, anélkül, hogy háborúra kelne Anglia ellen, és várjon — elfogulatlanul tekintve — a lefolyt 12 év története már magában is nem százszoros elégtétel-e a belle-alliance-i vereségért? Pest, december 2-án. Midőn a magyar inségi kölcsön a reichsrathban tárgyaltatott, sokak előtt feltűnt az az animositás, melylyel egy pár reichsrath a Magyar Földhitelintézet ellen kikelt. Vádolták a pénzügyminisztert s a magyar kormányférfiakat, hogy „belehaoltatni“ akarták a magyar zálogleveleket, „cursust“ szerzendők azoknak, s hogy az ínségesek kölcsöneinek egy részét a Magyar Földhitelintézet zsebébe akarták folyatni stb. A pénzügyminiszter erélyesen visszautasította a vádakat oly általánosságban, amint fel voltak hozva. Részletekről nem lehetett szó, miután a Magyar Földhitelintézet ajánlata nem is került a reichsrab elé. Szerkesztőségünk érdekesnek tarta tudakozódni illető helyen, miben állott a Mayar Földhitelintézet közvetítési ajánlata? Szívesek valának velünk közölni az ide vonatkozó emlékiratokat. Legyen elégazokból ezúttal kiemelnünk, hogy a Magyar Földhitelintézet a kormányi kölcsönök rendkívül gyors kezelésére s tíz év alatti törlesztésére, az alapszabályok keretébe illesztve, tervet dolgozott ki, s részéről a közbenjárásért nem követelt egyebet az igazgatási 100 százaléknál. Oly csekélység, mennyit a kezelési költségek bárminő úton és módon igénybe vesznek. Minő okok folytak be arra, hogy a Magyar Földhitelintézet ajánlata, Plener úr s a magyar kormányszékek pártolása daczára , nem fogadtatott el, nem tudjuk. Nem is célunk e kérdést fejtegetni. Csupán egy okiratot kívánunk megismertetni, mely a Magyar Földhitelintézet első évi történelméhez becses adalékot nyújt, földerítvén azon hatást, melylyel ama nagy gazdasági válság, mely alföldünket sujtá ez idén, a csak most keletkezett intézetre volt és van mindez ideig. Ez okirat az a fölterjesztés, melyet a Magyar Földhitelintézet a magas kormányszékekhez akkor intézett, midőn hivatalosan értesíttetett, hogy közbenjárási ajánlata, a kormányt kölcsönökre nézve, nem fog igénybe vétetni. Alig adhatnánk alaposabb választ azon túlságos követelésekre, melyekkel egynémely hazánkfia, a körülményeket számba nem véve, itt amott előáll a Magyar Földhitelintézet ellenében, s amelyek csak nem rég is kifejezést találtak egy hírlapi közleményben. Pénzintézet súlyosabb körülmények közt alig indulhatott meg. S mindamellett csak a mi tudomásunkra is a Magyar Földhitelintézet azon egypár hónap alatt is, hogy fennáll, nem egy kis és nagy birtokos hazánkfiát mentette meg a bukástól, többeket segített birtokszerzéshez, s egyesek és egész községek ínségét nagy őszietekre menő kölcsönökkel és előlegekkel enyhítette. Lesz alkalmunk részletest adatokkal is igazolni ez állításunkat. Ha mégis hallatszanak egyes panaszok ez intézet ellen, okát csupán abban kell keresnünk, hogy az igazgatóság nem képes minden igénynek, s nem képes oly gyorsan, mint egyesek magánviszonyai kívánnak, megfelelni. Egyik gyorsabb tárgyalást, s a másik a papírok gyorsabb értékesítését sürgeti, nem véve figyelembe, hogy a tárgyalásban maguk a folyamodók állanak egymásnak útjában, s az értesítést illetőleg a késleltetés óvatosság lehet. Az intézet teljes önérzettel mutathat a türelmetlenség kifakadásai ellenében egyfelől a papírjainak már eddig is kivivőit börzei árfolyamra, s másfelől azon jólétekre, melyeket, mint érintők, már eddig is eszközölt. E részben, úgy hiszszük, mindenkire meggyőzőleg haland az első üzleti kimutatás, mely, amint halljuk, már a folyó év végével, s aztán évnegyedenként közzé lesz teendő. Addig is ajánljuk a túlságos követelőknek, ám olvassák meg az itt következő fölterjesztést, mely f. évi október első napjaiban íratott, s oly kiáltólag föltünteti azon nehézségeket, melyekkel a Magyar Földhitelintézetnek küzdenie kellett és folyvást kell. „A Magy. Földhitelintézet feladatát — így szól az okirat — nem kevéssé nehezítő az a körülmény, hogy működésének megkezdése egy időbe esik azon rendkívüli ínséggel, mely az ország épen azon részét sújtja, hol különben is legérezhetőbb volt a hitelhiány. Elég csupán a tisztelettel mellékelt kimutatásokra hivatkoznunk, hogy hitessék, miszerint az ínséges vidékek ostromát a Magyar Földhitelintézetnek kellett kiállania mindenek előtt. Előre látta ezt a nevezett intézet, s tudva, hogy a feladat, melyet tőle várnak, nem egy, magánosok által alapított, s a kezdet nehézségeivel küzdő intézet, hanem az ország összes erejével, hitelével rendelkező hatalom feladata ; nem kételkedett, hogy legfelsőbb helyen nagy mérvű intézkedések fognak tétetni azon bajok elhárítására, melyek erélyes országos rendszabályok alkalmazása nélkül a midőn a közbiztosságot is veszélyezhetik, az ország legtermékenyebb részének tőkeerejét s adó és fogyasztási képességét hosszasabb időre tönkre tehetik.“ „Az iránt sem lehetett kétsége a Magyar Földhitelintézet elnökségének és igazgatóságának, hogy az érintett országos rendszabályok közt a községeknek és magánosoknak nyújtandó hitelnyitás is szükségkép helyet fog találni, ez lévén az egyedüli mód, mely által az alföld birtokosait, áldozat nélkül az állam részéről, oly helyzetbe lehet juttatni, hogy az uralkodó ínségben mind magukon, mind polgártársaikon segíthessenek. — S bizton lehetvén várni,hogy a hitelműtét, mely e czálból szükségeltetik, nagy terjedelmű lesz.: úgy hivé a M. Földhitelintézet, hogy nemcsak saját érdekét, mely egyébiránt a hazai földbirtok hitelének kifejtésével várhatlan kapcsolatban áll, mozdítja elő, hanem egyszersmind hazafias kötelességet teljesít, midőn, az inség enyhítése tekintetéből, mint a magánkölcsönök elhelyezésénél teljes biztosságot nyújtó s már kész szervezet, a kormányi kölcsönök közvetítésére nézve a magas kormánynak fölajánlja közbenjárását.“ „ Tisztán pénzügyi s közgazdasági szempontból tekintve a dolgot, egy tekintetre feltünk voltak a M. Földhitelintézet ajánlatának előnyei. Már maga a szükséges pénzöszletek előteremtése megkönnyítve látszott lenni azon kilátás által, hogy ez őszi etek nagyobb része, jelzálogi biztosíték mellett, oly intézet által lesz vala elhelyezve, mely, amidőn a jelzálog megítélését illetőleg teljes biztosságot nyújt, a kamatok pontos fizetéséért egész tartalék alapjával kezeskedik. S ami a kölcsönvevők érdekét illeti: a M. Földhitelintézet alapszabályai a kikölcsönzések különböző nemeit, különféle combinatióit foglalják magukban, melyeknél fogva az adandó kölcsönök igen célszerűen alkalmazhatók a kölcsönvevő gazdaközönség, egyesek 6s községek különböző vagyoni állapotához, az általuk nyújtható jelzálog nagyságához, fizetési képességükhöz, egyéb körülményeikhez. Nem is említjük az előnyt, melylyel a már szabályosan működő kész szervezet, a közigazgatás gondjai áltl különben is annyira elfoglalt hatóságokra nézve, egy új szervezet előállítása, s a közigazgatási feladatoktól némi részben idegen teendők elvállalása fölött kínálkozni látszott.“ „A M. Földhitelintézet ezen okokból teljesen meg volt győződve, hogy az általa tett közvetítési ajánlat a magas kormány részéről el lesz fogadva. S e reményben az igazgatóság minden előintézkedést megtett, hogy a legfelsőbb megbízás kezületlen ne találja az intézetet. Minden osztályban ktíön szakosztály lett volna tüstént felállítandó, csupán az ínséggel küzdők kérvényeinek tárgyalására, s készen állott az utasítás az intézet ügynökeinek, e kérvények gyors és lehető legolcsóbb fölszerelésére, a kellő mintákkal és betöltendő táblázatokkal; szabályozva volt a leggyorsabb, s a mellett teljesen biztos eljárás minden ily esetre. A mely peresben parancsol vala a magas kormány bizalma az intézettel, azonnal életbe lett volna léptetve az egész eljárás, mely a kormánynak s az állam hitelezőinek a legnagyobb biztosságot, s az ínségben levőknek a leggyorsabb segélyt lesz vala nyújtandó.“ „Azonban, mint látszik, oly tekintetek, melyeknek mivoltát elemezni nem tartozik hivatásunkhoz, arra bízták a magas kormányt, hogy az ínségben szenvedő birtokosoknak adandó kölcsönök közül a M. Földhitelintézet közvetítése helyett, a kormány közegeinek közvetlen eljárása véhessék igénybe.“ „E legfelsőbb intézkedés, melyről a M. Földhitelintézet hivatalos utón is értesittetett, szükségkép lényeges hatást gyakorol ez inézet helyzetére. A viszony, melyben ez intézkedés után az uralkodó országos ínséggel szemben találja magát, elutasíthatlan kötelességeket szab intézetünk elé, melyeket teljesíteni mind saját, mind a segélyt nála kereső folyamodók érdekében egyaránt tartozik.“ „Egy tekintet a mellékelt három havi kimutatásra, mutatja, mi rendkívüli mértékben vétetett igénybe a M. Földhitelintézet, keletkezése óta, kölcsönkérésük által. Alig három hónapja, hogy megkezdé működését, s már 2019 a folyamodók száma, s 10,369,100 ftra megy a kértkölcsönök özlete. S minél tovább haladunk azdőben, minél érezhetőbbekké lesznek a rendkívüli szárazság okozta ínség eredményei, minél több községben terjed el hite, hogy egyik és másik lakos már készpénz előleget is nyert a M. Földhitelintézettől , annál inkább szaporodik a folyamodók, a kölcsön, vagyis inkább, mert valóban erről lehet szó, a szélykeresők serege. Naponként halommal hozta a posta a kérvényeket, s községi küldöttek és magánosok lepik el az intézet folyosóit, a tudakozódásokat, s az intézet által megkívánt minimummal nem bíró szegényebb folyamodók isebe, vagy írott csengéseit nem említve.“ „A ki a birodalom pénzviszonyait, s azon nehézségeket ismeri, melyekkel minden keletkező, kivált pénzintézetnek, és kivált hazánkban, s a jelen viszonyok között küzdenie kell, azon esetben is képtelennek kellene tartania a M. Földhitelintézetet megfelelni a folyamodók ilyetén rohamának, ha elég erővel rendelkeznék annyi kérvény gyors tárgyalására, s nem volna egyéb feladata, mint az értékpapírokban megszavazott milliók értékesítése a pénzpiacon. Azonban jelenleg azon stádiumig is csak hosszas ideig juthatnak immár az intézet tárgyalásai, melyben az értékpapírok kibocsátásáról lehetne szó. A Magyar Földhitelintézet költségvetése ugyanis, tekintetel azon nagy területre, melyen ez intézet működik, s az üzlet mindazon ágaira, melyekre ki kell terjeszkednie, oly személyzettel ellátva is, amennyi rendes körülmények között szükséges az osztályok szabályos működésére, a dolog természeténél fogva szükségkép jelentékeny észletre megyen. S az utóbbi két hónap alatt teljesen meggyőződött az intézet, hogy a befolyó kérvényekkel csak az esetben tarthatna lépést e kérvények földolgozása, ha az intézeti személyzet mind az osztályokban, mind a központi hivatalokban oly mértékben lenne szaporítható, mely az óriási mérvben szaporodó munka feldolgozására elegendő volna. Nem szükség mondanunk, hogy a munkaerők e megfelelő növelése az intézet költségvetésének olyatén terheltetésével volna csupán eszközölhető, melyet csak nagyobb pénzügyi műtétiekből eredő igazgatási jutalékok fedezhetnének.“ „Az igazgatási költségek ilyetén növekedésére, s az intézeti munkaerők kellő arányban szaporítására, a magas kormány fentebbi intézkedése után nem lehetvén többé kilátása a M. Földhitelintézetnek, idején látja egyaránt sácsot vetni erejével és feladatával, s nem lévén immár képes az ínséges vidékek igényeinek megfelelni, azon kérdést intéznie önmagához, várjon sajátlag az ő feladata , ama nagy országos gazdasági válság terheit, mely hazánk tetemes részére nehezült, oly mértékben, mint igénybe vétetik, viselni ? Nem haladja-e meg e feladat, melynek enyhítése a közhatalom által is országos feladatul ismertetett el, a most keletkezett intézet erejét ? S váljon ez intézet, melyet az egész ország földbirtokossága hozott létre, az ínséges vidékek folyamodói által vátethetik-e oly túlnyomólag, az utóbbi hónapban mondhatni csaknem kizárólag igénybe ?* -Bármely feleletet adjunk e kérdésekre, lehetetlen el nem ismernünk, hogy a M. Földhitelintézet hivatása, saját ereire hagyatva, nem annyira, az ország egy részében uralkodó ínségen segíteni, habár e részben is volt némi hatással, hanem inkább a földbirtok hitelét az egész Magyarországban rendre kifejteni, megszilárdítani.“ „S megfelelhet-e az intézet ez utóbbi, szintén nem csekély falatnak, midőn az ínséges vidékek oly aránytalanul nagy mértékben veszik igénybe, hogy azon 2019 folyamodó közül, akik a lefolyt három hónapban az intézettől kölcsön kértek, 1784 esik az inséges megyékre, s ez 1784 folyamodó által 8,331,600 forintnyi kölcsön vétetett igénybe ? S a kérvényezők érintett száma a folyó oktober hó azon egy pár napja alatt is, mely ez ideig eltelt, jelentékeny menynyiséggel szaporodott.“ „Igaz, hogy e folyamodók nagy része, nehány nagy községet kivéve,többnyire csekély őszietekért folyamodik , de a sok apró ősziét végtére nagy mennyiségre gyűl. S aztán nem egyedül a kért őszietek nagy mennyisége a baj. Az intézet érdeke szabályszerű tárgyalást kíván minden kérvényre nézve, s a féltelkes falusi gazda folyamodása, mely az intézet által megszabott legkisebb ősziét engedélyezését kéri, amint az iktatóhivatalba benyutatik, ugyanazon osztálybeli tárgyalásokon megyen keresztül, s nem csekélyebb időt vesz igénybe, mint a legnagyobb községek vagy földbirtokosok több százezeres kérvényei. A különbség csak az, hogy míg a tömérdek kérvény tárgyalása, a sok apró jelzálog kérvényezése, s jogi és pénzügyi ellenőrzése, kevesebb igazgatási jutalék mellett nagyobb személyzetet és költségesebb kezelést teszen szükségessé , a nagy jelzálogok nyilvántartása és kezelése az intézetre nézve mind könnyebb, mind jövedelmezőbb.“ „ A M. Földhitelintézet előtt, melynek érdeke, mint mondok, várhatlan kapcsolatban áll a magyar földbirtokosok érdekével, nem lehet ugyan közömbös dolog tartalékalapjának gyarapodása, s azon élen sem, melyet hasonló intézetnek a kezelés olcsósága és könnyűsége nyújtanak; oly intézet mindazonáltal, mely hasonló nagyságú területen a földbirtoki hitel annyi különféle combinatióival alakult, s amely kölcsönei minimumát oly csekélyre szabta, nem tekintheti a kezelés olcsóságát legfőbb szempontnak. A M. Földhitelintézet nem nyereségvágyból alakult ; hazafias szellemű ahitei önként lemondottak minden ús lakkról. Maga e körülmény, kétségesebb kezelés mellett is, virágzó jövőt kér az intézet tartalékalapjának.“ „Midőn azonban a M. Földhitelintézet alapítói oly alcsonyra tették azon legkisebb összeget, mely kölcsön adatik , nem számítottak a kis birtokosok azon ostromára, melyet az idei rendkívüli szükség előidézett. S ha nem is nyereség-vagy a szempont, mely az intézet alakítóit vezette, hanem azon nemes ezárdok, mely a hitelnyújtás jótékonyságaiban a hon minél több földbirtokosát kívánta részesíteni, tekintet nélkül a földbirtok eredeti természetére : lehetetlen volt óhajtanok azt az állapotot, melyben az apró jelzálogok fölhalmozása által ha nem is válnék kezelhetlenné az intézet, a hitelt kérők szertelen tódulása miatt mindig távolabb jövőbe, hónapokra, s a kérvények hasonló arányban és folytonos szaporodása mellett, végre egyik évről a másikra halasztanék el majd a beadott kérvények tárgyalása.“ „Ily körülmények közt a kölcsönnyújthatás ideje bizonytalan, s merőben lehetetlenné válik minden számítás. Nem kis baj az oly gazdára nézve is, aki beruházást kíván tenni; nagyobb a birtokosra, ki elszalasztja a jószerzési alkalmat, vagy a kit épen végrehajtás fenyeget; s legnagyobb baj az ínségben szenvedőre.“ „Azon nagy számú folyamodók közt, kik a M. Földhitelintézethez ínséges vidékekről járultak, kevesen vannak, a kik gyors segélyért ne esdenének. Sokan vetőmagot kívánnak szerezni még az őszön, mások még megmaradt marháikat is elvesztik, ha mihamar segélyt nem nyernek, amin takarmányt szerezhetnének; vannak, akiket a családtartás gondja, az élelmiszerek hiánya, vagy a haszonbér fizetésének közelgő ideje nyugtalanít. S a községek elöljárói szerte járván a fővárosban, miután sehol sem találnak kölcsönt, végre is a M. Földhitelintézethez fordulnak, kérve a lehető gyors elintézést.“ „S épen e gyors segély az, mit a M. Földhitelintézetnél ez idő szerint a kérvényezők, minél nagyobb az annak, annál kevésbbé találhatnak fel.“ „A M. Földhitelintézet a jogi és jelzálogi biztosság minden kellékeinek megfelelő szabályszerű eljárást követ, melytől rendes kölcsönei engedélyezésénél nem szabad eltérnie. S ami a tárgyalások sorát illeti: e részben a beadási sorozat szigorúan megtartandó, mely alól kivétel semmi esetben sem lehet. S ha engedtetnék is az ínséges vidékek folyamodóinak kivétel, mit használna nekik e tilos, s a többi kérelmezőkre sérelmes kedvezés, midőn a folyamodók oly rendkívül túlnyomó része ínséges vidéki?“ „Szükségtelen bővebben fejtegetnünk, hogy az intézet kibocsátott zálogleveleinek is csupán az által lehet tűrhető árfolyamot szerezni, ha azok kibocsátása körül nagy óvatossággal járunk el. Sokat bocsátani egyszerre vagy rövid idő alatt a pénzvásárra, annyit tenne, mint azok hitelét már kezdetben tönkre tenni, mert nagy eszi etek, és hirtelen, teljesen eladhatlanok volnának, vagy pedig azokat el kellene vesztegetni , már pedig semmi sem ellenkeznék inkább a folyamodók érdekével, semmi sem sújthatná őket, kivált jelenleg, keményebben.“ „A M. Földhitelintézet igazgatósága ez okból maguk e folyamodók érdekében is kötelességének tartá constatálni e körülményt, s az ínséges vidékek mindazon folyamodóit, kikről föl kelle tennie, hogy ínségben szenvedők, s a kiknek kérvényei sept. 26-ig még nem tárgyaltattak, körlevélben értesítő, hogy miután a kérvényezők száma oly rendkívüli mértékben szaporodik, az intézet, szabályszerű eljárása mellett, melytől kölcsönei engedélyezésében eltérnie nem lehet, s tekintettel azon óvatosságra, melylyel a pénzpiaca irányában is az értékpapírok értékesítése körül el kell járnia, gyorssegélyt senkinek sem ígérhet.“ „Azon folyamodók kérvényeit, kik az intézet szabályszerű, s ez idő szerint, a folyamodók nagy száma miatt, szükségkét fajm eljárásába belenyugszanak, kötelességének tartja a M. Földhitelintézet igazgatósága hivatalnokainak megfeszített szorgalmával, minőt eddig is tanúsítottak, rendre tovább tárgyalni. De azokat, kik, az ínség szorongatása miatt hetekig a hónapokig nem várhatnak, emberiségi kötelességének tartotta, érintett körlevelében egyszersmind figyelmeztetni azon nagyszerű segélyzési rendszabályokra, melyeket elrendelni ő Felsége atyai szivének, Frankfurtból visszatérte után, legelső gondja volt.“ „Köztudomásra van, hogy míg a szegény munkás nép nagyszerű közmunkák létesítése körül talál keresetet: az ínséget szenvedő kisebb gazda-közönség vetőmaggal és kölcsönökkel leszen ellátva a magas kormány közegei által.“ „Tekintve a szükség naponkint nyomasztóbb voltát, lehetetlen föl nem tennie a M. Földhitelintézetnek, hogy e kormányi segély a mily nagyszerű, szintoly gyors leszen. S minél szorongatóbb napról napra az ínség, annál nagyobb bizonyossággal várható,hogy intézetünk ínséges folyamodói közül számosan lesznek , akik a magas kormány segélyzését sietnek igénybe venni. „A M. Földhitelintézet ennélfogva, mind az érintett folyamodók, mind a magas kormányszék irányában mulaszthatatlan kötelességet vél teljesíteni, midőn kellő tudomás s előjegyzés végett az ínséges kérvényezők névsorát, és az általuk kért kölcsönöszletek kimutatását ezennel mellékletben előre közölni bátorkodik, kijelentvén egyszersmind, hogy az igazgatóság nem fog késni az illetők folyamodványait is egész tisztelettel tüstént fölterjeszteni, mihelyt a fentebb érintett körlevélre ily értelemben válaszolnak.“ „Számosan vannak e folyamodók közt, kiket csekélyebb öszlettel föl lehet segitni jelen ínségükben, mint ezer forinttal, de ez őszlél lévén a minimum, melyet a M. Földhitelintézet engedélyez, kénytelenek, hogy pénzhez jussanak, vagyonuk túlterhelésével is, a mondott öszletig