Pesti Napló, 1864. április (15. évfolyam, 4238-4262. szám)
1864-04-03 / 4240. szám
hogy a községi faiskoláknak a kiszakított helyek rendeltetésüknek adassanak át, s ne más czélokra fordittassanak, mint ez jelenleg annyi helyen történik. Végre " d) Mulhatlanul szükséges, hogy e felügyelők a kihágásokat meg is büntethessék, mi végre kell, hogy az 1840: 9. t. ez. 22, 23, 29, 31, 32. §§-ai által meghatározott esetekben biráskodási és büntető hatalommal felruháztassanak. Ez intézkedés által sem a félszázados usub nem lenne sértve, sem a régi törvények mellőzve, s mégis oly gyógyszert találnánk benne, melylyel az uj törvényhozásig (többet nem tehetve) beérhetnénk. Azonban, hogy alkalmas szakférfiakat kellő számmal találhassunk, a kormánynál mindenesetre sürgetendő az erdészeti iskolák szükséges mennyiségben és mielőbb leendő felállítása. Ami a létező ültetmények ellenszenves pusztítását és újak rakását illeti, e részben egyhangúlag azon vélemény nyilvánult, hogy a némelyek által javalt szigor és kényszerítés, valamint átalában a hatósági fellépés korántsem szülné meg a tőle várt üdvös eredményt. Nemcsak hazánkban, másutt sem bizonyult még sehol czélravezetőnek, faültetéseket parancsok által foganatosítani; míg az iskolák és lelkészek utján hatni a nép kedélyére, s a faültetésnek már a gyermeki korban megkedveltetésére, a legalaposabb eszköznek látszik ; főleg ha oda is ki lehetne terjeszteni e segítő módot, hogy a tanítók már a praeparandiákban képeztessenek e feladatra, hogy aztán a gyümölcsfatenyésztést mindenütt gyakorlati tantárgygyá tehessék, és alaposan taníthassák. Szintén sokat tehetnének a faültetés megkedveltetésére, faiskolák állítására a vidéki gazdasági egyesületek, az által, ha a fatenyésztés körül szorgalmat kifejtő egyéneket dicséretekkel vagy jutalmakkal tüntetnék ki, s ösztönöznék a további sikeres munkálódásra, s ha kertjeikben a vidék talajához alkalmas facsemetéket nagy számmal termelnének s azokat kiültetés végett ingyen kiosztanák. Azonban bármit tegyünk is a régi törvények határai közt, el kell ismernünk, hogy azokat művelődési állapotaink már rég túlszárnyalták, s azon helyzetbe jutunk, melyben az erdészet lényegét és felvirágzásának feltételeit magában foglaló rendszeres törvényre van szükségünk, minővel más előhaladottabb országok már ellátvák, s mit számunkra már több mint hetven év előtt megigért az 1791.57. t. sz., mely rendeli, hogy „az erdők sikeresebb mivelése és fenntartása iránt a „legközelebbi“ országgyűlésnek részletes törvényjavaslat terjesztessék elő.“ E törvény égető szükségét ma már jobban érezzük mint valaha, s a gazdaegyesület hivatásának ismeri e törvényhez az alapokat érlelni, s az országgyűlés számára ha nem is irányt, legalább anyagot szolgáltatni. E feladatot a közgazdasági szakosztály tartja magáénak, annálfogva ismertetett üléséből egy „erdőtörvényjavaslat“ készítésére egy külön bizottmány kéretett fel, melynek elnökévé az e téren már annyi buzgóságot tanúsított Lónyay Gábor úr, tagjaivá pedig Berwinkier Károly, Diwald Adolf, Hajós József, Szathmáry Károly és Wagner Károly urak neveztettek ki, kik az ez ügyben történt előzmények s egy begyűjtött adatok felhasználásával, tekintettel mindenesetre a külföld törvényhozására is, egy oly munkát készítsenek, mely az e téren egykor munkálódni akaró országgyűlésnek biztos alapul szolgálhasson, addig pedig az eszmék érlelése által törvényhozás előtt a tért előkészíteni segítsen. A vadászat és halászatra nézve szabályokat alkotni kíván fel a helytartó tanács az egyesületet, e munkával a közgazdasági szakosztály a fentebbi bizottmányt azon utasítással bízta meg, hogy e tárgyban megindítandó tanácskozásaihoz az illető szakok embereiből és természettudósokból is vegyen maga mellé, s azok közreműködésével javaslatát elkészítvén, annak idején terjeszsze be. Különfélék. Pest, ápril 2. * A hazai szükölködők fölsegélésére ma ismét nyolcz rendbeli adakozás küldetett be hozzánk : 1) Szolga-Győrről (Veszprém m.)t. Hankár Sándor ur által 60 ft, mely egy nála összejött kis társaságtól gyűlt össze. 2) Pécsről t. Szauter Antal reáltanodaigazgató ur által 40 ft, e felvilágosító sorok mellett : „T. szerkesztő ur ! A pécsi reáltanoda ifjúsága értesülvén a szolnoki honfiak inségsujtotta nyomoráról, felebaráti szeretettől áthatva, megtakarított szünnapi filléreiből 38 fi és 28 krajczárt gyüjte össze, mely összeg 40 frtra kiegészítve az ide mellékelt névjegyzék*) mellett oly kéréssel küldetik meg a t. szerkesztő urnak, hogy ezt nt. Tanács Neit szolnoki zárdafőnöknek szíveskedjék a szegények közti kiosztás végett elküldeni**). Csekély ugyan a nyújtott szeretet-adomány , de a legtisztább gyermeki sziveknek áldozata ! Hazafius üdvözletem mellett stb. Pécsett, martius hó 30-án 1864. Szauter Antal, a pécsi reáltanoda igazgatója. 3) „B. D o ndorf“ frankfurti kereskedő adománya Posner K. Lajos pesti nagykereskedő ur felszólítása folytán : 25 fi. (Átadatott Posner ur által.) 4) Nagy tiszt. Kacsók Lajos ref. lelkész ur a kis-bajomi (Somogy) ref. egyház hívei között ismételve gyűjtött és beküldött 18 fi 28 krt. 5) A németországi hallei reform, egyetemen levő „Hungariatheologiai kör“ lelkes ifjai által 15 fi és 1 db két forintos tallér e levéllel : „Tisztelt szerkesztőség! A hallei magyarhoni theologusok fájós részvéttel kisérvén a hazai szükölködést, erejökhöz képest 15 fil. é. és 2 tallért gyűjtöttek magok között, melyhez a mi Magyarhonban nehány évig tartózkodó fogadósunk, Reinprecht Albert ur 1 tallérral és egy karinthiai Diez nevű hittanitó ur 20 ezüst garassal járultak. Méltóztassék ezen összeget átszolgáltatni azon helyre, a hol a szükség legnagyobb. Hazánk jobbléteért itt külföldön is imádkozunk. Kelt Halléban, 1864. évi nagypénteken. „Hungária theologiai kar.“ 6) Csolnokról ifj. K. J. a szolnokiak részére 10 irtot, saját nemesszivü adományát. 7) Illaváról (Trencsény) t. Bossányi János ur 4 fi 75 krt. 8) Eger Lövőről t. Török László ur inségügyi hálanyilatkozatot küldvén be lapunkba, ennek beigtatási dijául 75 krt mellékelt; minthogy pedig szerkesztőségünk az ily közleményekért dijat nem fogad el. ő 75 krt is a szükölködők részére átadtuk a többi adakozásokkal együtt a pesti kenyérosztó bizottmánynak. Fogadják mindezen t, ez. adakozók nyilvános elismerésünk mellett a szükölködők és a nemes ügy nevében meleg köszönetünket. A szerkesztőségünknél eddigelé e czélra egybegyűlt és átszolgáltatott pénzek összege 36,756 fi 50 kr, 34 db cs. k. és 1 db 20 frankos arany, 1 font sterling, 5 db ezüst tallér, 1 db ezüst forintos és 6 db ezüst huszas. *Gr. Forgách udv. főkanczellár , nmlga. hir szerint hosszabb szabadságidőt fog kérni felgyógyulása után, hogy egészségét helyreállíthassa. * Húsvéthétfőn a feldunai vidékeken nagy vihar volt, a Győr és Gönyő között járó „Buda“ gőzös nem mert a szélvészben megindulni, éji 11 órakor mégis neki próbálkozott, azonban Galambnál teljességgel felakadt. Ugyanekkor a Pestről felfelé menő nagy hajó reggeli 4—5 óra helyett csak délelőtt 10 órakor érkezhetett Gönyöre a zivatar miatt. * Pestmegye a husárszabályozás javítására nézve az 1848. előtt gyakorlatban volt próba*) Helyszűke miatt e névjegyzéket legközelebbi számunkra kénytelenitetünk halasztani. Szerk. **) A pesti kenyérosztó bizottmány szolgáltatja kézhez. Szerk. vágatásokat ismét életbe szándékozik léptetni. * Mrazovics úr Zágrábban új horvát nyelvű politikai lap megindíthatásáért folyamodott, de nem kapott engedélyt, mind mondják, programjának ellenzéki iránya miatt. — Tau s ig Károly búcsú hangversenye vasárnap, április 3 -án 1/21 órakor délben az Europa szálloda teremében fog végbe menni, Kocsis Irma k. a. és Thaisz Péter úr szíves közreműködésük mellett. Műsorozat : 1- Sonate op. 109 Beethoven, 2. a) Impromptu b) Etude, c) Valse Chopin. 3. Nagy dallam „Ernani“ operából, énekli Kocsis Irma k. a. Verdi. 4. Le bal a) Contredanse, b) Galop Rubinstein. 5. „Jaj de fényes csillag ragyog az égen“, énekli Thaisz Péter ur. 6. Venezia et Napoli a) Gondoliera, b) Tarantella, c) Magyar Rapszódia Liszt. 7. Valkűrök lovaglása, zongorára beigazolta Tausig Wagnertől. Kötezék 3 fi, számozott hely 2 fi, és belépti jegy 1 fi. Jegyek előre válthatók Treichlinger és Rózsavölgyi és társa műkereskedésében, valamint az előadás napján a pénztárnál. A zongorák Streicher és Beregszászi készítményei. — A pesti jótékony nőegyletnek f. hó 4-én déli fél 1 órakor a Lloyd teremben tartandó hangversenyében közreműködnek : Barabás Alice, Mányik Teréz és Murska Arna kisasszonyok; továbbá Kbay 11 Antal, Szerdahely Kálmán,b. Vay Lénárt urak és az egyetemi dalárda. — A részleteket falragaszok jelentendik. * Főtiszt. Ordódy Tivadar kapronczai apát s esztergomi kanonok, élete 62-ik évében f. he jén elhunyt. Béke hamvaira ! — H o 11 á n Ernőné ő nagyságához beküldött következő adakozások : Káldy - Chernél Czeczina 20 fi, Káldy Ottilia 10 fi, Káldy Gyula 20 fi, Rupprecht Káldy Zusa 20 fi, Rupprecht Tasziló 5 fi, Rupprecht Oliver 5 fi és Hollán Gusztáv 5 fi — összesen 85 fi o. é. a nevezett urhölgy által a f. hó 2-án tartott magyar gazdaasszonyi ülésben az elnökségnek átadatván, a szolnoki ínségesek közkonyhájára határoztatott forditatni, s egyszersmind a szives adakozóknak köszönet szavaztatott. Szombaton azaz f. hó 9-én este 18 órakor a dalárda egylet (Ofner Sängerhart) a vizivárosi „Fáczán“-hoz czimzett nagy teremben 3-ik zene estélyét tartandja, melyen csak a bizottmány által kibocsátott jegyek tulajdonosa vehetnek részt. * A cs. k. dunagőzhajózási társaság közelebbről azon dicséretes dolgot követte el, hogy az új színházi év alkalmával állomásaikat változtató magyar vidéki színészeket legtöbbnyire díj nélkül szállíttatta rendeltetésük helyeire. Az azonban viszont épen nem dicséretes a társulattól, hogy pesti rakpartházikóin (a villanyórák alatt) csak német nyelven van felírva a málhafelvétel, s a földunasoron a Bécsbe induló gőzhajók kikötője bejáratánál is csupán német felirat látható : „Nach Wien.“ Kicsiny dolgok az igaz, de a magyar közönség iránti figyelmetlenség jelei, s Magyarország fővárosában megrovás nélkül el nem nézhetők. * Az ó kécskei inségsegélyező bizottmány részéről köszönő nyilatkozat küldetett be hozzánk azon 10 fi ért, amelyet e bizottmánynak Antos János úr átadatott, s mely Remeslay Gusztáv jósiva kis felebarátai s nemeskeblü leánykák adakozásaiból gyűlt egybe ; névszerint: Antos Klárika, Pistai János (Erdélyből) 3 fi, gr. Teleky Anna és Józsi (Erdélyből) 2 fi, Csethe Kálmán (Szolnokról) 1 fi, Zeyk testvérek (Erdélyből) 2 fi, b. Podmaniczky Endre és Béla (Aszódról) 2 fi. Összesen 10 fi. * A békési dalárda, mint nekünk írják, husvét másodnapján hangversenyt rendezett az ottani ínségesek javára, kiknek száma meghaladja az 1700 at. A hangversenyt nt. Hajnal Ábel lelkész és inségbizottmányi elnök megható alkalmi beszéddel nyitá meg. Azután szavaltak I. Asztaloss Istvánná asszonyság, Szegedy Károly, Hajnal Antal, és Terhess Barnabás urak. Magándalt énekelt zongorakiséret mellett Vajdáné asszony, és kardalokat a dalárda több ízben. Zongoráztak Gubody Ottó, Gubody Antal és Érkövy Oszkár pesti tanulók. A szépszámú közönség koszorúkkal s zajos tapsokkal jutalmazta a közreműködőket, többekkel ismételtetvén műdarabjukat. A tiszta jövedelem a szükölködök részére több 200 ftnál. E szép eredmény legméltóbb jutalma a t. ez. műkedvelőknek. * Tordán közelebbről egy ember úgy gyilkolta meg magát, hogy a 70 öl mélységű sóakna üregébe ugrott, s természetesen rögtön szörnyű halált halt. Mielőtt alávetette volna magát, az üreg száján lekiáltott a munkásoknak, hogy álljanak félre. * A nagykanizsai katonai rögtönítélő bíróság közelebbről egy H. Anna nevű nőt ítélt kötél általi halálra és végeztetett ki gyújtogatás miatt. A kaposvári katonai rögtönitélő bíróság pedig mart. 19 én végeztette ki, szintén kötél által M. János görgetegi lakost rablásért. Kara Miska hirhedett rablóvezért a kadarkuti erdőben hoszszabb puskatűzváltás után a zsandárok agyonlőtték. Társai megmenekültek. — A már többször említett Schreckerféle „Bazar album“ az első előfizetők számára mai naptól kezdve már kiszolgáltatik. — Az előfizetők mindnyáját, minthogy számuk márig nagyra nőtt, egyszerre kielégitni nem lehet. — A folyvást érkező előfizetések tanúsága szerint e vállalat czélja iránt a külföld is jelentékenyen rokonszenvez, hát mennyivel inkább Magyarország, melyet az oly közel érdekel. — Magának a műnek érdekességét pedig rendkívül emeli a fényképezett delnek sajátkezűleg aláírt drága neveinek sora az album végén. Sajnálattal jegyezzük meg azonban, hogy a 27 aláírt név tulajdonosai közül eddig csak 24-nek a képe volt felvehető, miért is a három hiányzó magas hölgy képe utólagosan fog kiszolgáltatni azoknak, kik az első példányokat ezennel átveszik. Végre utalunk a f. é. mart. 15-ről 2129. sz. alatt érkezett magas kir. udvari főkorlátnoki rendeletre,mely Schrecker Ign. fényképész tulajdonjogát a nevezett Bazar-albumnak és egyes képeinek bármely idegen kéz általi többszöröztetése ellen védelme alá vette. A múlt alkalommal nevezetteken kívül szíveskedtek még az előfizetések elfogadására ajánlkozni magos Vitá sné asszonyság (Üllői út 3. sz.), Grill Károly és Osterlamm Károly könyvkereskedő urak. A Bazár-album ára 13 fi, vidékre küldve 14 fi. * Az „Arad“-nak írják Bukarestből: Nem régen egy magyar ifjú Moldvának veszi útját, hogy a lengyel harczosok közé fölcsaphasson. Alig érkezik be Moldvába s a, oláh határőrök kezébe esik. Reábizzák egy bátor határőrre, hogy kisérje be Bákóvárosba s ott adja át a rendőrségnek. Útközben a Tatros vizéhez érnek, melyen egy igen keskeny és magas pallón kell átmenniük. Az ifjú szabódik, hogy ő elöl nem megyen e veszélyes után, hanem mutasson előbb a hárőr jó példát. Az őr meg is indul s az ifjú nyomban utána. Egy gyenge lökés és az őr fegyverestől a Tatros közepében fürdik. Az ifjú kereket old s mint írja, a lengyel harczosok között egészen jól találja ma át s köszöni a román határőrnek, ha még életben van, hogy a tatrosi pallón elöl ment volt. A határőr életben van, sőt azután is kisért még két ifjút Bákóba, de már ekkor nem ment elől a pallón, bár ezek is biztatták. „Egyszer rászedtek, de most már van eszem“, jön a válasz. „ Az alföldi szükölködőknek levesre pénzben, továbbá ruhaneműkkben újabban következő adományok érkeztek az egylet elnökéhez, Damjanich János özvegyéhez : Vincze Évi 5 fi, Ambrózy György b. 30 ft, B ... Gh. Alajos gyűjteménye Sopronból 48 ft, Döry Mária Völcsejről 54 font füstöt hús ésAU mérő főzelék. — a „Pesti Napló“ által Kossuth Gusztávné és Bánóczy Izabella képrajz kisorsolási jövedelme 37 ft, Márton Rudolfné és Lontagh Pálné gyűjteménye Csetnekvölgyről 350 ft 6 kr, egy magy. gazdassz. Sajóvárkonyról 8 fi, Vidovszky János által a soproni műkedvelői előadás jövedelme 636 fi, Reinprecht- Hegyi Anna gyűjteménye Barsmegyéből 100 fi, Udvardy Ágnes Sárpenteléről 1 m. bab és 10 font füstölt hús, Sofiano Miklós bojár Butusánból a „Vas. Újság“ által 50 fi, Anon Antalné sz. Steinmessler Erzsébet Palotáról 12 fi, Sárkány Ferencz által Komáromból nevendékleánykák adománya 46 fi 50 kr. Sárkány Ferenczné Komáromból 6 szoknya, 6 ujjas, 12 pár harisnya, 6 férfi ujjas. — Húsvéti kenyérnek a pesti és szolnoki szegények számára adtak Barber és Klusemann 150 font, az első budai gőzmalomtársulat 300 font, a Pannónia gőzmalom 150 font, Pristner Ferencz 100 font lisztet és Numvári Werther Frigyes 100 db 3 fontos kenyeret. Az ajándéklisztből Brfickler József 392, Arkauer József 440, Wagner Antal 366 és Schmidlechner György sütőmester urak 230 egy fontos kenyeret sütöttek minden dij nélkül. — Pesti szegényeink husvétra 1 m. 45 font húst kaptak ajándékba. Ezt adták : Thurn Örzsébet 20, Tubisch 10, Lustig József 10, Hettinger Ferencz 10, Thur János 10, Reiszleiner Jakab 10, Katzer József 10, Leitgeb János 10, Viszy János 5, Hoffman József 10, Státer János 10, Berán József 10, Mály Ignácz 10 font. * Beküldetett szerkesztőségünkhöz a Kühn Károly által több értelmes iparos közreműködése mellett szerkesztett „Férfi - Divatfutár“ tavaszi száma. Czikkei a szerkesztőnek a valódi magyar viselet mellett buzgólkodó őszinte törekvését tanúsítják; e dicséretes törekvés mellett szól az általa lapjában indítványozott „magyar divategylet s divatterem“ és ezzel kapcsolatban egy „magyar minta szabási- és rajziskola“ alakítása is. A laphoz — mely báró Eötvös Józsefnek a magyar orsz. iparegylet alakító közgyűlésén tartott beszédének kivonatát is közli, továbbá a szerkesztő szakértelmességéről tanúskodó czikkeket tartalmaz — szabásminta és nagy divatkép is van mellékelve. A vállalat érdemes az illetők pártolására. * A Párisban lakó magyar iparosok az alföldi szűkölködők számára 150 frankot küldtek a „V. U.“ szerkesztőségéhez. — A Magyar Gazdasszonyok egylete által szegény leányápolda és nevelde alapításba rendezett sorsjáték pénztári, valamint ügyviteli kezelésével az egylet által megbizatni szerencsés valók. Az általam szétküldött 50 ezer sorsjegy után járó érték már eddig is egyesektől részint posta, részint magán után hozzám beérkezvén, az ügy érdeket tekintve azon körülményt, hogy a szénatéren több 1-fő számú ház létez, több oldalróli felszólításra, lakásomat pontosabban megfelelni kötelességemmé teszi, miért is sietek mindazoknak, kik velem a sorsjegyek vagy bármi néven nevezendő ügyben érintkezni kívánnak, tudtul adni, miszerint megkeresvényeiket nevem alatt, egyenesen saját személyem által kezelt gyógyszertáramba a „magyar koronához“ sziveskedjenek intézni. Pesten, martius 31 én, 1864. Sztupa György,* a „magyar koroa“ czimü gyógyszertár tulajdonosa. * A szükölködők számára Mohácson történt, s mart. 23-iki számunkban közlött adakozásokhoz azóta utólag járultak : Bésán József dunaszekcsői földbirtokos 50 ft. Lipód községe 12 ft 80 kr. 6 — „Petőfi életrajza“ alulirttól már kikerült sajtó alól és csak közbejött külső akadályok miatt — név szerint pedig azért késik, mert nem akartam előfizetőim tetemes számát csonka munkával kielégitni. Ennélfogva néhány napi türelmet kérek. Előfizetéseket — nevem alatt, Pest, poste restante, vagy Demjén egyetem utczai könyvárushoz czimezve — még april 15 ig elfogadok. Előfietési ára áll sűrű nyomású kötetnek 1 forint. Pest, apr. 1. 1864. ** Zilahi Károly. Révszeti szili ház, April 3-ra van kitűzve: „Farsangi kalandok.“ Vig ballet 3 szakaszban Budai a pixinház. April 3 ra van kitűzve: »Az ördög pi 1 u 1ái.“ — Távirati tudósítás a bécsi börzére apr. 2-káról: 57„ metalliques ..............................73.10. Nemzeti kölcsön............ 80.40. 1860-ki sorsjegyek ... . 94.35. Bankrészvény ....... 772.9. Hitelintézet . . . . . . . .184.10. Ezüst ................................................115.85. Londoni váltók .... . . . 116.40. Arany........................................5.55%, foly belőlők semmi. A ki a történelmet nem is ismeri, a drámából csak nagy későre tájékozhatja magát József reformjairól. Csak elszórva s átalánosságban van szó róla, s leginkább a magyar követség panaszos beszédéből érthetjük meg. — Hóra dolgát nem használta fel a szerző elég drámaian. Hóra inkább csak arra szolgál, hogy legyen kinek megölni Szécsy Ilonát, mit a szerző egy durva jelenetben rajzol. Ha József Hórát a magyar követség eltávozásakor, elkeseredésében, nagy lelki küzdelem után biztatná fel, s később hallván iszonyú tetteit, látván a nyers demokratikus elemek haszontalanságát, kiábrándulás és lelki vád fordulnak, s ez fordulatot idézne elő a cselekvényben: az episod drámai érdekűvé válhatnék, azt kölcsönözne a kapcsolatos remeknek is, így semmit sem ér. Átalában az egész cselekvény nagyon szegény, s csak azon részben vannak drámai mozzanatok, mely a József és Szécsy Ilona közti viszonyt tárgyazza. Csak itt nyer némi drámai életet a tragikai alapeszme, sőt ha a szerző a politikai küzdelemre, melyet nem tudott drámailag feldolgozni, nem helyez nagy súlyt, s a cselekvény ez oldalát veszi főalapul, átalában jobb drámát ir, ha nem is történelmit. A szerelmét reformterveiért legyőző Józsefet úgy rajzolhatta volna, mint akit boldogtalansága lázassá, erőszakossá tesz, ballépésre ballépést halmoz, s így épen azt, amiért szerelméről lemondott, épen szerelme miatt nem hajthatja végre. De ekkor természetesen az egész művet másként kellett volna tervezni. Ami Szécsy Ilonát illeti, egy oly leány rajza, ki becsületét, szerelmét teszi kockára abstract honszerelemből, annyira nehéz feladat, hogy a szerzőnél nagyobb tehetségű költőnek is nem könnyen sikerült volna.A bírálók többsége nem kívánja részletesen vizsgálni, hogy ez szerzőnek menyiben sikerült, de az feltűnt előtte, hogy e politikai rajongónak semmi politikai eszméje nincspedig csak így lehetett volna valahogy megértenünk kivételes lélekállapotát. Oly kevéssé képviselője a magyar aristocratiának, mint az akkor már némi fejlésbe indult magyar democratiának. Egyiktől sem kölcsönöz semminemű színezetet, ő csak honszerelmes leány, ki Józseffel vissza akarja vonatni reformterveit. Szerző gonddal dolgozta ki ugyan, de mégis élettelen abstractio, ki nem képes szívünket valóban meghatni. Általában a szerzőnek sok eszméje van, a jellemzésben sem mindennapi tehetséget árul el; sokszor egy pár vonással biztosan rajzol,de mind cselekvényében, mind jellemrajzaiban hiányzik a benső drámai élet. Íme az okok, melyeknél fogva a birálók többsége csak dicsérettel kiemelendőnek ítélte e művet, s nem egyszersmind jutalmazandónak. A birálók közül négyen említésre méltónak lárták még a „Katalin“ czímű ötfelvonásos történeti szomorújátékot. Ennek meséje Bethlen Gábor halálával kezdődik, kinek orvosság közé álomport vegyít neje, Katalin, hogy az éjjel is nyugtalan beteg fejedelem fel ne fedezhesse a Katalin és Csáky közt kitűzött találkozót. A nő ezt Zorotin javaslatára teszi, ki az utolsó percben sejteti vele, hogy az álompor méreg. Katalin megretten a gyilkosság eszméjétől, viszszavenné a méreg-álomport, de már késő, férje bevette, s rögtön meghalt reá. E jelenetnek a fejedelem egy hű néma szolgája észrevétlen volt tanúja, s felfedezi a titkot Bethlen Istvánnak, ki elűnt a trónutódnak — az országgyűlés által vádolt Katalinnak — ezélzással szemére veti, s őt ezzel a trónról lemondásra bírja. Katalin, Csákytól kisérve, megy ki Erdélyből. Csáky eltaszította volt magától nejét, azon ürügy alatt, hogy ez Bethlen Istvánt szereti. E hitre Csákynak semmi oka sincs, mert neje, Éva, a forrón szerető, gyöngéd, s önmegadásában boldogtalan ai példaképe; azt pedig, hogy Bethlen István Csáky húgát,Lenkét szereti,mindketten bevallották neki.Csáky gyűlöli nejét,s erre más ürügyet abban keres, hogy Éva gyermeket nem adott neki, voltaképen pedig azért gyűlöli, mert Katalint szereti, s vele Erdélyben a hatalompolczra vágyik. Katalin megbukván, csendéletre vágyik, s férjül kivánja Csákyt, de titjokban állva, ki most az Erdélyből kivonulókat egy szorosnál várja, oly szándékkal, hogy férjének tudtul adván közelgő anyaságát, őt e czimen magához visszatérítse. Katalin Csákynét tőrrel rohanja meg, de Csáky feltartja a gyilkos kezet; erre Katalin Csákytól követeli, hogy ölje meg nejét, s midőn ez vonakodik, a szándéktalan mérgezést szándékos gyilkosságnak,s önmagát Bethlen Gábor gyilkosának vallja, részint annak megmutatására, hogy im ő ölt is Csáky kedvéért, részint erkölcsi kényszerül, hogy e vallomás tapuja, Csákyné, e helyről élve el ne mehessen. Csáky megborzad a gyilkos nőtől, e perezben érkezik Bethlen István, Katalin reá, mint „Éva bű lovagjára“ czélzást ejt, Csáky „hah ez megölte őt“ szavakkal, mintegy a féltés boszujától indítva, megöli Évát, ki haldokolva mondja, hogy két élet hal meg vele- Csákyt hirtelen bánat szállja meg, s a fellépő Bethlen István az irgalomdöfést kérőhöz igy szól: Én verni jöttem és eltiporva látlak — Megöljelek ? — Megölted tenmagad ! Ezzel vége a tragoediának. Ránk azonban azt a hatást szüli, hogy Bethlen Istvn csalódott, mert Csáky nincs eltiporva, Csáky nem ölte meg önmagát. Ezzel a jellemmel ő, ki ma meggyilkolta nejét, holnap már ismét képes Katalinnal élni világát, így utáljuk , de ha megölte volna Őt Bethlen, úgy — nem sajnálnák. Lehet-e aztán tragicai hős az, ki ily alternatívában leledzik ? És Csáky ilyennek van e drámában festve. Brutális viselete rögtön gyűlölt alakká teszi, lelkében semmi küzdés, a kétség neje hűségében, csak mint a szerző által reá erőltetett motívum tűnik fel; határozottan rohan a bűn útján, s midőn egyszer pillanatra megtérne, akkor sem jó szántából , hanem Bethlentől űzve jó nejéhez; a szívtelen és gyáva embert most már megutáljuk, s végül nem találjuk igazoltnak lelkében a rögtöni fordulatot, midőn az általa megölt Évától meghallva, hogy anya volt, reá rogy, kezét átkozza, s őt megölt üdvének nevezi. Egyszer szemére hányta ugyan, hogy gyermeke nincs, de gyűlöletének nem ez volt fő oka, mely most megbánóvá tenné. Ha a megelőző perezben valóban hűtlennek hitte Évát, így az anyai állapot megtudása után is kétkedhetett volna; ha nem hitte, úgy nem ölhette meg. Katalin is mindjárt, mint gonosz nő lép fel, csak szavaiból látszik némi küzdés a női kötelesség és szenvedély közt, de tetteiből nem, mert habár — mint mondja — csak visszautasitás végett fogadja el a Csáky kérte találkozót, de — midőn a férjének beadandó álomport oly készséggel veszi át — ez bűnös szándékát tanúsítja, mit a Csákynak írt levél is megerősít. Katalinnak szavakban kifejezett küzdelme tehát csak tettetés, s igy részvétünket nem költi fel, még akkor sem, midőn saját hibája őt az önkénytelen gyilkosságba sodorta; akkor sem, midőn a trónról lemondani kényszerül; mikor pedig Csákyt készti, hogy nejétől váljék el, hitét tagadja meg, s ha ez nem bontja fel a házasságot, úgy ölje meg nejét — ekkor Katalin már valóságos szörnyetegként jelen meg. A tragoedia két főszereplője tehát perczig se von be saját érdekébe, perczig se kelt bennünk sorsa iránt részvétet, mely a küzdve elbukót kísérné. De ők nem is buknak el, s minden költői igazságtétel daczára, az ártatlan Csákyné az áldozat, mig az rávaló cselszövő Zérolin, hőshöz méltó halállal, csatában esik el. Kitűnik ezekből, hogy a tragicai érdeknek e műben alig van nyoma, s hogy a cselekvénynek, mely nem a jellemek kényszerű kifolyása, vége épen nem kielégítő megoldás. E cselekvény, bár a figyelemnek folyvást függőben tartása nélkül, meglepetésekkel foly le, mi szinpadismeretre és ügyes scenirozásra mutat, s némi színi hatást látszik ígérni. És ez, a tiszta nyelvvel, s átalán véve hibátlan verseléssel kapcsolatban, volt az ok, mely a bírálókat e pályaműnek részletes megemlítésére indították, azon megjegyzéssel, hogy színpadrahozatala esetében is változtatni kellend szerzőjének mind némely, a külső motivatióra vonatkozó jelenetei, mind pedig egy pár, a próza porába leszálló, vagy a kor s a szereplők méltóságával ellenkező hangú dialogon. Ezenkívül a bírálók egyike megemlítendőnek tartá még a „Kupa“ cziml 5 felvonásos történeti szomorújátékot, melynek szerzője az ősi hit és eszmék társadalma mellett küzdő Kupát, s a szerelme és a keresztyénség vonzereje közt ingadozó pogány Hannát meglehetősen jellemzi, az egyöntetű mesét elég ügyesen kezdte bonyolítani, de megoldani nem bírta, annyira, hogy a terv nélküli 5-dik felvonással a mű mintegy bevégzetlen maradt. Visszatérve még egyszer a pályázat fő eredményére, mely szerint három szavazat kettő ellen a Karácsonyi drámai jutalmat ez évben ki nem adandónak ítélte , — sok érdekkel tekinthetünk az 1866 dik évi pályázat, s ezzel kapcsolatban azon kérdés megfejtése elébe: váljon az akkorra tekintélyessé növekedett jutalom nagysága elég ösztönző erővel bizand e arra, hogy rejlő vagy szunnyadó tehetségek felserkentésével drámai irodalmunkat oly „haladást tanúsító“ művekkel gazdagítsa, mint e pályázat feltételei kívánnak, s melyben, mint „önbe-, csülog is kitűnő műben“, a birálók egyhangú elismerése össze fog pontosulni ? KÜLFÖLD. A Schleswig holsteini ügy. — Kiésből írják, hogy ott a következő nyilatkozatok forognak közkézen, mint a melyek a Rendsburgban időző delegált gyűlés elé lesznek terjesztendők elfogadás végett: 1-er. Négy hónapon át vonakodott a német szövetség VIII. Frigyes herczeget elismerni, mert azt néhány német fejedelem ellenezte. Minthogy a herczegségek jogai iránt többé semmi kétség nem merülhet fel , veszélyes minden halogatás. 2 or. A herczegségek alig várják, hogy az augustenburgi herczeg elfoglalja a herczegségek trónját. 3 or. Schleswig-Holstein népe elvárja, hogy a két herczegség összes hivatalnokai, mihelyt az augustenburgi herczeg elfoglalta a trónt , rendelkezése alá helyezendik magukat, vagy oda fogják hagyni hivatali állomásaikat. 4er. Schleswig-Holstein lakossága az egész világnak kijelenti, hogy nem tagadhatja meg soha annyira jogérzetét és természetét, miszerint elálljon azon jogos kívánatétól „szabadon Dániától, Vill. Frigyes uralkodása alatt élni.“ — Soha nem fogad el békét — jog nélkül. *) Kérem hazai lapjaink t. szerkesztőségeit e rövid közleményem szives átvételére. Szt. Gy. **) A tisztelt lapszerkesztőségeket kérem alásson e rövid figyelmeztetés felvétele. Z i 1 a h y, am—B—wi»»innFM*nwT'iiiin in, r 11 mimxmimataa^míasaaaamm^