Pesti Napló, 1864. május (15. évfolyam, 4263-4285. szám)
1864-05-26 / 4282. szám
110 - 4282 15. évi folyam Szerkesztési iroda : Ferencziek terek 7-dik szám, 1-scS emelet. E lap szellemi részét illeti! minden közlemény ]k iadohiTfttftll Előfizetési feltételek : a szerkesztőséghez intézendő. . .... . „ • Krt.1, i, jz . Ferencziek terén, 7-dik szám, földszint. Vidékre, postán : Helyben, házhoz hordvm . Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pen*., kiadása körüli Félévre . . . . . 10 frt 60 kr o. é. fogadtatnak el. panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Évnegyedre • • * • °* 1864. Csütörtök, május 26 Hirdetmények dija : 7 hasábos petit-sor egyszeri hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Magán vita 6 hasábos petit-sor 25 nj kr. Pest, május 25. 1864 (Fk) Valóban sajnáljuk, hogy nincs kezünknél azon kiáltvány szövege, melyet 111. Napóleon 1859-ben, Gentialan partra lépve, az olaszokhoz intézett. Emlékezetünkben tartottuk azonban annak egyik passusát, mely körülbelül igy szólott: ma, szabadságtok védelmére, a zászlók alá hivtak, holnap egy független állam aabad polgárai lesztek. Önkénytelenül is megcsendültek fülinkben e szavak, midőn Couza fejedelem lgujabb kiáltványában olvastuk e megszólítást: ma, politikai jogaitok gyakorására hívlak fel, holnap békét, jó erkölcsi és anyagi állapotokat fogok nektek adni. Ha e kiáltványt nem irta ugyan azon toll, melyből a genuai folyt, ez utóbbi legalább a szerző szeme előtt lebegett; airály ugyanaz, a fordulatok és hatásra számított apostrophák ugyanazok ; ugyanaz a szellem, mely az egész okmányon végig ömlik. Oly apróságok, amilyent az imént említettünk, első lendületet adnak az olvasó szellemének ama hasonlatosság felfedezésére, s minél közelebbről nézi mindazt, amit a román fejedelem cselekszik ; minél figyelmesebben hallgatja meg azt, amit ő fensége szól; annál kirívóbb színekben lépene eléje e hasonlatosság, annál mélyebb gyökeret ver azon meggyőződés, hogy teljesen franczia sugallat az, mely most Bukarestben az irányt adja; hogy franczia kapta az, melyre a legújabb octrogrozások verték. Olvasóink tudják, hogy sohasem rajongtunk azon „alkotmány“ mellett , amelylyel III. Napóleon a franczia nemzetet boldogította, hogy a „felelős uralkodó“ és a felelősség nélküli minisztérium, de automata szerepére kárhoztatott törvényhozó testület, s a praefectusi önkény nagyon távol van attól, amit mi valammely korszerű alkotmánytól kivánunk. Napóleon császár belpolitikai rendszerét semmi által nem hiszszük igazolhatónak, kimenthetőnek pedig legfeljebb az által, hogy trónja még nincs eléggé megszilárdítva, és hogy — sít verna verbe — a szabadság felszabadítása magát az új dynastiát veszélyezhetvén, az önvédelem az, ami a franczia császárt oly politikára serkenti, melynek hiányait kétségenkívül ő maga is elismeri. De az alkotmány olyan, mint az étel; nincs olyan, melyről feltétlenül azt lehetne állítani, hogy az egészségre nézve üdvös ; a gyönge gyomornak egy kanál leves is megárthat, míg a bérezvidék lakói még a mirenyt is megeszik, anélkül, hogy bele halnának Meglehet, hogy az a szabadság , mely nélkül a franczia nemzet meg nem élhet, vagy legalább fel nem üdülhet, kifejlődésükben hátramaradt népeknek megárthatna; meglehet, hogy azon álcrázott absolutismus, mely alatt a mai Francziaország nyög, másutt épen a legalkalmasabb kormányrendszernek bizonyuland. Romániában eddigelé csak a kiváltságos osztályok vevén részt a politikai életben, a misera contribuens plebs pedig dolgozásra és a hallgatásra lévén kárhoztatva, ez utóbbinak természetével nem ismerkedhettünk meg annyira, hogy biztosan mondhatnók, a szabadság minő mértékét volna képes megbizni, s nem elég bő-e az ő számára azon öltöny, melyben a franczia nemzet megful. Nem szólunk, és nem is szólhatunk e szerint azon értékről, melylyel Couza fejedelem intézkedései, mint belpolitikai tények, bírnak, hanem igenis foglalkoznunk lehet és kell azon jelentőséggel, amelyre e tények az európai politika szempontjából vergődhetnek. Ezen szempontból tekintve a dolgot, annak fő fontossága abban áll, hogy e pillanatban a két dunai fejdelemség összes hatalma a fejedelem kezében van öszpontosítva; hogy ő rendelkezhetik feltétlenül az egyesült Románia összes anyagi erejéről; hogy a párisi államcsíny képmásának tekinthető fellépése által, legalább egy időre, porba ürített minden ellenkező elemet, és hogy Románia kénytelen azt tenni, amit Couza fejedelem akar. Azon külhatalmak, kik az ellenzék hatalmára, a pártok szétszakgatottságára, a belviszályok felbontó erejére számoltak , ezen szövetségesektől most meg vannak fosztva. Meddig fog ez tartani ? nem tudjuk, de jelenleg így áll a dolog: — ebben semmi tagadás nincsen! Ezek szerint Couza fejedelem lévén az egyetlen döntő tényező, minden attól függ: várjon ki adja neki az irányt, s miután nyilvános titok már most is, miszerint az irányt Francziaország adja , a kérdés veleje abban áll: minő czélokra törekszik Francziaország , Bukarestben? Egyik, minapi czikkünkben, azon nézetet fejeztük ki, hogy a franczia politika ezen része főleg Oroszország, esetleg pedig azok ellen is van irányozva, akik a pétervári kabinettel e kérdés terén szövetkezni találnának. E véleményünk máig nem változott, s azon merészség, melylyel Couza fejedelem az új utón halad, azt mutatja, hogy Oroszország ellenállásától nemcsak nem fél, hanem azt még egyenesen ki is hívja. A külpolitika szempontjából tekintve, a bukaresti dráma, minden valószínűség szerint, Orosz- és Francziaország közti — habár egyelőre talán csak erkölcsi — küzdelemmé fog fejlődni, oly küzdelemmé, mely elől kitérni, úgy látszik, Oroszországnak sincs szándékában. Azt rebesgetik — e hírről felelősséget mi természetesen nem vállalunk — tehát azt rebesgetik, miszerint azon összeesküvésnek, mely Romániában az imént felfedeztetett, szálai kifelé folytatódnak a határon túlig, hogy az összeesküvésnek czélja fegyveres felkelés lett volna, mely a bessarábiai határ mellett vette volna kezdetét, s egyik külhatalomnak fegyveres beavatkozásra adott volna alkalmat, nem ugyan a párisi szerződés, hanem az önvédelem, a saját terület biztosításának czíméből. E terv meghiúsult, de ha ezen első nyíl célját tévesztette, lesz a tegezben még második és harmadik is, s az első meghiúsult kísérletet majd mások fogják követni, melyek előbb-utóbb a kivánt öszszeütközést megszülendik. Ausztria oly fontosnak tartja a bukaresti eseményeket, hogy Eder osztrák consul Bécsbe hivatott, s midőn e sorok napvilágot látnak, talán már ismét útban van Bukarest felé. Nem ismételjük azt, amit a fáma a consul úrnak adott utasítások tartalmáról mond, de ismételjük azt, amit már egy alkalommal tüzetesen fejtegettünk, hogy t. i. nem képzelhetjük, miszerint a Dunafejedelemségek ügyében Ausztria kezet foghatna — Oroszországgal! Bécsi dolgok. Az „Ostd.Post,“ mint mondja,hiteles forrásból értesül, hogy az erdélyi vasút ügye közel áll végleges megoldásához. A kormánynak a hitelintézettel folytatott alkuja kívánatosan halad előre, s már közelebbi napokra mindkét alkura félre nézve kielégítő megoldást lehet várni. (T. i. mindez az „Ostd. Post“-nak és egykét laptársának kívánatos, s az eredményt is a maga szempontjából nézi kielégítőnek.) Mint a „Presse“ értesül, a magyarországi só üzletet, melyet eddig Taedesco, Gomperz, Epstein, Boschan stb. féle társaság vezetett, a bécsi hitelintézet veszi által. Előbbiek sokat nyervén az üzleten, innen magyarázzák a hitelintézeti papírok árfolyamának emelkedését. A „Presse“ írja : Azon kereskedelmi politikai alkudozás, melyet az ausztriai kormány Bécsben az odaküldött két bajor biztossal folytat, befejeztetéséhez közeledik, s amint halljuk, Ausztria és Bajorország közt egyetértés létesült e tárgyban.Ennek legelső következménye az lesz, hogy Ausztria és Bajorország közösen fognak egy jegyzéket intézni a porosz kormányhoz, melyben ezt felszólítják, hogy Párisban közösen kívánjanak újabb alkudozást a porosz-franczia kereskedelmi szerződés módosítására nézve. Egyszersmind Bajorország a Münchenben közelebbről összeülendő értekezleten vámügyi szövetségeseit fel fogja szólítani a Bécsben létesült egyezéshez való járulása-Ezt hallja a „Presse“ az eljárás formáját illetőleg. Ami a dolog lényegét illeti, azon fontos újdonságot közli, hogy Ausztria a nevezett egyezésben lemondott 1862. július 10 -i javaslatáról, a női annyit tesz, hogy felhagyott azon tervvel, hogy a déli német államokkal külön vámszerződést kössön. De ép oly kevéssé hajlandó Ausztria a vámszövetséggel teljesen egyesülni, hanem azon szerződési viszonyban akar maradni az összes vámszövetséggel, melyet a februári szerződés létesített, s épen ennek lehetségessé tételére szólíttatnék fel Francziaország a poroszszal kötött szerződése módosítására. Azonban Ausztria fenntartaná jogát a későbbi teljes egyesüléshez a vámszövetséggel. Az erdélyi nyelvtörvény megerősítése. Első Ferencz József, Istennek kegyelméből ausztriai Császár, Magyar, Cseh, Halics és Lodomér országok apostoli királya, úgy Lombardia, Velencze és Illyria Királya, Ausztria Fő- Herczege, Erdély Nagy-Fejedelme és Székelyek Grófja stb. stb. Kedvelt Erdély Nagyfejedelemségünk f. é. Szent-Jakab hó 1-jére Nagy Szeben városába meghívott képviselőinek adjuk ezennel tudtára . A három országos nyelvnek a közhivatalos közlekedésben használatát szabályzó törvényczikket, melyet Ti, kedvelt híveink, I.- Szent- Mihály hava 29-ről kelt legalázatosabb felterjesztéstekkel, teljhatalmú országgyűlési királyi biztosunk utján Élőnkbe terjesztettetek . Mi ezennel egész terjedelmében legkegyelmesebben megerősítjük , egyszersmind felszólítunk Titeket, nedveit híveink, hogy ezen törvényczikket az Általunk kibocsátott ideiglenes országgyűlési alapszabály 23-dik szakaszának megtartásával, a szokott módon, legfelsőbb szentesítésünk végett terjeszszétek fel. Kikhez egyébiránt császári, királyi és nagyfejedelmi kegyelmünk és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fő- és székvárosunkban, Bécsben, november hó 21-dik napját. Urunk ezernyolczszázhatvanharmadik, uralkodásunknak pedig tizenötödik évében. Ferencz József, s. k. B. Reichen stein Ferencz s. k. Eő császári királyi apostoli felségének saját parancsára . B. Friedenfcls Jceö s. k. Vidéki tudósítások. Lipó-Sz. Miklós, máj. 19. Hol szent akarat, minden felmerülő akadály mellett, testben valósul; holtmes lelkü áldozat, buzgó hatni akarás, nem önző czélokra fordítja működését, de a közjó megállapítása felé vezeti fáradozását — léleknagysággal legyőzve a korlátokat — ott a szellememelkedés jeleit látjuk. Megnyugvással irom e szavakat, mert megyénk jobbjainál életet, szivet, áldozatkészséget látok. Szellemnagyság országokat emel, erkölcsöket növel, vétket irt. Lehet-e megnyugtatóbb érzés, mint ha testvéreknél rokonérzelmekkel találkozunk? Lehet-e édesebb díj, mint ha egy nemes czél felé való törekvésnél a sikert emberbarátság, felebaráti szeretet egyelőre is biztosítja? Nem akarok buzdítani, nem dicsérni; az önmegelégedés dij, a jó példa buzdítás, s azt a tett mezején kell valósítani. — Köszönetet akarok mondani megyénk azon jeleseinek, kik nem kerülve fáradságot, nem keresve a dicsvágy tömjénét, nemeslelküleg enyhítették szívvel lélekkel a szegények sorsát. A múlt évi szűk termés hazánk nemcsak alsó vidékeinek lakosait hozta az ínség legnyomasztóbb helyzetébe , hanem Liptó megye különben is szegény közönségét éveken át nehezen orvosolható ínségbe taszította. Különösen Szielnicz mezővárost érte a nyomor egész súlyával. Daczára az általános ínségnek, mely a tehetősbbeket is érte, megyénk jelesei erélyesen kezdenek oda működni. Hogy e szegények ne a koldusbot támaszára legyenek szorítva Ez ügyben bizottmány alakult, mely bizottmány nem mulasztott időt, nem szalasztott el alkalmat az égető szükségeket fedezhetni. így kérte el a még 1861-dik évben megyénk lelkes hölgyei által a honvédsegélyző-egylet számára felajánlott női kézimunkákat, hogy ezeknek értékesítése által begyülendő összeg reményében, több száz mérő gabonának bevásárlása, s az illetők kezéhez juttatása által az indéget csillapíthassa. Így szólta fel honától több évekre elszakadt, most szüleinél időző hazánkfiát, Kern Gyula jeles zongoraművészt, hogy ugyan e czélra hangversenyt rendezzen. A nemeslelkű honfi nemcsak hogy működését a legnagyobb készséggel felajánló, de ismert tehetségével, daczára a nyomasztó körülményeknek nagy számmal megjelent, minden rendet és rangot képviselő közönségnek egy élvezetteljes napot szerzett, s a szegény szükölködöknek megszülte könyvit emberbarátilag leszárította. Fogadja az előbbieknek köszönetét, az utóbbiaknak áldását díjul. Közreműködtek mint szavazók: Spengel Berta k. a. és Joób Gyula úr. Hízelgés nélkül írhatom, hogy minden tekintetben méltán kiérdemelték azon állításomat, hogy a felföldön is magyar van. Nem mulaszthatom el ez alkalommal megyénk kormánybiztosának legális magaviseletét felemlítni, ki is nemcsak a bizottmány működését támogatva, a czél elérését részben biztosította, de a megyeház teremének a hangverseny idejére való átengedése és pénzbeli segélye által, a tiszta jövedelmet tetemesen gyarapította. Nőegylet is van alakulóban. Biztos jövőnek néz ebbe, mert hol a egyesült erő működik, ott, ha küzdve is, biztos eredményt reménylhetünk. Kubinyi Sándor: Zalamegye (Felső-Eörs),máj. 19. A haza hű, áldozatra kész fiainak Borából ismét egy jeles, s minden szent ügyet lelkesen felkarolt férfiú dőlt ki: Vámosi Marocza Dániel, felső-eörsi közbirtokos, nyugalmazott tiszttartó, a veszprémi helv. hitv. egyházmegyének nyugalomra lépett segédgondnoka, több megyének volt táblabirája, minden közhasznú eseménynek lelkes pártolója, sok jó ügynek zászlóvivője, f. hó 15-én, 71ya éves pályafutás után, bezárta küzdelem teljes — de emlékezetét örökítő szép tettekkel ékesített — önnön érdemei által kitűnt életét. Daczára elöhaladott éveinek, lelke folyvást ifjúi tűzzel lángolt minden szépért, jóért, nemesért és dicsőért, s az élet nem emelhetett fel oly szent oltárt, a melytől ő áldozatával elmaradott volna. Mint protestáns, lelkesen pártfogolta a protestáns közintézeteket; ő indítványozta, hogy a dunántúli helv. hitv.egyh.ker.főtanodája részére nyomda szereztessék, s e szép eszme megtestesítéséért ő tette le az első, jelentékeny áldozatot is. A pápai tanulóifjuság körében alakult szegénysorsú beteg tanulók gyógyítását eszközlő egylet pénztárának alapja megvetéséhez és csakis ő járult áldozatával. A veszprémi helv. hilv. egyh. megye könyvtárának, a papi és tanítói özvegyeket segélyző pénztárnak megalapítása nagy részben az ő érdeme. A pápai főtanoda uj épülete felállításának költségei fedezéséhez rém kölcsönnel, hanem a szent czél oltárára letett jelentékeny áldozattal járult. — Ott látjuk őt a balatoni gőzhajózási eszme megtestesítői és pártfogói között; mint áldozó papot látjuk mindenütt, a hol mint protestánstól az egyház, mint honfitól a haza áldozatot igényelt. S nemcsak anyagilag áldozott, hanem erőteljes szellemének hatalmas működésével is támogatta a közügyeket. A megyék , az egyházvidék, egyházkerület gyűlésein mindig azon eszmék harczosai sorában láttuk őt küzdeni, amely eszmék az újkornak vezérlobogójára voltak felírva. A gyűléseken közhasznú indítványai, gyors felfogása, éles distinctiója, szigorú logikai következetessége által tűnt ki. Az eszméket — melyeknek megtestesülését óhajtotta — nemcsak szónoklataival, hanem az irodalmi téren is vélte ; küzdött a Balaton részletes lecsapolása ellen, küzdött egy gazdasági tanintézetnek Pápán leendő felállításáért, s mert látta, hogy ez ügyben politikai téren tett indítványa félreértetett, egyházi utón akarta szép eszméjét megtestesíteni, s még halálos ágyából is irt egy czikket ez ügyben a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba. — Ifjabb korában irt egy hasznos gazdasági könyvet is, a falusi népiskolák számára, mely könyvet a dunántúli helv. hitv. egyb. kerület a népiskolák számára vezérfonalul fogadott el, s melyet — minthogy már nem kapható, és sok oly hasznos gyakorlati ismereteket tartalmaz, melyeket csak hosszas tapasztalás után lehet megszerezni — újra kellene nyomatni. Több lapnak volt munkatársa, s igy az irodam az, melyet anyagilag pártfogolt mindig — szellemileg is támogatta. Közhasznubb, áldozatra készebb férfiút az üdvözültnél nem veszthetett vidékünk, s nagyítás nélkül írhatom, hogy vidékünkön aránylag alig tett le valaki oly sok és oly érdekes áldozatot a közügy oltárára, mint év F. hó 18-án tétettek le porrészei a felső-eörsi helv. hitv. egyh. temető kertjében a végnyugalomra. A háznál Pap Gábor vörösberényi, a templomban Bott Lajos felső-eörsi,a sírnál Csonka Ferencz alsó-eörsi lelkész tartottak gyászbeszédet. Az énekeket a Balaton-felvidéki dalárda zengedette. — Zala, s főleg a szomszéd Veszprém megyéből népes gyászkoszoru gyűlt össze az elhunyt utolsó tisztességtétele megadására,szivében mélyen átérzett fájdalommal, szemében a veszteség könyvijével. — A távozók áldást kérnek a nyugvó porokra, s magukkal vitték a kidőlt jelesnek, a közügyek elesett bajnokának szent emlékezetét. r. 1. Ivanócz, május 22. Tisztelt szerkesztőség Trencsinben, az állandó nyomor hazájában, alföldi szűkölködő testvéreink felsegélésére második színi előadás rendeztetett, mely folyó hó 16 án a fürdői színházban, női munkák kisorsolásával kapcsolatban, tartatott meg. A bejött jövedelmekről a kimutatást ide zárva, van szerencsénk megküldeni az első mellékletben. A befolyt összeg, hatósági rendelet következtében, Vetor is László megyei főispán úr kezeihez került, nekünk azonban a segélyezés meghatározása fennhagyatván, a második mellékletben azon ínséget szenvedő helyek neveit sietünk közölni, melyek közt feloszlatni óhajtjuk ezen jövedelmet. Hazafial tisztelettel kérvén a tisztelt szerkesztőséget, szíveskedjék ezen okmányokát lehető leggyorsabban lapja hasábjain közzé tenni. Szerkesztő úr tisztelői: Kubicza Mária, Szilvay Mária. I. melléklet: Simon Franciska. Kimutatása a trencsinmegyei nők által rendezett sorsjáték és szini előadás tiszta jövedelmének: 1. 2500 sorsjegyért 30 krval, 750 ft. 2. Felmaradott női munkák eladásából 165 forint. 3. Adakozások 1 arany és 40 ft 70 kr. 4. Színházi jövedelem 4 arany és 490 ft. 5. A tánczrendezők ezen czélra átadtak 91 ft 20 krt. Összes bevétel: 5 arany és 1536 ft 90 kr. Kiadások: 1. Nyomtatványok 23 ft. 2. Színdarab leírása és folyamodási bélyegek 16 ft. 3. Színház és bazár ékitése és kivilágítása 50 ft 40 kr. 4. Postabér, éjjeli őrök és egyéb kiszolgáltatások 18 ft 11 kr. 5. Nagy Jakab közreműködéséért ICO ft. 6. Táncztvem és kivilágítás, 22 ft 83 kr. 7. Simonfy László fürdőbiztos ur által beadott számlaszerint, a használt zongoráért 16 ft 30 kr. Összes kiadás 246 ft 64 kr. Ezen kiadást, a fentebbi jövedelemből levonván, elosztandó : arany és 1290 ft 26 kr. II. melléklet. Azon helyek nevei, melyek az első mellékletben kimutatott tiszta jövedelemből felsegitendők. A hazafias hála jeléül azon gyöngéd ápolásért, melybe sebeiben fekvő Sz. K. honfitársunk T.-Sz.-Miklóson részesült : 1. Török-Szt-Miklósnak Hevesben 5 db arany és 400 ft. 2. Szolnoknak 200 ft. 3. Örkénynek Pesmegyében 200 fit. 4. A békési tótalku sztikör A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma szombaton május 10 jelenik meg. ködőknek 490 ft 26 kr. Összesen 5 db, 3 290 ft 26 kr. totzde^gi és kemk. tudósítások. Pest, május 25 kén. Hűvös, szélvészes idő. A nehezebb fajú búza tegnap is jól kelt és megtartá árait, de a selejtesebb egykét krajczárral olcsódott. Eladatott 8000 m. különböző minőségű búza, melyből a fehér és tolnamegyei 83— 86 ftes 5 ft 20 Cokijával kelt. A lengyelországi rozs 3 ft 60 krjával kel fogyasztásra. Tengeri, árpa, zab, zavartalan üzlet mellett, árváltozás nélkül. A repete iránt a kedvező hangulat kissé csökkent, de a tulajdonosok azért nem engednek tartott áraikból. Pest, május 21. Az este és éjijei erős, viharos égi háború, igen heves záporral. — Ma szélvészes változó idő. A víz apadóban. A búza iránt a hangulat folyvást biztos, zavartalan. Eladatait a bejegyzés szerinti árakor körülbelől 8000 m. bácskai és fehérvármegyei. A rozs kissé hanyatlott, az alsóbb rendű fajnak ára néhány brral csökkent. A kukoricza középszerűen kelt, változatlan árak mellett. — A többi gabnanemekből semmi változás. Győr, máj. 11. A már nagy részt elfogyott gabnakészletek, valamint a küszöbön levő úrnapi országos vásár miatt előrelátható volt, hogy a tegnapi hetivásár gyengén fog kiütni, s a csekély behozatal mellett az árak is 10—15 krral visszamentek. A mi vidékünkön a fagy az őszi vetéseknek áttolt, a tavasziak azonban a jó esők folytán magukhoz tértek. Az időjárás hűvös. Behozatott: búza 840 m., rozs 373 m., árpa 140 na., zab 142 m., kukoricza 47 m., bab 22 m., köles 4 m., burgonya 156 zsák. A árak következők : Egy auszt. m. tiszta b. 460—5 ft 55 kr, közönséges 4 ft 40—4 ft 50 kr, rozs 3 ft 55— 75 kr, árpa 2 ft 80—3 ft, zab us 2 ft 45—55 kr, kukoricza 3 ft 80—4 ft, köles 4 ft— 4 ft 40 kr, széna, két lovas kocsi 16—18 ft, széna egy mázsa 2 ft SC—3 ft, bor egy akó idei 6 ft—8 ft, mint liszt egy m. 9 ft t0kr, zsemle liszt egy m. 8 ft, kenyér liszt egy m. 7 ft, barna liszt egy mérő 5 ft 50 kr, zsúp 12 font 12 kr, bab 6 ft 60 — 7 ft, lurgonya zsákja 2 ft 40—3 ft 20 kr. Nagy-Kanizsa, máj. 18-án. A gabnakereskedelemben lényegesebb változások nem történtek, az árak következőleg viszonyulnak : Búza 4 ft 50— 90 kr. Rozs 2 ft 90—3 ft. Árpa 2 ft 60—80 kr. Zab 2 ft 10 kr. Kukoricza 2 ft 90— 3 ft. Bor kérdés nélkül. A többi termények is csak gyéren kerestetnek. Hirdetmény. A magyarországi (ide értve a szerbvajdaság és temesi bánságbelieket is), úgy a horvát- és tótországi földteher mentesítési kötelezvényekhez jut szelvényivek kiadatása iránt. Az 1864-dik évi november elsején a magyarországi (ide értve a temesieket is), a horvát- és tótországi földtehermentesítési kötelezvények mellé adott szelvények utólsója lejárván, annak szüksége áll be, hogy ezen kötelezvények uj szelvényivekkel láttassanak el. Ezen uj szelvényivek kiadatására nézve a magyar királyi, úgy a dalmát, horvát és tót kir. udvari kanczelláriák által egyetértőleg felállított következő határozatok létetnek közhitré: 1. A fentemlitett uj szelvények kiadatása 1864. nov. 2-án veszi kezdetét. 2. Szelvényivek a magyarországi (ide értve a temesieket is) ft. kötelezvényekhez nemcsak a budai ft. pénztárnál, a horvát-tótországi kötelezvényekhez pedig nemcsak a zágrábi ft. pénztárnál hanem Bécsben is a császári királyi államletéti pénztárnál, más koronaországokban pedig a föld teherment. alappénztáraknál, végre Magyarországban még Temesvárott a cs. kir. országos főpénztárnál, Pozsonyban, Sopronban, Kassán a cs. kir. országos fiókpénztárnál és Nagy-Váradon a cs. kir. gyűjtőpénztárnál is vétethetnek fel. 3. Azon esetben, ha a fél magyarországi (ide értve a temesieket is) kötelezvényekhez tartozó szelvényivnek felvétele végett a budai rt. pénztárnál, horvát- tótországiakhoz tartozók felvétele végett pedig a zágrábi rt. alappénztárnál 1864. november 2-tól fogva jelentkezik, az eredeti kötelezvények bemutatandók, s ha ezek a felszámolási könyvek tartalmával megegyezőknek találtatnak és a szelvényivek kiszolgáltatása ellen nehézség nem fordul elő, a pénztár azokat bélyegmentes nevény mellett kiadandja, s azok kiszolgáltatását a kötelezvényeken feljegyzendi. A magyarországi (ide értve a temesieket is) kötelezvényekhez kiadott szelvényivekről egyébiránt a vevények minden előbbi területre nézve külön állitandók ki. 4. Ha ellenben a fél a szelvényivek felvételét 1864. nov. 2-tól kezdve más koronaországbeli ft. alappénztárnál kívánja eszközölni, akkor a ft. kötelezvények eredetiben, az '/§ alatt foglalt minta szerint, három példányban szerkesztett jegyzék kíséretében azon pénztárnál adandók be, amelynél a szelvények felvétetni kívántatnak. Ezen pénztár a jegyzéket a kötelezvényekkel összehasonlitanája, s ha az rendén találtatik, a kötelezvényeket a félnek visszaadandja, azután a szelvények átküldése iránt az illető ft. alappénztárt megkeresvén, a megérkezett szelvényiveket a félnek az eredeti kötelezvények ismétt felmutatása, mindegyik ft. alap és mindegyik előbbeni területre nézve külön kiállított bélyegmentes nyugta, úgy az átküldésért eső vitelbérnek megtérítése mellett — kiszolgáltatandja. Az átküldésért járó díj minden egyes küldeménynél 15 ttkot tevő változatlan alapdijon kívül, az árszabályos értékbeli vitelbér felével határoztatik. 5. Ha a fél a szelvényveket a cs. kir. államletéti pénztárnál Bécsben (Singerstrasse, banképületben) kívánja felvenni, ebbeli szándékát annál, az eredeti kötelezvények előmutatása , az érintett minta szerint egy példányban szerkesztett jegyzék beadása mellett már 1864. jun. 1-től augustus végéig terjedő határidő alatt bejelentheti.