Pesti Napló, 1865. január (16. évfolyam, 4463–4487. szám)
1865-01-14 / 4473. szám
mely Bécs minden templomai felett kiemelkedik, s uralkodik a jó és kedves városon, melynek nemzetiségeit egymás után látta elmúlni, s tanúja volt dicsőségeknek. Mondják, két század volt szükséges ezen torony kiépítésére. Ausztria összes története érintkezik vele. Semmi épületnek nincs megadva az, hogy anynyi patriotikus bűbájjal bírjon, mint a templom. A templom azon egyedüli hely, melyben a nemzet minden osztályai gyülekeznek, mely nemcsak a nyilvános eseményekre, hanem azon titkos gondolatok és benső érzésekre is emlékeztet, melyekkel egynémely alkalommal belsejébe léphettek az uralkodók és alattvalóik.“ Az ember természetében fekszik, s a tökélyesedés egyik törvénye, hogy belső érzésünket külsőleg is érvényesítni szeretjük. Innen a törekvés, lakhelyeinket, közházainkat, városainkat minél csinosabb és szebbekké tenni, azokba minél több és nagyszerűbb nevezetességet összegyűjteni. Homér felett egykor hét város vetélkedett, hogy magáénak mondhassa, s a nagy műveket, melyeket maguk alkotni nem tudtak, egész népek és nemzetek minden lehető áldozattal legalább megszerezni igyekeztek. Oly nemzet, mely az emberiség szellemi tárházának gyarapításához semmivel sem járult, melynek hazája mindabban szűkölködnék, mit az utazó, idegen hazákat látogatva, itt keresni szokott és találni remél, mely mit sem alkotott, mi a lelket felvillanyozza, a szivet meghatja, nagy eszmét, vagy nagy érzéseket kelt, s egy ily nemzet a polgárisodás történetében alig foglalhatna helyet, s még annyi érdeket sem keltene, mint a vadember, kinek legalább vadsága bir élet és lélektani fontossággal, s méltó reá, hogy a bölcsész által tanulmányoztassék. Ázsia fennsíkjai, melyeken a természet vadfia száguldoz, Arábia pusztái, melyeknek égő homoktengerét sodorja az orkán, képzelődésemre hatnak, lelkemet elmélkedésbe merítik — egy keresztyén nép hazája, mely a polgárisodás titkaiba avattatott, s ennek semmi gyümölcsét nem termelte meg, csak szánakozást kelt. Az őserdő természeti dús növényzetét megbámuljuk,a szellemtelen és meddő civilisatiot megvetjük. S az ország minden egyéb helyei felett kivált a főváros az, melyben a nemzet minden tekintetbeni nagyságának feltűnnie, s benne mintegy gyupontban öszpontosulnia kell; mert a főváros, ha ugyan e nevet nemcsak viseli, hanem annak tettleg meg is felel, a nemzet szellemének monumentális viszfélye, összes történetének emlékekben örökített foglalatja A nemzetnek századokon át épülő és folyvást nagyobbodó palotája ez, melyben az történeti életét korról korra megjelöli, szerzett nagy kincseit elhelyezi, ékességeit összegyűjti, hatalmának, vívmányainak, élményeinek, mindazon eszméknek, melyek keblét valaha lelkesedésre ragadták, mindazon tetteknek, melyek rá dicsőséget és fényt árasztottak, emlékeit felállítja és őrzi. Mindazon alkotmányoknak tehát, melyeknek összege egy várost képez, melyeknek itt főleg első rendben találtatniuk kell, egy fővárosban azon nagyságban, fény- és fenségben kell jelentkezniük, mely egy egész nemzet hatalma és méltóságának megfelel, s ha egyes családoknak alapos okuk van, büszkéknek lenniök, őseik fénypalotáira s azok kincseire, kell hogy az erre való okot egy egész nemzet annál nagyobb mérvben találja fel az ő fővárosában, a mennyivel több az egész, egyes tagjai és családjainai. Reiseglivurr roma lyrai költője, Horácz, csak a legtermészetesebb érzésnek adott kifejezést, midőn ezen világváros százados ünnepélyére irt költeményében kérleli a napot, hogy Rómánál nagyobbat ne láthasson soha: „possis nihis urbe Roma visere majus.“ — Ha tehát valahol a hazában, kétségtelenül a fővárosban kell legláthatóbban feltűnnie azon igazságnak, hogy a nemzet anyagi előhaladása egyenlépést tart szellemerkölcsi fejlődésével, s hogy a nemzet nem hanyagol el semmi nagyságot. Hogy őseink a nemzeti dicsőség ezen érzékével, sőt öntudatával birtak, tanúsítják többi közt az Árpádok korszakában országszerte bevégzett nagyszerű épíkezések és alapítványok, melyek, a várakat és erődítvényeket kivéve, többnyire templomok és zárdákból állottak ugyan, de épen azért az összes művészetre és kézműiparra is szükségképen kiterjeszkedtek. — Bizonyság rá Buda, mely a vegyes korszakban, főleg Mátyás király alatt, a szó teljes értelmében az ország fővárosává fejlődött ki, mely a nemzet akkori európai hatalmát és dicsőségét, mint ezen világrész legszebb, leggazdagabb, legbüszkébb városa — több egykorú irók legalább Európa fényének és ékességének nevezik — méltón jelképezte. A Renaissance szelleme egyszerre szólalt meg Budán és Olaszországban. Ugyanazon mozgalmat, ugyanazon törekvéseket, melyek akkor ez utóbbiban, az új korszak felavatásában tevékenyek voltak, mind megtaláljuk Mátyás városában. Mátyás alatt dicskörben ragyogott az egyház, hírnevessé lett a hadsereg, megszólamlottak a múzsák, virágzott a tudomány, művészet és ipar, s maga a létesített páratlan könyvtár, s a gondolat, Budán az öszszes tudományt és művészetet egyetlen óriási egyetemben öszpontosítani, s azt Pesttel állandó márványhíd által összekötni, eléggé bizonyítja, hogy e fejedelem a nemzeti hivatás s a főváros imént vázolt fogalmának tiszta öntudatával birt. Az akkoriban uralkodott műszlés és fényről tiszta fogalmat nyújt az esztergomi bazilikában még mindig épségben szemlélhető Bakáts-kápolna. Boguslaw de Hansisten lengyel író, miután Remete szent Pál szent Lőrinczről czimzett, s a budai hegyek közt, a szép juhászné táján állott kolostor-templomot megszemlélte, elragadtatását epigrammban fejezte ki, melyben annak művészetét, fényét, gazdagságát, minden eddig létezett műdicsőségek felett magasztalja. „Oly templom ez, úgymond, melyet az ephesusi Diana megirigyelne, minőt a crétaiak Jupiternek nem állítottak, mely Agrippa és Flavius oszlopain túltesz, s márvány és aranyban Memphis felett büszkélkedik. Boldogok Istennek népei, boldogok a tájak, szerencsés Buda, mely ily műnek birtokában lehet!“ — Ugyanezen kolostor-templomban létezett Remete Sz. Pál márványkoporsója is. De nes, ezen szerzetbeli fráter-szobrász által annyi művészettel előállítva, hogy midőn a Mátyás udvarában tartózkodó török császári követnek ez megmutattaték, ez azon felkiáltásban törne ki, melyben egykor a bizáncziak sz. Zsófia építészének hódoltak: nem ember volt mestere, hanem az Isten! Mátyás művei világszerte csodálatot keltettek, s mictalentoma és ízlése annyira ismeretes volt, hogy maguk az olaszok, kivált a pápai követek, nem haboztak bevallani, miszerint nem csodálhatják eléggé ezen fejedelmet, ki korának minden uralkodóit felülmúlja könyvtárának igazán fejedelmi termei, nemcsak könyvek, hanem képek, szobrok, mennyiség, természet- és csillagászattani műszerek gyűjteményéül is szolgáltak. A szobrok közt, melyek közül hármat maguk a törökök is méltónak ítéltek, hogy magukkal elvigyék, több elsőrangú mű találtatott. Buda az ő számos palotaszert házaival, kertei és villáival, magas tornyú templomaival és zárdáival, s kivált a királyi vár temérdek nagy építményei és toronycsoportozataival, bár honnan nézted, jegyzi meg Oláh Miklós, tündéri tekintetet nyújtott. A harezi dicsőség, művészet, tudomány központja csakhamar a kereskedés és ipar emporiumává is vált. Tanúság erre Cuspinian beszéde, melyet a római birodalom fejedelmei és nagyjaihoz Buda elesése után tartott. „Bár láthatnátok, kiált fel, ti mindannyian, kik valaha Budán voltatok, honnan alattvalóitok az eleséget szokták volt Bajor , Svábország és a Rajnamellék számára megszerezni, mennyire süllyedett, mennyire jön eléktelenítve az egykor oly dicső fejedelmi város!“ Mily nagy és általános volt akkoriban a honi tudományosság iránti fogékonyság és vetélkedés, annak legékesebben szóló példája azon tény, hogy egy budai egyszerű polgár, Geger Theobald volt az, ki 1483-ban Ágostában Thurócz krónikáját nyomtatásban közrebocsátotta. Átalában az egész ország, mint valami gazdag szellemi élettár, rakva volt minden tájon nagyszerű basilikákkal, templomokkal, zárdákkal, várakkal, kastélyokkal, melyeknek, fájdalom ! ma már aligha csak emléke maradt fenn, s melyeknek habár csak romjai is állanának még : kedves hazánk, nem szorulnál reá, hogy ősi emlékek, festői romok, tört diadalivek, behorpadt mausoleumok stb. tekintetében a külföldről valamit, magát a Rajna vidéket sem véve ki, még megirigyeljél! „Lássa e műveket, kiált fel a ,Fragmen panis corvi" szerzője, a világ szeme, a nap, s csodálja a nemzetnek az Isten egyházai iránti ősi bőkezűségét, szeretetét, pietását; de tanulja meg az utóvilág is elődjeinek példáját követni, s vegye lelkére, hogy csak is ezen ősi pietással és kegyelettel térend egykor vissza az apostoli ország régi szerencséje !“ (Vége köv.) Szombathely, január elején. Megyénkben egy, Szombathelyről kiadott naptár jelent meg, ennek béltartalma feletti bírálatot másnak engedve, jobb szerettük volna, ha helyette egy hetilap lett volna megindítandó, már csak azért is, hogy megyénk közgazdászati, s kereskedelmi viszonyainak lett volna egy közlönye több megyék példájára. Tekintve azonban a czélt, melyből a naptár kiadatott, hogy a megmaradandó tiszta haszon egy, a Szombathelyen rég tervezett színkör megépítésének alaptőkéjéül fog letétetni, dicsérettel kell emlékeznünk azokról, kiknek agyában a jó gondolat megszülemlett, — mert bár a naptárbeli tiszta haszon kevés lesz, de annál nagyobb a jó példa követésre szolgáló inger, mi azáltal keltetni fog azokban, kik csak tettre várnak, hogy minden jóra készen álló készségüknek vihessék tehetségükhöz mért áldozatfilléreit. — Mint értesülve vagyunk, namanyi rusop ö nerczegsége is fog kiadni az építendő színkörre, de nem naptárt, hanem nagy nevéhez mért pénzösszeget. Valóban, ő kegyelmessége családi nagy nevének megörökítésére szép emléket emelne, ha a minden alkalommal tanúsított áldozatkészségét városunkban egy, a legszükségesebbnek ismert színkör megépítésére is kiterjesztené. Városunkban a tánczvigalmakra nagyszerű előkészületek léteznek, többek közül megemlítendőnek vélem: a pesti m. kir. egyetem jogász segélyző egyletének javára jan. 12-kén Bertha György és Széll Kálmán szép reményű ifjaink által a szarvasi vendéglő nagy teremében rendezendő tánczvigalmat, mely — hiszszük — már csak a kitűzött nemes czélért is fényes eredményű leend. Gazdászati viszonyainkat illetőleg , őszi vetéseink silánysága és nem nyújt vérmes reményeket a jövő évi jó termésre. A gabona piaczi árát a következőkben jegyezhetni fel: Búza 2 ft 50—3 ft 10 kr, rozs 1 ft 90 kr—2 ft 20 kr, árpa 1 ft 40 kr—1 ft 80 kr, zab 90 kr—1 ft. Silány termésünk s a termékek olcsó kelete okozta szükséget kisebb birtokosainknál nagyon enyhíti a kezdettől fogva mindig teljes erélylyel folytatott sopron-kanizsai vasútvonal kiépítési munkálata, melyen a szorgalmas munkáskezek, illő bérfizetés mellett, mindig kapnak foglalkozást, s így kikerülhetik az érvénybe rántó kölcsönt, s nem kényszerülnek magukat uzsorásoknak áldozatul dobni. Az érintett vasútvonalba esett térségek megyénkben — mint értesülve vagyok — mindenütt egyességileg sajátíttattak ki, kivéve Istóczy Antalné asszonyság tagositott dömötöri szántóföld birtokából beleesett m. e. 1V. holdnyi térséget, melyért a község többi érdekelt birtokosaival tett egyesség alkalmával az illető földbeváltó bizottság által 2200 forint ajánlott beváltási ár az építtető társaság igazgató választmánya által jóvá nem hagyatván, az ármérséklés iránti később megkísértett egyesség pedig nem sikerülvén, múlt évi dec. 20—21. teljesített bírói becsű folytán a beváltási ár 1751 fiókban állapíttatott meg, mely beváltási összeg a megyei p. törvényszék, mint dologi bíróság által fog jóváhagyatni. Ép e pillanatban jött hozzám megyénk egyik főbirtokosa, ki egész levertséggel beszélte, miként a megyeház legfelsőbb emeletében elhelyezett telekkönyvi hivatalnál lévén, mire oda feljuthatott, szava is előállott. Már itt szabadjon egy és nem fontosság nélküli megjegyzést tennem : ha már jogéletünkbe befészkelt telekkönyvi intézmény naponkénti szükséggé vált, azt a birtokos, tőkepénzes, kereskedő, szóval mindenki használni kénytelen, — de különben is tulajdon, zálog és egyéb dologbani jogaink tárházát a telekkönyvek képezik, s igy egyrészről a kényelmesté odajuthatás, másrészről a nyilvánkönyvek az eshető tűzvésztők kellő megóvhatása, azok elhelyezése iránt komoly figyelmet igényel, igen kívánatos volna, hogy az könyvi hivatal az 1861-iki földszinti helyiségébe helyeztetnék vissza. Egy. Gazdasági tudósítás, Pest, jan. 13. Az idő derült és lágy; a hévmérő 3 fokra emelkedett 0 felett. A gabnaüzletben tegnap is lanyha hangulat uralkodott, s egyáltalában nem tapasztaltatott semmi változás. A szállítmányok is folyvást csekélyek, de a keresletnek, mindamellett megfelelnek. Búzára nézve nem tapasztaltatott vásárlási kedv, s a forgalom nem ment többre mintegy 5000 mérő, legnagyobb részt középminőségü termelvénynél, mely a tegnapi árakon adatott el. Egyéb gabnanemüeknek nem volt forgalmuk, kivéve a kukoriczát, melyre nézve kereslet mutatkozik; eladatott 2—3000 mérő; ára szilárdul. (Sz. H.) Sz e g e d, jan 7. Mai hetivásárunkra s valamennyi szemes terményből kevés szállíttatott be, mi ugyan az óhitüek ünnepeinek is tulajdonitható. Jó minőségű tisztabuza leginkább Szabadkáról hozatott, mely egy itteni gabonakereskedő és molnár által gyorsan felvásároltatott. Tiszai és bánáti tisztabuza igen kevés volt látható, s ezekért szintén jobb árak fizettettek. Szabadkai tisztabuza egyremásra 2 ft 40 krön kelt, csekélyebb mennyiségű nehéz helybeli tisztabuzáért 2 ft 50—60 kr is fizettetett. Rozsból azon kevés, mi beszállittatott, 1 ft 40—42% krön kelt el pozsonyi mérőnként. — Árpa kevés volt, ára 95 krtól 1 forintig állt — Zab tetejezve 1 ft 10—20 krön kelt. —Kukoricza valamivel drágábban kelt mint szerdán, s pozsonyi mérőjét 1 ftjával vették. — Babért, mely még mindig keresett áruczikk, 4 ft 30 krt szívesen megadnak, de igen kevés áll rendelkezésre. — Szalonna mázsája 25 fton kelt, s meglehetős behozatal mellett, belfogyasztásra vásároltatott. (Z.-S.-Köz.) Nagy - Kanizsa, jan. 10. Jó utaink daczára is a szállítások csekélyek, és gabna áraink egyéb piaczhoz képest magasak. Búza 86 fontos 3.00—3.10 kr, rozs 2.00— 2.05, árpa 1.50—1.80., zab 1.10., kukoricza 1. 80—1.90., bab fehér 3.50., színes 275 kijával kél mérőnként. (F.-Vid.) U nghvár, jan. 5. Mai heti vásárunk igen gyér volt, a piaczi árak nem változtak. Pénzhiány miatt kevés a vevő. Időjárásunk a legjobb, kemény tél, s elegendő hó. (F.-Vid.) Kassa, jan. 7. A mai heti vásár szokatlan csekély volt, az élet ára, főkép a búzáé igen leszállt, egy köböl szép búzát 4 ft 60 krért is lehetett venni. Burgonya 1 ft 20 kr, paszuly 6 ft 30—40 kr. Időjárásunk tartós hideg, borult napok, néha hóval, még nem esett elég hó. Ma lágy idő. A pénzügyminisztérium hirdetménye. Az 1851. évi kölcsön, az átalakitási adósság, s az 1854. évi ezüst-kölcsön kötelezvényeinek beváltása iránt, az 1864-ki 14 hónapi pénzügyi időszakrai törlesztés végett (1863. novembertől 1864. december végéig.) Vonatkozással az 1863. dec. 26-ki hirdetményre, az alább kijelölt adósságnemeknek az 1863 ki közigazgatási évre eszközlött beváltására vonatkozólag, ezennel köztudomásra juttatik, hogy az ezen adósságnemekre vonatkozólag vállalt kötelezettségek teljesítése végett, az 1864. közigazgatási évre s az 1864. év november s december hónapjaira, következő kötelezvényi őszietek váltattak be : 1) Az 1861. évi kölcsön állam adóssági kötelezvényeiből, B. sorozat ft. az 1864. közigazgatási évre . . 322,500 1864. november- s decemberre ■ . 53,800 OHHICKtSU . OTOSOO 2) A kamat szelvények és sorsjátéki kölcsönnyeremények átalakítása által keletkezett államadósságból : ft. az 1864. közigazgatási évre . . . 569,600 1864. november- s decemberre . . 94,900 összesen : 664,500 3. Az 1854. évi ezüst kölcsön államadóssági kötelezvényeiből : ft az 1864. közigazgatási évre. . . 535,600 1864. november- s decemberre . . 89,200 összesen . 624,800 egészben . 1.665,600 Ezen kötelezvények a forgalomból kivéve maradnak, s megelőzött kihirdetés után törlesztetni fognak. Ide számítva az előbbi hirdetmény szerint, nyiltparancsszerű törlesztés végett már beváltott kötelezvényeket, e szerint most már a forgalomból kivétettek : 1) Az 1851. évi kölcsönből, még pedig A sorozatú kötelezvé ft nyekben ........................................... 8,597,800 B sorozatuakban . . 3,146,000 összesen . 11,743,800 2) Az átalakitási adósságból . 5,677,700 3) Az 1852. évi bank-valuta-kölcsönböl..........................................,870,000 4) Az 1854. évi ezüst-kölcsönböl 4,336,100 összesen conv. pénzben: 22,627,600 Ezen nyiltparancsszerüleg történt törlesztéseken kívül, a törlesztési pénzalap föloszlatásakor is : az 1862. az 1851. évi bankévi kölcsön valuta-kör-A sorozatú csönkötelezvényeiből ft. ft. törlesztetett . . 5,161,200 1,717,800 továbbá régibb kölcsönöknek az államadóssági pénztárnál beváltása által forgalomból kivétetett .... 276,974 603,935 úgy hogy ide számítva a többbi . 8,597,800 7,870,000 a nevezett kölcsönökből megszűnt . 14,035,974 10,191,735 Ezen okból ezen kölcsön nemekben, az 1864 i 14 hónapos pénzügyi időszakra semmi nyiltparancsszerü törlesztés sem kivántatott. Bécs, jan. 4-kén 1865. A cs. k. pénzügyminisztériumtól. Különfélék. Pest, jan. 13. — A budai dalárda következő felhívást tesz közzé: Felhívás a magyarországi dalár-egyletekhez! *) A múlt évi pécsi dalünnepen jelen volt 21 dalár-egylet határozat folytán az 1865-ki országos dalünnep aug. 20 án, sz. István király napján, Budán lenne megtartandó. Miután azonban a napi sajtó közlései *) Tisztelettel kéretnek a hazai lapok ezen értesítés felvételére, szerint a pesti zenede 25 éves fennállásának emlékére 1. évi május havában megtartandó ünnepélybeni részvétre, az országban létező zene és daláregyletek szinte fel fognának szállíttatni, és ennek folytán méltán kétségbe vonható, hogy a vidéki daláregyleteknek egy évben kétszeri megjelenésére a fővárosban csak némileg is bizton lehessen számítani, miután továbbá azon esetre, ha a pécsi határozat fenntartása a vidéki határ-egyletek által óhajtatnék (mi egyletünknek legnagyobb örömére szolgálna), a szükséges előkészületek megtétele, a nm. magyar kir. helytartó-tanács engedélyének kieszközlése stb. hosszabb időt igényel, ugyanazért szives baráti bizalommal felkérjük a magyarországi összes dalegyleteket, miszerint az iránt, ha váljon a pécsi határozathoz ragaszkodva, az 1865-diki sz. István napján Budán megtartandó országos dalünnepre megjelenni készek-e ? legfeljebb február végéig nyilatkozni, és szándékukat velünk („A budai dalárda igazgatóságának, Budán, a várban, uri-utcza, 38. sz. a.“ czimzett levél által) közölni sziveskedjenek. Budán, 1865. január 12-kén. A budai dalárda. Pabst Rudolf, elnök. Madarassy Pál, egyleti jegyző. — Az aradi kereskedői iparos ifjak önképzőegylete ügyében, mint az „Arad“-ban olvassuk, az előleges közgyűlést e hó 8-kán megtartották. Az eszmét, a tervet mindenki korszerűnek találván, azt kivétel nélkül a legmelegebben pártolók és magukévá tevék,s a kereskedelmi testület jelen volt tagjai e derék testület nevében újra ígérték, hogy az egylet létesülését minden erejükkel támogatni fogják. Kimondatott újra és világosan, hogy ezen egylet nem kaszinó-féle társulat akar lenni, hanem önképző kör, melyből tehát átalánvéve a játék is ki lesz zárva. Némi más kiegészítés után az alapszabályterv az eredeti fogalmazás szerint elfogadtatván, s a további teendőkkel, illetőleg a felsőbb engedély kieszközlésével az eddigi kezdeményezők bízatván meg továbbra is, a gyűlés azon egyhangú óhajtások között oszlott szét, vajha e szép czélú egylet mielőbb megkezdhetné működését. A Bécsi lapok szerint Szemere Bertalan családját gyász érte volna. Illetékes helyen tett tudakozódásainkra e tárgyban semmi határozott tudósítást nem nyerhetvén, csak azon reményünk kifejezésére szorítkozunk, hogy a gyászhir nem fog valósulni. — Vám bé ry, mint párisi sürgönyök jelentik, f. hó 11-én a franczia császárnál elfogadáson volt. — A Mont Cenis hegy átfurási munkálatain múlt év folytán 1080 méternyire haladtak. Még nyolcz évi szakadatlan munka szükséges az óriási mű bevégzéséhez. — A magyar képzőművészeti társulat ügye kedvező lendületet vett mindenfelé a hazában. — És — mint az alább közlött hirdetmény mutatja, tánczvigalmat is rendeznek a társulat emelésére. — A lelkes Nyitrán f. hó 26-kén tervezett tánczvigalom rendezői következő hirdetést tettek közzé : „Tánczvigalmi hirdetés. A képzőművészetnek honunkbani fejlesztését s ezen irányban már múlt évben alakult hazai társulatnak pártolását óhajtván előmozdítani, és anyagi érdekét emelni, bátorkodunk mi alulírottak a művészet minden kedvelő és hazafias czélokra áldozni kész honpolgárokat és honleányokat néz,sokboljesen felkérni, miszerint az ugyanezen czélra az 1865-ik évi január 25-kén esti 9 órakor az „aranydarvas“-hoz czimzett szálloda nagy teremében tartandó tánczvrgalomban részt venni sziveskedjenek. Egyes belépti jegy 2 ft, családi jegy 4 ft o. o. Belépti jegyek Tesléry Ferencz és Láng Emilnél azon nap esti 8 óráig kaphatók. Önkénytes adakozások hálával fogadtatnak. Nyitrán, dec. 20-án 1864. Kamanházy Károly, Tesléry Ferencz, Láng Emil, vállalkozók.*) — Thaly Kálmán sokszor említett Bottyán Jánosának egy buzgó olvasójának jegyzetei szerint ezen, 500 lapra terjedő nagy műben, főszereplő Bottyánon, Rákóczin és Bercsényin kívül a következő családok tagjai szerepelnek leginkább, mint történeti egyéniségek : Magyar részről : Eszterházy (Antal, Dániel), Forgách, Csáky, Andrássy, Károlyi, Pekry, Vay, Petróczy, Petényi, Heilenbach, De la Mothe, De la Riviere, Luzsenszky, Cziráky, Zay, Senyei, Gyürky, Révay, Beleznay, Bezrédy, Bagossy, Balogh de Bér és Balogh de Galántha, Ottlik, Szluha, Ebeczky, Berthóty, Budai, Sándor de Sághfa, és Sándor de Szlavnicza, Babocsay, Pessenyey, Bonefossé, B°rbély, Ghyllányi, Szemere, Gyulay, Grassalkovich (János, a herczeg öregapja), Ocskay, Andreánszky, Deák, Csajághy, Köröskényi, Somogyi, Esze, Bóné, Dúló, Nagy de Felső Bük, Nagy de Győr és Nagy de Zsámbok, Horváth de Palocsa, Horváth de Szent György, és Horváth de Pásztó, Hellepront, Bakacs, Cseplész, Kókay, Orosz de Csicser, Sélley, Sötér, Nyúzó, Ordódy, Nagyszeghy, Krucsay, Palkovich, Fodor, Kiss és Kiss de Szeged, Szalay, Mikházy, Lóczy, Bornemissza, Mólé, Török de Telekes, Ilosvay, Beniczky, Thuróczy, Zana, Géczy, Goda, Gőcze, Pikó, Szabó de Hatvan, Somody, Szekeress, Ujkéry, Bottka de Széplak, Blasskovich, Benkő, Szegedy de Mező Szeged, Gál, Szinay, Simándy, Dániel, Domokos, Kisfaludy, Réthey, Pőstyéni, Domahidy, Szabó de Zólyom, Lóczy, Szent- Pétery, Szent-Miklóssy, Mérey, Wollfart, Vajda, Winkler, Marsiczky és Marsovszky, Eckstein, Grajner, Kárándy, Bikk, Darvass, Bokross, Guldenfinger stb. stb. Császári részről : Eszterházy (Pál hg., Ferencz, József gr.) Pálffy, Nádasdy, Drasskovics, Keglevics, Heister, Stahremberg, Rabutin du Bussy, Schönborn, Croix, Viard, Virmond, Herbeville, Hochperg, Schaumburg, Nehm, Herberstein, Ebergényi, Jellacsich, Cziginyi,Kreutz, Steinville, Glöckelsberg, Bruckenthal, Kuchländer, Koháry, Cusani, Veteráni, Monticelli, Dufini, Schilling, Weitersheim, Leffelholz, Hartleben, Neuburg, Schilling, Tollet, Schlick, Pfeffershoven, Sickingen, Miglio, Ritschau, Toppelstein stb. stb. — Kaposvárról írják a „Lloyd“nak, hogy a közelebbi napokban agyonlőtt rabló nem Gelencsér, hanem a nemkevésbbé hirhedett Verbóczi. — h. Alkalmunk volt a pesti jótékony nőegylet ez idei sorsjátékának nyereménytárgyait méri. Bohus- Szőgyény Antónia asszonynál, mint az egyesület elnöknőjénél megtekinthetni, s azok mind gyakorlatias hasznuk, mind díszes és ízletes választékosságuk által egyaránt kellemes látványt nyújtanak. Úgy értesültünk, hogy mit a jövő héten mind a sorsjegyek külön, mind a február 11-ki álarctos bálhozi belépti jegyekkel együtt az ismertebb kereskedésekben, műárus boltokban s az egyesület választmányi nőinél kaphatók. Belépti jegy és sorsjegy együtt a bál napjáig 1 ft 50 kr, a bál napján a pénztárnál 2 ft. Ezen bál jegyei után már élénk tudakozódások történtek. — Gallmeier k. a. — mint a „Bécsi Híradó“ hallja — augustus végén egy magyar birtokossal házasságra lép. — Tömérdek maculatura hever a bécsi államnyomda pinczéiben. A birodalmi tanács pénzügyi bizottmányának előadója jelenté, hogy nem kevesebb, mint 4000 máz s a Bach féle törvény várja azon boldogabb időket, hogy onnan világrajöjjön — mint maculatura. — A vízaknai sóbányákra vonatkozó minapi közleményünket, melyet a „Magyar Sajtó“ nyomán közlünk a „Korunk“ tudósítása nyomán oda kell módositnunk, hogy a nevezett sóbányák miveltetését ma is a kormány kezeli, csak az ottani fiscalitásokat tették eladóvá. — Károlyi Alajos gróf 150 frtot küldött újévi ajándékul Tót megyer szegényebb lakosai javára. *) Tisztelettel felkérjük a fővárosi és vidéki lapokat, e hirdetés átvételére. A rendezők. Nemzeti színház. Jan. 14-re van kitűzve : „Faust.“ Nagy opera 5 felvonásban. — Távirati tudósítás a bécsi jan. 13-ról. 5°/C- metallicues......................... Nemzeti kölcsön......................... Bankrészvény......................... Hitelintézet................................ Londoni váltók......................... Ezüst ...................................... Arany ............................... börzéről . 72. 60. . 80. 40. . 792... . 181. 40. . 114.90. . 114.50. . 5. 44. A Angolorság. Savannah bevétele igen mély, majdnem megrázó hatást tett Angliában, olyat, mely hihetőleg még az angol költségvetésben is éreztetni fogja magát. — A „Times“ valószínűleg sejtette a mi történni fog, vagyis, képleg szólva, „látta az események közelgő előárnyait,és ez könnyen észrevehető ama kissé méltányosabb és udvariabb modorban, melylyel a vezérlap már darab idő óta az éjszaki hadakról, különösen pedig Sherman hadjáratáról szólni kezdett. A „Globe“, különben nem kevésbbé buzgó párthivetélnek, azaz az unió felbomlásának, mint a „Times“. Sherman hadjáratának nagyon messzeható horderejét már régen felismerte, még akkor, mikor Sherman Atlantát bevette, s midőn az amerikai tábornok november közepe körül hidegen átgondolt tervének kiviteléhez fogott, s Hoodot és Atlantát háta megött hagyván, edzett vitézeivel merészen indult egyenesen Georgia szivének, a Déllel rokonszenvező lapok e majdnem vakmerő kalandban nem láttak egyebet kétségbeesett kísérletnél Sherman részéről, magát és hadait egy tarthatlan állásból kiszabadítani , s melyek legkedvezőbben ítéltek róla, azt hitték, hogy ha Shermannak e hadjárata sikerül, ha szükség, nélkülözés és a lakosok engesztelhetlen gyűlölete el nem pusztítják őt, legfeljebb egy második Anabasissal fogja gazdagítani a történelmet; csak a „Globe“nem szólt megvető hangon a merész kalandról, sőt illetőleg megleckézte a „Timest“, mikor emez vak gyűlöletében még a földleírásról is megfeledkezett. Most azonban a siker komolyabb szint ad a dolognak, s ha a „Herald“ és „Standard“ folytonos dühöngéseit kiveszszük, az öszszes londoni sajtó mérséklettel és méltánylattal nyilatkozik e rendkívüli hadjáratról. De Dél barátai közt a „M. Post“ az egyetlen, mely teljes mértékben elismeri Savannah bevételének fontosságát. A „Times,“ amint már megjegyzik, méltányolva szól Sherman hadvezéri tehetségeiről, s elég nagylelkű hadjáratát még a „genialis“ czímmel is megtisztelni, de ezen elismeréshez annyi „de hátha“ van kötve, az ember majdnem azt hihetné, hogy Sherman voltakép semmit sem ért el- Az elfoglalt gyapotot szerinte oly jelentékeny összegért lehetne eladni, melyet a szövetségi pénztár mostani helyzetében bizonyosan nem tartana megvetendőnek, de a kérdés az, lehet-e a gyapotot törvényesen eladni, miután New Yorkban azt gyanítják, hogy a gyapot európaiak tulajdona. „Minő előnyt fog Savannah leírása az éjszakiaknak adni — mond a Times — az még csak ezután fog kitűnni. Feltéve, hogy Sherman állása Atlantában kétségbe esett volt, ez esetben egy tengerparti pont leírása és a hajóhaddal való szabad közlekedés világos nyereségé rá nézve. Más részről a déliek veszteségét az a körülmény enyhíti, hogy Savannah Pulaski erőd bevétele óta kevéssé használtatott kikötő gyanánt. És még az is kisülhet, hogy Savannah bevételének sokkal csekélyebb jelentősége lesz a háború menetére nézve, mint Éjszakon gon d — A hg. Esterházy-sorsjegyek utóbbi kisorsolásán még a következő 67 forintot nyerő számok huzatták: (Folytatás.) 125128 125198 125241 125308 125341 125342 125378 125428 125486 125492 125614 125617 125662 125682 125708 125724 125731 125869 125919 125979 125990 126009 126016 126117 126132 126252 126265 126357 126411 126470 126560 126656 126663 126670 126784 126881 126907 126958 126982 127007 127041 127082 127148 127222 127227 127238 127267 127421 127477 127481 127508 127643 127741 127783 127819 127889 127918 127950 127989 128005 128021 128156 128257 128300 128365 128391 128451 128504 128551 128568 128693 128729 128741 128810 128877 128958 128979 129026 129108 129124 129126 129132 129144 129181 129202 129308 129323 129385 129411 129423 129427 129529 129530 129833 129859 129904 129943 130020 130066 130089 130171 130183 130188 130230 130260 130277 130320 130324 130329 130417 130429 130615 130630 130643 130800 130819 130840 130896 130898 130954 131080 131103 131178 131252 131254 131269 131281 131352 131364 131416 131470 131547 131556 131614 131657 131671 131717 131721 131756 131786 131853 131940 131950 131957 131979 131988 132004 132014 132024 132049 132146 132185 132194 132224 132277 132284 (Folytatása következik.)