Pesti Napló, 1865. szeptember (16. évfolyam, 4611–4635. szám)
1865-09-16 / 4623. szám
nek és bánatnak, dicsőségnek és megaláztatásnak emelkedésnek és hanyatlásnak nyomait látjuk / bízva a nemzetnek bár megfogyott, de terhetlen erejében, hazafias önmegtagadással készek vagyunk tűrni a még talán néhány nap, vagy néhány hétig tartó szenvedéseinket , s a magas kormányt, melynek egyes tagjai nemzetünk igaz gyöngyeiből vannak összeszedve, ha tettleg támogatni alkalmunk nem lehet is, hazafias buzgalommal fogjuk cselekvéseiben kisírni. Annyival is inkább, mert ahol a nemesszívű fejedelem szent és visszavonhatlan igéretszavában fekszik vágyaink és reményeink alapja, ott a siker diadalához kétség többé nem fér. „Ily remények közt a legsajgóbb hazafias fájdalom elnémul keblünkben, s tekintetünk nem a múltak keserű emlékei, hanem egy szebb jövő felé irányul. „S ha mégis egy nemzeti átok nem engedné valósulni vágyainkat, s ő Felségének atyai kegyelmében és ígéretében alapult vágyaink és reményeink meghiúsulnának, nem fogunk megfeledkezni hazánk iránt tartozó kötelességeinkről, melyek nem engedik, hogy a nemzet alkotmányos jogaiból, melyek az ősökről hitbizományképen szállottak ránk, s melyeket az utódok számára minden csorba nélkül megőrizni szent kötelmünk, bár mit is elidegenitsünk. — Vezérelje a magas ég és küldje áldását ő Felségére, a magas kormányra és Méltóságodra, hogy törekvéseik legszebb jutalmát, a királyi trón visszaszer-zett fényében és hatalmában, a nemzet boldogságában , a hűn felvirágzásában mielőbb elnyerhessék.“ Erre b. Fáb főispán következően válaszolt : „Tisztelve szeretett barátim, „Veszprémvármegye közönségének kitűnő tagjai! „Nagy fájdalmaknak könyüket adott a természet, vagy erőt az ellentállásra, vagy gyengeséget, hogy midőn fájdalmaink annyira nőnek, hogy nem tűrhetnek, repedjen meg a gyarló emberi szív ! „Így vagyunk az örömmel is, érzést és kényüket adott a természet, de nem szavakat ezek fejtegetésére. „Reményítem, hittem, sőt tudtam, hogy mikor Veszprém megye közönségével találkozandom, találkozandom egyszersmind régi hű baráti érzelmekkel és már élvezett bizalommal is, — de ezeknek ily nagy mérvbeni tanúsítására nem számíthattam, s így kimondhatlan meglepetésem, kimondhatlan örömöm! „De ilyen az emberi sors! A boldogság és öröm ritkán lehet tökéletes , s így a mai öröm nectárjába is vegyült egy ürömcsepp, mert nem találkozhattam Veszprém megye összes közönségével, és nem a törvényes téren ; vigasztaljon bennünket, hogy mégis azon az útón, mely a törvényesség, alkotmányosság és szabadság templomába vezethet. „Minden változott közülünk, így nem lesz felesleges, hogy tisztelt barátaimnak figyelmét és türelmét pár perczre felkérjem; annál is kevésbé, mert oly kormánynak vagyok e megyében kitett tagja, mely visszaütött sisakkal lépett fel, hogy megismerhessék barátai úgy mint ellenes, annál is kevésbé, mert szükséges, hogy mindjárt első találkozásunkkor, működésem küszöbén ismerjük fel és értsük meg egymást .Hogy jelen helyzetünket, különösen közjogi és helyhatósági viszonyainkat felfoghassuk, megítélhesssük, legújabb történelmünk lapjait kell visszaforgatnunk. „Emlékeznek önök, tisztelt barátim, mily viszonyok közt oszlatott szét az eredménytelen 1861-ki országgyűlés. „Emlékeznek az az évi november 6-töl kelt kegyelmes királyi intézményre, melylyel a megyei bizottmányok szétoszlatván, az e megyei törvényesen választott tisztikar velem együtt visszalépett. „Emlékeznek arról is, mikép hozatott be a protisorium; mikép állíttattak fel a katonai ostromállapotszerű törvényszékek, mikép nyűgöztetett le a sajtó; mikép ingattatott meg Szent István koronájának egyik legszebb gyöngye, amikép szakíttatott el Magyarországtól törvénytelen alapon, de alkotmányos formák közt Erdélyország; mi örömmel fogadta mindezt a Lajthántúli alkotmányos testvéreink reichsratja. „Óh igen, emlékeznek önök erre, mert a sajgó lelki fájdalmat, ha megszűnik is, oly hamar feledni nem lehet. „Micsoda, ha ennyi csapás után bekövetkezett a tétlenség, tespedés, elfásulás, hallgatag de annál mélyebben érzett fájdalom szomorú korszaka. „Napi sajtónk alig érinté közügyeinket, hisz veszélylyel járt a szabad szó, s ha segélyt keresve elmindánk szivünk fájdalmait, rokonszennvet igen, de vigaszt sehol sem találtunk. „És mégis, voltak egyesek, kik magának a megtörtént ténynek sem hittek, mert lehetlennek hitték, hogy Magyarország királya Szent István nyolczszázados dicső koronájának jogait feláldozza, egy még alkotmányos gyermeklábon ingadozó csak, fictione juris kiegészíthető bizonytalan jövendöjü ausztriai reichsrath javára ! „S igy ezek írtak, informáltak, küzdöttek, s ha egy-egy eredmény dúsnak látszó esély kisikamlott, Antheusként, ki az anyaföldtől nyerte vissza erejét, hazánk szerelmében, a törvényes trónhozi hű ragaszkodásban nyertek új erőt az új küzdelemre. Nem csüggedtek ők, mert lelki szemeik előtt vezércsillagként fénylett azon elvitázhatlan történelmi igazság, mely szerint valahányszor a magyar trón elfogult tanácsosok által környeztetek mindannyiszor elvégre is a fejedelmi lelkiismeret, a törvényes király igazságszeretete és kegyelme kártalanntá a sújtott nemzetet. Nem csüggedtek ezek, hisz jól tudták azt is, hogy a dynastikus érzésű magyar nép, most és mindig, összes reményét és bizalmát egyedül és kizárólag Felséges urunk és királyunk személyébe helyezi. S hála az égnek, e reményében ezúttal sem csalatkozott, mertkövetkezett ama korszakot képző nap, midőn Ő Felsége őseink várában az ország szine előtt nyilvánítá, mikép királyi akarata, hogy ha Magyarországa a lehetőségig kielégíttessék. „Ennél többet nem várhattunk, nem reményihettünk, mert aki a lehetlent akarja, a Danaidák hordóját töltögeti. — Sialphus háladatlan munkáját vállalta el, egyszersmind az ezzel járó felelősséget is ! „Így alakult a jelen kormány, mely higgadt megfontolás után, az általunk is részint ismert és nem ismert viszonyoknak lelkiismeretes számbavétele után azon tántoríthatlak meggyőződésre jutott, hogy hazánk jelen rendszeresen bonyolított összes bajain csak a magyar országgyűlés segít, s így az országgyűlésnek törvényes alapon leendő összehívása mégis az országnak és törvényhozásának kiegészítését tűzte ki első teendőjének. „Ezek kivitelére vállalkoztam én is, de arra is, hogy az átmeneti korszakkal elválaszthatlan kapcsolatban lévő bajok és kellemetlenségek minél kevésbé súlyosodjanak Veszprém megye közönségére. „Elmondom mindazt , mi szívemen feküdt, nyíltan, tartalék gondolat nélkül. „A kegyes sors mégegyszer a jelen nemzedék kezébe fekteté hazánk és nemzetünk sorsát. Az Isten áldása legyen velünk 111 óra után , méltósága a megyeházba kocsizott, hol a megyei tisztikar üdvözletét fogadá. 11 órakor a megyei gazdasági egylet gyűlését tartván, ebben a főispán úr is részt vett. A délutáni órákban magán jellegű tanácskozmány volt a főispáni lakban, melyről elmondható, hogy azt a kiegyezkedésnek kedvező hangulat lengte át. Estve a szinházban díszelőadás, a város önkénytes kivilágítása és nagyszerű fáklyásmenet. Folyó hó 12-kén a főispán úr a megyeház helyiségeit és a börtönöket megszemlélvén, s az egyes hivatalokban az ügykezelés menetéről magának meggyőződést szerezvén, a megye kormányzatát átvette. Békés Gyula sept. 13-án Hazánk alkotmányos jogainak visszaállítása iránt kijelentett fejedelmi jóakaratnak kétségbe vonhatlan őszinteségét bizonyítja azon örvendetes körülmény is, mely szerint mind az ország mind egyes megyék kormányára olyan férfiak lettek legújabban kinevezve, kiknek rendületlen hazafias hivségükről, fényes érdemekben gazdag multjuk és a nemzetnek mindenkor bennök vetett birodalom kezeskedik. Ezen férfiaknak kipróbált jelleme biztosíték arra nézve, hogy alkotmányos viszonyainknak kiegyenlítése nemzeti jogaink épségben tartása mellett, és a haza méltóságával megegyezőleg, annak javára és érdekében fog eszközöltetni, azért őket, önfeláldozással járó hazafiai nemes működésükben gyámolítani minden honpolgárnak elmulaszthatlan kötelessége. Egy ilyen férfiút nyert báró Wenckheim Bélának főispánná történt legújabbi kineveztetése folytán Békés megye, azért nyugodt lehet minden békésmegyei hazafiának keble, mert a megyének eddig követett alkotmányos elveit alatta soha compromittáltatni nem fognak. Ő méltósága f. hó 9-én érkezett Gyulára, minden ünnepélyesség mellőzésével, és előbb a várkastélyba, onnan rövid idő múlva a megyeházához bújtatott, hol a megyei tisztikar, mely előbb volt főispán Bonyhády Gyula úrtól búcsút von, sőt tiszteletteljesen fogadta. Ez alkalommal tartott beszédében a tisztikart hivatalos kötelességeinek kettőzött szorgalommal leendő teljesítésére buzdította, hogy igy a nép bizalmára magát érdemesítve, hivatalát annak idejében a közbizalom választottjainak becsülettel átadhassa. Ezen nap estéjén a lakosság fáklyás zenével, és a dalárda nemzeti dalokkal tisztelgett az itteni várkastély kies udvarában főispán úrnak, mely alkalommal e méltósága által mondott hazafias érzelmű remek beszéd mindenkit meggyőzhetett a felöl, hogy báró Wenckheim Béla mindenkor az marad, a ki volt. A felső tisza-vidéki gazdasági egylet által 1865-ik évi october hó 12- ik napján Nyíregyházán tartandó termény- és gyümölcs-kiállítás és szántás-verseny programmja. A kiállításra elfogadtatnak mindenféle kerti és mezei termények és gyümölcsök. A kiállítandó tárgyak Nyíregyházán az egylet adás-vevési közvetítő ügynökségénél zárólag september hó 30-ig bejelentendők. Ezen bejelentés folytán a tartható tárgyak oktober hó 8-ig, a tarthatlanok pedig ugyanazon hó 10-ig a kiállítási helyiségre szállítandók, hol azok a rendező-bizottmány által átvétetnek. A kiállítandó tárgyak bejelentésekor adandó nyilatkozat tartalma: 1. Folyószám. 2. A tárgy megnevezése: gyümölcsnemüeknél az azt ismertető névjegyzék. 3. A beküldendő mennyiség darab vagy súly szerint; magnemüeknél legalább 10 szere kivántatik. 4. Mily kiterjedésben, s minő földben termeltetett a beküldött tárgy. 5. Átlagos termés. (Aláírás) Kiállító nevek lakhelye. Jutalmak s azok oda ítélése. a) Jutalmak a kiállításnál: pénzbeli dijak és dicsérő okirat általi kitüntetések. b) Pénzbeli jutalmat csak az egyesület területén termelt csikkek, dicsérő okleveleket az ország bármely vidékéről kiállítottak — nyerhetnek. c) Aki pénzbeli jutalmat nyer, az írásbeli elismerésben is részesül; ez utóbbit azonban pénzbeli jutalom nélkül is kiérdemelhetni. d) A jutalmazások s kitüntetések fölött szakértőkből álló bíráló választmányok ítélnek. Szántás-verseny szabályok. a) Versenyezhet mindenki, akár önálló, akár cseléd ember, a verseny a rendesen használt vas- vagy fa-ekével s két ökörrel vagy tetszés szerint lóval történik, melyet a versenyző vagy gazdája állít. b) A szántás-versenynél a szántó ember ügyessége és a végzett munka tökéletessége jutalmaztatik , annálfogva. c) A munka megkezdése előtt a szántó ember kikérdeztetik az eke alkatrészeiről, igazításáról s csekélyebb vagy mélyebb szántáshozi alkalmazásáról. d) A verseny-szántó tetszés szerint felvett mélység és szélesség folytonos megtartására figyelmeztetik. e) Minden szántó ember maga barázdálja fel a sorshúzás útján neki jutott szakaszt, a föld két végén felállított karó után ; a szakasz két végén húzott barázdán túl a földet felhasogatni nem Különfélük. Pest, sept. 15. — Mai számunkhoz mellékelve veszik tisztelt olvasóink a „Pesti Napló“ előfizetési felhívását. — Reitter Ferencz Duna csatorna és Duna szabályozási nagyszerű terve, mint értesülünk , Sennyei báró főtárnokmester figyelmét magára vonta, s a minden szépet és jót felkaroló kormányférfi meghagyása következtében Reitter főmérnök, most emlékiraton dolgozik, mely előterjesztené, miből állanának a költségek, és minő módon vélné a tőkét fedezendőnek. Az ideiglenes képviselőház talajának magassága f. é. september 11-én tűzetett ki a városi mérnöki hivatal által és pedig következőleg: a nagy terem talaja 30'—3"—5"" a kapu küszöb pedig 24'—4"—10'" a Duna 0 pontja felett számítandó magasságra határoztatok. Ezen magasságok meghatározására a Sándor és őszi utczák sarkán fekvő házban befalazott és XXXIV. számmal ellátott fixpont választatott kiindulási pontul, melynek lejtszine 25 lábnyi magasságban fekszik a Duna 0 pontja felett. — Közügyeinkben újabb mozzanatként jelenthetjük, írja a „Sürgöny“ miként a szab. kir. városokban kinevezendő királyi biztosok hatásköre és teendőire nézve is bocsáttatott ki egy utasítás, melyben kimondatott, hogy a városi közigazgatás és törvénykezésre nézve ugyanazon elvek lévén alkalmazandók, mint a megyéknél, a kormánynak a városokra nézve is egyelőre csak a közjó és a szolgálat érdekei által sürgetőleg igényelt változásokra kell szorítkoznia. Ez utasítás további tartalma szerint a királyi biztos első feladata leend, a városi tisztviselők irányában ugyanazon szabályok szerint eljárni, melyek a megyékre nézve megállapíttattak, és az anyagi és gazdasági ügyek közérdekű kezelése szempontjából, szükség esetén a jelenleg működő tanácsi testületek akkénti átalakítását eszközölni, hogy azok jelentékeny hivatásuknak tényleg meg is feleljenek. Ha nevezetesen a kültanácsoknak hatáskörük és személyes szervezés szempontjából lényeges átalakítása mutatkoznék szükségesnek, a kir. biztos ez iránti javaslatát felsőbb jóváhagyás alá bocsátandja. Egyéb közigazgatási és törvénykezési teendők tekintetében a megyei főispánokhoz kibocsátott pontozatok a városi királyi biztosoknak is irányadóul szolgálandnak. — A városi vigadó lépcsővázában Locz Károly már megkezdé a Tündér Ilona-féle kisebb falfestmények festését. — A „Pannonia“-híd mintáját, mely a vigadó éttermében van kiállítva, folytonosan nagy közönség látogatja. F. hó 12-kén Sennyei báró főtárnokmester és Bartál György, helytartósági alelnök tekinték meg. A főtárnokmester igen nagy figyelemre méltónak találta, s mint halljuk, kijelenté, hogy alkalmazására, hol a szükség kívánja, miután a szakértő-bizottmány véleményét kimondotta volna •— gondja leend. © Suhr Vilmos, műlovarköz-igazgató, i. é. november végével társaságával ismét Pestre szándékozik jönni, a a szükséges engedély megadása végett már folyamodott a hatósághoz. — A pestvárosi tanács tegnapelőtti teljes tanácsülésében kinyilatkoztatta, hogy Reitter F. mérnök dunaszabályozási és csatornázási tervét országos ügynek tekinti. Helyesen. E terv oly nagyszerű és fontos s kivitelében olyannyira érdekli összes anyagi érdekeinket, hogy országos jelentősége kétségbevonhatlan. Ennek folytán a pestvárosi tanács csak annyiban érzi magát e terv tárgyalására hivatva, a mennyiben elfogadására hatósági indokolás és szakbizottmány kiküldése szükséges. Az összes tervek s a költségvetés a redoute termében még mindig ki vannak állítva. — Tolnai Lajos ismert költőnk esküvője tegnap d. u. 4 órakor a református templomban ment véghez — Sugár Fanny kisasszonynyal, egy igen művelt és kedves ifjú hölgygyel. Az esküvőn a vőlegény iró barátai, s a menyasszony rokonai közül többen voltak jelen. — A lapunkban érintett tűzesetre vonatkozólag a következőket írhatjuk: A tűz a Józsefvárosban támadt, a bérkocsis- és német-utcza egyik szögletházában egy pintérnél, s rövid idő alatt 4 ház lett a lángok martalékává. Ez történt délután 5 órakor. Már nem is verték félre a harangokat, re quasi bene gesta ment mindenki nyugodtan dolgára, midőn este 61é1 órakor újabb lángoszlop emelkedik, ezúttal a borjú-piacz és sertéskereskedő utcza házcsoportjába kapván bele a tűz. Rövid idő alatt 3 nagyobb ház s több apró viskó égett le. A tűzoltás meglehetős rendetlenül, kuszáltan ment végbe, a tűzfecskendők víz nélkül jelentek meg a baleset színhelyén; a víz hiánya akadályoza az égés elfojtását; Így történt, hogy még esti 10 órakor is mindkét nevezett helyen javában pusztított a romboló elem. Dicsérettel kell azonban megemlítenünk a Deutschmeisterezred 8 katonáját, kik a legnagyobb halál megvetéssel rohantak a leginkább fenyegetett pontokra, s ezek buzgalmának köszönhető egyrészt, hogy nagyobb szerencsétlenségtől meg lett kimérve fővárosunk. A tűzvész kezdetekor Sennyey Pál b. kir. főtárnokmester és Lichtenstein herczeg azonnal megjelentek a helyszínen. Összesen leégett a két helyen 11 ház, 8 egészen, a többi részben erősen megsérült. Ugyanez alkalommal a városnak a Rákos felé eső részén is pusztított a tűzvész. A „P. B.“ írja: A sándor-utczai telek átadásáról szóló jegyzőkönyv f. hó 12-kén íratott alá. — A „Pannónia“ hidat a „Magyar Sajtó“ következőleg ismerteti. Anglia milliókat költött, hogy a Themse alatt egy alagutat készíthessen, hogy a két part között a szakadatlan közlekedést eszközölje, mert az íves hídszerkezetek mellett oly hidat nem állíthatott fel, mely által a Themzéni hajókázás gátolva nem lett volna. ÉjszakAmerika státusaiban törvényileg tilos a folyók medrébe vizi építményeket emelni, s igy ott a folyókon a közlekedést gözbárkák, úgynevezett „ferryboat“ok által tartják fenn, innét van az, hogy vasutaknál, hol az irányba szélesebb folyamok esnek, 100, sőt mint jelenleg Sanct-Franciscóban történik, 200 mérföld kerülőt kell tenni csak azért, mert a folyam medrébe pilléreket, melyekre a hidakat állíthatnak, építeni tilos. Ezért Amerikának legtekintélyesebb lapja, a „Hérald“, azt indítványozta, hogy a fejedelmi vagyonnal biró new-yorki kereskedők jutalmat tűzzenek ki oly hid-szerkezet feltalálására, mely a közép pilléreket nélkülözni birná. Egy ily közép pillér nélküli híd szerkezetét tünteti elénk a „Pannónia-hid” mintája. A minta öt öl hosszú, a mű magassága 13 hüvelyk, szélessége másfél láb, szerkezetének egyes részei öntött vasból készültek, — a hid gerendáit 1456 darab űrhenger képezi, melyek 12,000 apró sróffal vannak összekapcsolva; súlya e mintának 5 mázsa, midőn birképességét tanulmányozták a szakértők, 80 mázsa vassal terhelték meg, mely a mintának megfelelő nagyságú hídnál 317,000 mázsa birképességnek fogna megfelelni. Övezete a körnek V10-ed részét teszi, a a középen alkalmazott csuklyaféle szerkezet úgy van összeállítva, hogy az egész híd a vasnak melegség általi kitágulásánál emelkedhetik, összehúzódásánál pedig magassága sülyedhet. E minta a pesti és budai indóházak összeköttetési vonalán felállítandó dunai hídnak mintája, a 260 ölre számított egész nagyságú hídnál a híd súlya 200,000 mázsára van számítva, ezen távolságra a hídban levő vasnak összevonódása zéruson alóli 20 fok hidegnél 3 lábra van számítva, — kitágulása zéruson felüli 35 fok melegnél szinte 3 lábra számíttatott, mely 3 lábnyi contractio vagy expansio a vidvezetének magasságában csak 4 hüvelyk különbséget fogna előidézni. De épen ezen kitágulása és összevonódása a vasnak tette azt, hogy eddig hidat hosszabb távolságra vasból készíteni nem bírtak. Ezen szerkezettel azonban egy angol mértföldnél nagyobb távolságra is lehet hidat építeni. Eme szerkezet feltalálója Kauser István, pesti születés, Stoczek tanár egykori tanítványa, mérnök-építész, ki saját és Maggráber Ágoston nevére szóló kizárólagos szabadalmat is nyert eme találmányára Európa majdnem minden államaiban, sőt a kizárólagos szabadalom elnyeréséért már a washingtoni kormánynál is tettek lépéseket. Mivel a szabadalom tulajdonosok magyarok, az első mintát itt készítették , már a kezdeményezés dicsősége ebben is hazánkat fogja illetni. A minta naponkint reggeli 9—12-ig, délután 3—6-ig egész sept. 19-ig megtekinthető, mely idő után Bécsben, Párisban, és Londonban is ki fog állíttatni, s azután Amerikába szállittatik. A szerencsétlen Barsiczky László, ki Temesváron párbaj következtében halt meg, végzetes kimenetelű párbaja előtt néhány órával, szüleihez intézett búcsúzó levél alakjában végrendeleti intézkedéseket tett. Jóakaróinak és barátainak emlékeket hagyott hátra, így például azon kardját, melyet 1861-ben mint megyei esküdt viselt a bizottmányi közgyűléseken, „Tisztelete és hálája jeléül“ Torontálmegye szeretett és visszahajtott 1865-iki alkotmányos főispánja, beodrai Karácsonyi László urnak hagyományozta. Azon hölgynek, ki első szerelmének tárgya volt, szintén egy kis emléket hagyott oly kéréssel, hogy azt keblen viselje. Kedven ez fegyvereit barátai közt osztá szét. Végre a leendő országház építésére évi részletekben fizetendő ötszáz o. é. forintot rendelt. Ezen intézkedések mutatják, mily nyugalommal és mily lelkierővel ment a végzetes pillanat elé ezen ifjú, a kiben az egész Torontál megye egyik díszét gyászolja. Béke hamvaival. (Hon) — Beküldetett szerkesztőségünkhöz: „Lord Clive. Warren Hastings. Az angol Keletindia meghódításának története, irta Macaulay, fordította Szász Károly. Ára 2 ft. — „Schwarzgelb“, történeti korrajz a múlt évtizedből. Meissner Alfred után. 6 kötet, ára 6 ft80kr. — Magyarország családai, irta Nagy Iván. 18 dik kötet. 1—4. füzet. Thomka — Várady családok. — „A hg Eszterházy-féle catastropha.“ Társadalmi és gazdasági tanulmány. Wessely József uradalmi főfelügyelőtől. (Az Osterr. Revue után.) Ára 50 kr. — A 11 a, Attila fiai és utódai történelme a magyarok Európába telepedéséig, irta Thierry Amadé, a 33 dik javított és bővített,kiadás után fordította Szabó Károly.. füzet. Ára 1 ft. Az egész műre előfizetés 3 ft. Kiadja valamennyit Ráth Mór, jeles vállalkozó könyvárusunk. ) Az akadémia épületében a képtári helyiség 3-ik emeleti részét jövő héten bevégzik az asztalosok és festők, s e diszes helyiségben is megkezdődhetik az alól már folyamatban levő rendezés. A nagy diszterem menyezete is elkészült. Átalában nagy diszszel és fénynyel van kiállítva. Mi azonban attól tartunk, hogy a nagy mennyiségben alkalmazott gypszburok, czifrázatokban és kariatydákon gyakori és költséges javítást fog igényelni. Videant consules....... — A losonczi ág. hitv. ev. esperességi algymnasiumant. nógrádi esperesség lelkes pártfogása mellett újból s úgy szerveztetek, hogy képes minden méltányos igénynek megfelelhetni. Négy osztályú tanintézetünk 4 tanerővel rendelkezik, s a taneszközöket illetőleg is múzeumunk jelentékeny természettani, állattani, növény- és ásványgyűjteménye a legtöbb esetben megengedi nézlet által könnyíthetni az oktatást. Továbbá örömmel hozzuk köztudomásra, mikép kedvezőbb anyagi állásunk folytán az eddigi 30 ftos tápintézeti díjt 20 ftra szállíthattuk le, fenntartván magunknak e leszállítást jövő évre, a körülményekhez képest, a tandíjra is kiterjeszteni. Ajánljuk tanintézetünket, különösen azon t. ez. szülők és gyámnokok figyelmébe, kik nem magyar ajkú gyermekeiket a tudományok mellett magyar nyelvben is kívánják tökéletes fittetni. A tót nyelv kötelező tantárgygyá tétetett azokra nézve, kiknek szülei azt határozottan kívánják. *) Losoncz, sept. — Következő jelentés közlésére kérettünk fel: Egy érdekes könyv fog megjelenni Sebessy Jánostól, melynek tartalmát teendik : 1) A 1865. Bánhegyi István, igazgató. *) éretnek a hazai lapok a sorok sdives felvételére, magyarok eredeteinek és viselt régi dolgaiknak megírása a velők rokon népekével együtt szent István király koráig az Árpád-ház nemzési táblájával legrégibb időtől kezdve, sőt vele kapcsolatban a Felséges ausztriai házéval is. 2) A Magyarországban lakó nemzetekről. 3) Slavonia, Croatia, Dalmatia és Dáciáról. 4. A józan politika irányelveiről. 5) A magyarországi jelenlegi ügyekről. 6) Ugyancsak a magyar és horvátországi régi egyenes adórendszerről egy ilyetén uj adórendszer tervezetével. 7. A nemzetiségi mozgalmakról. — Előfizethetni reá a beküldés utján Pesten a Trattner Károlyi félé jóhitelü nyomdában f. évi october végéig 1 ft 50 kr. o. é., honnan a megjelenés után elviendő lesz, hozzájárulandván ráadásul egy 1 ívnyi külön nyomtatvány, szintén a fentnevezett szerzőről, Dánia, azután Svédhon és Norvégia történetéről, s köztük a schleswig-holsteini és lauenburgi tartományokéról. Nyolcz előfizetőt szerzőnek egy ingyen példány ajánltatik fel, ha pedig a mondott könyv kiadása ezen év fogytáig valamikép elmaradna, az előfizetési pénz az imént nevezett nyomdából vissza fog küldetni. — Ismerünk egy tisztességes csendes gyermektelen családot, mely hajlandó egy vagy két iskolai növendéket lakásra és ellátásra magához venni. A növendékeknek előnyök lesz, hogy a háznál a német nyelvben gyakorolhatják magukat, ez lévén a társalgási nyelv. Lakásuk van a ref. főiskolája szomszédságában, nem messze a reáliskolától. f) Főkellékek a szántásnál a fogatás egyenessége, a föld tiszta levágása a barázda oldalán és fenekén, a barázda tökéletes fektetése, az egyenlő mélység és szélesség, egyforma magházak hagyása, az utolsó barázda tiszta és tökéletes kiszántása, forgó és széles magház hagyása nélkül. Gazdasági, cselédek jutalmazása. A jelentkező vagy gazdáik által bemutatott kitűnő gazdászati cselédek pénzbeli jutalom és dicsérő oklevéllel jutalmaztatnak ; e kitüntetések odaítélésénél hűség, józan élet, ügyesség s e tulajdonok legbiztosb ismertető jele : az egy gazdánál töltött szolgálati évek száma — irányadó. Nyíregyháza 1865 augustus hó 30-án. A kiállítást rendező bizottmány. Nemzeti szinház. Sept. 16 ára van kitűzve : „DINORAH.“ vagy: a ploermeli búcsú. Víg opera 3 felv. — Távirati tudósítás a bécsi börzéről sept. 14-ről. 5°/#metallique. Nemzeti kölcsön Bankrészvény Hitelintézet . Londoni váltók Ezüst . Arany . 68. 40. 72. 70 775. 1. 173. 50. 109. 50. 107. 50. 5. 15. V. A„P. Napló“ magán távsürgönye- Bécs, sept. 15. A „Gen. Corr.“ azon több lap által czélzatosan terjesztett hírek ellenében, mintha a kormány a Gallgrófságokat akarná behozni, kötelességének ismeri kinyilatkoztatni a közvélemény megnyugtatására , hogy bármilyen szilárdan el van a kormány határozva az autonómia elvét keresztül vinni ; e részben semmi egyéb nem szándékoltatott s nem törekszik másra a kormány, mint a birodalmi törvényben a községek szabályozására vonatkozólag megállapított elvnek mindazon tartományokban, hol a körülmények maguk is amellett szólnak, az országgyűlés beleegyezésével leendő érvényesítésére, amint az már Csehországban, közmegelégedésre tényleg megesett. A helytartói s más magas hivatalok betöltéséről, azon hozzáadással terjesztett híreket pedig, mintha a felszólított egyének, a mostani kormány maradandóságához nem bizván, az ajánlott hivatalokat visszautasították volna,a „Gen. Corr.“ alaptalan koholmányoknak nyilvánítja. KÜLFÖLD, Angolország A „Times“-nak az amerikai polgárháború alatt kissé sajátságos fogalmai voltak az internationális jogról, semlegességről, hadviselőségről stb. Mióta azonban az unió győzött, lassan mint a city-lap is át kezdi látni, hogy minden vonalak közt legrövidebb az egyenes, és legalább Amerika ügyeire nézve nagy erélylyel igyekszik ez elmélethez illeszkedni. A „Shenandoah“ rablásait most már a „Times“ is aggasztóknak kezdi tartani, s azon óhajtást fejezi ki, hogy az angol kormány részéről is történjék valami, miszerint e rabló hajó pályája véget érjen. „Lehetetlen — mond a „Times“ egy vezérczikkben nem osztoznunk az Egyesült Államok méltó haragjában ama pusztítások miatt, melyeket a „Shenandoah“ Amerika észak-nyugati partjain szakadatlanul elkövet. Június vége felé, mikor Jonston és Taylor tábornokok fegyverletétele már a Csendes tenger minden kikötőiben tudva volt, Waddell kapitány még mindig folytatta rablásait és gyújtogatásait a confoederált kormány nevében az amerikai kereskedelmi hajók ellen. Ő lehetetlennek állította elhinnie, hogy a confoederatio már elbukott, minthogy e hírre nincsenek más adatai, mint az éjszaki államokban megjelenő lapok. Prédálásainak törvénytelensége azonban elvitathatlan. Ha valamely amerikai hadihajó által elfogatnék, és törvényszék elébe állíttatnék, alkalmasint legkisebb kilátása sem lehetne kegyelemre, hanem ha csalhatlanul be tudná bizonyítani, hogy mit sem tudott azon hadi eseményekről, melyek ugyanazon szélességi fokok alatt minden halandó előtt ismeretesek voltak. Szomorú dolog ily galád és boszúálló pusztításokat olvasni, s természetesnek tartjuk, hogy a californiai hajósgazdák elkeseredése Angliát bűnrészességgel vádolja. Az elrabolt hajók kapitányai „angol tengeri rabló“, — „angol tolwihht,’,ailgot Wiking“ nevekkel bélyegzik Waddell kapitányt. Ami e szemrehányásokat illeti, a „Shenandoah“ a britt birodalom valamennyi kikötőiből ki van zárva. Ez minden amit szorosan véve az internationális jog szerint kívánni lehet. (Ez nem igaz. Mint szárazon a haramna és a gyilkos, úgy tengeren a rabló tökéletesen törvényen kívül áll.) De méltó volna megfontolni, vájjon a fennforgó eset sajátságos körülményei közt nem mehetnénk-e egy lépéssel tovább. A mi semlegességünk igen szűk korlátok közé szorított jogaival és igen alkalmatlan „kötelességeivel“ a háborúval együtt megszűnt, s most még csak törvényes és erkölcsi kötelezettségeink maradnak