Pesti Napló, 1866. június (17. évfolyam, 4834-4858. szám)
1866-06-03 / 4835. szám
125-4835 Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7. szám, 1. emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. szám földszint. A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadó-hivatalhoz intézendők. Vasárnap, junius 3. 1866. 17 évi folyam. Hirdetni: 7 hasábos petitér eg) .••••••k hirdetésnél 7 nj kr. Bélyegdíj külön 30 nj kr. Nyílt tér: 5 hasábos petit sor 25 nj kr. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán: ▼agy helyben, házhoz hordva: Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Junius hó 1-től kezdve előfizethetni PESTI NAPLÓ-ra. Előfizetési A*r . Junius—augustusi 3 hóra..............................5 frt 25 kr. Junius— septemberi 4 hóra..............................7 írt ki. A „PESTI NAPLÓ“ kiadóhivatala. ha, akkor a székelyszékeket el nem tilthatja attól, hogy az azokkal hasonló hatáskörű főkirálybírókat ők válaszszák, s másfelől, ha a megyék élén álló személyiséget nem a kormány nevezi ki, akkor, hogyan gyakorolhatná a felelősséget ? A székelyszékek főkapitányainak visszaállításával a kormány bírja a kívánt közeget, anélkül, hogy a székelyek választási jogát sértené, sőt visszaállításával csak oly törvényt teljesít, amit Leopolddali alapszerződésünk is elismert. DÓZSA DÁNIEL. Fest, junius 2 1866. Vélemény az erdélyi részek assimilatiójáról. v. Szólok most már Erdély összeillesztéséről közigazgatási tekintetekbel. Közigazgatási szempontból a nemzeti fejdelmek korában a vármegyék főispánjaik, a székelyszékek főkapitányaik, s a Királyföld részint ispánja, részint az egyes törvényhatóságok élén álló főbírók által függött össze a fejedelmi tanácscsal, s ugyanezen közegek által függöttek öszsze ezen hatóságok később a fejedelmi tanácsot helyettesítő királyi főkormányszékkel. E szerint közigazgatási tekintetben a vármegyék, székek, vidékek és a fejdelmi kormány közt közép közeg nem létezett, s jövőre sem létezhetik, és pedig azért nem, mert: a) A kormány felelősségnek akadályául szolgálna az, ha intézkedései, melyeket a megyékhez tennie kell, közbenső közegeknek, ha csak expeditionális eljárásai által is késleltetnének, annyival inkább, ha e középközeg félremagyarázásainak vagy helytelen ellenokoskodásainak lennének kitéve intézkedései, és mert: b) A megyék, amennyiben sérelmeik miatt akarnának folyamodni a népképviselethez, oly felelősséget kellene kérdőre vonatniok, mely a kormány s egy közép közeg közt megoszlik, s úgy a felelősséget egyik a másikra hárítván, az erdélyi megyék lényeges jogi hátrányban lennének azon többi megyék mögött, melyek egyenesen érintkeznek a felelős minisztériummal, s főnökeik a felelős kormány direct intézkedései alatt állanak. — De : c) Ily közép közegre a közlekedés mostani fejlettségében mi szükség sincs, mert a kormány a magyar királyság fővárosában elég közel van arra, hogy a megyéket közvetlenül gyorsan és erélyesen administráltassa; s igy a szükségesség által nem lehetne indokolni azon tetemes kiadást, amit a mostani költségesebb hivataloskodás korszakában ily ötödik kerékre a közadóból ki kellene vesztegetni. Ily összeget lehet szebb, ett a részekre nézve hasznosabb intézkedésekre szentelni. Azonban : d) Ily közép közeget létesíteni sem lehet, mert a felelős miniszteri rendszer közé dicasteriális rendszerű közeget — mind például az erdélyi főkormányszék volt — beilleszteni teljes sehetlenség, mert ezt vagy maga a felelős kormány nevezné ki a mely esetben nem tudom mi értelme lenne az egésznek, vagy Erdélynek kellene azt megválasztani, a mely esetben miniszteri felelősséghez való joga Erdélynek eo ipso elveszne. Ily összeházasítás: a dicasterialis rendszernek a miniszteriális rendszerre különben is tökéletes politikai absurdum. De ez Erdélyre nézve még azon lényege hátrány volna egy ily közép közeg, hogy akkor a minisztérium osztályainál sajá területei képviseltetését nem igényelhet amit ellen esetben igényelhet, miután történelmi tény, hogy Erdély három rész mindig illetőséggel bírt a közös kormánynál. Ezek szerint a felelős kormány csak egyenes összeköttetésben állhatván a vármegyehatóságokkal, kérdés: bírnak-e erdélyi megyehatóságok a Magyarországiakhoz hasonló közegekkel, vagy szüksé van-e itt sarkalatos reformra ? Erdélyben a vármegyei részeken épp úgy meg vannak a megyék élén a főispők, kik egyszersmind az unió után arályságnak ép oly dignitariusai, s mi olyanok, ez idő szerint, tagjai a fels háznak, így az erdélyi vármegyék közigazgási assimilatiójára nézve semmi lényesb átalakítás nem szükséges, csak igazságszolgáltatás élére az első alispánt kell visszaállítani, ki egyszersmind a főispán távollétében a megyei közigazgatás élén áll. A Királyföldre nézve a szász ispán áll a közigazgatás élén, ki a törvényerővel ugyan nem biró, de gyakorlat folytán érvényesített „szabályozó pontok“ szerint is őrködni tartozik a Királyföldön a közigazgatási, törvénykezési és gazdászati rendeletek pontos teljesítése felett, gondoskodni a községek javainak gyarapításáról, utak készítéséről stb. Egy szóval : a szász ispán hatásköre azonos a többi megyei főispánokéval. Ezen közeg által a kormány fenntarthatja közigazgatási összeköttetését a székekkel, ámbár úgy az igazságszolgáltatás, mint a czélszerűbb közigazgatás szempontjából végre is a rendkívül apró szász székhatóságoknak reducáltatniok kell új politikai beosztás alapján két vagy három megyehatósággá, mert akkora terület, melylyel több magyar vármegye nagyságban versenyez, tizenegy külön megyehatóságot nem képezhet, és nem kiválólag akkor, ha a közigazgatási igazságszolgáltatás az állam költségén fog vizetni, amely esetben nemcsak a Királyföld, de egész erdélyi terület új politikai felosztása elkerülhetlenné válik, amire nézve a részeknek csak annyi észrevétele lehet, hogy ezen új beosztás az illető részek tör- I ténelmi területén belül történjék, ez alka- l lommal rectificáltatván ezen ős részek határai, a melyekből hosszú századok alatt különböző átfoglalások történtek, mint p. o. a Székelyföldből, melynek igen szép része foglaltatott Felső-Fehér megyéhez. Ami a Székelyföld közigazga- t tási assimilatióját illeti, ide semmi új közeget teremteni nem kell, s csak visszaállítani azt, a mi positív törvé- I nyeknél fogva létezik, és soha el sem is töröltetett. A mi a megyéknek főispánja, a jász-kunok kapitánya stb., az volt az egyes székek élén a főkapitány. Ezen méltóság állott úgy a megyei bandérium, mint a székek administra- I tiója élén, s mint a kormány közegét, s az Appr. Const. III. r. 76. ez., a Comp. I Const. II. r. 1. ez. és a leopoldi diploma I 7-dik pontja szerint a fejedelem nevezte ki. Ezen tisztségnek, mely soha el nem töröltetett, visszaállítása törvényes, mert létezése törvénybe van foglalva. • Korszerű, mert az erdélyi emberek feje is izzad azon problémán, hogyan lehet azon ■ s jogot, hogy főkirálybiróját a székely vá, I lasztja, a miniszteri felelősséggel kiegyeztetni? E probléma meg van oldva azon közeg visszaállításával, melyet joga van - a kormánynak nevezni ki, s mely régen II is a székek közigazgatásának élén állott. - s míg a választás alatt álló főkirály bírók ugyan oly hatáskörrel bírtak a székekben, -1 mint a szintén választás alatt álló első -i alispánok a vármegyében, a mint ezt a s marosszéki levéltárban levő 1656—91-ig s menő törvénykezési jegyzőkönyvekből jó átláthatni. . De ezen hivatal visszaállítása szűk,séges is, mert hogy közigazgatásnak ■-1 törvénykezésnek és mindennek kizárólag ez egy és oly egyén álljon élén, ki a mel r-1 lett a felsőház tagja lévén, sokszor hu szamosabban távol van megyéjétől, ez is I correct berendezésnek nem mondhat r- n. — Egyébiránt is szükséges, hogy ig I a megyei ügyvitelnél a nép választá i-1 si joga, s a felelős kormány kellő befog I lyása egymást ellenőrizze; de a vissza I állítás igazságos és méltányos J is, mert most, midőn a közadózás elfogadása által a székelység is adózik, meg várhatja, hogy az államköltségén az Unió közigazgatása is éppen úgy berendezve legyen, mint a többi megyehatóságok. De a kormány kénytelen is ez© a méltóságot visszaállítani, mert ha a tőrve- vény meg fogja engedni, hogy az elsz alispánokat a megyék válaszszák tovább. A képviselőház június 2-án tartott ülése. . (**) Elnök : Szentiványi Károly; az ülés jegyzőkönyvét vezeti gr. Ráday László; a szólni kívánókat jegyzi : Joannovics György. A szerdai ülés jegyzőkönyve felolvas- , tatott, és Ghiczy Kálmánnak közakarat- tal elfogadott indítványa értelmében tett egy pont stiláris módosításával hitelesít- ■ tetett. Csengeti Imre. Nekem még egy észrevételem van, és azt a t. ház engedelméből leginkább azon czélból vagyok bátor előadni, hogy annak, ha a jegyzőkönyvben nem, legalább a naplóban , nyoma legyen. Némelyek nem a házban, hanem a hízón kivül, amennyire én értesültem, ezen határozatot nem azon értelemben fogják fel, a melyben azt maga a t. ház vette, midőn a végzést hozta. — Igaz, hogy a választást, melyet ez esetben nemcsak a törvény, hanem maga a t. ház is elrendelt, meggátolni nem lehet; de másrészről azt sem lehet tagadni, hogy ezen határozat által az illető főkormányszék vagy kormányhatóságok egyáltalában nincsenek felmentve azon kötelesség alól, melynek teljesítését tölök nemcsak Vas megye központi bizottsága, hanem az egész nemzet várja. (Helyeslés.) Fordultak elő esetek nemcsak Vas megyében, hanem másutt is, hogy a főispánok vagy administrátorok erélye abban kerestetett, hogy a megyékben fennálló egyetlen-egy alkotmányos testület, a választásra felügyelő központi választmány kívántaival némileg ellentétbe helyezzék magukat. Én ezen állást sem helyesnek, sem törvényesnek, sem különösen a mostani helyzetben — megengedhetőnek nem találom. (Helyeslés.) Igaz az — és ezt ki is mondta a t. ház — hogy a központi bizottság, mely maga tett ide jelentést a választás megakadályozása iránt, a választást meg nem gátolhatja; de az is igaz — és azt hiszem, ebben osztozik velem a t. ház — hogy a mellett, hogy ezen végzést hoztuk, elvárjuk a főkormányszéktől, hogy kötelességét teljesítse, és a provisorius hivatalnokok törvényellenes beavatkozása elé gátat vessen. (Zaj, ellenmondás.) Nem akarom ezt jegyzőkönyvbe vétetni, csak a magam véleményét mondom ki. Igaz, hogy ha nem törvényes, nem felelős, nem parlamenti kormánynak vagy hivatalnokainak beavatkozása a választásokra megengedtetik, eltüretik, akkor az országgyűlés merő illusio lesz. (Igaz.) Akkor a népképviselet czélja és érdeke egészen ki lesz játszva. Én tehát csak ezen tekintetből mondom el véleményemet, melyhez ragaszkodom, egyedül azon tekintetből, hogy a naplóban nyoma legyen, és a t. ház határozata más értelemben ne vétessék. E felszólalásra, mint a beszéd bevezető része maga is érteti, határozat nem hozatott. Ezután elnök úr a házhoz időközben érkezett következő irományokat jelenti be, u. m.: Bereg megye orosz népességének nevében, a nemzetiségek érdekében többen kérik az ország politikai egységével összeférő vallási, közoktatási és közigazgatási kívánalmaikat törvényhozás útján megállapíttatni. Ezen folyamodványban olyanok foglaltatnak, melyek három kiküldött és már működő bizottság, t. i. a megyei rendezési, vallás- és közoktatási, és a codificationális bizottság körébe tartoznak. E kérvény talán azon a bizottsághoz kellene utasítani. ’ Bónis Samu legjobbnak véli a kérvényt bizottságnak kiadni , az majd által fogja tenni az illető bizottsághoz. Ezen elfogadott vélemény '5 alapján a kérvényi bizottságnak adatik ki, oda utasítással, hogy ez, ha szükségét fogná látni , az illető szakbizottságokhoz tegye át. (Helyeslés.) Elnök: A moldvai szélen lakó Ghimet bükki, középlaki és több szélbeli magyar és román csángó lakosok, több század éves, irtásos, birtokaik megválthatása végett, a nagy-szekeri. tartományi gyűlésnek beadott kérelmüket felker retni és felfedezett sérelmeiket törvény által orvosoltatni sürgetőleg kérik.“ E kérvény a kérvényi bizottsághoz utasittatil st Thurdossin, Árvamegyébe kebelezett mező- város elöljárói és volt úrbéres lakosai, az urbér törvények némely pontjainak homályos volta miatt, az uradalom által ellenök indított perben" tetemes kárt szenvedvén, ezen pontok világosabb magyarázata iránt folyamodnak. E kérvény azon megjegyzéssel utasittatik a kérvényi bizottsághoz, hogy azt, ha annak szülségét látta, a codificationalis bizottsághoz tegy át. (Helyeslés.) »” Czibur Gusztáv, feledi lakos és földbirtokos Jekkelfalusy Lajos, szepesmegyei föszolgabipe ellen adott be kérvényt, melyben a nevezett hivatalnok ellen, több rendbeli panaszokat hozvá ,a fel, szigorú igazságszolgáltatást kér, minthog sem a megyei főispáni helyettes, sem a magyi kir. udvari kanczellária kérésének helyt net le engedett. E kérvény a kérvényi bizottsághoa utasittatik. I Özvegy Pfaff Józsefné, Mohács mezővárosa rendezett tanácsa törvényszéke ellen, ennek e. hűtlen és súlyosan bűnös eljárása miat már febr. I hó 5 én felterjesztett panasza érdemében adott be újabb folyamodványt, mely a kérelmi bizottságnkhoz utasittatik. n Pettykó György a munkácsi uradalmi önkény 8! ! alóli felmentetése, sérelmei orvosoltatása és megszámoltatása tekintetében illetékes bíróság kiküldetése iránt adott be folyamodványt. A kérelem hasonlóan a kérvényi bizottsághoz utasittatik. I ^ Következett a napirend, — az állandó II . igazolási bizottmány jelentéseinek olvassását« 1 » 1 Gr. Ráday* László előadó olvassa ! ! Bay György Bereghmegye m.-kaszonyi, ‘i valamint Koller Antal Esztergom-1 | megye köbölkuti kerületi képviselők választásairól szóló jelentéseket; mindkét 1 j választásról szóló jegyzőkönyvek a tör-1 j ' 1 vényes kellékek szerint lévén kiállítva, 1 ; az utóbbi választás érvényessége ellen | ‘ benyújtott hét pontos óvás pedig a tör- , vény kívánta okadatolást merőben nél' i külözvén, a bizottmány a szabályszerű ] ' ‘ napok fenntartásával igazolást inditt ványoz, mit is a ház egyhangúlag elfogadott. Hosszú József előadó olvassa Kará-I a ■ csony János erzsébetvárosi képviselő I I megválasztatásáról szóló jelentést; a vá- I a ■ lasztás rendben történvén, a bizottmány I ! végleges igazolást indítványoz, mit is a I ház egyhangúlag elfogadott, itt Ugyanazon előadó olvassa Gáll József és Wagner Frigyes Segesvár székés város képviselőinek választatásáról, vallamint ezen választás ellen benyújtott B panaszos kérvényről szóló jelentést. A felhozott kifogásokat e bizottmány eléggé sok adatoltaknak, s igy figyelembe veendőknek találván, e választás ellen vizsgálat elrendelését véleményezi, s vizsgáló tagul Prugberger József selmenczi képviselő kiküldését indítványozza. A " házas véleménynek vizsgálat elrendelési f" részét eléggé indokoltnak találván, azt is elfogadja, s a vizsgálat elrendelését határozatilag kimondja; a vizsgáló tag egyéniségét illetőleg azonban Szentkirályi Zs Mór és Hiliki Gál János indítványára is a bizottmányi javaslat elejtetett, és vizsgáló tagul Trauschenfels Emil Brascsó városi képviselő lett kiküldve. K. E tárgygyal az igazolási jelentésekbe,ráfejeztetvén, gr. Károlyi Ede egy indultaványt nyújt be, mely tizenegy képviselő által aláírva, a rendkívüli időjárás okozta a csapás és innét félhető ínség tárgyában is zárt ülés tartását kívánja. ’ Ezen indítvány az aláírók neveivel az együtt felolvastatván, elnök a nyílt ülést m a ez alkalomra berekesztettnek jelenté ki, :BZ s felszólitá a karzatok igen számos közöneségét a távozásra. na A félórai várakozás után megkezdődött ne zárt ülésben b. Orczy Béla, Ivánka Imre, Dettrich Zsigmond és gr. Kátoryi Ede külön-külön indítványt tettek tőle az elnöki asztalra, melyekben hivatkozva a közelebbi fagy által okozott ezen számos károkra, s az innét következhető 11 népviségre, a házat felhívják rendelkezése alatt álló oly intézkedések megtételére, melyek a fenyegető csapást enyhittésék. Az indítványozók e czélból hét vagy bő kilencz tagú külön bizottmány kiküldését iy javasolják ; b. Orczy B. pedig az anya■’rá"gi érdekekben már kiküldve levő bizott' ’lyományt vélné utasítandónak, hogy ezen nyíl ránk nézve igen nagy fontosságú ügyben mielőbb tanácskozzék, s az alkalmanyitandó segélyeszközök iránti véleményei mejelentését a ház elé hova előbb benyújtsa Ezen indítványok némi támogatásait ,mi, felolvastatott Izsák és Kis-Kőrös községei He- ! kérvénye is. Ezen indítványok által szándékolt ezédes» kivihetőségi módjai Deák Ferencz általlos kimerítőbben fejtegettetvén, valamint a jeni adatok összeszerzése is, miket ily sulyoské- körülmények közt a teendő intézkedései ár sikere nem nélkülözhet, egyhangú volt , megállapodás, hogy az anyagi érdekek idöben kiküldött bizottmány utasítandó, béri tárgyban idő halasztás nélkül tanácskoznata , s az ínséget megelőző vagy enyhítő módokben és eszközök iránt adatokra fektetett véleményt készíteni, s azt megvitatás végett a ház elé terjeszteni. sok- A külön bizottmányt javasló többi ngyesítvány, minthogy a szádoklott alapot igy is eléretik, az illető képviselők állj kjrá visszavétetvén, megállapodás az utóbiiva- értelemben történt, valamint abban is van hogy ezen indítvány, a végett, hogy miegynél előbb a ház határozatává tétetvén, gyázi bizottmány utasíttathassék, e zárt ülés eloszlalása után nyomban tartandó országos ülésében előterjesztessék. A zárt tanácskozás eloszlása után mintegy félórás várakozásra a karzatok ismét megnépesedtek, s elnök úr az ülést megnyitó rövid beszédében ismerteté az ülésnek elég szomoru napirendjét; t. i. országos intézkedést az iránt, hogy a kedvezőtlen időjárás okozta csapásokból országos ínség ne következzék. Orczy Béla b. T. ház! Indítványom indokolására kevés szóval fogok élni. Ismeretes mindnyájunk előtt azon csapás, mely az országot jelenleg fenyegeti, nemcsak hogy a szárazság által eddig már igen erősen megkárosodva látjuk a föld terményeit, hanem a múlt hónap utolsó hetében járt fagy még fokozta az eddig történt károkat, élannyira, hogy némely vidéken a föld népe egyetlen egy élelmére szükséges anyagjától fosztatott meg, más vidékeken több-kevesebb kár történt, melyet azonban egész kiterjedésében jelenleg meghatározni lehetetlen, amennyiben a jelen változó idő körülményeitől függ, vájjon elegendő erő által javulnak-e a vetemények, vagy fokoztatni fog-e a nyomor, melyet az eddigi csapások következtében a föld népe érez. Ily viszonyokkal szemközt kötelességemnek tartom a t. házat oly intézkedések tételére felhívni, melyeket e háznak jelen viszonyai között törvényhozási hatásköre megenged, s melyeket e hatáskör korlátai között e háznak tenni lehet, és felfogásom szerint tennie kell is. (Helyeslés.) Bátor vagyok tehát a t. házat felszólítani, hogy e tárgyra nézve javaslat készítését méltóztassék elrendelni, mely mindazon eszközöket elősorolja, melyek jelenleg ez országgyűlés rendelkezésére állhatnak. Ezen eszközöknek felkeresése és javaslatképem előterjesztése, legcélszerűbben volna végrehajtható, ha ezzel azon küldöttséget bíznak meg, melyet az anyagi kérdések tárgyalására e ház már megválasztott. Ezen küldöttség legjobban fogja megítélhetni, és legjobban fog határozhatni a felett, hogy a jelen körülmények között tenni mit lehet és mit szabad, mily eszközök állanak rendelkezésünkre, hogy ezen nyomasztó viszonyok megszüntessenek, s amenynyire lehet, a nép az éhségtől megmentessék. Bátor vagyok erre vonatkozó indítványomat a ház asztalára letenni. (Általános helyeslés.) Joannovics György jegyző olvassa az indítványt, mely ekkép szól: Az országnak legtöbb vidékeiből leverő tudósítások érkeztek az iránt, hogy a föld terményei fagy és aszály által tetemesen megsérültek, sőt helyenként teljesen elpusztíttattak; ekkér az ország lakosainak legnagyobb része, miután sok helyt még a múlt csapásai által okozott károk sincsenek pótolva az éhség és nyomor veszélyei által fenyegetve lévén , indítványozom, hogy az országgyűlés a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköréhez képest és ennek korlátai között méltó figyelmet fordítson oly javaslat készítésére, mely az elemi csapások által a földmivelőkre nehezedett állapotok megkönnyítésére s majdan orvosolhatására szolgálhasson, egyszersmind czélszerünek tartom, hogy ezen javaslatának készítésével az országgyűlésnek az anyagi kérdések és közgazdászai ügyeknek tárgyalására kiküldött választmánya bizassék meg. Pest, 1866. junius 2-kán. B. Orczy Béla, ■ Pestmegye abonyi kerületi képviselő. II Az indítvány közakarattal elfogadtatott, s az anyagi érdekek ügyében kiküldödött bizottmány tagjai felhivattak az ülés után visszamaradni, hogy a legszükségesebb előintézkedések már ma megtétethessenek a további eljárás gyorsítására. Két óra felé az ülés eloszlott. Országgyűlési tudósítás. i i A codificationalis bizottmány ma (jun. 2.) d. e. 10 órakor tartá ülését, melyben a munkálati sorrend, s a codificatió körül követendő eljárás iránti albizottmányi vélemény olvastatott fel, e tüzetes és nagy gonddal készült dolgozatnak tartalma következő: _A codficatio tárgyában a képviselőház által megválasztott bizottmány, f. évi május 25-kén és 28 -án tartott üléseiben, alólírott albizottmányt oly czélból küldé ki, hogy adjon véleményt a codificatio körül követendő eljárás iránt; különösen arra nézve: a codificatio különböző tárgyaihoz képest hány albizottmány alakíttassák , minden egyes albizottmány körébe mely tárgyak utaltassanak ? s az albizottmányok hány tagból, mikép legyenek alakítandók ? A kiküldött albizottmány nem téveszthető szem elöl, hogy a codificationalis bizottmány teendői, főbb alapvonalakban már a képviselőház azon határozata által, amely az országgyűlési teendők tárgyában kiküldve volt 12 tagú választmány jelentése alapján keletkezett, meg vannak állapítva, s ennélfogva az albizottmánynak eljárásában arra kell szorítkoznia, hogy lehetőleg kijelölje a codificatio már kitűzött tárgyainak alkatrészeit, s ezeket úgy ossza be, miszerint a rokontárgyak, a szükséges elvegység fenntarthatása végett, egy és ugyanazon bizottmány köréhez tartozzanak. _ „Továbbá, mivel vannak a codificatio körül oly kérdések, amelyek megoldása bizonyos alapelvek előzetes megállapítását feltételezi; ezen alapelvek azonban oly tárgyakat is érintenek, amelyek egy más bizottmány teendői közé vannak sorozva, tehát alulírt albizottmány mellőzhetlen feladatául tekinté, kiemelni azon tárgyakat, amelyekre nézva az irányt adó alapelvet a codifcationalis bizottmánynak, egy másik bizottmánynyal egyetértőleg kell megállapítania. „Végül, minthogy a codificatio némely tárgyainak feldolgozása csak bizonyos előmunkálatok mellett lehetséges, alulírott allbizottmány szükségesnek tartó mindezen egyelőre függőben hagyandó tárgyakat, mind pedig azon élőmunkák-