Pesti Napló, 1866. augusztus (17. évfolyam, 4885-4909. szám)
1866-08-02 / 4886. szám
176 4886. Csütörtöki augustus 2. 1866. 17. évi folyam. Szerkesztési iroda: Kiadó-hivatal: Ferencziek tere 1. szám. 1. emelet. E lap jzellemi részit illető minden közlemény a szerkesztőséghez is intézendő. Kisillentetlen teretek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Ferencziek tere 7. szám földszinti A lap anyagi részét illető közlemények (előfizetési pénz, kiadás körüli panaszok, hirdetmények) a kiadóhivatalhoz intézendők. Előfizetési feltételek: Vidékre, postán: ▼agy helyben, házhoz hordva: Félévre . . 10 frt 50 kr. o. é. Évnegyedre . 5 frt 25 kr. o. é. Hirdetmények díja: 7 m • .i petítsor egyszeri hirdetésről 7 nj kr. Bélyegdijelön Síp sjkr. Kgfk-tér: 61 ww ~ 25 u. .... Rendkívüli előfizetés „PESTI NAPLÓ“-ra: august—septemberi 2 hóra . ..... 3 frt 50 kr. August—octoberi 3 hóra • • • 5 „ 25 „ August—decemberi 5 hóra ...... 8 „ 75 „ A FESTI NAPLÓ kiadó-hivatala. Fest. aug. 1.1866. — Több felöl biztatnak a hírlapok, hogy mihelyt a békekötés meglesz, újra összehivatik a magyar országgyűlés, s vele együtt a Lajthán túli népek gyűlése is. A mi különösen a magyar országgyűlés összehívását illeti, a „Magyar Világ“ ezt írja: „A milyen természetesnek, és oly bizonyosnak vélhetjük, hogy a békekötést nyomban követi a berendezkedés elejtett fonalának azonnali fel vétele, s a birodalomnak oly szilárd alapra leendő formaszerinti átalakítása, hogy bármily viszály érje is ezentúlra külellenségek támadásai miatt, benn bizalomra, kifelé pedig rendithetlen bátorságra és ellentállásra bizton számíthasson. „Hogy ezen munkálathoz a magyar országgyűlés hathatósan járulni lesz hivatva, mihelyt ideje eljövend, ezen ugyan egy pillanatig sem kételkedik senki, s ha az összehivatott, csak ott foghatja fel teendői fonalát, ahol elhagyta, — tudniillik a 95-ös bizottmánynak a közös ügyekre vonatkozó munkálata tárgyalásán át.“ Mindezt magunk is természetesnek találjuk, — sőt meglepően világosnak is a „Magyar Világ“ részéről. De a világosságból azonnal teljes sötétségbe esünk, midőn a „M. V.“ következendő soraiban azt mondja, hogy a béke lényegesen átalakítandja a viszonyokat, s előbb tisztán kell látni, s csak azután foghat teendőihez az országgyűlés. Alig jelenthet ez egyebet, mint azt, hogy a kormány nem fog sietni az országgyűlés egybehivásával a béke megkötése után. Meddig kell várni, a „Magyar Világ“ nézete szerint ? — az megmondva nincs; de hogy nagyon sokáig, azt sejtenünk engedi; mert szükségesnek látja, hogy előbb a „kétkedésnek legparányibb csirája is eltiportassék,“ — csak akkor lehet majd a munkához fogni! Tudjuk, hogy Schmerling négy évig az ő kormányában való bizalom beplántálására, és a benne való kétkedés csiráinak a szó teljes értelmében való kiirtására a lehető legdrastikusabb szereket használta, és még négy év múlva is csak ott volt, ahol kezdetben. Elhiszszük, hogy a mostani kormány férfiaival össze nem fér hasonló eszközök használása , de ha a bizalom helyreállása alatt azt találja érteni , hogy a kormány valami nagy pártot szerez magának, csakugyan analóg helyzetben van Schmerling úréval. A homály annál nagyobb a „M. V.“ czikkének ezen pontjában, mivel a czikk végén az mondatik, hogy mind a kormánynak, mind a magyar országgyűlésnek egyaránt „a leggyorsabban kell folytatni a felveendő munkálatokat, mert nincs mit tagadni, az utolsó idők eseményei oly rendkívüli nyomort hagynak maguk után, melyek a birodalom népeit — ha gyors és hathatós intézkedések nem történnek — képtelenné teendik az állam fenntartására; ezen hathatós intézkedések pedig kizárólagosan az alkotmányos szervezésben központosának.“ Íme a vigasztalás! — Félhivatalos bölcseség: egy lehelletre hideget és meleget fújni, reményt és aggodalmat kelteni ugyanazon tárgyban; port hányni a közönség szemébe felvilágosítás helyett, s mindig azt sejtetni, hogy zsebünkben valami hatalmas gyógyszer van elrejtve, anélkül, hogy legkevesebbet is fellepleznénk belőle, holott mindig beszélünk róla. Beszél azután a „Magyar Világ“ concessiókról is, melyeket Magyarországnak tennie kell, a concessiókról a 15-ös bizottságnak a közös ügyekről szóló munkálatából , concessiókról, melyek „a monarchia többi országai közti kötelék alkotmányos rendezése“ kedvéért adandók meg. — Mik ezen concessiók? Mi kifogásai vannak a „Magyar Világinak a 15-ös bizottság munkálatai elem? Minő modorban óhajtaná a kormány a Lajthán túli alkotmányosságot szervezni, s ezzel együtt a Magyarországgal való érintkezést? — ez az, amiben teljes a sötétség, — oly teljes, mint bármikor, mióta a jelen kormány intézi a monarchia ügyeit. Tapasztaltuk, hogy az az alkotmányosság is, melyet a „M. V.“ emleget, oly szó, mely a „Magyar Világ“ részéről bővebb magyarázatot kíván. Tartunk tőle, hogy az valami különböző talál lenni a parlamentarismustól, s hogy ez lehet az a concessio, melyet a ,,M. V.“ kívánna a jövő országgyűléstől. Szabad-e remélnünk, hogy a „Magyar Világ“ biztató czikkei ezen ébresztett aggodalmainkat el fogják oszlatni? Azt egyébaránt oly bizonyossággal kellene tudnia, mint mi, hogy a fentebbihez hasonló concessiót semminemű rögeszmék kedvéért, melyek egyegy kis párt töredékei, Magyarország tenni nem fog. —g. I Egy hang a műszaki közönségből a magyar mérnök és építész-egyesület érdekében. A legnagyobb örömmel mondhatjuk most már, hogy a magyar országos mérnökegyesület nem puszta szó, nem üres remény. Mert az e hét én tartandó közgyűlésre az ország minden megyéjéből oly méréűi bejelentések érkeztek, hogy — nem számítva a testvérfőváros igen nagy számú mérnök, építész és egyéb műszaki egyéniségeit, az egylet fennállása, jövője máris biztosítva látszik. Én azt hiszem, hogy nemcsak minket, a műipari pályán levőket, hanem az egész hazai művelt közönséget kellemesen érinti ezen hír, hogy azon tudomány, melynek terjesztésétől és szakavatott felhasználásától nagyon sok függ nemzetgazdászati, ipari haladásunk és ezzel anyagi jólétünk tekintetében, egy tiszta, szabad és tudományos Bécsi dolgok . Több bécsi lap egyező értelemmel írja, hogy a béke megkötésén nagy erélylyel fáradoznak, s az még ennek a hétnek folytán megtörténik. Ausztriának érdekében áll, hogy minél hamarább megtörténjék, hogy Morva- és Csehország megszállásának vége szakadon minél előbb. Az uj „Presse“ legfeljebb 8 nap alatt mondja létesülendőnek a békeszerződés aláírását, mi nem Nikolsburgban, hanem Brünnben fog megtörténni. Az új „Presse“ azon állítása ellenében, mintha az Ausztria részére Poroszország által fizetendő hadi kárpótlás 60 millióra menne, először a bécsi „Debatte,“ s utána valamennyi bécsi lap határozottan kijelenti, hogy ez nem való.Az öszszes hadi kárpótlás csak 20 millió tallérra, azaz ezüstben 30 millió forintra megy, minek lefizetésével a poroszok odahagyják az osztrák monarchia területét. Mint ugyancsak a „Debatte“ írja, való, hogy a porosz kormány eleinte nagyobb összeget követelt, de Benedetti, a franczia követ, ki részt vett az ezt illető alkudozásokban, jelenté, hogy a franczia császár kinyilatkoztatta, hogy a hadiköltség megtérítésének összegét 20 millió tallérra szeretné leszállítva látni. Erre a porosz király igy szólt: „Készséggel s örömest teljesítem a franczia császár ő Felsége kivonatát.“ Átalán Francziaország szava, úgy látszik, nagy nyomatéka volt az alkudozások egész folyamában. — Mondják, hogy főleg Francziaország szállita le Olaszország követeléseit is, melyek Velenczén kívül Istriára és déli Tirolra is kiterjedtek, mit egyébiránt Poroszország sem támogatott, így jön lehetségessé Olaszországgal is, augustus 2 -án kezdve, négy heti fegyverszünetet kötni. — A fegyverszünet megkötése óta is történtek itt összecsapások — mint a Waterland írja - s különösen a morva és cseh várak környékén A „Wanderer“ egy 29-iki prágai telegrammja szerint Teresienstadt őrsége kirontott Kralup felé. Azonban az ausztriai kormány sietett kijelenteni, hogy ez csak félreértésből történt. A „Vaterland“ szerint a poroszok július 28-ikán megszállották Pilsent, s 29 ikén a városra és pilseni kerületre 150,000 ft adó vettetett ki, elvekre alapított magyar egyesület által lesz képviselve. Hogy egycultur - társulatnak minő nagy az erkölcsi hatalma, azt leginkább láthatjuk a hazai intézetek közt az országos gazdasági egyesületnél. Mit és menynyi hasznost, teremtett e társulat czélirányos buzdításai által a gazdászat minden terén! Menyire emelte azt? Üdvös hatása máris kiszámíthatlan. Ilyen a mérnökegyesület hivatása is, melynek működése modern gyakorlati századunk bármely intézményével és igényeivel szoros kapcsolatban van, sőt műiparunk haladására nézve az egylet életbe léptetése nemcsak szükséges, hanem életkérdés, hogy ha egyátalában a continens művelt népeivel haladni akarunk, ha e szakbeli tudományt önmagunk akarjuk fejleszteni, egy szóval a hazai erőket és tehetséget növelni és érvényre emelni. Ezzel ne legyen mondva, hogy csupán magyar szakférfiak lehetnek tagjai ezen egyesületnek; nem, a társulat tervrajzából is szintén látható hogy bármily ajkon hangoztassa valaki tudományát, szívesen vétetik fel a társulat tagjai közé, mert a mi egyletünk nem nemzetiségi, hanem nemzeti, melynek czélja: a műszaki tudomány önálló fejlesztése mellett, mint fentebb már említem, lépést és összhangzást a már haladottabb nemzetekkel tartani, mert a nélkül hiú volna minden törekvésünk. A műszaki tudományok befolyása az ipar bármely ágában tagadhatlan nagy, jobban mondva az egész ipar azokon alapszik. A kereskedést czélirányos, legrövidebb és legolcsóbb utak által, a gazdászatot a csatornázás, gépek alkalmazása és javítása, a termékek gyári felhasználása által emeli. Az amerikai évi háború megmutata, hogy a műszaki tudomány kellő méltánylása és annak czélszerű alkalmazása mily nagy fontosságú a hadviselésben , sőt a mostani porosz hadjárat bebizonyítá, hogy a mérnöki karnak szakismerettel párosult ügyes és összevágó munkafelosztása egy egész hadtestet pótolt stb. Nem szándékom politikai czikket írni, azért hallgatnom kell arról, hogy miért nem volt és nincs nálunk a műszaki tudomány azon a ponton, ahol rég kellene már neki lenni hanem még nincs minden elmulasztva, és csak rajtunk áll az elmulasztottat lehetőleg pótolni, mire nagy erő, egyesült erő szükségeltetik. Az egyik eszköz ehhez : a magyar mérnökök és építészek egyesülése. Hogy minő horderejű ezen egyesülés, azt szükségtelennek tartom bővebben fejtegetni, mert azt minden művelt ember kellően meg tudja ítélni, s azt hiszem tehát, hogy a műszaki pályán levő minden magyar ember nevében elmondhatom, hogy örömmel üdvözöljük augustus 5 -ét, azon napot, melyen ezen, már nem nélkülözhető egyesület ünnepélyesen fogja magát manifestálni. Ott akarjuk és fogjuk bebizonyítani, hogy erő és tehetségben nem szenved a haza hiányt, de hogy azoknak alkalmazásában és felhasználhatására nézve elég gátat és akadály gördített kormányunknak az egész hazára már sok részt hozott politikája. De, hála az égnek, a viszonyok változnak, s mi pedig egyesüljünk, hogy mint azt, mit tőlünk a múlt megtagadott, annál biztosabban visszanyerhessük a jövőben. GYENGŐ LÁSZLÓ: Vidéki tudósítások. Balaton-Füred, jul. 25. Hosszas távollét után meglátogattam B.-Füredet, s meg voltam lepetve azon nagyszerű átalakítások által, melyeket részben a Balaton bevonulása és apadása által a természet, részint az igy nyert műveletlen száraznak sétánynyá alakítása által az emberi ész, ügyesség, rendező szellem hozott létre. A Balaton lecsapolása, száraz évekbeni apadása, víztömegének beljebb vonulása által nyert száraz tér nagy költséggé feltöltetett oly magasra, hogy igen nagy mérvben kell növekedni a Balaton víztömegének mig a töltésen felül a sétányra ömlésétől lehet tartani. Hogy mily nagy a Balatonnak apadása, s vize mennyire bevonult — kitűnik abból, hogy a hideg fürdőket 160 öllel kellett beljebb vinni a nádasok, melyek az előtti években egészen benne voltak a Balatonban, most annyira kivátt maradtak, hogy még e nádasokon belül is van több öl szélességű száraz tér! Mily ellentétei a száraz évek, az 1853ik esztendőnek, mikor a nagyra nőtt s a balaton-alparti Horváth ház előtti sétányt is elözönlötte, a jegenyés fáit kiingatott Balatonnak hullámai az istállók falait mosták ! Legszebb, legüditebb, legnagyszerűbb, s mondhatni, a maga nemében egyetlen, páratlan sétánya B.Fürednek, a Balaton part egész hosszvonalában nyuló sétány, melynek fele része tavaly, másik fele pedig e jelen év tavaszán készült el, s hármas fasoraiba kiültetett fái gyorsan és erőteljesen fejlődvén , rövid idő múlva enyhe árnyat adandnak a nap hósugarai ellen. Kár, hogy e sétány az arácsi határban,a Eszterházy-féle kertben nem folytattatik. Lengyel S. fényképészeti műterme a Horváth láz és hideg fürdő közötti sétányon van felálitva. Lengyel fényképei hűség, tisztaság által tűnnek ki, s bátran léphet velők versenysikra bármely fővárosi fényképész fényképeivel. Csoportosításai ügyes elhelyezés s minden egyes alaknak életban s tiszta világításban kiemelése által valódi műremekek. A vendégkoszorúnak I.Füreden megismerkedő tagjai távozásukkor kedvesebb emléket nem adhatnak, mintha azokat rájuk emlékeztető fényképeikkel ajándékozzák meg. A vendégkoszorú! Sok a vendég most is, mint volt már több, mint egy évtized óta, de koszomba fűzhető virága sokkal kevesebb, mint azon boldogabb időszakban, mikor e szép vidéknek akosa voltam. A magyar birtokos osztály nincs oly arányban képviselve, minőben akkor volt. Az ínséges évek ez osztályt, s benne a nemzet zömét sújtották leginkább. Más faj állott e fürdőhelyen is, nem ugyan a kihalt, hanem az Ínség által fenn tartóztatott helyére. Innen magyarázható az a viszás tünemény, hogy ezen első rangú magyar fürdőhelyen is el lehet zengeni a költővel : „Már minálunk a magyar szó ritka mint a fehér holló.“ Több vendég társalog német, mint magyar nyelven. A b.füredi fürdői idény fénypontja az Anna táj. Egy heti időköz választ el tőle, ha csak e héten nem jönnek még vendégek, ha az erőteljes ifjúság, s a gyöngéd hölgykoszorú virágok e héten meg nem érkeznek, akkor az Anna dalidó paródiája lesz a régi dalidóknak. A mágnási családok tagjai közül csak gróf Zichy Emanuel, ki szívvel, lélekkel magyar, s mint mindennek, a mi hazai v úgy e fürdőhelynek is emelkedését szivén hordozza, s érette többször áldozatot is hozott - van jelenleg B.Füreden. A fürdő vendégek f. hó 22-én általuk összeadott értékes tárgyakat játszottak ki tombolával, a bejött pénzösszeg a sebesültek segélyezésére fordíttatik. A Kisfaludy gőzös Siófok és B. Füred közötti a Balaton felső és alsó partját összekötő — útját naponként kétszer végezi át és vissza. Délelőtt a Buda, délután a Kanizsa felől érkező vendégeket szállítja át Siófokról B.Füredre. Ha a gőzöst érdeklőleg szárnyra eresztett rémhírek lehangolták volna a gőzhajózó társulatot, s ahelyett, hogy — amint tette — szakértők által teljesített szigorú vizsgálat után derítette fel fel a vészhírek alaptalanságát, elcsüggedten a Kisfaludy járását szüntette volna meg: mi tartaná fenn akkor most Buda—Füred és Kanizsa— Füred között a leggyorsabb, s a Balatonon át való utazást tekintve legregényesebb összeköttetést ? A Kisfaludy gőzös járása tettleges cáfolata a járhatlanságig romlottsága felől terjesztett vészhíreknek. Bényei színtársulatát nem pártolja a vendégkoszoru. E pártolatlanul hagyatottság oka nem a társulatban (melynek jeles s nagy reményű tagjai vannak), hanem azon vendégkoszorúban keresendő, melynek jelentékeny része még társalgási nyelvül is a németet használván, kevés érdekeltséget tanúsít a magyar művészet iránt. A vendégek nagy része héber polgártársainkból áll, s most — a politikai újjászületés hajnalán — jól felfogott érdekeik által is kellene indíttatniok hazai közügyeinknek, s a magyar irodalomnak és művészetnek pártolására. — Szathmáry Latkóczyné is fog vendég szerepelni, hir szerint a „Mama“ czimü színműben a Mama szerepében lép föl. — Fellépésével régi kedves emlékek elevenednek föl, varázsfényben ragyog elibénk szinművészetünk azon fényes korszaka, melyben Laborfalvy Róza, Lendvayné, Lendvay, Egressy stb. stb. ragyogtak. Építkezési tekintetben is történt haladás. Az uradalmi vendéglő előtti, a Balatonra néző emeletes, nyílt, kávézó és étkező hely nagy mértékben emeli a fürdőhely szépségét. Az étterem és a kávéház újból diszittetett. Az uj fürdőházi lakhelyiségek a felséges uralkodóné eljövetelének kilátásba helyezettsége folytán bensőleg átalakításon mentek keresztül, s díszesen — újra butoroztattak. Ezen épület 1 ső emeletének Balatonra néző sarkán — kicsiny, de díszes erkély állíttatott. A hidegfürdő egészen új, s oly beosztással van készítve, hogy mindenik partjáról más más vidékre nyílik igézőn szép kilátás. Volna még sok teendő, szükséges volna egy fedett sétány, hogy a savó-gyógymódot használó betegek az alatt rész időjárás mellett is végezhetnék rendes , a gyógymód által szükségesített sétájokat. — Ily országos hírű, s európai hirnévnyerésre hivatott fürdőben kellene lenni egy — zongorával is ellátott — társalgási teremnek, mert most — részidőben — nincs oly hely, hol a nők és férfiak összejöhetnének és társaloghatnának stb., s biztos a remény, hogy a vendégeknek a fedett sétányt és társalgási teremet érdeklőleg nyilvánuló óhajtásai kedvezőbb viszonyok között valósulni fognak. A lakszobák hiányán a B.Füred és a fürdőhely között kimért házhelyeknek villaszerű épületekkel beépítése által lehetne és kellene segíteni. 1. 1. U. 1. A Balatonnak B.-Kövesd alatti — Fehérviz nevű — partszéli vizéből egy — nem egészen négyszögü —— faragott követ emeltek ki, melynek magassága 17" — hossza 19 (1' és 7"), — széle 14" (1' és 2"). — E kő más kő fölött állhatott, mert oly lyuk van alapja közepén, mely a másik kő pöczkébe eresztés által azzal összefoglalta: E lyuk mélysége 21/t", széle és hossza 31/,". A kő egyik oldalán az al rész felé e betűk olvashatók: D I A N A E AVC SAC E betűkből gyaníthatólag Diánának szentelt oszlop alkrésze, vagy tán egy Diánaféle szobor fölé illesztett rész lehetett. Érdekes volna a találási hely körül kutatni, ki tudja, nem lehetne-e ott a szobrot is megtalálni ? Ott, hol e kő találtatott, a Balaton feletti szárazon egy domb van, e dombon ásás alkalmával romokra akadtak, többek közt egy sok osztályzatú épületre, melyben nagy szobák, és hosszan futó folyosók voltak. E romokat betemették. A talált kő B.-Kövesden (Veszprém b.-füredi útvonalba eső faluban) Szalai molnár birtokában van. r. 1. Arad vidéke. (Anyagi állapotok.) Az aratást e vidék szintén, mint széles e hazában szokatlanul más éveknél korábban bevégezte, és előttünk fekszik a ki nem elégítő szomorú eredmény. E vidéknek és általában e megyének fő mezei terményei lévén a búza és kukoricza, először ezekre, az utóbbira természetesen azonban csak hozzávetőlegesen, mint be nem takartra, terjeszkedem ki. Rész szerint a rendkívüli országos csapásként reánk nehezedett fagy május hóban, részint az azt megelőzött és követett zordon időjárás, és végtére az ezen vereségeket még nagy részben helyreüthető esők hiánya, szalma és szem mennyiségben nagyon meghazudtolta a még a tavasz folytán búzatermésünkre nézve táplált reményeinket. A termés mennyiségre nézve áltaában a középszerűn alul van, azaz keresztje nem adja meg a ‘a vékát, holdanként (a 1600 □ öl) teremvén átlagosan 14 és igy adván 7 mérőt. Minőségre nézve azonban az annak idején elmaradt esők daczára a búza szebb, mint vártuk, súlya 87 font. A mi második fő termésünket, a kukoriczát illeti, jóformán palctát törhetünk felette, kénytelen volt bizony az törpén maradt magasságában megkezdeni a csövedzést, és a csövek akárminemű és sok bekövetkezhető esők daczára csak kisebbek maradnak, természetesen a tőrjén maradt kis gyenge szárhoz arányos apróságban. Sok olyan szár van, mely annyira eloszort, hogy nem is képes csövet hozni. A kukoriczának ilyképein nem sikerülése és történendő áremelkedése, nagy kiterjedt gyárüzlettel öszszekapcsolt, vagy tán arra is fektetett gazdaságban roppant horderejű. Nem rendelkezvén, különösen most e válságos anyagi körülmények között, annyi forgó tőkével, hogy a hiányzó kukorica vétel által pótoltathasson, a gazdaság egy, felette fontos takarmányozási forrástól, t. i. a mosléktól megfosztatik, ami különösen nálunk életkérdés, hol a rétet csak hírből, és a jó vetett takarmányt pedig már évektől fogva nem ismerjük. Repczénket többnyire szintén a fagy seperte el, melyet meghagyott, 77 font nehéz. Takarmányunk, mint a mostani száraz időjárás mellett gondolható, kevés termett, lednekünk csaknem lábon száradt el, és noha annak virágját nem láttuk, neki fordítottuk a kaszát. Első luezernánk gyéren volt, a másodszori kaszállásra bizony úgy vesztegettük reá a napszámot. Hegyaljánkról, ménesi, gyoroki stb. szelleinkről azt hallom, hogy az emeltebb helyek kiállották a májusi fagyot, és szép terméssel biztatnak, a laposabbak ellenben tönkre mentek. Ritter Ágost: Különfélék. Pest, aug. 1. V Egressy Gábor temetése ma délutáni 4 órakor rendkívüli részvét mellett ment véghez. Az egész kerepesi út a Zrínyitől a Rókusig, a gyászmenet szokatlan sokaságától volt elfoglalva, míg a halottas ház udvarán oly nagy volt a tolongás, hogy levegő után kellett kapkodni. Kár, hogy a rendezést nem bízták néhány erélyes emberre, miáltal a menetet rendezettebbé lehetett volna tenni. A halottas háznál Török Pál superintendens úr mondott rövid gyászbeszédet, míg a színház előtt, miután Dobos czeglédi lelkész betegség miatt nem jöhetett el, Farkas tanár búcsúztatá a legjelesebb magyar színészt otthonától, a nemzeti színháztól. Midőn hazai nagy színművészünknek örök istenhozzádot mondunk, önkénytelenül azon kérdés merül fel előttünk, hogy vájjon ki fogja pótolni ? Egressy Gábor temetése alkalmával sokan megbotránkoztak azon 2—3 fős hamiszon, mely gyászlobogóként lengett a színház csarnokán. Tagadhatlan, hogy az ily külsőségek nem tölthetik be azon óriási űrt, melyet a nagy művész maga után hagyott, de ha valamely csekélyebb mérvű, úgynevezett örömeseményt —öles caehemir és selyem lobogókkal jelzünk, illő, hogy a kegyeletnek is megfelelő kifejezést kölcsönözzünk. ” Egressy Gábor családjának gyászjelentése következő : „Egressy Gáborné, született Szentpétery Zsuzsánna, szomorodott szívvel tudatja gyermekei. (Telepi Károlyné, született Egressy Etelka, Ákos és Árpád, úgyszintén az elhunyt testvére, Török Sámuelné, szül. Egressy Eszter, veje Telepi Károly, és unokái Gabriella és András nevében, szeretett férjének, a legjobb atyának, testvérnek és nagyatyának Galambos Egressy Gábornak, a nemzeti színház és a Kisfaludy-társaság tagjának, a színi képezde drámai tanárának, folyó hó 30-án éjjeli tl 3/1 órakor, a színpadon, működés közben ért szélhűdés következtében, harmadfél órai szenvedés után — életének 58 -ik és színészetének 41-ik évében történt gyászos kimúlták A megboldogult húlt tetemei, holnap, azaz aug. 1-én, délutánig/„4 órakor fognak a kerepesi temetőbe örök nyugalomra kisértetni. A végtisztelet a ref. egyház szertartása szerint, az elhunyt lakásán (Kerepesi ut 14-dik szám. fog megtartatni. Pest, jul. 31-én 1860. Béke hamvaival!“ A nemzeti színház, ma Egressy Gábor temetése napján, zárva marad. A színházon lobogó fekete zászló érthetően tudatja, hogy színművészetünknek nagy halottja van.