Pesti Napló, 1867. december (18. évfolyam, 5286–5305. szám)
1867-12-03 / 5287. szám
Országgyűlési tudósítás A képviselőhá decs. 2 -án tartott ülése. Elnök : Szentiványi Károly, jegyzi Radics Ákos; a szólni kívánókat jegyzik: Horváth Lajos és Caeogery Imre. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastatlan, Dózsa Dániel észrevételt tesz annak az erdélyi legfőbb törvényszék feloszlatását, s a magyar kir. cuhiába leendő beolvasztását illetőleg. Szóló szerint ez értelemben emlékezni meg a szebeni országgyűlésen alkotott ezen legfőbb törvényszékről, annyit tenne, mint azt törvényesen felállítottnak tekinteni. Gr azág és Salamon a jegyzőkönyv szerkezetének hi-telességét az igazságügyminiszter úr válaszával igazolván, de Tóth L. képviselő is a miniszteri választ úgy magyarázván, hogy a beolvasztás csak a legfőbb törvényszékre, de nem a tagokra is vonatkkozik; a ház a felolvasott jegyzőkönyvet helybenhagyta. Elnök a beérkezett irományokat bemutató jelentését a közoktatási miniszter azon átiratán kezdi, melyben a ház érte- fittetik, hogy a párisi kiállításra küldött museumi régiségek, több ládába elrakva és lezárva, megérkeztek, ez ideig azonban ki nem bontattak, mert a miniszter úr szükségesnek tartja, hogy a kibontásnál azon országos küldöttség is jelen legyen, mely az elküldésnél ellenőrködött. Minthogy pedig ezen bizottmányból jelenleg csak egy tag, vagyis Dobóczky Mihály van jelen, ki e végett kiküldethetik, elnök úr javaslatba hozza, hogy a ház Pulszky Ferenczet is megbízná. E javaslatot a ház elfogadta, valamint elfogadta Dobóczky képviselő indítványát is, hogy a kibontásnál a főrendek bizottmánya is jelen legyen, mely czélból a főrendek háza fel fog kéretni ezen bizottmány kiküldésére. Az irományok hosszú sorát közlendőink bősége miatt ezúttal nem adhatjuk, megemlítjük azonban, hogy köztök volt Lukács György nagyváradi képviselő lemondási levele is; e lemondás alapján a nagyváradi vál. kerület új képviselőválasztás eszközlésére fog utasíttatni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, T. képviselőház ! Miután nemsokára be fog azon időpont következni, midőn a pénzügyekre vonatkozó törvényjavaslatok, úgy hasonlóképen a jövő évi állami költségvetés a t. ház elébe fog terjesztetni, továbbá ezen év berekesztetvén, számadásainak a törvény értelme szerinti megvizsgálása szükséges lesz ; azt hiszem, itt van ideje annak, hogy más alkotmányos országok példájára, méltóztatnának egy állandó pénzügyi bizottságot választani, melynek feladata lenne, minden a pénzügyekre vonatkozó törvényjavaslatok felett a háznak véleményt adni, s az állami költségvetést, és a számadásokat előlegesen megbírálni. Ennélfogva bátor vagyok a t. házat a következőkre felkérni: méltóztassék egy 15 tagú állandó pénzügyi bizottságot választani, melynek feladata lenne, azon idő alatt, míg a jelen képviselők megbízása tart, minden, a pénzügyekre vonatkozó ügyekben, ennélfogva az adókra vonatkozó törvényjavaslatok ügyében is a háznak véleményt adni, az államköltségvetést, és a berekesztett számadásokat előlegesen megbírálni, s annak eredményét a ház elé terjeszteni. (Helyeslés.) Bátor vagyok ezen indítványt benyújtani, és azt elfogadás végett a t. háznak ajánlni. (Helyeslés.) A ház asztalára letett indítvány kinyomatni és szétosztatni határoztatok; napirendre tűzése iránt a ház később fog intézkedni. Mikó Imre gróf közlekedési miniszter Ú A ház! A közelebb múlt napokban Fiume város érdemes képviselője némely vasúti tárgyakba interpellatiót intézett hozzám, mely interpellatióra, mint a t. ház emlékezni fog, az abban foglalt kérdések halmaza miatt rögtön nem felelhettem. Az interpelláló úr ezután elutazván, előttem szóval nyilvánított kívánsága szerint visszajövetelét bevárandónak véltem; mi most megtörténvén, ezen interpellátióra feleletemet megadni kívánom. Segítségre hívom fel jegyző urat, hogy méltóztassék az egyes pontokat rendre felolvasni, hogy azokra válaszomat megadhassam. Horváth Lajos jegyzőolvassa Radich interpellátiójának első pontját.) A kormánynak határozott szándéka a károlyváros-fiumei vasútvonalnak műtanilag helyes és lehetőleg olcsó irányának kipuhatolása végett, az előmunkálatokat a kormány költségén megtétetni, továbbá az egész munkálaton levő építkezések bevégeztetésének siettetése végett a kormány szükségesnek találta, hogy azon részeken , melyeknek kiépítéséről az egész vonalon a munkálatok feltételeztetnek, amilyenek az ott igen nagy számmal előforduló alagutak és hídoszlopzatok, az egész vonalon folyamatba vett előmunkálatok befejezése előtt, a munkálatok megkezdésének és folytatásának, végre a helyes irány megállapítása és a költségvetés megtörténte után a kormánynak szándéka, a kiépítést és az üzletet, ha az ország és a kincstár érdekeinek megfelelő ajánlatok fognak tétezni, engedélyezés útján vállalkozóknak kiadni. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyzőolvassa Radich interpellációjának második pontját.) Ezen, kissé bonyolódott kérdésre, az interpelláló képviselő úr megnyugtatására csak annyit felelhetek, hogy az alföld fiumei vasútvonal jövedelmezőségét lehetőleg biztosító, önmagában álló és minden versenyvonaltól független üzlet létrehozására a kormány fő gondot fordítana. (Helyeslés.) . . . Horváth Lajos jegyzőolvassa az interpelláló harmadik pontját. A harmadik pont alatt mondottak a lehető választ ezen pontban feltett kérdésekre s magukban foglalják. Különben legyen szabad reményemet kifejeznem, hogy interpelláló képvonr talán maga sem teszi fel a kormányról azt, hogy ezen, mód nélkül költséges vasútvonalat nagy áldozatokkal kiépíttesse, és azt azután önmaga a tariftatételek felemelése, által jövedelmezetlenné akarja tenni. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyzőolvassa az interpelláló negyedik pontját.) A kormány gondoskodott arról, hogy a Károlyváros-fiumei vasút úgy építtessék, hogy berendezésénél fogva a versenyt bármely időben a triesli vonallal előnyösen kiállítassa. Érte nézve megtettem a rendelkezést az iránt, hogy az elei munkálatoknál a 2-dik vágányra kellő figyelem fordíttassék, azaz a földmunkálatok akként készíttessenek, hogy a felmerülő szükség esetében a 2-dik vágány azonnal alkalmaztathassék, s az alagutak és hídoszlopzatok, most mindjárt két vágányra építtessenek. (Helyeslés.) Horváth Lajos (olvassa az interpellátió ötödik pontját.) A fiumei indólotz helyiségének elhatározása végett közelebbről a helyszínen tárgyalások fognak tartatni, s ezért interpelláló urat ezen tárgyalások eredményének bevárására vagyok kénytelen utalni; különben idő előtti nyilatkozatok csak a magánüzérkedéseknek nyitnának tért. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyső (olvassa az interpelláció hatodik pontját.) A fiumei kikötő építési módozatának meghatározásában az állam és Fiume városának érdekei lesznek irányadók. Különben tájékozásul csak annyit jegyzek meg, hogy megtettem a rendelkezést az iránt, hogy Európa nevezetesebb kereskedelmi kikötőinek alaprajzai megszereztetvén, azok felhasználtassanak. (Helyeslés.) Horváth Lajoss jegyzőolvassa az interpellatió hetedik pontját. Midőn a kormány ismételten kijelentette, hogy az alföld fiumei vonal építésénél és üzleténél mindent elköveteni, mi Fiume városa érdekeit és az ország kiviteli forgalmának emelését előmozdíthatja , másrészt kénytelen nyilvánítani, hogy e részben minden további részterzésektől tartózkodni kénytelen, mert ez az ügynek magának ártalmára válhatnék. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyző (olassa az interpellatió 8-ik pontját.) Az Eszék dunai áthidalás iránt még végelhatározás nem történt, s erre nézve a kellő felvilágosításokat fel fogja találni interpelláló úr az alföldi vonal engedélyezése tárgyában közelebbről a t. ház elé terjesztendő előterjesztésemben , különben aggodalmainak enyhítésére felhozom azt, hogy azok még idő előttiek, miután ezek iránt végelhatározás nem történt, mivel ez engedélyezési szerződmény — ha jól emlékszem, 21-ik pontában, hat havi határidő van fenntartva annak elhatározására, vajjon az áthidalás Bezdánnál történjék-e vagy Erdődnél. Horváth Lajos jegyzőolvassa az interpelláció 9., 10. és 11 dik pontját.) Ezen kérdésekre nézve interpelláló úr kimerítő, s a közérdekre nézve, reményem szerint, kielégítő felvilágosítást nyer azon előterjesztésemből, melyet eddigi működéseim eredményéről közelebbről a t. ház elé fogok terjeszteni. Horváth Lajosolvasna az interpelláció utolsó pontját.) Mihelyt az ország törvényhatóságaitól az e részben bekért vélemények és adatok be fognak érkezni, vasúthálózat iránti tervezetemet a tisztelt ház elé terjeszteni nem fogok késni. Ezek által kívántam a t. képviselő úrnak aggodalmait tőlem telhetőleg eloszlatni. De engedjék meg, hogy egyúttal azon nézetemnek is adjak kifejezést, hogy az interpellátió a parlamentarismusnak igen nagyon szép és fontos joga, azonban óhajtandó volna, hogy ez természeti jellegét, t. i. a világosságot, szabatosságot és rövidséget megtartsa, s lehetőleg a discretio határai közt mozogjon. (Élénk helyeslés.) Az adott miniszteri válaszszál — annak két pontját kivéve — az interpelláló fiumei képviselő magát kielégítettnek nyilvánítá; a két pontra nézve pedig fenntartja magának, hogy ellenészrevételére akkor tehesse meg, midőn e tárgy tanácskozás alatt álland. Somossy Ignácz a naplóbíráló bizottmánynak számban megfogyatkozott tagjait kéri pótválasztás által mielőbb kiegészíteni. Szász Károly jobbnak tartaná, ha a bizottmány egészen újból alakíttatnék, hogy ezen szép kötelesség terhei mások vállait is nyomhassák. Minthogy azonban a házszabályok szerint a naplóbíráló bizottmány az egész országgyűlési folyamra választatik, a ház nem járulhat az utóbb kifejezett kívánsághoz, hanem pótválasztás általi kiegészítést rendel, mely végből a holnapi ülésben a szavazat,jegyek beadandók lesznek. Összesen hat tag hiányzik, ennyire történik a szavazás is. Puricariu képviselő fogarasvidék közönségének kérvényét teszi a ház sztalára, s kéri a házat, a kérvényt —mely a kolozsvár - brassói vasútvonal mellett szól — előleges tárgyalás végett a kérvényi bizottsághoz utasítani. Elfogadtatott: Simay Gergely. T. ház ! Minél számosabbak azon sérelmek, melyek Erdélyben a törvénytelen korszak alatt ejtettek, annál égetőbb a szükség, azok közül bár némelyeket, a lehetőségig mielőbb orvosolni. Ha azt akarjuk, hogy a nép maga is a dolgok új rendjének őszinte barátjává szegődjék, eszközölnünk kell, hogy a sértő múltnak egy egy visszaemlékezésével naponként szegényebbek legyünk, hogy a nép már valahára anyagi könnyebbülést is érezzen, mely legfőbb érv annak kimutatására, hogy a helyzet csakugyan jobbra fordult. Te hát ! Tény az, hogy a provisorium alatt törvénytelenül behozott, s Erdélyben is részben még mindig fennálló útvámok jelenleg is érvényben állanak. (Igaz.) Közlekedési eszközeink fenntartása nézetem szerint a közteherviselés egyik ágát képezvén, azt hiszem, annak egyaránt kell terhelnie az ország lakásait osztálykülönbség nélkül. Minthogy azonban az Erdélyben egy részben még most is tényleg fennálló útvámrendszer leginkább és főleg a kereskedői osztályt, és annak is azon legszegényebb részét sújtja és terheli, mely napi kenyerét folytonos utazással kénytelen keresni, de másfelől, ha jól vagyok értesülve a vámos útvonalaknak melyek Erdélyben még fennállanak jövedelméből tartatnak fenn, a többi nem vámos vonalak országos útjai is, ami már magával az osztó igazsággal ellentétben áll, felirlva érzem magamat a magas kormányhoz a következő interpellátiót intézni : „Szándékozik-e a minisztérium, és mikor, az Erdélyben még jelenleg is fennálló utvámoknak , megszüntetése iránt intézkedni, s addig is, mig a közlekedési ügy, minden tekintetben törvényhozásilag rendeztetnék, az 1848 : XXX. t. ez. 5. szakaszának rendelkezését fenntartani ?“ Mikó Imre gr. közlekedési miniszter : Ezen ügynek mostani állását kívánom fölfejteni, minthogy tárgyalások is folytattalak már ez iránt. A magyar korona országaiban 1853-ban május elsején behozott vám csakhamar az 1854-ik év elején az akkor fennállott magyarországi, úgynevezett öt kormánykerületető területén megszüntettetett és meghatároztatott,hogy ezen megszüntetett vámokról a kincstárnak meghatározott vámegyenérték fizettessék. Erdélyben azonban és az akkor fennállott, úgynevezett Szerbvajdaságban és Temesi-bánátban a vámok továbbra is fennmaradtak és mai napig is állanak. Temes és Krassó megyéknek ismételt sürgetése folytán és az akkor fennállott helytartótanács szorgalmazása következtében 1861 ben kelt udvari rendelet által elvileg kimondatott az, hogy a temesi megyékben és Erdélynek Magyarországhoz kapcsolt részeiben is az udvámok megszüntettessenek, de mondom, csak elvileg, mert ezt a haszonbéresekkel kötött egyezmények miatt tényleg teljesedést be venni nem lehetett. Ily állásban találta a minisztérium ez ügyet. Most a minisztérium kineveztetése után Krassó megye szorgalmazta e vámok eltörlését a közlekedési minisztériumhoz intézett kérelmében. Én az iránt a pénzügyminisztériummal érintkezésbe tettem magam , s mindeddig még nem vezethetett eredményre. Különben pedig egyátalában azon elv, hogy a vámok továbbra is fenntartassanak, vagy pedig eltöröltessenek, a törvényhozás ebbe tartozik, s a törvényhozás fog ez iránt határozni. Akár tartassák meg a vám, akár töröltessék el, a kormány feladata kend a felett őrködni, hogy a megállapítandó elv az ország egész területén egyformán alkalmaztassák, nem pedig, amint ez, sajnálattal mondom, Erdélyben történt, hogy egyes vidékek a kedvezményekből kizárattak, rolyok pedig abban részesültek. (Helyeslés: Felkiáltások : Halljuk a pénzügyminisztert.) Lányai Menyhért pénzügyminiszter. Tisztelt minisztertársam arra hivatkozott, hogy magát e kérdés tekintetében a pénzügyminisztériummal tette érintkezésbe. A pénzügyminisztérium terrészetesen nem tehet mást, mint amire a t. háztól felhatalmazást nyert. A felhatalmazás pedig akként szól, hogy az eddig és jelenleg fennálló adórendszer ez év végéig tartassák fenn, és az államjövedelmek e szerint hajtassanak be. Miután az államjövedelmek nem jelentéktelen részét az átlámjövedelmek képezik, a pénzügyminisztérium kötelességének ismerte, azokat ez évben fenntartani. (Helyeslés.) Nemsokára be fog következni azon idő, midőn a t. ház általában a pénzügyi rendszerről és a jövedelmekről fog határozni, s ekkor lesz a háznak alkalma ez iránt is törvényhozók útján intézkedni. (Helyeslés.) Hintay Gergely. T. ház Csak egy alázatos megjegyzésem van a miniszteri feleletre nézve, arra t. i., hogy a törvényhozás fogná megállapítani a vámoknak, vagy általában a kötekedési ügyeknek rendezését. De az általam felhozott tárgy egyenesen a 48 ki törvényekben és az általam felhozot XXX. t. sz. 5. szakaszában gyökerezik. Az 1848 ki törvények reaktiváltattak, már maga a koronázás és őkelségének eskületétele által. Ezek nem újabb törvényhozás alá tartozó dolgok , hanem rögtön visszaállitanndók lettek volna akkor, midőn az 1848-as törvények érvénye visszaállíttatott. (Felkiáltások : Menjünk tovább !) Ezen miniszteri válaszokon interpelláló megnyugodott. Dani Ferencz interpellátiója a közlekedési miniszterhez : „Miután a közlekedési minisztérium f. évi oct. 31-én gróf Zichy Jenőnek és társainak egy pest szegedi hajózási és földöntözési csatorna előmunkálataira egy évre szóló előleges engedélyt adott, a mellett azonban maga részéről egy pest-csongrádi csatornára nézve tétet előmunkálatokat , miután mi a pest-szabadka-szegedi csatorna előnyeiről és országos érdekű voltáról meg vagyunk győződve, szükségesnek tartjuk interpellálni a közlekedési minisztériumot . Várjon és mi indokból akar a t. közlekedési minisztérium előnyt adni a pest-csongrádi csatorna-vonalnak ? S akar-e, mielőtt e tárgyban további lépéseket tenne, a két csatorna vonal, vagy azok egyike iránt a képviselőház elébe előterjesztést tenni ? Pest, december 2-án 1867. D mi Ferencz , Vadász Manó , Stojakovich Sándor, Szász Károly, Danielik, Kis Jakab, Mocsonyi György, Simonyi Lajos, Vojnics László, Jámbor Pál, ifj. báró Rudics József, Makray László, Vidacs János, Klapka György, Röser Miklós, Zichy Jenő gr., Trifunác, Pál, Dániel János, Szilády Áron, Mikó Imre gróf közlekedési miniszter. Mielőtt az interpellátió érdemére felelnék, annak előzményére van némi észrevételem. Ugyanis abban, ha jól fogtam fel, mintegy vádul hozatik fel a közlekedési minisztérium ellen, hogy a pest-csongrádi csatorna előmunkálatait mintegy a pest-szegedi csatorna hátrányára rendelte el. Ez azonban nem áll- E vádat magamtól elutasítani kénytelen vagyok. Ugyanis a csongrádi csatorna előmunkálataival megbízott mérnök f. évi oct. 16-án vette ez iránti rendelemet, s ugyanazon napról lettek az illető törvényhatóságok is erről tudósítva, míg Zichy Jenő úr és érdektársai folyamodványát, melynél fogva a pestszegedi csatorna előmunkálatára engedélyt kérnek, ugyanazon hó 31-én intéztem el, tehát több nappal később. Ennélfogva ebből kitetszik, hogy nem ennek hátrányára intézkedett e minisztérium. Az interpelláció érdemére pedig csak annyit válaszolhatok, hogy mielőtt mind a szegedi, mind a csongrádi csatornákra vonatkozó munkálatok elkészülnének és elő nem terjesztetnének, a minisztérium nincs azon helyzetben, hogy aki az egyik, akár a másik felett határozzon. Amidőn az adatok minden részleteikben a minisztérium előtt lesznek, akkor az előnyösebbnek találandó vonal engedélyezésének indokait a t. ház elébe fogja terjeszteni, és a ház feladatában határozatot hozni. (Helyeslés.) E választ a ház megnyugvólag vette tudomásul. Olvastatott a közelebbi ülésben a megürült másodalelnökségre történt szavazásról szóló jelentés;e szerint a beadott 259 szavazatból 143 szavazatot G.Ijzágó Salamon kapott; a többi szavazat Gozsdu, Tury Gergely, Tisza László, K. Kemény Gábor és mások közt oszlott meg. Gajzágó Salamon a ház megválasztott másodalelnökének kijelentetett, Gajzágó Salamon a benne helyzeti bizalmat következő beszéddel köszönte meg: Tisztelt képviselő ház! A megtiszteltetés, melyben a képviselő hász részéről részesedni szerencsém van, csak intőjel gyanánt szolgálhat nekem arra, hogy polgári kötelességemhez mindig hű maradjak; én ez egyetlen egy pont az, t. képv. ház, melyről életem ezen legünnepélyesebbik pillanatában a t. képv.házat biztosítani merem és tudom (Éljenzés.) A képv. háznak szívességét forrón szive öböl megköszönve, nincs más mit óhajtsak, mint az, engedje meg nekem a teremtő, hogy ezen, annyi nemességgel kifejezett bizalomra magamat érdemessé tehessem. (Élénk éljenzés.) Az ekként ürességbe jött jegyzői állomás betöltését a ház a holnapi ülésben határozza el. Ezen előzmények után következett a napirend, vagyis a hányad megállapításáról szóló törvényjavaslat, úgy ezen törvényjavaslat, valamint a közp. bizottmánynak erre vonatkozó előadása is fel- olvastatván, az általános tárgyalás megkezdetett. Ghicsy Kálmán: Azon alkalommal tehát (halljuk) midőn a felolvasott törvényjavaslat a hozzá tartozó két más törvényjavaslattal együtt az osztályok tanácskozására utasíttatott, kötel‘8-ségemnek tartottam kijelenteni a t. ház előtt, miszerint fenntartom magamnak, hogy arra nézve, várjon elérkezett-e már az idő arra, hogy ezen törvényjavaslatok országos tárgyalás alá vétessenek az osztályokban, illetőleg a t. ház előtt is annak idejében kérdést és indítványt tehessek. Szemem előtt ezen nyilatkozatomnál azon körülmény állott, hogy ezen törvényjavaslatok kifolyásai és következményei a közösügyi törvénynek, a közösügyi törvénynek életbelépte- t tése pedig bizonyos feltételekhez van kötve. Mielőtt tehát a közösügyi törvény életbeléptetéséhez hozzá fognánk, tisztában kell lennünk az iránt, vajjon ezen feltételek teljesítettek-e ? ! Tudva van, hogy ezen feltételek : először nyik elismerése minden oldalról, és őfelsége többi országai részéről is, közösügyi törvényünk azon alapelvének, hogy csak két közös ügy van, a kül- és hadügy, és ezek is csak a törvény által megszabott korlátok közt közösek ; 2-szor, hogy a teljes alkotmányosság, valamint Magyarországban, úgy ő Felsége többi országaiban is életbe lépjen ; 3-szor, hogy a közös ügyek kezelésének módjára nézve a magyar országgyűlés által megállapított szabályokhoz ö Felsége többi országai is alkotmányos úton hozzájáruljanak. Azon időben, midőn nyilatkozatomat tettem, a birodalmi tanácsban a magyar közösügyi törvény tárgyaira vonatkozólag még semmi tanácskozások nem tartottak, ezen tanácskozások eredménye tehát még hozzávetőleg sem volt előre tudható. Azóta e tekintetben több történt. A birodalmi tanácsban, amennyire ezt hírlapi magán tudósításokból tudhatni, lényegileg elis- s mertetett közösügyi törvényünk alapelve, a közösügyek számát meghatározza, s tárgyaltatott a közös ügyek kezelésének módja, — és arra nézve, hogy a teljes alkotmányosság eres-isége többi országaiban is életbe lépjen, némely nagyfontosságú és horderejű alaptörvényt terveztettek. Mindezek azonban tehát, még csak a birodalmi tanács kebelében történtek, sőt a birodalmi tanács egyik háza még ezen tárgyak nagy része felett nem is nyilatkozott. Azon alapi törvények pedig, melyeknek életbe léptetését ö f Felsége többi országai a teljes alkotmányosság■ nak életbe lépésére szükségesnek vélik, ezen törvényjavaslatok még legfelsőbb helyen megyerősítve, elfogadva nincsenek. Ide járul, hogy a birodalmi tanács a közös ügyek kezelésére nézve Magyarország által megállapított módozato-s kat illetőleg több, nem lényegtelen változtatásokat indítványoz, s ami fő, hogy mi mindezeket csak magán hírlapi tudósításokból töredékesen és nem azon biztossággal és oly körülményesen tudjuk, mint a törvényhozásnak értesülve kell lenni akkor, midőn hosszú időre számított állílandó törvényt akar alkotni. Ily helyzetben, nem tagadhatom, hogy egyéni nézetem szerint még most is correctnek találnám azon eljárást, hogy a képvi- Iselőház a felolvasott törvényjavaslatnak és a vele kapcsolatban levőknek tárgyalásába addig ne bocsátkozzék, míg a közösügyi törvény feltételeinek teljesítéséről hitelesen és kellőleg értesítve nem lesz. Figyelembe veendőnek tartom azonban más részről, hogy számos jelenség mutat oda, miszerint ő Felsége többi országaiban tekintélyes részről komoly törekvés létezik arra, hogy a magyar közösügyi törvénynek feltételei annyiban, amennyiben azon országokra vonatkoznak, teljesíttessenek; figyelembe veendőnek tartom, hogy valamint minden törvényhozó testületnek, úgy ő Felsége többi országai országgyűlésének is ily fontos törvényhozási intézkedéseknek tárgyalására bizonyos időre van szüksége ; főleg pedig figyelembe veendőnek tartom, hogy miután a közösügyi törvényt megalkottuk, kötelességünk, azt őszinte szándékkal teljesíteni, és nem adhatunk alkalmat még azon alaptalan gyanúra sem, mintha mi ezen törvénynek teljesítését mellékes okokból kikerülni, elhalasztani óhajtanánk, és nem akarnánk teljesíteni azt, amit magunkra vállaltunk. Pl. tekintetből részemről kész vagyok a közösügyi törvény következményeinek kifejtésében azon szélső vonalig elmenni, ameddig az ország érdekeinek veszélyeztetése és törvénysértés nélkül elmenni lehet; de oly lépéshez megegyezésemmel nem járulhatok, amely az ország érdekeinek veszélyeztetése mellett egyenesen törvénysértést foglalna magában ; nem szándékom azért a felolvasott törvényjavaslatnak részlees tárgyalás alá vételét akadályozni. De az osztálynak kilenczedűve által beadott különvéleménynek alapján is kívánnom kell azt, hogy ezen törvényjavaslat, s a vele kapcsolatban levők csak akkor terjesztessenek királyi szentesítés alá, ha az országgyűlés közösügyi törvényünk feltételeinek teljesítéséről kellőleg értesítve lesz; kívánnom kell, hogy ezen törvényjavaslat oly módon terjesztessék legfelsőbb szentesítés alá, miként azt a közösügyi törvény rendeli; t. i. a másik kettővel, mely szintén beadva van, egyidejűleg mind a három törvényjavaslatnak ő Felsége t . - u országgyűlése által Magyaror. tobbler3fg.i megállapodásaival egy ország országgyűlésének K^i^d ^ bárontelmnleg leendő elfogadása , 188ze , na egyidejűleg és egyetemlegesen egész összegükben leendő szentesítés végett. . . Ennek folytán bátor lehet azonudványt tenni a ház előtt, hogy a központi bizottság által a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 50.K czikkeül elfogadtatni javasolt pótczikk tervén, helyette a t. ház által a következő sorozati javaslat fogadtassék el: .. . (Olvassa) Indítvány: a központi bizottság az a közösügyi költségek árnyára vonatkozó törvényjavaslat ötödikéül ajánlott pótczikk helyen fogadtassék el a következő határozati javaslat. (Halljuk!) A törvényjavaslat, „azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867.XII. t.czikkben közösöknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik.“ Az államadósságok után elvállalandó évi járulék, a a vám és kereskedelmi szövetség iránt megállapítandó törvényjavaslatokkal egyidejűleg s akkor fog mind a három törvényjavaslatra nézve és úgy a magyar korona mint őfelsége többi országait illetőleg egyetemlegesen és egész öszszegekben eszközlendő királyi szentesítés alá terjesztetni; midőn mindazon feltételek, melyekhez az 1877-ki XII. törvényczikk életbeléptetése azon törvény 18., 25., 54. és zárszakaszaiban kötve van, teljesittettek, és mindezen törvényjavaslatok őfelsége többi országainak országgyűlése által Magyarország országgyűlésének megállapodásaival megegyezőleg elfogadtattak. Elvárja a képviselőház, hogy ezen törvényjavaslatok tárgyai felett ő Felsége többi országainak országgyűlésében folytatott tanácskozások eredményéről, és az említett feltételeknek teljesüléséről a minisztérium által az idézett törvény értelmében mielőbb kellőleg értesíttetni fog. Úgy vélekedem azonban, tiszt, képviselőház,hogy ezen indítványnak tárgyalása már nem az általános vitatkozás körébe, hanem a részletes tárgyalásra tartozik ; jelesül azon időre, midőn a központi bizottság által javasolt 5. szakasz a ház tárgyalása alá fog bocsáttatni. Midőn tehát ez alkalommal ezen indítványomat bátor vagyok a 1. ház asztalára letenni, fenntartom magamnak, hogy azt annak idején, t. i. a részletes tárgyalás során jelesen a javasolt 5-ik pótezikk tárgyalásának alkalmával bővebben indokolhassam. (Helyeslés.) Vannak egyébiránt még némely más észrevételeim is a felolvasott törvényjavaslatra nézve, azonban véleményem szerint ezek is már a részletes tárgyalás körébe tartoznak, s azért, midőn fenntartom magamnak, hogy ezeket is a részletes tárgyalás alkalmával annak helyén előterjeszthessem, most csak azt vagyok bátor kijelenteni, hogy ezen fenntartással az átalános vitatkozás berekesztése után részemről a kérdéses törvényjavaslat részletes tárgyalás alá vételét nem ellenzem. (Helyeslés.) Lónyay M. pénzügyminiszter kiváltságára a most beadott módosítvány azonnal kinyomatni és szétosztani rendeltetett, hogy a részletes tárgyalásig az beható megfontolás alá vétethessék. Madarász József nem annyira a quotáról beszél, mint, inkább a közp. előadó munkálata ellen akart polemizálni; sokat és hosszasan idézett Kossuth Lajos turini!*18 leveléből, melyet Deák Ferenzhez intézett, mintegy azt akarva kideríteni, hogy ezen levélben a közösügyi költségek Kossuth Lajosban nem találnak szószólót. A hosszas idézetek olvasása ellenszólalásokra adott alkalmat, mik ellen szónok természetesen animával felelt. Magára a tárgyra csak annyit mondott, hogy a törvényjavaslatot nem pártolja. Kemény Gábor báró. Valóban, igen nehéz helyzetem van, a szőnyegen forgó törvényjavaslat elfogadása mellett kívánván szólni akkor, midőn senki sem szólalt fel ellene. Madarász képviselő úr az ellene szólók közt volt felírva , de minden lehetőről beszélt, csak magáról a törvényjavaslat refutatiójáról nem. Megtámadta a központi bizottság , előadóját, ki parlamentáris fegyvert használt, és azon fegyvert, melyet ellenében akartak forgatni, kiragadta az ellenség kezéből, és vágást intézett ellene. Ezt szabad tenni mindenkinek. Nem szükséget mentenem, tudtá ő magát menteni, de menti maga a dolog is. En egyébiránt óhajtottam volna, hogy ha a képviselő úr idézett, ne most 1867-ből, hanem azon férfiúnak 1848-ban mondott nyilatkozatai- ból idézett volna. (Helyeslés a középen.) Hogy ha valakinek ki akarjuk menteni politikai hitét, szilárdságát, nyilatkozatait, nem fogjuk tekintélyét az által emelni, ha egy nyilatkozata ellenében ellenkező nyilatkozatát hozzuk fel, s ebből az fogna következni, hogy egy nap egyet, másnap mást hiszünk, mert a próféta egy nap egyet más nap mást mond. Egyébiránt kénytelen vagyok azon modorra nézve is néhány megjegyzést tenni, melyben tisztelt előttem szókott képviselő vélekedéséhez iétségkíVÜl bárkinek szabad a híre,házlban Mabadon Mondani, szabad a beszéd közben idézeteket is olvasni , de másfelől a háznak szabályai vannak , melyek szerint beszédet nem szabad felolvasni.Madarász József közbeszól : De idézeteket igen. A mélY SSfiSXd“í kÜVr!ó (vagy ZtJ a baloldalon, telk állások A dologra!) Én megtanultam épen az IstenhezSZfoháazkodf/u]ha éTj u^erövel^f '' * dStiiS !“1’. Úgy idézni igen íb lehet, szednek el8]°S "" az idézetek,ez annyi, mint bé- 1101^ (balról zaj.) Kénytelen valóW * öl! “jegyezni, hogy Angliában hason- 11 égs nter;BZabadság Van’ de ha valaki vissza élni — hnS VDr7’ melyiyel vissza ne lehetne ! ’ I ,. v,8szaél a törvény rendeletével akk°l0lye lenbatHS támad ellene, hogy noha kitürés Aen belőle, habár még oly nagy a békere a békét°!y S°ká Vár’ a 8Zék,de telepedve ’ mű i Üres visszatérésére. (Helyeslés kö*ébetném°hd0n5’ 6 dologról szólhatnék és elbeszélni, hogy nézetem szerint mi volt a vezér v, meset követett a közelebbről Bécsben mii- 0 ott országos bizottság; elbeszélhetném micsoda nagy különbséget látott az or^á ’ -P utasítása és a törvényezikk szerint megf^á 8 vu azon kétféle tehernek mely !" S°‘ pragmatica sanctio által közöset- ^ gy/e d n ügyekből báromat az ország!^^, fel11!{nert államadósságoknak a g i.L ^Asfelel az terheiből; de nem tudom a nehezede ezt fejtegetni, nem tudom ' ,Szükséges lesz-e lani, mikor úgy látszik a méltó'e akkor szó-Sy lát8*,ki hogy e törvényjavaslt