Pesti Napló, 1867. december (18. évfolyam, 5286–5305. szám)

1867-12-03 / 5287. szám

Országgyű­lési tudósítás A képviselőhá decs. 2 -án tartott ülése. Elnök : Szentiványi Károly, jegyzi R­a­d­i­c­s Ákos; a szólni kívánókat jegy­zik: Horváth Lajos és Caeogery Imre. A múlt ülés jegyzőkönyve felolvastat­lan, D­ó­z­s­a Dániel észrevételt tesz an­nak az erdélyi legfőbb törvényszék felosz­latását, s a magyar kir. cuhiába leendő beolvasztását illetőleg. Szóló szerint ez értelemben emlékezni meg a szebeni or­­szággyűlésen alkotott ezen legfőbb tör­vényszékről, annyit tenne, mint azt törvé­nyesen felállítottnak tekinteni. Gr a­­­z­á­g é­s Salamon a jegyzőkönyv szerkezetének hi-­­­telességét az igazságügyminiszter úr vá­laszával igazolván, de Tóth L. képviselő­­ is a miniszteri választ úgy magyarázván,­­ hogy a beolvasztás csak a legfőbb tör­­­vényszékre, de nem a tagokra is vonatk­­­kozik; a ház a felolvasott jegyzőkönyvet­­ helybenhagyta. Elnök a beérkezett irományokat bemu­­­­tató jelentését a közoktatási miniszter azon átiratán kezdi, melyben a ház érte-­­ fittetik, hogy a párisi kiállításra küldött museumi régiségek, több ládába elrakva és lezárva, megérkeztek, ez ideig azonban ki nem bontattak, mert a miniszter úr­­ szükségesnek tartja, hogy a kibontásnál azon országos küldöttség is jelen legyen, mely az elküldésnél ellenőrködött. Mint­hogy ped­ig ezen bizottmányból jelenleg csak egy tag, vagyis Dobóczky Mihály van jelen, ki e végett kiküldethetik, elnök úr javas­latba hozza, hogy a ház Pulszky Ferenczet is megbízná. E javaslatot a ház elfogadta, valamint elfogadta Dobóczky képviselő indítványát is, hogy a kibontás­nál a főrendek bizottmánya is jelen le­gyen, mely czélból a főrendek háza fel fog kéretni ezen bizottmány kiküldésére. Az irományok hosszú sorát közlendőink bősége miatt ezúttal nem adhatjuk, meg­említjük az­onban, hogy köztök volt L­u­­kács György nagyváradi képviselő le­mondási levele is; e lemondás alapján a nagyváradi vál. kerület új képviselővá­lasztás eszközlésére fog utasíttatni. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter, T. kép­­viselőház ! Miután nemsokára be fog azon időpont következni, midőn a pénzügyekre vonatkozó törvényjavaslatok, úgy hasonlóképen a jövő évi állami költségvetés a t. ház elébe fog terjesz­tetni, továbbá ezen év berekesztetvén, számadá­sainak a törvény értelme szerinti megvizsgálása szükséges lesz ; azt hiszem, itt van ideje annak, hogy más alkotmányos országok példájára, mél­­tóztatnának egy állandó pénzügyi bizottságot vá­lasztani, melynek feladata lenne, minden a pénz­ügyekre vonatkozó törvényjavaslatok felett a háznak véleményt adni, s az állami költségve­tést, és a számadásokat előlegesen megbírálni. En­nélfogva bátor vagyok a t. házat a következőkre felkérni: méltóztassék egy 15 tagú állandó pénz­ügyi bizottságot választani, melynek feladata lenne, azon idő alatt, míg a jelen képviselők megbízása tart, minden, a pénzügyekre vonat­kozó ügyekben, ennélfogva az adókra vonat­kozó törvényjavaslatok ügyében is a háznak vé­leményt adni, az államköltségvetést, és a bere­­kesztett számadásokat előlegesen megbírálni, s annak eredményét a ház elé terjeszteni. (Helyes­lés.) Bátor vagyok ezen indítványt benyújtani, és azt elfogadás végett a t. háznak ajánl­ni. (Helyeslés.) A ház asztalára letett indítvány kinyo­matni és szétosztatni határoztatok; napi­rendre tűzése iránt a ház később fog in­tézkedni. Mikó Imre gróf közlekedési miniszter Ú A ház! A közelebb múlt napokban Fiume város érdemes képviselője némely vasúti tárgyakb­a interpellatiót intézett hozzám, mely interpellatió­­ra, mint a t. ház emlékezni fog, az abban foglalt kérdések halmaza miatt rögtön nem felelhettem. Az interpelláló úr ezután elutazván, előttem szó­val nyilvánított kívánsága szerint visszajövete­­lét bevárandónak véltem; mi most megtörténvén, ezen interpellátióra feleletemet megadni kívá­nom. Segítségre hívom fel jegyző urat, hogy méltóztassék az egyes pontokat rendre felolvas­­ni, hogy azokra válaszomat megadhassam. Horváth Lajos jegyző­­olvassa Radich in­­terpellátiójának első pontját.) A kormánynak határozott szándéka a károly­­város-fiumei vasútvonalnak műtanilag helyes és lehetőleg olcsó irányának kipuhatolása végett, az előmunkálatokat a kormány költségén megtétet­ni, továbbá az egész munkálaton levő építkezé­sek bevégeztetésének siettetése végett a kormány szükségesnek találta, hogy azon részeken , me­lyeknek kiépítéséről az egész vonalon a munkála­tok feltételeztetnek, a­milyenek az ott igen nagy számmal előforduló alagutak és hídoszlopzatok, az egész vonalon folyamatba vett előmunkálatok befejezése előtt, a m­unkálatok megkezdésének és folytatásának, végre a helyes irány megálla­pítása és a költségvetés megtörténte után a kor­mánynak szándéka, a kiépítést és az üzletet, ha az ország és a kincstár érdekeinek megfelelő ajánlatok fognak tétezni, engedélyezés útján vál­lalkozóknak kiadni. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyző­­olvassa Radich interpellációjának második pontját.) Ezen, kissé bonyolódott kérdésre, az interpel­láló képviselő úr megnyugtatására csak annyit felelhetek, hogy az alföld fiumei vasútvonal jö­vedelmezőségét lehetőleg biztosító, önmagában álló és minden versenyvonaltól független üzlet létrehozására a kormány fő gondot fordítana. (Helyeslés.) . . . Horváth Laj­os jegyző­­olvassa az in­terpelláló harmadik pontját.­ A harmadik pont alatt mondottak a lehető választ ezen pontban feltett kérdésekre s ma­gukban foglalják. Különben legyen szabad­­ reményemet kifejeznem, hogy interpelláló képvo­nr talán maga sem teszi fel a kormányról azt, hogy ezen, m­ód nélkül költséges vasútvonalat nagy áldozatokkal kiépíttesse, és azt azután önmaga a tarifta­tételek felemelése, által jövedel­­mezetlenné akarja tenni. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyző­­olvassa az in­terpelláló negyedik pontját.) A kormány gondoskodott arról, hogy a Ká­­rolyváros-fiumei vasút úgy építtessék, hogy be­rendezésénél fogva a versenyt bármely időben a triesli vonallal előnyösen kiállítassa. Érte nézve megtettem a rendelkezést az iránt, hogy az elei munkálatoknál a 2-dik vágányra kellő figyelem fordíttassék, azaz a földmunkálatok akként ké­szíttessenek, hogy a felmerülő szükség esetében a 2-dik vágány azonnal alkalmaztathassék, s az alagutak és hídoszlopzatok, most mindjárt két vágányra építtessenek. (Helyeslés.) Horváth Lajos (olvassa az interpellátió ötödik pontját.) A fiumei indólotz helyiségének elhatározása végett közelebbről a helyszínen tárgyalások fog­nak tartatni, s ezért interpelláló urat ezen tárgya­lások eredményének bevárására vagyok kényte­len utalni; különben idő előtti nyilatkozatok csak a magán­üzérkedéseknek nyitnának tért. (He­lyeslés.) Horváth Lajos jegyső (olvassa az interpel­láció hatodik pontját.) A fiumei kikötő építési módozatának megha­tározásában az állam és Fiume városának érde­kei lesznek irányadók. Különben tájékozásul csak annyit jegyzek meg, hogy megtettem a ren­delkezést az iránt, hogy Európa nevezetese­bb ke­­­­reskedelmi kikötőinek alaprajzai megszereztet­vén, azok felhasználtassanak. (Helyeslés.) Horváth Lajoss jegyző­­olvassa az interpel­latió hetedik pontját. Midőn a kormány ismételten kijelentette, hogy az alföld fiumei vonal építésénél és üzleténél mindent elköveteni, mi Fiume városa érdekeit és az ország kiviteli forgalmának emelését elő­mozdíthatja , más­részt kénytelen nyilvánítani, hogy e részb­en minden további részt­er­zésektől tartózkodni kénytelen, mert ez az ügynek ma­gának ártalmára válhatnék. (Helyeslés.) Horváth Lajos jegyző (ol­assa az interpel­latió 8-ik pontját.) Az Eszék dunai áthidalás iránt még végelha­tározás nem történt, s erre nézve a kellő felvi­lágosításokat fel fogja találni interpelláló úr az alföldi vonal engedélyezése tárgyában közelebb­ről a t. ház elé terjesztendő előterjesztésemben , különben aggodalmainak enyhítésére felhozom azt, hogy azok még idő előttiek, miután ezek iránt végelhatározás nem történt, mivel ez en­gedélyezési szerződmény — ha jól emlékszem, 21-ik pontában, hat havi határidő van fenntartva annak elhatározására, vajjon az áthidalás Bez­­dánnál történjék-e vagy Erdődnél. Horváth Lajos jegyző­­olvassa az interpel­láció 9., 10. és 11 dik pontját.) Ezen kérdésekre nézve interpelláló úr kime­rítő, s a közérdekre nézve, reményem szerint, kielégítő felvilágosítást nyer azon előterjesztésem­ből, melyet eddigi működéseim eredményéről közelebbről a t. ház elé fogok terjeszteni. Horváth Lajos­­olvasna az interpelláció utolsó pontját.) Mihelyt az ország törvényhatóságaitól az e részben bekért vélemények és adatok be fognak érkezni, vasúthálózat iránti tervezetemet a tisz­telt ház elé terjeszteni nem fogok késni. Ezek által kívántam a t. képviselő úrnak aggodalmait tőlem telhetőleg eloszlatni. De engedjék meg, hogy egyúttal azon nézetemnek is a­djak kifeje­zést, hogy az interpellátió a parlam­entarismusnak igen nagyon szép és fontos joga, azonban óhaj­tandó volna, hogy ez természeti jellegét, t. i. a világosságot, szabatosságot és rövidséget meg­tartsa, s lehetőleg a discretio határai közt mo­zogjon. (Élénk helyeslés.) Az adott miniszteri válasz­szál — annak két pontját kivéve — az interpelláló fiu­mei képviselő magát kielégítettnek nyil­­vánítá; a két pontra nézve pedig fenn­tartja magának, hogy ellenészrevételére akkor tehesse meg, midőn e tárgy tanács­kozás alatt álland. S­o­m­o­s­s­y Ignácz a naplóbíráló bizott­mánynak számban megfogyatkozott tag­jait kéri pótválasztás által mielőbb kiegé­szíteni. Szász Károly jobbnak tartaná, ha a bizottmány egészen újból alakíttatnék, hogy ezen szép kötelesség terhei mások vállait is nyomhassák. Minthogy azonban a házszabályok szerint a naplóbíráló bi­zottmány az egész országgyűlési folyam­ra választatik, a ház nem járul­hat az utóbb kifejezett kívánsághoz, hanem pótválasz­tás általi kiegészítést rendel, mely végből a holnapi ülésben a szavazat,je­gyek be­­adandók lesznek. Összesen hat tag hiány­zik, ennyire történik a szavazás is. P­uri­cariu képviselő f­ogarasvidék közönségének kérvényét teszi a ház sz­­talára, s kéri a házat, a kérvényt —mely a kolozsvár - brassói vasútvonal mellett szól — előleges tárgyalás végett a kérvé­­nyi bizottsághoz utasítani. Elfogadt­atott: Simay Gergely. T. ház ! Minél számosab­bak azon sérelmek, melyek Erdélyben a tör­vénytelen korszak alatt ejtettek, annál égetőbb a szükség, azok közül bár némelyeket, a lehe­tőségig mielőbb orvosolni. Ha azt akarjuk, hogy a nép maga is a dolgok új rendjének őszinte barátjává szegődjék, eszközölnünk kell, hogy a sértő múltnak egy egy visszaemlékezésével na­ponként szegényebbek legyünk, hogy a nép már valahára anyagi könnyebbülést is érezzen, mely legfőbb érv annak kimutatására, hogy a helyzet csakugyan jobbra fordult. Te hát ! Tény az, hogy a provisorium alatt törvénytelenül behozott, s Erdélyben is részben még mindig fennálló útvámok jelenleg is ér­vényben állanak. (Igaz.) Közlekedési eszközeink fenntartása nézetem szerint a közteher­viselés egyik ágát képezvén, azt hiszem, annak egyaránt kell terhelnie az ország lakásait osztály­különb­ség nélkül. Minthogy azonban az Erdély­ben egy részben még most is tényleg fennálló útvám­­rendszer leginkább és főleg a kereskedői osz­tályt, és annak is azon legszegényebb részét sújtja és terheli, mely napi kenyerét folytonos utazással kénytelen keresni, de másfelől, ha jól vagyok értesülve a vámos útvonalaknak me­lyek Erdélyben még fennállanak jövedelmé­ből tartatnak fenn, a többi nem vámos vonalak országos útjai is, a­mi már magával az osztó igaz­sággal ellentétben áll, felirlva érzem magamat a magas kormányhoz a következő interpellátiót­­ intézni :­­ „Szándékozik-e a minisztérium, és mikor, az­­ Erdélyben még jelenleg is fennálló utvámoknak , megszüntetése iránt intézkedni, s addig is, mig a közlekedési ügy, minden tekintetben törvény­­hozásilag rendeztetnék, az 1848 : XXX. t. ez. 5. szakaszának rendelkezését fenntartani ?“ Mikó Imre gr. közlekedési miniszter : Ezen ügynek mostani állását kívánom fölfejteni, mint­hogy tárgyalások is folytattalak már ez iránt. A magyar korona országaiban 1853-ban május elsején behozot­­t­ vám csakhamar az 1854-ik év elején az akkor fennállott magyarországi, úgy­nevezett öt kormánykerületető területén megszün­­tettetett és meghatároztatott,hogy ezen megszünte­tett­ vámokról a kincstárnak meghatározott vám­­egyenérték fizettessék. Erdélyben azonban és az akkor fennállott, úgynevezett Szerbvajdaságban és Temesi-bánátban a vámok továbbra is fennma­radtak és mai napig is állanak. Temes és Krassó me­gyéknek ismételt sürgetése folytán és az akkor fennállott helytartótanács szorgalmazása követ­keztében 1861 ben kelt udvari rendelet által elvileg kimondatott az, hogy a temesi megyék­ben és Erdélynek Magyarországhoz kapcsolt részeiben is az udvámok megszüntettessenek, de mondom, csak elvileg, mert ezt a haszonbéresek­kel kötött egyezmények miatt tényleg teljesedés­­t be venni nem lehetett. Ily állásban találta a mi­nisztérium ez ügyet. Most a minisztérium kine­­­­veztetése után Krassó megye szorgalmazta e­­ vámok eltörlését a közlekedési minisztériumhoz intézett kérelmében. Én az iránt a pénzügymi­nisztériummal érintkezésbe tettem magam , s­­ mindeddig még nem vezethetett eredményre.­­ Különb­en pedig egyátalában azon elv, hogy a­­ vámok továbbra is fenntartassanak, vagy pedig eltöröltessenek, a törvényhozás ebbe tartozik, s a törvényhozás fog ez iránt határozni. Akár tar­tassák meg a vám, akár töröltessék el, a kor­­mány feladata k­­end a felett őrködni, hogy a m­e­gállapítandó elv az ország egész területén egyformán alkalmaztassák, nem pedig, a­mint­­ ez, sajnálattal mondom, Erdélyben történt, hogy egyes vidékek a kedvezményekből kizárattak, rolyok pedig abban részesültek. (Helyeslés: Fel­kiáltások : Halljuk a pénzügyminisztert.) Lányai Menyhért pénzügyminiszter. Tisztelt minisztertársam arra hivatkozott, hogy magát e kérdés tekintetében a pénzügyminisztériummal tette érintkezésbe. A pénzügyminisztérium terr­é­szetesen nem tehet mást, mint a­mire a t. háztól fel­hatalmazást nyert. A felhatalmazás pedig akként szól, hogy az eddig és jelenleg fennálló adórend­szer ez év végéig tartassák fenn, és az államjöve­­delmek e szerint hajtassanak be. Miután az ál­lamjövedelmek nem jelentéktelen részét az át­­lámjövedelmek képezik, a pénzügyminisztérium kötelességének ismerte, azokat ez évben fenntar­tani. (Helyeslés.) Nemsokára be fog következni azon idő, midőn a t. ház általában a pénzügyi rendszerről és a jövedelmekről fog határozni, s ekkor lesz a háznak alkalma ez iránt is törvény­hozó­k útján intézkedni. (Helyeslés.) Hinta­y Gergely. T. ház Csak egy alázatos megjegyzésem van a miniszteri feleletre nézve, arra t. i., hogy a törv­ényhozás fogná megálla­pítani a vámoknak, vagy általában a kötekedési ügyeknek rendezését. D­e az általam felhozott tárgy egyenesen a 48 ki törvényekben és az ál­talam felhozot XXX. t. sz. 5. szakaszában gyö­kerezik. Az 1848 ki törvények reaktiváltattak, már ma­ga a koronázás és ő­kelségének eskületétele által. Ezek nem újabb törvényhozás alá tartozó dol­gok , hanem rögtön visszaállitanndók lettek volna akkor, midőn az 1848-as törvények érvénye visszaállíttatott. (Felkiáltások : Menjünk tovább !) Ezen miniszteri válaszokon interpelláló megnyugodott. Dani Ferencz interpellátiója a közlekedési miniszterhez : „Miután a közlekedési minisztérium f. évi oct. 31-én gróf Zichy Jenőnek és társainak egy pest szegedi hajózási és földöntözési csatorna előmunkálataira egy évre szóló előleges enge­délyt adott, a mellett azonban maga részéről egy pest-csongrádi csatornára nézve tétet elő­munkálatokat , miután mi a pest-szabadka-szegedi csatorna előnyeiről és országos érdekű voltáról meg va­gyunk győződve, szükségesnek tartjuk interpellálni a közleke­dési minisztériumot . Várjon és mi indokból akar a t. közlekedési minisztérium előnyt adni a pest-csongrádi csa­torna-vonalnak ? S akar-e, mielőtt e tárgyban további lépéseket tenne, a két csatorna vonal, vagy azok egyike iránt a képviselőház elébe előterjesztést tenni ? Pest, december 2-án 1867. D mi Ferencz , Vadász Manó , Stojakovich Sándor, Szász Károly, Danielik, Kis Jakab, Mo­­csonyi György, Simonyi Lajos, Vojnics László, Jámbor Pál, ifj. báró Rudics József, Makray László, Vidacs János, Klapka György, Röser Miklós, Zichy Jenő gr., Trifunác­, Pál, Dániel János, Szilády Áron, Mikó Imre gróf közlekedési miniszter. Mi­előtt az interpellátió érdemére felelnék, annak előzményére van némi észrevételem. Ugyanis abban, ha jól fogtam fel, mintegy vá­dul hozatik fel a közlekedési minisztérium ellen, hogy a pest-csongrádi csatorna előmunkálatait mintegy a pest-szegedi csatorna hátrányára ren­delte el. Ez azonban nem­ áll- E vádat magamtól elutasítani kénytelen vag­yok. Ugyanis a cson­grádi csatorna előmunkálataival megbízott mér­nök f. évi oct. 16-án vette ez iránti rendele­­met, s ugyanazon napról lettek az illető törvényha­tóságok is erről tudósítva, míg Zichy Jenő úr és érdektársai folyamodványát, melynél fogva a pest­szegedi csatorna előmunkálatára engedélyt kér­nek,­­ ugyanazon hó 31-én intéztem el, tehát több nappal később. Ennélfogva ebből kitetszik, hogy nem ennek hátrányára intézkedett e mi­nisztérium. Az interpelláció érdemére pedig csak annyit válaszolhatok, hogy mielőtt mind a sze­gedi, mind a csongrádi csatornákra vonatkozó munkálatok elkészülnének és elő nem terjesz­tetnének, a minisztérium nincs azon helyzetben, hogy ak­i az egyik, akár a másik felett határoz­zon. A­midőn az adatok minden részleteikben a minisztérium előtt lesznek, akkor az előnyösebb­nek találandó vonal engedélyezésének indokait a t. ház elébe fogja terjeszteni, és a ház feladatá­ban határozatot hozni. (Helyeslés.) E választ a ház megnyugvólag vette tudomásul. Olvastatott a közelebbi ülésben a meg­ürült másodalelnökségre történt szavazás­ról szóló jelentés;­e szerint a beadott 259 szavazatból 143 szavazatot G.Ijzágó Sala­mon kapott; a többi szavazat Gozsdu, Tury Gergely, Tisza László, K. Kemény Gábor és mások közt oszlott meg. G­a­j­­z­á­g­ó Salamon a ház megválasztott má­sodalelnökének kijelentetett, Gajzágó Salamon a benne helyzeti bi­zalmat következő beszéddel köszönte meg: Tisztelt kép­viselő ház! A megtiszteltetés, melyben a képviselő hás­z részéről részesedni szerencsém van, csak intőjel gyanánt szol­gálhat nekem arra, hogy polgári kötelessé­gemhez mindig hű maradjak; én ez egyetlen egy pont az, t. képv. ház, melyről életem ezen legünnepélyesebbik pillanatában a t. képv.­házat biztosítani merem és tudom (Éljenzés.) A képv. háznak szívességét forrón szive öböl meg­köszönve, nincs más mit óhajtsak, mint az, en­gedje meg nekem a teremtő, hogy ezen, annyi nemességgel kifejezett bizalomra magamat érde­messé tehessem. (Élénk éljenzés.) Az ekként ürességbe jött jegyzői állo­más betöltését a ház a holnapi ülésben határozza el. Ezen előzmények után következett a napirend, vagyis a hányad megállapí­tásáról szóló törvényjavaslat, úgy ezen törvényjavaslat, valamint a közp. bizott­mánynak erre vonatkozó előadása is fel-­­ olvastatván, az általános tárgyalás meg­kezdetett. Ghicsy Kálmán: Azon alkalommal te­hát (halljuk) midőn a felolvasott törvényjavaslat a hozzá tartozó két más törvényjavaslattal együtt­­ az osztályok tanácskozására utasíttatott, kötel‘8-­­­ségemnek tartottam kijelenteni a t. ház előtt,­­ miszerint fenntartom magamnak, hogy arra néz­ve, várjon elérkezett-e már az idő arra, hogy­­ ezen törvényjavaslatok országos tárgyalás alá vétessenek az osztályokban, illetőleg a t. ház­­ előtt is annak idejében kérdést és indítványt te­­­­hessek. Szemem előtt ezen nyilatkozatomnál­­ azon körülmény állott, hogy ezen törvényjavas­latok kifolyásai és következményei a közösügyi törvénynek, a közösügyi törvénynek életbelépte- t tése pedig bizonyos feltételekhez van kötve. Mi­­­­előtt tehát a közösügyi törvény életbeléptetésé­­­­hez hozzá fognánk, tisztában kell lennünk az­­ iránt, vajjon ezen feltételek teljesí­tettek-e ? ! Tudva van, hogy ezen feltételek : először n­­­yik­ elismerése minden oldalról, és ő­felsége többi országai részéről is, közösügyi törvényünk azon alapelvének, hogy csak két közös ügy van,­­ a kül- és hadügy, és ezek is csak a törvény által megszabott korlátok közt közösek ; 2-szor, hogy­­ a teljes alkotmányosság, valamint Magyarország­­­­ban, úgy ő Felsége többi országaiban is életbe­­ lépjen ; 3-szor, hogy a közös ügyek kezelésének módjára nézve a magyar országgyűlés által meg­állapított szabályokhoz ö Felsége többi országai­­ is alkotmányos úton hozzájáruljanak.­­ Azon időben, midőn nyilatkozatomat tet­­­­tem, a birodalmi tanácsban a magyar közös­­­­ügyi törvény tárgyaira vonatkozólag még semmi tanácskozások nem tartottak, ezen tanácskozások­­ eredménye tehát még hozzávetőleg sem volt­­ elő­r­e tudható. Azóta e tekintetben több történt.­­ A birodalmi tanácsban, a­mennyire ezt hírlapi­­ magán tudósításokból tudhatni, lényegileg elis- s mertetett közösügyi törvényünk alapelve,­­ a közösügyek számát meghatározza, s tárgyalta­­­tott a közös ügyek kezelésének módja, — és arra nézve, hogy a teljes alkotmányosság e­res-­i­sége többi országaiban is életbe lépjen, némely­­ nagyfontosságú és horderejű alap­­­törvény­t­­ terveztettek. Mindezek azonban te­hát, még csak­­ a birodalmi tanács kebelében történtek, sőt a­­ birodalmi tanács egyik háza még ezen tárgyak­­ nagy része felett nem is nyilatkozott. Azon alap­­i törvények pedig, melyeknek életbe léptetését ö f Felsége többi országai a teljes alkotmányosság­­­■ nak életbe lépésére szükségesnek vélik, ezen­­ törvényjavaslatok még legfelsőbb helyen meg­­y­erősítve, elfogadva nincsen­ek. Ide járul, hogy a­­ birodalmi tanács a közös ügyek kezelésére néz­­­ve Magyarország által megállapított módozato-­s kat illetőleg több, nem lényegtelen változtatáso­­­kat indítványoz, s a­mi fő, hogy mi mind­ezeket­­ csak magán hírlapi tudósításokból töredékesen­­ és nem azon biztossággal és oly körülményesen­­ tudjuk, mint a törvényhozásnak értesülve kell­­ lenni akkor, midőn hosszú időre számított áll­í­landó törvényt akar alkotni. Ily helyzetben, nem tagadhatom, hogy­­ egyéni nézetem szerint még most is correct­­­­nek találnám azon eljárást, hogy a képvi- I­selőház a felolvasott törvényjavaslatnak és a v­ele kapcsolatban levőknek tárgyalásába addig­­ ne bocsátkozzék, míg a közösügyi törvény fel­­­­tételeinek teljesítéséről hitelesen és kellőleg ér­­­­tesítve nem lesz. Figyelembe veendőnek tartom­­ azonban más részről, hogy számos jelenség mu­­tat oda, miszerint ő Felsége többi országaiban tekintélyes részről komoly törekvés létezik arra, hogy a magyar közösügyi törvénynek feltételei annyiban, a­mennyiben azon országokra vonat­koznak, teljesíttessenek; figyelembe veendőnek tartom, hogy valamint minden törvényhozó tes­tületnek, úgy ő Felsége többi országai ország­gyűlésének is ily fontos törvényhozási intézke­déseknek tárgyalására bizonyos időre van szük­sége ; főleg pedig figyelembe veendőnek tartom, hogy miután a közösügyi törvényt megalkottuk, kötelességünk, azt őszinte szándékkal teljesíteni, és nem adhatunk alkalmat még azon alaptalan gyanúra sem, mintha mi ezen törvénynek telje­sítését mellékes okokból kikerülni, elhalasztani óhajtanánk, és nem akarnánk teljesíteni azt, amit magunkra vállaltunk. Pl. tekintetből részemről kész vagyok a közös­­ügyi törvény következményeinek kifejtésében azon szélső vonalig elmenni, a­meddig az ország érdekeinek veszélyeztetése és törvénysértés nél­kül elmenni lehet; de oly lépéshez megegyezé­semmel nem járulhatok, a­mely az ország érde­keinek veszélyeztetése mellett egyenesen tör­vénysértést foglalna magában ; nem szándékom azért a felolvasott törvényjavaslatnak részle­es tárgyalás alá vételét akadályozni. De az osztálynak kilenczedű­ve által beadott különvéleménynek alapján is kívánnom kell azt, hogy ezen törvényjavaslat, s a vele kapcsolatban levők csak akkor terjesztessenek királyi szentesí­tés alá, ha az országgyűlés közösügyi törvényünk feltételeinek teljesítéséről kellőleg értesítve lesz; kívánnom kell, hogy ezen törvényjavaslat oly módon terjesztessék legfelsőbb szentesítés alá, miként azt a közösügyi törvény rendeli; t. i. a másik kettővel, mely szintén beadva van, egyide­jűleg mind a három törvényjavaslatnak ő Felsége t . - u országgyűlése által Magyaror­. tobbl­er3fg.i­ megállapodásaival egy or­­szág országgyűlésének K^i^d ^ báron­telmnleg leendő elfogadás­a , 188ze , na egyidejűleg és egyetemlegesen egész össze­gükben leendő szentesítés végett. . .­­ Ennek folytán bátor lehet azon­­ud­­ványt tenni a­­ ház előtt, hogy a központi bizott­ság által a tárgyalás alatt levő törvényjavaslat 5­0.K czikkeül elfogadtatni javasolt pótczikk tervén, helyette a t. ház által a következő so­rozati javaslat fogadtassék el: .. . (Olvassa) Indítvány: a központi bizottság a­z a közösügyi költségek ár­nyára vonatkozó tör­vényjavaslat ötödikéül ajánlott pótczikk helye­n fogadtassék el a következő határozati javaslat. (Halljuk!) A törvényjavaslat, „azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867.XII. t.czikkben közösöknek ismert állam­ügyek terheit ezentúl vi­selik.“ Az államadósságok után elvállalandó évi járulék, a a vám és kereskedelmi szövetség iránt megállapítandó törvényjavaslatokkal egyidejűleg s akkor fog mind a három törvényjavaslatra néz­ve és úgy a magyar korona mint ő­felsége többi országait illetőleg egyetemlegesen és egész ösz­­szegekben eszközlendő királyi szentesítés alá terjesztetni; midőn mindazon feltételek, melyek­hez az 1877-ki XII. törvényczikk életbeléptetése azon törvény 18., 25., 54. és zárszakaszaiban kötve van, teljesittettek, és mindezen törvényjavaslatok ő­felsége többi országainak országgyűlése által Magyarország o­rszággyűlésének megállapodásai­val megegyezőleg elfogadtattak. Elvárja a kép­­viselőház, hogy ezen törvényjavaslatok tár­gyai felett ő Felsége többi országainak ország­gyűlésében folytatott tanácskozások eredmé­nyéről, és az említett feltételeknek teljesülé­séről a minisztérium által az idézett törvény értelmében mielőbb kellőleg értesíttetni fog. Úgy vélekedem azonban, tiszt, képviselőház,­­hogy ezen indítványnak tárgyalása már nem az általá­nos vitatkozás körébe, hanem a részletes tárgya­lásra tartozik ; jelesül azon időre, midőn a köz­ponti bizottság által javasolt 5. szakasz a ház tárgyalása alá fog bocsáttatni. Midőn tehát ez al­kalommal ezen indítványomat bátor vagyok a 1. ház asztalára letenni, fenntartom magamnak, hogy azt annak idején, t. i. a részletes tárgyalás során jelesen a javasolt 5-ik pótezikk tárgyalásá­nak alkalmával bővebben indokolhassam. (He­lyeslés.) Vannak egyébiránt még némely más észrevételeim is a felolvasott törvényjavaslatra nézve, azonban véleményem szerint ezek is már a részletes tárgyalás körébe tartoznak, s azért, mi­dőn fenntartom magamnak, hogy ezeket is a részletes tárgyalás alkalmával annak helyén elő­terjeszthessem, most csak azt vagyok bátor kije­lenteni, hogy ezen fenntartással az átalános vi­tatkozás berekesztése után részemről a kérdéses törvényjavaslat részletes tárgyalás alá vételét nem ellenzem. (Helyeslés.) Lónyay M. pénzügyminiszte­­r ki­váltságára a most beadott módosítvány azonnal kinyomatni és szétosztani rendel­tetett, hogy a részletes tárgyalásig az be­ható megfontolás alá vétethessék. Madarász József nem annyira a quo­táról beszél, mint, inkább a közp. előadó munkálata ellen akart polemizálni; sokat és hosszasan idézett Kossuth L­ajos turini­­!*18­­ leveléből, melyet Deák Fere­nzhez inté­zett, mintegy azt akarva kideríteni, hogy ezen levélben a közösügyi költségek Kos­suth Lajosban nem találnak szószólót. A hosszas idézetek olvasása ellenszólalá­­sokra adott alkalmat, mik ellen szónok természetesen animával felelt. Magára a tárgyra csak annyit mondott, hogy a tör­vényjavaslatot nem pártolja. Kemény Gábor báró. Valóban, igen nehéz helyzetem van, a szőnyegen forgó törvényjavas­lat elfogadása mellett kívánván szólni akkor, midőn senki sem szólalt fel ellene. Madarász képviselő úr az ellene szólók közt volt felírva , de minden lehetőről beszélt, csak magáról a tör­­vényjavaslat refutatiójáról nem. Megtámadta a központi bizottság , előadóját, ki parlamentáris fegyvert használt, és azon fegyvert, melyet elle­nében akartak forgatni, kiragadta az ellenség kezéből, és vágást intézett ellene. Ezt szabad tenni mindenkinek. Nem szükség­et mentenem, tud­tá ő magát menteni, de menti maga a dolog is. En egyébiránt óhajtottam volna, hogy ha a képviselő úr idézett, ne most 1867-ből, hanem azon férfiúnak 1848-ban mondott nyilatkozatai-­ ból idézett volna. (Helyeslés a középen.) Hogy ha valakinek ki akarjuk menteni politikai hitét, szilárdságát, nyilatkozatait, nem fogjuk tekinté­lyét az által emelni, ha egy nyilatkozata ellené­ben ellenkező nyilatkozatát hozzuk fel, s ebből az fogna következni, hogy egy nap egyet, más­nap mást hiszünk, mert a próféta egy nap egyet más nap mást mond. Egyébiránt kénytelen vagyok azon modorra nézve is néhány megjegyzést ten­ni, melyben tisztelt előttem szók­ott képviselő vélekedéséhez i­étségkíVÜl bárkinek szabad a hí­­re,házlban Mabadon Mondani, sza­bad a beszéd közben idézeteket is olvasni , de másfelől a háznak szabályai vannak , melyek szerint beszédet nem szabad felolvasni.Madarász József közbeszól : De idézeteket igen. A mélY SSfiSXd“í kÜVr!­ó (vagy Z­tJ a baloldalon, telk állások A dologra!) Én megtanultam épen az IstenhezSZfoháazkodf/u]ha éTj u^erövel^f '' * dStiiS !“1’. Úgy idézni igen íb lehet, szednek el8]°S "" az idézetek,ez annyi, mint bé- 1101^ (balról zaj.) Kénytelen va­lóW * öl­! “jegyezni, hogy Angliában hason- 11 égs nter;BZabadság Van’ de ha valaki vissza élni — hnS VDr7’ melyiyel vissza ne lehetne ! ’ I ,. v,8szaél a törvény rendeletével ak­­k°l0lye lenbatHS támad ellene, hogy noha ki­­türés A­en belőle, habár még oly nagy a béke­re a békét°!y S°ká Vár’ a 8Zék,de teleped­ve ’ mű i Üres visszatérésére. (Helyeslés kö*é­betném°hd0n5’ 6 dologról szólhatnék és elbeszél­­ni, hogy nézetem szerint mi volt a vezér v, m­eset követett a közelebbről Bécsben mii- 0 ott országos bizottság; elbeszélhetném­­ micsoda nagy különbséget látott az or^á ’ -P utasítása és a törvényezikk szerint m­egf^á 8 vu azon kétféle tehernek mely !" S°‘ pragmatica sanctio által közöset- ^ gy/e d n ügyekből báromat az ország!^^, fel11!{nert államadósságoknak a g i.L ^Asfelel az terheiből; de nem tudom a nehezede ezt fejtegetni, nem tudom ' ,S­zükséges lesz-e lani, mikor úgy látszik a méltó'e akkor szó-Sy lát8*,ki hogy e törvényjavasl­t

Next